Ismertető/teszt
Syberia: The World Before teszt – Gyönyörű és magával ragadó lett Benoît Sokal utolsó játéka
Kate Walker annyira bennragadt a Syberia-hangulatban és az automaták világában, hogy képtelen visszatérni a valóságába.
2022.03.16. 09:00 | szerző: Lacko | Ismertető/teszt
Szomorú szívvel indítottam el esténként a Syberia negyedik részét, hogy ez az ismertető elkészülhessen: szomorú, mert ennek a játéknak az alkotója – és egyben a point-and-click kalandjátékok feltámasztója –, Benoît Sokal már majdnem egy éve itt hagyott minket. Szomorú, mert a körülöttünk zajló szörnyűségek – bár finom ecsetvonásokkal, de – benne vannak a játékban is. Másrészt persze örülök annak, hogy a mester egy ennyire szép játékot hagyott hátra nekünk.
Ott hagytuk abba Kate Walker történetét, hogy a yukolokat segítve bajba kerül, és orosz katonák fogságába esik. Aki kipróbálta a korábban megjelent Prologue nevű demót, az azt is tudja, hogy Kate egy orosz kényszermunkatáborba került (itt egyébként egy nagyon fura párhuzam kerül a sztoriba a Call of Duty Black Ops történetével). Ebben a táborban talál rá egy érdekes festményre, amely egy fiatal lányt ábrázol, és Kate-en (meg rajtam) kívül mindenki kísértetiesnek találja a hasonlóságot a lány és Kate között. És ezzel meg is érkeztünk a negyedik rész céljáig: mivel Hans és a mamutok már a múlt, Kate Walker új célja kideríteni, hogy ki volt ez a lány, és miért hasonlítanak egymásra.
Innentől két szálon pereg a cselekmény. Néha Kate-tel nyomozunk 2005-ben, néha pedig a különleges lánnyal, Dana Roze-zal 1937-ben. A kedvenc részem az, amikor ezt egyszerre kell csinálni. Ugyanis eleve azok a kalandjátékok a személyes favoritjaim, amelyekben lehetőség van két karaktert felváltva irányítani, akik egymást segítve jutnak el a célig. Azonban ha ezt az alapállást megfűszerezik azzal, hogy a két karakter évtizedekre vannak egymástól az időben... na, akkor elmondhatjuk, hogy itt van már a kánaán.
A történettel kapcsolatban ambivalensek az érzéseim. Mivel az első két rész csak és kizárólag Hans és a mamutok felkutatásáról szól, ezért nagyon fura, hogy most egészen más jellegű a cél. Viszont az nagyon jó, hogy ugyanolyan egyértelmű motivációja van Kate-nek, mint az első két részben. Ugyanis a harmadik epizód kicsit esetlen volt ebben: Kate haza szeretett volna jutni szibériai kalandja után, de közben belekeveredett egy finnugor törzs kisebbségi problémáiba a nagy orosz valóságban. Ennél lényegesen érthetőbb, szerethetőbb és karakteresebb a The World Before története.
De nemcsak a történettel voltak kisebb bajok az előző részben, hanem technikailag is voltak problémák a megjelenéskor. És az új rész demója is félelmetesen szaggatott még egy éve. Szerencsére a teljes játék nem szenved ilyen gyerekbetegségektől. És atomerőmű sem kell hozzá, mert a 7 éves PC-men HD-ben tökéletesen futott. És ha igazak a pletykák, akkor a Steam Decken 4K-ban is pöccre fut majd.
Bár a múltkori részből tanulva itt már sokféleképpen irányíthatjuk karakterünket (köztük a klasszikus point-and-click megoldással is), az még mindig fura, hogy mikor milyen kameraállást választ a játék. És ez sajnos nem csak szépségbeli probléma, mert ha épp olyan szögben látunk valamit, akkor nem veszünk észre egy fontos hotspotot. Illetve kicsit játszogatva (kimegy a szobából, visszajön) át lehet verni, csak nem értem, miért nem egyértelműbb a megoldás. És az is igaz, hogy emiatt csak másodlagos (nem kötelező) feladatokat buktam el. A fő szál elég egyértelműen és könnyen vihető.
És el is érkeztünk a puzzle-khöz, és úgy általában a játékmenethez. A korábbi részekhez képest megnőtt az intrók és látványos, filmszerű jelenetek aránya. Míg régebben nagyon sokat kellett mászkálni ide-oda és puzzle-kön keresztül átjutni akadályokon, addig itt ez kevesebb százalékát teszi a ki a játéknak. Nehezen mondom ki, de ez nekem tetszik. Sokkal kevesebb szívással sokkal több látványt kapunk Benoît Sokal zseniális vizuális fantáziájából. Mert a Syberia: The World Before egy gyönyörű játék. És minden átvezető csodálatos helyeket, eszközöket, szereplőket mutat, amelyekben jó gyönyörködni.
És nemcsak a design, a textúrák vagy a grafikai motor szép, hanem a szereplők részletes mozgása, mimikája is. Tudom, hogy ma már minden játék nagyon részletes motion capture-rel dolgozik, de ehhez a játékhoz akkor kiváló színészeket találtak, mert minden apró részletében zseniális a szereplők mozgása, testtartása. De visszatérve a játékmenetre, amikor viszont meg kell oldani egy rejtvényt, az mindig egyszerűbb, mint amikre számítottam. Nem volt komoly elakadásom se, pedig a korábbi részekben mindig akadt valami, mint a hírhedt színes lazaccsali a második részben.
A Syberia: The World Before egy csodálatos játék: gyönyörű és magával ragadó. Látszik, hogy a fejlesztők legalább akkorát akartak dobni, mint annak idején az első résszel, amelyet mindenki a szívébe zárt. Szerintem ez sikerült nekik. Hangulatban, látványban, szórakozásban ott van ez is az első rész magasságában – természetesen a kornak megfelelő technikai szinten. Az egyetlen, ami miatt fanyaloghatunk, az éppen az, hogy az első részhez próbáljuk hasonlítani, amelynek a története – Hans Voralberg és az automatái – itt most csak mellékszereplők, egy lezárt történet emlékei. De ha ez lenne az első Syberia játék, akkor ugyanakkorát ütne, mint annak idején az első rész. ■
értékelés
Syberia: The World Before
- Csodálatos látványvilág
- Érdekes történet
- Megoldható rejtvények
- Nagyon sok átvezető jelenet
- A kamera szöge sokszor nem jó irányból mutat
- Nagyon sok – átugorhatatlan – átvezető
Ajánlott konfiguráció: Intel Core i7-8700, 16 GB RAM, GeForce RTX 1060/Radeon R9 390X/Fury X, 22 GB tárhely (SSD ajánlott), 64-bites Windows 10
A tesztpéldányt a játék kiadója biztosította.
Syberia: The World Before
hozzászólások (5)
Van arról bármi új infó, hogy a konzolos változat mikor jelenik meg? Feleségemnek mindenképpen meg szeretném venni a játékot, és lehetőség szerint PS4-re.
Én sajnos semmit nem találtam, még negyedévre belőve sem, csak szimplán hogy idén van tervben.
Igen, azt én is láttam a stúdió honlapján.
Nem, egyelőre nem kommunikálnak erről semmi konkrétumot.
Lejárt az embargó, szóval tettem ki egy kis gameplay videót is, amiben épp egy automaton cuccot kell megszerelni. Látható, hogy nem olyan nehezek a puzzle-ök mint a régi részekben.
