Alig pár hete teszteltük a LEGO Star Wars: The Skywalker Sagát, amelynek bevezetőjében épp azt taglaltam, hogy mennyire átvették a filmes franchise-ok az uralmat a kockás cég videojátékai közt. Persze ez nem azt jelenti, hogy a másmilyen (de nyugodtan nevezhetjük konkrétan kreatívabb vonalnak) nincs. Például ott van a LEGO Builder's Journey, amelyről tavaly nyáron már írtunk egyszer, ahol ismertettük az apa-fiú sztorit, amely sajátos hangulattal és kreatív, építkezős vénával van megáldva.

S hogy miért került akkor most ismét elő? Mert időközben megjelent a PlayStation 5-ös változat, amely szolgál annyi újdonsággal, hogy érdemes legyen róla beszélni. Maga az alapjáték ugyan nem változott, amit mi sem bizonyít jobban, hogy amikor elolvastam a saját korábbi írásomat, nem nagyon tudtam mit hozzátenni. Éppen ezért most a változásokra fogunk rárepülni, vagyis nem egy szokásos teszt jön, hanem amolyan update.

LEGO Builder's Journey teszt – A kocka el van vetve
Legózni virtuálisan is jó móka, de azért nem minden problémától mentes.
Az első és legfontosabb változás, hogy a frissebb Sony konzolon támogatva van a ray tracing. Hogy miért is nagy szó ez? Mert az eredeti verzió még csak PC-re és Switchre jött ki, és előbbiben ugyan szintén volt RT, de azt az NVIDIA promótálta. Az ősszel megjelent Xbox-portban nem is volt jelen ez az opció, azonban némi meglepetésre a mostaniban igen (pedig mindkét újgenerációs konzol AMD GPU-val bír).

Ne kerülgessük a forró kását: milyen lett? Az igazat megvallva picikét csalódás. Szó sincs azonban arról, hogy rossz lenne vagy hányaveti, talán csak túlhype-oltam magamban a dolgot. Arról van szó ugyanis, hogy a ray tracing változat nem sokban különbözik a fake fényekkel operáló társától, sőt helyenként amaz még jobban is fest az én meglátásomban. Persze ez csak aláhúzza azt a tényt, hogy gyakran mesterséges úton lehet szebb eredményt elérni, nem véletlenül van utómunka mind a filmeknél, mind a fotózáskor.
A másik újdonság (és ezt minden más változat is utólag frissítve megkapta) az úgynevezett kreatív mód. Ez tulajdonképp nem jelent mást, mint hogy a sztoriból kiszakadva random építőelemekből legyárthatunk egy (vagy több) saját diorámát, amit aztán tetszőleges fényviszonyok beállításával meg is örökíthetünk az utókornak.

Enyhébb nyavalygásom ellenére a LEGO Builder's Journey fantasztikusan fest, akár ray tracing opcióval, akár anélkül játsszuk. A Switch változatnál mindkettő jelentősen szebb (már csak a jobb felbontás okán), sokkal jobban átjön a LEGO-érzés nagy képernyőn, és élmény volt letolni másodjára is. A játékmenet persze nem tökéletes, ahogy a korábbi írásban is taglaltuk, mégis mindenképpen ajánlott egy végigjátszásra, hiszen annyira egyedi a hangulata. Lehet, hogy rövidke az élmény, de olyan, amelyre emlékezni fogunk hónapok múlva is.