A mobiltelefonokhoz hasonlóan a számítógépes billentyűzetek terén is megfigyelhettük, hogy az első változatok után méretnövekedés kezdődött, majd aztán újra csökkenés következett. Jó, persze nem ennyire egyszerű a képlet, de mindenképpen hullámzó dologról beszélhetünk. A klaviatúráknál fokozatosan egyre több gomb jelent meg: külön numerikus rész, még több funkciógomb, multimédiás vezérlők stb. Aztán – részben talán a gamer termékek nagyfokú előretörése közben – egyes gyártók visszavettek ebből a tendenciából, és például levágták a numerikus billentyűzetet, így létrehozva az ún. TKL (tenkeyless) formátumot. De a hagyományos, 100%-os kialakítások mellett vannak ma már 75, 65, 60 és 40%-os verziók is, amelyek leginkább abban különböznek, hogy mely gombok esnek áldozatául a csökkentésnek.
Hogy ez kinek és miért jó, az igencsak változó lehet: kis felületet foglal el a klaviatúra, így több hely marad az asztalon; közelebb kerül az egeret használó kezünk a másikhoz, ami talán ergonómiai szempontból kényelmesebb; nem zavarnak felesleges billentyűk munka/játék közben; esetleg mivel csak az ujjaink mozognak a kompakt kiosztáson, csuklónk tehermentesítésre kerül gépelés során. Mivel régóta kíváncsi voltam már, hogy mennyire lehet használható egy ilyen modell, örömmel mondtam igent, amikor felajánlották a Genesis Thor 660 tesztelésének lehetőségét.
Ez egy 60%-os, kompakt billentyűzet, amelyről a numerikus rész, a funkciógombok és a nyilak (valamint a normál esetben felettük található terület) hiányoznak. Persze másodlagos funkcióként gyakorlatilag mindegyiket elő tudjuk hívni valahogy (jellemzően az Fn-gomb segítségével), így nem maradunk hiányában semminek – legfeljebb körülményesebbé válik az elérésük.
A klaviatúrán „Pudding PBT” elnevezésű billentyűsapkákat találunk. Ebből az utóbbi az öntéséhez használt tartós műanyagot (polibutilén-tereftalát) jelenti, míg a „puding” arra utal, hogy míg aljuk áttetsző, a felső sávban csak a betűjelölésnél ereszti át a fényt. Ez pedig elég látványos külsőt kölcsönöz a cuccnak, igaz, a másodlagos funkciók feliratai nem átlátszóak, így sötétben azokat nem láthatjuk. És ha már a világításnál tartunk: 19 RGB-effekt közül választhatjuk ki a nekünk tetszőt – akad köztük természetesen egyszínű és szivárványos, pulzáló és hullámzó, de akár a lenyomott billentyűtől minden irányba terjedő fényárt is aktiválhatjuk. Személy szerint megmaradtam inkább a konstans, egyszínű világításnál, sose vonzott igazán ez az RGB-őrület.
Természetesen mechanikus billentyűzettel van dolgunk, amely Gateron Red kapcsolókat használ, 2 mm-es aktiválási ponttal és 45 g-s aktiválási erővel. Ez a kapcsolófajta nem túl hangos, így nem fogunk másokat zavarni a használatával. A gyártó külön kiemeli még az extra minőségű stabilizálókat, amely a szélesebb gomboknál van, mint például a Shift, az Enter vagy a szóköz. Ezeket úgy alakították ki, hogy a szélük lenyomásakor is pontosan érzékelnek, nem dőlnek meg feleslegesen vagy nem akadnak el út közben.
A Thor 660-at egyrészt a mellékelt USB-kábellel köthetjük számítógépünkre (a billentyűzet felőli végén C-típusú csatlakozóval, így nem kell kísérleteznünk, hogy melyik irányban illesztjük be), emellett pedig Bluetooth-kapcsolatot is biztosít. Ráadásul az utóbbiból egyszerre hármat, azaz több eszközünkkel is párosíthatjuk a klaviatúrát, amelyek közül egy-egy Fn-es kombóval választhatunk. Praktikus ez, ha például a nappaliba is szánjuk a billentyűzetet: összepárosíthatjuk mondjuk PlayStationünkkel és a SteamLinkkel (esetleg még tabletünkkel), és mindig arra váltunk, amire szükségünk van.
Ha PC-vel használjuk a klaviatúrát, a Genesis szoftvere segítségével lehetőségünk nyílik átkonfigurálni a gombokat, valamint makrókat rögzíteni. Sajnos azonban ez se oldotta meg legnagyobb problémámat, a kurzor kezelését. Ez ugyanis csak fix átváltással megy, azaz ha az Fn+W-t pár másodpercig nyomva tartjuk, utána a WASD gombok kurzorként üzemelnek – ilyenkor viszont ezek a betűk hiányoznak. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha az Fn+WASD gombok működnek a nyilak pótlására, mert ez a megoldás irtó körülményes, és nagyon lassúvá teszi a váltást. A driver amúgy is csak a gombok elsődleges funkcióját engedi átprogramozni – mindenképpen jobb lett volna, ha a másodlagosak is állíthatók, az rögtön megoldotta volna a fent említett gondomat – legalábbis amíg nem más eszközhöz használom a kütyüt.
Furcsa volt még, hogy a szoftvernek külön verziója van a különböző színű billentyűzetekhez – fene gondolta volna, hogy ez számít, és meglepett, amikor először nem figyeltem, és a fehér termék weboldalán lévő linket használtam a letöltéshez, aztán azzal szembesültem, hogy a telepített program nem találja a billentyűzetet. Nehézséget jelentett még, hogy mivel nem magyar kiosztású klaviatúrát csökkentettek, az í-nek még a helye se volt sehol – ezt jobb híján úgy tudtam pótolni, hogy jobb alul, az Fn melletti App gombot átprogramoztam.
A Genesis Thor 660 egy jól összerakott mechanikus kompakt billentyűzet, azonban a teszt során bebizonyosodott, hogy nem való mindenkinek. Akit nem zavar a kurzor hiánya (bocsánat, irtó körülményes elérése), és jellemzően inkább csak angol szövegeket gépel, az egy minőségi klaviatúrához juthat vele. A Thor 660 fekete és fehér változatban kapható, 69,99 eurós áron, ami a hazai boltokban 25 ezer forint körüli árcédulát jelent.