Év játéka 2022 – Ezek voltak a mi kedvenceink

A több mint húsz évvel ezelőtt elindult olvasói szavazásunk mellett pár éve már külön összefoglalóban tesszük közzé cikkíróink kedvenceit is. Ezúttal is azt kértük munkatársainktól, hogy aki tud, küldje el, melyik három játék volt az, amelyik a legjobban tetszett nekik az előző esztendőben megjelentek közül. Tavaly ezeket írták, idén pedig az alábbi listák születtek:

B_Renátó97

1. God of War Ragnarök
Katartikus élmény volt minden egyes pillanata az új GOW-nak. Drasztikus fejlesztések nem történtek a játékmenetben, viszont a sztori annyira mély és sokatmondó, hogy teljesen beszippantja az embert. Ahogy a sorozat előző része, úgy a Ragnarök is kötelező cím.

2. Stray
Hosszú idő után végre rá tudtam venni a feleségem, hogy a szokásos filmezés helyett kivételesen lessünk bele a videojátékok világába. A macskás kalandozás mindkettőnket lenyűgözte. Nyugis, picit gondolkodós élmény, ami újat tud mutatni veteránok számára is, de a videojátékokkal ismerkedők számára is tökéletes választás.

3. FIFA 23
Az utolsó EA által fejlesztett FIFA játék, ami meglepően jól sikerült. A meccsek jóval izgalmasabbak lettek, mint korábban, és a folyamatosan frissülő Ultimate Team is mintha élvezetesebb lenne, a pay to win pedig egyre kevésbé rontja el az élményt. Az ingyenes VB-kiegészítés pedig feltette a tortára a cseresznyét.

Cikkajánló

God of War: Ragnarök teszt – Sorsdöntő apa-fia kaland

Ragnarök: az istenek hajnala, a végső csata, amelynek során a világ elpusztul.

GeryG

Sniper Elite 5
Igen sűrű és tartalmas év volt 2022, és ez igaz a videojátékos felhozatalra is. Nehéz is lenne csak három kedvencet kiemelni a tömegből, amihez szerencsém volt, de azért megpróbálom. A Sniper Elite 5 egyértelműen idefér erre a listára. A Rebellion hosszú évek óta csiszolgatja legismertebb szériáját, és ez az ötödik részre érte el eddigi csúcspontját. A játék lényegében minden tekintetben képes volt felülmúlni az egyébként még ma is abszolút remeknek számító negyedik részt. Minden korábbinál nagyobb és változatosabb pályák, a jól ismert játékelemekből építkező, de sokat finomított játékmenet, és melléjük nagyon korrekt és jól optimalizált grafika társult. Egyedül is nagyon hangulatos felfedezni az aprólékosan megtervezett és felépített pályákat, amelyek gyakran keltették azt az érzést bennem, hogy amit látok, az csak egy díszlet, egy körítés. Aztán ahogy haladtam előre, rá kellett jönnöm, hogy nem, minden amit látok, az a játéktér része, ami egyszerűen lenyűgöző volt. És akkor még nem beszéltem a kooperatív játék lehetőségéről, illetve az egymás szívatására épülő kompetitív multiplayer módról, amelyben szó szerint beletrollkodhatunk a haver küldetéseibe.

Stray
Ha a 2022-es év legstílusosabb, leghangulatosabb játékát keressük, akkor nálam a Stray az abszolút befutó. Már eleve az alapötlet, hogy egy sci-fi környezetben egy teljesen hétköznapi macskával kell kalandoznunk, nagyon rendben van. De a kivitelezés még ennél is jobb lett. Az első percétől az utolsóig lehetetlen letenni és nem imádni minden részletét. A világ nagyon jól felépített, a robot NPC-k szerethetők és nagyon is emberiek, de a játék legnagyobb erőssége mindenképpen maga a hangulata. Egyszerű, de mégis remekül működő sztorit írtak a készítők, amely lassan bontakozik ki, és a kezdeti, kissé céltalannak tűnő kóborlásból hamar céltudatos küldetéssé válik minden ugrás, minden lopakodás. Van izgalom is bőven, akadnak nem is olyan könnyű részei is a játékmenetnek. A befejezés pedig úgy tökéletes, ahogy van.

IXION
Szeretem a városmenedzser játékokat, sajnálom is, hogy a Cities: Skylines olyan monopóliummá vált e téren, hogy nem is nagyon jött trónkövetelő évek óta. De ugyanígy szeretem, ha egy játéknak van története. Az IXION-ra pont igaz mindkettő. Egy picit városmenedzser játék, egy picit túlélőjáték, egy picit kalandjáték. Egy az emberiség utolsó esélyeként létező űrállomás, a Tiqqun felett kapjuk meg az irányítást, amellyel új lakható bolygót kell keresnünk a világűrben. Ehhez naprendszerek között kell ugrálnunk, ami nem könnyű feladat és igen sok előkészületet igényel. Az űrállomáson nekünk kell gondoskodnunk az emberek elszállásolásáról, élelmezéséről, munkájáról és általában az ellátásukról. Ehhez állandóan nyersanyagok után kell kajtatnunk a világűrben, miközben az űrállomást is fejlesztjük és próbáljuk egyben tartani, mert egyébként igencsak törékeny szerkezet. És mindeközben folyamatosan jönnek a váratlan fordulatok a sztoriban, rejtélyeket kell felgöngyölítenünk, miközben a cél végig ott lebeg a szemünk előtt: megtalálni az új otthonunkat.

Ahogy már írtam, nagyon nehéz volt idén kiválasztani hármat a kedvencek közül. A fentieken túl ugyanis olyan játékokhoz volt szerencsém idén, mint a Sifu, a Model Builder, a Moss Book II. De jól szórakoztam az Evil Dead the Game-mel vagy a The Quarryvel is. Jó kis stratégia-kaland volt a Starship Troopers – Terran Command, nagyszerűen sikerült a The Last of Us: Part I és az A Plague Tale: Requiem is. És igenis, sok-sok órám van már a Call of Duty: Modern Warfare II multijában, talán évek óta a legtöbb.

Cikkajánló

Sniper Elite 5 teszt – Karl Fairburne a Kraken torkára lép

Észak-Afrika és Olaszország után a német származású, de szövetséges oldalon harcoló mesterlövészt Franciaországba vezényli a sors.

m_anger

Tavalyelőtt a bőség zavara, tavaly meg a kicsit szerényebb választék volt a probléma. Idén volt megjelenés dögivel, köztük igen nagy és várt címek, de számomra a legtöbb elvérzett valamiért – legalábbis mint év játéka. Sajnos az én meglátásom szerint az Uncharted: Legacy of Thieves Collection, a Horizon Forbidden West, a Gran Turismo 7 és a The Last of Us Part I sem érdemli meg a címet ilyen-olyan okok miatt (de közben mindegyiket élveztem). Az Elden Ring meg nem az én műfajom, és túlértékeltnek is tartom.
Így az a hármas, ami nekem a legkellemesebb perceket okozta:

The Stanley Parable: Ultra Deluxe
Az eredeti kimaradt, most ez bőségesen kárpótolt. Nagyobb, szebb, vágatlan... no meg kreatív és ökör.

Return to Monkey Island
Nagyon féltem tőle, pláne mikor először megláttam. Aztán összebarátkoztunk és csőstül jöttek a szép emlékek.

God of War Ragnarök
Nem vagyok hatalmas Kratos rajongó, de ahogy az előd, ez is szinte makulátlanul profin össze lett rakva. Nem nagyon tudok mibe belekötni.

Cikkajánló

The Stanley Parable: Ultra Deluxe teszt – Egészen normális őrület

Ne kérdezz semmit, csak kezdd el játszani. Nem fogod megbánnni!

Onimushaman

1. God of War Ragnarök
Az idei év befutója nálam egyértelműen Kratos és fia bensőséges kalandja volt. Nemcsak a skandináv szál végére értünk, hanem a görög antihős kálváriájának is egy gyönyörteljes tetőpontja volt a Ragnarök. Egyben egy életműdíjat is megszavazok a Santa Monica Studio csapatának a közel 20 éves munkájukért, ami idő alatt ezen a franchise-on dolgoztak, és tették azt végig kiemelkedő módon.

2. Horizon Forbidden West
Nagyon sokat gondolkodtam melyik játékot tegyem erre a helyre, de végül ennél maradtam. Nyitott világú alkotás sosem volt még ennyire szép, úgy, hogy tele van nyüzsgéssel és „élettel”. Összehasonlítva például az Elden Ringgel, ami sokak számára az év játéka lett, zongorázni lehet a különbséget e téren.

3. Goat Simulator 3
2022 legmókásabb címe a Kecske, amiben egy percet sem idegeskedtem. Telis-tele van őrületes poénokkal és kikacsintásokkal, egy bitang beteg szoftver, amit úgy érezheti az ember, hogy egyenesen neki készítették dedikáltan. Feltéve, ha kapható egy kis önfeledt bugyuta szórakozásra.

Cikkajánló

Horizon Forbidden West teszt – Szebb, több, nagyobb!

Aloy útja a Vadkeletről ezúttal a Tiltott Nyugatra vezet.

Sityi

Azt hiszem, nem panaszkodhatunk a 2022-es év felhozatalára, hiszen sok kitűnő játékkal gyarapodhatott a gyűjteményünk. És bár írhatnám én is a szinte mindenütt olvasható címeket, mint például az Elden Ringet vagy a God of War: Ragnarököt, de nem teszem. Inkább a kedvenc zsáneremből emelnék ki hármat, amelyek a legjobban megfogtak az év során (és nem is állítanék sorrendet közöttük).

A Gran Turismo 7 az egyik, ami szerintem érdemel egy „Sityi kedvence 2022-ből” plecsnit. Azon kívül, hogy egy remek, (alapvetően) pályaversenyzésre kihegyezett szimulátorról van szó (még akkor is, ha picit lazábban értelmezzük a szimulátort, mint műfajt), egy elképesztően részletes autós almanachnak, valamint kiváló világ körüli fotóstúrának is tökéletesen megfelel.

A WRC Generationsön nagyon érződik, mennyire beleadott apait-anyait a KT Racing ebbe a búcsúrészbe. Noha nem lett tökéletes, így is kitűnő szórakozást nyújt minden rally rajongónak – és persze a hibrid autók is sokat dobnak a játék által nyújtott élménycsomagon.

A Need for Speed Unbound pedig hosszú évek óta az első olyan NFS, amit tényleg a régi idők nagyságát idézi, de teszi mindezt egy kicsit megbolondított játékmenettel – az, hogy a zsarukkal cicázásnak komoly tétje lett; illetve az, hogy a nyeremények mértéke miatti erősebb kötődésünk a verdáinkhoz valahogy meglepő mélységet adott az egész csomagnak.

Cikkajánló

WRC Generations teszt – Hattyúdal

A KT Racing búcsúja a WRC-licenctől.

TheHolyOne

1. Elden Ring
Nem meglepő módon nálam (is) első az open world Dark Souls, amellyel márciustól kezdve nagyjából nyár közepéig játszottam, míg megszereztem a platina PlayStation-trófeát. Ennél többet talán nem is kell mondanom.

2. Expeditions: Rome
Az év első meglepetése volt ez az ókori X-Com, meglepően gazdag történettel, valamint érdekes karakterekkel, legyenek azok NPC társak vagy történelmi személyek.

3. Victoria 3
A viktoriánus kort feldolgozó grand strategy számos elemében változott, sok korábbi funkciót összegyúrtak újakká, máshol egyszerűsödött, mégis az előző rész méltó folytatása.

Cikkajánló

Elden Ring teszt – Ez a gyűrű valóban lebilincsel!

Hálátlan örökösök csapnak össze nyomorult kalandorokkal, vajon ki lesz a befutó?

Ezek voltak tehát munkatársaink kedvencei – hamarosan kiértékeljük az olvasói szavazatokat, és kihirdetjük a PlayDome 2022-es Év játéka díjazottakat is.

• Év játéka