Előző PSVR2-cikkünket a Horizon Call of the Mountainnel kezdtük, most pedig egy nem kevésbé nagy címmel nyitjuk az összefoglalót: a legutóbbi Resident Evil is kapott VR-módot. Lássunk hát újabb hat játékot a PlayStation VR2 nyitócímei közül!
Resident Evil Village VR Mode
A Resident Evil Village az utóbbi idők egyik legjobb horrorjátéka, amelyben a Capcom ügyesen találta meg az összhangot a vérfagyasztó atmoszféra és az adrenalindús akció között. Mivel az előző VR-generáció egyik legnagyobb dobása is a Resident Evil 7 virtuális valóságba helyezett rettegése volt, a japánok a PS VR2-re emelték át Ethan második kalandját, amelyben a vérfarkasoktól kezdve a különféle szörnyeken át saját emlékeivel is meg kell küzdenie.
A Sony headsetje ezúttal azonban nem csupán egy jópofa kiegészítő, amely fokozza az élményt, hanem szépen a játékmenet részévé tették a funkciókat, ami már rögtön akkor feltűnhet, amikor először próbálunk betárazni egy fegyvert. A pisztoly esetében ki kell venni az üres tárat, eldobni, majd a zsebünkből előhúzni egy másikat és azt betölteni. A shotgunnál egyesével kell betenni a lőszert a puskába, a gyógyszeres üvegcséknek pedig előbb le kell csavarni a kupakját, és csak utána lehet a sebre önteni őket. Az újratöltést egyébként be lehet állítani automatikusra is, de higgyétek el, hogy sokkal nagyobb élmény (illetve realisztikusabb is), ha egymagunk tárazunk be minden egyes alkalommal.
A látványvilág eszméletlen szép PS VR2-n is: mindjárt a játék elején, mikor kiérünk a falu szélére és megpillantjuk a háttérben a hatalmas Dimitresci-kastélyt, ott bizony leeshet az ember álla! És ahogy a Baker-családnál, úgy a Village esetében is elmondható, hogy a VR jelentősen hozzáad nemcsak az akcióhoz, de a rettegéshez is. Már a faluban is izzadt a tenyerünk, amikor megjelent egy vérfarkas, de az igazi horrort, ahogy az alapjátékban is, a Beneviento-ház hozza el. Életünkben nem vert még annyira gyorsan a szívünk, mint ott az alagsorban, ahol mind tudjuk, hogy mi rejtőzik.
A Resident Evil Village VR-ban egy nagyszerű élmény, amely végre nem csak jópofa pluszként szolgál az eredeti játékhoz, hanem olyan, mintha egy teljesen új, vérfagyasztó kalandba vágna bele az ember – mindenképp megérős. Ráadásul teljesen ingyen tölthetjük le a VR módot, ha rendelkezünk a PS4 vagy PS5 alapjátékkal.
Song in the Smoke Rekindled
Ez a játék sem egy új eresztés, de ingyenes upgrade-et kaphatunk ehhez is, ha korábban bezsákoltuk. Az őskorban találhatjuk magunkat, de fantasy környezetben. Ez a kettősség elég jól áll a programnak, ha már a képi világa nem túl erős.
A Song in the Smoke a túlélésről szól, ahol ennünk, innunk és pihennünk kell a tűznél, ha nem szeretnék idő előtt elhalálozni. Ebbe amúgy is remek segítséget nyújt az élővilág, ami ellen a magunk által kraftolt eszközökkel vehetjük fel a harcot. Igazából mindent is le fogunk gyártani, így már a tábortűz rakásnál megismerkedünk a pattintás és farigcsálás művészetével.
Az eszköztár stílusosan egy kiterített bőr lesz, itt tudunk tárgyakat menedzselni. A harc kihasználja a 360 fokos mozgást, és ha elég bátrak vagyunk, még magaslatokról is leugorhatunk. Érdekesség, hogy a szoftver megjelent fizikai formában is (a cikkben még sorra kerülő Cave Digger és Dyschroniával egyetemben, amelyeknek a kiadója szintén a Perp Games), ami nem túl gyakori az indie VR címek között.
Dyschronia: Chronos Alternate
A visual noveleket kedvelők se maradnak ki a szórásból, ami egy három részesre tervezett játék első fejezetével érkezett meg. Egy nagyon erős videóval kezdünk, amely picit az újabb Persona videojátékokra hajaz. Nálam ez már megadta a kezdőlökést, és így nem unott arccal bámultam utána a sajnos a kelleténél hosszabb töltőképernyőt.
Ebben az anime beütésű cuccban egy gyilkosság után fogunk nyomozni az álomvilágban. Belépve erre a különös helyre színes élőlények és alakzatok repkednek szerteszét, de néha egy előrevetített jövőben fogunk mászkálni és lopakodni, ami nem néz ki túl acélosan. A játék nagy része párbeszédekre épül, így a valódi játékmenet picit háttérbe szorul, mert lényegében dumcsizni fogunk. Persze van lehetőség vizsgálódásra, meg fontos is lesz, de a kaland kicsiny része fog erről szólni.
Nem mindig sikerül jól átültetni 3D-be ezt a karakterábrázolást, de itt szép munkát végeztek, közelről is szépen vannak megrajzolva és kidolgozva az arcok. És itt rendesen körbejárkálhatjuk őket, így kilógott volna a lóláb, higgyétek el. A Dyschronia: Chronos Alternate a műfaj szerelmeseinek okozhat egy kellemes délutánt, meglátjuk majd, mi sül ki az egészből a folytatásokban, amelyek idén érkeznek.
Cave Digger 2: Dig Harder
Kezdjük rögtön a negatívummal, ami a grafikában jelentkezik: ez az alkotás az egyik legrondább VR-cím, amihez valaha szerencsém volt 2016 óta, ami baromi nagy szó. Ha túl tudunk lendülni ezen a dolgon, akkor egy korrekt akciójátékot kapunk.
Lehetőség van akár négyen is játszani ezt a bányászásra és kincskeresésre fókuszáló kalandot. Western környezetbe kerülünk steampunkosítva, ahol célunk felszerelésünk fejlesztése lesz, amivel még többet áskálódhatunk. A tárnák véletlenszerűen generáltak és megannyi veszélyt rejtenek, pisztolyunkkal tudjuk megvédeni magunkat az érkező fenevadak ellen. Sok mindent nem lehet erről a programról írni. Attól függetlenül, hogy így nézett volna ki egy PS2-es VR-cucc annak idején, rendkívül addiktív és szórakoztató.
Zombieland: Headshot Fever Reloaded
Eredetileg ez egy arcade fénypisztolyos cumó volt, amit ráírtak a piacon elérhető VR-headsetekre. A közönségkedvenc horror-vígjáték Zombieland filmből többek között visszaköszön Woody Harrelson, mint mentor. Ugyanis egy új gyereket fogunk irányítani, aki betéved a bandába, a hősök pedig különböző nehézségű kis küldetéseket adnak, amelyeken sorba kell átrágnunk magunkat.
Egy végtelenül egyszerű, de adrenalinnal túlfűtött lövöldébe csöppenünk, ahol célunk minél több fejlövés leadása lesz. Közvetlenül egymás után kiosztva a fejeseket belassul az idő, így el tudunk kezdeni kombózni. Ez az állapot szépen fenntartható, amíg nem tévesztünk célt, és kifejezetten fejre megyünk. A szintek tényleg marha rövidek, de miközben két-három oldalról vetődnek ránk, nem ezzel fogunk foglalkozni.
Többféle feladat is van a pályákon, így érdemes újra próbálkozni, jutalmul ötletesen az apokalipszis nemzeti kincsét, azaz budipapírt fogjuk gyűjteni. Perköket és újabb gyilokeszközöket oldhatunk fel, amivel egyre jobbá válik a játék. Nem találtam minden esetben pontosnak a cuccot, nem is használja ki az új eszköz minden csínját. Nekem bejött a stuff, és a teleportálós ugrások végett emiatt se fog senki feje megfájdulni.
Tentacular
Az eddigi felhozatalból talán ez a legbetegebb eresztés, főként az ilyen jellegű videojátékok miatt tesztelek még 10 év után is. Egy szülinapos polip csápjai mögé bújva fogunk új életet kezdeni, amikor is ember családunk és a sziget kollektív lakossága megelégelte a folytonos pusztításunkat az évek során. Persze ezek a károkozások nem feltétlén voltak szándékosak, tapadókorongos karjainkra minden rácuppan, és elég nehéz a pirinyó emberkék között így élni.
A polgármester elég jó fej, így kapunk egy utolsó lehetőséget, szóval indulhatunk a munkaügyi központba. Hamar kiderül, hogy mennyi mindenre nem vagyunk képesek, így kuli melókat fogunk elvégezni a kaland 2-3 órájában. Dolgokat pakolunk egymásra, felénk kilőtt tárgyakat kapkodunk el stb. Házak tetejét is felnyithatjuk, hogy bekukucskálhassunk, közben óvatosan mozgunk, nehogy nagyobb bajt okozzunk. Persze resetelni lehet bármikor a térképet, ami külön kis feladvány, és a beállítások is hasonlóan játékosra sikeredtek.
A Tentacular egy nagyon egyedi és szórakoztató VR-cím, amit ajánlok bátran letöltésre. Néhol egy kis segítség jó lett volna a feladatoknál, mert nem mindig volt számomra egyértelmű rögtön mi lenne a dolgom, de ettől függetlenül egy remek kis móka.
PlayStation VR2 játékkörkép – 3. rész
Testnevelésórákat kiváltó ritmusjátékok.
