„Hamar munka ritkán jó” – tartja a mondás, a videojátékosok pedig halkan kuncognak ennek hallatán, hiszen volt nekik már Duke Nukem Foreverjük, Anthemük, Aliens: Colonial Marinesük... Szóval mi már óvatosan állunk egy olyan játékhoz, amely hosszú-hosszú évekig készül (sandán oldalra pillantok a Star Citizenre), és a Blood Bowl 2 óta eltelt évek elbizonytalanítják a tapasztalt vén rókákat.

Itt viszont azt azért érdemes megjegyezni, hogy a Games Workshop 2020. november 27-én új szabálykönyvet adtak ki Blood Bowl Second Season Edition címmel, és újra elkezdték gyártani-forgalmazni az asztali társasjátékot, így a fejlesztőknek is ezt le kellett követnie – így már jóval rövidebb fejlesztési idővel számolhatunk...
Az új szabálykönyv természetesen finomított pár dolgon.
No de mi is változott igazából annyi év után? Az új szabálykönyv természetesen finomított pár dolgon, talán a legjelentősebb újítás az egyes körök időlimitét érte: eredetileg 4 perc volt mozogni, ez most ugyan 2 percre csökkent, de van egy 7 és fél perces tartalék, amelyből automatikusan használunk fel további másodperceket szükség esetén. Így a játékmenet gyorsult ugyan, de a kevésbé gyakorlottaknak is van idejük gondolkodni egy kicsit, ha kell. Sajnos a másik nagy újítás, a kártyák nem kerültek (még?) be – kár érte, érdekes színezetet adott volna.

Most már nem csak szépen zöldellő gyepen kergethetjük a labdát, hanem különleges stadionok is várják csapatunkat – a maguk kis csapdáival és egyéb kis trükkjeikkel. Az újradobások rendszere is átgondolásra került, végre kevésbé kegyetlen tud lenni a kocka. Játékosaink fejlesztése is most már pontok szétosztásával és a skillek válogatásával történik, nem pedig a kocka dönt mindenről. És persze bevezetésre került itt is a battle pass rendszer, azaz három havonta lehet gályázni a különféle kis jutalmakért, majd lehet kezdeni elölről.
Megjelentek a mikrotranzakciók is.
És persze ehhez kapcsolódóan megjelentek a mikrotranzakciók is a különféle kozmetikai elemekre – és ennek megvalósítása gyakorlatilag instant kicsapta a biztosítékot a játékosoknál (teszem hozzá: joggal). A gond abból fakadt, hogy minden ruhát és egyéb csecsebecsét minden egyes játékosunknak külön-külön kellett megvenni... Megvárom, míg ez kijegecesedik a kedves olvasó fejében, mit is jelent... Brutális, nem? A felháborodás láttán persze a Cyanide visszakozott, és most már elég posztonként egyszer megvenni valamit (ebben van is logika).

A hangulat szerencsére maradt a régi, ebben pedig nagy szerepe volt a Games Workshopnak. Mivel a Vérfocit gyakorlatilag újraindították, ezért a Cyanide-dal szorosan együttműködtek a megvalósítás során – minden, amit a képernyőn látunk, így a lehető legteljesebb mértékben hivatalos. Ami pozitívum, hogy az a fránya kocka végre egész normálisan viselkedik, így az ellenfelünk (legyen az humán, ork, törp, elf vagy a mesterséges intelligencia) is bizony keményen szívhat végre.
És ha már a mesterséges intelligencia így elbújt az előző zárójelek közé, előrángatom egy kicsit: egész jól kikupálódott. Látszik, hogy taktikázna, és már-már hallani a bosszankodását, amikor egy dobás nem jön ki neki – viszont a kezdőket sem gyötri halálra az elején. Persze van még hova fejlődnie, ez tagadhatatlan, és talán nem is érződik annyival jobbnak a második részben lévőnél a kockadobások miatt, de mindenképpen fejlődött.

Akár több csapatunk is lehet, és adott esetben akár válthatunk is.
Van ám most is karriermód, egy érdekes vonással: nem egy adott csapatot kell győzelemre vinnünk, hanem egy szponzort a 12 közül – egy általunk összerakott tetszőleges csapattal. Végre nem kell az emberekkel lefutni kötelező köröket – én például egy törp csapattal indultam neki és értem el első sikereimet. Sőt, akár több csapatunk is lehet, és adott esetben akár válthatunk is – és még ennél is jobb, hogy a csapatok nincsenek játékmódhoz kötve, bárhol használhatóak! Az irányítás sem változott jelentősen – azt viszont muszáj befújnom, hogy egy nagyobb csoportosulásnál a játékos körüli menü sokszor igencsak nehezen látható... Ejnye, nem lehetett volna ezeket az ikonokat valamivel jobban kiemelni, elkülöníteni a játéktértől?
Igazság szerint a grafika színvonala sem emelkedett jelentősen az előző rész óta. A változatosságra nem feltétlen lehet panasz, de a poligonszám és a textúrák minősége igencsak a sok évvel ezelőtti színvonalat idézi. Nem mondanám így sem rondának, de na, azért ennél illett volna jobban igyekezni. A hangokról ugyanezt tudom mondani: olyan semmilyenek. A hiányuk feltűnne, de bekapcsolva nem érzem azt, hogy itt valami különlegeset hallok. A két kommentátorunk, Jim és Bob persze humoránál van most is, de kicsit hamar elkezdik ismételni magukat...

A Blood Bowl 3 megjelenésekor nagyon sokan panaszkodtak különféle bugokra (és persze a fentebb megénekelt durva pénzgyárra), de engem valahogy ezek a bogarak elkerültek. Jöttek a megjelenés óta patchek is, törődnek a játékkal, hiszen a terv az, hogy egy jó alapot szolgáltasson online és akár helyi ligáknak is. Nem mondom, jelenleg ez leginkább a toleráns rajongók játéka, de talán megérdemli, hogy bizalmat szavazzanak neki a kíváncsi újoncok is.