Másfél évvel ezelőtt megtanulhattuk már, hogy ha tisztességes szándékkal teszi az ember, akkor a tapizás azért nem csak megengedett, de egyenesen elvárt. Jajj, de miket is beszélek! Természetesen a művészet oltárán! Tudjátok: festmények! A Please, Touch The Artwork első részében különféle absztrakt alkotásokkal kerülhettünk közelebbi kapcsolatba (sőt, igazából mi is részt vehettünk a megalkotásukban). Háromféle minijátékon keresztül összesen mintegy 160 pályán át tartott ez a fura tárlatvezetés.
A második rész olyannyira szakít a hagyományokkal, hogy gyakorlatilag semmiben sem hasonlít az elődre, talán csak abban, hogy ismét festmények játsszák a főszerepet (no meg a furcsaság). Persze az alkotó ugyanaz, egy különc belga úriember, aki önmaga készíti el a játékait. Thomas Waterzooi azonban egyáltalán nem nyeretlen kezdő, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy korábban profi stúdiókban (Larian Studios és az IO-Interactive) szerzett tapasztalatot. Az egyik legmeglepőbb dolog az új játékkal kapcsolatban talán az üzleti modell. Ugyanis ez a játék teljesen ingyenes. Nincs trükk, semmilyen DLC-t vagy in-game vásárlást nem kell megejteni – ha van egy PC-d, Maced vagy netán bármilyen (Android, iOS) okostelefonod/tableted, akkor február 19-től kezdve már töltheted is.
Furcsaság ide vagy oda, a Please, Touch the Artwork 2 ezúttal valódi festményeket főszerepeltet (ohh, ezúton is elnézést az absztrakt irányzat kedvelőitől). Méghozzá az expresszionizmusban utazó James Ensor alkotásain keresztül. A (szintén belga) művész a modern művészet egyik úttörője volt a XIX. és XX. században, halálának 75. évfordulója idén esedékes (emiatt is készülhetett a játék, hogy méltóképp emlékezzünk meg róla). Képeinek szatírikus, groteszk mivoltát könnyen felismerhetjük, ha egyszerűen csak megtekintjük azokat, de ha a címeket is böngésszük, akkor minden kétségünk elszáll a hétköznapiságot tekintve (csak párat felsorolnék a teljesség igénye nélkül: Krisztus bevonulása Brüsszelbe, A lázadó angyalok lezuhanása, Csontvázak egy szárított heringért küzdenek, Vörös káposzta és maszkok).
Lehet, sokaknak a The Procession to Calvary ugorhat be első blikkre, és igazából nem is tévednek nagyot, de itt nem egy kalandjátékot kapunk, hanem gyakorlatilag egy hidden object címet, kicsike narratívával kibővítve. Egy csontvázat irányíthatunk öt kisebb-nagyobb egyedi világban, s különféle fura alakokkal találkozva kapjuk meg a feladatokat, hogy mit is kell megtalálnunk a képeken. Legtöbbször deszkákat, de előfordul, hogy italos üvegeket vagy macskákat kell keresgélni a képernyőn.
Steam Decken végeztem a tesztet, így jó hír, hogy teljesen kompatibilis vele (és tapizni is enged), viszont a kicsi képernyő és a gyengülő látásom azért adott kihívásokat. Szerencsére hinteket is kérhetünk, több szinten is – ha nagyon elakadnánk, akkor konkrétan megmutatja a játék, hol a következő darab, de egy-egy képernyőn lehet látni az ikonok révén, hogy egyáltalán érdemes-e keresgélnünk, azaz akad-e még az adott helyszínen bármi.
A Please, Touch The Artwork 2 elsősorban a művészeteket kedvelőket fogja majd magával ragadni, másodsorban pedig a szarkazmust és groteszket kedvelőket (persze a legjobb a közös halmaz). Egyedüli panasz talán a hosszra lehet, ugyanis nagyjából másfél óra alatt le is pereg az egész. Cserébe viszont egy szava sem lehet senkinek, mert ugye mindezt ingyen és bérmentve meg lehet tenni. Aki tehát nem veti meg a (modern) művészeteket, és nem vaskalapos vagy karót nyelt, az tegyen egy próbát, hátha utána furcsákat fog álmodni.
