A Geometry Survivor cikket simán lezavarhatnám már itt, a teszt bevezetőjében is (lehet, hogy meg is teszem). Az alkotás nem összekeverendő a nagy sikerű és közkedvelt Geometry Wars trilógiával. Se nem folytatása, se nem oldalhajtása annak. Viszont mindkét programban síkidomokra lövöldözhetünk, és a színvilág is hasonló.
A Geometry Survivor egy rougelite játék, ahol minden esetben „űrhajók” armadája támad ránk 20 percen keresztül. Vagy túléljük a kiszabott időkereten belül vagy nem, ez csupán erről szól. Minden teljesített perc után kapunk egy serleget, így ha sikerül túlélnünk, lényegében teljesítettük is a kalandot. Nekem ez egy óra alatt jött össze, de utána nem maradt marasztaló tartalom benne.
A próbálkozásokból összeharácsolt pénzmagot olyan permanens dolgokra lehet költeni, amelyek picit könnyebbé teszik az eljövendő köröket (nagyon sokat kell gyűjteni, ha mindent feloldanánk). Másfajta hajót is választhatunk (drága pénzből vehetjük meg azokat is), amelyek egytől egyig megnehezítik a játékmenetet (hurrá).
A folyamatosan, nagyjából percenként nehezedő túlélőshow-ban az elpusztított alakzatok után a pénzmagon túl folyamatosan gyűlik a tapasztalati pont, ha szintet ugrunk, megáll a játék és fejleszthetünk magunkon. Többfajta upgrade-et kínál a rendszer – ha már az első percekben beadja a gép a „jobbakat”, akkor odafigyeléssel hozni tudjuk a menetet. Látványos, ahogy egyre vadabb és nagyobb alakzatok törnek ránk, miközben próbálunk lavírozni a golyózáporban. Pusztításunk után aktiválható bombák is maradnak a terepen, ezeket nem kötelező egyből elsütni.
A fejlesztések és lőfegyverek ötletesek a Geometry Survivorban, de ha egyszer sikerül végezni a 20 perces kalanddal, akkor valószínűleg az életeben nem vesszük elő újra. Barátságos árcímkéje pontosan fedi a benne rejlő tartalmat.
