26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Harold Halibut teszt – Menni vagy maradni

Egy igazi kézműves kaland került a kezeink közé, amely nemcsak a szemnek, de a fülnek is kellemes.

Írta: m_anger

Van az úgy, hogy az ember elér egy olyan mérföldkövet az életében, hogy választásra kényszerül: merre tovább. Jó esetben ez jelenthet akár két (vagy több) jó lehetőséget, de ugyanígy rosszakat is. Az viszont bizonyos, hogy az ismeretlentől félünk, és még olyankor is berzenkedünk dönteni, amikor benne vagyunk valami kényszerűben, és éppen a változás hozhatna egyértelmű előrelépést. Harold is hasonló helyzetben van, habár ő nem annyira egyénileg, hanem egy közösség részeként.

Harold Halibut teszt – Menni vagy maradni

Történetünk (javarészt) a FEDORA I. fedélzetén zajlik, ami egy város méretű űrhajó. 250 évvel ezelőtt indultak útnak, hogy a Földön zajló hidegháborús fenyegetettségből elmenekülve új otthon találjanak az emberiségnek. Az expedició végül nem ért túl jó véget, ugyanis a hajó egy vízzel borított planétán a hullámok mélyére süllyedt, és üzemképtelensége miatt ott is rekedt. Szerencsére azonban az asztronauták feltalálták magukat, és új életet kezdtek ezen a furcsa, tengeralatti bázison, saját ökoszisztémát kialakítva a különös, hetvenes éveket idéző retro-futurista környezetben.

Nekünk Harold szerepe jut a történetben, őt irányítva fogunk megismerkedni a város furábbnál furább lakóival. A helyiek életébe a kissé lassú, de meglehetősen jól átgondolt és alapos narratíva remek betekintést nyújt (nem is beszélve a minőségi szinkronról, amely szuperül megtámogatja ezt), így nem is nagyon mélyednék bele. Legyen elég annyi, hogy egy Mareaux nevű kutatóhölgy mellett dolgozunk, de Harold tulajdonképpen amolyan karbantartó is errefelé. Ennek kapcsán sokan megbízzák a csetlő-botló figurát ezzel-azzal, ami a kalandjáték feladatainak nagy részét le is fedi. A sztori viszont ott pörög fel igazán,

amikor váratlanul üzenet érkezik a Földről, miszerint mégse olyan tré a helyzet arrafelé. Elindul tehát a tanácskozás, hogy ideje volna hazatérni.

Harold Halibut teszt – Menni vagy maradni

Külsőleg igen egyedi benyomást kelt a Harold Halibut, ugyanis teljesen úgy néz ki, mint egy stop-motion technológiával készült bábfilm. S nem is csak úgy néz ki – a készítők több mint tíz esztendőn keresztül alkották meg az egész játékot kézzel, klasszikus módszerekkel, hogy aztán 3D-szkenneléssel digitalizáljanak mindent, és a Unity motorjában összeálljon minden. Ennek köszönhetően az egész animáció nagyon szépen megvalósított, részletes, tényleg mintha egy bábfilm elevenedne meg a szemünk előtt, csak még interaktív is. A hátterek meg szintén nagyon gyönyörűek, jól megválogatott színpalettával, ami egyenesen vonzza a tekintetet.

Egyedül a külső helyszínek nem olyan tetszetősek és kidolgozottak véleményem szerint, valamint talán az idegenek (nem, nem spoiler – aki nézett egy trailert, vagy csak akár rápillantott a címképernyőre, az láthatta) sem olyan szuperül megálmodottak. Hirtelen felindulásból feljöhetne olyan vád is, hogy biztosan ezekre már nem jutott annyi idő, de azt ugye tudjuk, hogy sem a filmek, sem a játékok nem feltétlenül kronológiai sorrendben készülnek el – így nem tudhatjuk, mi az ok. Az viszont tény, hogy a játék kevés technikai problémája pont ezeken a részeken zajlik (néhány villogó textúra, egyszer pedig egy fagyásom is volt pont itt). Igaz az objectekbe belelógás a hajón is előfordul, például minden nap végén az ágyhoz futva szegény Harold mindig térdig süppedt az ágyába. De mindezek szerencsére elenyésző gondot okoznak és nem zavarják meg a műélvezetet.

Harold Halibut teszt – Menni vagy maradni

Rég vártam már valami hasonló élményre, mint amit a Harold Halibut nyújt, egy igazi stop-motion kalandra, talán épp a The Neverhood-os emlékektől vezérelve. A sztori itt is humoros, de nem elmebeteg módon, mint amott. Harold története amúgy jó hosszú is, hat fejezeten át nyúlik, igaz, a játékoson múlik, hogy az opcionális feladatok közül mennyit vállal be. Ha csak a fősodorra koncentrálunk, 12 óra alatt a végére lehet érni, de el lehet nyújtani a másfélszeresére is akár. Az apró technikai gondokat leszámítva csak két problémám akadt. Az egyik, hogy a sztori néhol kissé leül, a másik pedig az esetenként indokolatlanul sok backtracking. Utóbbi kicsit hülyén hangzik egy kalandjáték esetén, de arra kell gondolni, hogy akad egy rész, ahol postai küldeményeket kell a címzettekhez vinni, és minden egyes alkalommal vissza kell menni az eredeti helyre, pedig körülbelül egy tucatnyi borítékról van mindössze szó. De ez legyen a legnagyobb gond, minden más tényleg lenyűgöző, pláne a külcsín, így bátran ajánlom fogyasztásra, akár a Game Pass keretein belül minden kockázat nélkül.

A tesztpéldányt a játék kiadója biztosította.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

Pozitívumok
  • Nagyon szép és egyedi bábfilmes látványvilág
  • Minőségi stop-motion technológia
  • Szuper szinkron
  • Szerethető szereplők
Negatívumok
  • Pár apróbb technikai baki
  • Néhol kissé leül a történet
  • Helyenként sok az ide-oda küldözgetés

További képek

  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
  • Harold Halibut
m_anger

m_anger
Ami a nyolcvanas években kölyökként csak álom volt (videojátékokkal dolgozni), az mára valóság. Munkaidőben fejlesztőként, szabadidőben kritikusként. Játék az élet?

HOZZÁSZÓLÁSOK

Még nincs hozzászólás, légy Te az első!