Ne maradj le híreinkről és cikkeinkről, kattints ide, és állítsd be saját forrásként a PlayDome-ot!
A Corsair rohamléptekben halad előre azon tervei megvalósítása felé, miszerint a perifériapiacon is legalább olyan meghatározó szereplő lesz, mint amilyen a hardverek terén. A gyártó az egyik legnépszerűbb márkának számít a tápok, memóriaegységek vagy hűtési megoldások terén, de az utóbbi években rengeteget fektettek a perifériákba is. Egerek, headsetek, kontrollerek és persze billentyűzetek is szép számmal akadnak a termékpalettájukon. Most utóbbiak közül hoztunk el egyet bemutatni. A Corsair Skiff 100 egy gamer billentyűzet, ezt első ránézésre megmondja róla bárki. Ám amint egy picit közelebbről is megvizsgáljuk, máris több érdekességre fény derül, ami bizony megkülönbözteti a piac sok más szereplőjétől.
Először is a legfontosabb: a Skiff 100 nem egy mechanikus gamer billentyűzet. Aki ezen a ponton még nem lépett vissza a főoldalra, hanem tovább olvas, annak elárulom, hogy egy kifejezetten jó gamer billentyűzet. Amely történetesen nem mechanikus kapcsolókkal, hanem membrános technológiával van felfegyverkezve. Manapság már szinte alapelvárás a legtöbb felhasználó részéről, hogy jóféle Cherry MX, Kailh, esetleg Glorious vagy Keychron kapcsolók lapuljanak a kupakok alatt. Tény, hogy ezek a kapcsolók (típusuktól függetlenül) egy sajátos gépelési élményt nyújtanak, amelyet membrános technológiával nem lehet visszaadni. Ám nem mindenki ragaszkodik ehhez az élményhez vagy más, a mechanikus kapcsolók nyújtotta előnyökhöz. Nem beszélve arról, hogy hacsak nem egy bizonyos típust választunk, bizony meg kell barátkoznunk az esetenként bosszantóan hangos kattogással is. Nos, ez az, amitől a Skiff 100 esetében nem kell tartani, ugyanis köszönhetően a membrános technológiának, összehasonlíthatatlanul halkabb a gépelés vagy úgy általában a billentyűk lenyomása.
Cserébe persze van hátulütője is a dolognak: ez a megoldás nem tud olyan szintű pontosságot és visszacsatolást adni a leütésekről, mint egy tökéletesre hangolt mechanikus kapcsoló. Éppen ezért valójában a Corsai Skiff 100 nem is feltétlenül a hardcore, főleg nem a profi játékosoknak szól, akiknek a megélhetése múlhat a válaszidőn és az ezredmásodperceken. Hanem sokkal inkább a hétvégi játékosoknak, közülük is elsősorban azoknak, akik a menőzés és kattogtatás helyett épp a diszkréciót, csendességet keresik. Akiknek az számít, hogy játék, munka vagy tanulás közben ne zavarják a szobatársa vagy a családtagokat. És nem mellesleg az is egy fontos szempont lehet, hogy a Skiff 100 fel tud mutatni néhány olyan funkciót, ami általában inkább a drágább típusokra jellemző, mégis egészen baráti árcédulát kapott.
Ilyen például a jobb felső sarokban elhelyezett forgókapcsoló, amely többek között a korábban bemutatott Corsair Vanguard Air 99 Wirelessnél is megtalálható. Ez alapvetően a hangerő szabályozására szolgál, de előcsalhatunk belőle médiavezérlő funkciókat is. Mellette a LED-es visszajelzőkön túl még két apró gombot találunk: az egyik a Windows-gombot lockolja, a másik pedig a fényerőszabályzásra szolgál. Ha már fényerő, a billentyűzet tízzónás RGB-világítással van felvértezve, vagyis le kell mondanunk a billentyűnkénti megvilágításról és vezérlésről, de azért így is van nem egy, nem kettő pofás effekt, ami feldobja a sötét szobát. Ezt és más funkciókat egyébként a Corsair vegyes hírnevű iCUE szoftverén keresztül lehet birizgálni, ha valakinek affinitása van hozzá. A billentyűzetet IP53-as tanúsítványú por- és cseppvédelemmel látták el, ami épp csak arra jó, ha rálöttyintjük a szódánkat, akkor ne adja be azonnal a kulcsot. Azért a kádba ne vigyük magunkkal, mert nem vízálló, csak cseppálló.
A komfortérzetet egy mellékelt csuklótámasz is növelni hivatott. Nem mondom, hogy haszontalan, de annyira nem is voltam elájulva tőle. Azon sokáig gondolkoztam, hogy a sima műanyagpöckös csatlakoztatási opció jobb vagy rosszabb az egyébként sok más gyártó által választott mágneses kivitelezésnél. Végül arra jutottam, hogy kevésbé trendi, cserébe nagyságrendekkel stabilabb. Én például sokat tologatom a billentyűzetet az asztalon (ha épp nem játszom, akkor megy befelé a monitorok alá, hogy legyen helye a laptopnak). Volt olyan billentyűzetem, ami nagyon király volt, de a mellékelt csuklótámasz mágnesei olyan harmatgyengék voltak, hogy minden mozdításnál elvált a billentyűzettől, ami olyan bosszantó volt, hogy pár nap után repült is vissza a dobozba... Na, itt ilyesmitől nem kell tartani.
A Skiff 100 egyébként összességében a Corsairre jellemző egyszerű, letisztult formavilágot képviseli, mentes mindenféle felesleges vonalvezetéstől, sallangtól és cicomától. Ami pedig a belsőt illeti, nos csak az alap dolgokra kell számítani. 1000 Hz-es polling rate, 12 billentyűs key rollover, és rögzített USB 2.0 kábel. A billentyűzet egyébként remekül működik konzolokkal is, így például aki nem szeretne kontrollerrel PlayStation 5-ön Call of Dutyzni, annak jó választás lehet (ha elég közel van a konzol a kanapéhoz, mert a kábel nem túl hosszú...).
A Corsair általában megkéri a termékei árát. Arányaiban nézve ez nincs másképp most sem, ugyanis a Skiff 100-ért 60 eurót, vagyis nagyjából 22 ezer forintot kell kicsengetni. Ám manapság ez már nem is olyan durva ár egy gamer billentyűzetért, találunk jóval kevésbé márkás konkurenst jóval durvább árcédulával is. Persze csodát vagy világmegfejtést nem kell várni tőle, de amit kínál, azt Corsair-minőségben teszi. A billentyűzetből létezik egyébként egy Skiff 100 Plus variáns is, amely mindössze 10 euró felárért a bal oldalon hat programozható extra billentyűt tud még felmutatni.
