Ne maradj le híreinkről és cikkeinkről, kattints ide, és állítsd be saját forrásként a PlayDome-ot!
Roppantul megörültem, amikor végre kézhez kaptam a Transport Fever 3 tesztpéldányát. A számozás kissé félrevezető, ez ugyanis a trilógia negyedik epizódja, hiszen a legelső rész valójában a Train Fever volt. Szerencsére a készítők hamar rájöttek, hogy bár természetesen a vasút az emberi közlekedés evolúciós csúcsa, azért mégiscsak szerencsésebb, ha a kertvárosból az óvodába nem csak háromezer tonnás ércvonatokon lehet utazni. Úgyhogy kaptunk buszokat, teherautókat, hajókat, repülőket, sőt ezúttal még helikoptereket is. A Transport Fever-sorozat szerencsére a minőség tekintetében szigorúan monoton növekvő kötöttpályán mozgott mindig is, eddig minden rész több, jobb és szebb volt az előzőnél, és talán nem spoilerezek azzal, ha elmondom: ezt nem változott most sem.
A Transport Fever mindig is egyedülálló volt azzal, hogy az adott pályán lévő városok lakossága nem csak egy absztrakt szám. Minden egyes ember a játékban rendelkezik lakhellyel, munkahellyel és egy épülettel, ahol a szabadidejét tölti. Ezek között pedig valahogy közlekedniük kell, amelyet vagy egyedileg oldanak meg, vagy tömegközlekedéssel. Ha ez még nem lenne elég, az eljutás módja nagyban befolyásolja a hangulatukat is. A sok várakozás, dugóban állás, buszon zötykölődéstől rosszkedvűek lesznek, és egy rosszkedvű városba az emberek sem költöznek be olyan szívesen. Egy város fejlődése ugyanis nem csupán attól függ, hogy mennyi áruval látjuk el az ipart és a kereskedelmet. Függ a lakók boldogságától, a közlekedéstől, az áruszállítás pontosságától, sőt az új epizód ezekre rátesz egy lapáttal: immár számít a zaj- és környezetszennyezés is. Nem mindegy tehát, hogy merre vezetjük a forgalmat, milyen járműveket állítunk „csatasorba”, hová építjük a raktárainkat és állomásainkat. Szükség esetén zajvédő falakat is felhúzhatunk, amelyekre hamar szükség is lesz, ahogy az eredetileg város szélére épült vasútállomásainkat körbenövi a metropolisz.
A kezelőfelület is alaposan átalakult, és szerintem előnyére. Az útvonalak megtervezése minden eddiginél részletesebb, kiválaszthatjuk, hogy a járataink melyik platformot részesítsék előnyben, melyik legyen másodlagos, milyen gyakorisággal kövessék egymást a járművek és még számos egyéb dolgot. Bár maradtam a saját elnevezéseimnél, a játék immár automatikusan javasol neveket az új vonalak számára, úgyhogy nem lesz több „Line 55” meg „Line 139”. :-)
Nagyon tetszett, hogy egy adott várost vagy gyárat kiválaszthatva egyetlen klikkel láthatjuk, hogy az adott nyersanyaghoz hol találunk beszállítókat, például egy konzervgyárhoz merre találunk húst és fémet. A flottakezelés is elsőrangú, egyetlen kattintással lecserélhetjük az összes járművet, klónozhatjuk őket, vagy akár mindet a legközelebbi garázsba/fűtőházba küldhetjük. Az állomásokat egyébként különböző modulokkal testreszabhatjuk, specializálhatjuk őket árutípusnak megfelelően: lehet univerzális is, de ha az egy adott helyen csak folyadékot, ömlesztett vagy darabárut rakodunk, nincs okunk arra, hogy ne szükség szerint építsük ki az infrastruktúrát, ezzel növelve a rakodási sebességet.
Fontos újítás a kezelőfelületen, hogy a térképre különböző speciális rétegeket vetíthetünk rá, legyen szó magassági vonalakról, forgalomról, zaj- és környezetszennyezésről vagy épp az áruszállítás hatékonyságáról. Ezek rendkívül hasznosak, egyből láthatjuk, hogy hol lehet igény új viszonylatokra vagy némi kézi beavatkozásra. Ugyancsak hihetetlenül jó, ahogy a játék a sávokat és a kereszteződéseket kezeli: finomhangolhatjuk a lámpák sorrendjét, az előnyszabályokat, kijelölhetjük a kötelező haladási irányokat, és mindezt nemcsak út, hanem sávszinten is (!). És ehhez még modok sem kellenek, szenzációs!
Fontos, hogy a termelőüzemek mellé nem kell külön rakodóállomást építeni a teherautóinknak – minden gyár, üzem rendelkezik saját rakodóval, ahová a járműveink beállhatnak. Sajnos vasúti iparvágányuk nincs, pedig adná magát a dolog, helyette viszont kapunk tehervillamost, és tram-traint is (poén, hogy a játékban van Stadler CityLink, úgyhogy mi is összeköthetjük virtuális Szegedet virtuális Vásárhellyel). Az üzemek természetesen nem a semmibe termelnek, csak akkor van gyártás, ha az árut valaki elszállítja. A termelésüket lehet fokozni azzal is, ha például munkásjáratokat indítunk, vagy teljesítjük a megadott feltételeket – egy gazdaság például többet termel, ha szállítunk oda műtrágyát. Ahogy a városok fejlődnek, újabb és újabb árura tartanak igényt, melyeket egyre összetettebb termelési láncokkal tudunk csak kielégíteni.
Pár szót szólnom kell a pályaszerkesztőről, mert rendkívül jól sikerült. Nem csupán a térképgeneráló eszköz rendkívül intelligens, de lehetőség van magassági térképeket (height map) importálni a pályaszerkesztőbe is. Nekünk csak meg kell adni, hogy milyen éghajlaton vagyunk, a többi automatikusan legenerálódik. Szóval elég csak beimportálni bármelyik alföldi megye domborzati térképét, kiválasztani a sivatagot, és már mehet is a vonat Kecskemétre. Persze szabadon belenyúlhatunk a végtermékbe, így lényegében bármit le tudunk modellezni.
A Transport Fever 3 minden túlzás nélkül a legjobb, legösszetettebb logisztikai játék most a piacon (a Workers & Resources: Soviet Republicot leszámítva). Az építkezés szórakoztató, rengeteg finomhangolási lehetőségünk van ahhoz, hogy pontosan azt építsük, amit szeretnénk. A tanulási görbe talán elsőre meredek lehet, erre ott a tutorial, ami nagyjából megmutatja az alapokat. Engem rettenetesen beszippantott, egy órát el tudtam szöszmötölni egyetlen város tömegközlekedésének beállításával, de akit ez nem érdekel, az nagyobb léptékben is játszhat, mert arra is lehetőség van.
