Filmek, mozik, színészek, stábok, premierek, kritikák, bukások

na jó szeretnétek beszélgetni a filmekről és szenvedély kapcsolatáról?

SZENVEDÉLYEK ÉS A FILM
alkohol, nikotin, drog, TV, szerelem, betegség átalában ilyen függőségről szoktak szólni a szenvedélyekről szóló filmek, és elmondható, hogy mindegyik - a maga módján - elvont.

Kezdjük (vagy csak kezdem, ha úgy sem olvas senki, kivéve persze Sequesx-et, tehát akkor beszélgessünk.) Tehát kezdjük azzal, hogy ki mit ismer ilyen témában, és melyik a kedvence?

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

MAJDNEM HÍRES

Megkésve bár, de... megkésve néztem meg ezt a filmet, mivel mit várhattam tőle? Hollywoodi tömegfilmnek nézett ki, a lerágott csont, a rock and roll korszak, bemutató alapján egy unalmas, gyenge, kategóriátlan film.
Tévedtem, hú, de nagyot tévedtem. Talán a tavalyi év (habár nálunk csak 2001-től játszák) leglebilincselőbb vígjátéka, hihetetlen megvalósítással. Érthető sikere: Cameron Crowe ritkán rendez, de akkor tarol, most pedig egy adu ászt húzott elő a zsebéből: összehozott egy - szakértők szerint - meglepően sok megtörént eseményt feldolgozó, de azért megírt forgatókönyvet, ami félig róla, félig a stílus, a kor, a tömeghisztéria színfalak mögötti életéről szól.
Vígjátéknak mondanám, mivel lazán végig lehet hahotázni, de itt végre nem a testi hangokon, a nagy beszólásokon, hanem a lehetlen jeleneteken és a kiszámíthatlan törénéseken lehet nagyokan kacagni. Emellett egy lassan kibontakozó, árnyaltan ábrázolt szerelmi történet is, amit a végén azért picit Hollywoodosítanak, rövid teret adnak neki, de tűrhető...
Mit kell a filmről tudni? William Miller (valóságos alakja maga a rendező) 1973-ban, 15! évesen a legnagyobb újságtól, a híres Rolling Stone-tól 1000 dolláros megbízást kap: a feltörekvő félben lévő Stillwater zenekarról kell cikket írnia. A Nehen engedi el kemény kezű anyja a zenekar turnéjára, ott ellenségeskedést vált ki egyesekből, és belát a dolgok legárnyaltabb részeibe, mégis elmegy, és kitart a csapat mellet. Kritikusként működik 15 évesen, és felnőtt kritikus tanácsát nem fogadja meg: nem tud kívülállóként szemlélni a történésekről, elkapja a zenekar és az azt körülölelő dolgok örvénye és a mélybe sodorja, egészen személyes kapcsolatba kerül a Stillwaterrel.

A filmről nem akarok több pozitívumot mondani, mert úgyis azt mondom mindjárt, hogy bolond, aki nem nézi meg, akkor jöjjenek a negatívumok, de csak azért, hogy lássuk, ilyen a legjobb filmekben is van. Szóval a befejezés nagyon bugyuta és "amerikai" totál happy end, ahol a főszereplő megdicsőül, és a szokésos, hogy felülkerekedik azokon, akik alatt volt eddig, de hát elnézhető a csöpögős utolsó 15 perc, ha az előtte évő több mint 100 percet végigizgultuk...

A film erőssége - kitalálható - a zene. Legendás zenekarok nevei, számai zúgnak végig a filmben és abszolút korhű, nagyon jó zenei aláfestést kapott a Majdnem híres c. film, amelyet én a szívembe zártam, mert olyan nagyon jó és közeli, csak a végét nem értem miért ílyen lett.

Szóval aki életébe hallotta már azt, hogy rock and roll, az halálos bűnt követ el, ha nem nézi meg, és ha valaki más nem nézni meg, halálos bűn. Ezt látni kell!


-Osztályzat: HUMOROS, RENFÍVÜL HATÁSOS, ROPPANT LEBILINCSELŐ KULTUSZGYANÚS VÍGJÁTÉK
-Megnézni: muszály, alapfilm mindenkinek

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

de jó...
Nos azért most újabb két filmről írok.



Ez egy nagyon érdekes, húsz perces magyar filmpróbálkozás Istennel, sok szép emberrel és Budapesttel.

Isten leejté a Mennyország kulcsát vala, és lemegyé érte a földre, és különleges kalandokba keveredé... Találkozás sok érdekes emberrel majd tapasztalatokkal visszatéré a Mennybe.

Nem tudom ki látott már kísérleti filmet, rövidfilmet vagy ilyesmit, a lényeg a rövidségen és a tömörségen van, ezért általában az ilyen filmeknél gyorsan peregnek az események, mindent megérteni csak 2-3 megnézés után lehet. Az egy valóban érdekes magyar rövidfilm sok szlenggel, utcával, és érdekes jelenerekkel (elképesztő, hogy minden egyes jelenetnél ha nem a főszereplőt nézzük, egy csomó mindent látni lehet a háttérben. Mindenki nézze meg, ha tudja, ez egy különleges magyar próbálkozás


-Osztályzat: ÉRDEKES, TÖMÖR, JÓ RÖVIDFILM
-Megnézni: érdemes, ha nincs más dolgod

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

én elolvasok mindent

Talán a sok rideg teszt után komolyabban is kéne beszélnünk a filmekről.

Szóval a komolyság csak annyiban, hogy komolyabb filmekről és komolyabban is lehetne beszélni. E mellett, én majd irogatom leírásaimat, de lehetne mindig egy állandó téma, stílusokról, személyekről, filmekről, mindenről. Én nem vagyok TV buzi, csak akkor TV-zek, ha megy valami hírműsor, és időnként belenézek dolgokba, mint pl. a Frei műsorába most. Szóval attól még hogy sokat írok, nem járok minden nap moziba, de szerencsére van egy kis társaság, aminek tagjaként egymás közt adjuk a jó filmcímeket, és nézzük meg a dolgokat. Én van amit megosztok, van amit nem, de igazából egy olyan társaságot keresek, akikkel lehet beszélgetni egy kicsit hosszasabban, nem csak rövid megemlítés mellett. Ha bárkit érdekel egy kicsit is az, hogy jó film vagy érdekes ember vagy valami, nyugodtan írkáljon, beszélgessen itt, biztos mindenki látott már jó filmeket, biztos mindenki ismer nagy színészeket, filmeseket, és akkor biztos tud hozzászólni is. Szóval akkor: nyomuljon ezerrel a megújult filmes topic, nem tom mi legyen a téma

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

NNNOS, VÉGÜL EZ AZ UNALMAS TOPIC IS ELÉRTE A SZÁZ HOZZÁSZÓLÁST, MERT ÉN RENDÜLETLENÜL IROGATOK OLDALAKAT, BÍZVA ABBAN, HOGY TALÁN VALAKI EGYSZER CSAK BENÉZ. HA NEM NEM BAJ, MONDJUK SZÓLJON MINDENKI HOZZÁ, AKI MÉG SOSEM JÁRT EBBEN A TOPICBAN!

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

100-1
Közel a százhoz megírom a ROSSZ ÁLMOK c. film leírását.
Amúgy a szerintem gyenge filmekről csak ritkán készítek leírást, de most ezt azért teszem, hogy óvva intsek mindenkit attók, hogy Keanu Reeves meg az egész rohadt híres banda valakit a megnézésre ösztönözzön.
A film jellemzésére tökéletesen megfelel a címe: olyan, mind egy rossz álom. Vann benne kicsi ijesztgetés, kicsi izgalom, sok híres színész, kicsi fordulatosság, de semmi jelentős, így olyan módon volt unalmas, hogy már ki akartam menni közben, de végül is a haverokkal szórakoztunk benn egyet.

Csak még annyit, hogy thriller, de hiába a sok név a szereplők listáján, egy olyan átlag alatti film ez a szar, ami nem tudom hogy szerezhetett támogatókat a forgalmazáshoz. Szar és lész.

*/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

JACKIE CHAN

abszolút módon a filmiparban ma őt tisztelem a legjobb, ő egy élő legenda, egy isten. Kung-fu világbajnok, több száz filmes szereplés, saját stúdió, felszerelés, kaszkadőr gárda, rendező és producer is.
Válallja magát: többször szanaszét törte magát a filmeken, mégis újra és újra forgat. Vállalja bakiait, amelyeket a filmek végén bemutat. Kis ember istenadta hatalmas tehetséggel, amit szerintem valóben Istentől kapott, de rendkívű nagyon sokat kellett gyakorolni, eddzeni az ilyen jelenetekhez.

Én biztosan láttam tőle 50 filmet, amiből kb. 30 kínai, 30-as évek körüli vagy régi nagy kung-fus, 10 hong-kongi modern, 10 hongkongi-amerikai vagy csak amerikai produkció.

Minden filmje rendkívűl lebilincselő, vicces, és tele van hihetetlen trükkökkel, harcokkal, amelyek olyan mulatságosak időnként, hogy alig bírok levegőt venne. Egyszerűen nem bírok magammal, ha látom igazán jól bunyózni.

Nálam a Shaolin Kígyó és Daru az alapfilmek alapja, olyan rendkívüli a koreográfia, hogy mindenkit lepipál, Jet Li, Cho-Jun-Fat (vagy hogy írják), Bruce Lee, Mopheus, Neo és Smith ügynök ide vagy oda, őnála jobban csinálni a harcokat nem lehet. Semmi trükk, tisztán csinálja és ettől olyan jó. A fenti filmnél jobb kung-fu-s jelenetet még azóta maga sem tudutt csinálni, de manapság olyan vicces, hogy legyen az pl. mondjuk egy a sok közül, Az Elveszett zsaru, végig lehet izgulni és röhögni mindent.

Vasárnap, 15-én a Jackie a jófiú megy, amit (vétek) eddig nem láttam, de most bepótolom.

Én egy abszolút Jackie Chan őrűlt vagyok, nincs szuperjó filmje, mint a Vissza a Jövőbe, vagy Mátrix, de az egyetlen olyan színész, akinek filmjeit bármikor, bármilyen lelki állapotban meg tudok nézni. Annyi filmcím van és annyis szerep, hogy hülyeség lenne felsorolnom, mindegyik kedvencem, az a pali egy zseni. Álmom, hogy vele játsszak egy filmben. Nagyon jó ember!!!!!!

Mi róla a véleményetek?
Kit imádtok ti így?
Szoktatok nézni Jackie Chan-t?
Melyik a kedvenc Jackie Chan filmetek?
Szerettek/tudtok valami küzdősportot csinálninézni?

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

SARCRA CORONA

Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki már látta, és biztos vagyok abban is, hogy ezt a filmet azért előbb vagy utóbb mindenki megnézi. Érdemes...

Szóval a film.
Ismét összeállt a Honfoglalás stábja, Koltai és Nemeskürty, a legfőbb készítők.
Ami miatt más, mint a korábbi Koltai filmek, az az, hogy több pénz állt rendelkezésre (a Horn kormány le se szarta a támogatást, most legalább a kulturális minisztérium támogatta.)

Szóval sajnos Európában, sőt Európa hazánk környéki régiójában a filmek sikere nagyban a befektetett pénz mennyiségétől függ, kitűnő történet, ötlet és megvalósítás, de kevés gázsi a kivitelezéshez.

Most sem akadt elég pénz a tömeges csatajelenetekhez és tökéletes megvalósítási körülményekhez, de nyugodtan állítom, hogy az első 2001-es magyar milleniumi film (merthogy augusztusban jön egy másik) megállja helyét, még a nagy nevek mellett is. Na nézzük:

A törénet 1046-ban kezdődik, amint kiírják a neveket, így Franco Nero-t, pogány lázadók támadják meg Gellért püspök szekerét és leszúrják, meghal Franco Néro által alakított figura... De komolyan!

Aztán történnek mindenféle dolgok, a film lényege, a három rokon, Salamon, Géza és László harcolnak a koronáért. Azaz mégsem. Salamon a király, de nem éppen jó: utálja a nép, módszerei miatt. Az alig idősebb Géza és László szolgálatába áll, a dukátus két hercege a testvérpár lesz.
Nagy az országban a konfliktus, támadnak a besenyők, zűrzavar mindenütt, eközben Salamon féltve trónját megkísérli hercegeit eltenni láb alól. Nem mondok többet, ez csak a bevezetés, amit a médiából úgy is tudhattok, inkább magáról a filmről beszélek.

Meglátszik a több pénz, és azt is, hogy még mindig kevés: jóval több a statiszta, több a lovas katona, a jelmez, a ruha, elkészültek szép tárgyak a helyszínek korhű díszítésére, van néhány számítógépes animáció, nagyobb csatajelenetek, viszont pont a pénz szűke miatt (talán nem is baj, habár megnéztem volna szívesen) nem számíthatunk Gladiátor vagy Hazafi szerű tömeges összecsapásokra, robbantásokra (ez pesze nem is volt akkoriban lehetséges) és hosszú csatákra sem. Viszont szép tájakat, korhű jellemeket és mindennél több izgalmat fedezhetünk fel.

A film erőssége sok szép jelenet, melyek minősége elmarad a Gladiátor mögött, de bőven jobb a Honfoglalásnál. Mégegyszer: nem biztos a nagy csatáktól jó egy film. Szóval az erősség inkább a jellemek ábrázolásában, a korhűségben és az érzelmek viharában van, mindez történik egy olyan XI.sz-ban, ahol az összes társadalmi réteg megtalálható, be is mutatkozik és részt vesz a film menetében (jobbágyok, katonák, vitézek, nemesek, papok stb.)
A film nem a csaták köré épül, a lényege a történetben van, miként alakul Géza, Salamon és László sorsa. Olyan a képi világ, ami elhiteti velünk, a képernyőn hazánk van, de a XI.században. Nincs amolyan 13.harcos szerű "köd", azaz a középkor ködössége, sűrű leszállt felhőtakaró, annál inkább vannak magyar építmények, amelyek szépen csillognak napfényben és esőben. A film nem vicces vagy irónikus, nem egy thriller vagy ilyesmi, egy államalapításos történelmi magyar film, amiben minden megvan, hogy jónak nevezhessük.

Ez az a film, ahol a vallásosság a legjobban dominál, valóban jelen van Isten a filmben, angyalok jelennek meg és még más dolgok is bemutatják a korfelfogást.
A filmnek nem az volt a célja, hogy a látványosságával szegezze az üléshez a nézőket (annyi pénz nem is volt), hanem az, hogy az üléshez szegezze, de mindeszt tegye a forgatókönyv nem túl bonyolult, de izgalmas és fordulatos történetével. Mégis rengeteg a jó minőségű csatajelenet, ami ma a divat, és azt kell hogy mondjam, hogy leszámítva egy két apróságot (a seregek túl kevés emberből álltak) a filmben nehéz hibát találni, de ne is ez legyen a célunk.

Ez a film egy történelmi film, melynek középpontjában a három uralkodó és Isten áll, aki erősen beleavatkozik a dolgok menetében. A film nem elfogult és nincsenek túlfűtött hősei. Nem kritizál senkit és semmit (a Hazafi szép volt, csak 'kicsit' elfogult). Erőssége a főszereplők belső és külső harca vagy a hatalomért vagy az ország jobb sorsáért, emellett még a szerelem is megjelenik és ebbe még belekavar ez erősen megnyilvánuló vallásosság.
A Szent Korona kultusz megtestesítője a Sacra Corona, nem titkolt a film vége: László kerül trónra és Istán szentté avattattja, a bizánci és Istváni koronát egyesíti a mai Szent Koronává, majd imával üzen a ma embereinek, a nézőknek, buzdít a korona tiszteletére.

Mindent összevetve egy olyan filmet lát a néző, aki bemegy, ami magyar költségek mellet rendkívűl jól megvalósított és kivitelezett, egy olyan, amivel elmondhatja, hogy 'mi is tudunk filmet csinálni, nem csak Hollywood' és természetesen egy kiváló milleniumi filmet néz végig, aki megvásárolja a jegyet.
Ajánlom mindenkinek, aki magyar, sőt, azt mondom csúnya dolog nem elmenni. Akik egy Gladiátort várnak, lehet, hogy a végén húzzák majd a szájuk szélét, pedig szépek a csatajelenetek is, de nem ez a lényeg, hanem az a viszály, amit annyira jól sikerült vászonra vinni. Nem akciófilmet táttatok, vagy láttok majd, ha megnézitek, hanem egy korhű, nagyon jó történelmi kalandfilmet, ami után nyugodtan kijelenthetjük, kiválóra sikeredett. Olyan nemesi eszme járja körül az egyész két és negyed órát, ami egy kicsit is érett embert igencsak megfog, mivel ez egy igaz magyar érzelmű, hazaszeretetről szóló film, amit nem biztos, hogy minden korban élők felfognak.
Szerintem a fiatalok megtalálják benne a jó magyar 'háborús filmet', a tapasztaltak viszont felfedezik a nemzeti öntudat jelentőségét. Télleg elvből ne hagyja ki senki, és nyugodtan meg lehet nézni többször is.


*****/*****
Az öt csillag nem a képi világra utal, hanem a kiváló lépi világra ÉS az egész összhatásra, minden részletére

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

Én láttam mind a három filmet

Zöld a szívem, zöld a vérem!

VISSZA A JÖVŐBE 3

mivel a Fórum most időben igy van rendezve, az olvasást kérlek a kettővel lejjebb lévő, első Vissza a jövőbe film leírásával kezd! köszi.

A Harmadik rész képi megjelenése tükrözi az adott kort a leginkább.
Ismét az 55-ös Dokira hárul Marty visszaküldésébek feladata, de mivel kiderül, hogy az 1885-ös levél megírása után egy héttel Dokit lelőtték, ezért az 55-ös Doki 1885-be küldi vissza Marty-t. Rázós a megérkezés: Indiánok, lovasság, medve, kifolyik a benzin, gyalog megy s elájul. A McFly farmon ébred fel. Nevet vesz fel: Clint Eastwood
Megkeresi a Dokit, aki kovács. Elkapja őt a vadnyugat leggyorsabb kezű banditája Lókötő "veszett kutya" Tannent, Doki menti meg a fiút. A bandita megfenyegeti a kovácsot. Martyék nem tudják hogy menjenek vissza 1985-be, végül egy vonattal akarják megtolatni a DeLoriant. Közben Marty megmenti Doki életét Tannentől, de az kihívja párbajozni a fiút. Mialatt folyik a visszamenésre a készülődés, Doki szerelmes lesz egy asszonyba, Claytonba, aki mejdnem beleesett a Clayton szakadékba (minden bizonnyal róla nevezték el később az ekkor még más nevű szakadékot)
Doki maradni akar szerelmével, de Marty inkább elráncigálja: tudósként kell viselkednie és vissza kell jönnie.
A párbaj és visszatérés napja van. A párbaj előtt tervezték Martyék a lépést, de Doki kidől, jön Tannen, elkapja Dokit. Marty kiáll és bravúrosan elintézi Tannent, vissza a jövőbe, de Dokinak meg kell mentenie az utána jött Claytont, akivel végül marad a vadnyugaton s Marty hazaérkezése után az időgép megsemmisül. Doki hamarosan megérkezik családjával egy lebegő gőzhajtású vonaton, majd elmegy a múltba és vége. Ez a rész is izgalmas, hangulatos és nagyon jó, habár az első kettő annyira király volt, hogy ez csak a harmadik legjobb a háromból, de nagyon jó.
*****/*****

A filmben több kor ven, múltak, alternatív korok, jövő, de vannak, amik megtalálhatók benne: az óratorony, ami 1885-ben épül, 1955-ben ezzel juttatja vissza a Doki Marty-t, Beff az alter 1985-ben átalakítatta, Griff, Beff unokája 2015-ben ebbe szalad bele légdászkával.
Minden korban vannak McFly és Tannen leszármazottak.
Marty minden korban, amikor emgérkezik, hamarosan ájulásos balesetet szenved, s amikor felkel, mindig azt mondja, hogy szörnyűt álmodott, időben előre/vissza ment, azonban szembesül azzal, hogy sajnos nem csak álom volt. A gördeszkának is van szerepe, légdeszka a jövőben. Van 18, 48, 78 éves Beff, 18,48,78 éves Marty szülők, 17 éves, 47 éves Marty és Jannifer, 1955-ös és 1985-ös Doki, Streakland, az 1955-85-ös iskola kemény igazgatója 55-ben és 84-ben, valamint 1885-ös nagyapja.
Állanó egy néger polgármester, egy másik polgármester családfája és viadala.
A Pepsi is állandósult dolog, valamint még nagyon sok tárgy és ember, emberek leszármazottai és ősei is megjelennek a különböző korokban, nagyon odafigyelve számos ember egykor énjével vagy éppen ősével találkozhatunk.
Utalás is sok van, Zemeckis bírálja az időjárásjelentést, Ronald Reagant, a Postát, a Japánokat és még sok mindent. Sok az utalás minden értelemben, nemcsak korbírálat, hanem a filmek tele vannak a többi részre való sorozatos utalásokkal.

Összességében néhanyszor meg kell nézni mindhárom filmet, hogy időben és térben sorrendben mindenkit el tudjunk helyezni és megértsük mi miért történt a folytatásokban.

A fileket, amik külön-külön és megállják nagyon jól helyüket, muszály látnotok (egymás után), mert könnyed, de rendkivűl odaszegez a fotelba, mindenki megtalája, amit akar. Tudsz nevetni, izgulni, nosztalgiázni, gondolkodni, kaparni a fejedet a hülye beszólásokon és kuszaságokon.
Mindenképpen nézzétek meg, mert ez a három film nekem olyan nevek mellett van, mint pl. A Mátrix. Jó szórakozást! (az időben)

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

VISSZA A JÖVŐBE 2

A film ott kezdődik, ahol az előző végződött: Marty hazaérkezik, 'kisebb' változásokat tapasztal, Beff már csak beosztott, George pedig bátor, friss ember.
Doki (a '85-ös) elmegy, majd pillanatok múlva visszaérkezik a jövőből, és Martynak meg szerelmének, Jennifernek - aki nem tud az időgépről - el kell menniük 2015-be, mert gyerekeiket le fogják csukni.
Vissza a jövőbe.
A jövő nagyon nagyon jól ki van dolgozva, járművek, egyéb közlekedési eszközök, tárgyak, divat, beszédstílus szempontjából. Az az autók repülnek (légpárnásak), van légdeszka és egyéb nyalánkságok. Martyék megmentik gyerekeit majd elmennek Jenniferért, akit a rendőrök hazavittek. A 17 éves Jennifer találkozik a 47 évessel, elájuk. Mialatt a Dokiék megmentésén tevékenykednek az öreg, 2015-ös Beff egy sportalmanachal visszamegy 1955-be és fiatalkori önmagának odaadja sport az évzázad végéig feljegyzet sporteredményekből álló könyvet. Miután Martyék visszatérnek 1985-ben, a most korrupt és gazdag Beff birodalmába csöppennek, aki eddig csak nyert - a sportalmanachhal. Izgalmak közt megszerzik az infot, hogy mikor adta át az öreg Beff a könyvet a fiatalnak és visszamennek 1955-be. Itt viszont 2 Marty van: aki most jött vissza, és akit most fog visszaküldeni a jövőbe (1985-be) az 1955-ös Doki (ez volt az első részben). Doki is van, az 1985-ös és 55-ös, akik találkoznak is, de szerencsére az 55-ös nem ismeri meg 85-ös önmagát. Marty a könyv megszerzésén van, de vigyáznia kell, nehogy találkozzon mahgával és azokkal, akik az első részből ismerik - akkori énje épp gitározik. Végül sikerül megszerezni a könyvet, elégeti Marty, és irány 85, azonban a repülő DeLorianba, amibe a Doki ül, bele csap a villám, Marty szeme láttára eltűnik az esőben. Hamarosan egy 70 éves levelet kap Marty: a Doki jól van, 8 hónapja él a vadnyugaton, 1885-ben.

Ebben a részben is az izgalmak dominálnak, de legnagyobb poén a helyszínek keverése: mindig látjuk az első rész képeit, de kiegészül a mostani Martyval és Dokival, így rendkívül kevert jelenetek vannak. Ezt is muszály megnéznetek!!!

*****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

VISSZA A JÖVŐBE 1

A három Vissza a jövőbe film talán leginkább kedvenceim az összes közül. Robert Zemeckis annyira eltalálta a dolgokat, történet, izgalom, hangulat, hang/zenehatások, bonyolultság tekintetében, hogy szerintem felejthetelent alkotott.

Az első rész lényege, hogy Doki, Emette Brown kifejlesztette az időgépet, amit egy DeLorian-ba épített bele. A gép plutóniummal működik, viszont a Dokit a terroristák lelövik a nukleáris kő ellopása miatt. Marty McFly 17 éves srác a film 1985-ös játszódása alatt, a kor 'laza' gyereke, lazán kezeli a boardját és a dolgokat. Szégyenli magát, mivel családfája visszamenőleg egy nagy félénk bagázs, akik nem álltak ki soha igazukért. Épp ezért nem viseli el Marty, ha nyuszinak szólítják. Egy éjszaka megmutatja a Doki, a tudós az időgépet, beállítja arra a napra a vezérlő számítógépet, (1955), amikor feltalálta a működtető rendszert, a flukszuskondenzátort. A terroristák lelövik a Dokit, s Marty a DeLoriannal menekül, de nem tudja, ha 88mph-ra felgyorsul, a flukszuskondenzátor működni kezd. Marty rálép a gázra, s megérkezik 1955-be.
Mondjuk gondolom ismerős a dolog, de nem biztos, hogy mindenki emlékszik részletekre. A film nagyon jó. Marty-t a sugárvédett ruhában UFO-nak nézik, majd találkozik a jövőbeni, most még csak 18 éves szüleivel, valamint apja, George McFly főnökével, a szintén 18 éves Beff Tenennel.
Visszajutni csak a Doki segítségével tud, aki épp ma (1955-beni ma) találta fel a Flukszuskondenzátort, s még 30 évvel a kivitelezés előtt áll. A találmány már működik, azzal jött ebbe a korba Marty, de sajnos nincs a Dokinak 'felesleges' plutóniuma, ezért egy villámot kell felfogni, hogy a flukszuskondenzátor elég energiát kapjaon a működéshez. De az izgalmas hazatérés előtt még rendbe kell tenni kavarását: megjelenése miatt leendő szülei nem találtak egymásra.

Rendkivűl jól kidolgozott 50-es évek, zenék, képek jelennek meg, alapvetően a hangulat nagyon eltalált. Tele van a film utalásokkal és időbeni utalásokkal is. A film (szerintem) legjobb része Marty utolsó gitáros száma, ami kissé metálosan fejeződik be.

Ez a rész a legjobb a három közül, nagyon végig lehet izgulni és mosolyogni. Amúgy kategóriába nem tudom sorolni, nem szimpla film, több szálon is fut, sok a szereplő, nincs korhatár, minden korú ember végigélvezheti. Nézzétek meg!
*****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

UBB, mint Uhrin Benedek Bácsi?
Különben meg köszi, és mégeccer bocs.

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

Csak azért írok, hogy helyrerakja az UBB ezt az oldalt...

Most egy kicsit más vizekre evezek.
Az utóbbi évekre minden kornál jellemzőbbek a sok embert megmozgató, látványos történelmi filmek. Most ebbe szeretnék belemászni.

A TÖRTÉNELMI FILMEK
A történelmi időkben (évszázadokkal ezelőtt) játszódó filmeknek 2 csoportját különböztetek meg: a film vagy megtörtént esetet, eseményt használ fel (persze ekkor is vannak azért torzítások, igazítások, hogy film legyen belőle) vagy inkább fiktív, kitalált eseményen alapszik (ekkor jellemzőbb a fantasy elemek használata.
Ezen filmeknek 2 erőssége van: a minél reálisabb érzelem bemutatása, és a minél látványosabb és megrázóbb csatajelenetek levezetése.
Most az utóbbi évek, ismert filmjeiről beszélek. Szóval aki megtörtént háborús eseményt készít, az általában saját országa vagy nemzete eseményeit viszi vászonra. Így a kiválló Jeanne D’Arc is francia, vagy a nem egészen háborús film, a Honfoglalás. A Gladiátor nem csak háborús film, de egyben erősen dominálnak a sokemberes és a kevésemberes harcok. Most egy kis filmelemzés jönne.
Az utóbbi idők talán legjobb háború történelmi filmje a JEANNE D’ARC. A film ugye Johannáról szól és a száz éves háborúról. Igazából az a fantasztikus benne, hogy valóban fejlődik a főszereplő, Johanna nem egy pillanat alatt lesz falusi szűzlányból franciaország megmentője. Csatajelenetei rendkívűl látványosak és hatásosak, de a film igazi értékét Johanna harca - a világgal és Istennel - adja. Különben rendkívül nevesek a film készítői, szereplői. *****/*****
A 13. HARCOS a film fiktív alapokon nyugszik, és mondjuk nem szól semmiről, középkori harcos film. Nem is igazán háborús, de azért bele tartozik a kategóriába. Az arabot játszó Antonio Banderas ’jelleme’ és alakítása rendkívül nevetséges, egyszerűen a film történe pocsék, hülyeség, és abszolút nem reális. De azért látványos, de nem egy nagy film. **/*****
HONFOGLALÁS sem nem igazán idevaló, de meg kell említenem, mert igen jó alkotás, őseinkről. Szép fénykékezés és szép jelenetek és alakítások társulnak ehhez (azért muszály kritizálnom a kitalálókat: a főszereplő miért nem magyar volt?) Egyetlen hibája, hogy – jó, jó tudom, mindenkinek más a véleménye – de nem egészen így volt a bevonulásunk. Mindegy. Azért alapfilm, ha valaki nem látta volna. Van ilyen? ****/*****
GLADIÁTOR Most kapott 5 Oscart, nem véletlenül: Russel Crowe rendkívüli tehetséggel játssza mind a kiváló hadvezért, mind a bosszúért küzdő fájdalmakban úszó porig alázott harcost. Redkívüli animációkkal van felruházva az egész film, a csatajelenetektől kezdve a Colosseumig, amit teljesen megalkottak (poligonból). A Gladiátor nagysága mellett szól még egy haláleset, csak a legnagyobb alkotásoknál van emberáldozat (Ben Hur). A Gladiátor, Maximus alakja nagyon kidolgozott, és érzelmektől fűtött. Commodus, a gonosz császár, apja, Marcus Aurelius gyilkosa is jó személyiség, ugyan úgy mint húga és Maximus gladiátorfőnöke vagy Gracchus szenátor. Gondolom azért ezt is mindenki látta, nekem is nagyon a kedvenc filmeim között van, de meg kell jegyezni, hogy élt Maximus, Commodus és Marcus Aurelius, de az a császár sosem akart békét és szenátusi/demokrata kormányzást, ahogy Maximus sem lett Gladiátor és Commodus sem ölte meg apját. De nagyon jó, erőssége nagyon Russel Crowe és a film látványa. *****/*****
A HAZAFI az amerikai-angol háborúk idején játszódo film miatt vannak a legnagyobb ellentmondásaim bennem: egyrészt a film rendkívül látványos, megható és tökéletsen kivitelezett, másrészt viszon nagyon ’jenkibarát’, azaz erősen Anglia a gonosz és az Államok katonái a jók. És ez nagyon dominál, és nagyon elrontja az összképet. A Hazafi, Mel Gibson nagyon jól játszik, és a film ötcsillagos lenne, ha nem lenne a lerágott csont: az amerikaiak a fiúk a gáton!. De sajnos ebben a filmen ők a nagyon igazak és jó, s ez elrontja az összképet. ***/*****
És most a kedvencem: TŰZZEL-VASSAL Nagyobb, hosszabb, vágatlan, azaz 3 órás, momentális alkotás rendkívül sok emberrel, harccal és érzelemmel. A Lengyel köztársaság idején

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

Nos ez nem igazán sikerült...

A *** az Oscar tulajdonosa. Persze azt meg kell jegyezni, hogy azért elfogult a Hollywoodi szavazóbizottság, de mondjuk valamit azért csak mutatnak az eredmények

LEGJOBB FILM:
Csokoládé
Tigris és Sárkány
Erin Brockovich, Zűrös természet
*** Gladiátor
Traffic

LEGJOBB SZÍNÉSZI ALAKÍTÁS (férfi):
Javier Bardem (Before Night Falls)
*** Russell Crowe (Gladiátor)
Tom Hanks (A számkivetett)
Ed Harris (Pollock)
Geoffrey Rush (Sade márki játékai)

LEGJOBB SZÍNÉSZI ALAKÍTÁS (nő):
Joan Allen (The Contender)
Juliette Binoche (Csokoládé)
Ellen Burstyn (Requiem For a Dream)
Laura Linney (You Can Count On Me)
*** Julia Roberts (Erin Brockovich, Zűrös természet)

LEGJOBB EPIZÓDSZEREPLŐ (férfi)
Jeff Bridges (The Contender)
Willem Dafoe (Shadow of the Vampire)
*** Benicio Del Toro (Traffic)
Albert Finney (Erin Brockovich, Zűrös természet)
Joaquin Phoenix (Gladiátor)

LEGJOBB EPIZÓDSZEREPLŐ (nő)
Judi Dench (Csokoládé)
*** Marcia Gay Harden (Pollock)
Kate Hudson (Majdnem híres)
Frances McDormand (Majdnem híres)
Julie Walters (Billy Elliot)

LEGJOBB RENDEZÉS:
Billy Elliot
Tigris és Sárkány
Erin Brockovich, Zűrös természet
Gladiátor
*** Traffic

LEGJOBB EREDETI FORGATÓKÖNYV:
*** Majdnem híres
Billy Elliot
Erin Brockovich - Zűrös természet
Gladiátor
You Can Count On Me

LEGJOBB ADAPTÁLT FORGATÓKÖNYV:
Csokoládé
Tigris és Sárkány
O Brother, Where Art Thou
*** Traffic
Wonder Boys

LEGJOBB MŰVÉSZETI RENDEZÉS:
*** Tigris és Sárkány
A Grincs
Gladiátor
Sade márki játékai
Vatel

LEGJOBB OPERATŐRI MUNKA:
*** Tigris és Sárkány
Gladiátor
Maléna
O Brother, Where Art Thou
A hazafi

LEGJOBB VÁGÁS:
Majdnem híres
Tigris és Sárkány
Gladiátor
*** Traffic
Wonder Boys

LEGJOBB SMINK:
A sejt
*** A Grincs
Shadow of the Vampire

LEGJOBB HANG:
A számkivetett
*** Gladiátor
A hazafi
Viharzóna
U-571

LEGJOBB HANGEFFEKT-VÁGÁS:
Űrcowboyok
*** U-571

LEGJOBB VIZUÁLIS EFFEKT:
*** Gladiátor
Árnyék nélkül
Viharzóna

LEGJOBB KÍSÉRŐZENE:
Csokoládé
*** Tigris és Sárkány
Gladiátor
Maléna
A hazafi

LEGJOBB BETÉTDAL:
Tigris és Sárkány
Táncos a sötétben
Eszeveszett birodalom
Apádra ütök
*** Wonder Boys

LEGJOBB JELMEZ:
Tigris és Sárkány
A Grincs
*** Gladiátor
102 kiskutya
Sade márki játékai

LEGJOBB KÜLFÖLDI FILM:
Amores Perros (Mexikó)
*** Tigris és Sárkány (Tajvan)
Musime si pomahat (Divided We Fall) (Csehország)
Iedereen beroemd! (Everybody Famous) (Belgium)
Le Gout des Autres (The Taste of Others) (Franciaország)

LEGJOBB DOKUMENTUMFILM:
*** Into The Arms of Strangers: Stories of the Kindertransport
Legacy
Long Night`s Journey Into Day
Scottsboro: An American Tragedy
Sound and Fury

LEGJOBB DOKUMENTUM-RÖVIDFILM:
*** Big Mama
Curtain Hall
Dolphins
The Man on Lincoln`s Nose
On Tiptoe: Gentle Steps to Freedom

LEGJOBB RÖVIDFILM:
By Courier
One Day Crossing
*** Quiero Ser (I Want To Be...)
Seraglio
A Soccer Story (Una Historia De Futebol)

LEGJOBB ANIMÁCIÓS RÖVIDFILM:
*** Father And Daughter
The Periwig-maker
Rejected

2001-re ennyi a végeredmény. Tehát:
1. Gladiátor, 5db
2. Tigris és Sárkány, 4db
3. Traffic, 3db

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

Tudom mit ettél tavaly nyárson!!!!
Scary Movie hát az állat jó!!

Mi még novemberben megnéztük a cool túrát, hát ez egy qrva jó fim volt....csak akkor még nem is volt netem, így én tudtam ide csak most leírni véleményem.....
Mephisto:Igazad van tényleg ez a legjobb film kategóriájában....
Az ofőnk (mivel osztállyal voltunk...) beleragadt a székbe és ha még tart a film 2 percig akkor lükvercbe kilövi magát...nem is számított hogy ennyi OLYAN jelenet van benne.....Azóta nem is voltunk moziba....

Zöld a szívem, zöld a vérem!

tegnap előtt a suliban mi is videóztunk.
megnéztük az Egri csillagokat az arról szóh hogy ....

éc teccett? azé' ha mész moziba leírhatnád a dókokat, mint pl. én.

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

most szerdán néztük meg az Onegint egy rendhagyó irodalomóra keretében...

Manapság egyre kevesebb az irodalmi anyagon alapuló film. Ennek két oka van: egyrészt már azok feldolgozásra kerültek, másrészt a mai világban nehéz az ilyet eladni. Ha meg is jelenik, általában átirata az eredetiben, de arra is van példa, hogy az egészet átteszik a jelenbe, vagy parodizálják az irodalmi remeket. Nagyon kevés azoknak a filmneknek a száma, amelyek a könyveket úgy próbálják feldolgozni, hogy amennyire lehet - a pontosságra törekedjen.
Puskin Jevgenyij Anyeginje e kevesek között van: alig találni változtatást a romantikus regényhez képest, s ez nem megy a nézhetőség kárára, sőt, az egész nagyon magávalragadó.
Nehéz az ilyen munka: Míg egy Shakespeare-rel is megküzdenek a forgatókönyvírók, pedig azok színdarabok, de egy olyan regényt feldolgozni, ahol az érzelmek a dominánsak, és sokminent az iró az olvasók képzeletére bíz, nehéz. Azonban a Fiennes család minden akadályt legyőzve egy rendkívűl látványos képi világgal és alakítással állt elő. (Ralph Fiennes a főszereplő, szerepel még egy mellékszerepben húga, nővére vagy ki rendezte, és szintén egy Fiennes szerezte a zenét.

Az alakokat jól játszák el a színészek, és sikerült azt helyszínt megjeleníteni, amit Puskin leírt nekünk. Jevgenyij alakja természetesen a legjobb, a neves angol színész (pl. Napfény íze) az érzelmeket és arckifejezéseket hűen adta.

Mindent összevetve egy Puskinhű megfilmesítéssel találkozhatnuk, Budapesten a Kossuth 4 mozi műsorán. Természetesen előbb érdemes elolasni a regényt, nehogy úgy találkozz a könyvvel, hogy "kiadták az Anyegin c. film könyvváltozatát?" (habár gondolom azért már mindenki elolvasta ezt a tényleg remek regényt. Hiába, Puskin nagy tehetség, egyik kedvenc irodalmi alakom, így kételyek közt mentem be a filmre, és megnyugodva jöttem ki: mind önálló filmként, mind megfilmesítésként is nagyon megállja a helyét, és mivel egy ilyen filmet nem lehet kritizálni forgatókönyv tekintetében, mert hű az "ötletadóhoz", így azt kell nézni, mit hoz fel képi világ tekintetében, s ez mennyire összeegyeztethető a regénnyel. Mivel ebben kiváló a film, és az alakítások is tökéletesek, a film természetesen 5 csillagos. De mondom: olvassátok el, ha még nem tettétek volna.

*****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

REKVIEM EGY ÁLOMÉRT

Ismét nem egy könnyű, és valóban nem fiatalkorúaknak való filmet ajánlok (habár én még épp' nem vagyok nagykorú), mivel a Rekviem egy álomért egy nagyon kemény drogfilm.
Sőt, azt kell mondani, hogy ez talán a filmipar legmegrázóbb drogfilmje, ami viszonylag sok főszereplővel dolgozik (4 db), de azokon kívül nincs tartós mellékszerep.

A film a TV függő anyáról és a heroinista gyerekről és köréről szól.

Az anya télleg TV függő, és télleg függő, mivel mindent megtesz, hogy nézhesse, s elvonási tünetek gyötrik hiányában. Sok története nincs a filmnek, van még az anyának a sok hasonlóan koros (50-60 év körüli) barátnője, meg a fia, annak afrós haverja és barátnője, akikkel együtt szívnak, lőnek szippantanak, leginkább fecskéznek.

A film majd' két órás, és ez cselekmény, törénés szempontjából egyszerre semmi és emellett végtelenül szövevényes és nagyon hosszú, mert se be- se levezetése nincsen (ezektől zseniális)

A film rettenetesen kemény valóságot tükröz nagyon megrázó képekkel, gyakorlatilag minden olyan tényezőből tartalmaz több-kevesebb dolgot, ami csakis felnőtt nézőknek minősítené (mégis két csillagos!) A film nem olyan 'kisangyal', mint a Ponyvaregény, vagy a Trainspotting. Ugyan mindkettő zseniális, de azok mesék, és nagyon jó mesék, csak ehhez képest nagyon gyenge megjelenésüek.

Amivel igazán nagyon viszi a pálmát (s remélem majd minél több díjat) az a vágás. Ti még ilyen furcsa, de mindenekelőtt tökéletes és hatásos vágást még nem láttatok.
Képzeljétek el a Blöff azon jeleneteit, amikor Avi Londonba jön, meglehetősen gyorsan . Nos ebben a filmben vagy negyed óra NEM ilyen, a többi ilyen, a maradék negyed óra tartogatja az igazán megrázó dolgokat a sok megrázó dolog között.

Mit mondhatnék: ajánlom elsősorban seqesx-nek, meg mindenkinek, aki valaha találkozott akármilyen anyaggal, és azoknak, akiknek jó idegeik vannak, és jó filmet, talán életük legmeghatóbb, legjobb filmjét akarják látni (azért nem lesz egy Szar Warsos sikere).

Nagyon nagyon húzós képi világa és elképesző vágása miatt simán kijelentem, hogy szerény személyem a 2000. év (akkor készült) legjobb filmjét láttam, és biztosan bekerült kedvenc 10 filmem listájára, viszont azóta, mióta a filmet láttam (2 napja) nem igazán tudok szabadulni képeitől. Nem ijesztő, mégegyszer, de borzalmasan realisztikus, és ez engem nagyon nagyon megfogott

*****/*****
ötből öt, azaz szuperkirály, csak azért én időnként kapaszkodtam volna a karfába jeleneteknél... (az az igazság, hogy a vágás miatt nem tudtam mégse kapaszkodni, és ez a végére annyire felfokozott mindent, hogy alig tudtam lenyugodni. Ha a South Park nevetséges három csillagos, ez mért csak kettő?)

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

TÚSZHARC

Egyik kedvenc amerikai színészem és sokak kedvenc amerikai színésznőjének főszereplésével játszódik ez az akciófilm, ami a mai divatot követően nem is annyira akciófilm.

Valóban a Mátrix volt a válsztóvonal, azóta egy darab original, sima lövöldözős akciófilm nem jelent meg. (na jó: MI2, Charlie kurvái, meg a nyírd ki romeot, de semelyik nem volt nagy alkotás. Inkább ma vagy vicces (Hullahegyek, Blöff) vagy izgalmas (Hullahegyek) vagy lebilincselően látványos (Jég és föld között).
A túszharc az izgalmast keveri a lebilincselővel, s mégtöbb akciómentes jelentettel. A történet jó, szerencsére valamivel tűrhetöbbek a mai amerikai akciók forgatókönyvei, vannak érzelmek, és előtérbe kerül a realitás és a mindennapok megjelenítése.
A Túszharcban Russel Crowe egy visszavonult katonát, egy túszejési tárgyalópertnert játszik, Meg Ryan nem kis konfliktussal van a mérnökférjével, de szeretik egymát. Azonban a férjt elrabolják, és jöhet Crowe...

Sok izgalmat és meglepetést tartamaz a film, ami csak a végén bizonyítja akciófilm voltát, de akkor nagyon. Egy, tömör, de rendkívűl látványos, és azért realisztikus akciójelenete van, ami tökéletes. De a film 2 és egynegyed órája jelentősen tartalmaz afféle amerikai módi lélekelemzést, érzelemkeveredést, melyből például kialakul a Crowe és Ryan közti smacijelenet.

Reálisan mutatja a ma élő problémát, a gerillaharcot és a kábítószertermesztés hatalmát. Jó-jó, azért van kevés kissé unalmas jelenet (kevés), látszik az Amerikaiak! beütés, kis szuperhősök, de nagyon kicsik és az amerikai, egyre kevébé primitív, de nem európaiaknak való tálalás.

Aki egy igazán nemmindennapos akcióra, aki egy jó hollywoodi filmre vagy csak Meg-re vagy Crowe-ra vágyik nézze meg a filmet, de hiába nagy a rekláma, előtte azért mégiscsak a jobbakhoz ugorjon be (Hullahegyek, fenegyerek, Blöff)

****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

TAXI2, SZÁMKIVETETT QL!!!

háháá! eddig már több, mint 25 filmet teszteltem. Ti mér nem írtok? Lusták vagytok, van nem voltatok még moziban?

Hehehe tobzódom a nevekben

TAXI 2

Valószínüleg nagyon sokan látták az első Taxit, ami akkor az 5. elem mellett a francia filmipart világhírűvé tette, legalábbis a hétvégi mozizók körében.
Luc Besson nagyon ért a rendezéshez és a forgatókönyvíráshoz, leginkább a Jeanne D'Arc c. filmjében látszik. Ugyan a Taxi-kat nem ő rendezte, de keze munkája látszik: izgalmas filmek Mersaillesból.

A film nem közvetlen folytatása az első résznek, de mégis összekapcsolódik sok dologban.

Aki lemaradt volna, annak el mondom mi a lényeg: van egy srác, akinek van egy 320-al tépő Peugeot-ja, vannak a haverjai, szerelme és egy teljesen pancser rendőr banda egy szőke fritzel és egy vezetésre képtelen szerencsétlennel. Ezt a gárdát elöször a német Mercedeses banda foglalta le, de most még nagyobb a szükség mindenkire: titkos nindzsa banda elrabolni készül és el is rabolja a japán külügyminisztert, s ismét a taxis segíthet csak.

Az első rész nagyon tetszett mindenkinek, mert könnyed, humoros, izgalmas és rendkívűl akciódús volt (szerintem az első rész csak jó volt, nem szuperjó, stb.) A második részben minden hatványozódik, és a fritz csaj legeslegféltettebb titka feltárásával a három csillagos kategóriába került.

Megjelenik a taxis csajának tábornok apja, és Mersaillestől Párizsig nincs megállás, repülőgépek, ejtőernyő, helikopter, hangsebesség, tankok, rendőrautók bevetésével, no meg a bugyi nélküli kung-fuzó csajjak, aki ha lendíti a lábát...

Alapvetően a film nagyon jó, nekem jobban tetszett, mint az egy, azonban hallottam negatív visszhangot. Ennek oka az lehet, hogy túságosan Hollywoodi, mert egy európai film alapvetően más, mint az amerikai, itt ez alig látszik. Igazat adok azoknak is, akik azt mondják, hogy tele van erőltetett poénokkal, nomeg az első részből visszatérő mellékszereplőkkel, és annak is helyt adok, hogy vannak idétlen, nem európai filmbe illő jelenetek. A séma az volt, hogy szárnyaljuk túl az első részt, csináljuk azt, amit az amerikaiak, mutassunk minél többet a nőkből, akciókból, autókból, látványból stb, se ez sikerült, bejött a Mátrix óta minden filmben megtralálható harcművészet stb.

Szóval nagyon-nagyon akciódús, igen humoros film a Taxi 2, amiben a sok humor közt nem rövid apró, s unalmas jelenetek (ez lett volna a jobb) hanem idétlenkedések vannak. Mindenesetre nem éppen reálisan alakulnak a dolgok, nagyon nem így történnek a dolgok manapság.

Nem mondom, hogy nézzétek meg, mert már annyira híres az alapfilm, hogy biztos mindenki el fog előbb-utóbb menni. Azt mondom: tegye, és azt: szerintem jó film, jobb, mint az előző és szinkronizált! (ez ma már ritka)

****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

A másik film a
HULLAHEGYEK, FENEGYEREK.
Nos ez az a film, amire régóta vágytam. Végül is megmutatta amerika, hogy azért időnként tud ő is jó akció-krimit csinálni, ami izgalmas, fordulatos, humoros, sok szereplős és sok szálon játszódik, míg a Blöff szinte a műfaj parodiája már, ez inkább a tömör akcióra helyezi a hangsúlyt.

A két srác, a főszereplők sokat megéltek már. Sok igazságot tudnak, pl. hogy véradásért csak pár dollár jár, a spermabanktól azonban ezreket kapnak. Időnként jó nagy balhét csinálnak maguk körül. Csórok, piti bűnözők, akik értenek a szakmáho: tudnak lőni, gondolkodnak, bűnöznek és kemény legények. De le vannak csúszva. Kapóra jön az eset, elrabolni a milliomos maffiafőnök terhes nő ismerősét, aki hamarosan szül, és ő és felesége a gyereket megtartják, a nő markát pedig 1.000.000 dollár üti. Azonban a rablás visszafele sül el, üldözik a maffiafőnök emberei a lányt és a 2 főszereplőt, és egyre kevesebben akarják életben látni őket.

Igen fordulatos, végtelenül izgalmas, humoros és igencsak összekusztált film a Hullahegyek fenegyerek, azonban nem kell félni: a végére minden megvilágosodik.

Mondom: elsősorban akciófilm, de van benne lelkizés, humor, és nagy igazságok. A film egyépként 2 órás, de sokkal többnek tűnik, mivel a dolgok közepébe vágva kezdődik az egész, így végig akciódús.

Egyépként beszéd nincs sok a film alatt, mármint a 2 főszerplő hangját alig hallani.

A fordulatok igen meglepőek benne, de nem akarom elsütni azokat, hiszen nem lenne fair.

Szóval igen jó film van, ami talán egy Blöff szerű kategóriába tartozik - csak komolysággal.
Reális ábrázolás, humor, akció, fordulatok, ezek teszik színessé a filmet, és ezért olyan jó.

Összefoglalásképpen csak annyir, hogy nem lehet leírni, mennyire magávalragadó az egésze a filmnek, meg kell nézni, de tényleg.
Ajánlom mindenkinek, de főleg azoknak, akik ki vannak ábrándulva, hogy nincs JÓ akciófilm a Mátrix óta, nincs reális akciófilm, mert az MI2 és a Charlie angyalai nem igazán reális. Szóval mindenki, aki egy jó kis izgalomra vágyik, látványra, és egy télleg igazi akciófilmre, az feltétlenül nézze meg.

*****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

2 filmet is láttam a hétvégén, és mindkettő az USAból jött.

1. APÁDRA ÜTÖK
Kellemes vígjáték, melyben a srác szereti a lányt. Elmennek a lány apjához, ahol úgy tervezi, hogy a csomagjában lévő 2karátos gyémántgyűrüvel megkéri szerelmese kezét. A táska elvész, és az apa meglehetősen furcsán viselkedik. Szóval nagyon érdekli, milyen ember is valójában a lánya barátja, és lassan kiderül, hogy ő egy élő hazugságvizsgáló. Mindenféle bonyodalmak, mellékszereplők felbukkanak, amelyek ezt a Vígjátékot színessé teszik.

Magárol a filmről többet nem érdemes mondani, ez egy vígjáték, étt a poénok dominálnak. Érdekes, hogy szinte alig fellelhetőek a filmben a testi hangok, az ürülékek meg a többi, viszont van macska meg sokan mások, és mindez párosuln DeNiro humorával.

Mindent összevetve egy jó alaptörténetű - és ebben az esetben a lényeg: igen humoros és könyned film. Sok jó poén van, és egy percig nem lehet unatkozni. Egy fárasztó hét után vagy csajjal/pasival beülve igen jó szórakozást nyújt.

Nekem bejött, habár én a komolyabb vígjátékokat csípem (Blöff), de ez üdítően hatott.

***és fél/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

SZÁMKIVETETT

Tom Hanks aligha cáfolhatóan legnagyobb alkotása.
Aztán: egy jó kis reklám a szállító és a labdagyártó-társaságnak. (én nem csinálok nekik reklámot.

Történek: hősünk a pontosság istene, meghalna az idő ismerete nélkül, egyépként jól megvan a civilizált és kényelmes társadalomban, mint kisebb főnök és szállító a társaságnál. És mi van, ha egy ilyen tipikus XX. század végi embert ledobnak egy lakatlan csendes-óceáni szigetre? erről szól a majd' két és egynegyed órás film.

Ledobták, és ettől kezdve télleg csak a pár szót, amit mond, a szelet, a tengert, és annak zaját hallani, amit csinál, semmi zene, csak a végén.

Igen viccesen áll hozzá a dolgokhoz, és igen esetleb kezdetben, de épp, amikor kezdene belejönni, kiírják, hogy négy év mulva, és már ádám kosztűben van, és profi halvadász a kis szigeten, ahol csendesen puffannak a kókuszok a homokba (és hasmenést okoznak)

Tüzet is csihol, és megbarátkozik a labdával, és a film végét kézbesíti a csomagot, ami túlélte vele együtt a zuhanást.

Ez a lényeg, érzelmek szempontjából kimagasló csak a film, a viszony, ami lehetséges feleségéhez fűzi, és az, amit a szigeten megél.

Látványilag nem nagy, csak szép táj, de nem is ez a lényeg, izgalmas is tud lenni, és összességében nem rossz alkotás, igencsak sok dolgot tudtam meg, hátha egyszer én is ilyen helyzetbe jutok! és ha nem néztem volna meg, akkor meghalnék a szigeten.

Nézd e meg? Igen, mert egy könnyed, humoros, mégis megható, hangzásilag pedig megdöbbentően jó film. Másfél óráig csak a tengert, a szelet meg az egy-két szót hallani - izgalmas és egzotikus jelenetekkel - nemmindennapi dolog. Azonban ennél sokkal többet nem vonultat föl Robert Zemeckis, ha ilyen filmet kellet volna csinálnom, én is ilyenre képzeltem volna el, és télleg érdekes, de egy ilyen patináns rendezőtől egy ilyen film gyengének tűnik, mert ő nem ehhez szokott.

***/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

nemsokára adni fogják a mozik az egyik kedvenc filmem folytatását(TAXI1), a TAXI2-t!!!

TIGRIS ÉS SÁRKÁNY

Egy különleges filmre hívnám most fel figyelmeteket, méghozzás egy Kínai-Tajvani filmre, az Ang Lee féle TIGRIS ÉS SÁRKÁNYra.

Előre csak annyit, hogy - jogosan - érdemelt két díjat a Golden Globe díjkiosztó gálán.

A film a 19. századi Kínában játszódik, ahol mindenki tud kung-fuzni, de vannak, akik mégjobban, és vannak, akik még nagyot ugrani is tudnak. Én elsősorban darut ismertem fel, shaolint nem láttam. Szóval a lényeg, hogy az egyik főszereplő férfi 400 éves különleges kardját odaadományozza egy gyűjtőnek, ő maga nagy harcos, de most vissza akar vonulni. Azonban ellopják a kardot, és egy gyilkos különleges kung-fusra gyanakodnak, akinek fejére régóta vérdíjat tűztek ki, de senki sem élte túl a vele való találkozást, azt sem tudják, hogy férfi e vagy nő. Őt Jade-nek hívják, és több, mint 40 éves (tehát nem fiatal). A kard régi hordozójának szerelme összebarátkozik Peking egy nagy vezetőjének lányával, akit éppen férjhez akarnak adni, amit a lány ellenez. ő is belekeveredni látszik a dologba, és közben még sokan megjelennek, tehát a történek több szálon fut, és nem monoton, viszont könnyen érthető.

A filmben érzelmek úgy jelennek meg, mint egy jó Európai művészfilmben, és semmi akciófilm beütése nincs, mégis a tiszta 120 percből vagy fél óra harc van, főleg fegycverekkel, hihetetlen látványos verekedések (ez már tényleg művészet!), tehát egy érdekes stílusa van a filmnek, mindez Kína legszebb helyein, sziklasivatag, zöld táj, éses kontrasztos, keleti bölcsességek, szóval különleges, és különlegesen jó.

A történetnek csak kis részét mondtam el, mert nagyon izgalmas, és tele van váratlan fordulatokkal, meglepetésekkel, azonban Ang Lee rendező mégis úgy csinálta meg a sok izgalmat, képet, hogy a szereplők teljesen nyugottnak látszanak, mozgásuk, beszédük a lassű forgatókönyvre hasonlítanak.

A filmben van még egy különlegesség, amiről nem tudjam mit mondjak. Azt ondom, nekem furcsa volt. Ez az, hogy a harcosok és a gravitáció jó barátok, így nem ritka a több emeletes házak átugrása, vagy felfutás egy húsz méter magas falra, de a lomkorona-harc sem mindennapi. Szóval ez nagyon érdekes, úgyhogy szerintem ez fogja mindenkinek meghatározni, hogy jó e a film, vagy nem, mondom, én furcsálltam, de szerintem nem rossz.

A film stílusa talán kung-fu-kaland-lélekdráma. Szóval nagyon jól ötvözött dráma, mert dránma, mégis annyi elem van benne, és olyan jól, hogy megérdemelte Ang Lee a legjobb rendező címet és filmje a legjobb külföldi filmért járó címet.

Hogy kinek ajánlom? Aki picit is kötödik a harcmvészethez, aki egy nagyon látványos filmet akar látni, aki kalandfilmet akar látni, aki egzotikus filmet akar látni, aki drámát akar látni.
De aki csak mozizni akar egyet, és akciófilm/horror őrült, az kerülje el, mert ez bizony egy művészfilm, semmi köze az amerikai tömegfilmekhez, ez inkább megható, mint szórakoztató - és ezért jó!

*****/*****
Aki a fent kategóriába tartozik, az mindenképp nézze meg, és ha eddig több filmnél azt mondam, hogy nézze meg, akkor ezt NAGYON NÉZZE MEG! Kétség kívül az elmúlt év legjobb nemamerikai filmje (ezért kapta a díjat) Nemtudom, kinek fog tetszeni, de érzésem szerint vagy tetszik, da nagyon, vagy nem érted meg, és egyáltalán nem tetszik. Átmenet nincs.
U.I.: ja, és ne riasszon el senkit, hogy kínaiul van, magyar felirattal, tök jól hangzik eredeti nyelven!

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

a számkivetve igen fasza film! csak ajánlani tudom

HANGYÁK A GATYÁBAN

Végre megérkezett Európa válasza Az Amerikai Pite.c filmre és reinkarnácoóira (Cool Túra, hogy a legjobbat említsem), és igen csattanós lett.

Florian 15 évesen egy napon arra ébred, hogy takarója középájékon kidomborodik. De ez még semmi, húsból lévő "barátja" meg is szólal, és közli, hogy ideje őt mielőbb aktivizálni, puha életének vége.
A lába közti hang irányitása alá kerül a srác, aki az iskola legdögösebb csajába azonnal belehabarodik, és mázlival egy teliholdas éjszaka is meg van beszélve. De ő semmit sem tud a világról, és arról, ami várja, így haverjait, Red Bull-t meg a szomszéd lányt kéri felkészítöknek, hogy a hihetetlenül formás Leonie-t sikerüljön khm, a luluját elültetni a virágányásban.

Nagyon érdekes egy Pite német változata, és el kell hogy mondjam, túlszárnyal a pitén, és a Cool Túra színvonalánál jár, nagyon jó.

Amit azért meg kell jegyezni, hogy a Pite meg a Cool Túra sem az idős, felnőtt embereknek készült, így nekem sem jött már be annyira (gimnáziumba járok). Érdekes, mert most mindennél fiatalabb "színészek" játszanak. Az álomhölgy kb 17 lehet, a többiek 15-17 évesek, mégis hihetetlen jól sikerült a szerepek eljátszása.

A film az általános iskolások, azon belülis az utolsó éveseknek jön be szerintem igazán, fölötte már csak a testi hangokon, és a nagy égéseken lehet nevezni. De a film annyira tele van poénokkal, hogy biztos minden korosztálynak bejön, csak épp télleg 15 évesek színvonalát tükrözi a beszédstílus meg minden (habár Red Bull felér egy perverz tanult szexológussal)

A Star Wars paródia kedvelői sem fognak csalódni, habár ilyen módon még nem láttunk paródiát

A melegség motívuma itt is megjelenik, és követi a sémát (szerintem az amerikai filmeken gúnyolódva) a tesitanár a Meleg megtestesítője, habár ő Florian megváltozását, mint egy új homoszexuális fogja fel.

A film nagyon telített poénokkal, és lerí róla, hogy Európai. És emiatt nagyon jó minden korosztálynak, de én leginkább a fiatalabb, de azért az ilyen dolgokkal tisztában levő FIÚKnak ajánlom, mert azért erősen férfi megközelítésből láthatunk mindent.

A film összességében a Cool Túra ízlésvilágával egyezik, de 15 évesekről szól, ami picit már túlzás, de mindenképpen van olyan jó, mint az Amerikai filmek.

Annak, akinek picit is tetszett a Pite vagy a Cool Túra, az ezt végigrötyögi, fiatalabbak is megtalálják benne az örömet, és talán mi, a nagykoruság küszöbén állva vagy azt elhagyva azért így is sokszor hahotázunk hangosan. Viszonylag jó zene!

*****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

apádra ütök jó film

SÁTÁNI JÁTSZMA

Ismét egy évetrenfordulós-sátános film.
Igazából az az érdekes, hogy ilyenkor miért pont a sátán jön el? úgy értem Jézus azt mondta, hogy ujra eljön, de a sátán nem, és csak az van megírva, hogy egyszer eljön ő is, de így 2001-ben eddig csak a kaszás jött el, de már sokadszorra. Az Ítéletnap egy gyenge akciófilm volt, amerikaiaknak, a Stigmata már egy kicsit több: a rendező a golyok szemébe köpött: egy 1945-ben (ezt a véletlent) talált evangélium szerint nem kell egyház, el kell tiporni, szóval az egy tanmese volt. Jött majd a Jonny Depp főszereplésű Kilencedik kapu, ahol szintén csak a gonosz volt jelen, majd a Bájkeverő, ami mondjuk csak poénból szólt a gonoszról, és nagyon jó lett. Most a Sátáni Játszma van soron, és azt kell, hogy mondjam, hogy ez az utóbbi évek legjobb Hollywoodi sátános filmje, így is bőven a közepes szint alatt teljesített. Hiába nem akciódús, mégis tud izgalmas lenni, ráadásul Isten most azért beleszól, persze ezt nem könnyű észrevenni most sem. Szóval nincsenek stigmaták senkin, és erősen keresztény felfogásból indult a film felépítése. Szóval a Stigmatával az a bajom, hogy ha AZOK nem hitték el, hogy Jézus a megváltó, akkor miért pont a stigmaták jelentek meg a NŐN!!! Miért nem vizet fakasztottak a Stigmatában?
Mindegy, ez már azért letisztult, sehol sem mocskolódik, de nem is nagy alkotás.
A lényeg, hogy Winona Ryder megtudja, hogy hamarosan eljön a Gonosz, és tudja is, hogy kiben testesül meg. És lassan lassan az illető is rájön, hogy télleg benne lesz. Ennyi a történt, de azért izgalmas.
Szóval egy jól rendezett, valamennyire izgalmas és érdekes filmet lát, aki megnézi, de horrorfilmnek/thrillernek/akciófilmnek/drámának kevés, amolyan semmilyen alkotás. De azért jobb a többinélű! (Itéletnap, Stigmata stb)

**/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

SÁTÁNI JÁTSZMA

Ismét egy évetrenfordulós-sátános film.
Igazából az az érdekes, hogy ilyenkor miért pont a sátán jön el? úgy értem Jézus azt mondta, hogy ujra eljön, de a sátán nem, és csak az van megírva, hogy egyszer eljön ő is, de így 2001-ben eddig csak a kaszás jött el, de már sokadszorra. Az Ítéletnap egy gyenge akciófilm volt, amerikaiaknak, a Stigmata már egy kicsit több: a rendező a golyok szemébe köpött: egy 1945-ben (ezt a véletlent) talált evangélium szerint nem kell egyház, el kell tiporni, szóval az egy tanmese volt. Jött majd a Jonny Depp főszereplésű Kilencedik kapu, ahol szintén csak a gonosz volt jelen, majd a Bájkeverő, ami mondjuk csak poénból szólt a gonoszról, és nagyon jó lett. Most a Sátáni Játszma van soron, és azt kell, hogy mondjam, hogy ez az utóbbi évek legjobb Hollywoodi sátános filmje, így is bőven a közepes szint alatt teljesített. Hiába nem akciódús, mégis tud izgalmas lenni, ráadásul Isten most azért beleszól, persze ezt nem könnyű észrevenni most sem. Szóval nincsenek stigmaták senkin, és erősen keresztény felfogásból indult a film felépítése. Szóval a Stigmatával az a bajom, hogy ha AZOK nem hitték el, hogy Jézus a megváltó, akkor miért pont a stigmaták jelentek meg a NŐN!!! Miért nem vizet fakasztottak a Stigmatában?
Mindegy, ez már azért letisztult, sehol sem mocskolódik, de nem is nagy alkotás.
A lényeg, hogy Winona Ryder megtudja, hogy hamarosan eljön a Gonosz, és tudja is, hogy kiben testesül meg. És lassan lassan az illető is rájön, hogy télleg benne lesz. Ennyi a történt, de azért izgalmas.
Szóval egy jól rendezett, valamennyire izgalmas és érdekes filmet lát, aki megnézi, de horrorfilmnek/thrillernek/akciófilmnek/drámának kevés, amolyan semmilyen alkotás. De azért jobb a többinélű! (Itéletnap, Stigmata stb)

**/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

JÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT

Nem tudom, ki itt a hegymászás szerelmese, de azt tudom, hogy én az vagyok. És annyi mindent hallani a K2-ről, úgyhogy nagyon örültem, hogy hegymászós film készül, azonban egyben tartottam attól, hogy egy Hollywoodi produkció mit tud hozni, milyen egy amerikai 2001.-es hegymászós film.
Hát figyelj, nagyon látványos. Megirigyeltem az összes szereplőt, még ha nem is 6-7-8000en jártak, sokkal alacsonyabban forgattak, de olyan gyönyörű felvételek készültek a magas hegyekről, hogy csak na!
Szóval gyönyörű látvány, és ehhez párosul Hollywood szuperjelenetdús forgatókönyve.
Szóval a látvánnyal semmi bajom, nagyon király felvételek, csak az nem tetszik, hogy ebben a filmben (is) minden történik egyszerre. Vannak szép robbanások, ágyúk, tűz, víz, lavina meg minden, de hiába: abszolút irreálisan sok minden történik a két óra alatt, hihetetlenül telepakolták jelenetekkel. Nem kell megijedni: ezek olyan precíz munkák, olyan szépek, és emiatt a film igen izgalmas, de mégis hibaként rovom fel. Szóval ha mindez négy óra alatt történik...
Szóval izgalmas, de semmi nagy történetre nem kell számítani (monjuk nem ez a fő az ilyen filmekben) de sajnos a tipikus másik két Hollywoodi vonás is látható: van Jó és Gonosz, totál happienddel, mindenki boldog, hogy a háromból egy embert sikerült megmenteni (mondjuk öt meghalt azokból, akik menteni mentek egyet, dehát a mellékszereplők hullhatnak, ez gusztustalan!)
A másik tipikus vonás a vallási megkülömbözetés. Hiába, el kell ismerni mindenkinek, hogy Európa, majd Észak és Dél Amerika is főként keresztényekből áll, de a Hollywoodiak többsége egy kisebb valláshoz tartoznak, és így minen filmben valahogy 'kihagyják' a keresztényeket, vagy épp kifigurázzák, kiforgatják szavait. Pedig azt el kell ismerni, hogy főleg a fent említett kontinenseken vetíti a filmet, és azért nem szép dolog.)

Szóval összességében egy izgalmas és látványos, de amerikaiaknak és szőkéknek (is)készült, mégis jó filmet láthatunk.

Muszály megnézni a látvány miatt, és ha csak ezt nézem, akkor öt csillagot kapna, de így csak hármat kap, tehát egy közpes (vagy annál jobb). Miért csak három? mert egyszerűen a hegymászós filmek többsée lazán jobb ennél, ez egyedül a látvánnyal büszkélkedhet. Szóval jó-jó, csak van sokkal jobb is.
***/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

A SEBEZHETETLEN

Most érkeztem a moziból. Egy érdekes filmet láttam, Bruce Willis főszereplésével. Aki ismeri a rendezőt, az rossz filmet nem várhat tőle: M. N. Shyamalan legútóbbi alkotása az elmúlt év meglepetése, és szerintem legnagyobb sikere: A hatodik érzék. Egy ilyen film után rossz film nem jöhet ki, ezt tudják Hollywoodban is, így odafigyeltek, hogy ha lehet, még túl is szárnyalják.
Sikerült? Nem tudom...
Szóval a történet: A filmben amúgy a képregényeknek sok szerepe van, de akkor a történet: Bruce Willis nem jön ki jól feleségével, éppen Philadelphiából N.Y.-ba költözne, amikor egy megrázó esemény történik vele: a vonat, amin utazik, kisiklik. A 154 utasból ő az egyetlen túlélő, de ha ez nem lepné meg őt és mindenkit, akkor az biztosan, hogy karcolás nélkül úszta meg a szerencsétlenséget, amiben mindenki kegyetlen halált halt.
Persze őt is meglepi a dolog, és találkozik Samuel L. Jacksonnal (mittom én mik a nevek a filmben), aki egy hülye teóriát ad elő: Ő egy szerencsétlen, porcelánember (nagyon könnyen törik mindene, élete 75%-ában valami bajból való kigyógyulás jellemezte, egyetlen öröme a képregények olvasása volt) szóval el akarja hitetni Bruce-al, hogy mint egy képregégenyben, ők egymás ellentétei, akiben több van, és akinek kevesebb valamiből.
A hihetetlen teóriának egy része viszont biztos: ő sebezhetetlen, lassan rájön, hogy nincs vele rendben minden, még egy nátha sem gyötörte soha.
Többet nem mondok, majd kiderül.
Most is ugyan az a nagyon lassú, vontatott, de épp ezért izgalmas menete van a filmnek, kitűnő színészi alakítással és rendezéssel. A vége A hatodik érzékhez hasonlóan fordulattal végződik, de messze nem akkorával, mint előde.

Bruce és a rendező így együtt igen nagyot tudnak alkotni, magyarul aki gondolkodik a film közben, és túllép az akciófilmek gyors világán, és ezt lassú tempót veszi fel, az megértheti, miért is ilyen sikeres a gondolkodók körébe, Szóval el van rejtve a lényeg, a mondanivaló, nekem is csak tippem van, hogy mi is igazából a csattanó, de hogy megbeszéljem veletek, meg kell nézzétek.

Túl fiatal kornak nem ajánlom, habár egy csepp vér, sőt semmi komoly erőszak, erkölcstelenség nem történik benne, de az akciófan fiatalok ezt unalmas szar filmnek titulálnák.

Megint egy hatalmas amerikai filmmel állunk szember, időnként vannak télleg jó Hollywoodi filmek. Sokkal többet persze csak akkor mondok, ha megnéztem újra meg újra, addig is öt csillaggal titulálom, és - egyelőre - azt mondom, hogy nem szárnylta túl A hatodik érzéket.

*****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

Jó hétvégém volt, két kiváló filmmel.
Az iménti Temetetlen múltról már írtam, azonban a Guy Richie féle Snachről még nem.

BLÖFF
Az angol rendező a Ravasz az Agy és a két füstölgő puskacső után ismét nagyon kitett magáért. Kevés olyan rendező van, aki kétszer hatalmas filmet alkot. Ő ilyen.

A film egy gyémánt körül forog.
Van egy Bunkó főnök, aki szereti a teát, és azt a 84 katátos gyémántot, amit este akar megszerezni. De van egy orosz ember is, aki fegyverkereskedő, és neki is kéne a kő. Vannak négerek, amik megbízást kapnak, hogy egy fogadóirodát pakoljanak ki, és egy négyujjú embertől vegyék el az irattáskát. De abban megtalálják a gyémántot, így ők is benne vannak. Velük van még egy érdekes hangú kutya (már csak ezért is látnotok kell). Aztán a bizonyos Dudva a Ravasz... c. filmből, aki mellett most van egy kis pöcs. Van még szintén a Ravasz... -ból nagy Chris is, aki most éppen mint főnökhelyettes szerepek. Persze ezek a szereplők mind London lecsúszott vagy alvilági népét alkotják. Van még egy kereskedő is, aki zsidónak adja ki magát, és olyan fajfedőt is visel. Az a Bunkó nevű nagy maffiafőnök mindig illegális boxban keresi pénzét, így nem csoda, hogy gyakran bundáz. A képbe bekerülnek még a cigányok is, hogy teljes legyen a kép, közük pedig Brad Pitt, a nagy boxoló.
Vannak még vérebek, szinén a Bunkó szolgálatában, meg kiéheztetett, emberevő malacok. Asszem mindenkit felsoroltam.

Szóval csakúgy mint a Ravasz... -ban, itt is több tíz szálon, egyszer megnézve szinte követhetetlenül folyik a törénet, és a vége ismét hatamas vérfürdő.

Hogy beszéljek magáról a műfajról is, ki kell hogy ábrándítsam a Ravasz... rajongóit, mert ez (hiába hasonló elemeket használ) elsősorban egy vígjáték, szóval koránt sem olyan komoly, mint a Ravasz...
Guy Richie nagyon nagyot alkotott, de mindenki eldönteheti, hogy szerinte mennyire.
Én, mint a Ravasz... hatalmas rajonója nagyon örülök a filmnek, nagyon jó, de NEM jobb, mint a Ravasz...
Kissé sajnos idétlen lett az egész, túlhumorizálták, élettelennek tűnhet már. Vannak vicces részek, de azok is inkább egy paródiára hasonlítanak. Nagyon nem, de mégis egy kicsit.

Szóval én az ötből ötöt adok, de akinek a Trainspotting és a Ravasz... -os kategória tetszik, annak ez nem fog bejönni.
Eddig az év legjobb, sőt az évezred legjobb filmével állunk szemben, muszály látnotok, én megnézem mégegyszer, meg aztán is. De annyiszor nem, mint a Ravasz az agy... -t.

Szóval: Guy Richie-nek nem sikerült megdönteni előző filme színvonalát, így 'csak' egy hihetetlenül jó filmmel állunk szemben, egy kultusszal, de nem örök kultusszal. De sikere garantáltabb, mint a Ravasz... -é, mert az egy fokig rétegfilm volt.

*****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

Szombaton végre láttam a TEMETETLEN MÚLT-at.
Hosszú évek óta nem volt olyan film, amiben Harrison Ford ilyen jól szerepelt volna. De olyan még soha, ahol együtt alakított Pfeiferrel.
A történet röviden: Harrison Ford és felesége (neveket nem tok) boldogan élnek, viszont az asszonyt meghatja lánya távozása, aki egyetemre megy. Nehéz időszak neki, mert tavaly karambolozott, és kissé megváltózott élete. Férjét szereti, de mégis üresnek érzi magát. Egyszer arra lesz figyelmes, hogy a szomszédék nagyon veszekednek. Másnap a nagyon kiborult szomszédasszony magatartása megilyeszti hősnőnket, aki másnap a szomszédban csak egy véres papucsot talál. Fél, hogy a szomszéd megölte feleségét. Beigazolódni látszik, amikor azt látja az éjszaka, hogy a kocsi csomagtartójában matat a gyilkos. És akkor tudja meg biztosan, amikor férje nincs otthon és figyeli a szomszédot.
Szóval nagyon parázik, közben pedig időnként magától kinyílik az ajtó, bekapcsol a hifi, és a legdurvább: a szomszédasszony képe tükröződik a magától folyó, gőzölgő kádban.
A történetről ennyit mondok, de ne higgyétek, hogy egy szimpla ilyeztgetőzésről szól ez a majd két és egynegyed órás film. Jóval többről. Tele van hatalmas fordulatokkal.
Ami a film jósága mellett van az az, hogy évek óta ez a legjobb alkotás ebben a műfajban, persze csak a Hatodik érzék mellett. Amiben hasonlít a két film az az, hogy nagyon lassan diktálják a tempót, így sokkal sejtelmesebb az egész.
A tökékletes színalakítás és rendezés mesterekre vall, kiváló lélekábrázolás, érzelmek, meg mondjuk vér. De ez hozzátartozik a műfajhoz. Mi a műfaja? Horror? Thrille! Psziho-thriller. Egyesek a Sikolyt meg ezeket Horrornak mondják, de hülyeség. Azok reszkessenek a Horrorra akadva c. filmen, de ezt ne nézzék meg, mert szívbajt kapnak.
Igen, a film igen ilyesztő, ami a képi és zene hatásokkal párosul.

Szóval nagyon jó filmmel állunk szemben, ami főleg a gárdának köszönhető. De ha túllépük ezen, akkor egy nagyon precízen elkészített átlagfilmmel állunk szemben. Viszont fergeteges a film hatása, nézzétek meg ezerrel, csajjal, és WC-etek előtte.

****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

a keresztapus is fasza film

A BÁJKEVERŐ

Most érkeztem a moziból és meg vagyok elégedve. Mert egy nemmindennapi vígjátékkal találkoztam a vásznon.

Szóval: Főhősünk egy kissé kétbalkezes, de sokkal inkább idióta, szerencsétlen fazon, így sok barátja/barátnője nem is akad. Egy nőre is fáj a foga, de szegény csak dadog előtte, és amúgy is mindenki kiröhögi.
Ezt a meglehetősen jó külsejű sátán nem nézi jó szemmel, tehát tesz egy ajánlatot: hét kívánság a lelkéért.
A férfi nem tud mit tenni, egyrész meglehetősen rámenős a Gonosz, ezek mellett szekszis is, bűvészkedik is, és az ajánlat, hogy csak a kis lelkét kell odaadni azért, hogy kilépjen a tökszürke szerencsétlen hétköznapjaiból eléggé a "szerződés" mellé állítja. És megköttetett.

Itt kezdődik valóban a film, eddig a felvezetés volt - sok poénnal - de a röhögéssorozat még csak ez után jön. Hét kívánság hét személyiséget is jelenthet (azaz hat kívánság, de ez majd kiderül, ha megnézed) Szóval egy közös a személyiségeiben: Az, hogy ő róla van szó, csak tök más környezetben és máshogy kialakult, saját testben és más aggyal/IQ-val/érzelemmel.

Szóval egy jó történetű, felnőtt fiataloknak is szórakoztató vígjáték, ami azonban télleg a felsőbb korosztálynak ajánlott, mert ezen mindenki röhög, csak értenie kell a poént.

A filmek osztályztásánál mindig probléma az, hogy a mozi nagy hatással avn rám, és esetleg elfogultan csillagozom. Szóval ha a Hororra Akadva c. film öt csillagot kapott, akkor ez csak négyet, egészen egyszerű okból: Nem nevettem annyit.

Ja, és mint Sátán az így csak a Bibliában van benne, szóval azért általában a Keresztény vallásra gondolnánk, és akkor a gonosz a Keresztény vallás gonosza, de a rendezők nagyon csipkelődni akartak, a végére csakazértis bekerült egy buddhista, aki jólláthatóan nem evilági, csak ül a padon, amíg körülötte minden elmosódott.
Jó film, a jó pedig a 4-et jelenti.

****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

Nagyon király film = Temetetlen múlt

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

Na jó, nem új, de Ti is írjatok filmről! Lehet új/régi művész/könnyű.
Én imádom a filmeket, tehát bármi másról (rendezők stb) beszélhetünk...

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

Mephisto! Te még csak most láttad?! Amúgy király film! Szeretem az ilyen dolgokat!

Akkor megint komolyabb téma.

Egy kis félig-vallásos műremeket ajánlok most.
Ez nem más, mint az Al Pacino/Keanu Reeves páros AZ ÖRDÖG ÜGYVÉDJE c. filmje.

Nem tudom ki látta, és mégkevésbé tudom ki vette észre, hogy itt egy 'kicsit' többről van szó, mint egy ügyvéd életéről és a pucér nőkről.

Sikerült a stábnak egy olyan emberközeli, kisértő sátánt létrehozni, hogy egy viszonylag mindennapos életbe sikerült elhelyezni.

Az ifjú ügyvéd, fogalma sincs hogyan, de eddig minden ügyét megnyerte. Nem tagadja, kiválónak tartja magát.
De egy tárgyalás utolsó szünetében meggondolja, hogy felmentessen e egy bűnös embert. Kimegy a mosdóba, leveszi az ügyvédi kamarai gyűrűt, majd egy a mi időnk szernt egy tizedmásodperces gondolatsor zajlik le agyában. Erről a tizedmásodpercről szól a film.
Az alapötlet már kiváló, és ezt fokozza az egyre csavarodó, mindamellett végtelenük sejtelmes történet, melynek a vég nemmindennapi.
A lényeg, hogy egy ügyvéd és felesége kapcsolatáról valamint az új munkahelye titokzatosságáról szól ez a két és fél órás, hosszú film. De nem egy titkos társaság, hanem maga a Gonosz társaságának bemutatása a film lényege.

Látványos, izgalmas, a vége után még néhány percig a székhez szögező filmről van szó, mely lélektani ábrázolástól kezdve nemtomeddig mindent bemuatat, egy olyan film, ami után még bőven marad megváloszalotlan kérdésünk és ezer feltevésünk mi miért.

Remélem felkeltettem érdeklődéseteket erre a nemmindennapi, kiváló, de fiatalkorúaknak nem ajánlott filmre (nem a mezítelen nők látványa, hanem a film megértése miatt nem érdemes gyereknek megnézni.

*****/*****

"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.

azt én is szeretem

Kedvenc film:Nincs ketto negy nelkul.
Kurva regi Bud Spenseres(fingom sincs hogy hogy kell leini de azert remelem megertitek)
film.De az egyik legjobb vigjatek amit eletembe lattam.Van egy masik vigjatek is amit nagyon szeretek, de most nem ugrik be a cime.Majd kesobb leirom.