Medieval II: Total War

Nem kötexés, deeeeee:

http://search.yahoo.com/search?p=yazig&ei=UTF-8&fr=FP-tab-web-t&x=wrt

Pláne:

http://users.cwnet.com/millenia/scytha.html

... angolul...

Ez pontosan így van, de mivel az angolban a kunra a cumant használják, ha egyáltalán használják, akár mennyire helytelen, ezt kell nekem is tennem. Ez olyan, mint a Mohi battle. A Medieval 1-ben nem elírás, nemzetközileg Muhit o-val írják, attól függetlenül, h most azér' mert a Batuban már így is van elég "u", vagy vmilyen alkoholos befolyásoltság alatt álló kivénhedt krónikás véletlen behúzott a másfél liter almabor mellett egy kis szárat is a kérdéses betűnek, mindegy...

A jászra meg nincsen angol megfelelő, utánajártam. Szavakat lehet gyártani persze, csak annak nem sok értelme van, ezért írtam mondom nekik alánt, mint egyfajta őselőd népnevet, mert így érthetőbb, hogy kik is ezek a jászok valójában.

A jászkunnal meg így én se értek egyet, de nem is mondtam, hogy szószerinti fordításban vannak az angol meg a magyar nevek. A cuman mivel nem is teljesen (ill. csak) kun, ehhez még egy "jász"-előtag hozzáadása már teljes káosz. Viszont annak ellenére, h valóban semmi közük egymáshoz, legfeljebb annyi, h mint a történelem során szinte minden egymáshoz viszonylag közel élő nép, keveredtek egymással.
Így pl a jászok (ászik) a kr. u. 350-es hun támadás után szétzilálódtak, majd szétszóródva kun, türk, kazár, besenyő fennhatóság alá kerültek. Aztán sok minden egyéb után a jászok a tatárok elől menekülve jöttek be az országba, leginkább a Kiskunságon letelepülve, mint politikai hatalommal nem rendelkező segédnép.
A kunok pedig, miután a mongolok Kalka után pár évvel 1238-ban v. 39-ben döntő csapást mérnek rájuk, szintén a Kárpát-medencébe transzportálódnak. A kisebb konfliktusok után Béla őket is az Alföld lakatlan (középső) részére telepíti le, a jászok mellé.
Innentől kezdve, bár a jászok nem igazán csípték ezt (régebbi uraik voltak a kunok), elkerülhetetlen volt az újabb keveredés, és mivel hadilag könnyűlovasságra építettek ők is, mint keleti nomád népek, innen a jászkun lovasíjász elnevezés, amit persze közel sem fed a cuman.

DEBRECEN és semmi más, győzni fogunk KITARTÁS!!!

Hopp, egy mondat félreérthetővé sikerült. Szóval:

Az angolban is lehetett volna találni a jász megfelelőjét, mert...

satöbbi...

A cuman (komonyi) NEM az EREDETI népnév. Az eredeti népnév a kipcsak. De a ma kunként ismert nép is - mint elődeink is tették azt, meg számos egyéb pusztai népek - a kifosztandók elrettentésére hunnak vallották magukat, így töltve el rettegéssel a szomszédaikat. Illetve így tartva távol magukat mindenféle bosszú-, vagy meghódoltatási szándéktól, hiszen a közrettegett Hun Birodalom alattvaló népei ellen senki nem mert fellépni, bármit is követtek azok el a szomszédaik rovására. A kun, kuman (ami t.képpen valami olyasmit jelent, hogy "a hunoké", "hun-féle" nép) tehát csupán egy h hangzó megkeményedésének, leírásban k betűvé alakulásának következménye. Valószínűleg arab utazók, vagy görög nyelvű bizánci történetírók hatása ez a hangzóváltás.

Az angolban is lehetett volna a jász megfelelője, mert az iménti felsorolásból kifelejtettem a jazigokat (amely szó a latin iasi és a saját maguk által "oszét"-nak ejtett népnév vegyülékéből állt elő), s ezt a nevet az angolok is ismerhetik. Mindenesetre az iráni eredetű, szarmatákkal rokon alánok az MTW2 idejére már sehol sem voltak, de kultúrális rokonság okán teljesen helyénvaló lenne a jászokat venni a helyükre.

De a jászkunnal semmiképp nem értek egyet, mert, mint utaltam rá, a kunok kipcsaki türk kultúrájú és genetikájú nép, a jász pedig iráni rokonsággal és kultúrális gyökerekkel rendelkezik, vagyis ők inkább perzsák, mint türkök.

Észosztás vége.

Kösz! Tudom, h nem ugyanaz, de magyarul jobban hanzgzik az úá., mint a tk. A martalóc viszont télleg fasza, ez abszolút nem ugrott be, így lehetnének besenyő martalócok, ez kellőképpen elrettentően hangzik..
A cuman a kun angol neve, mint eredeti népnév, arról nem tehetek, h ez más nációkat is takar, a leírás egyértelműsíti a dolgot. Ill, most nézem, nem egyértelműsíti egyáltalán, de megoldható a dolog.
Ilyennek meg, hogy jász nincs angol megfelelője abszolúte, hasonlóan a székelyhez. Ezért kapot alánt, amely népcsoportba ők is beletartoznak.
Amúgy ha mki ilyen irányban és nem utolsósorban szakértelemmel próbálna segíteni, igen gyorsan összeállna ez a kis játékos...

DEBRECEN és semmi más, győzni fogunk KITARTÁS!!!

Kuman (kipcsaki türk, polovec, kun, komonyi, latinul: cumani) és jász (asz, oszét, latinul: iasi) és alán (latinul: alanni) NEM UGYANAZOK!!!

Alánokat emlegetni a készítők részéről egy marhaság az adott korban és helyen, de a fordításban a cuman-ok lehetnének tisztán kunok, az alánok helyett szerepelhetnének a jászok.

Csak javaslat...

Útonálló nem egyenlő a törvényen kívülivel (outlaw szó szerinti jelentésével). Ha pedig a törvényen kívüliek hadrendhez csapódtak, a nevük "MARTALÓC" lett! Szerintem ez perfekt lenne a korhoz és a jelentéshez való közelsége miatt egyaránt. Szerintem!

Nos?

Nem tettem volna ezt a galádságot, ha fénykoruk nem jóval a m2 időperiódusán túl esne. Amúgy nem tudom mi a bajod szegény besenyő útonállókkal...

DEBRECEN és semmi más, győzni fogunk KITARTÁS!!!

Nahát, a hajdúkat kifelejtetted...
Pedig a besenyő útonállók helyett nagyon faszák lennének (és mellesleg ismertebbek is)

"Tábornok úrhoz jön a sürgöny, hogy a berberek elfoglalták a Fasszalbasz fennsíkot." - fisher99

Tudom, hogy lehet erődöket csinálni, de azokba külön embereket kell pakolni, jó persze amúgy is kell, kéne, csak nagyjából azt akarom mondani, hogy minek elaprózni, ha egyben erősebb és nincs értelme a "végvári" aprózásnak, vagyis nem tudod elvágni az utánpótlásvonalakat.
Tényleg az volna a lényeg!
Nem lehetne csak úgy hipp-hopp ostrom alá fogni a várost, aztán várni, míg betámad ostromfelszabadítás céljából. Hanem igenis csúnyán fogynának a te embereid, ha nem foglaltad el előtte a várost. Mondhatnám, hogy elég sok időt adna a felkészülésre. És sokkal több stratégiai mérlegelésre, döntésre lenne szükség. Nem mindig lehetne egy nagy böszme sereggel megindulni, aztán had szóljon.

pety

Arra már nem vállalkoznék. A tankönyv szerint ugyan upper intermediate vagyok, de ilyen szinten nem tudnám visszaadni, mint magyarul. De hát csak van vki szerény közösségünkben aki keni ezt a engliset meg vágja is oda-vissza, maga a szöveg meg nem hosszú. Azért mondtam, h lehetne meg toldani.

DEBRECEN és semmi más, győzni fogunk KITARTÁS!!!

Nekem tetszik, már csak le kell fordítani angolra, és a hivatalos oldal fórumán is beírni... hátha elolvassák.

Na itt a nagyszabású Hungarian Total War!
Összeraktam pár lehetséges magyar egységet leírásokkal, értékekkel. Persze van benne fantázia jócskán, de próbáltam a tényekre hagyatkozni és minél több realitást vinni a dologba.
A fegyverzet- és pajzstípusok rövidítése az angol megfelelőkön alapszik, mert a könnyű és a közép meglehetősen hasonló mód kezdődik.
Szal itt van, lehet nézegetni, dícsérgetni, ócsárolni, korrigálni, és leginkább hozzátenni. Csak tessék!

Serf (Jobbágy)
A magyar parasztot a balsors nem kerülte el a történelem során, sokat szenvedett, de ha a hazát ellenség fenyegette, a véres kardot látva mindig harcba szállt dicsőséges módon Magyarország védelméért. A jobbágy kaszával van felfegyverkezve, védelmét jó esetben is csak bőrmellény szolgálja. Harci morálja ingadozó, de ehhez képzési területen történő védekező harcban bónusz járul.
K.k.:150, F.k.:5, Hsz.:100, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:5, L.sk.:-, V.k.:3, Vé.:1, Bsz.:1, F.t.:l, P.t.:-

Hungarian Spearman (Magyar lándzsás)
A középkori magyar harcos a két méter hosszú lándzsával a kezében (amire még rájön a 30 cm-es vashegy) hatásos arcvonalat képzett a sereg centrumában hosszú évszázadokon keresztül. Az idegen nehézlovasság gyakran szenvedett katasztrofális vereséget egy-egy ilyen egységgel szemben, hiszen a két kézre fogott súlyos döfőlándzsa (kontarion) még a hatalmas nyugati harcméneken támadó lovast is elérte.
K.k.:200, F.k.:8, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:6, L.sk.:-, Vk.:6, Vé.:2, Bsz.:1, F.t.:l, P.t.:s

Pannonian Archers (Pannon íjász)
Ezek az ókori illírek egy alfajától, a Duna jobb oldalán élő pannonoktól származó gyalogos íjászok voltak magyar részről az általános csataindítók. Összetett íjuk használatához olyan erő kellett, amely csak szilárd talajon volt kivitelezhető, de így sokszázméteres lőtávjuk messze meghaladta a lovasíjászokét. Jellemző rájuk ez a ránkmaradt a fohász, amellyel a modenai lakosok imádkoztak Szent Geminianushoz nem sokkal a millennium előtt: „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”
K.k.:230, F.k.:10, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:4, L.sk.:8, Vk.:4, Vé.:2, Bsz.:2, F.t.:l, P.t.:-

Carpathian Fanatics (Kárpát fanatikusok)
Ez sokat tapasztalt és magas harci morálú egység a pogány hitet még máig megtartó elvetemedett harcosokból áll. Hátránya viszonylag átlagos harci képességei, ám ezt kompenzálja hihetetlen fájdalomtűrő-képességével. A Kárpátok elszigetelt ormai közé még a legelvetemültebb német hittérítő lovagok sem tudtak bejutni, de ennek csak egyik oka volt a mostoha terepviszonyok. Ezek az ősi hitet valló magyar fanatikusok nem ismernek sem Istent, sem embert…
K.k.:350, F.k.:15, Hsz.:30, Ms.:7, Fs.:11, Rs.:12, T.sk.:7, L.sk.:-, Vk.:6, Vé.:3, Bsz.:5, F.t.:m, P.t.:s

Pecheneg Outlaws (Besenyő útonállók)
A besenyők a magyarság ősi ellenségei, egyben kiváló harcosok, akiknek egy csoportja a koraközépkorban beolvadt a magyarságba. Nagy részük törvényenkívüli, de ha egy kis fosztogatásra van kilátás, szívesen csatlakoznak bármilyen sereghez Erdély hegyeiből lezúdulva. Képességeit csökkenti, hogy bár képzett harcosok, moráljuk alacsony, ha a csata kimenetele bizonytalan, gyakran meginog a vezérükbe vetett hitük.
K.k.:350, F.k.:30, Hsz.:30, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:8, L.sk.:-, Vk.:7, Vé.:3, Bsz.:2, F.t.:m, P.t.:m

Scythian Swordsman (Szittya kardforgató)
Ez a speciális magyar gyalogsági egység példátlan módon a későközépkorig megtartotta ősi nomád életformáját, és továbbra is a harcedzettség jelentette legfőbb ismérvét. Az egység kétélű hosszúkarddal harcol, amely már egyfajta civilizálódásra utal, de ennek a folyamatnak a hatásai ennyiben ki is merülnek… Harcmodora és megjelenése félelmetes ezeknek a még ősi pogány hitet valló elszigetelt szittyáknak. Kiváló harci képességei által igen magas támadási és védelmi értékeit csak a hírhedt morálja haladja meg.
K.k.:500, F.k.:25, Hsz.:20, Ms.:7, Fs.:11, Rs.:12, T.sk.:10, L.sk.:-, Vk.:8, Vé.:4, Bsz.:6, F.t.:h, P.t.:s

Cuman Horse Archers (Jászkun lovasíjász)
Kis termetű ázsiai lovakkal manőverező, gyors lovasíjász egység. Viszonylag közelről nagy károkat tud okozni, de ennél a harcmodornál fennáll a közelharc veszélye, amely villámgyorsan megbontja sorait, így az egység szinte azonnal szétzilálódik, tehát érdemes odafigyelni rá. Azonban ha az ellenség már fejvesztett mód próbál menekülést találni, kitűnő üldöző alakulat válhat belőle.
K.k.:300, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:25, T.sk.:5, L.sk.:7, Vk.:5, Vé.:4, Bsz.:2, F.t.:l, P.t.:-

Szekely Horse Archers (Székely lovasíjász)
Az ősi magyar székely harcos férfiak a szívós és gyors mozgású belső-ázsiai tarpánon lovagoltak, még a félelmetes ősi magyar fegyvert, a visszacsapó íjat használva. Akár 200 méterről is képesek voltak az ellenségre rettenetes nyílzáport zúdítani, találati pontosságuk még levegőbe nyilazással is igen magas volt, ráadásul más lehetőség híján íjász voltukat meghazudtolva még közelharcban is megállták a helyüket.
K.k.:450, F.k.:30, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:24, Rs.:26, T.sk.:6, L.sk.:10, Vk.:5, Vé.:5, Bsz.:4, F.t.:l, P.t.:s

Flail Scythian (Buzogányos szittya)
Lovas magyar harcosok, akiknek fő fegyvere a láncos buzogány, valamint az ősmagyar egyélű ívelt pengéjű kardféle, a szablya. Igaz, nem tipikus, de mindenképpen szilárd, dinamikus és kitartó nehézlovasság, amelynek vágtasebessége ugyan nem a leggyorsabb, mégis hatalmas kárt tud okozni az ellenséges erőkben, ha megfelelő ütemben érkezik a megfelelő helyre. Védelme elsőrangú, amiről a kiváló nemezvért és a bőr lópáncél gondoskodik.
K.k.:600, F.k.:40, Hsz.:20, Ms.:9, Fs.:12, Rs.:16, T.sk.:13, L.sk.:-, Vk.:10, Vé.:7, Bsz.:6, F.t.:h, P.t.:m

Alan Light Cavalry (Jász könnyűlovasság)
A jászok az indoiráni népek északi csoportjához tartoznak, akik a koraközépkorban telepedtek le a történelmi Magyarországon. Felszerelésükhöz tartozik a bőrpáncél és –sisak, a lábvért, és az ívelt pengéjű régi keleti kardtípus a szablya. Lévén, hogy könnyűlovas egységet alkotnak, elsőrangú üldöző és mozgáskoordinációjú alakulat, bár közelharci készsége és morálértéke nem üti meg a maximumot.
K.k.:350, F.k.:25, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:26, T.sk.:10, L.sk.:-, Vk.:6, Vé.:5, Bsz.:3, F.t.:l, P.t.:s

Highland Lancer (Felvidéki dárdás)
A Kárpátok völgyeiben nevelkedett középkori magyar ifjak egyfajta kötelezettsége volt a harci képzettség, azon belül a dárdahajítás. Ezért mesterien bántak az ősmagyar hajítódárdával (pilum), amelyet csatában 5-10 méter távolságból vetettek az ellenségre halálos pontossággal. Az ily módon megtizedelt egység rendszerint már nem volt képes felülkerekedni a közelharcban is jártas magyarokkal, akik aztán mérföldeken át üldözték a fejvesztetten menekülő idegen sereget.
K.k.:500, F.k.:30, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:25, T.sk.:11, L.sk.:12, Vk.:8, Vé.:6, Bsz.:5, F.t.:m, P.t.:m

Jelmagyarázat:
K.k.: képzési költség – mennyibe kerül az adott egység.
F.k.: fenntartási költség – mi pénzt emészt fel léte körönként.
Hsz.: harcosszám – hány tagot foglal képzéskor magába.
Ms.: menetsebesség – milyen gyorsan menetel.
Fs.: futósebesség – milyen gyorsan szaladgál.
Rs.: rohamsebesség – milyen gyorsan rohamoz.
T.sk.: támadási sebzőképesség – milyen kárt tud okozni.
L.sk.:lövedék sebzőképesség–milyen kárt okoz dobó-,lőfegyvere(havan).
Vk.: védekezőképesség – milyen hatékonysággal védekezik.
Vé.: védőérték – milyen szintű védőfelszereléssel rendelkezik.
Bsz.: becsületszint – mennyire sziklaszilárd a harci morálja.
F.t.: fegyverzet típusa–ált. könnyű (l.), közép (m.) v. nehéz (h.).
P.t.: pajzs típusa – ált. kicsi (s.), közepes (m.) v. nagy (l.)

DEBRECEN és semmi más, győzni fogunk KITARTÁS!!!

jo jateknak tunik a kepek alapjan mar a romat is vegignyomtam sokszor... gondoljatok ezt mennyiszer fogok vegignyomni egyedul amit olvastam a totalwar.com-on az aztecok nem tetszenek.. semmi ertelme elszurjak az egeszet... de mind1
remelem ugy lehet majd tortenelmi csatakat jatszani hogy a terkepen is pont ugy jelenik meg ahogy a valosagban volt... ugye ertitek mire gondolok remelem

Mernokur

Ilyen végvári rendszert tudsz csinálni a rome-ban is,tábornokkal épitessz erödöket meg örtornyokat meg lehet oldani a rome-ban is igaz miovel utánpotlási utvonalak nincsenek a romeban ezért azt nem lehet amit te irtál sajnos,szerintem pont ez lenne a legfontosabb ezt kéne belerakni a medieval2-ben az utánpotlási utvonalakat,ez nagyon megdobáná a stratégiai részt.amugy ebben a részben ha jol vettem ki lehet majd várakat felhuzni a tartományaidban ahova háboru esetén bemenekülhetnek a jobbágyok,jol hangzik.

Kinevezel, manufaktúrát építesz, erődöt építesz, vagy sereget.
A manufaktúrából még választhatsz is, a pénzed és a fejlettséged függvényében. A lényeg, hogy valamit építesz. Mi a különbség? Az épület választék nagyobb lenne. És tényleg ott a pause, ha nyugodtan akarod csinálni. Vagy belehet állítani lassabb időfolyamot. Így mindenki olyan módon játszana, ahogy akar, míg a körökre osztottnál nincs ez így.

www.julius-kronika.atw.hu www.pannonlegio.extra.hu

OFF TOPIC

Tényleg ne haragudjatok, de csak még ezt:

Észrevettem, hogy angol kifejezéseket használsz (igen-igen köszönöm kedves Watson) nekem magyarul van meg, ha neked nem akkor
itt a magyarosítás.

Ennyi volt, lehet a köveket dobálni!

Szerintem akár körökre osztott, akár realtime a stratégiai térkép, a városfejlesztés és seregigazgatás ugyanannyi (sok) időt emészt fel. Végső soron az, hogy lepausolom, míg igazgatok, vagy épp az én köröm van, nem oszt és nem szoroz. Kivéve akkor, ha nem lehet parancsot "szünet közben", mint pl a Crusader Kingsben.

De ettől függetlenül én is preferálom a TW féle körökre osztottságot. De mondjuk az is igaz, hogy ahol most tartanak, azt csak egy lépés választja el attól, hogy folyamatos idő legyen.


Én nem szeretném, hogy szigorúan tartományokba legyen osztva. Igenis lehessen bóklászni a tartományban a seregekkel úgy, mint a Rome-ban. Lehessen két irányból támadni, nagyon jóó az!! ellenben annyit ehhez hozzátennék, hogy ha már hátbatámadás, akkor érkezzenek egyszerre és ha gép irányítja, akkor lehetőleg összehangoltan a két irányból támadó seregek. Nem egyszer csináltam olyat (igaz nem legnehezebb fokozaton), hogy legyaktam az egyik irányt, aztán fordultam a másikba.
Viszont a fejlesztések, építkezések ne korlátozódjanak csak a városra. Pl egy falu, vagy mezőgazdasági, bányászati fejlesztés a területen jelenjen meg. Vagy akár lehessen a területre végvárakat is felhúzni, aminek mondjuk van egy bizonyos hatósugara, és ha telepakolod emberekkel (lovasokkal), akkor a közelbe érkező, netán a végvári vonalon áthaladó ellenséges sereg supportja súlyosan megcsappan. A végvárakból történő folytonos lerohanások, és az ellátmányozási útvonalak elvágása miatt. Pl telerakom a váram környékét őrtornyokkal és emberekkel és ha úgy ostromolja mega várost, akkor nagyon gyorsan el fog fogyni a serege. Egy invázióhoz legyen muszáj az ilyeneket előbb egyenként elfoglalni. Ez volt a magyar végvári rendszernek is a lényege.

Pety

OFF TOPIC

Na igen, ez elég szenya dolog. És mondom, nem azért, mert nem a tiéd, mert ha túl messze van a saját területeidtől, akkor úgysem tudnád fenntartani a rendet, úgyis eladományoznád. Hanem azért, mert ezzel néha egy herceg szerez területet. És nem az a baj, hogy erős lesz, mert az izgalmat vinne csak a játékba. Hanem az, hogy onnantól - legalábbis mobilize/grand mobilisation parancsokkal - nem használhatod (legalábisan) a herceg grófjainak seregeit.

Egyébként a megoldás az, hogy az ostromot mindig a legmagasabb rangú vezér vezeti. Ha ez egy herceg, akkor az, ha ott a király, akkor ő.

Ha esetleg eddig nem tudtad volna, akkor elmondom, hogy nem lehet korlátlan a saját területed nagysága sem! Asszem az intrigue érték befolyásolja, hogy mennyi lehet épp maximum. Minden további terület százalékos fenntartartási költséggel jár és csökkenti az egész saját földbirtok jövedelmét. Néha muszáj elajándékozni a területeket. És érdemes úgy adományozni, hogy a saját területeid összefüggőek legyenek, különben jönnek a hülye Eventek...

Ez egyébként egy másik hülyeség abban, hogy az nyeri el a területet, aki az ostromot vezette: hatezer kilóméterre elfoglal egy gróf pl egy területet és nem adományozza el. Amíg ez így marad, örökösen lázadással fog küzdeni, mert két ilyen távoli területet nem tud ellenőrizni...

Csak a nem körökre osztott játékoknál nem tudnál több várost egyszerre fejleszteni, illetve minden sereg vonulására figyelni, esetleg az építkezéseket sűrű "szünetekkel" valahogy kordában tarthatod, de megállított játéknál nem igazán tud vonulni a sereg

Részletes térképnél, jó grafikával, pedig ez teljesen lehetetlen, nekem a Rome-ban is sok időbe telik, mire minden seregnek megfelelő irányt adok, mivel figyelembe kell venni rengeteg dolgot: legrövidebb út, dombok, erdők a leshelyek miatt stb... nem lehetne élvezni a játékot.

Az EU sem megy bele túl részletesen a sereg irányításba, kijelölsz neki egy tartományt és simán átvonul, nem kell törődni semmivel... esetleg csak azzal, hogy ravaszul két hónap között átérj, és nincs elhasználódás

Nekem a Rome stílusa jobban tetszik, de tényleg lehetne még rengeteg újítást belevinni... szigorúan tartományokra osztva pedig a hátba és oldalba támadás is elveszne, nem marad semmi lehetőség manőverek végrehajtására.

Ave!

Akinek esetleg nincs meg az Medieval első része, de megnézné az introját, az a krónika honlapról letöltheti.

A Medievalban lehetőség volt sakkozni a térképen, és így csata nélkül tartományt szerezni. Nagyon élveztem a játéknak ezt a módját. Tetszett. A Romeval ugyanezt már nem lehet megcsinálni.

Ha Paradox játék, akkor az EU-II-vel kellene kombinálni a térkép részt. Természetesen modernizálva. Az EU-ban már figyelembe vették az utánpótlási gondokat, a vonulás özbeni veszteséget. és nem körökre osztott.

Jó lenne, ha a TW-k sem körökre osztottak lennének, a seregek időre kászülnének el, és gondolkozni kellene, hogy mikor indítsd asergeidet, hogy azok megfelelő időben odaérjenek. Folyamatosan zajlanának az események, ha valahol csat lenne, akkor megállna az idő, választhatnál, hogy auto, vagy manuális csata, és a csata után menne tovább minden. A Paradox már írt ehhez egy jó AI-t. Azt kellene átalakítani, de inkább csak a grafikai részét. Az EU-ban még az is tetszett, hogy a szövetséges legtöbbször segített. Ha sokat háborúztál, mindenki összefogott, és úgy elvertek, mint a szél. Nem lehetett ész nélkül menni. Ezt várnám a TW-től is.

www.julius-kronika.atw.hu www.pannonlegio.extra.hu

remelem egy kicsit hitelesebbek lesznek a hadsereg nagysagat tekintve de egyebkent jo jateknak tunik mivel a rome is tetszett de a BI-t szerintem elb*sztak..

Mernokur

Én is pont két napja akadtam azon ki, hogy az egyik grófomé lett a terület, amikor én vagyok a királlyal
Egy másik küldetésben a pénzem meg persze mínuszban van, pedig minden területet én irányítok, ami kb. 10 tartományt jelent, és nem tartok fent sereget...

Na de tényleg nem cseszem szét a topicot... mellesleg tegnap néztem a Medieval hivatalos honlapját, és az ismertetők mellett van néhány új kép, legalábbis nekem újak

Való igaz, hogy azé volt a terület, aki a közepén levő várat uralta. Én sem akarok visszatérni a medieval tábla rendszeréhez, ahol csak kisebb-nagyobb sakkbábukat kellett tologatni. CSak arra akartam rámutatni, hogy szerintem nem kéne mindent bezsúfolni a vár(os)ba. Mert az tiszta sor, hogy a vár birtoklása jelenti az uralmat a terület fölött, de egyrészt a középkori várak többsége nem voltak olyan nagy, mint az ókori városállamok, mert csak védelmi, katonai funkciót láttak el. Viszont a környező területeken folyt a földművelés, meg minden nem kereskedelmi gazdasági tevékenység. A népek csak vész esetén vonultak be a várba. És ostrom alatt az ellenség szabadon fosztogathatta a vidéket. Ennek végülis kezdetleges formája a Rome-ban is benne van, mert ha egy ellenséges csapat áll a területen, akkor az bevételkiesést jelent. De lehetne látványosabb.


Crusader Kingsnek tényleg vannak hibái a rendszerében. Túlságosan a "hűbéresem hűbérese nekem nem hűbéresem" elvre helyezték a hangsúlyt, ebből kifolyólag ha egy hercegnek kiosztasz földet, és ő meg kiosztja grófoknak, akkor azok a grófok neked semmilyen útonmódon nem felelnek. Ami persze igaz, mert neked nem felelnek. Viszonta herceg, akinek kiosztottad a földet, a valóságban igenis felel azért a földért is, amit ő kiosztott a saját hűbéreseinek. A játék ezért kicsit játszhatatlan: nem azért kell vigyázni, hogy a hercegek ne tegyenek túl nagy erőre, mert akkor túl erősek lesznek, hanem azért, mert akkor túl nagy katonai erő fölött veszted el az irányítást. Mozgósítani persze lehet máshogy is, kézzel, de akkor súlyos megbízhatósági sokkot szenved-ett el a herceg a saját grófjával szemben! És ez milyen megoldás már?

És mondom, az AI nagyon béna és hülye. Eleve ott bukik meg a dolog, hogy a kisázsiai térsében a nagy iszlám birodalmak (seljuk turks) meg a bizánci birodalom is néhány évtized leforgása alatt belviszályok miatt felaprózódik. Innentől már nem szól másról a játék, mint a keresztény államok területvadászatáról. Amit viszont megintcsak nem tarthatnak meg, mert kidobja a progi, hogy mivel nagyon messze van az uradalomtól, ezért kikiáltotta a függetlenségét. Nem lenne baj, ha törökök vissza tudnák foglalni. De azok már pár területtel is csak belviszályaikkal vannak elfoglalva. Szóval ezt is nagyon elbénázták.
Aztán ott is súlyos hiányosságok vannak, hogy a AI nem kap BadBoy pontokat a támadásokért és címelbirtoklásokért. A német-római császárság simán végigverheti Itáliát és Franciaorzságot! Míg te már néhány terület elfoglalása (vagy visszafoglalása!!!) után is büntetve vagy a BB pontokkal. Arról nem is beszélve, hogy az AI vagyona nem is mehet minuszba. Persze ez érthető, mert ha te használod a seregét, szegényke mit tehetne ellene és az meg nem járja, hogy Temiattad minuszba mennyen a vagyona! De ha ő használja a te seregedet, akkor is simán minuszba megy és nem tehetsz ellene semmit - anélkül persze, hogy ne sérülne a 'hűség'.

Én speciel azt is hülyeségnek tartottam, hogy ha háborút indítottam és egy hűbéresem ostromolta az ellenséges területet, akkor a győzelem után az övé lett. Szerintem ez nem így működött, legalábbis akkor nem, ha az egész ország hadban állt. Mi az, hogy a háborúban a földesúr fogja és ráteszi a kezét az új területre??

Aztán az is elég nagy bénaság, hogy az egy területen kiállítható hadtest nagyságát nem a terület épületek és egyebek által módosított alapjövedelméből származtatják, hanem a területek jövedelmének kincstárnok képessége által módosított változata alapján. Ami azt jelenti, hogy ha van egy bazi jó kincstárnokod, akkor akár kétszer annyi katonád is lehet. A gondolat persze nem teljesen alaptalan és helytelen, mert több pénzzel több fegyvert, meg több páncélt lehet gyártani. De egy jó kincstárnok kinevezése után pár hónappal mégse fog ugrásszerűen megduplázódni a katonák mennyisége. Nem lesz hirtleen kétszer annyi ló(vas), kardos, íjász, paraszt, stb A több pénz legföljebb abban segíthet, hogy a rendelkezésre álló katonamennyiséget milyen arányben fegyverzed fel páncéllal és karddal, vagy kaszával. Tehát ha több pénzzel jobb minőségű hadsereget tudnál kiállítani, de nem létszámában arányosan nagyobbat, akkor az helyesebb volna.

Ja bocs, de ez most a Medieval topik.


hát a Rome-ban is lehetett a városok élére vezetőt kinevezni. De mondjuk szerintem nem a Medieval ként el Crusader Kingsesíteni, hanem a Crusader Kingben kéne a hülyeségeket kijavítani és a csatákat Medievalosítani.
CSak hát a CK meg nem annyira grafikás program...

Meg lehet ezt is oldani városok szintjén, mivel a középkorban az uralt egy területet, akié a rajta álló vár volt. Tehát ha úgy oldják meg, szerintem az sem rossz. Volt a nagy semmi, és a közepén egy vár és így a nagy semmi már az övék volt Mert ugye onnan lehetett mindent ellenőrizni...

A Crusader Kings-el én is jáccom, pont most kezdtem el pár napja. Ilyen hűbéresdi a sima medieval-ban már volt, mert a területeid élére grófokat nevezhettél ki, és akkor nőt a vezér hűsége, és a tartomány többet termelt, persze ez az adott földesúrtól is függött. Bár igaz nincs akkora jelentősége, mint a Crusader Kings-ben...

De szerintem ott egy kissé eltúlzott is

Én most inkább a közelgő játékhoz szeretnék hozzászólni, nem pedig a történelmi hadseregekhez.

Olvastam, hogy ugye Rome alapokra épül és hogy városok lesznek benne. Elgondolkodtam a dolgon. Az ókorban valóban városállamok voltak többségben, de számomra szimpatikusabb (volna) a középkori viszonyokban a klasszikus terület alapú felosztás.
Persze nyilván lenne egy megyeközpont, egy vár, de így talán jobban tükrözné az akkori viszonyokat. De nem csak a megyeközpontot, hanem a megyét is lehetne fejleszteni. Végvárrendszer kiépítése, meg ilyesmik és oda is lehetne embereket elszállásolni. de persze amit a megye területén megépítettél, azt az ellenség rombolhatja is.

Persze lehet, hogy így a térkép jóval aprólékosabb lenne...
És talán néha fölöslegesen, mert eddigiek alapján úgyis a viszonylag gyors hódításra, nem pedig egymás kerülgetésére menne ki a játék.



A másik, ami felvetődött bennem, az az, hogy lehetne egy picit kombinálni a Crusader Kings-zel. Persze nem feltétlenül ezt a játékot, de nekem tetszett benne a hűbéresdi. Sajnos néha hülyén volt megoldva és az AI borzasztó buta és együgyű volt, de a koncepció szerintem jó.

Ebbe a játékba a felsoroltak közül valószínűleg egyik sem fog bekerülni már csak azért sem, mert ez itt nem kívánságműsor, de azért kiváncsi lennék a véleményekre.


Pety

A hosszúíjjal az angolok nem egy csatát nyertek. A gyerekek valóban már kiskoruktól fogva gyakoroltak, hogy ha egyszer háború jön és menni kell, akkor így tudják segíteni a gyalogságot és a nehézpáncélos lovasságot. Leginkább azok a szegények tanultak íjászkodni, akiknek nem volt pénzük páncélra és közelharcra alkalmas fegyverekre.
A legnagyobb győzelmet, amit a hosszúíjjal elértek az nem Azincourt-nál volt, hanem Crécy-nél. Ott a franciák íjászai a genovai számszeríjászok voltak. (És a francia lovagok jelentős számbeli fölényben voltak az angol lovagokkal szemben) Halomra lőtték a franciákat és a genovaiakat és nem azért mert a számszeríj rosszabb fegyver mint a hosszúíj, de a tüzelési sebességük más. Az angolok percenként 10-12 lövést, a genovaiak viszont csak 3-4-et tudtak leadni. Így ha még az angol íjászok számbeli fölényét is belevesszük, nincs semmi meglepő a genovaiak csúfos kudarcában.
Miután a rájöttek a franciák, hogy a számszeríjászok nem sokat érnek, a lovagok 14 elszánt rohamot indítottak az angol íjászok elsöprésére, de a nyílzáporok mindig szétzilálták a sorokat és lassan de biztosan elfogytak a franciák. Az angol lovagoknak nem volt más dolguk mint tönkreverni a megtépázott és létszámban már sokkal kisebb francia sereget.
Remélem nem volt túl törikönyv szaga. Nyugi nem onnan írtam. Régen olvastam róla és ez úgy megmaradt. Amúgyis nagyon érdekelnek a törivel kapcsolatos dolgok. Ja és volt még egy nagy győzelmük az angoloknak, ahol ugyancsak túlerővel szemben harcoltak, de ott is győztek. Mongyuk abban csatán nem volt "akkora" szerepe az íjászoknak mint Crécy-nél, de azért ott is ritkították a népet rendesen. Azt a csatát inkább az angolok elszántságának és valahanyadik Henrik taktikájának köszönhették, hogy megnyerték. De arról sajna még nem hallottam vagy olvastam túl sokat. De most kíváncsi lettem, úgyhogy asszem utánajárok.

A hosszúíj tényleg 80 fontos

Meg még annyi, nem kötekedésképpen, hogy az Azincourt-i csatában az íjászok franciák voltak, de nem vettek részt a csatában, és nem is lőttek rájuk. A lovagok hátrébb küldték őket, és a helyükre álltak.

Oké az tom hogy az ilyászok nem szembe löttek mert azért sztem azt mindenki tudja, de nekem egy íjkésztiő azt mondta hogy az angol az 60 és 120font közt van de lehet én halotam félre(de ezt a fegyvert is kiprobálom majd egyszer) én egy versenyt végig löttem egy 35 fontos visszacsapó íjal(jól írtam) és utána kicsit zsippat a karom mert néhányszor megcsapot igaz de elég nehéz kihuzni (igaz hogy régen az én korombeli emberek kicsit sportosabbak voltak)
De magyar íjból is löttem 50 fontossal ígaz csak 2x szer birtam rendesen na a számszeríj az megint más mert amikor kitalálták hogy csigával fel lehet huzni akkro már kicsit gyorsabb volt mert egy ember elég volt a felhuzásához(volt elől egy vas melyre ráléptek és közben oldalt tekerték a csigát és szépen bele rakták a vesszőt és kilötték) ezt egy ember is el tudta látni de valószinü neked van igazad hogy maga mellé felvet egy két embert akik felhuzták neki ő meg tüzelt.
Genovai ilyászokokat a Azincourt-i csatában(1415 október 25.) saját lovasságuk ment át rajtuk (előről az ellenséges angolok lötték őket háturról a francia lovasság vágtatot át rajtuk akik velük voltak)
Magyarországon elterjedt volt a számszeríj(sok volt egyszerüsége miat mert nem kelelt tul nagy erőt kifejteni rá csak felhuzáskor és nyugottan célozhattá vele)
A visszacsapóíjat télleg könyebb lehet de erre let kitalálva mert a lovas a nyergépen nem löhetet egy 2 méteres íjal(az angol akkora volt) így maradt a visszacsapóíj. De a lényeg azon van hogy ezt sokáig tartot elkésziteni és a másikat meg tömegszámra készitették.
A törökök meg az őket megelőző lovas népek már egyszerübb és kissebb íjakkal lövöldöztek lóról.(szegény keresztesek tapasztalták)
értegesség számodra hogy Angliában még mindig törvény hogy minden 10 és 17 év közötti fiúnak(ebben nem vok biztos) naponta 1 órát kell gyakorolnia angol hosszúíjjal

Inkább halál büszkeséggel, mint futás vereséggel.

{rem.: "Közvetlen irányzás" = elbäszott szóhasználat (a CMBB maradéka), értsd kb. úgy, hogy közvetlenül, célzottan emberre lőtt rá.}

Azt kicsit furának tartom, mert a fontérték épp a felhúzásához szükséges erő nagysága, tehát azonos értékű íjat azonos erővel húzol fel. Az angol hosszúíj egyébként 80 fontos, és megnyugtatlak, hogy jóval nehezebb kihúzni, mint a visszacsapó íjat. (egyébként így írják, igen. ) A számszeríjak elterjedéséről nem tudok tényeket, gyanítom, hogy az országban sosem terjedt lényegesebben el, mint a hagyományos íj, viszont az "egyet tekertél" fatális tévedés. Pár számszeríjász - főleg nyugaton - egy-két segítőt is tartott, mert amíg ő lőtt, a többi tekerte az íjait. Csigasorral, mert kézzel nem lehetett felhúzni őket. Arról pedig, hogy Te, vagy én 3-mat 4-et tudnál/nék lőni az angol hosszúíjjal, ne ítélj, mert egy hosszúíjásznak gyermekkora óta az volt a feladata, hogy erősítse a karját és gyakoroljon, tehát ők úgy lövöldöztek a 80-90 fontos íjakkal, mint más a 25-ösökkel. Egyébként egy csatában - meg nem mondom neked így fejből, melyikben - lemosták a genovai számszeríjászokat. És nem azért, mert a számszeríjak csirkék lettek volna. Csak amíg egy számszeríjász lőtt egyet, addig egy hagyományos íjjal rendelkező mondjuk lőtt hatot. Hogy mennyire félelmetes fegyver volt a hosszúíj, jellemző, hogy kezelőiket általában a saját íjhúrjukra akasztották fel.
A hosszúíj készítéséről meg, ha érdekel, megkeresek neked egy cikket. Megnyugtatlak, hogy nem egy szál letört mogyoróvessző adott 80 font erőt le.

A páncélt meg persze, hogy átviszi közvetlen találattal megfelelő heggyel és meredek szögben, de az íjjal a levegőbe lőttek az íjászok, (kis sütnivalóval ki lehet következtetni, hogy így a legnagyobb a lőtáv) és a visszahulló nyíl végezte el a munkát. Ha egy íjász közvetlen irányzással lőhetett, az már régen katasztrófahelyzetet jelentett...

A vissza csapó íly nyugodjatok meg sokáig volt csak miután magyar földön is elterjedt a számszerily azután tünt el lassan.
csak annyi baj volt vele hogy erő kellet hozzá(mert egy magyar vissza csapóily 50 fontal a páncélt átviszi(tapasztalat mert kiprobáltuk) de így löni kb 3-4 birsz mert nehéz volt célozni és tartani közben és a számszerily csak meg céloztál tekertél rajta egyet és újra löhettél.
Az angolok 120 fontos ilyai melyet a 100 éves háboruban használtak olyan erősek mint a mi 40-50 fontosaink csak gyorsabban elkészithetőek.
Pl: Van egy magyar ilykészitő aki manapság elég sok vissza csapó ilyat készit és beszélt egy angollal aki megkérte őt hogy készitsenek neki magyarilyat de 100 fontos minimum hát meg is csinálta de az angolok megse tudták mozditani(ha jól tudom alig tudták felhurozni) így elég erős volt a miilyunk csak sokáig tartot késziteni és hogy a talpas gyalogosokat egyszerübb volt olcsó ilyal löni ami csak egy hajlitót botból és hurból állt.

Inkább halál büszkeséggel, mint futás vereséggel.

A reflexíj a I. Istvánig biztosan létezett, de szerintem már az 1080-as évekre kikopott, vagy legalábbis elvesztette átütő erejét. Nem hiszem, hogy lenne XI. századi sír, melybe reflexíjat tettek volna...
1080-ra már nagy valószínűséggel eltűnt...

Dugjunk pulykákat a homérumba!

Szervezett egységekben nem alkalmazták magyar csapatok. A szegény paraszti tömegeknek nem volt lóra pénze, a nemesek meg rangon aluli dolgokat nem csináltak Drága nemeseink "neveletlen barbár horda" módjára nem harcoltak és az lett volna az ország szégyene, aki ilyen csapatokat állít fel

De a kunok, jászok, besenyők alkalmazták, és ők is velünk harcoltak. Egyébként miből gondolod, hogy azon a képen egy nemzeti hovatartozását tekintve magyar lovas van? Meg egyébként is, van olyan XXI. századbeli kép, ami szintén hátrafelé nyilazós magyart ábrázol, de attól még nem alkalmazzuk

Meg a nemzeti ünnepeken huszárok szoktak úgymond "felvonulni", de őket sem sűrűn vetjük be a fronton

"Nos, 1080-ra a magyarok már nem alkalmazták a hátrafelé nyilazós harcmodort"

Biztos? Lehet, hogy a menekülésszínleléses taktika már nem dívott, de hátrafelé sztem attól még nyilaztak, már miért ne tették volna? Ezt most nem csak úgy csakazértis mondom, találtam olyan xiii. sz.-i templomi kárpitfestményt (ill a képét ), ami egy hátrafelé nyilazó magyar harcost ábrázo, és nem hiszem, h csak nosztalgia jelleggel.

A visszacsapó íj (reflexíj) kérdését is feldobnám még, mert ugyan már átnéztem vagy 10 ilyen oldalt, de mindegyik kizárólag a működési elvét magyarázza, azt, h meddig használták, meg úgy általában, meg sem említik.

Amúgy összeírtam már vagy 8-10 magyar egységet, most megyek (edző)táborozni, azt' majd kibővítve, összerakva felrakom, lehessen mit ócsárolni..

DEBRECEN és semmi más, győzni fogunk KITARTÁS!!!

bazzeg, azzal az anti-zarbuzán egységgel nagyon kifektettél! Félórát vihogtam rajta, mert vizuális típus vagyok.

"battle cry improves attack and frighten nearby enemy", vagyis: csókolom-csókolom-csókolom

A kémek és assassinok mellett képezhető még egy titkos egység, a D-209, mely - meglepő módon - csak eleinte használható hírszerzésre, később faction leader-ré avanzsál.

Javaslom tömegpusztító szuperfegyvernek Anettkát.

Izé... ne vedd kötexésnek, deeee... Kinizsi nem hajigált majomkövet, hanem tálcának használta és arra tette a Mátyásnak kínálandó boroskupát, még molnárlegény korában. Aki hajagálta, az Toldi volt.

Egyébként a halott Kinizsi is jó, amolyan zombie-egység: a sírkövéről visszapattanó golyó képes megölni a könnyű páncélzatú janicsárt is! Már, ha a népmonda igaz...

Ja ítram is a malomkő hajigáló kinizsit és a ruddal hadonászó toldit. Ezek is jó egy ségek lennének amolyan bersenker hozzáállással

www.hunkronika.extra.hu

jaj, kimaradt a Hungarian Economist (közgazdász), amely már bizonyította, milyen effektív rombolóhatással bír.

Ez a spec. unit-kitaláűlás jó játék... felvetem a topi-ban...

Továbbá:

A Rome-ból ismert harci ebek helyett Szigethian Wild-boar

és az elmaradhatatlan Carlos Kalanhos, ugyebár...

Egyébként tudsz arról valamit, hogy hogyanlehetmindennépejácchatóvátenni?

Tovább: lehessenfelvenniakampánycsatákatis!!!!!

Ez egyébként tényleg jó, Nándorfehérvárnál is döntö szerepük volt.
De sok hasznukat rendes sereg ellen nem lehetne venni

Már van 3-4 magyar egység

A magyaroknál nagyon lelkesek voltak a parasztok(munkáspárt tagjai) hit terén és sokat vettek részt benen és így lehetne valami bonusz(fanatikus magyar keresztes parasztok) de ilyen névvel.

Inkább halál büszkeséggel, mint futás vereséggel.

Hát, szó mi szó... a Napisten megsegítéséhez, hogy minden nap körbejárja az útját, áldozatok kellettek. Általában véráldozatok. A legjobbak voltak a hadifoglyok, felrángatták őket a templomra, kivágták a szívüket, odaadták a Napnak, a hullát meg lerugdalták a templomról.
A konkvisztádorok papjai pártízezer koponyából rakott "templomokat" fedeztek fel.
Kellemetlen.
Bár a magyarok még mindig jobban érdekelnek.

Fúj, mocskos emberzabáló pogányok! MEgérdemelték a sorsuk!

Kaja után meg bekapnak egy cukormentes Norbit

Visszatérve aztékok. Hát ezek a srácok igaz istenfélő ájtatos fiúk lehettek, mert mint megtudtam gyakran áldoztak az isteneknek (leginkább ifjú még kellően romlatlan lelkeket), akikből feláldozás után az illendőség szabályait betartva még kajáltak is, mert így hatásosabb volt a dolog! Ehh... Kannibalizmus rulez!!

DEBRECEN és semmi más, győzni fogunk KITARTÁS!!!

Esetleg a török zarbuzánokat még menet közben szétlopkodó kissebbségi hadtest?