horrorgeeks.blogspot.com
Fórum » Nem számítástechnikai témák
VVF vs. BF 2 - giraffen war
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
fogalmam sincs h kéne folytatni...
Szenvedély nélkül a foci halott.
Addig is, tessék folytatni, és semmi kifogás!
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
De már az újjáépítés apró jelei már körvonalazódni látszottak. A Gyors-Felépítő Egység, azaz a GyoFEgy már egy pár többemeletes házat sikerült fölépíteniük az utóbbi 40 percben. Tudták, hogy nem valami gyorsak, de tegnap nagy tivornyájuk volt az egyik kareoke-bárban (egyik tagjuk, Sindzsinek a szülinapja alkalmából Backstreet Boys számokat énekeltek egész este).
Csak dolgoztak, dolgoztak, mikor egyszercsak megláttak egy óriási nagy darab...valamit...ami nem volt Tokió térképén. Mikor a bűz megcsapta őket, rájöttek, hogy ez egy nagy rakás szar. A tagok egymás közt megbeszélték a látottakat.
(Kérem váltsák át a készüléket japánról-magyarra fordításra! Köszönöm!)
1: -Szegény kis, szörnyike. Úgy tűnik nem bírta ki szarás nélkül! Mi legyen?
2: -Ehhez speckó műszer kell fiúk! Ez a kábel radioaktív, mellesleg hozzáérsz, szííjjelfolysz! Ez nem holmi átlagkaki, szal figyeljetek!
3: -Azta, de gecmóbüdös!
2: -Kérdezte valaki a véleményedet, Gendó?!
3: -Nem, de ezt egyszerűen nem bírom!
4: -Mi va', hányni fogsz? Tán nem kellett volna annyi szakét vedelni tegnap, mi?
1: -Hé!
3: -Cseszd meg! Nem is vedeltem sokat! Csak két üveggel ittam!
2: -Na szép...és még "Ő" panaszkodik! Micsoda béna ivó!
1: -HÉ! Emberek!
3: -Hülye alkesz!
2: -MIT MONDTÁL KISPOFA! ITT MONDJAD ELŐTTEM!
4: -Hé! Sindzsi mondan...
(Kérem normálra állítani a készüléket! Köszönöm!)
Sindzsi ugyanis fölfedezte, hogy a szar "mozgolódni" kezdett. Lehet, hogy egy Godzilla-bébi? Nem az volt. A GyoFEgy elnémult mikor meglátták, hogy valami, vagy valaki előmászik a szarból. Fényes energiagömb vette körül a valakit, melyről lassan, de biztosan lepotyogott/lecsorgott az egészségre erősen káros anyag. A GyoFEgy látta, hogy az a valaki dühös volt, és valami érthetetlen nyelven motyogott. Közben nekik fel se tűnt, hogy pár potyogó szardarab eltalálta szegény Sindzsit, aki nyomban szííjjelfolyt.
-Úúú, de megölöm azt a rohadt, szemét, senkiházi, göthös...
Van, az energiagömbben lévő vörösruhás mágus, bosszúra szomjazott...
ReLax kicsit hűvösnek ítélte meg Alaszkát. Úgy gondolta, hogy végre felvehetne egy pólót, vagy valami dzsekit, mert félmeztelenül rohangálni egy ilyen hideg helyen nem egy jó dolog. A végén még náthás lesz. Egyébként eddig jól érezte magát Alaszkában. Az Ugrókapu sajnos egy erdőben dobta ki, ígyhát egy jó ideig gyalogolnia kellett, mígnem elért valamilyen városféleséget. Gondolta betér végre valamilyen ruházati szaküzletbe. Ekkor figyelt fel az "emberekre". Itt, ugyanis, elég érdekesen hatott a Hülyeség az emberekre: különös mutánsokká változtatta őket. ReLax mellett elment pl. egy ember, ki összenőtt egy sétapálcával, így lett egy harmadik "lába"; vagy egy nő, kinek az állából egy sminktükör nőtt ki, stb. ReLax kicsit furcsállotta a dolgot, de inkább örült, hogy itt se olyan rossz a levegő. Végül megtalálta a hőn áhított üzletet, és betért oda. Szinte azonnal megtalálta a neki legjobban tetsző ruhadarabot: egy Hawaii-mintás inget. Ment is gyors az eladóhoz, hogy fizessen. Az eladó, egy unott férfi, kinek a fejéből egy ruhafogas állt ki, lenézően nézett rá:
-Nem fogsz így fázni, komám?
-Így talán már nem!-mondta örömmel ReLax.
Az eladó nem akart szólni semmit, mert rájött, hogy az ügyfele egy idióta. De szólnia kellett, mert ReLax már kifele tartott.
-HÉÉ! Hát te meg hova mész!-szólt utána dühösen.
-Ööö...megyek...ööö...felpróbálni?
-Tőlem felpróbálhatod...ha elsőnek fizetsz!
ReLax a jól bevált taktikát alkalmazta.
-Öö...hát csak...NÉZD! ÉLŐ POKÉMON!
ReLax aztán rájött, hogy ez nem fog bejönni, mert most már elég ellenszenvesen nézett rá az eladó.
-Ööö...ledolgozom...
-Persze...a fogdában majd lefogod!
-Picsába...-sóhajtott fel lehangolóan ReLax.
Eközben...egy lakásban:
Két egyén szorgosan ügyködött egy kupac hamu fölött. Az egyik, egy nő lázasan kántált valamit, míg a másik, egy férfi, akinek elég érdekes látásbeli problémái lehetnek, mert a nagyon-sok-dioptriás szemüvege vagy 25 embernek lett volna elég, felügyelte a kollégája munkáját. A nő hirtelen abbahagyta a kántálást, és gyorsan elugrott a hamu mellől, és a szemüveges is úgy tett. Ekkor a hamu fellángolt, és egyre nagyobb lett, mígnem egy magasságnál megállt, és kezdett elaludni. Lassacskán a tűzből egy ember lett. Egy elég meglepődött ember.
-Mi-a-fasza?! Mi történt?!-kérdezte az alak.
-Ejnye-ejnye...-szólt a szemüveges.
-Ki az?! KI AZ?!
-Ki lenne az? Talán az, aki ideküldött téged kémkedni a Troll után. Nem így van?
-Na bassza!...Hé! Meg tudom magyarázni...
-Nem kell. Szerencséd van. Alábecsültek. És én is alábecsültem őket. De eddig minden viszonylag sikeresen zajlik.
-Viszonylag?
-A Troll már Alaszkában van. A kellő pillanatban majd kapcsolatba lépek vele. Neked viszont...
-Ha prédikálni akarsz, akkor én megyek szerzek piát, mert már nagyon porzik a vesém!
-...fel kell készülnöd.
-Tessék?
-Felkészülsz, és mész Alaszkába. Majd ha odaérsz, beszélünk.
Azzal a nő és a szemüveges elindultak kifele a lakásból, miközben az alak csak állt. Utoljára a szemüveges hátrafordult:
-Ne okozz nekem újra csalódást...Easynet...-azzal becsukta az ajtót. Az alak pedig megindult a hűtőben lévő dugipia felé. De aztán rájött, hogy azt mind elfogyasztotta. Lenézett a fekáliával borított földre.
-Úgy tűnik megyek Alaszkába...
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
Ez már csak azért is pompás, mert Aryx soha eddigi élete során nem képzelt el semmi ilyesmit. Nem volt rá szüksége, ugyanis nem hitte volna, hogy egyszer egy ilyen poligon-vidéken fog kikötni. Hamar lerendezte magában a mitörtént-holvagyok kérdéseket (úgysem tudott rájuk válaszolni, az elmúlt órák kiestek az emlékezetéből), és felmérte a terepet. A távolban egy furcsa szerzetet vett észre. Két lábon járó bika volt ő, egy minotauruszra hasonlított, méretes Kettéhasítom-King-Kongot fejszével a kezében. Biztos favágó. Legkülönösebb szokása a feje felett lebegő feliratok voltak, melyek minden lépésénél elkísérték őt: mintha valami bizarr divatot követne.
Egész közel lépett hozzá a bikaféleség, és újabb feliratokat adott ki magából, azonban a betűk most maga előtt jelentek meg:
Hoemberke[HUN]: micsoda szerentse bazzeg reg lattam mar andedet azeroth foldlyen
Aryx hamar rájött, hogy az a Hoemberke[HUN] minden bizonnyal az illető neve lehetett, és a belőle áradó feliratok mintha neki lettek volna címezve. Aryx úgy gondolta, nem hagyhatja magát.
- Figyelj ide, bika, fogalmam sincs, ki az az azeroth, de békén hagyom a földjét. Különben is, csak túrista vagyok itt, azt hiszem.
Semmi reakció nem jött a bika részéről. Mintha meg se hallotta volna, még a merev textúrái sem rendültek.
Ettől függetlenül újabb feliratokat írt ki a bika. Aryxnak félre kellett fordítania a fejét, mert a föld alól jöttek elő a betűk, és a levegőben elhalványodtak.
Hoemberke[HUN] latom uly lyatekos vagy a Level 1edbol itelve. en meg a mai nap elakarom erni a Level 60at, ezert most legyaklak, te anded zsiraf, mert kell nekem az XP.
- Mi ez az XP, meg legyaklak-szöveg? - kérdezett vissza Aryx fennhangon. - Tudom, süket vagy, és inkább írsz, de azért útba igazíthatnál, netán ha esetleg...
Hoemberke[HUN] teccik a tatogasod, zsiraf, de tudd meg, en egy igazi Level 50-es Tauren vatyok, nem szorakozhacc velem. most pedig meghalsz, mert errol szol ez a jatek... a world of warcraft.
Aryxnak rögtön leesett a macska. Talpra. Talpramacska. Mindegy, szóval valahogy, valamilyen úton-módon semmivé foszlott körülötte a valóság, és egy virtuális világba keveredett - ebbe a World of Warcraft-ba, vagy mibe, ráadásul őmaga is poligon-testbe kényszerült. Már csak azt kellett tudni, kit hívnak errefelé Warcraftnak, és miért nem tud beszélni ezzel a bunkó taurennel.
Nem sokat töprenghetett, újabb alakok bukkantak fel a távolban - taurenek, orkok, emberek, törpék, éjelfek... -, ezzel együtt pedig újabb és újabb feliratok törtek a felszínre.
Pasztorkodo[HUN] na lam, egy anded, pedig ok mar kihaltak innet.
kibaszlak_a_szerverbol[HUN] most fognak majd kihalni. ezert jo a wow, allandoan tud valami ujat mutatni nekunk, es nem kell szereplyatekoskent lyatszanunk, eleg gyakni egymast.
Kiskoru_Karcsika[HUN] MENNNYETTTTEKK A PISABAAAAAA!!!!!!!!!!!!!!
1234567891[HUN] enyem lesz az uccso anded, el kell ernem a Level 99et bazzeg, en fogom ot parbalyra hiwni.
Ez a legutolsó mondat mély nyomot hagyott Aryxban, mégha a felét sem értette. Tehát őt most mindenki leakarja gyilkolni mindenféle idétlen Levelekért, miközben elárasztják ezt a világot a felfoghatatlan felirataikkal. Nem tetszett ez a világ Aryxnak, ezért egyre hátrább és hátrább lépkedett, de hülye poligonlábai folyton a poligon-földbe akadtak bele. Persze a párbajozók lelkesedése nem szűnt meg, ezért Aryx hangosan elkiáltotta magát:
- DEATH AND DECAY!!
Semmi eredmény. Mintha a halál és rothadás nem lenne beprogramozva ebbe a világba.
kibaszlak_a_szerverbol[HUN] figyelly most mar idegesitesz ocsipok, nem ezzzert fizetek a blizzardnak, en foglak tisztesseges parbalyra hiwni, biztossitani kel a szorakozasssom bazzeg.
- Valami másfajta varázslat kell - gondolkozott "hangosan" Aryx, amit persze senki nem hallott.- Varázslat, de mi... varázs, varázs... Magic!!
Amint kimondta a varázsszót (avagy a "varázs" szót) rögtön megjelent ebben a létsíkban a fogtündér. MagicMoment persze most sem örült Aryxnak, de hát egy fogtündér úgysem szokott vidám lenni.
- Itt vagyok. Mi kell?
Aryx megkönnyebülten sóhajtott. Végre valaki, akivel talán képes lesz kétoldalúan is kommunikálni.
- Figy, Magic, megvan már a második kívánságom.
- Remek. De miért kéne teljesítenem?
- Hát, mert... . ez effajta ígéret volt, nem? Haza kell térnem! Minél előbb! Ezek a HUN-ok.... hát, nem barátságosak, folyton csak támadni akarnak.
Aryx félszemmel a szerver játékosait figyelte. Mivel mindenki vele akart végezni, ezért sorra párbajra hívták ki egymást, hogy aztán a végső győztes küzdhessen meg egy... egy Level 1-es zsiráffal?? Az atyjának igaza volt, az St valóban nem tett jót a civilizált embereknek.
- Látom, kezd durvulni a helyzet - állapította meg Master of Magics and Moments. - De tehetek ellene valamit. Mindössze le kell rombolnunk egy világot ahhoz, ha netán egy újba szeretnénk lépni.
- Hogy?? Ezt mindenki így csinálja?
- Nem lesz vészes, elég lesz egy kis leterheltség ezen a szerveren, hogy minden összeomoljon. Szerencsére vannak haverjaim... Koreából, rendszerint tartoznak nekem, amiért folyton négyet kívánnak.
Az ellenszenves játékosok ekkorra már gyanúsan megritkultak, Aryx meg kezdett kifutni az időből. Koreaiak... nem a legendás játékmesterekről van szó, akik minden külföldi szervert leterhelnek a jelenlétükkel? Aryx ahogy látta, már nem sokan maradtak ellenségei közül, a szerver pedig egyre gyorsult.
kibaszlak_a_szerverbol[HUN] hahaha, igen, mindenkit kiirtottam, gyoztes vatyok!!!!!!!!! mar csak a kibazzsottt anded zsiraf hianyzik, es en leszek a wow-kiraj. mi ez?
Szegény kibaszlak_a_szerverbol csak ennyit volt képes legépelni. Azeroth földjét ugyanis koreai Level 2000-es karakterek lepték el, beállt a lag, és egy nemcsillagkapus, szimpla térkapu nyílt meg csak úgy a semmiből. Fényes volt, sőt... mintha valami fény-dolog rémlett volna Aryxnak, de nem igazán volt ideje ezen rágódni.
- Magic... - fordult a fogtündérhez a lagtól lelassult Aryx. - Kössz a kaput... és a haverjaidat. Már csak egy kívánságom van.
A fogtündér hallgatott.
- Új gazdatestre lesz szükségem. Sok az ellenségem, mint atyámnak, és senki sem tudhatja meg, hogy... hogy zsiráf vagyok - a saját népemen kívűl.
- Legalább az utolsó kívánságod értelmes. Meglesz - hagyta el MagicMoment a szervert.
Aryxnak már nem maradt sok tennivalója ezen a létsíkon. Magabiztosan lépett át a térkapun, mielőtt a szerver-világ apró darabjaira hullott volna a koreai vendégektől.
Sötétség. Vagyis hagyjuk el hát az imént elképzelt világot, és lássunk magunk előtt egy sötét, barátságtalan, de mindenekelőtt nagyon sötét szobát. Aryx ezt látta maga előtt, mikor feleszmélt (a semmit), ám a sötét semmiség különösen ismerősnek bizonyult számára. Otthonosnak, és kellően barátságtalannak ahhoz, hogy jól érezze magát.
"Hazaértem..."
Valóban úgy volt, a saját lakosztályában találta magát... az alaszkai rezidencián. Alaszka, igen, a hely, ahol a legkellemesebb a fagyos, kevéske St-vel vegyült levegő.
"Hazatértem...."
Kirohant magasplafonos lakosztályából, és az atyjához sietett.
- Atyám, hazajöttem!! Egy hetet voltam távol (azt hiszem), de most itt vagyok, atyám, mesélnem kell, el kell mondanom a kalandjaimat, képzeld atyám, először turnéztam, aztán repültem, aztán zuhantam, aztán Afrikába kerültem, aztán a fajtársaimmal találkoztam, aztán Sámán lettem, aztán, aztán...
Aryx lecsendesedett. A trónteremben nem találta sem Dilet, sem az atyját. Egy lelket se. Csak Budapestet látta (infralátással) a hajópadlón, a teljes Lego City-készletből kirakva.
- Atyám... Dile?
- Sajnálattal közlöm, Aryx nagyuram, de sem atyjával, sem hűséges szolgálójával nem oszthatja reményt tápláló gondolatait.
- Takashi! Mi történt a távollétemben?
Takashi előlépett a függöny mögül, bár egyszerű halandó még így is csak sziluettjét láthatta az árnyalt helységben.
- Lelkem megkönnyebbült, hogy láthatom önt, Aryx nagyúr. Főként, hogy ilyen remek formában láthatom újra.
Aryx most először nézett végig magán. Először is csak két lába volt, kettővel kevesebb, mint egy átlagos zsiráfnak Nyaka zsiráf-mércével mérve nem bizonyult túl hosszúnak... ember-mércével azonban még így is lezsiráfnyakúzhatta volna valami hétköznapi paraszt. Gyorsan felforgatta a tróntermet, hátha talál valami használható tükröt - Bill dzsekije helyett ugyanis oldszkúl kínai cuccokat talált magán, melyek nem tartalmaztak sminktükröket. Bőrszíne persze ugyanolyan hullafoltos maradt, mint Billnek... vagy mint egy ándednek.
Aryx hosszas keresés után végül megtalálta egy fiókban atyja évtizedekkel ezelőtt használt, ám kitűnő állapotú és hiperfényesre csiszolt rohamkését - egy gyertyafény tökéletes volt ahhoz, hogy tükröződést érjen el vele a pengén (és valamelyik barom majd megpróbálhatja később eloltani a gyertyát - erről a szórakozásról Aryx nem tudott leszokni).
- Az atyámra hasonlítok... csak fiatalabb kiadásban.
Takashi-hoz fordult.
- Mondd, te Takashi, tudom, nem értesz hozzá, de szerinted már így maradok, vagy megint valami félzsiráf-rettenet lesz belőlem?
- Aryx nagyuram, ha egy fogtündértől kapta új megjelenését, azt többé nem lehet olyan könnyen visszafordítani.
"Mintha tudna erről a fogtündér-dologról, vagy ilyesmi" gondolta Aryx.
- Persze, tudom, egy fogtündér is táposabb nálad, Takashi. De szerinted lehetnék zsiráf, ha netán komolyabb ütközetre kerülne sor...?
- Sajnos ezt magam sem tudhatom olyan biztosan. Mindazonáltal nem kizárható a teória.
- Ah, nem baj, majd meglátjuk. De Takashi, mondd: hol van Dile? És hol van az atyám?
- Ne borítsák viharfelhők a tudatát, Aryx nagyuram. Dile napokon belül hazatér, ha útközben nem esik gonosz csapdába. Ami az atyját illeti...
Takashi egy pillanatra elhallgatott. Csak egy lélegzetvétel után folytatta:
- Elment. Meghagyta nekem, hogy senki se keresse őt - én se.
- De mégis, hova... egyáltalán, miért?
- Atyja, AriAmi mesterünk minden bizonnyal a szellemi megvilágosodást keresi a bölcsesség hanyatlásának korában. Legalábbis az én személyes meglátásom ezt diktálja.
- Megesik az ilyesmi, nagyobb bajra számítottam. De hova menekülhetett?
- Sesskechuwan. <ha jól írtam...>
- Szeszkecsjúvan...
- Egy város Kanadában. Egyelőre nem osztotta meg személyemmel, mikorra ér vissza nehéz útjáról.
- Hát ez remek, akkor most itt hagyott engem veled - rúgott egyet dühében Aryx a Lego MTV-székházba, aminek bejárata darabokra repült. - Kapcsolj inkább rádiót, Takashi - ült le végül Aryx atyja trónjába, kezében nyugtalanol szöszölve a rohamkést.
- Üdvözöljük hallgatóinkat a TopTenCsennölön! A nap legfontosabb eseménye egy érdekes fellázadás kezdete. Afrikában a zsiráfok megelégelték az állandó elnyomást és faji előítéleteket, ezért hadat üzentek világunknak. Elsődleges célpontjaik a nagyhatalmak és nagyvárosok lesznek, de kisebb települések és országok sincsenek kizárva. Wing, zsiráf-szóvívő közölte néhai tudósítónkkal, hogy nem kell aggódnunk, könnyen, gyorsan és kíméletesen fogják eltörölni az emberi civilizációt, főleg mióta a U.S. Armyt el kellett adni Magyarországnak egy szelektív hulladékgyűjtés-akció keretében. Hadjáratukat a Zsiráfok Harcának keresztelték el, mely a zsiráfok függetlenségéhez vezethet, ha jól csinálják.
Aryx felnevetett a hír hallatán.
- Ez pompás. Végre egy jó hír.
- Mindezekkel párhuzamosan a U2 egy újabb segélykoncertet jelentett be, melyben a segélykoncertek fontosságára hívják fel a figyelmet... de hoppá, van egy telefonálónk! Kihez van szerencsénk?
- szbszig.
- Ah, legszorgalmasabb hallgatónk! Mondd, szbszig, te mit gondolsz a Zsiráfok Harcáról?
- Maguk alatt vágják a fát. Vakok ők mindannyian, nem veszik észre, hogy mindent az emberiségnek köszönhetünk - a metropoliszoktól az animációs filmekig mindent! A zsiráfok ezalatt mit tettek a történelem folyamán? Mit tettek ők a világért? Semmit!
- Talán most megmutathatják, hogy ők is képesek valamire, és nem hasztalanok a világ számára.
- Az lehet, de én nem vagyok rá büszke. A magam részéről szerintem tök gáz, hogy zsiráf vagyok. Azt akarom, hogy hivatalosan is embernek nyílvánítsanak. De mindegy is, csak egy számot akartam kérni...
- Takashi, kapcsoldkikapcsoldki!! - állt fel Aryx a trónról.
Takashi engedelmeskedett, mert ő sem szerette szbszig számait.
Aryx megkönnyebbült.
- Elmegyek, Takashi. Vigyázz a házra.
- Úgy lesz, Aryx nagyuram. Ön meg vigyázzon magára - ellenség jelenlétét érzém a közelben.
- Jó vicc. Amíg atyám kése, és képességeim velem lesznek, nem lesz gond.
- És a Fény... - suttogta Takashi.
- A... micsoda? - rémlett Aryxnak valami fény-izé, de nem tudta pontosan felidézni a történteket.
- Mindegy, nem érdekes, mennem kell! - és Aryx lelépcsőzött, majd kirohant az alaszkai levegőre.
Takashi kuncogott. Közel ment a Lego-Budapesthez, és szórakozottan felkapott egy zöld pulcsis, fehér nadrágos Lego-emberkét. AriAmi Pyrogate-nek nevezte el, és néha a figurán élte ki szadista hajlamait, de azt még a víziló sem tudta, merre lehet a valódi Pyrogate.
Szerencsére Takashi nagyon is jól tudta. Telepatikusan már meg is osztotta a hírt régi barátjával, Jean-nal. Ha a párhuzamos világ-beli AriAmi sikeresen leszámol a két Pyrogate közül legalább az egyikkel, azzal nagy kockázatot vállal magára az univerzum, de akár előny is származhat a dologból.
- Jegesmedvék, nahát!! - hallotta kintről Aryx hangját, majd egy monumentális robbanás rezegtette meg a falakat.
Takashi izgatott volt. Ilyenkor érzett valamit a harc szelleméből, amit leginkább a Sógun megbukása idején élt át a harcmezőn utoljára. Oh, milyen csaták voltak annak idején!
És most, az Újkorban is részese lehet izgalmas csatáknak, mégha csak páholyból is. Nem volt kedve újabban a saját pengéjét bemocskolni arra érdemtelenek vérével.
Emellett nagyon jól ismerte a Szemüveges Ember céljait is, és kedélyesen gondolt arra, milyen szép lesz majd egy nap megbuktatni a Céget. És most, hogy ide küldték az egyszerű észjárású zöld nép egy sarját, hogy megküzdjön az AriAminak hitt Aryxszal... nevetnie kellett. ReLax és Aryx - egyikőjüknek meg kell tanulnia veszíteni.
Takashi két ujjával zúzta porrá a mű-Pyrogate-et.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Igaz, a kevesebb sokszor több - de szerintem fantasztikus lenne a második topikoldalt is az eposzunkkal teleírni (sőt, akár egy harmadikat is talán). Nincs túl sok hátra, túlélhető.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
-Heeeeeeheeeeeeeeeeeehhhhhhhhh...ehkt*köhöm-köhöm*
-Mi az Dile? Már lehelni sem tudsz?-kérdezte Gillette gúnyosan mosolyogva. Most nagyszerűen kihasználhatta az alkalmat, hogy a meggyengült varázslóval szemétkedjen.
Egyébként életet akartak lehelni az autóba, de ez lehetetlennek tűnt a számukra. Főleg azért, mert pont azok próbálták ezt meg, akik meg ándedek voltak. Életet nehezen leheltek volna bele. Dile morgott egyet majd felállt, és Gillette-hez lebegett fenyegetően, aki egy kicsit megszeppent tőle. Hiába az St, azért mégiscsak táp volt Dile...még ilyen összeaszalódott Lichként is.
-És most mit fogunk csinálni, kedves barátaim?-kérdezte Pepe szomorúan.
-Ne rám nézz Mócsing-kint-csüng!-förmedt rá a Csendes.-Azt se tudom hol a redvába vagyok!
-Ez nem volt szép...-mondta halkan Pepe.
-Az a szerencséd, hogy egy jólelkű mamlasszal van dolgod Silent, különben már rég kitépte volna a májad!-mondta Gillette.
-Kuss! Aztat meg nem adom...szükségem van arra...még...
-Inkább valahogy indítsátok be ezt az baszott kamiont...fogytán a türelmem.-mondta ingerülten Dile. Nem elég, hogy ilyen idióták vannak körülötte, de még öregszik is.
-Én tudok segíteni!-vágott közbe Edmond, a sör.
-Szomjat oltani?-kérdezte Gillette.
-Ööö...inkább csak olyan...tudod...szóbeli segítséget.
-Picsába...
Dile már épp el akarta ordítani magát, hogy mindenki fogja be, mikor egy óriási fénykitörést láttak a távolban. Hihetetlen látvány volt. Kb. olyan volt, mint amikor a Földet körülvevő gyűrű megjelent. Dile egy ideig csak nézte, míg meg nem érezte a fénykitörés egyik mellékhatását. Juliát gyorsan magához húzta, aki igazából nem akart közel kerülni hozzá, és egy védővarázslatot mormolt el. A Fény ereje még távolról is erős volt, és Dile csak minden erejével tudta megtartani a varázst. Mikor a Fény eltűnt Dile úgy érezte, mintha újra csak egy kis jelentéktelen Ghoul lenne. Julia meg elkezdett kiabálni vele:
-Du HAST EINE BROT UND KAUFE...WAS...?
Dile nem értette. Azt sem, amit Julia mondott...és azt sem, hogy miért tűntek el a többiek. Dile magában szitkozódott. Ekkor elméjében valaki megszólalt:
-Gyertek gyors vissza Alaszkába!
Takashi volt az.
-De hát...mi lesz Aryx-szal?
-Ne törődj most vele! Azonnal vissza kell jönnötök!
-De...miért olyan fontos?
-Mert...gyertek...-azzal a mentális kapcsolat megszakadt. Dile nem tudta, hogy mire fel ez a nagy hűhó, de minnél hamarabb haza kellett érnie. Juliára nézett, aki egy szemvillanás alatt a kamionnál termett, és könnyedén beindította a monstrumot. Dile meg újra szitkozódott egyet. Hülye Gillette...
Valahol máshol:
-FLUGGENGENGEKEHEIMNEN!!!-üvöltötte Pyrogate a torkaszakadtából. Csodálkozott is, hogy ennek hatására mindenki elhallgatott, és ámuló szemekkel nézett mindenki rá. Pyro úgy vélte, hogy egy szusszanásnyi időt kapott, hogy felkészüljön bármire. De erre nem volt felkészülve.
-Azt mondtad...fluggengengekeheimnen?-kérdezte a tőle egy nő, aki nagyon hasonlított Xenára. Pyro nem hitt a fülének. Vajon eltalálta a varázsszót? És hogy került ide ez a nő oly hirtelen, mikor csak buflákok vették körül az...analizálásnál?
-IGEN AZT MONDTAM! Igen! Igen! Végre...végre...
-Hmm...HOZZÁK A FLUGGENGENGEKEHEIMNENet!!!!-ordította el magát Xena...azazhogy a nő.
-Ó a jó büdös kurva élet!
Pyro csak egy kicsit látott a különös szerkezetből, melyet akár nagyteljesítményű fúrónak is lehetett használni. Pyrogate próbált nem belegondolni, hogy mi fog történni. Inkább próbálkozott varázsszavakkal, de hasztalanok voltak. Már majdnem megtörtént az áttörés, mikor valami nagyobb ricsaj támadt. Egy-pár koppanás és sikolyok hallattszottak. Meg egy feljajdulás:
-A FEJEM!...
Pyro bárhol felismerte volna ezt a jajgatást. Ez Gillette volt. És nem volt egyedül.
-Ez mi a tököm volt Jégcsó...heheheeeeee...vazze ez egy buziklub ehehe. Mi van kopasz? Szereted a brét a kimeneti nyílásban?
-Hmm...szerintem nem így gondolta Isten a "Szeresd felebarátodat!" részt...
-Ez gonosz volt. Segíteni kell neki.
-A fejem...ehh...télleg egy buziklubnak tűnik...az meg ott...PYRO?!
-Cseszd meg oldj ki, vagy beléd verem a fluggengengekeheimnent!-mondta ingerülten. Ugyanakkor mélységesen örült, hogy megmentették...és ugyanakkor mélységesen mérges volt Dinora, és elhatározta, hogy megtalálja az elvetemültet.
Újfent máshol:
ReLax az Ugrókapu előtt állt. Olyan Csillagkapu-szerű cucc volt, és ReLax nem tudott betelni vele. Nagyon durván nézett ki.
-Nem akarsz már átmenni a kapun?-kérdezte szbszig türelmetlenül.
-De most látok először egy ilyen kaput! Ez olyan tök jóóóóóóóóó!
-Jó de már vagy 3 órája nézed! Tudod, ha átmennél, akkor a túloldalon is ugyanúgy nézne ki!
ReLax észrevette, hogy szbszig már egy ideje mozgolódott a mechjével, és már kezdte nagyon unni a trollt. Talán most már tényleg menni kéne.
-Lehet, hogy igazad van!
-Biztosan...
-Na, akkor visszlát, és kössz a segítséget a varázsló ellen!
-Nincs mit...bár lehet, hogy most már az adósom vagy.
-Eeehhh? Ööö...mondjuk takarítással majd le lehet dolgozni az adósságot?
-...majd meglátjuk...Na csá!
-Szeva!
Azzal szbszig elszáguldott a mechjével. ReLax vett egy nagy levegőt, és gyors beleugrott a kapuba. ReLax Alaszkában találta magát. Elmosolyodott. A küldetése nemsokára véget ér, bár még mindig nem tudta, hogy hogy kéne megölni egy ánded halhatatlan vizilovat, de az mindegy. Közel a vég-gondolta ReLax...-Közel a vég...
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
Osmium a falnak dőlt ültében. Rejtekhelyét csak egy energiatakarékos izzó világította meg úgy-ahogy. A berendezés szolid volt: egy M&M's automata, pár doboz a kellékeivel (H.P. Lovecraft novellakötetek + nekromanta szertartásokhoz használatos tárgyak), és persze maga a kincs a terem közepén: egy lepellel borított, boncasztal-szerű izé. Székek és egyéb bútorok nem voltak, emiatt kellett Osmiumnak a földön ülnie, de ez nem zavarta különösebben.
Osmium a boncasztalhoz lépett, és a leplet kissé felhajtotta. Az általa teremtett majdnem-tökéletes nő minden kényelmetlenséget kárpótolt. A boncasztalon fekvő Deborah Diamond már három éve aludt. Magának a nekromantának kellett őt elaltatni, és biztonságba helyezni, amikor a fél világ őt üldözte. Osmium szerette volna kivárni, míg az indulatok lecsillapodnak, és mindenki megfeledkezik róla; akkor majd lesz elegendő ideje a kedvesére. Talán az St jó ellenszer lehetne Deborah butaságára, ám akkor ritkán látná őt. Márpedig, egyszerűen csak látni szerette őt a legjobban. Osmium gyengéden megcirógatta a szőke hajfürtöket, közel hajolt Deborah-hoz, és valami kibaszott nyálas Tokio Hotel-hang csapta meg a fülét.
- Hé, nekro-ipse, már fél napja kerestelek!
Osmium villámmozdulatokkal takarta be Deborah-t, hogy a hirtelen belépő Aryx ne láthassa a kincset, és gyorsan visszatelepedett a helyére.
- Mit keresel itt, Bill-zsiráf?
Aryx kissé körültekintett, majd az M&M's automatának támaszkodott.
- Osmium, nem tetszik a népem. Úgy döntöttem, nem akarok itt maradni, mert nem tetszik a... ah, az agyam... vazz - szitkozódott Aryx, és egy eltévedt gépfegyver-golyót emelt ki a tarkójából, ami már napok óta az agyában volt. A négykarú fegyveresek lövedékét a földhöz vágta, némi agyvelő kíséretében.
- Osmium, szal úgy döntöttem, hogy elég nekem ebből a helyből. Hazamegyek. A fajtársaim hasztalanok, a világ megszerzéséről talán le kell mondanom - de az atyám unatkozhat most, és biztos nagyon izgatottan hallgatná végig a kalandjaimat! Ugye így van?
Aryx megpróbált optimistának mutatkozni, de aztán lemondott róla, és az automatát kezdte rugdosni.
- Hé, az törékeny...!
- Nem érdekel, ha kell, mindent és mindenkit elpusztítok - Aryx ekkor veszélyes közelségbe lépett a boncasztalhoz. Osmium dermedten figyelte ültében. - Utálom ezt a barlang-labirintust, ha rajtam múlna, berobbantanám, mégha az utolsó kavicsig minden ránk is szakadna!
Ekkor tekintélyes földalatt-rengés köszöntött be, mindenféle köszönés nélkül. A falak megremegtek, kő- és szikladarabok kezdték meg zuhanásukat, és a barlangrendszer túlsó végeiből hatalmas robbanások hallatszódtak.
Az utórengések hamar lezajlottak. Osmium mentális rezonancia segítségével a levegőben tarthatott néhány nagyobb szikladarabot, mielőtt azok bármi kárt tehettek volna valamiben - mint mondjuk a kincsben. Csak a villanykörte kezdett el pislákolni. Osmium félig megnyugodott, míg Aryx félig se.
- Mi a... - próbálta magát a földről összeszedni.
"A nevem Damme, Aryx Sámán" visszhangzott egy mágus-beszéd Aryx kilyukasztott agyában. "Azért jöttem, hogy egyszersmind leszámoljak a zsiráfok népével, ezzel is az emberi jólétet szolgálva."
- Hé, ki beszél a fejemben!?
"Gyorsan elrendezhetjük az ügyet. Az imént egy kis bemutatót tartottam képességeimből."
- Méghogy képesség, hah, ennél még az a láma Takashi is többet tud! - kiáltott fel Aryx. Osmiumot nem zavarta egy látszólag magával kiabáló ánded félzsiráf, Deborah után nem lepődött meg a sajátos gondolkodású egyéneken.
"Tizenöt percen belül legyél a felszínen. Ott mindenre választ kapsz."
A belső hang elhallgatott. Nemúgy Aryx nyálas Bill-hangja.
- Ott leszek... igen, ott leszek, fenn, a felszínen, vagy bárhol, csak nem itt.
A nekromantához fordult.
- Mennem kell, Osmium. Örültem a találkozásnak. Hív a kaland, vár a mágus. Akkor hát... minden jót, nekro.
Osmium bólintott, mire Aryx elrohant. A villanykörte még mindig pislogott, és egyre kevésbé adott fényt, de őt ez nem zavarta. Osmium már teljesen maga mögött hagyta az őt körülvevő világot. Most egy új, élhetőbb világról ábrándozott, ahol nem zavarja őket senki és semmi, és kettesben maradhat Deborah-val.
- Igen, Deborah gördült végig egy örömkönnycsepp a nekromantán. Meglátod, eljön majd az a nap, amikor már csak mi ketten maradunk a világon. Csak mi ketten... örökké...
Újabb robbanás és némi halálsikoly hallatszott a távolból. A villanykörte kiégett, így Osmium rejtekhelye végleg elsötétült. De már ez sem számított.
- Mindörökké.
Közben Aryx rohant vissza alattvalóihoz. Meglepve tapasztalta, hogy a barlang fele csaknem tökéletesen beomlott, néhány zsiráf-szerzetet maga alá temetve.
- Wing... szólította le a szárnyas agrár-igazgatót Aryx. Látom, ez nem a legjobb pillanat, de el kell mennem.
- A faszba kiabált Darkforce. Úgy látom, vagy hatan is meghaltak.
- Wing! folytatta Aryx. Biztos van egy járatotok valahol, ami még nem omlott be. Valami nagyon rövid.
- Az összesnek annyi válaszolt keserűen Wing. Ahogy néhány zsiráf-testvérünknek is. Hacsak...
- Hacsak mi?
- Úgy veszem észre, ez a barlangomlás mintha pont egy darab kivezető járatot hagyott volna meg. Azt ott. A legrövidebbet. De most nem mehet el, Sámán, segítenie kell testvéreink lelkének feloldozásában.
- Naná, hogy elmehetek. Bosszút állok testvéreinken. A gyilkosuk halála majd feloldja a lelküket. De sietnem kell.
Wing meghökkent.
- Ez esetben rendelkezésére bocsátjuk két nagy harcosunkat. Mindent a népért! Győrikex és Barnamedve, gyertek ide mindketten!
- Minek adtok egymásnak ilyen hülye neveket... basszus már látom! valóban: Győrikex félig zsiráf, félig kex, míg Barnamedve egy szarzsiráf volt.
- Ők készen állnak a harcra, Aryx Sámán. Siessen, és érjen vissza hamar.
- Nem fogok visszaérni felelte Aryx.
- Miért nem?
- Máshol van dolgom. De még megígérhettek nekem valamit.
Aryx lehalkította a hangját.
- Nem fogok visszatérni, de még találkozhatunk. Meg kell ígérnetek, hogy elpusztítjátok az emberi civilizációt.
- De miért?
- Ti is láttátok, mekkora pusztításra képesek egyesek. Ha ők képesek rá, ti is azok vagytok!
- Hm, ez igaz. Úgy lesz, ahogy kívánja, Aryx Sámán. Eltüntetjük az emberi metropoliszokat és országokat a Földről, mert, csak.
- Ez a beszéd, Wing. Most mennem kell. Talán még találkozunk. Talán egyszer...
Mindeközben a felszíni sivatagban, a hatalmasra duzzadt társaság (Damme, Julia, Dile, Gillette, Star Wars atya, Silent Assasin, Pepe és egy Edmond nevű sör) egy félig betemetett kamion-szerűségre bukkant.
- Mi ez? tette fel a kérdést akárki.
- Hm... merengett Damme. Ahogy látom, egy versenykamion lesz. Valamelyik Dakar-szerű futamról maradhatott itt, kedves akárki.
- Kösz, csak ennyit akartam kérdezni, lelépek, szar ez a hely búcsózott akárki a társaságtól.
Pepe érdeklődve figyelte a kamiont.
- Ez hasonlít a turnébuszunkra, csak versenyesebb és szponzorosabb.
- Megeshet az ilyesmi felelte nyugodtan Damme. Azt javaslom, ássátok ki a talajból. Úgy már könnyen és gyorsan eljuthattok egy kikötőig.
- Nem tartasz velünk? érdeklődött Gillette.
- Nem lehet, van némi rendeznivalóm. Fogjátok a kamiont, és utazzatok Ghánába. Ott majd találkoztok egy barátommal, rögtön fel fog ismerni titeket.
- Hűűű, megint egy barát! kapott erőre Pepe. Tudtam én, érző szívű mágus, hogy megismerted már a barátság gyönyörét... ez egyszerűen fantasztikus!
- Faszom beléd, Pumukli méltatlankodott Silent. Elegem van, hogy mindig mennünk kell valahová miattad.
- Higyjetek nekem, ha beértek a városba, megszűnnek a problémáitok.
- Ennek a mágusnak igaza van bólintott kelletlenül Gillette. Ássuk ki a Dakar-kamionunkat. Nem tehetünk mást, ReLax idegesítő, Aryx meg unalmas, de Pyrogate nélkül semmire nem megyünk. Útközben talán előkeríthetjük a föld alól vagy valamelyik párhuzamos világból őt.
- Haha, benzin nélkül semmire nem mentek! kacagott fel Edmond, a sör.
- Mi is tudunk ám átveréseket csinálni felelte Gillette. Néhányat dugiban megmentettünk a benzineskannáid közül.
- Nincsenek is benzineskannáim!
- Fejezd be, Edmond, bármikor megihatunk!
- Figyelmeztetlek, Arany Ászok vagyok.
Gillette nem tudta eldönteni, hogy Edmond most kivételesen igazat mond-e vagy sem.
- Ööö... akkor inkább nem kockáztatunk. Damme...? Damme!
- Már elment, borotvapenge jegyezte meg Dile.
- Ilyen gyorsan? Affene... mindegy, akkor lássunk hozzá! és nekiláttak életet lehelni a versenykamionba.
Damme jókedvű volt. Régóta várta már az Aryx-szal való találkozást.
- Itt vagyunk, te kontár kiáltott a mágusnak Aryx.
Damme kacagott, amikor meglátta Aryx társaságában Győrikexet és Barnamedvét.
- Látom, nem egyedül jöttél. Plusz kettővel kevesebb zsiráf a világon, nekem megéri. Mellékesen szólíts Damme-nak.
- Hagyjuk most a neveket, képtelenség már őket fejben tartani... a fejem, vazz. Aryx azt hitte, elállt már az agyvelő-szivárgás, de tévedett, és nagyon lassan regenerálódott.
- Következő a stratégia: - vázolta fel Aryx a tervet két zsiráf-társának. Ti előre mentek, legyakjátok a kontárt, én meg hagyom a fenébe az egészet.
- Bölcsessége és leleményessége páratlan, Aryx Sámán hajtott fejet Győrikex.
- Na, lássuk el ezt a szerencsétlent lépett előre Barnamedve. A zsiráfokért!!
- Freedom!! Menjetek már...
Győrikex és Barnamedve nekiiramodott a mágusnak. Damme körül azonban valami furcsa energiaburok jelent meg.
Aryx egyre érdeklődőbben figyelte az eseményeket. Aztán...
...már csak Győrikex és Barnamedve sikolyát hallhatta. A két zsiráfot elnyelte az energiamező, és nem maradt belőlük más, mint...
- Bassz, Győrikex és Barnamedve!
- Pontosan, most már jobban illik rájuk a név, hehehe gúnyolódott Damme. Most mire mész nélkülük?
Aryx letérdelt, és hatalmas levegőt vett. Tudta, hogy erőt kell gyűjtenie, ha végezni akar ezzel az alakkal. Bill-izmai megfeszültek, és hat perccel később, miután végzet a levegővétellel, elkiáltotta magát:
- Most egy kis... Aryx-Dead Scar!
Amióta kipróbálta, csak így hívta saját különleges képességét. Ha a Bush-rajongók esetében működött a mindent beborító zöld felhő, rosszul már nem járhat.
De Damme meg sem mozdult, pedig a homoksivatag egy része feketévé, az égbolt pedig zöldre változott.
- Idétlen csapás. De ezennel most vége van,
Azzal Damme rögvest három fájörbóllt küldött Aryx-ra. Aryx nem tért ki előlük, mert gyengének tűntek vesztére, mert a tűzgolyók becsapódása robbanást idézett elő, és Aryx messzire repült.
Aryx megpróbált felkelni, de nem járt sikerrel. Nem maradt belőle más, csak egy végtagok és belsőszervek nélküli csontváz.
Damme odalépett Aryx maradványaihoz.
- Gyengébbek vagytok ti, zsiráfok, mint azt gondoltam.
- Hehe... te is gyenge vagy őrizte meg jókedvét Aryx. ennél nagyobbra számítottam.
- Mi van?? Damme döbbenetében az Aryx által létrehozott zöldfelhős-égboltra nézett. Na jó, ha azt hiszed, csak ennyit tudok, akkor ezt figyeld!
Damme lehunyta a szemét, halkan motyogni kezdett. Mikor befejezte, Aryx maradványai semmivé foszlottak, csak a félig Bill, félig zsiráf koponyája maradt meg, amit Damme rögtön a kezébe is vett.
- Öntelt zsiráfok, hehehe nevetett Damme, és kezében nyomban összeroppantotta a koponyát, mert nem látta a Predatort, és nem tudta, hogy azt trófeaként kell kitenni az otthoni kandalló felett.
- Végre... vége van. Csak a többi szerencsétlen zsiráf van hátra, egy perc lesz az egész.
A mágus elégedetten távozni készült, miközben noteszében a jelentést írta.
- Mission Accompl...
- Nincs vége...
- Mi az??? Ki beszél?! Hagyjatok békén, elegem van a Teletubbiekból!!!!
- Tévedsz. Itt vagyok. Én.
Damme körültekintett. Az amúgy is sötét égbolt most mégjobban besötétedett.
Aztán, amikor meglátta a rettegett lényt...
- Aryx?
- Majdnem.
Monumentális fénylény magasodott Damme fölé. Egy óriás fény-zsiráf. Nyakát leszámítva 500 méter volt, nyakával együtt meg nem lehetett arab számokban leírni a méreteit.
- Én Aryx valódi énje vagyok. Aryx, a Fény.
- De hát... hogyan??
- Az volt a feladatom, hogy megtaláljam a Fényt. Hogy rátaláljak önmagamra, a valódi énemre. Rájöttem, mindenkinek ezt kell tennie, mert enélkül csak láma gyümölcskosarak vagyunk. A fizikai énemet elpusztíthatod, de engem, mint Fényt... kevésbé.
Aryx, a hatalmas fény-zsiráf csak ennyit mondott. Fénykitörés keletkezett, mely magába szippantotta Damme-ot, a mágust, így dezintegrálva őt.
Damme atomjaira bomlott.
Aryx, a Fény lassan elhalványult, majd kialudt. Új matéria, egy új fizikai test után nézett... egy új élet után.
<folyt. köv. rem.)
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Minél bejjebb jutottak, Pyrogatenek annál kevésbé tetszett a dolog. Hol voltak a nők? Itt csak gagyi beetle kocsikat látott, trendi felirattal, meg rózsaszín inges buzikat, meg mindenféle nyávogós zenéket hallott a rádiókból. Sehol egy kocsma...Csak elit-szórakozóhelyek. Sehol egy másmilyen ember...Senki. Habár...
Hirtelen levállt az eddigi tömegből, és balra kanyarodott. A bal oldali járdán próbált menni, amikor hirtelen rászóltak: JOBBRA TARTS. A francba! Hátez is trendi lett? Remélte, hogy nem gyanakodnak még rá...
A kopasz, akit követett, hirtelen eltért a tömegtől, bekanyarodott jobbra. Pyrogate észrevétlenül lopódzott utána. Az előtte haladó takróján sebek voltak, és ez minden, csak nem trendi. Remélte, hogy valaki a régivilágból, vagy legalábbis annak párhuzamos éne. A sebes hirtelen sietősre fogta, Pyro ugyanezt tette. De hol vannak a nők? - kérdezte továbbra is magában.
A férfi hirtelen megállt, majd betért egy házba. Pyro futni kezdett, és mielőt bezárták volna előtte, beugrott. Hirtelen közrefogták, és megkötözték. Ez volt aztán az igazi meglepetés.
- Hé, bazeg engedjetek el, köcsögök.
A férfi lassan hátrafordult.
- Vazz, Dino! Engedj el!
Dino mosolyra húzta a száját.
- Hova, ifjú mod?
- Meg kell keresnem magam! - szólta el magát, pedig elhatározta, hogy erről nem beszél senkinek.
- Magadat? - Dino értetlenkedve nézett, majd röhögni kezdett. Gyorsan elővett egy kis dinós műzlit.
- hol voltál az elmúlt 29 napban? Majdnem kihaltunk!
Most Pyron volt a sor, hogy hülye fejet vágjon. Most esett csak le neki, h Dino az itteni énjéről beszél,
- Elvittek a husselhoffok!
Dino szájából kiesett a kaja.
- Földek ura, mi lesz most? Szent trágya! Gyorsan le kell fertőtlenítenünk!
Pyrogate tiltakozott.
- Ó nem, nem érintkeztem velük, csak...
Dino adott neki egy sallert.
- Sajnűlom, hű moderátorom, de muszáj lesz hogy két extra bombázó kezelésbe vegyen.
Pyro érdeklődve figyelt. Talán most már jönnek a nők...
Dino kettőt tapsolt, mire két igen lengén öltözőtt nő jött be.
Pyro kezdte magát jól érezni. A két csaj hamar kezelésbe vette, majd az egyik felordított:
- VANDERSEXXXX
Pyrogate úgy érezte, ezt már hallotta valahol.
A szoba hirtelen rideggé vált, majd két hatalmas buflák lépett be.
- ajj-ajj. HOL VANNAK A NŐK?
Pyrogatenek eszébe jutott...Ki kell mondania a varázsszót. De hisz...A rohadt életbe mér nem figyelt soha németen
- fluggengekheim...
Semmi sem változott, a két férfi egyre csak közeledett.
- flug...
Dino a háttérben telfonált (olyannyira, h kilógott a képből is):
- Pyrogate már nem árthat.
De melyikről beszél?
ÉS hol vannak a nők?
Szenvedély nélkül a foci halott.
-Ez elég gyenge volt Trollocskám! Csak ennyit tudsz? Mekkorát csalódtam...-mondta a mágus megvetőn.
-Hallod, te kúúúrvára nem tudod, hogy én mire vagyok képes!-tört ki ReLaxból a düh.
-Bizonyítsd be!
ReLax kiengedte az adamantiumkarmait, és elkezdett koncentrálni. Majd erőlködni, és végül ordított egy nagyot:
-BÁÁN-KÁÁÁJ!
Egy hatalmas villanás borította be a környéket. ReLax tudta, hogy csak egy kis ideig használhatja az "SSJ ReLax" formáját, mert még a végén belehal a nagy erőfeszítésbe. ReLax megengedett magának egy kis mosolyt, majd odaszólt ellenfeléhez.
-Ehhez mit szólt?
Van kifejezéstelen arccal válaszolt:
-Szánalmas erőfeszítés.
-Majd meglátjuk baromarcú!
ReLax szinte egy villanás alatt a mágusnál termett, és pengéivel lesújtott rá. A pengék, mint kés a vajon, úgy vágták magukat keresztül Van testén. Már épp örülni készült ReLax mikor a valaki megfogta a fejét:
-Robbanj fel...-mondta a mágus hidegen.
Egy robbanás rázta meg a környéket, és sokak azt hitték, hogy Godzilla megérkezett, és (márcsak a kamerák kedvéért) mindenki elkezdett rohanni. Az egész környék szinte kiürült. ReLax nagy nehezen feltápászkodott a földről. Érezte, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű.
-Simán átlátható a taktikád, és már vagy hat lépéssel előtted járok. Engem nem győzöl le...azaz MEG FOGSZ HALNI!!!
A mágus ekkor egy nagyerejé tűzlabdát lőtt ReLaxra. ReLax próbált egy kicsit gondolkodni, majd döntött, hogy mit tegyen. ReLax beleugrott a tűzlabdába, ami nagy erővel felrobbant, de ő tovább összpontosított, és míg nagy a por és a füst, akkor csapjon le a mágusra. És minden így történt: ReLax előugrott a füstből, és szélsebesen közeledett a mágus felé, aki igencsak meglepődött. ReLax készült lecsapni. A mágus meg gúnyosan elmosolyodott.
-TŰZBOMBA!
Újabb, még erősebb robbanás rázta meg a környéket. ReLax egy épület romjaiból tántorgott elő. Érezte, hogy elhagyja az erő. Érezte, hogy visszaváltozik eredeti formájává.
-Picsába...-mondta zihálva ReLax. Szinte nem is volt épp pont a testén mikor ezt mondta, de aztán elkezdett regenerálódni.
-Ügyes kis trükk lett volna...ha nem tudtam volna, hogy egy idiótával állok szemben. De kezdem unni már ezt a játékot.-azzal Van gonoszul elmosolyodott, és folytatta:-Most jöhet egy új játék.
ReLax felüvöltött. Úgy érezte, mintha a karjait le akarná valaki tépni. Egy ideig érezte az óriási fájdalmat, majd hirtelen alábbmaradt. Még mindig fájt ugyan, de már nem olyan erővel. És akkor látta meg: az adamantiumpengéit kiszakította a karjaiból az az álnok mágus. ReLax csak nézte a pengéket, mikor lehullottak a földre. Van megengedett magának egy gonosz nevetést.
-Na most hogy érzed magad zöldike?! MOST MIT FOGSZ TENNI?! ÉN TUDOM! SEMMIT, MERT MÁR OLYAN RAMATY ÁLLAPOTBAN VAGY, HOGY HARCOLNI SEM TUDSZ!!! HAHAHAHAHAHA!
-...igazából...tudtam élni a karmok nélkül is...-mondta ReLax kissé nehézkesen.
-Miva'?
-És már gyógyulófélben vagyok, mert regenerálódok, és...
Van erőteljesen meglepődött. Nem hitte volna, hogy ReLaxot ilyen nehézkesen eltenni láb alól. És azt se hitte volna, hogy valaki meg meri lőni egy rakétával. Egy újabb robbanás hallattszódott, és Van belerepült egy házba. ReLax is meglepődött, majd körülnézett, és észrevette, hogy valami óriásrobot állt egy viszonylag rejtett helyen. ReLax szinte repdesett az örömtől mikor meghallotta a hangot, amit a robot adott ki:
-LET MÍ BÍ VIT JÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!
-szbszig!
-Szeva ReLax! Hallottam a robbanásokat, azt gondoltam jövök, és...-mondta szbszig a robot hangszóróján keresztül.
-Megmentesz?
-Igazából csak a mechámért jöttem, mert kurvára sok pénzbe került, és...
-HOGY MERÉSZEL MEGTÁMADNI VALAKI MIKÖZBEN ÉPP TELJESEN VÉDTELEN VAGYOK?!
-Nem is tudom...talán azért, mert védtelen vagy? Egyébként ki vagy-kérdezte szbszig.
-EZÉRT...
Ám ekkor egy még nagyobb robbanás rázta meg Tokiót. ReLax és Van tanácstalanul néztek körbe. Csak szbszig tudta, hogy mi történik: Godzilla végre megérkezett, és tudtára is adta Tokiónak egy hátborzongató üvöltéssel.
-Mi a picsa...-Van meglátta a szörny iszonytató fejét, és nem győzött ámulni a teremtményen.
ReLax inkább úgy gondolta, hogy itt az ideje elintézni a csatát. A sebei valamennyire begyógyultak, és gyors a mechához futott. Egy röpke taktikai megbeszélés után, ReLax az egyik rakétára ugrott, majd jelzett szbszignek, hogy mehet. A rakéte megindult ReLax-al együtt Van felé, aki még mindig a szörnyet bámulta, és csak későn vette észre a veszélyt.
-EZT KAPD EL, NE A NÁTHÁT!!!!!!!!-kiáltotta győzedelmesen ReLax, majd adott egy taslit Van-nak. Persze a rakéta is eltalálta Vant, és a robbanás meg a tasli ereje akkora volt, hogy épületeken repült keresztül. Már épp megállni készült mikor egy hatalmas szájat látott.
-Oh shit...
Majd a száj becsukódott, és Godzilla nyelt egyet, majd újra ordított. ReLax megkönnyebbülten szólt szbszighez:
-Te...eltudnál vinni ahhoz az Ugrókapuhoz vagy micsodához?
-Elképzelhető...ha engeded, hogy azt hallgassak, amit akarok.
-...picsába...-mondta keserűen ReLax, majd beleegyezett.
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
A terjedelmekért meg szorri, csak régen hosszúakat, most meg rövideket nem tudok írni...
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
A fogtündérek minden bizonnyal teljesen más gondolkodásmóddal rendelkeznek, mint az emberek vagy a zsiráfok. Elvégre otthon is könnyen fel lehetett bosszantani a jegesmedvéket, amikor Aryx rajtuk gyakorolta az újabb és újabb varázslatokat. De mindezek még kéthónapos korában történtek, és mostanra, háromhónapos fejjel már mosolyogva emlékezett vissza ifjúkori csinytevéseire.
Nosztalgikus emlékeitől persze nem szabadult meg ilyen könnyedén. Alaszka mégis csak hiányzott neki, és már nagyon el szerette volna mesélni atyjának, hogy milyen magasra jutott a társadalmi ranglétrán. Még Dile ananászait sem tudta egyhamar elfelejteni.
És ha mindez nem lett volna elég, a mámoros hányás óta Takashi sem jelentkezett Bill sminktükrén keresztül. Ez kifejezetten furcsa volt, és talán jelenthetett is valamit.
- Aryx Sámán, az Orákulumhoz érkeztünk - zökkentette ki gondolataiból Wing, és Aryx rögtön felmérte a terepet.
Valahol a barlangrendszer legmélyén lehettek már, és ahogy Aryx észrevette, egy tóhoz érkeztek. A kísérője, Wing közelebb lépett, és felemelte a hangját:
- Orákulum, annyi év várakozás után végül eljött hozzánk a Kiválasztott.
Aryx először nem értette, miért kell ilyen hangosan beszélni egy ártatlan tóval, azonban csakhamar arra lett figyelmes, hogy a víz fodrozódni kezdett.
Előbb fodrozódott, majd egy hatalmas csobbanás kíséretében egy valami tört fel a vízfelszínen.
- Kiiii háááááboooorgaaatjaaaa a nyugalmamaaaaat?
A hang egy érdekes lényhez tartozott. Aryx zsiráfnak látta, ennek a zsiráfnak azonban pikkelyei és uszonyai voltak, és kopoltyúkkal lélegzett. Teljesen ledöbbent.
Az Orákulum egy tavi zsiráf volt.
- Magasztos Orákulum, a Sámán, akit megjósoltál, a mai nappal ellátogatott hozzánk, alattvalóihoz.
Az öreg tavi zsiráf Aryxhoz fordult. Aryx életében most először érzett magában némi félelmet, fogalma sem volt arról, milyen kérdésekre kell majd válaszolnia.
- Mondd, Sámán-jelölt, láttad a Fényt? - tette fel a kérdést az Orákulum.
Aryx tétovázott. Már megint ezzel a Fény-szöveggel jönnek!
- Nos, valószinűleg igen. Azt hiszem. Talán.
- Akkor jó, Sámán vagy. Most megyek, halat kell fognom, pá!
Ezt követően az Orákulum amilyen gyorsan megjelent, olyan hamar alá is merült a vizben.
- Csak ennyi? - méltatlankodott Aryx.
- Eh?
- Úgy értem, semmi szónoklat, semmi hegyi beszéd, semmi katarzis??
- Nem igazán adunk a formalitásokra. Mennünk kell, Aryx Sámán.
Hamarjában visszatértek az ünneplő tömeghez. Félórányi üdvrivalgás után Aryx végre megengedhette magának, hogy a népéhez szóljon:
- Szóval, akkor most a Sámánotok vagyok. De lenne egy kérdésem: mit kell tennem ezek után?
Még a leglelkesebb ünneplők is elhallgattak. Csak Darkforce volt az egyetlen, aki halkan motyogott magában arról, mennyire utál mindenkit.
Wing törte meg a csendet:
- Ami azt illeti, ezen még nem igazán gondolkoztunk.
- Hogyan?
- Mi, zsiráfok népe, örülünk, hogy megérkezett a megváltónk, és ezzel végre betelt a történelemkönyvünk első oldala.
- Hé, várjunk, nem arról volt szó, hogy meg kell mentenem a népet a kihalástól? Egy csomó veszély leselkedik rátok... ránk, és nem teszünk semmit? Még világot sem hódithatunk?
Wing lehalkitotta hangját.
- Akármit megtehetünk, de nem lenne semmi értelme. Vannak ellenségeink, elismerjük, de csak akkor faljuk fel őket, ha lemerészkednek ide.
- Akkor mi a francot csináltok?
- Semmit... csak lazulunk, hallgatjuk az Észídíszít, és minden rendben van. Nem kell nekünk a világgal foglalkoznunk, mert a világ sem foglalkozik velünk.
- Én meg utálok mindenkit, csak a C&C-ért vagyok oda - szólt közbe Darkforce, de Aryxban újabb kérdés merült fel.
- Ezt úgy értsem, hogy akkor sosem hagyjátok el a kolóniátokat? Nem mentek fel a felszinre?
- A felszín... veszélyes - felelte Wing. - Csak egyvalaki van közölünk, aki néha elhagyja a barlangot.
- Osmium?
- Nem, ő tart a fenti levegőtől, ezért már soha nem fog a földfelszínre merészkedni.
Aryx látta az atyján, Dile-on és persze sajátmagán, hogy milyen hatással van az ándedekre az St. A víziló és a Lich megöregedett, az ő intelligencia-fejlődése meg hihetetlen gyorsan zajlott. Ez pompás... - gondolta Aryx. Akkor hát a nekromantára sem támaszkodhatok.
- Mégis, akkor ki az?
- szbszig.
- Kicsoda?
- szbszig, egy humanoid zsiráf.
- Hol van most?
- Japánban. Szerencsére sóhajtott megkönnyebülten Wing.
Aryx értetlenkedett.
- Osmiumnál csak szbszig idegesítőbb szólalt meg Darkforce. Állandóan elmegy Japánba dolgozni, aztán pár hónappal később visszajön, és a történeteivel untat minket.
- Ez így van mondta Wing. Folyton csak arról mesél, mekkorákat küzdött a Hollow-okkal.
- Japán ezek szerint nem olyan biztonságos...
- Dehogynem, minden sarkon akad egy kisiskolás magical girl, aki megmenti a bajba jutott embereket az ilyesmiktől. Van ott közbiztonság, ráadásul szbszig tapasztalt pilóta, állítása szerint még mechákat, vagy miket is tud irányítani.
Aryx lehunyt szemmel sóhajtott. Ez nagyszerű. A népe hasznavehetetlen, és sehogy sem lesz képes rávenni őket arra, hogy Alaszkába utazzanak. Kell legyen valami, valami, ami majd beválik, mert érezte, hogy szorul a hurok, ha nem jut haza Alaszkába...
Valahol távolabb, a sivatagi dombokon mindeközben öt alak vándorolt. Naplemente volt, és a sivatagi szellő hullaszagot sodort magával. A Teletubbie-tetemekre keselyűk csaptak le, és lakmározni kezdtek belőlük.
- Bazdmeg, utálom a pingvineket! ,l,, - kiáltott fel Silent Assasin, a Csendes.
- Hölgyek, urak, azt hiszem, hosszú lesz még az út a hadúr tábora felé ítélte meg a helyzetet Damme. A legjobb lesz, ha letáborozunk.
- Milyen barátságos ember... sóhajtott Pepe. Végre együtt leszünk a nagy melegben, igen...
Leszállt az éj, és az öt alak Damme, Julia, Dile, Silent és Pepe tábortűz köré ült. Ennivalójuk nem volt, így jobb híján az egyik Teletubbie-hullát sütötték meg.
- Vazzeg, elegem van már ebből az egész Európából elégedetlenkedett Silent, de ettől függetlenül jóízűen harapott a panírozott Teletubbie-seggbe.
- Stumpfsinnig jegyezte meg a láthatatlanná vált Julia. Igazán érdekesen nézett ki az a húsdarab, ami látszólag saját magát falta fel.
- Bazmeg, most meg kínaiak beszélnek hozzám!! ,l,, - Silent felállt, és fegyverét előkapva rohanni kezdett. Hol vagytok, kínaiak, hol vagytok!!!???
Damme kuncogott, kezében egy átsütött Teletubbie-karral.
- Hehe, azt hiszem, erre mondják, hogy soha vissza nem térő alkarom, hehehe próbált humorizálni, de senki sem értette a tréfáit.
- Mágus barátom, ez sértő vicc volt... *szüp* - sírta el magát Pepe, és ő is elment.
- Nekem... nekem is el kell mennem jelentette be Dile. Lábak híján ugyan nem tudott felállni, de ellebegett a társaságtól. Dile csak bánatosan nézte az éjszakai sivatagi tájat, és úgy érezte, valami nagyon nem stimmel ebben a Damme-ban.
Már csak a láthatatlan Julia és Damme maradt a tűz körül.
- Tudod... próbálkozott Damme. Ez a mosolyod, ehe, ehehe...
- Verkehrt!!!
Hajnalodott már, mire megtalálták a tábort (és mellékesen az elrohant Silentet), és a szél is kellően lecsendesedett. A tábor üres volt, de a közepén egy hatalmas, fél-cirkuszméretű sátor állt, így úgy gondolták, az lehet az afrikai hadúr sátra.
- Bazzeg, itt nincsen senki! ,l,,
- Ne ítéljünk elhamarkodottan mondta Damme.
Damme-nak igaza volt, hamarosan velük szemben három alak sorakozott fel a sátor másik végében: Gillette, Star Wars atya, és a furcsa, négylábú Edmond.
- Mondd, Edmond, hol látsz te itt hadurat?! kérdezte ingerülten Gillette. Ezek egyáltalán nem annak néznek ki.
- Damme, szerintem mi is rossz helyre mentünk súgta oda Dile. Egy darab hadúr-alkat nincs itt.
- Azt csak hiszitek! kiáltott fel a négylábú Edmond.
- Ő lenne az? mutatott kérdőn Gillette Damme-ra. Fogalmam sincs, kicsoda.
- Sajnálom, Gillette, de nem én vagyok az. Az én nevem Damme, és csak egy egyszerű mágus vagyok.
- Bazmeg, most meg Milambernek hívod magad?!! ,l,, Na jól van, találj ki még magadnak új neveket.
Edmondból mindeközben kitört valami... nevetés, majd hangos kacaj.
- HaHaHaHa, még mindig nem jöttetek rá? A hadúr én vagyok!
- Persze Edmond, biztos ez is egy újabb hazugság legyintett Gillette. Hiszen neked négy lábad van!
- HaHaHa, mit gondolsz, honnan ismerem a terepet?! Én vagyok az, Edmond, a hazugságok és félrevezetések mestere! Nem is hinnétek, milyen jól tudok hazudni, de jobb lesz, ha alaposan megfigyeltek.
Feszült pillanat volt. Edmond két lábra... nem, ez nem lesz jó. Edmond nem két lábra, hanem két kézre állt, és másik két karjában egy-egy gépfegyver volt.
- Eee.. Edmond?! akadt el Gillette szava. Hova tűnt a négy lábad?
- Sosem volt négy lábam, mindig is négy karom volt, csak olyan mesteri hazudozó vagyok, hogy átvertelek titeket! HaHaHaHaHaHa!!!
- Oh nem, az Úr legyen velünk, ha ilyen grafikájú teremtményekkel hoz minket össze sors! kulcsolta imára a kezét Star Wars atya.
- Biest... káromkodott Julia.
- Ez az alak így már nem tűnik olyan kedvesnek szomorkodott Pepe.
- Bazzeg, mit kell egy hatvan szemű, kilenc lábú és háromfogú napszemüveges kutyán így felkapni vizet?! ,l,,
Hatalmas viták és morajlások alakultak ki a hadúri sátorban. Csak Dile maradt nyugton. Még hogy négylábú, ezt ki veszi be! Az ilyesmi nem illik bele a valóságba, ezt a Lich tudta jól.
- Én, Edmond, a mesteri hazudozó, én voltam az, aki ellopta Pyrogate-től a Nagy Könyvet, és a térképen átrajzolta az eredeti útvonalat! Nekem köszönhetitek, hogy Afrikában kötöttetek ki!
- Bazmeg, miért nem mondta eddig senki, hogy Ázsiában vagyunk? ,l,,
- Én, Edmond, én voltam az, aki azt a csontvázat a géproncsba helyezte, hogy ezzel is megtévesszem Aryxot!
Dile megrémült. Basszus, Aryx!!!!! Hol hallotta már ezt a nevet?! próbált visszaemlékezni öregedő memóriájával.
- Még azt is bevettétek, hogy két herém van a mellkasomon, és így idevezethettelek titeket!
- Ööö... akkor mit fogtam meg? kérdezte szégyenkezve Star Wars.
- Belesétáltatok a csapdámba, és most az életetekkel fizettek érte! És most... ide hívom a bandámat.
Edmond elkiáltotta magát.
- Haland, hala hal halandzsa ha halandzs landzsa!!
Semmi sem történt.
- Mi a...?
- Oh, Edmond, te szerencsétlen lépett előre Damme. Ha nem vetted volna észre, az összes katonádat Teletubbie-vá változtattam, így felszabadíthattuk a kontinenst.
- Hogy hogyan?! Na nembaj, gyilkolni attól még szeretek, ezért meghaltok!
Edmond már húzta volna meg a ravaszt, amikor...
Beborult az ég, és hatalmas vihar lepte el a tábort. Villámok csaptak a sátrakba, mire azok meggyulladtak. A hadúri sátor egyik gerendáját kidöntötte a szél, és Gillette fejére esett.
- Aúú... ez azért... durva volt vakarta a tarkóját.
- Azt hiszed, a nevetséges fegyvereiddel elintézhetsz? tette fel a kérdést Damme. Az áldozataim mindig elkövetik azt a hibát, hogy alábecsülnek.
Damme nem sokat tétovázott. Kezébe vett egy kulacsot, levette a kupakját, és Edmondra szegezte.
- Mától véget értek a hazugságaid, négykarú Edmond!
- Hé, nincs is négy karom. De mi ez... NEEE!!!
Örvény keletkezett a kulacs körül, és magába szippantotta Edmondot.
Mindenki elnémult.
A vihar is lecsendesedett, majd megszűnt.
- Nos mondta Damme, miközben a kulacsra rázárta a kupakot. Ezt az ügyet is elrendeztük.
- Mégis, mit tettél most? kérdezte Gillette.
- Edmond nem veszett el, csak átalakult felelte Damme. Sörré változtattam őt, és hátralevő életét ebben a kulacsban kell leélnie.
- Hé, emberek, nincs is itt benn alkoholszag! próbált még hazudni a sörré változott Edmond, de senkit sem érdekelt.
Dile elgondolkozott. Ez a Damme mintha táposabb lenne a kelleténél. Talán, ha úgy bánna el vele, mint X-szel...
"A lélek-elszívás eszedbe se jusson, öreg Lich szólt egy hang Dile fejében. A Négy Mágusnak nincs lelke, így X-szel ellentétben belőlünk semmit nem szívhatsz ki. Látom, gondolkodni még tudsz, de ne feledd: rajtad tartjuk a szemünket."
Dile nem értette, honnan jöhettek ezek a belső hangok. Biztos öregszem döntötte el magában végül.
- Ez kegyetlen volt szólalt meg Gillette. De azért örölünk, hogy megszabadítottál minket a terror-fenyegetéstől, mágus. Ám ha ilyen bölcs vagy, most mondd meg, mihez kezdjünk ezek után? Sürgősen elő kell kerítenünk Pyrogate-et, és Alaszkába kell jutnunk!
- Igen, valóban kuncogott Damme. Csak előbb meg kell látogatnunk még a zsirákot.
- Zsiráfok? lelkesedett fel Pepe. Hol vannak!? Én nagyon szeretem őket, mert kedvesnek tűnnek.
- Úgy van bólintott Damme. Nagyon kedvesek, éppen ezért meglátogatjuk őket, és egy kicsit megöl... egy kicsit megöleljük őket. Hehehe...
- KURVA ANYÁD, HARRY POTTER!!!!!!!!!!!!!!!!
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
-Ki tudnád kapcsolni végre a zenét?! Már meghallgattuk vagy 600-szor!!!
-Úú Úú jeee! Úú Úú jeee! Let mí bí vit júúúúúú!...-hangzott a hangszóróból az ominózus 600-szor meghallgatott zene.
-Pedig ez tök jó! Neked nem tetszik?-kérdezte szbszig, a pilóta.
-Tetszene, ha mondjuk 11 éves kislány lennék...vagy egy St-vel fertőződött retardált felnőtt.
-...Tehát tetszik?
-Egy nagy büdös lókukit! Nem tetszik! Kapcsold ki!
-Te nem tudod mi a jó!-azzal szbszig kikapcsolta a zenét.
Egy ideig csend honolt a repülőn, de ReLax megszakította azt.
-Te! Nem tűnik olyan barátságosnak ez a hely!
-Miért gondolod?
-Eléggé unszimpatikus az az erdő ott lent!-ReLax lefele mutatott. Az erdő, amire mutatott, ködbe burkolódzott és sötét színe volt.
-Mi? Ja igen...ez egy elég érdekes része Japánnak. Ez az úgynevezett Sellő Erdő. Elég kísérteties hely. Aki bement abba az erdőbe, soha többé ki nem jött onnan.
-Ööö...és az nem lehet, hogy mondjuk, aki bement, ott letelepedett?
-Hmm...végülis lehetséges. Bár az erdőről köztudott, hogy egy véres hadúr ott gyilkoltatott meg 1000 szüzet, akiknek a szellemei az erdőben járókat csábítják a biztos halálba. Mellesleg egy varázsló ott idézett meg egy nagyhatalmú démont, aki "cserébe" felfalta a varázslót, és jelenlétével megfertőzte az egész erdőt, így ha családok mennek oda, akkor azok megegyék egymást...de biztos lehetséges, hogy ott letelepedjen valaki...
-...te most gúnyolódsz velem?-kérdezte ReLax.
-Deeeehogy...-mondta szbszig gúnyosan.
-O-oké.
Egy kis repüléssel később:
-És az ott mi?-mutatott ReLax egy kis településre, aminek a közepén egy templomszerűség volt. Volt ott még egy sziklafal is, ami mintha a Rushmore-hegyet imitálta.
-Az? Csak egy nindzsa-akadémia...
-MIIII?! HÁT AZ TÖK KÚL!!
-Japánban viszont már "tök" megszokott dolog. Képzeld! Japán 1. számú exportja a nindzsák.
-TÉLLEG?!
-Aham! Kiküldik a ninzsákat különböző országokba, hogy...ööö...nindzsáskodjanak.
-De jó! Én is nindzsa akarok lenni!-mondta ReLax fellelkesedve, közben adamantiumkarmaival össze-vissza hadonászott.
-Hallod, álljá le! Ha még egyszer kilyukasztod a gépet, visszafordulok és kidoblak az erdő felett, azt telepedhetsz ahova akarsz.
ReLax nagy nehezen újra leült, és az út végéig ülve is maradt. Sikeresen leszálltak, és a hosszú út véget ért. Miután kiszálltak elkövetkezett a búcsú ideje.
-Na, ez itt Tokió.-mondta szbszig és körbemutatott.-Innen repülővel eljuthatsz Alaszkába, vagy átmégy Honshuba, ahol van egy Ugrókapu, amivel...
ReLax mindenhol 160 centis embereket és kamerákat látott.
-Minek ez a sok kamera?-kérdezte ReLax.
-Hoppá...télleg. Ezt elfelejtettem. Úgy tűnik gyorsan el kell innen tűnni!
-Miért?
-Épp most fogják forgatni az új Godzilla filmet!
-...És?
-Mit és?! Most várják a forgatást! Ezek szerint Godzilla elfogadta a felkérést...
-Várj, várj, várj! Ööö...a Godzilla-filmekben nem egy színész rombol le egy miniatűr várost?
-Neeeem...ez egy komoly tévedés. Az igazság az, hogy Godzilla egy élőlény, és meghatározható időpontokban fel szokott bukkanni, hogy lerombolja Tokiót. Ezeket általában filmre szokták venni, aztán miután újjáépítették a várost, levetítik a megmaradt populációnak.
-Ja...így már mindjárt más...ÉS MOST LESZ A FORGATÁS?!?!?!
-Úgy tűnik.
-Fasza...Héé...most veszem észre. Itt valahogy könnyebbenek tűnik a levegő. Miért van ez?
-Jaaa...Japánt nem fertőzte meg az St.
-Miiii?! Itt nem hülyültek meg az emberek?
-Nem kellett meghülyülniük az St-től...már amúgy is hülyék voltak. Most miért nézel ilyen kérdőn? Te nem hülyülnél meg, ha állandóan Godzillát várnád (vagy bármilyen másik katasztrófát, ami érhet mondjuk Japánban)?
-Hmm...ott a pont. Na akkor itt elválnak útjaink. Na csá van!...ja, csak még egy kérdés!
-Mi az?
-Te miért nem hülyültél meg?
-Hmm...lehet, hogy azért mert túl sok japán animációs filmeket nézek. Ez szellemileg fitten tart úgy tűnik.
-...nagyon meggyőző érv...
-Gúnyolódj csak te zöldség! Na csá, én leléptem.-azzal szbszig elviharzott a rakományával.
Épp ekkor egy csapatnyi egyenruhás ferdeszemű fogta közre ReLaxot.
-Hát ti meg kik vagytok? Valami furcsa cserkésztáborból jöttetek?
-Mik lenni vámszolgál! Te le lenni tartóztating!-mondta az egyik egyenruhás.
-De miért? Nincs elvámolnivalóm.
-Csakúgy...Fogni el!-üvöltötte a parancsot egy másik.
ReLax jobbnak látta a nagy csetepatét elkerülni, ezért egy-egy taslival a földre küldte a vámosokat. ReLax örült, hogy végre akciózhatott egy kicsit, de jobbnak látta továbbállni. Már épp kezdett megnyugodni, hogy nem követik, egy vörösruhás alakot pillantott meg. A vörösruhás megszólalt:
-Gondolhattam volna, hogy egy olyan idiótára, mint Dino, nem lehet számítani. <sóhaj>...na nem baj. Majd elintézlek én, te zöld szemét!
-Miért mondják az ilyen "zöld" baromságokat rám?! Ez rasszizmus, amit mondasz.
-Jaj, hogy oda ne rohadjak!
-Neved van?-kérdezte ReLax.
-Honnan tudtad? Úgy tűnik jobban informáltak, mint hittem.
-He? Én csak kérdeztem, hogy mi a neved?
-Jaaa...Nevem Van.
-...Igeeeen? És az mi?
-Az előbb mondtam: a nevem Van.
-Jaaa! Hehe...milyen béna név...
-SENKI SEM SZÓRAKOZIK A NEVEMMEL!!!! MOST MEGHALSZ!!!
-Ezt sokan mondták már nekem...-azzal ReLax kiengedte adamantiumkarmait \I/
-ReLax végre megérkezett Japánba, és Alaszka már egy köpésre van onnan. De a 4 mágusból az egyik, Van, az útját állja. Vajon sikerül-e majd ReLaxnak beteljesíteni a feladatát, vagy Van elteszi őt láb alól? A következő Dragon Ball...azazhogy a Giraffen War következő részeiben kiderül...-
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
A szent csarnok nem bizonyult olyan izgalmasnak Aryx számára, mint amennyire várta. A földmélyi barlang barlang-legmélyén alakították ki fajtársai ezt a helységet. Látszott, hogy sok munkájukba tellett, meg hogy túl sok szabadidővel rendelkeztek - végtére is macsekkövekkel burkolták be a talajt, és körbe-körbe érdekes szobrok meredtek rá. Kivételesnek bizonyult az a szobor, aminek egyik feje zsiráf, a másik pedig víziló volt - eszerint a két faj valaha egy csoportba tartozott? Nahát. Hátaztán.
Nos, láthatni tehát nem a díszletek voltak unalmasak a szent csarnokban - sokkal inkább az, hogy zsiráf-társai magára hagyták már lassan negyed napja, hogy egymagában meditáljon, és végül megadasson neki a Fény - bármi is legyen az. Fényre persze tényleg szükség lett volna, a fáklyákkal ugyanis spóroltak errefelé. De leginkább egy beszédpartner hiányzott.
"Valaki, aki ismerte az atyádat" - visszhangzottak elméjében a titokzatos nekromanta szavai, mielőtt a zsiráf-társak elvezették volna ide.
"A hülye nekro története még várhat, a sámánunk beavatása sokkal fontossabb" - mondta parancsoló hangon Wing, úgy hat... hét... hetedhét órával ezelőtt, és Aryxot elszakították a halottidézőtől.
Aryx lótuszülésében lehunyta a szemét, és várt - talán majd a Fény eljön érte.
- Eljöttem hát, hehehe...
- Fény? - fordult meg Aryx.
Igencsak meglepődött, mert ugyanolyan darkos maradt minden, mint amikor lehunyt szemmel próbált meditálni. A Fény körvonalai lassan kirajzolódtak előtte...
- Idióta, nem Fény vagyok. - válaszoltak a közeledő körvonalak.
- Gondolatolvasó vagy, vagy mi a szösz? - szegezte neki Aryx az árnyalaknak.
- Pontosan, whehehe - ahogy közelebb lépett, az alak körvonalai már nem maradtak annyira körkörösek...
- Bazzeg, Tokio-Hotel-Bill, elég legyen a szójátékokból! - szólt közbe az alak, mire Aryx nyomban abbahagyta a Scrabble-özést. Az alak leült az egyik szobor talapzatára, és Aryx látta, hogy az idegen nem más, mint a...
- Nekro-ipse?
- Igen. De szólíts csak Osmiumnak, oh nagy Aryx Sámán.
Aryx nyelt egyet - már volt olyan hosszú nyaka, hogy ez a művelet is perceket vegyen igénybe.
- Teee.... én most a Fényt keresem, nincs rád szükségem.
- Akkor nem érdekel a történetem? Tudom jól, hogy igen, hehe.
Aryx érezte, hogy most mattot kapott...
- Mondom, félre a szóviccekkel - rúgta arrébb a sakktáblát (és vele együtt a szóvicceket) Osmium. - Fontosabb dolgaink is akadnak.
- Ahogy mondod... furcsa szerzet vagy, te nekro-Osmium. Mégis, amikor dobáltad a hülye M&M's-gyűjteményed, megemlítettél valamit.
Aryx az ánded nekróra szegezte tekintetét.
- Ismerted az atyámat!
Kiadós Osmium-kacaj és X-Cite felhő töltötte be a csarnokot.
- Méghogy ismertem, whehe, nekem köszönhet mindent. De... *szüp* túl hálátlan volt, megfeledkezett rólam. *hüp-hüp*
- Jó, sírjál már, de hogy történt? - Aryx egyre érdeklődőbb volt.
Osmium felállt a szobor-talapzatra, kihúzta magát - Aryxnak még így is fel kellett néznie rá.
- Atyáddal, AriAmival kerek hat évszázaddal ezelőtt találkoztam először.
- Hat??
- Pontosan. Akkortájt AriAmi még egyszerű halandó volt, aki egy Újpest nevű faluban élt.
- Ez máshogy hangzik, mint az a Reapest-legenda.
- Persze, mert Reapest egy ikszedik párhuzamos-világbeli AriAmi életét ismerte, és az terjedt szét ebben a világban is. Naszal 1407-et írtunk, amikor AriAmi egy Újpest nevű faluban élt, és szemet vetett egy nőstény vízilóra.
- Mindig is ezt csinálta.
- Na igen, de ez az eset más volt. Az a víziló ugyanis egy emberi férjjel is rendelkezett, mégpedig egy Dile nevű vasvillás paraszttal.
- Dile???
- Ott a pont.
- Ja - mondta az egyik szobor tetején álló statiszta.
- Dile-nak nem tetszett, hogy AriAmi megtermékenyítette víziló-feleségét - emiatt a paraszt őrjöngve rontott neki az atyádnak, és vasvillájával szúrta le őt.
Osmium tovább folytatta:
- Ekkor találkoztam az atyáddal, vérben fekve, haldokolva. Meglátta a kezemben a Necronomicont - azt várta tőlem, hogy segítsek. Új életet kért tőlem, és én...
Hatásszünet történt.
- Megadtam neki. Kivártam, míg elvérzik, majd felélesztettem őt.
Aryx még mindig lótuszülésben hallgatta a történetet, kissé előredőlve.
- Pontosan, Aryx Sámán. Én változtattam ándeddé az atyádat. De meg kellett alkudnunk a feltételeken. Én felajánlottam neki, hogy bosszút állhat gyilkosán - és ő megfogadta, hogy világuralomra tör, és én elfoglalhatom mellette a helyem.
- Tyűűű....
- AriAmi új életében (halálában) bosszút állt Dile-on - ledarkritualozta őt, és megbízható ghoul-szolgát nevelt belőle. Békét kötöttek, és közös megegyezéssel eltemették a Dile felesége által kihordott gyermeket...
Osmium elhallgatott. Aryx nem tudhat Gillette-ről!!!
- Állj, várjunk, akkor ezek szerint van egy féltestvérem? - kérdezte Aryx lelkesen.
Osmium sóhajtott. Hát jó...
- Nos, igen... Megszületett a féltestvéred, Gil... ehm, Vilkinson. AriAmi valódi vízilovat akart belőle nevelni, de nem jött össze - Vilkinsonban volt valami, ami nem engedte, hogy felszínre törjenek víziló-képességei. Emellett állandóan a közeli Ferencváros nevű faluba akart költözni, ezért nem volt más választás - AriAmi fogta Dile ásóját, és leütötte őt (igen, a tarkóján). Vilkinsont élve temették el, és a föld alatt fosszilizálódott - évszázadokkal később valahogy kiásta magát, de AriAmit már nem érdekelte.
- És te?
- Én? Hm, hát, igen, szóval engem mindenféle templomos lovagok üldöztek (nem tetszett nekik a Necronomicon), majd elrejtőztem. 2002-ben tértem vissza Újpestre, hogy betartassam AriAmival az ígéretét - de ő egyszerűen megfeledkezett rólam, *hüp* nem akart bevenni a pártjába, és nem valósulhatott meg az álmom. Emiatt inkább új életcél után néztem, és kapcsolatba kerültem a Céggel.
- Miféle Céggel?
- A Céggel, a Macrohard Corporations-szel. Eredetileg a mostanra már becsődölt Microsoft leányvállalataként indult, ám később világméretű szervezetté nőtte ki magát. Ők biztosították nekem, hogy felépíttessem világméretű föld alatti alagútrendszeremet.
- Nagy cucc..
- Igen. Rengeteget fizetnek, főleg mióta átadtam nekik azt a ReLaxot.
- A zöldet??
- Tudtam, hogy ismered atyád gyilkos-jelöltjét.
- Atyám meghal magától, nem kell őt megölni. Ha mégis megteszi, engem nem érdekel, úgysincs semmi esélye annak a ReLaxnak.
Aryx gondolkozott. Valami itt nem stimmelt.
- Ehh, várjunk. Atyám nem törődik Alaszka védelmével, még az Ugrókapu sem érdekli (amiből persze Honshu-ban is akad egy példány, legalábbis Dile kaland-beszámolói szerint),. és az a Cég... de nem-nem, ReLaxra nem hatott a Hülyeség.
Osmium elkomorodott. Olyan szomorú volt, mint mindig.
- Valóban, ReLaxra nem hatott. De xeLaR-ra igen.
- He? Kire?
- A Cég azt hitte, xeLaR-t sikeresen blokkolták. De xeLaR csak a pusztításnak él, és amint ReLax megöl valakit, azzal xeLaR-t táplálja, míg teljesen át nem veszi felette a hatalmat, és őrjöngő-agyatlan hiperrambóvá válik.
- Ahh, biztos, én nem értem. De akkor tulajdonképp mi a Cégnek?
Osmium kuncogott.
- Hogy mi a célja? Hehehe...
Léptek hallatszottak a csarnok végéből.
- Engedelmével, Aryx Sámán, a beavatás megtörtént. Az Orákulumhoz kell kísérnünk önt, hogy jóváhagyja a rangját.
- Whehehe, Orákulum, az a banya, hehe, tessék, tessék, te szárnyas pulyka-zsiráf, boldog karácsonyt!! - vágott Osmium egy M&M's zsacskót Wing fejéhez, és eltűnt.
- Hé, nekro-ipse, várj!
- Mennünk kell, Aryx Sámán - szólt közbe hivatalos hangnemben a szárny-tollas-pulykás Wing.
Aryx megadóan nézte a sötétséget, majd a zsiráf-víziló szobrot. Végül elhagyta a szent csarnokot, és az Árpád-sávos lobogókkal felszerelt tömeg ünnepelve üdvözölte őt.
<Oh no, pedig az Edmond-szálat is folytatni szerettem volna... mindegy, majd valaki más helyettem, vagy majd talán legközelebb, hehe. >
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Pyrogate most jött csak rá, hogy a Nagyvárad téri magas házban volt, ami egykoron a Heim Pál gyerekkórháznak adott otthont. A pálya innen egy köpésre...volt. Az ő világában. Most már a romjait sem vélte felfedezni. Szemébe apró könnycseppek hulltak. CSELEKEDNI KELL!
- Hé, tuladjonképpen ti hogyan lázadtok itt?
- Növesztjük a szőrt magunkon, néha egy-egy embert megmentünk a lenti világból, és megtérítjük.
- Hogyan? - kérdezte Pyro a csuklyástól.
- Mindenféle művészdalokat, rockoperákat és technot játszunk nekik. Ez általában használ. Ott lent csak a műanyag zenék mennek.
- Fasza! Ez tetszik!
- Sajnos kevés ilyet tudunk végrehajtani. Ha feljönnek, akkor csoportosan teszik.
- Mér? - Pyro érthetetlen fejjel nézett a csuklyásra. Sajnos ismét gondolkodnia kellett volna, de mint tudjuk az nem az erőssége.
- MErt ez a trendi.
- De mér nem veritek meg őket? Halál gyengék.
- Ez igaz. DE akkor még többen jönnek. És elvisznek. Azt pedig nem kockáztathatjuk meg, így is kevesen vagyunk itt.
- Akkor most mi a fasz lesz? Nem tetszik ez a hely nekem.
- Keresd meg magad.
- Ezt már hallottam baze. De hogy?
- Arra gyanakszunk, hogy a két párhuzamos tér csak 5 éve vált el egymástól. Tehát mit csináltál 5 éve?
Pyronak felragyogott a tekintete.
- Vazze, akkor kezdődtek a választások. Jó kis balhék voltak a vizilovakkal! Hú az mekkora volt. - ámuldozott, a két férfi azonban kissé lenézően tekintett rá.
- Tehát hol volt?
- Ott, a pályán. - mutatott az üres területre. - Fontos ez?
- Talán ott él alatta...
- Zsír, akkor lemegyek! Remélem összefutok valami kiéhezett nővel.
- Talán...Fogd vissza magad. Ez nagyon merész vállalkozás. Aki eddig lement, még soha nem jött vissza.
- Hehe, én leszek a hős. Mint a filmekben! Fasza!
A két férfi kezdett ideges lenni.
- NEm tudod mi vár rád. Egy-két fontos információt meg kell veled osztanunk, hogy be tudj illeszkedni. Ha nem teszed, akkor trendiesedsz, és örökké ittmaradsz...
- Az sem olyan nagy baj...szexmániás nők, föld alatt...Nálunk úgy sincs metró.
- Gondolj a világodra - a csuklyás egyre mérgesebb lett. - A pályára...
- Húbazze, tényleg. Hozz egy sört, és dumáljuk meg. Van ott lenn foci?
- Föld alatt? Dehogy. Külföldi régi meccseket néznek mert az retró.
- Tehát az egész Föld szennyezett?
- Nem tudjuk...Azt hiszem igen.
- Vazze - ámélkodott ismét Pyrogate - olyan ez mint a 28 nappal későbben. NEm láttátok?
- Mikor készült?
- Pár éve...
- Akkor itt már trendiség ment.
- Faszom, kimaradtatok minden jóból. Internet sincs?
A csuklyás még mélyebbre hajtotta a fejét.
- Van. De csak a chatoldalak működnek. Itt az a trendi.
- Bazeg. Van még valami?
- Hát most nem nagyon jut eszembe. Talán pihenj egy napot... - a mondatot nem tudta befejezni, mert Pyro elindult lefele a lépcsőkön. A 2 férfi utána szaladt.
- Hé! Hol fogod pontosan keresni magad?
- Ahogy ismerem magam, úgy biztos valami kocsmában. 5 éve éppen mi voltunk a bajnokok. Ha azóta nem volt bajnokság tuti még mindig azt ünneplem. - vigyorgott - Hé figyelj már te nem Lúk Skájvóker vagy? Kurvára hasonlítasz rá.
A csuklyás nem válaszolt.
- Kopasz vagy ugyan, de nem elég szőrtelen...
- NE basztass. Én nem...- hirtelen erős kezek ragadták meg.
Az epillálás után az ajtóban várakoztak, épp bucsúra készülve.
- Van valami képességed? Moderátor vagy nem?
- Hát izé...1 perc alatt 10 sört iszom, én vagyok a csúcstartó ebben. A srácok is mindig néznek...
- Elég! Inkább menj!
Hirtelen a távolban egy 30 fős csoport jelent meg, nagy táskákat cipelve. Pyrogate kapott az alkalmon és berohant közéjük. NEm vették észre.
Miközben loholtak a pusztában Pyro azon morfondírozott, vajon miért jönnek fel ezek a felszínre? Talán csak lepleznek valamit? Talán csak leküldtek mindenkit, hogy fennt bonyolítsák le üzleteiket. NEm tudni...Most egy célja volt: KEresse meg önmagát - fizikai értelemben.
A tömeg útja az ex-Móricz Zs-nál állt meg. PYrogate halkan felröhögött magában, miközben elindultak lefelé. Egy hatalmas gödör állt itt, felette pedig egy tábla: Új világot építünk. MEtró4.
"Vazz még mindig nem épült meg? Demszkáj ha metrót nem építhet, leköltözteti a népet a föld alá. FAsza"
Szenvedély nélkül a foci halott.
Szenvedély nélkül a foci halott.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
"Yes, I know my enemies: they're the teachers who taught me to fight me. Compromise, conformity, assimilation, submission, ignorance, hypocrisy, brutality, the elite."
-amikor kiírja hogy nincs jogosultságod, akkor nem nyúlsz hozzá
-új ablakot nyitsz, és azon bejelentkezel
-az eredeti ablakban nyomsz egy refresht, a felugró ablakban ismét-et nyomsz, és már el is küldte
Holnap én is írok, csak mostanában hulla vagyok a melótól meg mindentől
"Yes, I know my enemies: they're the teachers who taught me to fight me. Compromise, conformity, assimilation, submission, ignorance, hypocrisy, brutality, the elite."
Amúgy sem terveztem olyan hosszúra, de így jött ki. Mind1, az ötletek olyankor nagyon jöttek.
Ezen a héten én is itt vagyok, írok
Szenvedély nélkül a foci halott.
Tipp: kb. egy óra a timeout (vagyis ennyi idő alatt kell megírnod egy hsz-t, mielőtt kirúgna a Dome). Én mindig is Wordpadet használtam ilyen célra, még a vízilovak esetében is. A biztonságos copy-paste, ráadásul sokkal gyorsabb is, mint a nyávogómacskavagyonasarokban-MS-Word.
Amúgy meg cool, a héten valszeg én is kiveszem a magamét - vagy mi.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
-Ááh! Biztos az Úr tiszteletére rendezik meg ezt a fenséges vacsorát! Mit esznek?
-Valszeg minket te csökkent intelligenciahányadosú mamlasz!-kiabálta Gillette.
-De...én nem akarom, hogy megegyenek...-mondta kissé bátortalanul Star Wars.
-NEMMONDOD!??!?!?!-tört ki Gilletteből a feszültség. Legszívesebben ő is elrohant volna, mint az az idióta ReLax, de mivel tesiből csak 2-ese volt, tudta, hogy azonnal elkapnák, és felvágnák felvágottnak.
-Ne parázzatok...-szólalt meg Edmond, hangjából nyugalom áradt, ami meglepte a vitatkozókat.
-NE PARÁZZAK?! MINDJÁRT HÚSGOMBÓC LESZEK EGY ROHADT LEVESBEN!!!
-Semmi ok az aggodalomra. Meg tudunk szökni!
Erre egy kis időre csend lett. Aztán egy koppanás. Áll-leesés helyett Gillette beverte a fejét.
-De hogy?-kérdezte Star Wars.
-Egyszerűen.-felelte Edmond, majd folytatta.-Ugyanis felkészültem egy ilyen eshetőségre.
Újabb csend.
-MICSODA?! FELKÉSZÜLTÉL ARRA, HOGY AFRIKAI FEGYVERESEK FOGSÁGÁBA KERÜLÜNK?!?!?!?!?-ordította Gillette torkaszakadtából.
-Igen. Ahonnan én jöttem, ott fő az óvatosság.
-...szerintem itt meg mi fogunk főni...-mondta Gillette lemondóan.
-Az az igazság, hogy az afrikai fegyverestáborokat...mind én terveztem!
Csend. Kopp.
-Elmagyaráznád kedves négylábonközlekedő barátom?-kérte Star Wars.
-Igen! Én terveztem ezt a helyet! És nálam van a tervrajza!
-HOL?!-kérdezték kórusban.
-Rátetováltattam...a bal herémre.
Hosszabb csend. Nagy kopp.
-Az az egyetlen esélyunk, hogyha megnézitek.
-Ööö...én kihagynám, de a csillagháborús atya nagyon szeretné!
-MI?!
-Nézd csak nyugodtan.-azzal a végtagjaival felfelé fordult...és Edmond mellkasán ott pihent két darab golyóbis. Gillette újra koppant egy nagyot, de szinte azonnal fel is ugrott, hogy kommentálja a dolgot.
-Ez...nagyon...undorító...
Eközben Star Wars undorodva nézte a bal herét, és látta a terv nagy részét, de sajnos az egészet nem.
-Ha nem látod az egészet, akkor nyugodtan mozdítsd meg.
-HOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOMÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ-nyújtotta meg a szót Gillette.
-KUSSOLJÁÁ!-kelt ki magából az atya. Aztán egy gyors mozdulattal félrefordította a bal herét, és meglátta a hiányzó láncszemet.
-Oké! Megvan a terv, mostmár kijuthatunk!
Edmond aztán fölállt (nem "arra" kell gondolni) és körbenézett.
-Hé? Csak én érzem úgy, hogy a fegyvereset elmentek?
Valóban így volt. Egyedül voltak a táborban.
-Ez az! Megmenekültünk! Gyertek, gyorsan!-Gillette lelkendezve ugrált, és elkezdett szaladni.
-Tehát...nem is kellett volna birizgálnom Edmond heréjét?-kérdezte elkeseredetten Star Wars.
A füstölgő repülőgép roncsai között Dile, Julia, Silent, Pepe és Damme keresgélt, hátha találnak valamit, vagy valakit. Egy csontvázon kívül azonban semmit sem találtak.
-Talán elégtek.-mondta Silent.
-Lehet hogy akkor több szénné égett csontvázat kellett volna találnunk, nem?-érvelt a fagyos Lich.
-Ja télleg.
-De akkor hol lehetnek a barátaim?-kérdezte szomorúan Pepe.
-Véleményem szerint elvitte őket valaki...vagy valakik.-mondta Damme.
-Miből gondolod?-kérdezte Dile.
-Abból a pár lábnyomból, amit még nem temetett be a piszok és a homok.
-Hű bazze, most meg mi vagy? Egy kibaszott híres angol detektív?
-Sherlock?
-Mi va'? Olyan ember nincs is itt.
-Hülye!
-Gott im Himmel!-figyelmeztette őket Julia.
-Van valami a horizonton!-kiáltotta Pepe.
Valóban volt ott valami. Több tucat afrikai négykarú fegyveres rohamozta meg őket. Dile tudta, hogy baj van. Silent elkapta B-UZI típusú hangtompítós pityuját, és szinte belerohant az őrületbe.
-LEEEEEEEEEEEEROOOOOOOOOOOOY...ööö...azazhogy...SILEEEEEEEEEEEENT ASSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAASSIIIIIIIIIIIIIIIIIN-csatakiáltása messzire elhallattszott, és egy pillanatra meg is torpantak a fegyveresek. Közben a Csendes golyózáport szórt rájuk, és néhányan el is kezdtek hullani közülük.
-BOOOOOOOOOOM HEDCSÁÁÁÁÁÁÁT!-üvöltötte nagy örömmel mikor egy párat leterített.
De sajnos nem sokáig tartott ez, mert a fegyveresek is elkezdtek lövöldözni, és Silent jobbnak látta elmenekülni az útjukból. Elrohant Dile mellett, aki nagyban kántált, míg végül elkiáltotta magát:
-Nesztek mocskok! DEATH&DECAY!
De nem az történt, amit Dile elvárt. Ugyanis a fegyveresek egy kis része dőlt ki a legpusztítóbb varázslatától.
-Neee...ÖREGSZEM!!!!
-Most mi lesz?-kérdezte Pepe, miközben mellette Julia sniperkedett az íjával.
-Majd én segítek!-szólt Damme, és máris ellőtte a varázslatát. Egy szempillantás alatt a fegyveresek Teletubbie-kká váltak, és a szégyentől, hogy mivé lettek, legyilkolták saját magukat. Dile csak lesett, hogy mi van.
-VóV gecc te tápos vagy!-dícsérte meg Silent.
-Köszönöm.
-De még mindig nem tudjuk, hogy hol vannak a barátaink!-kiáltott föl Pepe, akinek már nagyon hiányoztak a furcsa szerzetek.
-Ne aggódj kedves abomination barátom! Úgy gondolom, hogy a fegyveresek vitték el őket, és ők tudják, hogy hol vannak.
-Dehát leölték egymást! Mostmár sosem tudjuk meg!-érvelt Dile.
-Szerencsére egyet sikerült megmentenem közülük, és vele eljuthatunk hozzájuk.
-ZSÍR! ,l,,
Azzal el is indultak a fegyveresek (most már csak "a fegyveres") tábora felé, miközben Dile azon morfondírozott, hogy vajon ki lehet ez a Damme, és hogy van neki olyan sok ereje. Dile tudta, hogy nem lehet megbízni benne...egy tervet eszelt ki...
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
- Hol vagyok?
Egy elhagyatott városban tért magához. Sehol semmilyen mozgás, életnek semmi nyoma. Bizarr látványt nyújtott. Pyrogate nem félt...
Kellett volna.
Hirtelen strandpapucsos pink inges emberek jelentek meg, és körbeállták. Pyrot a látvány és maga a jelenség rendkívül megdöbbentette, de a hányingerét nehezen tudta elnyomni. Mi ez a nyálbuziság itt? A 4 férfi megragadt a karját. PYro most vette csak észre, hogy ezek mind kínai szemű meszticek voltak. Csak reménykedett, hogy khm nem cigányok. És egyáltalán: hol a francban van? Némi meglepetésre kis erőfeszítéssel sikerült kiszabadítania magát, majd látván, hogy még többen jönnek, elfutott. Egy iroda épülete mellett elhaladva látott 2 farmeres férfit, akik vadul integettek felé. Hátranézett, és nem sokáig hezitált. Berohant a kapun, amit egyből bezártak mögötte.
- Mi a fasz ez? - ordította. - Kik ezek a zombik?
A két ember furcsán nézett rá.
- Honnan jöttél? - kérdezte az egyik.
- Pestről. De hol vagyok?
- Pesten. Nem látod?
- Nem. Ez nem egészen olyan, mint volt. - Pyro megpróbált gondolkodni, de az tudvalevőleg nehézséget okozott neki. - Talán a robbanás...
- Milyen robbanás?
Pyrogate elmesélt nekik mindent, miközben a két ember körbevezette a többemeletes irodaházban. A legfelső szintjén tanyáztak, de több családra is bukkantak a 20 emelettől kezdve. Pyrogate mikor végzett, feltette a tízpontos kérdést:
- Miért olyan elhagyatott minden, és mit kerestek itt? Sőt. Hol vagyok? - ez így együtt már 30 pontos volt.
- Úgy gondolom, hogy a robbanás átlendített a tér-idő kontiniumon, vagy mi a francon. Elvileg a jelenben vagy, de valamikor elvált a két idősik, és egy másik térben élünk párhuzamosan. És ezért voltál ilyen ismerős. Hiszen mindannyian párhuzamosan élünk, egy másik világban. Ha haza akarsz menni, keresd önmagad.
- Zsír. - PYro vihogott - Ezt már hallottam többször is.
- A többi kérdésedre a válaszom: ÚGy 10 évvel ezelőtt az emberek kezdtek rájönni, hogy TRENDNEK KELL LENNI! És kitalálták ezt a buzis dolgot, epilállják magukat, mindenhol, és kopaszok, csupaszok, a tesztoszteron szintjüket pedig mesterségesen alacsonyan tartják, kifejlesztettek egy kínai - amerikai - európai fajt, hogy ne legyen megkülönböztetés. Hogy mindneki ugyanolyan legyen! Hogy maradjunk a trendnél. És egyesek úgy gondolták, hogy a metróépítés trendi dolog, és ezért leköltöztek a föld alá. ÉS nem jönnek fel, csak ritkán. Speciális napgép van minden lakásban, így látják el magukat fénnyel. A föld alatt egy olyan világ van, mint itt volt régen - a rohadt életbe - zokogott. Pyro zavartan nézett rá.
- Sör van? - A férfi letörölte a könnyeit, és felnézett rá. Van, bár ezek olyat nem isznak. Csak egyfajta étel van, és egyfajta ital, nincsenek pártok, nincsen uralom. MErt magukat uralják: ZOMBIK LETTEK, ahogy te is mondtad. Mindenki sodródik az árral, és észre sem veszik milyen az élet valójában...De mi, mi ellenállunk! ÉS lázadunk.
- Fasza. Régen én is lázadtam. Vertük a mocskos lilákat.
A két férfi nem sokat értett ebből, de folytatták:
- Minket a lentiek csak David Hasselhoff követőinek tartanak - mondta, majd kigomdolták az ingüket. - A szőrös mell a védjegyünk.
- Zsír. Ez férfias. ÉS mi van a nőkkel?
- A lentiek...kaptak valami szert, amitől megnőtt a mellük és a szexuális étvágyuk. Állandóan kúrni akarnak, és ha nincs férfi, akkor jó a nő is.
Pyro szeme megcsillant.
- ZSÍR! LE akarok jutni!
- Nem, azt nem lehet! - Ezek ott...ÁTLAGOS embert csinálnak belőled.
PYro értetlenkedett:
- De ha a nők ilyenek, akkor hogy lehet az élet átlagos?
- Hát nem érted idegen? EZ már teljesen átlagos dolog lett. Az emberek meg sem lepődnek, nem érdekel senkit hogy a nők mit érdekelnek. Gépesített szex, minden nap, óránként. Ennyi.
- Azért, nekem bejönne. - Pyro próbálkozott, de érezte, hogy egyre inkább elmegy a kedve.
- NEm hinném. Az emberek nem normálisak ott. Aki egyedi, azt üldözik. Ezért is élünk itt, a magasban. Esélyed se lenne.
- Hmm. Nálunk is valami hasonló dolog van...Egy vírus. A Stupido. Egész nap valami hülye rajzfilmet néznek, mekis kaját esznek, és már a Fradit sem szeretik. Nincsenek bunyók, zombikká váltak.
Az egyik férfi most levette a csuklyáját, majd suttogva mondta:
- Nálunk is így kezdődött. Talán...Valaki...Uralja a tereket, és ide-oda vándorol. És a irányítja a világot. Meg kell találnunk az itteni Pyrogatet.
- Teret? Olyan ez, mint a Móricz, meg a Kosztolányi tér? Villamossal csak egy megálló.
KEtten összenéztek. És ez moderátor???
Hát...ez.
Szenvedély nélkül a foci halott.
hát akkor marad holnapra...PEdig kurva jó volt.
Szenvedély nélkül a foci halott.
Dino elégedetten tekintett végig az őt körülvevő félszáz monitoron, melyek különböző helyszínek különböző eseményeit közvetítették. Két tenyerét összecsapta, melynek következtében élő szövet találkozott acéllal. Igen, acéllal, Dino ugyanis lefagyasztotta saját jobb karját, helyére pedig egy robotkart ültetett, ami tele volt USB-s csatlakozókkal, drótvázakkal és kábelekkel. Ezek a kábelek tették lehetővé, hogy elszigetelt főhadiszállásán kontrollálja mind az ötven monitort - a gondolatai segítségével. Úgy vallotta, ezt hívják korszerűen kiépített hálózatnak. És őt magát hogy hívják?
Nos...
Valaha a Dino nevet viselte, néha Dino bácsinak is hívták. De nem csak a világ változott meg, hanem az emberek, így ő maga is. Ő már nem az a szeretetre méltó, segítőkész Dino többé. Dino bácsi? Ha, csak merje valaki mégegyszer így nevezni! Nem jó ez így, új név kell... Dino, a Géniusz? Nem, ez nem lesz jó, ennél valami eredetibbet kell találni... Dino, a Lángész? Igen, ez jó lesz - gondolta Dino, majd az egyik monitor regisztrációs mezejébe írta be ezt a nevet, klikk "OKÉJ" gomb, és a képernyőn a következő felirat jelent meg: "NYÚV SZEMÉLYAZONOSSÁG WAS ELFOGADVA".
Ez is sikerült - nevetett magában. Végre eljött a nap, mikor mindent ő irányíthatott.
Azonban valami közbeavatkozott... A monitorok egy pillanatra halott képernyőre váltottak. Jobb oldalt felül már nem látta Dilet, kicsit arrébb AriAmi képe is eltűnt, ReLax és az afrikai foglyok sorsát sem követhette nyomon többé.. Pyrogate-et már korábban is elvesztette szem elől, de igazán kíváncsi volt, hogyan zajlott le Aryx és az ismeretlen, nagydarab nekromanta találkozása.
Ehelyett mind az ötven monitoron egy ismerős alak képe jelent meg. Nem hekker-támadás volt ez tehát, hanem...
- Üdv, Dino csicskásunk - szólította meg egy Jean nevű mágus a képernyőkön keresztül. Földöntúli hangja betöltötte Dino földönalatti bázisát. - Látom, jó kedvedben vagy.
- Hé, hogy sikerült ide is betörnöd?
- Ne feledd Dino, eddig jó szolgálónk voltál. De ha nem teljesíted a kötelességeidet, ez a helyzet még változhat.
- Kötelesség? De hát én vagyok a világ ura!
- Haha, ezt a tévhitedet is nekünk köszönheted, és bármikor felfedhetjük az igazságot.
- Tévhit? Igazság?
- Úgy van, Dino. A Négy Mágusnak köszönheted, hogy emlékeid és tudatod felcserélődött, mert tudjuk, hogy csak így lehetsz boldog. A Négy Mágus pedig az emberek boldogságáért felelős, akik többnyire egész jól érzik magukat az St-nek köszönhetően. Ki lenne az az elvetemült, aki feloszlatná a Rendet? Ki lenne az, aki engedné, hogy ismét a Káosz uralkodjon? Nem hagyhatjuk, hogy az St felszívódjon, különben örökké megszűnik az RTL Klub, és leállnak a Pokémon-gyártással, az emberek pedig ugyanolyan normálissá és szomorúvá fognak válni, mint évszázadokkal ezelőtt. Hát ezt akarod, Dino? Kegyetlen világot akarsz az Álomvilág helyett??
Dino hangja elakadt.
- Szóval... akkor nem én vagyok a világ ura? Nem vagyok én a Lángelme?
- Dehogynem, de csak addig, amíg mi irányítjuk és ellenőrizzük a gondolataidat. Ha pedig rosszul teljesíted parancsainkat, újra Dino bácsivá válhatsz, és büntetésből naphosszat a "Moderátoroknak" topic-beli óvodás vinnyogásokat kell majd olvasnod.
- NEEEEEEEEEE!!!!!!!!!!
- Sőt, ha így folytatod, akár a Minimax-honlap főszerkesztője is te lehetsz:
- Minimax? Az jó!
- Nem, nem jó. Mindegy, szóval parancsunk van hozzád.
- Egy.. parancs? Oh... strandpapcsi, strandpapcsi... - Dino már kétségbeesetten nyöszörgött.
- Dino. Az első feladatod a következő: egy repülőgép tart Japán felé. Követeljük, hogy ideiglenesen újra működésbe lépjen Japánban a vám-szolgálat, vagyis ellenőrizni kéne azt a szállítmányt. És ha már Japánról van szó, nos, tudod jól, hogy ott van az egyik Ugrókapu is. Az ottani Ugrókapu-működtetők munkaszerződését is fel kéne bontani.
- Rendben, rendben... meglesz, ígérem, csak ne bántsatok!
- Nem fogunk, mint mondtam, mi az emberek boldogságáért vagyunk felelősek. Van itt még valami.
- Kapok dinokaját érte?
- Naná. Csak egy kis apróság. Pyrogate eltűnt erről a világról. Még a mi auramezőnkből is kilépett. Azonnal elő kell keríteni!
- De miért, Jean?
- Azért, mert nem szeretjük, ha beleszarnak a levesünkbe. Közismert, hogy minden világon létezik egy Pyrogate - csak egy, nem több, nem kevesebb. A Pyrogate-ek pedig már az őskáosz előtt ismerői voltak a Titkoknak, ha tudtak róluk, ha nem.
- Mit jelent ez?
- Azt, hogy a Földön élő Pyrogate nem tudott eddig semmit sem arról, hogy valójában ki ő. Ha rájön, hogy valójában ő ismeri a Titkokat, annak katasztrófális végeredménye lehet.
- Pyrogate...
- Igen, az. Pyrogate egy Pyrogate, de megbomolhat az univerzum, ha megismeri létezésének eredetét. Most búcsózom, Dino. Amint kijelentkezek a Dino-szerverből, te nem fogsz emlékezni erre a beszélgetésre, továbbra is a világ urának hiszed majd magad, aki szó nélkül hajtja végre akaratunkat. Viszlát, Dino, és igen, a jutalmad, amiért jó voltál.
Ekkor Dino ölébe egy dino-kaja teleportálódott, ami... nos, ez nem volt más, mint egy Whiskas-konzerv.
- Oh... köszönömönönönönmönönmöm! - hálálkodott Dino.
- Ég veled, Dino.
Dino monitorai elsötétedtek. Hamarosan újra minden visszatért a régi kerékvágásba, és Dino zavartalanul kezdte végrehajtani a parancsokat. Közben robotkarjának egyik ujja konzervnyitóvá változott, és felbontotta vele dino-kajáját.
Dino boldog volt. Különösen, amikor az egyik monitoron egy pokémont látott viszont.
- Pikachu???!!!
- Pika, pika!!!!!
- Pikachuuuuu!!!!!!!!!!! - és Dino kinyújtott nyelvével kezdte nyalogatni a monitoron szereplő sárga zsebszörnyet.
<folyt. köv. ofkorz>
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
A Konkordon letelepedett a csönd, de aztán helyhiány miatt inkább kidobták a gépből az utasok.
-Ezt még megkeserüliteeeeeeeeeeeek!!!-ordította a csönd miközben távolodott a gépből.
-,l,,
-Tehát mi volt ez?!-kérdezte újra Pepe, aki elég szűkösen volt a gépen, pedig legalább 3 sor ülést is elfoglalt.
-Mint mondtam már, fogalmam sincs.-mondta megfontoltan Dile.
-Wir sind die Volken schlafen gehen, kann Mann aus Himmel sehen!-próbált Julia kommentálni.
-Amit a lila csaj mondott az fasza! Annak van értelme!-próbált meg Silent értelmesen kommunikálni.
-Biztosan valami óriási szörnyűség történhetett.-ítélte meg a helyzetet Damme.
-Biztosan, de most nem ezzel kell törődnünk. Meg kell találnunk...
-BRÖTCHEN!!-vágott közbe Julia Dile beszédébe. Julia az ablakból a föld felé mutatott, ahol egy füstölgő gép roncsai voltak.
-A rohadt ándedségbe!-azzal Dile felkészült a leszállásra.
A füstölgő gép utasai persze nem voltak már a gép közelében, thx az afrikai fegyvereseknek, akik elvitték őket a táborhelyükre. Ott érte őket a hihetetlen erejű robbanás. Szinte rögtön utána lelökték Star Wars atyát a szakadékba. Miután helyreállt a rend, észrevették, hogy ketten hiányoznak.
-Hová tűnt Aryx és Pyro?-kérdezte aggodalommal Gillette.
-Nem tudom. Nem láttam őket egy ideje.-mondta Edmond miközben épp pihent az árnyékban.
-De ez szörnyű! Most mit fogunk csinálni!? MIT!? Aryx az nem érdekes, de Pyro nélkül nem fogjuk túlélni!!!-szegény Gillette bepánikolt, és (értelemszerűen) a fegyveresek ezt észrevették. A négykarú afrikai meg (értelemszerűen) leütötte Gillette-et, aki (értelemszerűen) beverte a fejét. Újra egy kis nyugalom áradt szét a táborban.
ReLax közben egykedvűen sepregetett. A fegyveresek még meg is dicsérték, hogy milyen jó munkát végez (vagy csak kiröhögték, mert kurvára mindegy, mert egy perc múlva úgyis hót piszkos lesz az egész). Közben gondolkodott, hogy milyen lehet itt az élet. Biztosan nem olyan rossz, mint otthon. De ekkor felbolydúlt a tábor. Két fegyveres vitatkozott valamin, és az egyik lelőtte a másikat. ReLax sóhajtott egyet. Pedig milyen békésen kártyáztak az előbb-gondolta. Aztán egy pillanatra odanézett, és észrevette, hogy a fegyveresek a halott Yu-Gi-Oh! kártyáit rakosgatják. ReLax az előzőnél egy nagyobbat sóhajtott.
-Kurva életbe...
Ekkor egy fegyveres elkezdett neki halandzsázni:
-Halan halandzshalan halandzshalandzs halandzsa!
-Ööö...mi van öcsibogyó?
-Én tudok halandzsául!-kiáltotta egy hang a szakadékból. ReLax lenézett Star Warsra.
-Mit mond a megégett Goro?
-A kicsoda?
-Csak fordítsd!
-Persze...Azt mondja telefonon keresnek! Mellesleg még azt is mondja, hogy olvasd el a leí...
-Köszke!
-Hé! Ne hagyj itt!
-Majd segít valaki...na szeva!
Azzal ReLax gyors a telefonhoz sietett. Abba bele se gondolt, hogy vajon ki keresheti, vagy hogy honnan tudja, hogy egy afrikai hadúr táborában van. Csak örült, hogy valaki őt keresi. De aztán belegondolt, hogy lehet a főnöke az. Kicsit ideges lehet, főleg mert már egy pár napja nem ment be dolgozni. ReLax félve emelte fel a telefont.
-Halló?
-Ááá! Végre! Azt hittem, hogy már nem is fogja felvenni a telefont.
-Ööö...ki beszél?
-Mikor elhagyta Ön a lakását, azt hittem, hogy kivételesen a parancsot fogja követni. Csalódtam Önben.
-Ööö...ki ez?
-Még nem jött rá. Persze, mert elég régen beszéltünk...és az Ön meg valószínűleg nem emlékszik, mert elég csekély értelmű.
-Mi?
-Én a Szemüveges Ember vagyok...a műtéténél voltam ott.
-...
-Ugyanmár! Csak emlékszik már!
-Igazából nem.
-Én adtam a hülye adamantiumkarmokat, te visszamaradott kretén!
-Ja télleg! Köszke! Miért hívtál?
-Mint mondtam...csalódtam. A küldetést végre kell hajtani.
-És miért?
-Mert a világnak vége lesz, ha nem.
-Hmm...erős érv mellette. Gondolom köze van ahhoz a nagy robbanáshoz?
-Igen.
-Hmm...tehát...ha megteszem, akkor megmentem a világot?!
-...ööö...hát peeeeeersze![/irónia]
-Süti! Akkor mentem! Csá!
Mégcsak le se tette a telefont, ReLax már árkon-bokron túl volt. Csak rohant egy poros úton (amelyet futás közben söprögetett a kezében maradt seprű miatt), és egyszercsak meglátott egy embert (aki mellesleg fehér volt), aki egy repülőbe rakosgatott pár dolgot. ReLax megállt a gép előtt, és megszólította az embert:
-Elnézést! A gép az Öné?
-Persze.-válaszolta a tag, aki egy ládából egy érdekesen kinéző játékbabát vett ki, és rakta be a gépbe.
-És el tudna vinni mondjuk...Alaszkába?-kérdezte meg egy bárgyú mosollyal.
-Hááát...igazából nem arra megyek, és nem is kéne utasokat magammal vinnem. De jó napomon találtál meg. Elviszlek egy darabig, majd onnan könnyen eljuthatsz oda.
-Fasza! Yeeeeeeees!...Egyébként mit viszel?
-Csak egy játékszállítmányt Japánba.-mondta miközben egy kislánynak tűnő eléggé élethű játékot tett fel a gépre.-Csak egy pár Csóbitcc és pár Rózsa Hajadon.
-Mivan?
-Ez a nevük a babáknak. Tök barók. Nekem van vagy hat!
-Ooooookééééé...ööö...inkább...
-Na gyere gyorsan most indulok! Egyébként mi a neved zöld barátom?
-A nevem ReLax.
-Az enyém szbszig!
-Egészségedre!
-Nem, az a nevem.
-Az a neved, hogy nem?
-...úgy érzem ez egy hosszú út lesz Japánig...
Azzal elindultak ketten Japánba...
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
Lassú léptekre váltott. Itt vannak fölötte.
Pyro a Wc-n ült. Erőlködött, egyszer sikerülnie kell a moderátori képességei kiterjesztéseinek. Igen! Mindjárt jön...
NEm, ez nem az volt.
Relax takarított. Most jött volna az a rész, hogy min gondolkozott, de Relax nem szokott gondolkozni. Tuladjonképpen nem is tud.
Gillette fejét verte a falba.
AriAmi háborús filmet nézett.
Dile főzött.
Dino a Stupidóból zsívott.
A többiekre is sor került volna ebben a hihetetlen felsorolásban, amikor hirtelen megrázta a földet egy bazi nagy (sőt, baszott nagy) robbanás. Történelmi pillanatnak lehettünk szem, fül, és olvasástanúi. Pyró azonban hirtelen beesett a WC-be, és ezzel elindult a moderátori útján...
Érdekes volt, hiszen egy fúziós megagigagyűrű vette körbe a Földet. Pyrot ugyanis a csatornában a keletkezett nyomás kirepítette a világűrbe, de a mező nem engedte tovább, sőt megégette a haját, így Pyro kopasz lett. PErsze ez is jól állt neki.
AriAmi mikor a tévét figyelte az áramszünetre lett figyelmes. Mi a franc?
- Bazeg Dile, mi a faszom van?
Dile azonban az ananászlevessel volt elfoglalva. Meste'!
AriAmi erős fényre lett figyelmes. Mi a ?
Dile rohant be a szobából:
- Mester, ez mi?
- Nem tudom, fiam.
Gillette, Edmond, Pepe és még sokan mások is némán álltak, tátott szájjal, csöpögő orral, és könnyező szemekkel néztek a világító eget.
- Uránium.
- Barom!
- De...Fertőzés! Anyád, megdöglünk! Lassú halálunk lesz, két fejem nő, és fertőző váladékok cspörögnek ki a halántékomból, miközben a faszom leesik a leprától, és sárga vérben tocsogva a 3 kezemmel egyensúlyozok lebegve a talaj felett. Bazmeg ez gáz! - mondta Edmond.
- Hallod - szólt nevetve Gillette - úgy beszélsz, mint Pyro. Tényleg hol van ez a fradista állat?
- Fasz tudja - pillantott oda Relax, majd folytatta a takarítást.
Star Wars azonban nem volt ilyen nyugodt:
- mi van, ha különleges képességeink lesznek?
Gillette röhögött.
- próbáljuk ki - majd lelökte a szakadék széléről.
Halották Star Wars nyöszörgését...
A Stupido hirtelen reakcióba léphetett valamilyen anyaggal, de vajon ki és miért tette ezt? ÉS milyen hatásai lehetnek?
ÉS hol van PYro ?
Szenvedély nélkül a foci halott.
na mingyá' írok (holnap, de tényleg)
(még elolvasni sem volt időm)
viszont most 2 napig otthon vagyok, rendezem soraimat!
Szenvedély nélkül a foci halott.
Tényleg, Osmiumról nem tud senki semmit? És hogy a mákba került a Domera Darkforce? Neki máshol volt a helye.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Kicsit megrémült, amikor egy emberi csontvázat látott a közelében - hogy ki volt a szerencsétlen utas, azt nem tudta megállapítani. A többiek maradványait azonban nem találta meg, ami csak egyet jelenthetett: valahol máshová kerülhettek. Gondolkozott.. ennyire unalmas lett volna, hogy a társaság magára hagyta őt, vagy a popszakma nem ment olyan jól neki? Talán a banda imidzsébe nem illett bele. Hm..
Amikor idáig jutott a gondolataiban, egy alakot látott meg: a távolban volt, és lassú léptekkel közeledett felé. Aryx hallott néhány mesét az afrikai fegyveresekről, akik az egész kontinens felett átvették az uralmat, de nem így képzelte el őket. Ahogy látta, az emberalaknak négy karja volt (ez is az St műve?), ráadásul mindben egy-egy mesingánt tartott. Hamarosan a társai is megérkeztek, és egyre inkább a géphez közelítettek.
Aryx nem tudta felmérni, mennyien lehettek, ezért inkább futni kezdett - na nem gyávaságból, inkább óvatosságból nem szállt szembe velük. Ismeretlen néppel nem ajánlott harcba keveredni. Úgy érezte, már három, de inkább négy órája futott a terroristák elől, amikor furcsa helyre érkezett: a sivatag kellős közepén ugyanis egy barlangot pillantott meg! Hú vazz, ez ám a mák - gondolta, és belépett...
24 órával és 59 perccel később
A barlangjárat, amibe Aryx került, végeláthatatlanul hosszúnak tűnt. Ráadásul infralátásához is elfogyott a mannája, ezért a sötétséggel is meg kellett barátkoznia. Mikor csendben letáborozott, már egész jó barátok voltak.
Ám a sötétben furcsa, szikrázó fény jött elő. Aktuális hősünk felvonta a szemöldökét, és teljesen ledöbbent, amikor a fény beszélni kezdett hozzá:
- Üdv néked. Én MagicMoment vagyok, a fogtündér.
Aryx szemügyre vette az idegent - egészen apró termetű volt, pillangószárnyakat viselt, kezében csillámló varázspálcát tartott.
- Látom, bajba kerültél - folytatta a varázspillanat. - Én segíthetek neked, ugyanis teljesíthetem három kívánságod!
- Micsoda, kívánsááág?? Egy fogtündértől? Eh, végülis nem rossz. Akkor szeretnék kívánni valamit.
- Teljesült.
- Mi???
- Mondom, a kívánságod teljesült.
Aryx ledöbbent - annál inkább, mikor érezte, hogy tényleg szeretne kívánni valamit, méghozzá sokkal erősebben, mint korábban.
- Állj-állj, ez érvénytelen!
- Semmi baj, még mindig maradt két kívánságod - bíztatta MagicMoment.
- Hé, baszd meg a kívánságomat, ez így nem lesz jó!
- Rendben.
- Neeee!!!!!!
Aryxnak gyorsan el kellett fordítania a tekintetét - MagicMoment ugyanis tényleg megbaszta az ő kívánságát!! Mikor a fogtündér végzett, ismét megszólította Aryxot:
- Mondd, mi lesz az utolsó kívánságod?
- Ember, ez így egyáltalán nem fair. Szóval most akkor legyen végtelen kívánságom, és haverok leszünk.
- Sajnos ez nem illik bele a munkaköri leírásomba.
- Akkor dögölj meg!
- Jó... oh, faszom, már megiiiint...!!!
MagicMoment semmivé foszlott. Aryx elszomorodott, és bűntudat mardosta. Kinyírni egy fogtündért... de hát csak véletlen volt! Éppen fél órája önmarcangolódott, amikor ismét felcsillant a remény: Pontosabban maga MagicMoment volt az, aki ismét előtte csillogott!
- Ez szemétség volt.
- Eh... tudom, bocs, tényleg... de hát megdöglöttél, nem?
- Az asztrálsíkból jöttem, vagyis bármikor visszatérhetek erre a helyre, ha netán megint megdöglök. De tudnod kell, hogy az elmúlt fél órában átírtam a szerződésemet, vagyis nem lesz több ilyen húzás! Három kívánságod van, és kész, így kiegyenlítődik a számla.
Aryx arra gondolt, mennyire szeretne már kijutni innen - vagy eljutni valahova. Ezért MagicMoment rögtön teljesítette első kívánságát - fényt adott, és elvezette őt a járat végére.
- Ha megbocsátasz, én innentől lelépek - jelentette ki a fogtündér.
- Szép dolog, akkor te is itthagysz?
- Nos... igen. Egy különös faj él ennek a barlangnak a belsejében.
- Különös faj?
- Az. Úgy tudom, csak embereket falnak fel, de én erre a birtokra már nem léphetek be. Majd még jelentkezem, ha új kívánságod akadna. Most elhúzok, sok a munkám, na viszlát!
Mikor MagicMoment eltűnt, Aryx egymaga lépte át a birtok határát. "Tartozol nekem még két kívánsággal" - motyogta Aryx magának. Egyre gyanúsabbá vált neki ez a barlang - szinte otthon érezte magát benne. Itt már nem volt sötétség, fáklyák sokasága szolgálta a fényt. Teljesen elámult, amikor a falakra pillantott - barlangfestmények, nahát! És valóban, csak nézte őket: bölények, mammutok, kardfogú zsiráfok és falloszok voltak a falakra festve. Ráadásul zene is szólt a távolban, méghozzá az Észídíszí klasszikus "Highway to Hell" száma - messze állt a világ legjobb dalától, háttérzajnak viszont kellemes volt.
Aryx annál jobban meglepődött, amikor észrevette, hogy a földet emberi csontok borították.
- Hé, idegen - kiáltotta valahonnan egy hang. - Nem tűrjük errefelé a betolakodókat.
- Pláne akkor, ha afrikaiak - tette hozzá egy másik.
- Vazz, ti is afrikaik vagytok! - szólt oda Aryx.
- Az más... mi az afrikai fegyverbuzi embereket nem bírjuk.
- Zsiráf vagyok.
Erre a hangok susmorogni kezdtek. Aryx nem értette, mit beszélhetnek meg egymással. Még a zene is elhallgatott.
Az ismeretlenek előbújtak rejtekhelyeikről. Lándzsákat tartottak a kezükben, de nem merték Aryxra szegezni. Ahogy a fogtündér megjósolta, valóban különös lények voltak: emberek, félig ember, félig zsiráfok és... teljes értékű zsiráfok! Ráadásul több fajra bomlottak: foltos, csíkos, kardfogú és különféle színű zsiráfok jöttek oda hozzá.
- Látom idegen, fajtánkbeli vagy - kezdte mind közül a legkülönösebb zsiráf. Nem szőrzettel, hanem tollakkal volt beborítva, és szárnyakat viselt. - Honnan jöttél, és mit keresel a kolóniánkon?
Aryx a válaszát fogalmazta. Mit feleljen ezeknek a népeknek? Alaszkát biztos nem ismerik! Talán repülőt sem láthattak még, ilyen mélyen. Végül, mivel semmi értelmes nem jutott eszébe, így válaszolt:
- Az égből jöttem.
Feszült csendet váltott ki Aryx ezzel a mondatával. A különféle zsiráf-szerzetek letették lándzsáikat, és mélyen meghajoltak.
- Pont úgy... - szólt a szárnyas. - Pont úgy, ahogy az Orákulum megjósolta. Láthatjátok ti is - eljött a megmentőnk... a Sámán, akire régóta vártunk.
A zsiráftömeg ünnepelt... volna, ha egy kétkedő hang nem lép közbe:
- Hé, még nem bizonyosodtunk meg a kilétéről! - a kétkedő hang egy teljesen fekete szőrű, kardfogú, vörösszemű zsiráfhoz tartozott. - Mindenekelőtt ki kell állnia a próbát, hogy kiderüljön: tényleg ő-e az, aki.
- Miféle próbát - vetette közbe Aryx, de eközben egy félzsiráf rohant elé. Letérdelt, és két kezével egy párnát emelt a magasba - pontosabban Aryx orra alá. A párnán pedig...
- X-Cite!!???? - rémült meg Aryx.
- Ne aggódjon, Sámán - mondta a szárnyas zsiráf. - Ez csak egy amolyan próba.
Aryx farkasszemet nézett a párnán lévő doboz X-Cite-tal. Egyre nyúlósabb nyakával közel hajolt hozzá... de nem tudta megtenni.
- Phew! Nem és nem! Nem fogyasztok X-Cite-ot a kedvetekért. Sajnálom, de azt hiszem, nem én vagyok a ti megmentőtök.
A félzsiráf szolga megdermedt, még a párnát is elejtette. Már megint egy újabb, feszült csend.
- Láttad, Darkforce, nekem volt igazam - mondta a szárnyas a fekete zsiráfnak. - Ő az egyetlen közölünk, aki képes az Ellenállásra. Nem hagyja, hogy csicskáztassák, mint a többi fajtánkbeli.
A Darkforcenak nevezett zsiráf szégyenében lehorgasztotta a fejét. A szárnyas zsiráf pedig egyenesen Aryxhoz lépett.
- Régóta vártuk már az érkezését annak, aki megmenti népünket az afrikai terrortól.Üdvözlünk köreinkben... ööö, szal...
- Aryx.
- Üdvözlünk, Aryx Sámán. Kérlek, foglald el megérdemelt helyed népünk élén. Hamarosan a szent csarnokba vezetünk.
Aryx büszke volt önmagára. Először a hírnév, és most... a Sors összehozta azokkal, akik őt várták. Hogy az atyám milyen büszke lenne, ha látna! - gondolta.
- Mi a neved? - kérdezte a szárnyastól.
- Megtisztel a kérdésével, Sámán. Wingnek hívnak, népünk agrárigazgatója.
- Akkor Wing, örömmel veszem szolgálataidat.
Majd a többi zsiráfhoz fordult:
- Nem hagyom, hogy többé elnyomás alatt legyetek. Atyám felszabadította a vízilovakat. Én felszabadítom a zsiráfokat!
Hangos ünneplés fogadta Aryx bejentését. Akadt azonban egy hang, mely mindent felülmúlt.
- Wheheheeeehehehe - hallatszott egy földöntúli kacaj.
- Ki az ott? - kérdezte Aryx.
- Egy nemkívánatos személy - suttogta halkan Wing. - Valaki, aki köztünk él, de szintén rettegésben tartja népünket.
Aryx látta, ahogy a távolból megjelenik az alak - nem zsiráf volt. Egy nagydarab, ánded állat rajzolódott ki lassan.
- Hehehhehe - nevetett az állat. - Mi van, zsiráfnép, kértek M&M's-t? - azzal két tucat csomag M&M's-t húzott elő, és egyenként vágta hozzá mindenkihez, aki a röppálya útjába került. - Whehehehe, tessék, tessék, tessék! Van még bőven, tessék!
- Hé te! - kiáltott az állatnak Aryx. - Szerintem itt helyben fejezd be, amit csinálsz.
- Hehehehe, csak szeretnéd - vigyorgott a nagy állat, és fullasztó X-Cite lehellete betöltötte a barlangot. - Ő lenne a ti sámánotok, ez a Tokio Hotel-utánzat? Whehehehe....
- Nem beszélhetsz így a Sámánunkkal - húzta ki magát Wing, és szembefordult a betolakodóval. - Bármilyen sértés végzetes lehet számodra, így az inzultálásaidat inkább hozzám intézd!
- Ja, Wingnek igaza van, inkább őt baszogasd, ne engem! - értett egyet Aryx.
- Hehehe, megmentő. Ha nem tudnátok, én is régóta vártam rá.
Aryx figyelte, ahogy az alak figyelte őt (húúú, micsoda fejezet... mindenki figyel mindenkit...)
- Mondd, csicskásom, ki vagy te?
- Whehehe, hogy ki vagyok? Valaki, aki ismeri az X-Cite receptjét. Valaki, aki talán a leghatalmasabb erőkkel rendelkezik ezen a világon. Valaki, aki egészen idáig menekült a fejére kitűzött vérdíj miatt (na nem mintha bárki el tudott volna bánni velem, csak hát a békesség...).
Az állat közel lépett, és egy csomag X-Cite-ot emelt fenyegetően a magasba.
- Valaki, aki ismerte az atyádat.
<folyt. köv., csak most nekem sem volt időm >
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
- Üdv néked, idegen - szólította meg a vörösköpenyes mágus.
- Oh, nem kell idegennek nevezned, lehetünk barátok is - lelkesedett Pepe, de visszafogta magát, mielőtt magához nyúlt volna.
- Akkor hát szólíts Damme-nak.
- Bazdmeg Merlin, hány kibaszott neved van még!? ,I,,
- Pepe, szükségünk lenne a segítségedre - suttogta Damme, és egy együttes fényképét nyomta Pepe orra (?) alá <ööö... abominationöknek van orruk? Nem emléxem már, régen waroztam > >. - Mondd kérlek, hogy ismered őket.
Pepe kidülleszette a szemét, amikor meglátta tegnapi barátait - 2 fradista, egyikük PC Dome Moderátor pólóban, egy valódi troll, és egy félzsiráf foltos valaki.
- Óóó, hát persze, tengap Magyarországot hódították meg a legújabb slágerükkel. Én turnéztattam őket, aztán... aztán... - Pepe arcán <na, az tényleg nincs nekik > > egy könnycsepp vízesett le. - Magamra hagytak, felszálltak a gépükre és... *szüp*
- Értem Pepe, semmi gond.
- Bazdmeg, én nem értem, Hókuszpók. ,I,,
- Pepe - így Damme. - Szeretnéd, hogy megtaláljuk a barátaidat, és visszakaparintsd őket?
- Hááát...
- Akad a tarsolyomban egy örökéletű bérlet a legnagyobb osztrák kosárlabda-klubba - halászta elő Damme a ticketet. - Ezt, és a barátaid fotókollekcióját is megkaphatod az együttműködésünkért cserébe.
Pepe nem értette, hogyan találta ki Damme az ő legnagyobb, legtitkosabb álmait.
- Persze, engedelmeddel, tiszta szívű mágus. Azt hiszem, Afrikába tartottak, de most üres a reptér, sajnos.
- Nincs helye itt sajnálatnak. Jó megérzésekkel rendelkezem.
- Érzésekkel??? Ahhh....
- Éppen ezért nem tartom elképzelhetetlennek, hogy hamarosan egy kivénhedt Lich és egy éjelf nő társaságában találjuk magunkat, méghozzá egy Konkord fedélzetén.
Pepe felnézett az égre, mert épp az emlegetett szamár, pontosan az emlegetett Konkord süvített el a fejük felett - és éppen itt, az osztrák reptéren kívánt leszállni!!
- Látod, Pepe, ahogy megjósoltam. Gyere, társulj velünk, és utazzunk egyet a mesés Afrikába.
- De ott meleg van... habár... meleeeg... igeeen.... barátok....
- Akkor induljunk, Pepe, kell a Konkord, és azt is megmondom, hogy a rajta lévők is a te barátaidat keresik.
- Bazdmeg Raistlin! ,I,,
Az Afrikában landolt gépen mindenki ReLaxot nézte vádlón. Lezuhanni egy repülővel, hát, nem kevés tehetség kell hozzá. Kevésen múlott, hogy mind a hat utas - ReLax, Pyrogate, Gillette, Aryx, Edmond és egy pap - nem vesztette el a fogát, ill. egyéb létfontosságú szerveit. Nagy szerencse, hogy a raktérben nem kapott lángra Edmond 20 benzineskannája.
Aryx kitekintett az ablakon át a sivatagra, miközben mellette a sok értelmes szereplő egymás elpusztítása mellett döntött.
- ReLax, ezt még megbánod! - fenyegetőzött Pyrogate.
- Eh, de túléltük, vagy nem? Különben meg \!/
- Gyermekeim - állt fel a pap az üléséből. A pap azért tartott velük, mert a nyugati katasztrófafilmek óta tudjuk, hogy feltétlenül szükséges egy zuhanásra ítélt gépre vagy egy süllyedésre szánt hajóra egy papot felpakolni (felpapolni). - Gyermekeim, ne vitatkozzatok, inkább adjatok hálát Urunknak, amiért megmentette lelkünket.
- Ki vagy te? - kérdezte Aryx érdeklődve.
- Engedelmeddel, a nevem Star Wars atya.
- NEEEE!!!!!! Hány Star Wars van még?? - tette fel a kérdést mindenki - még Edmond is.
- Ó, ne ítélkezzetek felettem ilyen hamar, gyermekeim, kérlek, a vétkeiteket és a velem kapcsolatos véleményeiteket az e-mail címemre küldjétek.
- Inkább zuhantunk volna le, minthogy ebben haljunk meg - verte a fejét a falba Gillette. - Zuhantunk volna le, robbantak volna fel a benzineskannák, vagy afrikai fegyveresek végezzenek ki inkább!
Amint ezt kimondta, kerepelő lőfegyverek hallatszottak - átsajtolták a gép oldalát, néhány szereplőt eltaláltak. Mindez semmi sem volt ahhoz képest, mikor Edmond benzineskannái hirtelen tüzet fogtak a raktérben...
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Németországban járunk, ahol éppen egy fárasztó nap után haladtak az emberek hazafelé.
-Ja, ja. Ficke, ficke, schpriccen plafon!
-Ahh...ahh...du bist sehr groß!
Az iménti párbeszédet lefolytató két üzletember (akik éppenséggel a cégük jelenlegi helyzetét ecsetelték) nem nagyon figyelt fel a közeledő taxira. A taxi egy közelben lévő parkolóban állt meg. A sofőr hátrafordult, hogy közölje utasával, hogy utasa ma se fog enni.
-200 Euro!
-,l,,-majd válaszként egy hangtompítós pityuval 5-ször fejbelőtte a taxist, és folytatta:
-BUMM a fejbe / ez meghat haver / BUMM a fejbe...
Silent Assassin kilépett a taxiból, és önelégülten vigyorgott. Nem hitte volna, hogy ez a kiruccanás ilyen mókás lesz. Lövöldözhetett annyit, amennyit akart (eddig 10 ember kárára), és nem kellett tartania semmitől, mert mindenki hót satu a Hülyeségtől. Egyetlen problémája az volt, hogy eljusson Ausztriába, hogy még időben kapcsolatba tudjon lépni Aryx-szal, mert szörnyű veszély leselkedik rája. Rohadt küldetések... ,l,,
[flessbekk]
-Hol a búbánatba voltál?!-kérdezte kissé ingerülten AriAmi.
-Kabbe!! ,l,,
-Barom! Dile-t elküldtem, hogy téged keressen meg!!! Nagyon aggódtunk, hogy hol vagy!
-Tényleg?
-Egy faszt!
-,l,,
-Nade...Fontos feladat van a számodra. Aryx nagy veszélyben lesz, ha lelepleződik, és neked kell segítened neki...mert Takashi állandóan a katanáját birizgálja, és mellesleg szükségem van rá...olyan jó hátmasszőr...és Julia meg épp egy fontos küldetésen van Dile-lal...Szóval menned kell!
-,l,, ,,l,
[/flessbekk]
-Kurva AriAmi! ,l,,-szitkozódott a Csendes, miközben épp keresett egy utazásra alkalmas járművet. Ekkor valaki megszólította:
-Elnézést?
-HŰCSEZDMEG!-lepődött meg Silent, de úgy, hogy rálőtt a megszólítójára. Még nagyobb meglepetésére azt vette észre, hogy megállította a golyót, majd az lekoppant a földre.
-Ez elég veszélyes volt...-sóhajtott egyet a megszólító. Silent észrevette, hogy elégge különleges megjelenése van (vörös köpeny, varázslósityak), és levonta a következtetést:
-VoV! Há te vagy a Nejó, vagy mi a szösz?
-Én? A nevem Damme, és azt szeretném kérdezni Öntől, uram, hogy lehet, hogy véletlenül talán, de tényleg csak úgy...
-Nyögjed már vazze'!
-Nem látta-e ezeket az egyéneket?-azzal odanyújtott egy fotót, amin rajta feszített Pyro, Gillette, ReLax és Aryx (Bill-ruhában).
-Há' hallod én is őket keresem! Ketten megkereshetnénk őket. Gyere te gyökér Gandalf, én tudom az utat!
-Köszönöm szépen kedves uram!-és azzal elindultak Ausztria felé.
Eközben:
-ÖREGSZEEEEEEEEEEEEEEEM!-fakadt ki Dile. Kicsit rosszul érintette, hogy pont lemaradt Aryx-ékról. Az meg még jobban, hogy azt mondták neki, hogy pont akkor elvesztették a gépüket a radarról. Ha ezt AriAmi megtudja...
-Julia! Megteszünk mindent, hogy megkeressük őket. ÉRTEM?!
-...Fleisch...-káromkodott csendben Julia.
És most térjünk vissza a repülőre:
-HOL TANULTÁL MEG REPÜLNI TE NAGYONBALFASZ?!-üvöltötte torkaszakadtából Pyrogate.
-Sehol. Csak mondták a rádióban, hogy hogy kell vezetni egy ilyet, mert azt kértem, hogy segítsenek nekem. De aztán átkerültünk Afrikába, ott meg halandzsául kezdtek beszélni...-mentegetőzött ReLax.
-HOGY MIIIIIIIIIIII?! ÉS MI RÁD HAGYTUK A REPÜLÉST?!?!?!
A repülő csak zuhant, és zuhant. Már épp becsapódott volna, mikor egyszercsak Pyro valami különöset érzett. Valami...furcsát. De ez az érzés csak egy pillanatig volt jelen, és mikor elmúlt, valami varázslatos történt: a gép kezdett lassítani, majd szépen földetért. Pyro eszmélt föl a legelsőnek a meglepődöttségből, és ő vette észre a kint álló alakot. Pyro felfedezte benne az Erőt...a Moderátori Erőt.
-Te ki vagy?
-Én vagyok a megmentőd. Még sokat kell tanulnod ifjú moderátor.-azzal elkezdett sétálni a géptől elfelé. Pyro nem volt megelégedve a válasszal.
-MI A NEVED?!
-A nevem? MagicMoment...-és mikor kimondta egy mágikus pillanat alatt el is tűnt. Pyro csak nézett, mint Rozi a moziban, de aztán felfogta a történteket. Tudta mostmár, hogy valahogy fejlesztenie kell moderátori képességeit. Méghozzá gyorsan, mert épp egy afrikai hadúr géppisztolyos osztaga tartott feléjük...
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
PYro, Gil, Aryx és Relax útban voltak Alaszkába, de a sok megpróbáltatás után, és A NAgy könyv utasításai alapján inkább új utat választottak. Gépre szálltak, és elindultak a messzi Afrikába. Aryx nem tudta, hogy hamarosan rokonokkal találkozhat és az élükre állhat.
Pyro utálta a sivatagot, és remélte inkább a dzsungelben fognak leszállni, de tulajdonképpen nem tudta hova mennek. NEm az ő dolga volt. Relaxra hagyták, mivel túlbuzgóságában repülőt is megtanult vezetni. Vagy csak ezt mondta...
A csapat tartott Afrika felé. Egy darabig...Relax ugyanis nem volt a helyzet magaslatán, és hirtelen zuhanni kezdtek, Gillette beverte a fejét, Aryx majdnem a nyakát szegte (szó szerint), Pyro pedig lázasan egy Chivas Regal után kutakodott. A repülő pedig csak zuhant...
(bocs de nem volt sok időm)
Szenvedély nélkül a foci halott.
Edmond egy teljesen átlagos ufonauta, már vagy 300 éve él Magyarországon, inkognítóban. Repülőcsészealja lezuhant, miután a gonosz törökök lelőtték egy ostrom közben, valahol a kárpát-medencében. Így hát kénytelen volt beilleszkedni a magyarok közé, ahol rengeteg csudi jó kalandot élt már át.
Megélt két világháborút, pár rendszerváltást, emigrált, aztán visszajött, később tüntetett, aztán beállt rendőrnek, szóval van már tapasztalata. De ami egy nap történt vele, az minden addigi kalandot felülmúlt.
Éppen szokásos injekcióját adta be magának a kunyhójában, amikor megérkeztek hozzá a furcsa szerzetek. Az injekció egyébként az akkoriban elterjedt St fertőzés ellen szolgált, az otthoniak küldték neki rendszeresen. Nem volt szabad, hogy a földlakók felfedezzék ezt a csodaszert, úgyhogy mikor kopogtak az ajtón, egyből bevágta az egész cuccot egy fiókba.
*KOPP-KOPP*
Edmond odasietett az ajtóhoz, és a fogával kinyitotta a kilincset. Igen a fogával, ugyanis Edmondnak lábai vannak kezek helyett, magyarul négylábú, mint egy kutya. Az ajtóban egy nem mindennapi csapat állt: egy fagyott rendőr, egy borotvapenge, egy abomination, egy igazi bunkó fradista, egy troll, és egy félig zsiráf, félig Tokiohotel-énekes, foltos valaki.
-Pyrogate vagyok - szólalt meg a fradista - Szükségünk lenne egy kis nyálra, kifogyott a kocsinkból.
Eközben Star Wars, a lefagyasztott rendőr eldőlt, és ráesett Relax, a troll lábujjára.
- Aú bazmeg - kiáltott fel - húde mocskos ez a hely, hadessek csak neki. - Azzal felkötötte a köténykéjét, és nekiesett megigazítani a kispárnákat Edmond ágyán. Edmond megijedt, nem szerette volna, ha a troll megtalálja a vakcinákat. Ezért belerúgott az egyik lábával Relax lábujjába.
-Aú bazmeg. had takarítsak már ki ne légy ilyen geci.
Edmond a második lábával is belerúgott
-Aú, rándván fájt
-Figyelmeztetlek még van két lábam!! Ne turkálj a cuccaim közt.
A többiek meredten néztek.
-Nézzétek már, ennek négy lába van tényleg! - röhögött Gilette.
-Nincs -válaszolt vissza.
-De látom, ott kilóg a ruhád alól!
-Dehogy lóg ki.
-Ne szórakozz már velünk!
-Najó bevallom, én egy földönkívüli vagyok, és tényleg négy lábam van. 300 éve élek a bolygótokon. Edmondnak hívnak.
Rohadt jó vallató ez a Gilette - gondolta magában Edmond - átlát a mesteri hazugságaimon.
Aryx megpillantotta a szoba sarkában tornyosuló benzineskannákat.
-öö szóval van benzined?
-Nincs.
-Dehát ott van a szoba végében vagy 20 kannányi.
-Dehogy van, ne röhögtess már.
-De ottvan. A benzinszagot is érzem.
Edmond rájött, hogy profikkal van dolga, nem érdemes tovább titkolóznia.
-Najó bevallom, van benzinem. De nem adom ám ingyen!
-Hát
-Tudjátok van egy háziállatom, aki velem utazott ide az űrből. Foxi! Gyere csak ide! Vendégeink vannak.
Foxi előmászott a szomszéd szobából. A csapat tagjai hátrahőköltek, mivel foxi egy óriási sétáló fülkagyló volt.
-Sajnos elfogyott foxi kajája. Ha adtok neki kaját, akkor én adok benzint.
-És mit eszik...ez az izé??? - Mondta Gilette.
-Hát fülzsírt, mimást.
-Fülzsírt?? Honnan szedjünk mi neked fülzsírt?
-Nekünk trolloknak rengeteg fülzsírunk van. - Mondta végül Relax - És ezt Edmond nagyon is jól tudja.
-Bizony, bizony - ismerte el Edmond - Mivelhogy már 300 éve élek itt, nagyon sokmindent tudok a világról. Ezenkívül a hazugságok és a félrevezetés feketeöves mestere vagyok. Sokat kellett gyakorolnom, csak így élhettem túl 300 évet ebben az országban.
-Igaz - mondta Pyrogate
-Ott a pont - így Aryx
-Ja - tette hozzá az arra kerekező statiszta.
Relax törte megtörte a csendet:
-Szóval...adj plz egy vödröt akkor Edmond.
-Persze, persze tessék.
Azzal Relax elkezdte kifröcskölni a füléből a fülzsírt. Csak úgy ömlött belőle, egy tisztességes trollhoz méltóan.
-Mégegyet - Relax elkezdte túrni a másik fülét is.
Miután végzett, Edmond elégedetten megszólalt:
-Remek! Ezen Foxi egy hónapra is ellesz.
Pyro, Gilette, és Aryx abbahagyta a hányást.
- Figyelj - mondta Pyro - Szükségünk lenne egy olyan bölcs hazudozóra, mint te. Nem segítenél menedzselni a lánycsapatunkat?
- Dehát, milesz akkor Foxival??
-Majd itthagyjuk neki Star Warst, biztos jól fog vele bánni, nem fogja verni. Elvégre rendőr.
-Igaz - mondta Gilette
-Ott a pont - Mondta Aryx
-Ja - mondta tudjátokki. Nem írom le, hogy statiszta, mert túl hosszú szó, nem szeretek túl sok karaktert fecsérelni egy ilyen beszólásra.
Megfogták a merevvé jegelt Star Warst, és ráhajították Edmond ágyára.
-Á a kispárnákra vigyázzatok! Ne legyetek már ennyire trehányak! Ejnye-bejnye - fejezte be a fejezetet Relax
"Yes, I know my enemies: they're the teachers who taught me to fight me. Compromise, conformity, assimilation, submission, ignorance, hypocrisy, brutality, the elite."
- MORTAL KOMBAAAT!!! JAX WINS! FA-TA-LI-TY!
Igaz, ezekre a közbekiáltásokra senki sem figyelt egy idő után. Ahogy Aryxra sem, mert bár az eltelt két napban furcsa foltok jelentek meg rajta, továbbá nyaka is kétszeresére nyúlt és arca is megnyúlt (félúton tartott a zsiráf-lét felé), a többiek úgy gondolták, biztos megint elsminkelte magát.
Az előttük megjelenő POL ICE-matricával és szirénával ellátott Buzukira azonban mindenki felfigyelt. Még Pepe is megrémült, amikor a rendőrkocsi megállt, és egy biztosúr szállt ki belőle.
- Hé, maguk ott! Megállni!
- Ne már... - sóhajtott Aryx keserűen.
- Heh, végre valami - mondta Pyrogate, aki elég magabiztosnak látszott beavatása óta. - Egy pillre végre kiszállhatunk, kicsit elintézzük az embert, mi bajunk lehet?
A kamion lefékezett, Pyrogate, Gillette, ReLax és Aryx egyenként szállt ki belőle, csak a nagydarab Pepe maradt ott, a kormányt szorongatni.
- Eh, biztos úr - szólt Gillette. - Mi a probléma?
- Nem tetszik nekem a kamionjuk.
- Hé, ez nem kamion! - kiabált Aryx. - Ez a lánycsapatunk turnébusza!
- Ah, hm, szóval turnébusz. Vannak hangszereik?
- Ja, az én PSP-m, rajta a DJ-programommal és ReLax mortalkombatával - mondta Pyrogate.
- Értem - bólintott a járőr. - Nos, ahogy látom, alaposan meggyűlt a bajuk a helykihasználással.
- Ja, azzal meggyűlt - értett egyet kelletlenül ReLax. - Ha Pepét kidobjuk, máris mindannyian elférünk, ugye erre céloztál, te biztosúr?
- Mi? Ó, nem, nem, nem erről van szó. Épp ellenkezőleg, maguk túl kevesen vannak.
- MIIII?????!! - rémült meg egyszerre a csapat.
- Ahogy én látom, mégegy ember elfér a turnébuszukban. Sajnálom, ez a törvény.
- És ki hoz ilyen törvényeket? - kérdezte morogva ReLax.
- Természetesen AriAmi királyunk.
- De ő már lelépett! - vetette közbe Pyrogate. - Semmi dolga nincs már a legózáson kívűl.
- Az lehet, de törvényei mostmár örökké velünk maradnak. A helykihasználás-törvény pedig kimondja, hogy egy személygépkocsiba legalább annyian szállhatnak be, amíg az szgk. nem telik meg teljesen. Ez a törvény létfontosságú a népesség fennmaradásához.
ReLax már kezdte érteni, miért kell végeznie AriAmival. Pyrogate megkérdezte:
- Egyébként ki vagy?
- Engedelmével, én Star Wars vagyok, Magyarország utolsó rendőre. Vagyis én vagyok itt a törvény.
- Miért kell egy rendőrt Star Warsnak hívni?
- Azóta így hívnak, amióta megírtam Star Wars-cikkemet a PC Dome-ra.
- Mit és mire?? - kérdezte Aryx.
- A cikkemet... meglehetősen jó játékról írtam, kérem, előbb olvassák el a cikkemet, és aztán ítélkezzenek felettem. Sokan nem értik a 45%-os értékelésemet, pedig szerintem egyértelmű: A grafika 20%, az írtózatosan rossz egy 8 éves játéktól, a játszhatóság 50, a hangulat 95, a hangok 80, a zene 99, a videó pedig 100%: ezt így matemetikailag összeadva pont kijön a 45%, nem értem, mit nem lehet ezen érteni.
A többiek összenéztek, nem értették, miről beszél az ország utolsó rendőre.
- Ez itt Vipera? - mutatott Pyrogate a Star Wars övén lógó fegyverre.
- Vip... ó, nem, magyar rendőr nem használ ilyen barbár fegyvert - Star Wars kezdett feszültté válni, még a leeső azonosítójelvényét is alig tudta elkapni, és visszakasztani.
Amikor ez megtörtént, ReLax gyorsan közbelépett, és adamantiumkarmaival végleg leszakította Star Wars jelvényét. Ez pont elég volt ahhoz, hogy a rendőr figyelme elterelődjön, és Pyrogate kilopja az övére akasztott Viperát. A fegyver Star Wars tarkóján koppant, aki egyenesen Gillette homlokának csapódott - sikerrel fejelték le egymást. Star Wars-rendőr a földre vágódott, de még mindig megpróbált felkelni.
- Aaa... cikkem... kérem, olvassák el a cikkem... és a fórumon... kérem, mondják el rólaaam... a... véleményüket...
Ezt már Aryx is unta, és hirtelen felindulásból lefrostarmorozta a rendőrt - mivel Aryx még csak kezdő volt ilyesmik terén, ez jó 10 percet vett igénybe, mire végre Star Wars fogta magát, és jéggé fagyott.
- Na, így már nem lesz gondunk a helykihasználással - jelentette ki Pyrogate, miközben Star Wars fagyasztott testét próbálták a kamionba maguk közé gyömöszölni. - Látjátok srácok, milyen sokra mehetünk mi egyesített erővel. Most már teljes nyugalommal indulhatunk Ausztria határához!
Egy Harley Davidson robogott el mellettük.
- Ja, ezt jól megcsináltátok! - kiabált oda a rég nem látott statiszta, mielőtt tovaszáguldott volna.
Pepe beletaposott a gázba, és a kamion (a turnébusz) kerekei lazán hajtottak át a szolgálati Buzukin, apró morzsákká szedve azt.
Budapest...
- Most... minden el fog dőlni... - mondta a ReLax lakásán tanyázó részeg csöves, és eldőlt.
Easynet összeszedte magát a kosszal, vizelettel és fekáliával beborított padlóról. Böffentett egyet, és éppen egy újabb padlóra vizelésre készült, amikor csengettek egyet.
- Hé, nincs itthon senki, tűnjenek már innen - kiáltotta oda Easynet.
Ekkor azonban az ajtó kirepült a helyéről. Szó szerint kirepült, és egyenesen Easynetnek csapódott. Easynetnek mégegyszer össze kellett szedni magát, és nagyon megdöbbent a belépő két alak láttán... két vörösköpenyes ember lépett be ReLax (vagy mostmár Easy) lakásába, és meglehetősen ijesztőnek tűntek. Mint valami mágusok.
- Kik... kik vagytok?
- Az titok, halandó. Az viszont biztos, hogy te nem a ReLax nevű troll vagy.
- Hé, akkor meg tűnjetek a házamból!
Az ifjabb mágus az öreg szakállasra pillantott, majd bólintott egyet, és Easyhez lépett.
- Easynet - szólította meg a fiatal mágus.
- Vazz, honnan tudod a nev...
- Easynet. Kérlek, nézz rám, nézz egyenesen a szemembe.
- Fúj, kösz, nem vagy az esetem.
Easynet elfordult, mert már nagyon akart volna hugyozni. Mozdulatai azonban megakadtak, és valami arra késztette, hogy szemeiből kipislogja a csipáit, és a mágus szemébe pillantson.
- Eeeeaaaasyneeeet - szólt lágyan, búgó hangon a fiatal mágus. - Nem tudsz te semmit, egyszerű halandó. Nincs szükségünk rád, így álomba kell merülnöd. Nos, Easynet... szép álmokat, halandó barátom.
Easynet továbbra sem bírta elkapni a tekintetét. Forróság járta át a testét, és... lángra kapott. Easynet kiáltozni próbált, de erre sem jutott ideje. A tűz villámgyorsan égette porig szegényt, és egy-két másodperccel később Easyből nem maradt más, csak egy kisebb hamudomb ReLax padlóján.
- Ezzel végeztünk, Jean - fordult az ifjú mágus az öreg szakállashoz. - Olvastam a gondolatában, de nem tudott semmit.
- Akkor menjünk, Claude - válaszolt a vén Jean. - Mielőbb meg kell találnunk azt a Pyrogate-et, ReLaxot, Gillettte-et és Aryxot. AriAmi már a markunkban van, őt majd Van lerendezi, és visszaveszi tőle Mindentlátó Samet.
- Az jó lenne.
- De ne feledd, Claude: most még nem tudhat rólunk senki se. Amióta megjelent a Hülyeség, varázserőnk megtízszereződött, és a Négy Mágus újra a régi formájában van. A feltűnést viszont egyelőre kerülnünk kell, amíg nem lesz nálunk Mindentlátó Sam, amit az az áruló Tacker Takk, vagy Twisted Track, vagy akárki lopott el tőlünk. Ha bárki feltámasztja a patkányt, az a világ minden Hülyeségét magába szippantja, ezt ne téveszd szem elől, Claude, és a mi varázserőnknek is annyi lesz, mielőtt helyreállítanánk a rendet.
- Rendben, rendben, de ezt Van úgyis megteszi helyettünk. Damme meg talán elintézi a másik bandát, ő úgyis a leggyengébb közölünk. Akkor sem lenne semmi esélyük, ha minden erejüket egyesítenék ellenünk.
- Ahogy mondod, Claude, ahogy mondod.
A két vörösköpenyes mágus távozott, ki a ház előtti utcára, ahol a közterületi hangszórókból hangosan dübörgött a jól ismert dal:
"...SZEREZD MEG HÁT MIIIND!!!! MI GYŐZÜNK A LEGVÉGÉÉÉN, POKÉMON, ÓÓÓ, TE IGAZ BARÁÁÁÁÁT, A GYŐŐŐZELEM VÁR RÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁD!!!!!!!!!..."
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Közben Aryx a remek hányása után visszament a többiekhez. Relax épp takarított, Gillette a dugi X-Cite-t kereste a zsebében, míg Pyro Fradi-sört kért. Aryx végignézte ezt az idilli jelenetet, majd Gillettehez szólt.
- Az mi??? - kérdezte félénken.
- X-Cite! - súgta oda Gillette, hogy más ne hallja meg. - Illegális. Már nem gyártják, csak Kínában.Ez is a vírus miatt van.
- És és milyen? KAphatok? - Aryx szeme kerekre nyíltak. Láthatólag így akart hatni Gillettere, de elfelejtette, hogy Billként így-is úgy-is csak egy nyálas buzi lesz.
- OKé, vigyázz vele. Robban a szádban. - Gillette vigyorgott. Relax felkapta a fejét, hiszen utoljára 3 éve ehetett ilyet. Talán a lelke mélyén ezért is csatlakozott ősi ellenfeleihez. No meg mert AriAmi még ősibb ellenfele volt. PErsze, ha jobban belegondolunk Xelar volt a legősibb ellenfele a gonosz éne volt. De erről azt hitte megszabadították tőle. Valőjában azonban...
Aryx ekkor rohant ki hányni. Gillette nevetett, és bevett egyszerre tízet.
- Heh! - mondta nevetve.
Pyrogate a hátsó sarokban ült bágyadtan. Tudta, hogy AriAmival találkoznia kell, de míg mindenki azt hitte, a háború miatt, ő szövetséget akart ajánlani. Az ST ellen! Azonban senkiben nem bízott, kivéve...
- Be kell lépnem a Dome-ra. - motyogta magában, majd hátrafordult: Srácok, el kell mennem a slozira. Dobok egy medvét.
Relax értetlenül nézett rá.
- Szarnom kell bazmeg - ordított Pyro, majd eltűnt a wc felé.
Bement a slozira, és 4x meghúzta a lehúzóját. Várt 4 percet, mire megjelent 4 strandpapucsos ember, és közrefogták. Egy időre elvesztette az eszméletét....
Amikor felébred, egy másik WC-ben volt, és Dino ült előtte a slozin.
- Hallod, változtathatnál a szokásaidon.
Dino elengedte a füle mellett ezt a beszólást. Diszkréció mindenekfelett. Senki nem tudta hol él ő.
- Dino segítened kell!
Dino felhúzta a szemöldökét.
- Nem működik a skincsere?
- De igen! - Pyro tejesen kétségbeesett. - A vírus, mindenkit meghülyített! Tenni kell valamit! Elmegyek AriAmihoz, de még így is kevesen maradtunk! Mindenkit meghülyített! CSak pár olyan van, akiknek az agykapacitása olyan csekély, hogy nem fertőződött meg!
- Mint te? - kuncogott Dino.
Pyro nem értette a viccet. Továbbra is izzadt, és lázasan magyarázott:
- Tenned kell valamit!
Dino felhúzta a másik szemöldökét is. Így eléggé furcsán nézett ki.
- Már megtettem: csak 200 hsz után lehet új topicot nyitni
Pyrot elkapta az idegesség.
- De gec, az nem elég! Még, még valamit! Adj nekem valamit, ami segít!
- Agyat? - Dino felröhögött, de Pyro megint értetlenül nézett rá, így Dino komolyra fogta. Összesen 4 másodpercig morfondírozott, majd így szólt:
- Rendben. Moderátori rangot kapsz. Innentől tudsz törölni, szerkeszteni, bezárni, átnevezni, áthelyezni. Pár hét és talán bannolni is.
Pyro reszketett az örömtől. Tudtam, Dino, hogy segítesz.
- Nyugodj meg, fiam. Még 4 ilyen ember van rajtad kívül. Ha megtalálod őket, egyesítitek az erőíteket, akkor megjelenik a bolygó kapitánya!
- WOWOWWWW! - Pyro ámuldozott. - És az ki?
- Ő AriAmi. Úgyhogy felesleges megtalálni a többeieket. Bár ha 6an vagytok, akkor tuti h legyőzitek a vírust. Most pedig moderátorrá avatlak. Kapsz ilyen gagyi napszemcsit, és türcsit, és strandpapcsit. Ez a védjegyünk
Pyro megijedt.
- Beava...? - épp mondta volna ki, de egyrészt nehéz szó, másrészt Dino belerakta a Pyro fejét a wc-csészébe, majd 4x belemártotta, és 4x lehúzta.
A világ talán megmenekül. Talán meg nem.
Szenvedély nélkül a foci halott.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
- Állj meg ember, azonnal fel kell szedned! \!/ - villantotta meg friss adamantiumkarmait a kamionsofőrnek.
- Hát te vagy az, kedves kis barátom!! Oh, el sem tudnád képzelni, mennyire örülök neked!
ReLax nem látott jól a sötétben, azonban, ahogy meresztette a szemét... nos, annyit látott, hogy a sofőr nem egészen emberi.
- Eh, ismerős vagy... várjunk, téged nem Pepének hívnak?
A 10 méter magas, 5 tonnás Abomination bólintani próbált, azonban így is túl szűkös volt neki a hely.
- Merre tartasz, barátom?
- Arra - mutatott ReLax a néhány méterrel arrébb lévő fogadóra. - Ott várnak a barátaim.
- Oh, a barátok, ez olyan gyönyörű....
- Na, húzzunk már! \!/ - pattant fel ReLax az anyósülésre.
ReLax még gyorsan megkérdezte:
- Te, Pepe, hogy a francba kerülsz ide?
- Kedves troll barátom, éppen ananászt szállítok Ausztráliából nyugatra.
- Hogy honnan??
- Nem kell engem félteni, szívesen csinálom, és főleg abban reménykedek, hogy útközben AriAmi barátomat és a kosárlabdámat is megtalálhatom.
- Aha, rendben. De mégis... egészen Kenguru-landből kellett idejönnöd?
- Igen, ezt a kamion ugyanis nagyon kedves emberek szerelték össze. Kétéltű, még az óceánokon is képes áthaladni.
- Faja.
Pár perccel később ReLax végre megérkezett úticéljához. A kamion leparkolt, kerekei zajosan ropogtatták a kavicsokat. ReLax kiugrott, és berontott a fogadó ajtaján. Fáradtan ült be a megadott bokszba, ahol már várt rá a két ismerős, és egy ismeretlen alak.
- Végre megérkeztél, ReLax - mondta Gillette. - Késtél - pillantott az órájára, - de attól még üdvözlünk a köreinkben.
- Jah, csak aztán rendeljetek is nekem valamit, srácok.
Hamarosan megérkezett a hájas pincér, és kihozta a megrendelnivalókat. Az St ugyan az inflációra is kihatott, amiért a fogadóban mindent ingyen kínáltak, de mivel Pyrogate rulez, ezért tetemes mennyiségű borravalót fizetett a pincérnek.
- Nem hiányoztatok nekem, halljam, miért hívtatok - morgott ReLax, igaz, főként a boroskóla-poharának oldalán lévő zsíros ujjlenyomatok miatt volt dühös, amit zsebkendőjével próbált letisztítani. Pyrogate és Gillette felvásárolták a fogadó teljes fradisör-készletét, míg Aryx furcsálva nézte ananász-karikával ellátott Alaszka-vodkáját.
- Tudod, ReLax - kezdte Pyrogate. - Ismerjük a céljaidat, és te is meg fogod ismerni a miénket.
Aryx nem volt abban biztos, hogy mindenkinek ismeri-e a célját, de őt most kizárták a beszélgetésből, és csak ananász-karikáját tudta nyaldosni.
- Az lenne mindannyiunknak a legjobb - folytatta Gillette, - ha elhagynánk ezt az országot. De ezt nem lehet csak úgy egyszerűen, pénz és stílus nélkül véghez vinni. Nem, mi hárman már felépítettük női popcsapatunkat, és úgy gondoltok, mindannyiunknak megérné, ha összefognánk.
- A sikerre - emelte korsóját Pyrogate.
- Ja, arra - mondta ReLax. - De azt ne higyjétek, hogy benne leszek a nyálpop-bizniszetekbe.
- Ah, azt nem kell - válaszolt Pyrogate. - A legjobb az egészben az, hogy már ma éjszaka meglesz az első fellépésünk. De attól még igazán segíthetnél nekünk egy turnébuszt beszerezni.
- Már megvan, ott parkol kint - intett ReLax az ablakon túli parkolóra, Pepe magányos kamionjára.
Hőseink úgy érezték, túl jól megy minden. Különösen Pyrogatenek nem tetszett mindez.
- Ööö, oké, ReLax, akkor intézd el a fuvart. Mi addig Gillette-tel kidolgozzuk az útvonalat - szedte elő a Nagy Könyve első oldalán lévő világtérképet.
ReLax otthagyta boroskóláját (feje még mindig a Pocket Monsters soundtrack-jétől zsongott), röviddel utána Aryx is felkelt a helyéről.
- Bocs, fiúk, hánynom kell - rohant ki Aryx a szabadba. Azért a szabadba, mert még ő maga sem tudta eldönteni a saját nemét, és nem volt képes a két mellékhelység között választani.
- Hm, Gillette, merre kell tartanunk?
- He? - Gillette ekkorra már részegre itta magát.
- Aryx mindenképp Alaszkát javasolja úticélnak, de azt nem olyan könnyű megközelíteni. Főleg úgy nem, hogy teljes Nyugat-Európa elsüllyedt, csak Anglia az, ami megmaradt. Azonban... - Pyrogate tovább fürkészte a térképet. - Azonban, ha Magyarország után Ausztriába megyünk... és onnan egyenesen Angliába... onnan pedig... hoppá-hoppá, figyeled az Alaszkát, geci?
- He? - kérdezte Gillette, mielőtt feje nagyot koppant volna az asztalon.
Aryx eközben kirókázta aznapi ananász-adagját. Nem tetszett neki ez az emberi test, amit Takashi kerített neki. Emellett Dile szakácsmester reggeli, déli és és esti ananászai is hiányoztak neki.
Ám, a rókázás, nos, az igencsak kellemesnek bizonyult - sokkal jobban tetszett neki, mint amikor zsiráfként volt ilyesmiben része. Ekkor azonban furcsa bizsergést érzett dzsekijének mellényzsebében - kutakodni kezdett, ugyanis Bill mellényzsebe rengeteg holmit tartalmazott (szempillaspirál, ajakrúzs, fésű, tucatnyi hajzselé-tubus, púder...), de végül megtalálta a furcsán vibráló tárgyat: Bill sminktükrét! Nem a saját arcát látta benne, hanem valaki másét... Takashi.
- Aryx nagyuram, jól érzi magát?
- Ehe, remekül. Ha minden jól megy, visszatérhetek Alaszkába, és atyám is leszámolhat majd szövetségeseivel (?). Csak furcsa dolgok történnek velem... mintha, ez a test nem lenne épp a legmegfelelőbb.
- Aryx nagyuram, ez hatalmam korlátainak köszönhető - csak bizonyos ideig maradhat abban a testben, pár napon belül zsiráffá fog visszaváltozni.
- ZSIRÁF!!??? - kiabált Aryx a sminktükörbe, azonban már nem Takashi, hanem ismételten saját, rettenetes arcképépét láthatta. - Végül is... nem is rossz... haha, végre találkozhatok igazi zsiráfokkal, ha szerencsém lesz... haha, és a világhírnév, a siker... hahaha...
Mindeközben, Alaszkában...
- Dile!!!! - hivatta magához a vén Lichet AriAmi.
- Igen, mester?
- Dile, indulnod kell, nem késlekedhetsz tovább.
- Mégis hová gondol, mester? És hogyan?
- Nos, első lépésként meg kell keresned Silentet, a Csendest. Az épületünk alatti mélygarázsban megtaláljátok a Konkordomat, amivel gond nélkül Ausztriába repülhettek. Takashi jelentései szerint ott kell, hogy találkozzatok egyetlen igaz gyermekemmel és bandájával. Silenttel és Juliával könnyedén boldogulni fogsz.
- És Takashi?
- Ő mellettem marad, szükségem lesz a közvetítésére. Most siess, Dile. Itt a slusszkulcs - vágta AriAmi Dile fejéhez a Konkord kulcsát.
- Köszönöm, mester... de mester, már nem látok olyan jól, nem biztos, hogy ugyanolyan jól tudok majd repülőt hajtani.
- Dile, nincs idő kifogásokra. Ne feledd Dile, nekem köszönheted, hogy már nem ghoulként kell szolgálnod engem. Én változtattalak Liché, én tettelek azzá, ami vagy! Ennyivel azért tartozol nekem!
- Igenis, mester.
Dr. Dile Lich elvonult Silentet keresni, miközben megpróbált visszaemlékezni... hiába öregedett meg a memóriája, mintha ez a ghoul-lich tészta kissé máshogy történt volna, ahogy AriAmi előadta. De hamar feladta a próbálkozást, minden erejével a feladatára kellett koncentrálnia.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
-A célom az, hogy jó legyek / Hű társam oldalán...-szólt a kivetítő melletti hangszórókból. Igen...a Hülyeség mindenhova lecsapott, és hatására az egész közönség elkezdte skandálni:
-SZEREZD MEG HÁT MIND, SZEREZD MEG HÁT MIND! POKÉMON!!! JEEEEEE!
ReLax is megállt, de nem azért mert rá is hatott az St, csak azért, mert kiváncsi volt, hogy vajon nem ugyanaz fog-e történni, mint az összes többi részben.
-BULBASAUR! Téged választalak!
-BULBASAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAUUUUUUUUUUUUUUUUUUR!!!!-visította a tömeg éljenezve.
-De béna...-jegyezte meg ReLax.-Egy fű-Pokémont használ egy tűz-Pokémon ellen? De szánalmas...[/irónia]
-MIII?! BULBASAUR A KIRÁÁÁjjj!-kiabálta ReLaxnak egy elvakult Poké-fan. De ekkor...
-Jaj Bulbasaur, neeem!!!
-HÉÉÉ?! Honnan tudtad?! Te az egyik írója vagy a sorozatnak?
-...Persze. Kell egy autogramm? 5 rugóért kaphatsz...
ReLax önelégülten ért haza az 5 rugójával. Úgyis kellett már kettő a kanapéba és az ágyba, és jó ha van a háznál még egy-két darab. Lakása a harmadikon volt, lift nem volt, de ReLax nem is bánta, szerette a sétákat a lakásáig. Bár inkább lépcsőzésnek lehetett azt nevezni. Meg takarításnak, mert folyton elvette a mindenes felmosóját, és feltakarított vele mindent. Mikor fölért szembetalálkozott a szembeszomszédokkal, két emóval, akik épp beszélgettek. ReLax már csak az utolsó mondatokra ért oda, mielőtt bementek a lakásukba:
-Kő cigi?
-No thanx!
ReLax bement a lakásába. Körbenézett. Majd kinézett az ablakon. Minden itt kezdődött-gondolta magában. Innen indult el neki az egész mizéria. Akkor még fiatal volt. Jó és rossz emlékek kavarogtak ReLax amúgyis zavaros és egy-párszor-agymosott fejében. A visszaemlékezést megszakította a bekapcsolva-felejtett számítógép hangja.
-Mail muthafucka!
ReLax odament, hogy megnézze mi van, de mivel komplett analfabéta volt ez ügyben így értetlenkedett:
-Hogy kell ezt az izét használni?! Anno régen még nem voltak ilyen bonyulult cuccok. A picsába...
Végül sikerült valahogy megnéznie a levelét. "Sürgős, ide kell jönnöd. A háború folytatódik...". Aláírás: Gillette. ReLax csak döbbenten állt, majd megszólalt:
-Ki a franc ez? És hogy hogy tudja a mail címem?! Rohadt hacker! Méghogy 2 percem van, na ne hülyíts!
Azzal megfordult, de ekkor észrevett egy furcsaságot. Egy csomag volt a lakásában, ami eddig nem volt ott. Odament, és gyors kibontotta. Egy levél volt benne, melyen ez állt:
-Itt az idő. A szupertitkos küldetést most megosztjuk Önnel. Ebben a csomagban talál egy fényképet, és a rajta látható személyt...*hatásszünet*...meg kell ölnie. Figyelni fogjuk az Ön akcióját.
-Hű de szuper...-mondta ReLax unottan.-Na lássuk a képet!
Mikor meglátta, hogy ki van rajta, még jobban ledöbbent.
-Meg kell ölnöm...AriAmit?!?!? De hát Ő egy ánded halhatatlan víziló?! Mi a jó rohadékot hisznek ezek?! Bármennyire is szeretném, de nem tudom megölni.
ReLax ekkor a monitorjára nézett, ahol még mindig az e-mail volt látható.
-"A háború folytatódik."-olvasta föl. Egy percig gondolkodott, majd döntött. Fogta a lakásában található felmosót, és elindult. Gillette számított rá...
ReLax nem is sejtette, hogy miközben ő rohant Gillettehez, egy csöves betört a lakásába. A csöves szétnézett, de nem talált senkit. Erre kinézett az ablakon, és úgy gondolta, hogy valami drámait kéne mondania, valami nagyon sejtelmeset:
-És tehát...elkezdődött. És most...minden el fog dőlni...
Azzal a csöves gyors rámozdult a hűtőben lévő dugipiára...
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
- OKé. Fel vagy véve. Énekelned, gitároznod nem kell, majd hátul állsz, és tátogsz.Mi is ugyanezt tesszük, mivel csak háttérénekesek vagyunk. Sminkeld ki magad - szólt oda, ők pedig Gillette-tel kivonultak a szobából. Ekkor Gillette nyugtalanul rászólt:
- CSak háttérénekesek? Nem erről volt szó!
- Nyugi, Gil! Tudod, nem fogom ringyóként riszálni magam a színpadon. Mi csak ott leszünk hátul a tömegben. Az emberek annyira hülyék az új vírus miatt, hogy sikerült 10 bombacsajt felszedni, akik nem is gyanakodnak. A szövegeket és a dalokat elloptuk a Freshtől, míg Dexter kicsit megkavarta ezeket, így senkinek fel se fog tűnni a lopás. Mindenki ezt csinálja. Ez a pop szakma lényege.
Gillette idegesen toporzékolt:
- De én nemzetközi karrierre vágyok! Ezt is a Könyvből szedted igaz?
- Nem. Egyszer láttam egy ilyen filmet. Egyébként meg koncentrálj AriAmira! Emlékszel mit tett veled apád?!
Gillette szomorúan vette tudomásul a tényeket.
- Igen - mondta lehajtott fejjel. Tönkretette a McDonalds-t. Pedig úgy szerettem! - könnyek jelentek meg a szeme sarkában, Pyro vigsztalásul adott neki egy csomag X-Cite-t.
- Már fogytán van a raktárunkból, oszd be jól. Sajnos KÍnában is kezdenek leállni a gyártással. Próbáljuk az összetételt megkeresni, de sehogy se megy.
Gillette arca felragyogott, Pyrogate megfontolt arcát figyelte.
- Meghódítjuk a világot, és közben még csomó csajjal is együtt leszünk! De minek vetted fel ezt a fura embert?
- Ő lesz a zenekar arca. Rajonganak majd érte az emberek. Tudod, hogy nekünk nem szabad nagyon mutatkoznunk, de amíg vele törődik majd mindenki, addig mi lelépünk.
Mindketten érezték, hogy ez hatalmas ötlet. Gillette abban reménykedett, hogy a hülyeség vírus Amerikában talán újra beindítja a McDonaldsokat, alig várta már, hogy ismét sajtburgereket zabáljon. Közben pedig nem sejtették, hogy Aryx minden egyes szavukat hallotta...
A tükör előtt állt és kétségbe volt esve: NEmzetközi karrier! Ilyen fiatalon! Könnybe lábadt a szeme a meghatottságtól és azon morfondírozott miért is utálja ennyire az apja a fradistákat.
Gillette közben megírta e-mailjét Relaxnak: "Sürgős, ide kell jönnöd. A háború folytatódik. A por ellepte a világot. Takarítást kérek! JA és Pyrogate kezd belehülyülni megszállotságába, és van egy besúgónk is akit el kéne tenni láb alól. Arra gyanakszom Dino terjeszti a kórt. Két perced van." Megadta a koordinátákat, és várta a teleportot.
Többet tud, mint amit mond. Mit forgat a fejében?
Szenvedély nélkül a foci halott.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Amúgy zsííír.
"Öljétek meg mind, Isten majd kiválogatja az övéit" Arnaud Amaury (1209)
- Was is das???
- Francba, most meg valami más közeledik - folytatta Takashi elmélkedését. - Valami, ami egyre közelebb, és közelebb, és közelebb...
- Atyám, atyám!! - rontott be Aryx a faházikóba. - Hé, te Takashi-srác, merre találom az atyámat?
Takashi meghökkent, majd udvariasan válaszolt:
- Aryx gyermek, atyádat az emeleten találod meg, dr. Dile Lich tanítómestered társaságában. AriAmi kijelentette, hogy vészhelyzet esetén sem zavarhatják meg nyugalmát...
- Basszus! - azzal Aryx szélsebesen rohant fel a lépcsőn.
- Atyám, vazz, fontos dolgok történtek velem!
- Ne most, Aryx fiam - intette le AriAmi. - Éppen Dile kedvenc filmjét nézzük.
Aryx meglepődött, amikor meglátta Dilet és AriAmit egy miniatürizált, elemes tévé előtt ülve.
- Vazz, atyám, te sosem tévézel!
- Aryx, be kell pótolnom művelődési lemaradásomat életem utolsó szakaszán. Mit gondolsz, Dile, tényleg jó ez a film?
- A stáblista nagyon jó, mester.
- Na látod, Aryx, ülj közénk, és élvezz...
Aryx meghökkenéssel figyelte a tévében zajló eseményeket. Végül minél nagyobb távolságban ült le dr. Dile Lichtől. Valami második világháborús filmet néztek.
Két órával később...
- A francba, Johnny, ezek a nácik sosem fogynak el... Na nem baj, Johnny, hozz nekem szalonnát... Hé, Fred, ne játszd ott a hullát, nem vagy vicces! Itt 643-as osztag parancsnoka beszél... basszus, azt mondom, küldjenek erősítést, Tigris tankok érkeznek felénk 9 óránál... 9-nél, ha mondom!!! Francba, Johnny, hozzad má' a szallonát, éhes vagyok. Nem, nincsenek páncélosaink, bennragadtak a hóban... Johnny, a szalonnát!!! A fenébe, szovjeteket látok 3 óránál... 643-as osztag, erősítést kérünk... Bombázók repkednek felettünk, a lábamnak is annyi... Johnny, a fenébe, jó lesz a kolbász is. Hé, valaki küldjön má' felém egy felcsert... Felcsert mondtam, igen, már karjaim sincsenek! Johnny, mi ez a tejbegríz??!! Lemaradok a Bídamonról, ha nem ér véget ez a háború... Faszba ezzel a felénk tartó rakétával, elegem van...
A film véget ért, a termet Enya Titanic-soundtrackje töltötte be. Dile és AriAmi lehunyt szemmel, hátradőlt fejjel hallgatták végig, nagyokat sóhajtozva.
- Atyám, vazz, bajok történtek - vágott közbe Aryx.
- Most már mondhatod fiam. Na nem mintha érdekelne, de mondhatod.
- Elefántok... igen, fradista elefántok törtek be Alaszka határába. Azt hittem, nem találhatnak ránk, de mégis... Silentnek, a Csendesnek is nyoma veszett, ami nem baj, de...
- ...és? - kérdezte fáradtan AriAmi.
- És kerestem egy rakás pénzt!!! Yeeees! - örült Aryx.
- Gratulálok, fiam, végre saját egzisztanciát teremtettél.
- Kössz, atyám, már Hollivúdba is elhívtak! Híres leszek!!
Aryx boldogan szaladt le a lépcsőn, azonban megfeledkezett valamiről, ami csak a hallban jutott eszébe.
- Fenébe, azt vártam, hogy atyám megerősíti Alaszka védelmét... a fenébe.
- Ez várható volt, gyermek - szólt egy nagyon japán hang.
- Hé, te Takashi-gyermek ottan, ne szólíts gyermeknek!! Már három hónapos vagyok, intelligenciám száztizenhatszor gyorsabban fejlődik egy nyamvadt embernél, szóval qss, a nevem Aryx, és kész!
- Hm, értem, Aryx. A lényeg, hogy atyádra nem támaszkodhatsz, amíg ellenfelekről van szó. Mintha azt akarná, hogy saját lábadra állj.
- Natürlich, és az órabérünk is kevés vala, was is das - értett egyet Julia, Az Éjszaka Leple.
- Ja, ja, értem, de mit tegyek? - Aryx kétségbeesetten járkált fel-alá. - Ti legalább értelmesek vagytok, valami tanácsot adhatnátok.
- Hááát... ha tanácsot nem is, egy kis segítséget biztosan.
Azzal Takashi, A Halálbajnok japán arccal nézett maga elé, és halkan kántálni kezdett...
- La... la... lu... lu...
Hatalmas, lenyűgöző vörös ködfátyol borította be a termet. A ködfelhő közepén megjelent egy gömb, a gömb belsejében pedig...
- Vazz, ma már eleget tévéztem.
- Ez létfontosságú információval szolgálhat, Aryx nagyúr.
A gömb képe két alak beszédét közvetítette:
- El kell hagynunk a várost, el kell jutni Alaszkába.
- Hogyan? Hermetikusan lezárták a helyet!
- Belépünk egy női popcsapatba.
- Nőibe?
A veszélyesebbnek tűnő beszédpartner egy ravasz mosolyt engedett meg magának, és turné-terveiről kezdett mesélni a kevésbé veszélyesnek tűnő alaknak. Az esti műsor véget ért, a ködfelhő és vele együtt a gömb szertefoszlott.
- Wow, Takashi, csak ennyit tudsz - méltatlankodott Aryx. - Hát ez aztán nagy mágia.
- Valóban, talán több is a kelleténél - kuncogott Takashi. - A célnak épp elegendő.
Takashi félrevonult, majd rövidesen visszatért egy müzlistállal a kezében - egy sóval teli müzlistállal.
- Aryx nagyuram, kérem, hajtsa előre a fejét.
- Vazz, nincs olyan hosszú ez a hall!
- Csak egy kicsit...
Aryx végül engedett, Takashi pedig több kiló sót szórt Aryx fejére, miközben japánul kántált egy újabb varázsigét.
Aryx kissé értetlenkedett, aztán... eltűnt. Julia Mitzekatze erőteljesen meglepődött:
- Maus, was tettél?
- Oh, csak némi lélekvándorló-varázslat. Aryx zsiráf-teste semmivé foszlott, lelke azonban egy bizonyos Bill-gyerekbe (ha úgy hívják azt a...), a Tokio Hotel frontemberébe vándorolt. Amint eleget tesz szent küldetésének, azonnal visszatér hozzánk zsiráf-alakjába.
- Ja, rulz.
Bjúdapöstön mindeközben Pyrogate és Gillette sminkelték-rúzsozták magukat, egy félreeső zegzugos helyen.
- Na látod, Pyro, ez aztán jó ötlet - mondta a Mansonos arcfestésű Gillette. - Már csak valami használható frontembert kell kerítenünk, meg egy frappáns agyontuningolt turnébuszt, és akár egy hónapon belül is elérhetjük Alaszka határait. De mondd csak, Pyrogate... hogyan jutott mindez eszedbe?
A KISS-es festésű Pyrogate sőhajtott egyet.
- Ah... hát a Nagy Könyvből!
- Miből??
- Ebből! - azzal Pyrogate egy bőrkötéses könyvet vett elő, mely a "Hogyan osztogassunk pénzügyi tanácsokat szorulásos helyzetben?" címet viselte.
- Ez a könyv - kezdte Pyrogate, - ez tartalmazza világunk minden megmaradt bölcsességét.
- Bölcsességet? Hadd lássam!
Gillette kikapta a könyvet Pyrogate kezéből. Kissé meglepődött a kétoldalas tartalomjegyzéken, de nem sokat törődött vele, inkább a tartalomjegyzéket tanulmányozta.
Pénzügyi tanácsok - 1
Hogyan turnézzunk? - 1
Vízilovak vs. Bunkó Fradisták - 2
"Víziló" szó definíciója - 1
Alaszka térképe és megközelíthetősége - 2
- Uff... neee, Pyro, ezt nézd!
Pyrogate meglepve figyelte a második oldal alján terpeszkedő Alaszka-térképet - amely még AriAmi menedékhelyét is megjelölte! Hogy kerülhette el a figyelmét? Nem sokáig töprenghetett ezen, ajtó nyikordulása hallotszott, és Bill - testében Aryx lelkével - lépett be a sminkszobába.
- Hm... hallom, karriert akartok, srácok. Na, hadd segítsek nektek.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
-FELHÍVOM...A SÖTÉT VARÁZSLÓT!!!-üvöltötte torkaszakadtából egy kissé pocakos (ÉRTSD: erősen kövér) fickó, aki ezzel a lendülettel levert egy félig elfogyasztott ebédet, és egy kávéscsészét, mely tele volt málnaszörppel. Lényeg az, hogy az a pár óra kárba veszett, amit ReLax takarítással töltött el.
-Na erre mit lépsz te kis mitugrálsz!?!?-tette fel ingerülten a kérdést a pocakos a vele szemben ülő 8 éves kissrácnak.
-Aktiválok egy csapdát...a CSAPDAVERMET! És a sötét varázsló a temetőbe kerül!
-MIIIIIIII?!?! TE SZEMÉT BUZI!!!-szinte őrjöngött a megaláztatástól.
-Szerintem azt a sok lapot lefordítva kéne lerakni-szólt közbe ReLax. A pocakos lenézően nézett rá, de közben fel kellett nézni a trollra. Egyrészt mert ült, másrészt mert amúgy is alacsonyabb volt a zöld trollnál.
-Nem osztottam lapot neked zöldike, inkább menjjéé dógozni!-kiabálta miközben szorgosan lerakott két csapdalapot.-Na most te jössz kisöreg!
-Használom a csapdamegsemmisítő varázslapom, és úgy tűnik én nyertem...hetvenkettedjére...a mai napon...
ReLax azt hitte, hogy a dobhártyája beszakad, akkora ordítást hallott a játszoló felek felől. Tarzan kiáltása ehhez képest harmatos lepkefing. ReLax inkább valahova elbújt, nehogy megtalálja a főnök, a pocakos fickó, és letolja a játék miatt. Kinézett az utcára. Ugyanúgy látta a tömeget, mint akkor régén, de tudta, hogy akkor más volt. A Hülyeség átvette az uralmat, az irányított mindent. Kivéve ReLaxot. És ekkor ReLax érezte, hogy egy flessbekk közeledik...
ReLax kinyitotta a szemét. Nem látott sokat...inkább semmit, mert koromsötét volt. Megpróbált felkelni, de le volt szíjazva egy ágyra. Nem tudott megmozdulni.
-Ööö...ugye ez nem valami olyan szituáció, ahol azt várják el, hogy levágjam a lábam...ugye?-kérdezte félve. Ekkor felkapcsolódott egy lámpa. Egy ideig hunyorgott a hirtelen jött fénytől, majd lassan hozzászokott. Egy földalatti épületszerűségben lehetett. Ekkor egy férfi lépett a terembe. Gondos, elegáns öltözéke (öltöny + tornacipő) arról árulkodott, hogy valami fejes lehet valahol. Ezt megerősítette a hihetetlen dioptriájú szemüvege, mely valószínűleg más embernek a szemét szétrobbantaná.
-Szeva! Kiszabadítanál?-üdvözölte ReLax a jövevényt.
-Mindent a maga idejében.-mondta nyugodtan a szemüveges.
-Ez azt jelenti, hogy maga nem szabadít ki?
-Van egy ajánlatom a számára.
-Jobb lenne, ha kiszabadítana, mert van egy gonosz énem, aki bármelyik pillanatban visszajöhet, és akkor nem sok jó dologra számíthatna.
-Már elintéztük...
ReLax ezen meglepődött. Nem tudta, hogy történt ez, már jó régóta nem volt ura önmagának. Sajnos memóriája hiányos volt.
-Ööö...köszi...asszem. Mi az ajánlat?
-Segítünk Önnek blokkolni a másik énjét, és megtartjuk a regenerációs képességét. Cserébe egy szupertitkos küldetést kell elvégeznie.-mondta miközben a középső ujjával a szemére tolta a "mikroszkópnak is elmegy" szemüveget.
-Miért én?
-Mert valami különös oknál fogva...*hatásszünet*...Önre nem hat a Hülyeség.
ReLax elsőnek nem tudta miről beszél, és miért kell egy majd 5 perces hatásszünet, majd rájött, hogy ez a "Hülyeség" már egy ideje szedte áldozatait a világban.
-Mit kell tennem?
-Az majd eljön a maga idejében. Elfogadja az ajánlatot?
-Igen.-mondta ReLax habozás nélkül.
-Ragyogó...
-Egy pillanat!-állította meg a már távozófélben lévő szemüvegest.
-Igen?
-Ha megkapom a regenerációt...-kezdte.-akkor kaphatok hozzá adamantiumkarmokat is?
Csend.
-Peeeeersze...és hogy még félelmetesebb legyen Ön, rögtön átoperáljuk Kiszel Tündévé.-azzal gyorsan elhagyta a terepet, és ReLaxot elnyomta az álom...
ReLax, újra a jelenben, arra gondolt, hogy még nem jött semmilyen üzenet a megbízóitól. Arra gondolt, hogy vajon milyen feladat vár rá...és milyen szörnyűségek fognak még történni...
-ZÖLDIKEEEEEEEEE!!!!!!!!!!!!
-A picsába...a fülem-vinnyogta ReLax.
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
A zsiráf nem nézi jó szemmel, ha a közelében másokon nincs sapka, de azt mégjobban útálja, ha van rajtuk sapka. Vett egy mély levegőt (ez 12 percig tartott, mivel a zsiráfnak hosszú nyaka van). És rá lehellt a csövesekre.
Mondanunk se kell, hogy az apjától örökölt szájszag, és a Dile által tanított Death and Decay kombinációja milyen hatással volt az élő szervezetekre. A testek elpárologtak, a keletkezett zölden világító felhőt pedig elsodorta a szél Kanada felé. A felhő nyomában minden elpuszult, az általa húzott fekete csíkot a WoW-buzik elnevezték Dead Scarnak.
Aryx közelebb lépett, és felvette, a még ép újságpapírt. Elolvasta a részben megírt ódát, és miután elmúlt a röhögőgörcs okozta fájdalom, jobban megvizsgálta az újságot.
"Videoklip forgatására jóképű, agilis zsiráfot keresünk! Magas fizetés, bírnia kell a fizikai megterhelést!" - állt az egyik apróhirdetésben.
A fizikai megterheléssel nincs problémája, hiszen ánded - ez futott át az agyán, miközben kiegyenesítette a kificamodott nyakát. Jól jött volna neki a kesh, mivel apja igencsak rövid pórázon tartotta, és azt a keveset amije volt Dile Lich parancsára varázstekercsekre, és boncolni való testrészekre költötte.
Ígyhát elindult a hirdetésben megadott címre, ahol egyből nekiláttak a forgatásnak. Furcsállotta, hogy négy elefánt is ült még a sminkszobában. Az elefántok tudtak magyarul, és Aryx zöld-fehér tetoválást vélt felfedezni a seggükön. Tudta mit kell tennie. Felkészült már a fradista kémek látogatására, de álmában se gondoltak volna, hogy afrikai állatokat küldenek, hogy a bizalmába férkőzzenek. A forgatás után a Takashi Fujiyamától elzseblet nuncsaku, és egy kis szatmári házipálesz segítségével, a Silent Assassintól tanult módon likvidálta a téglákat.
Miután kicsengették neki a fizut, gondoskodott arról, hogy ne maradjon szemtanú, és elindult megnézni hogy áll a hitman a takarítással. A BF elefántok utolsó szereplése megtekinthető ezen a helyen.
"Yes, I know my enemies: they're the teachers who taught me to fight me. Compromise, conformity, assimilation, submission, ignorance, hypocrisy, brutality, the elite."
A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. 2500 évig építgethetjük városunkat a Memoriapolisban
- 2. Outcast - A New Beginning teszt – Visszatérés Adelphára 25 év után
- 3. Terminator: Dark Fate – Defiance teszt – Nem csak FPS-t lehet írni a témára
- 4. Két új traileren a CoD-verőnek kikiáltott Gray Zone Warfare
- 5. Assetto Corsa Competizione - Nürburgring 24hr Pack DLC teszt
Legfrissebb fórumtémák
- 21:02
- Ki mivel játszik mostanában? [7855]
- 19:10
- Dark Souls: Prepare to Die Edition (PC) [hozzászólások] [11]
- 19:03
- Politika - az egyetlen ilyen célú topic a Dome-on [43672]
- 17:09
- A magyar labdarúgó válogatott [4448]
- 12:07
- Horizon Forbidden West [53]
- 00:24
- GG - GameGuess játék [737]
- 05:44
- Elden Ring [34]
- 17:05
- Sorozatok [10785]
- 01:32
- SPORT - Kosárlabda [516]
- 21:04
- Helyzetjelentés [156879]