Fórum » Nem számítástechnikai témák
Milyen könyvet olvastok mostanában?
Fantasztikus...
Íme hát a megfejtés:
"Szia,
Épp egy szerződésmódosítás van folyamatban, reméljük mihamarabb a végére érünk, és akkor tudunk bármit mondani. Nem a jogokkal
kapcsolatos probléma van, hanem az engedélyezési folyamat módosul
A többször módosított terv szerint már tavaly befejeztük volna a Horus Heresy sorozatot, de az anyakiadó mást helyezett előtérbe. Az biztos,
hogy még legalább 1 (reméljük akár 3) magyar nyelvű Horus Heresy kötet is megjelenhet még idén.
A Sötét Impérium harmadik részének magyar megjelenése sajnos kérdéses.
Miután nálunk megjelent az első kettő, a Black Library újraírta őket, és elmozdította a történetet időben. Próbáltunk megegyezni velük
valamilyen kompromisszumos megoldásról, de sajnos úgy tűnik csak akkor tudjuk átírni az első kettőt, és így kiadni a harmadikat, ha a Sötét
Impérium és a Járványháború elfogyott - még mindkettőből bőven van.
Köszönjük a megértést."
"Szia,
Épp egy szerződésmódosítás van folyamatban, reméljük mihamarabb a végére érünk, és akkor tudunk bármit mondani. Nem a jogokkal
kapcsolatos probléma van, hanem az engedélyezési folyamat módosul
A többször módosított terv szerint már tavaly befejeztük volna a Horus Heresy sorozatot, de az anyakiadó mást helyezett előtérbe. Az biztos,
hogy még legalább 1 (reméljük akár 3) magyar nyelvű Horus Heresy kötet is megjelenhet még idén.
A Sötét Impérium harmadik részének magyar megjelenése sajnos kérdéses.
Miután nálunk megjelent az első kettő, a Black Library újraírta őket, és elmozdította a történetet időben. Próbáltunk megegyezni velük
valamilyen kompromisszumos megoldásról, de sajnos úgy tűnik csak akkor tudjuk átírni az első kettőt, és így kiadni a harmadikat, ha a Sötét
Impérium és a Járványháború elfogyott - még mindkettőből bőven van.
Köszönjük a megértést."
Kedves Tsülögg! Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő I. vesz-Éjjes bosszorgány. Netuddkki.
Na igen...az is már 5 éve kijött.
Azt is megkérdezném tőlük, hogy mi történt Guy Haley Dark Imperium trilógiájának harmadik könyvével...
Kedves Tsülögg! Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő I. vesz-Éjjes bosszorgány. Netuddkki.
Én már nem is mérgelődöm. Én vagyok a fa**, hogy 32 kötet angol, a többi magyar. Rég el kellett volna olvasom angolul ebook-on, nem várni a Tuan-ra, de most már mind1. Én sem kezdem el addig SoT-t. Azok már mind magyarul sorakoznak a polcon.
Én is végeztem a Tallarnal. Jó lenne, ha a Tuan záros határidőn belül folytatná a HH magyar kiadásait, mert viszketek már a Siege of Terra miatt, de nem akarok előre szaladni. Ha meg már az összes eddigi kötet magyar kiadásban figyel a polcon, nem akarom angol kiadásokal keverni.
Hogy addig is legyen valami, ma vettem ki a csomagautomatából a Valdort és Gaunt szellemei új kötetét (azért a tanithi Első és egyetlenről is jó lesz újra olvasni).
Hogy addig is legyen valami, ma vettem ki a csomagautomatából a Valdort és Gaunt szellemei új kötetét (azért a tanithi Első és egyetlenről is jó lesz újra olvasni).
Kedves Tsülögg! Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő I. vesz-Éjjes bosszorgány. Netuddkki.
Valamint teljesen ráfüggtem a képregényekre úgy 1,5 hónapja és most csak azokat falom. Invincible-t kiolvastam az utolsó évad után, mert mondom én ilyen cliffhangerrel nem bírom ki a következő évadig. Aztán az összes létező WH40K-t, majd az eddig kiadott Blade Runner-eket. 
Most pedig jelenleg az Alien első gyűjtőkötetét nyomom, ami azért kuriózum, mert a '90-es években elkezdték kiadni itthon magyarul, az első két történet végig is ment, de a harmadik félbe lett hagyva és sosem került kiadásra. Így most így majd 30 év elteltével tudtam meg miképp is végződik. 
Most pedig jelenleg az Alien első gyűjtőkötetét nyomom, ami azért kuriózum, mert a '90-es években elkezdték kiadni itthon magyarul, az első két történet végig is ment, de a harmadik félbe lett hagyva és sosem került kiadásra. Így most így majd 30 év elteltével tudtam meg miképp is végződik.
Wow, idén még nem is írtam?!
Akkor időrendi sorban visszafelé májustól:
Markovics Botond - Felfalt kozmosz:
Nagyon csípem Botond könyveit, eddig szinte kivétel nélkül mind elképesztően jó élmény volt. Ez a történet is baromira adta, imádtam hogy mennyire grandiózus léptékben gondolkozik. Két momentumnál ráncoltam kicsit a homlokomat. Amikor mindenáron meg akart győzni valamiről, de pontosan tudtam, hogy az ellenkezője fog történni. És mindkét esetben be is igazolódott a gyanúm. Ez persze felírható annak a számlájára, hogy túl sok könyvet/sorozatot/filmet fogyasztottam már el és szkeptikusan tekintek minden ilyen mozzanatra. Viszont ezen apróságok sem vonnak le az értékéből, hardcore sci-fi rajongók számára az igen erősen ajánlott kategória.
Darius Hinks - Leviatán:
Nagyra nőtt áfonyák és Tiranidák, ez csak jó lehet! És tényleg az volt. Nem gyengén ment a trancsír, végig lebilincselően izgalmas. Érdemes.
A Vorbis konspiráció:
Remek Warhammer Crime antológia több kis izgis novellával. Ez viszont bejött!
Jonathan D Beer - A Martalék királya:
Nem jött be. Sem az alapkonfliktus, sem a szereplők. Nem is tudom így jó szívvel ajánlani sajnos.
Stephen E. Ambrose - Az elit alakulat:
Régóta adós voltam már ezzel a könyvvel és nagyon örülök, hogy végül csak sort kerítettem rá. Nagyon jó szívvel ajánlom azok számára is, akik hozzám hasonlóan akár többször is látták a sorozatot, mivel akad benne bőven plusz információ. A leginkább Sobel sorsa lepett meg, mert róla nem esik szó az HBO sorozat végén. Tragikus. Az emberi gonoszság legmélyebb bugyraiba engedett betekintést a II. világháború. 60+ millió halott és teljes népcsoportok szisztematikus kiírtásának megkezdése....félelmetes belegondolni, hogy miképp festene ma a világ, ha nincsenek ezek a bátor katonák, akik emberfeletti teljesítménnyel és kitartással legyőzték a náci hadsereget. Mindezért soha nem lehetünk elég hálásak! Egyetlen idézetet akartam mindenképp kiemelni, érdemes elolvasni.
"Megvan a határa annak, ameddig az egyes ember hatékonyan képes működni ebben a fordított világban. Egyeseket korán elér az idegösszeomlás. Normandiában a hadsereg pszichiáterei azt találták, hogy a puskás századok legénységének 10-20%-a már a legelső héten szerzett valamilyen mentális rendellenességet, és vagy megfutamodott, vagy muszáj volt kivonni a harcvonalból (természetesen sokan közülük később visszatértek az egységük-höz). Másokon sohasem mutatkoznak az összeomlás külső jelei, megszűnik azonban a hatékonyságuk. A harcoló katona olyan erős érzelmeket él át, amelyekhez foghatókat a civilek nem is ismerhet-nek, a rettegés, a pánik, a düh, a bánat, a zavarodottság, az elha-gyatottság és a haszontalanság feneketlen mélységeit. Mindezek az érzések nagy lánggal égetik fel az egyén energiakészletét és lelki egyensúlyának tartópilléreit. A hadsereg pszichiáterei Combat Exhaustion (Harc okozta kimerülés) című hivatalos jelentésük¬ben szakszerűen el is ismerték:
„A harcot nem lehet »megszokni«... A küzdelem minden pilla-nata akkora megterheléssel jár, hogy a katonák, nyilvánvalóan az igénybevétel nagyságától és tartamától függően előbb-utóbb mind összeroppannak... A pszichiátriai veszteségek a hadvise¬lésben éppúgy elkerülhetetlenek, mint a repeszek vagy kézifegy¬ver-lövedékek okozta sebesülések... A katonák többsége 180 vagy akár 140 nap múltán már nem volt képes feladata hatékony tel¬jesítésére. Az általános konszenzus szerint a katona a küzdelem első 90 napjában elérte teljesítőképessége maximumát, amely ezután hanyatlani kezdett, harcértéke állandóan csökkent, míg végül teljességgel hasznavehetetlenné vált... Az aktív szolgálat¬ban alig akadt 200-240 harci napot végigcsinált ember, és egy¬ségük szempontjából értékük elhanyagolhatóan csekélyre csök¬kent."1
1945. január 3-ára az Easy század már huszonhárom nor-mandiai, hetvennyolc hollandiai és tizenöt belgiumi fronton töl¬tött napot halmozott fel, összesen tehát 116 napot töltött az első
vonalban. Statisztikai értelemben állandóan fennállt az egész század összeroppanásának veszélye."
John French - Tallarn (The Horus Heresy 45.):
Tallarn stratégiai fontosságú a Naprendszer felé tartó hadjárat szempontjából. De vajon milyen konkrét céllal érkezik Perturabo és a Vasharcosai a planétára és mit is keresnek valójába? Az Alpha légió is sántikál valamiben és az sosem jelent jót. Ráaádsul egy korrekt kis vírusbombázással indul a regény! Jó kis tankcsaták és feszült pillanatok. Kimondottan jól szórakoztam, izgi volt! Már csak 9 kötet és indul a Terra ostroma.
Graham McNeill - A Karmazsin Király (The Horus Heresy 44.):
Most mondhatnám, hogy betegesen szeretem az áruló légiók regényeit, de sokszor tényleg sokkal érdekfeszítőbbek és mélyebbek, mint a lojalista kötetek. Na meg a primarcháik sorsa is sokkal izgibb és egzotikusabb. A lojalisták szimplán csak meghaltak vagy eltűntek, uncsiiii. Az árulók legalább ocsmány átalakulásaik után a Káosz istenségek szolgálatában töltik az öröklétet. Magnus sorsa különösen balszerencsés és tragikus. Figyelmeztetni szerette volna az atyját Hórusz árulásáról, erre saját magára hozta bolygója pusztulását és a légiója elkárhozását. Hórusz pedig szándékosan meghamisította a parancsot és már úgy adta át Russ számára, hogy Prosperonak égnie kell, Magnus pedig pusztuljon a gyermekeivel együtt. Így Magnus vagy meghal, vagy kénytelen átállni az árulók oldalára, így összességében mesteri volt és be is vált. Ebben a kötetben a haldokló gényatyjukat akarják megmenteni az Ezer fiak és ezt úgy tehetik meg, ha Ahzek Ahriman főkönyvtáros és hű bajtársai felkutatják Magnus széthasadt lelkének szilánkjait még mielőtt teljesen az enyészeté válna a lénye. Talán az egyik legjobb eddigi HH könyv, ismételten remek kérdéseket boncolgatva és több esetben súlyos árat fizető főszereplőkkel.
Daidódzsi Júzan - A szamurájkódex:
Drága jó édesanyám lepett meg vele Karácsonyra, nagyon érdekes olvasmány volt! Szinte megelevenedett előttem a több 100 évvel ezelőtt élt tökéletes szamuráj, aki életének minden aspektusát ezen alapelvekhez igazította és nem csak a fegyverforgatás mestere, de jártas a művészetekben, hibátlanul végrehajt egy teaszertartást, maximális tisztelettel bánik mindenkivel és ha kell, akkor rezzenéstelen arccal fogadja hálásan a halált ura szolgálatában. Teljesen lenyűgöz az a fajta fegyelem és precizitás, amivel ezek a harcosok rendelkeztek és hogy minden idejüket arra szentelték, hogy az adott tevékenységet tökélyre fejlesszék. Egy letűnt kor nem elfeledett hősei!
James Swallow - Garro: A Szürke Lovag:
Amikor nemrég a The Horus Heresy 42. kötetét olvastam, akkor tudtam, hogy amint megjelenik ez a könyv, azonnal kiolvasom. Fittyent hányva rá, hogy csak később került volna sorra. Méltó lezárást kapott a karakter, elég epic volt a végső összecsapása! Már 12 éve megkedveltem, mikor először találkoztam vele Az Eisenstein útjában. Alig várom a HH végét, hogy nekiugorhassak a SoT-nak! Már jó ideje porosodnak a polcon, de egyszer eljön az idejük végre!
Joe Abercrombie - A nép bölcsessége (Az őrület kora 3.):
Némi várakozás után csak sikerült hozzájutnom a zárókötethez. Fordulatos és lebilincselő volt ez is, ahogyan az egész trilógia. Abercrombiehoz méltó lezárást kapott, nem is vártam ennél kevesebbet tőle. Nagyon erősen ajánlom minden fantasy rajongó számára, mert jelenleg Ő az egyik legkiválóbb író ezen műfajon belül.
Akkor időrendi sorban visszafelé májustól:
Markovics Botond - Felfalt kozmosz:
Nagyon csípem Botond könyveit, eddig szinte kivétel nélkül mind elképesztően jó élmény volt. Ez a történet is baromira adta, imádtam hogy mennyire grandiózus léptékben gondolkozik. Két momentumnál ráncoltam kicsit a homlokomat. Amikor mindenáron meg akart győzni valamiről, de pontosan tudtam, hogy az ellenkezője fog történni. És mindkét esetben be is igazolódott a gyanúm. Ez persze felírható annak a számlájára, hogy túl sok könyvet/sorozatot/filmet fogyasztottam már el és szkeptikusan tekintek minden ilyen mozzanatra. Viszont ezen apróságok sem vonnak le az értékéből, hardcore sci-fi rajongók számára az igen erősen ajánlott kategória.
Darius Hinks - Leviatán:
Nagyra nőtt áfonyák és Tiranidák, ez csak jó lehet! És tényleg az volt. Nem gyengén ment a trancsír, végig lebilincselően izgalmas. Érdemes.
A Vorbis konspiráció:
Remek Warhammer Crime antológia több kis izgis novellával. Ez viszont bejött!
Jonathan D Beer - A Martalék királya:
Nem jött be. Sem az alapkonfliktus, sem a szereplők. Nem is tudom így jó szívvel ajánlani sajnos.
Stephen E. Ambrose - Az elit alakulat:
Régóta adós voltam már ezzel a könyvvel és nagyon örülök, hogy végül csak sort kerítettem rá. Nagyon jó szívvel ajánlom azok számára is, akik hozzám hasonlóan akár többször is látták a sorozatot, mivel akad benne bőven plusz információ. A leginkább Sobel sorsa lepett meg, mert róla nem esik szó az HBO sorozat végén. Tragikus. Az emberi gonoszság legmélyebb bugyraiba engedett betekintést a II. világháború. 60+ millió halott és teljes népcsoportok szisztematikus kiírtásának megkezdése....félelmetes belegondolni, hogy miképp festene ma a világ, ha nincsenek ezek a bátor katonák, akik emberfeletti teljesítménnyel és kitartással legyőzték a náci hadsereget. Mindezért soha nem lehetünk elég hálásak! Egyetlen idézetet akartam mindenképp kiemelni, érdemes elolvasni.
"Megvan a határa annak, ameddig az egyes ember hatékonyan képes működni ebben a fordított világban. Egyeseket korán elér az idegösszeomlás. Normandiában a hadsereg pszichiáterei azt találták, hogy a puskás századok legénységének 10-20%-a már a legelső héten szerzett valamilyen mentális rendellenességet, és vagy megfutamodott, vagy muszáj volt kivonni a harcvonalból (természetesen sokan közülük később visszatértek az egységük-höz). Másokon sohasem mutatkoznak az összeomlás külső jelei, megszűnik azonban a hatékonyságuk. A harcoló katona olyan erős érzelmeket él át, amelyekhez foghatókat a civilek nem is ismerhet-nek, a rettegés, a pánik, a düh, a bánat, a zavarodottság, az elha-gyatottság és a haszontalanság feneketlen mélységeit. Mindezek az érzések nagy lánggal égetik fel az egyén energiakészletét és lelki egyensúlyának tartópilléreit. A hadsereg pszichiáterei Combat Exhaustion (Harc okozta kimerülés) című hivatalos jelentésük¬ben szakszerűen el is ismerték:
„A harcot nem lehet »megszokni«... A küzdelem minden pilla-nata akkora megterheléssel jár, hogy a katonák, nyilvánvalóan az igénybevétel nagyságától és tartamától függően előbb-utóbb mind összeroppannak... A pszichiátriai veszteségek a hadvise¬lésben éppúgy elkerülhetetlenek, mint a repeszek vagy kézifegy¬ver-lövedékek okozta sebesülések... A katonák többsége 180 vagy akár 140 nap múltán már nem volt képes feladata hatékony tel¬jesítésére. Az általános konszenzus szerint a katona a küzdelem első 90 napjában elérte teljesítőképessége maximumát, amely ezután hanyatlani kezdett, harcértéke állandóan csökkent, míg végül teljességgel hasznavehetetlenné vált... Az aktív szolgálat¬ban alig akadt 200-240 harci napot végigcsinált ember, és egy¬ségük szempontjából értékük elhanyagolhatóan csekélyre csök¬kent."1
1945. január 3-ára az Easy század már huszonhárom nor-mandiai, hetvennyolc hollandiai és tizenöt belgiumi fronton töl¬tött napot halmozott fel, összesen tehát 116 napot töltött az első
vonalban. Statisztikai értelemben állandóan fennállt az egész század összeroppanásának veszélye."
John French - Tallarn (The Horus Heresy 45.):
Tallarn stratégiai fontosságú a Naprendszer felé tartó hadjárat szempontjából. De vajon milyen konkrét céllal érkezik Perturabo és a Vasharcosai a planétára és mit is keresnek valójába? Az Alpha légió is sántikál valamiben és az sosem jelent jót. Ráaádsul egy korrekt kis vírusbombázással indul a regény! Jó kis tankcsaták és feszült pillanatok. Kimondottan jól szórakoztam, izgi volt! Már csak 9 kötet és indul a Terra ostroma.
Graham McNeill - A Karmazsin Király (The Horus Heresy 44.):
Most mondhatnám, hogy betegesen szeretem az áruló légiók regényeit, de sokszor tényleg sokkal érdekfeszítőbbek és mélyebbek, mint a lojalista kötetek. Na meg a primarcháik sorsa is sokkal izgibb és egzotikusabb. A lojalisták szimplán csak meghaltak vagy eltűntek, uncsiiii. Az árulók legalább ocsmány átalakulásaik után a Káosz istenségek szolgálatában töltik az öröklétet. Magnus sorsa különösen balszerencsés és tragikus. Figyelmeztetni szerette volna az atyját Hórusz árulásáról, erre saját magára hozta bolygója pusztulását és a légiója elkárhozását. Hórusz pedig szándékosan meghamisította a parancsot és már úgy adta át Russ számára, hogy Prosperonak égnie kell, Magnus pedig pusztuljon a gyermekeivel együtt. Így Magnus vagy meghal, vagy kénytelen átállni az árulók oldalára, így összességében mesteri volt és be is vált. Ebben a kötetben a haldokló gényatyjukat akarják megmenteni az Ezer fiak és ezt úgy tehetik meg, ha Ahzek Ahriman főkönyvtáros és hű bajtársai felkutatják Magnus széthasadt lelkének szilánkjait még mielőtt teljesen az enyészeté válna a lénye. Talán az egyik legjobb eddigi HH könyv, ismételten remek kérdéseket boncolgatva és több esetben súlyos árat fizető főszereplőkkel.
Daidódzsi Júzan - A szamurájkódex:
Drága jó édesanyám lepett meg vele Karácsonyra, nagyon érdekes olvasmány volt! Szinte megelevenedett előttem a több 100 évvel ezelőtt élt tökéletes szamuráj, aki életének minden aspektusát ezen alapelvekhez igazította és nem csak a fegyverforgatás mestere, de jártas a művészetekben, hibátlanul végrehajt egy teaszertartást, maximális tisztelettel bánik mindenkivel és ha kell, akkor rezzenéstelen arccal fogadja hálásan a halált ura szolgálatában. Teljesen lenyűgöz az a fajta fegyelem és precizitás, amivel ezek a harcosok rendelkeztek és hogy minden idejüket arra szentelték, hogy az adott tevékenységet tökélyre fejlesszék. Egy letűnt kor nem elfeledett hősei!
James Swallow - Garro: A Szürke Lovag:
Amikor nemrég a The Horus Heresy 42. kötetét olvastam, akkor tudtam, hogy amint megjelenik ez a könyv, azonnal kiolvasom. Fittyent hányva rá, hogy csak később került volna sorra. Méltó lezárást kapott a karakter, elég epic volt a végső összecsapása! Már 12 éve megkedveltem, mikor először találkoztam vele Az Eisenstein útjában. Alig várom a HH végét, hogy nekiugorhassak a SoT-nak! Már jó ideje porosodnak a polcon, de egyszer eljön az idejük végre!
Joe Abercrombie - A nép bölcsessége (Az őrület kora 3.):
Némi várakozás után csak sikerült hozzájutnom a zárókötethez. Fordulatos és lebilincselő volt ez is, ahogyan az egész trilógia. Abercrombiehoz méltó lezárást kapott, nem is vártam ennél kevesebbet tőle. Nagyon erősen ajánlom minden fantasy rajongó számára, mert jelenleg Ő az egyik legkiválóbb író ezen műfajon belül.
Dan Simmons - Ílion/Olümposz
Ez pont fura időzítés, kb 2 héttel azelőtt kezdtem el olvasni ezt a kb ötkönyvnyi duológiát, hogy Simmons elhunyt volna. Nagyon erősen bennem maradt a Hyperion, fura volt visszagondolni, hogy nem igazán élveztem magát az olvasást, de aztán megértettem, mi volt a bajom, ahogy haladtam előre ezekkel a könyvekkel.
Az Ílionnal még a világon semmi gond nem volt, de a második kötetet nagyon nehezen tudtam letuszkolni. Zseniális ötletek sorakoznak, nagyon tudott írni az öreg, de mindent le is akart írni. Óriási vállalás, hogy (és ezzel talán nem szpoilerezek) poszthumán környezetbe helyezi a Íliász cselekményét, a szereplőit hitelesen ábrázolja, majd a saját útjukra indítja őket, és ez a rettentő nagy markolás tényleg az első könyv végéig nagyon lelkesen tartott.
Aztán valami rettenetesen elkezdtem unni, túl sok mindent kellett volna fejben tartani, és a furcsa sci fi ötletek ömlesztésétől már szinte fulladozni kezdtem. Lett egy viszonylag korrekt vége, elvarrt szálakkal, de rágondolni is fáj, hogy a teljes megértéshez kéne még egy-két olvasás, de a Háromtest-trilógiával szemben ez nem olyan 2000 oldal, amit szívesen vállalnék megint.
De mondom, ott van benne a zsenialitás, és végül ki tudunk lyukadni egy kvázi váratlan magyarázatnál, pedig időm aztán rendesen volt gondolkodni, hogy mi is lesz a vége. Nem bántam meg, de nem fogom újra elővenni, azt hiszem.
Ez pont fura időzítés, kb 2 héttel azelőtt kezdtem el olvasni ezt a kb ötkönyvnyi duológiát, hogy Simmons elhunyt volna. Nagyon erősen bennem maradt a Hyperion, fura volt visszagondolni, hogy nem igazán élveztem magát az olvasást, de aztán megértettem, mi volt a bajom, ahogy haladtam előre ezekkel a könyvekkel.
Az Ílionnal még a világon semmi gond nem volt, de a második kötetet nagyon nehezen tudtam letuszkolni. Zseniális ötletek sorakoznak, nagyon tudott írni az öreg, de mindent le is akart írni. Óriási vállalás, hogy (és ezzel talán nem szpoilerezek) poszthumán környezetbe helyezi a Íliász cselekményét, a szereplőit hitelesen ábrázolja, majd a saját útjukra indítja őket, és ez a rettentő nagy markolás tényleg az első könyv végéig nagyon lelkesen tartott.
Aztán valami rettenetesen elkezdtem unni, túl sok mindent kellett volna fejben tartani, és a furcsa sci fi ötletek ömlesztésétől már szinte fulladozni kezdtem. Lett egy viszonylag korrekt vége, elvarrt szálakkal, de rágondolni is fáj, hogy a teljes megértéshez kéne még egy-két olvasás, de a Háromtest-trilógiával szemben ez nem olyan 2000 oldal, amit szívesen vállalnék megint.
De mondom, ott van benne a zsenialitás, és végül ki tudunk lyukadni egy kvázi váratlan magyarázatnál, pedig időm aztán rendesen volt gondolkodni, hogy mi is lesz a vége. Nem bántam meg, de nem fogom újra elővenni, azt hiszem.
Jobb később. 
Tavaly jött ki "A törékeny béke", úgyhogy daráld!
Tavaly jött ki "A törékeny béke", úgyhogy daráld!
John Scalzi - Vének háborúja
Minek vártam ezzel ennyit? Valószínűleg a militarista volta miatt, de gondolhattam volna, hogy nem csak a csihipuhiról szól, hanem itt tényleg egy alaposan átgondolt, jól felépített, teljes világ várja, hogy felfedezzem. Imádtam a humorát, sok helyen abszurdba csap át.
És igen, így is lehet írni, nem kell ismerni minden karakter hajszínét, magasságát, de még csak az idegen űrhajók kinézetét sem. Végig történik valami, ezért nagyon könnyen csúszik.
Az Ílion/Olümposz után jön a Szellemhadtest.
Minek vártam ezzel ennyit? Valószínűleg a militarista volta miatt, de gondolhattam volna, hogy nem csak a csihipuhiról szól, hanem itt tényleg egy alaposan átgondolt, jól felépített, teljes világ várja, hogy felfedezzem. Imádtam a humorát, sok helyen abszurdba csap át.
És igen, így is lehet írni, nem kell ismerni minden karakter hajszínét, magasságát, de még csak az idegen űrhajók kinézetét sem. Végig történik valami, ezért nagyon könnyen csúszik.
Az Ílion/Olümposz után jön a Szellemhadtest.
És akkor idénre az utolsó bejegyzés...
The Witcher / Vaják: Történetek Ríviai Geraltról II. képregény
Fantasztikusan jó volt ismételten az összes történet és még egy slusszpoén is jutott a végére! Nagyon jó szívvel ajánlom minden Vaják rajongó számára és érdemes mellé elindítani a Witcher 3 teljes OST-t a hangulat kimaxolásához.
Joe Abercrombie - Némi gyűlölet (Az őrület kora 1.)
Az Első Törvény trilógiát imádtam, ezért is volt számomra hatalmas csalódás a "Hidegen tálalva". Így értelem szerűen jól el is ment a kedvem a könyveitől, de annyira mondogatták, hogy az új trilógia csúcs, hogy csak belevágtam. Jó szokásomhoz híven nem is néztem utána, csak belevágtam az első kötetbe és így hatalmas meglepetés volt, hogy konkrétan az eredeti sorozat szereplői köszönnek vissza, nyilván kicsit öregebben. Rákaptam rendesen és már nagyban falom a második kötetet! Remélem nem veszít a varázsából, egyelőre príma!
Joe Abercrombie - Bajok a békével (Az őrület kora 2.)
Szuper folytatása az első kötetnek, telis-tele izgalmakkal és meglepetésekkel. Nagyon nem számítottam rá, hogy ilyen gyorsan lezavarják mindazt, ami elő lett készítve. Úgyhogy ötletem sincs mire számítsak majd a következő könyvben. De most kicsit pihentetve van a széria, mert az új szerzeményeim visszarántottak a véráztatta 31. évezredbe.
Aaron Dembski-Bowden - Az Emberiség Ura (The Horus Heresy 41.):
Több szempontból is remek élmény volt! Egyrészt mert hosszú idő után végre ismét nyomtatott könyvet foghattam a kezembe, sok-sok várakozás után újra HH könyvet adott ki a Tuan kiadó és ráadásul rengeteg érdekességet tudtam meg az Istencsászárról és az eredeti terveiről. Már csak 13 kötet és kezdhetem a Terra ostroma sorozatot!
Andrzej Sapkowski - Hollók válaszútja (2025):
25 esztendő elteltével végre új Vaják regénnyel jelentkezett Sapkowski tavaly, melyet pár hete magyar fordításban is megkaptunk. Nem is volt kérdés, hogy rárepülök, hiszen imádom ezt a világot és a játékokkal, könyvekkel meg persze a képregényekkel teljesen és menthetetlenül beleszerelmesedtem. Nem váltja meg a világot, de így is hatalmas élmény volt a fiatal és még igencsak tapasztalatlan Geralt kalandjairól olvasni. És már a korai éveiben felfedezhetőek a későbbi főbb jellenmvonásainak csírái. Végig izgalmas, olvastatja magát. Jót tett neki az írói stílusváltás, fogyasztóbarátabb lett a fogalmazás. A The Witcher univerzum és Geralt rajongói számára szerintem abszolút kötelező olvasmány!
A széthasadt légiók (The Horus Heresy 43.)
Még mindig nagyon szeretem ezeket a novellás köteteket. Üdítő néha rövidebb történeteket olvasni a sok regény közepette. Itt is még inkább szemléltetve lett, hogy mennyire elmondhatatlanul tragikus volt Hórusz árulása és ez az egész konfliktus, amit kreált ezáltal. Innentől már senki nem bízik senkiben és még a lojalisták is csak nagyon óvatosan közelítenek egymáshoz, hiszen honnan is lehetnének biztosak benne, hogy a másik fél árulóvá lett-e. Megtévesztés, szinte felfoghatatlan borzalmak, elkeseredés és persze azért némi remény még pislákol egyesekben.
James Swallow - Garro (The Horus Heresy 42.)
Imádtam!!! Nem csak, hogy már előrevetítik az itteni történések a kedvenc rendházam megalapítását, de ráadásul olyasvalaki is felbukkan, akire az életbe nem számítottam! Ismét egy piszok jó kis HH regényhez lehetett szerencsém. Alig várom, hogy decemberben végre megjelenjen a "Garro: A Szürke Lovag" kötet! Lehet kivételt teszek és suttyomban elolvasom.
John Scalzi - Csak a hold az égen:
Scalzi új könyvet ad ki? Ide vele! Nagyjából így vagyok ezzel az emberrel. Direkt nem olvastam róla semmit, csak belevágtam. Ezúttal sem okozott csalódást, mert habár sokszor nem veszi komolyan magát, de végig piszok szórakoztató! Főként társadalomkritika, nem sci-fi, de ez egyáltalán nem is zavart. Remek volt, hogy a kibontakozó eseményeket és hatásait ennyi szemszögből górcső alá vette. Mindenképpen érdemes adni neki egy esélyt, nem mindennapi történet!
John Scalzi - A törékeny béke (Vének háborúja 7.)
Mikor végeztem a "Csak a hold az égen" könyvével, akkor jutott eszmbe, hogy ígért egy új Vének háborúja kötetet idénre. Örömmel láttam, hogy már meg is jelent, így azonnal rárepültem.
Még 13 évvel ezelőtt ismerkedtem meg a nevével pont ezen sorozat kapcsán. Nagyon jó volt visszatérni ehhez az univerzumhoz! Izgalmas és fordulatos, szimpi főszereplővel. Nagyon jó szívvel ajánlom a széria rajongói számára! Ha pedig kimaradt volna, akkor lehet is kezdeni.
Vox Machina képregények Vol. 1-4.
Fölösleges ragozni, a sorozat rajongói számára abszlút ajánlom!
The Witcher / Vaják: Történetek Ríviai Geraltról II. képregény
Fantasztikusan jó volt ismételten az összes történet és még egy slusszpoén is jutott a végére! Nagyon jó szívvel ajánlom minden Vaják rajongó számára és érdemes mellé elindítani a Witcher 3 teljes OST-t a hangulat kimaxolásához.
Joe Abercrombie - Némi gyűlölet (Az őrület kora 1.)
Az Első Törvény trilógiát imádtam, ezért is volt számomra hatalmas csalódás a "Hidegen tálalva". Így értelem szerűen jól el is ment a kedvem a könyveitől, de annyira mondogatták, hogy az új trilógia csúcs, hogy csak belevágtam. Jó szokásomhoz híven nem is néztem utána, csak belevágtam az első kötetbe és így hatalmas meglepetés volt, hogy konkrétan az eredeti sorozat szereplői köszönnek vissza, nyilván kicsit öregebben. Rákaptam rendesen és már nagyban falom a második kötetet! Remélem nem veszít a varázsából, egyelőre príma!
Joe Abercrombie - Bajok a békével (Az őrület kora 2.)
Szuper folytatása az első kötetnek, telis-tele izgalmakkal és meglepetésekkel. Nagyon nem számítottam rá, hogy ilyen gyorsan lezavarják mindazt, ami elő lett készítve. Úgyhogy ötletem sincs mire számítsak majd a következő könyvben. De most kicsit pihentetve van a széria, mert az új szerzeményeim visszarántottak a véráztatta 31. évezredbe.
Aaron Dembski-Bowden - Az Emberiség Ura (The Horus Heresy 41.):
Több szempontból is remek élmény volt! Egyrészt mert hosszú idő után végre ismét nyomtatott könyvet foghattam a kezembe, sok-sok várakozás után újra HH könyvet adott ki a Tuan kiadó és ráadásul rengeteg érdekességet tudtam meg az Istencsászárról és az eredeti terveiről. Már csak 13 kötet és kezdhetem a Terra ostroma sorozatot!
Andrzej Sapkowski - Hollók válaszútja (2025):
25 esztendő elteltével végre új Vaják regénnyel jelentkezett Sapkowski tavaly, melyet pár hete magyar fordításban is megkaptunk. Nem is volt kérdés, hogy rárepülök, hiszen imádom ezt a világot és a játékokkal, könyvekkel meg persze a képregényekkel teljesen és menthetetlenül beleszerelmesedtem. Nem váltja meg a világot, de így is hatalmas élmény volt a fiatal és még igencsak tapasztalatlan Geralt kalandjairól olvasni. És már a korai éveiben felfedezhetőek a későbbi főbb jellenmvonásainak csírái. Végig izgalmas, olvastatja magát. Jót tett neki az írói stílusváltás, fogyasztóbarátabb lett a fogalmazás. A The Witcher univerzum és Geralt rajongói számára szerintem abszolút kötelező olvasmány!
A széthasadt légiók (The Horus Heresy 43.)
Még mindig nagyon szeretem ezeket a novellás köteteket. Üdítő néha rövidebb történeteket olvasni a sok regény közepette. Itt is még inkább szemléltetve lett, hogy mennyire elmondhatatlanul tragikus volt Hórusz árulása és ez az egész konfliktus, amit kreált ezáltal. Innentől már senki nem bízik senkiben és még a lojalisták is csak nagyon óvatosan közelítenek egymáshoz, hiszen honnan is lehetnének biztosak benne, hogy a másik fél árulóvá lett-e. Megtévesztés, szinte felfoghatatlan borzalmak, elkeseredés és persze azért némi remény még pislákol egyesekben.
James Swallow - Garro (The Horus Heresy 42.)
Imádtam!!!
Nem csak, hogy már előrevetítik az itteni történések a kedvenc rendházam megalapítását, de ráadásul olyasvalaki is felbukkan, akire az életbe nem számítottam! Ismét egy piszok jó kis HH regényhez lehetett szerencsém. Alig várom, hogy decemberben végre megjelenjen a "Garro: A Szürke Lovag" kötet! Lehet kivételt teszek és suttyomban elolvasom.
John Scalzi - Csak a hold az égen:
Scalzi új könyvet ad ki? Ide vele! Nagyjából így vagyok ezzel az emberrel. Direkt nem olvastam róla semmit, csak belevágtam. Ezúttal sem okozott csalódást, mert habár sokszor nem veszi komolyan magát, de végig piszok szórakoztató! Főként társadalomkritika, nem sci-fi, de ez egyáltalán nem is zavart. Remek volt, hogy a kibontakozó eseményeket és hatásait ennyi szemszögből górcső alá vette. Mindenképpen érdemes adni neki egy esélyt, nem mindennapi történet!
John Scalzi - A törékeny béke (Vének háborúja 7.)
Mikor végeztem a "Csak a hold az égen" könyvével, akkor jutott eszmbe, hogy ígért egy új Vének háborúja kötetet idénre. Örömmel láttam, hogy már meg is jelent, így azonnal rárepültem.
Még 13 évvel ezelőtt ismerkedtem meg a nevével pont ezen sorozat kapcsán. Nagyon jó volt visszatérni ehhez az univerzumhoz! Izgalmas és fordulatos, szimpi főszereplővel. Nagyon jó szívvel ajánlom a széria rajongói számára! Ha pedig kimaradt volna, akkor lehet is kezdeni.
Vox Machina képregények Vol. 1-4.
Fölösleges ragozni, a sorozat rajongói számára abszlút ajánlom!
Ja, inkább korrekt munka mint kiemelkedő!
Azért voltak jó pillanatai, pl amikor a földi inkvizítor is csodálkozik, hogy miért 20 primarch van az egyik domborművön a 9 helyett!
Közben kiderült, hogy csak az otthoni gépen van meg a Lidérccsont, szóval Calpurniát olvastam mégis a metrón. Annyiban érdekes ez is, meg a VoT is, hogy elvileg az Arbites is meg az inkvizítorok is nagykutyák, de ezekben a történetekben mégis béklyóban vannak. Calpurniát most egy inkvizítor és egy nagy befolyású nemes cseszteti, de a VoT-ben is Spinoza a különböző inkvizítor lordok közt szenvedett, meg ott Custodes is volt, hogy az Inkvizítor is helyre legyen téve stb. Szóval kevésbé olyan power fantasy mint Eisenhorn aki mindenkinek bemutat!
Azért voltak jó pillanatai, pl amikor a földi inkvizítor is csodálkozik, hogy miért 20 primarch van az egyik domborművön a 9 helyett!
Közben kiderült, hogy csak az otthoni gépen van meg a Lidérccsont, szóval Calpurniát olvastam mégis a metrón. Annyiban érdekes ez is, meg a VoT is, hogy elvileg az Arbites is meg az inkvizítorok is nagykutyák, de ezekben a történetekben mégis béklyóban vannak. Calpurniát most egy inkvizítor és egy nagy befolyású nemes cseszteti, de a VoT-ben is Spinoza a különböző inkvizítor lordok közt szenvedett, meg ott Custodes is volt, hogy az Inkvizítor is helyre legyen téve stb. Szóval kevésbé olyan power fantasy mint Eisenhorn aki mindenkinek bemutat!
Man literally too angry to die
Nem volt rossz az a trilógia, de mély nyomot nem hagyott bennem.
Lidérccsontot beszereztem, köszi az ajánlást. Kell most valami új, valami más. Most fejeztem be Chris Wraighttól a Carrion Throne-t (Vaults of Terra első kötete), de bár jó volt, nem érzem azt, hogy rögtön folytatni akarom.
A történet, amikor beindult akkor már jó volt, de Crowl és Spinoza elég egysíkú karakterek voltak, standard bizalmatlan inkvizítor és bábjátszmába lökött friss vallató.
A történet, amikor beindult akkor már jó volt, de Crowl és Spinoza elég egysíkú karakterek voltak, standard bizalmatlan inkvizítor és bábjátszmába lökött friss vallató.
Man literally too angry to die
Joe Hart - Obscura:
Ezer éve pihent az olvasón, most végre kedvet kaptam hozzá. Kimondottan izgalmas és lebilincselő történet. Nem csak a rejtélyes betegség megfékezése van terítéken, de egy elképesztő titkot is őriz a NASA. Nem véletlen, hogy elszabadul a pokol az űrállomáson. Jó szívvel ajánlom még akkor is, ha azért kicsit ráncoltam a homlokom a végefelé az egyik mozzanatnál.
Aaron Dembski-Bowden - Csillaggyilkos (Az Éjurak sorozat 3. kötete):
Fölösleges szaporítani a szót, az egyik legjobb trilógia, amit valaha WH40K témában olvastam!!! Ha valaki ódzkodna az árulókról szóló regényektől, ne tegye! Legalábbis a Fekete légió és Éjurak sorozatok magasan kiemelkednek minőségben!
Alec Worley - A lidérccsont főnix:
Nagyon csípem a Warhammer crime szériát és a földhözragadtabb történeteket, amiket felvonultat. Baggit és Clodde pedig egyekettőre belopták magukata szívembe, nagyon megkedveltem ezt a furcsa kis párost. A patkányszerzet és felokosított ogrin jó nagy slamasztikában találják magukat, abszolút letehetetlen és fordulatokkal teli regény. Érdemes rárepülni!!!
Guy Haley - A fény trónusa (A tűz hajnala sorozat 4.része):
Na ez egy kimondottan izgis regény volt!!! A Primarisok élete nem csak játék és móka! Keményen meg kell küzdeniük az elfogadtatásukért. És az is remekül volt szemléltetve, hogy hiába Űrgárdisták szteroidon, egy maréknyi Igehírdető termi seperc alatt szétkap belőlük pár tucatot. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen izgalmakkal kecseget még ez az Indomitus hadjárat és milyen ocsmány kis trükkökkel rukkolnak elő az áruló légiók és a Káosz istenségek további csatlósai.
Matthew Farrer - Urdesh: A magiszter és a mártír (Az Urdesh duológia másik fele):
Nem dobtam hátast sajnos. Az első kötet szerintem sokkal ütősebb volt. Nem égetnivaló, de nem sikerült beszippantania és a katarzis is elmaradt. De legalább a leghosszabb 1 az 1 elleni összecsapás szerintem ebben a könyvben volt. Vagy 20 oldalon keresztül csépelte egymást a két űrgárdista.
És most azt hiszem, hogy tartok egy kis szünetet WH40K témában.....amíg meg nem érkezik a következő 3 kötet HH előrendelésem.
Ezer éve pihent az olvasón, most végre kedvet kaptam hozzá. Kimondottan izgalmas és lebilincselő történet. Nem csak a rejtélyes betegség megfékezése van terítéken, de egy elképesztő titkot is őriz a NASA. Nem véletlen, hogy elszabadul a pokol az űrállomáson. Jó szívvel ajánlom még akkor is, ha azért kicsit ráncoltam a homlokom a végefelé az egyik mozzanatnál.
Aaron Dembski-Bowden - Csillaggyilkos (Az Éjurak sorozat 3. kötete):
Fölösleges szaporítani a szót, az egyik legjobb trilógia, amit valaha WH40K témában olvastam!!! Ha valaki ódzkodna az árulókról szóló regényektől, ne tegye! Legalábbis a Fekete légió és Éjurak sorozatok magasan kiemelkednek minőségben!
Alec Worley - A lidérccsont főnix:
Nagyon csípem a Warhammer crime szériát és a földhözragadtabb történeteket, amiket felvonultat. Baggit és Clodde pedig egyekettőre belopták magukata szívembe, nagyon megkedveltem ezt a furcsa kis párost. A patkányszerzet és felokosított ogrin jó nagy slamasztikában találják magukat, abszolút letehetetlen és fordulatokkal teli regény. Érdemes rárepülni!!!
Guy Haley - A fény trónusa (A tűz hajnala sorozat 4.része):
Na ez egy kimondottan izgis regény volt!!! A Primarisok élete nem csak játék és móka! Keményen meg kell küzdeniük az elfogadtatásukért. És az is remekül volt szemléltetve, hogy hiába Űrgárdisták szteroidon, egy maréknyi Igehírdető termi seperc alatt szétkap belőlük pár tucatot. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen izgalmakkal kecseget még ez az Indomitus hadjárat és milyen ocsmány kis trükkökkel rukkolnak elő az áruló légiók és a Káosz istenségek további csatlósai.
Matthew Farrer - Urdesh: A magiszter és a mártír (Az Urdesh duológia másik fele):
Nem dobtam hátast sajnos. Az első kötet szerintem sokkal ütősebb volt. Nem égetnivaló, de nem sikerült beszippantania és a katarzis is elmaradt. De legalább a leghosszabb 1 az 1 elleni összecsapás szerintem ebben a könyvben volt. Vagy 20 oldalon keresztül csépelte egymást a két űrgárdista.
És most azt hiszem, hogy tartok egy kis szünetet WH40K témában.....amíg meg nem érkezik a következő 3 kötet HH előrendelésem.
Phil Kelly - Titkok Háborúja:
Egész korrekt kis újhullámos regény volt ez! T'auk, Sötét Angyalok, Primaris gárdisták és rendházon belüli szörnyű titkok. 2017 óta ugye új lendületet kapott az egész univerzum és lore, aminek különösen jót tesz neki a hasonló kötetek kiadása. Jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik kicsit belekóstolnának abba, hogy mi is zajlik azóta, hogy Guilliman visszatért és átvette az Impérium irányítását.
Aaron Dembski-Bowden - Vérontó (Az Éjurak sorozat 2. kötete):
Én iszonyatosan élem most ezeket az áruló légiós köteteket!!! Komolyan mondom, hogy ez az Éjurak és Fekete légió sorozatok könnyű szerrel ott vannak a legjobbak között! Értem én, hogy az Impériumnak kell drukkolni, mert ugye a démonokkal és Káosz istenekkel lepaktáló árulók azok velejéig romlottak és szörnyen gonoszak. DE! Itt végre tényleg feszegetve vannak olyan kérdések, amik igazán foglalkoztatnak. Teljesen másként tekintenek az univerzumra és a benne elfoglalt helyükre, mint a nagyrészt egysíkú lojalisták. Jó, hát akadnak megszállt és tébolyodott csatatestvérek is, akik csak szűntelen vért ontanának és embereket nyúznának. Ez ilyen. Igen, rád nézek Uzas! De nagyon megkedveltem ezt a maréknyi kis csapatot Talos-al az élen. Kíváncsian várom miképp alakul a sorsuk a harmadik kötetben!
Ha valaki ódzkodott volna a "sötét oldaltól" és inkább csak a jófiúkról szóló könyveket olvasra, tegyen nyugodtan próbát ezzel a két sorozattal. Abszolút megéri!
Egész korrekt kis újhullámos regény volt ez! T'auk, Sötét Angyalok, Primaris gárdisták és rendházon belüli szörnyű titkok. 2017 óta ugye új lendületet kapott az egész univerzum és lore, aminek különösen jót tesz neki a hasonló kötetek kiadása. Jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik kicsit belekóstolnának abba, hogy mi is zajlik azóta, hogy Guilliman visszatért és átvette az Impérium irányítását.
Aaron Dembski-Bowden - Vérontó (Az Éjurak sorozat 2. kötete):
Én iszonyatosan élem most ezeket az áruló légiós köteteket!!! Komolyan mondom, hogy ez az Éjurak és Fekete légió sorozatok könnyű szerrel ott vannak a legjobbak között! Értem én, hogy az Impériumnak kell drukkolni, mert ugye a démonokkal és Káosz istenekkel lepaktáló árulók azok velejéig romlottak és szörnyen gonoszak. DE! Itt végre tényleg feszegetve vannak olyan kérdések, amik igazán foglalkoztatnak. Teljesen másként tekintenek az univerzumra és a benne elfoglalt helyükre, mint a nagyrészt egysíkú lojalisták. Jó, hát akadnak megszállt és tébolyodott csatatestvérek is, akik csak szűntelen vért ontanának és embereket nyúznának. Ez ilyen. Igen, rád nézek Uzas! De nagyon megkedveltem ezt a maréknyi kis csapatot Talos-al az élen. Kíváncsian várom miképp alakul a sorsuk a harmadik kötetben!
Ha valaki ódzkodott volna a "sötét oldaltól" és inkább csak a jófiúkról szóló könyveket olvasra, tegyen nyugodtan próbát ezzel a két sorozattal. Abszolút megéri!
Aaron Dembski-Bowden - Pokolkapu:
Évekkel ezelőtt láttam a hangoskönyvből készült rajongói animációs filmet és nagyon éltem! Most végre könyv formájában is rávethettem magam. Minden eddiginél nagyobb ork invázió, bődületes pusztítás és titánok!!! Fölösleges is többet mondanom, ez egy abszolút kötelező kötet minden WH40K rajongó számára!
Évekkel ezelőtt láttam a hangoskönyvből készült rajongói animációs filmet és nagyon éltem! Most végre könyv formájában is rávethettem magam. Minden eddiginél nagyobb ork invázió, bődületes pusztítás és titánok!!!
Fölösleges is többet mondanom, ez egy abszolút kötelező kötet minden WH40K rajongó számára!
Aaron Dembski-Bowden - Fekete Légió (A Fekete Légió 2. kötet):
Már az első kötet is csúcs volt, de ezt talán még annál is jobban élveztem!!! Valamiért mindig iszonyatosan jól sikerülnek az árulókról szóló regények. Vagy csak ADB tehet róla? Na sebaj, a lényegen nem változtat. Szeretem, ha belemennek a filozofálásba és kicsit elemeire szedik és több aspektusból megvizsgálják az árulást és az Impérium kettészakadását. Amikor végre nem minden csak fekete és fehér, ahol az Istencsászár elvakult hívei fanatikus meggyőződéssel mennek előre és pusztítják az ellent. Végre valakik feltesznek kérdéseket, elítélik és megvetik az istenségeket és kétségek merülnek fel bennük. Khayon ritka szimpatikus volt, üdítő élmény volt olvasni az elbeszélését!
Már az első kötet is csúcs volt, de ezt talán még annál is jobban élveztem!!! Valamiért mindig iszonyatosan jól sikerülnek az árulókról szóló regények. Vagy csak ADB tehet róla? Na sebaj, a lényegen nem változtat. Szeretem, ha belemennek a filozofálásba és kicsit elemeire szedik és több aspektusból megvizsgálják az árulást és az Impérium kettészakadását. Amikor végre nem minden csak fekete és fehér, ahol az Istencsászár elvakult hívei fanatikus meggyőződéssel mennek előre és pusztítják az ellent. Végre valakik feltesznek kérdéseket, elítélik és megvetik az istenségeket és kétségek merülnek fel bennük. Khayon ritka szimpatikus volt, üdítő élmény volt olvasni az elbeszélését!
Kicsit elmaradtam idén a beszámolókkal, gondolom már mindenki nagyon várta.
Shannon Chakraborty - Amína asz-Sziráfi kalandjai:
Nem indult jól a kapcsolatunk, az első olyan 100 oldalnál kicsit vergődtem. Kell-e ez nekem vagy hagyjam esetleg abba? Aztán végül csak sikerült rákapnom és egy varázslatos sztoriban lehetett részem. Szó szerint, hiszen itt aztán mágikus lényektől kezdve a varázshasználókon át volt minden is. Fordulatos és izgalmas kalóz kaland, csak az elején nagyon nem voltam még ráhangolódva. Úgyhogy azt hiszem kicsit vissza is kanyarodok a sci-fi vonalra.
Steve Lyons - Sétáló holtak:
Senki nem szeretné, hogy kiderüljön a lakhelyéről, hogy a felszín alatt Nekronok milliói szunnyadnak. Azt meg végképp nem, hogy fel is ébredjenek. A szerencsétlenül járt bányászbolygó lakóival viszont sajnos mindkettő megtörtént. A Krieg Halálhadtest keményen tolta, szimpatikus brigád! Izgis kis kötet volt.
Edward Ashton - Mickey7
Tanakodtam, hogy elspoilerezzem-e magamnak a filmet, de annyira ajánlgatták a könyvet és a Marsi elolvasása után is remekül szórakoztam a moziban, úgyhogy belevágtam.
Ütősen indít, egészen magával ragadott és csak úgy faltam az oldalakat. Aztán szép lassan ellaposodott valamelyest és a kialakult konfliktus kezelésére tett kísérleteknél már kicsit ásítoztam. A legjobb részek a visszaemlékezések voltak a régmúlt idők eseményeiről, de ezek sajnos mindig le lettek tudva 1-2 oldalban. Aztán reménykedtem valami katartikus befejezésben, de ez sajnos elmaradt és szép csendben véget ért.
Viszont most szembesültem vele a bejegyzés írása előtt közvetlenül, hogy létezik egy "Antianyag blues" című második kötet is. Úgyhogy akár még némi izgalom is várhat ránk a kaland végén. Kérdés, hogy a film vajon mindkét kötet történését feldolgozza-e. Én egyelőre megvárom a márciusi mozipremiert és maximum utána ugrok neki a második könyvnek. De titkon reménykedem, hogy az adaptáció kicsit jobb élményt fog nyújtani! Egyáltalán nem volt rossz, de nem helyezném a top 10 sci-fi olvasmányaim közé.
Nem jó emberek (WH40K Crime antológia):
Nagyon csípem a Crime szériát, főleg ha novelláskötet formájában érkezik. Hadd legyek kivételesen lusta és legyen elég most a fülszöveg:
"A távoli jövő zord sötétjében áll egy hatalmas város… a gyilkosság és a korrupció melegágya. A bűn és a törvénytelenségek pokla, ahol nem létezik a törvény, és az igazságszolgáltatás csak múlandó. Torkos kereskedőkirályok forgatják az ipar kerekeit, táplálva a távoli világok háborúinak motorját, miközben az egyszerű emberek csak a túlélésről álmodnak. Miközben az aranyban születettek az erődítményük falai mögé rejtőzve virágzanak, a tömegeknek meg kell találniuk a helyüket az alvilágban. De függetlenül attól, hogy milyen rangúak, bűnözők vagy törvénytisztelők, egy tény igaz marad – ez a város mocskos, és senki sem szabadul meg tőle bűntelen. Mert Varangantuában nincsenek jó emberek."
John Scalzi - Az irányító (2024)
Scalzi nagy kedvencem hosszú évek óta, úgyhogy rá is repültem az új könyvére. Három történetet kaptunk ebben a kötetben, melynek főhőse ugyanaz és részben összefüggenek. Egy olyan világban járunk, ahol a gyilkosságok áldozatai nem halnak meg, hanem anyaszült meztelenül visszatérnek saját otthonukba (vagy ahol biztonságban érzik magukat). Minimálisan sci-fi, inkább krimi, de abból is a jobb fajta. Én nagyon éltem, végig lebilincselő és fordulatos.
HA/VER képregény 4. könyv:
Ez valami piszkosul komoly volt!!!
Nemrég újranéztük a két filmet, mert kegyetlenül imádom. És miután 13 év alatt nem sikerült elkészíteni az utolsó részt, így megelégeltem és megrendeltem képregényben. Betoltam szépen a filmzenéket fejhallgatóra és nekiültem. Sajnálom, hogy nem sikerült leforgatniuk, mert ez aztán ütött volna rendesen! Ha hozzám hasonlóan szereted a filmeket és kíváncsi vagy a történet lezárására, akkor a Fumaxtól megvásárolható.
Bűn és büntetés:
Nagyon csípem ezt a Warhammer Crime sorozatot, mindig izgalmas és fordulatos történeteket sorakoztatnak fel számunkra. Ez a kötet is 9 lebilincselő novellával várja mindazokat, akik rávetik Magukat.
Shannon Chakraborty - Amína asz-Sziráfi kalandjai:
Nem indult jól a kapcsolatunk, az első olyan 100 oldalnál kicsit vergődtem. Kell-e ez nekem vagy hagyjam esetleg abba? Aztán végül csak sikerült rákapnom és egy varázslatos sztoriban lehetett részem. Szó szerint, hiszen itt aztán mágikus lényektől kezdve a varázshasználókon át volt minden is. Fordulatos és izgalmas kalóz kaland, csak az elején nagyon nem voltam még ráhangolódva. Úgyhogy azt hiszem kicsit vissza is kanyarodok a sci-fi vonalra.
Steve Lyons - Sétáló holtak:
Senki nem szeretné, hogy kiderüljön a lakhelyéről, hogy a felszín alatt Nekronok milliói szunnyadnak. Azt meg végképp nem, hogy fel is ébredjenek. A szerencsétlenül járt bányászbolygó lakóival viszont sajnos mindkettő megtörtént. A Krieg Halálhadtest keményen tolta, szimpatikus brigád! Izgis kis kötet volt.
Edward Ashton - Mickey7
Tanakodtam, hogy elspoilerezzem-e magamnak a filmet, de annyira ajánlgatták a könyvet és a Marsi elolvasása után is remekül szórakoztam a moziban, úgyhogy belevágtam.
Ütősen indít, egészen magával ragadott és csak úgy faltam az oldalakat. Aztán szép lassan ellaposodott valamelyest és a kialakult konfliktus kezelésére tett kísérleteknél már kicsit ásítoztam. A legjobb részek a visszaemlékezések voltak a régmúlt idők eseményeiről, de ezek sajnos mindig le lettek tudva 1-2 oldalban. Aztán reménykedtem valami katartikus befejezésben, de ez sajnos elmaradt és szép csendben véget ért.
Viszont most szembesültem vele a bejegyzés írása előtt közvetlenül, hogy létezik egy "Antianyag blues" című második kötet is. Úgyhogy akár még némi izgalom is várhat ránk a kaland végén. Kérdés, hogy a film vajon mindkét kötet történését feldolgozza-e. Én egyelőre megvárom a márciusi mozipremiert és maximum utána ugrok neki a második könyvnek. De titkon reménykedem, hogy az adaptáció kicsit jobb élményt fog nyújtani! Egyáltalán nem volt rossz, de nem helyezném a top 10 sci-fi olvasmányaim közé.
Nem jó emberek (WH40K Crime antológia):
Nagyon csípem a Crime szériát, főleg ha novelláskötet formájában érkezik. Hadd legyek kivételesen lusta és legyen elég most a fülszöveg:
"A távoli jövő zord sötétjében áll egy hatalmas város… a gyilkosság és a korrupció melegágya. A bűn és a törvénytelenségek pokla, ahol nem létezik a törvény, és az igazságszolgáltatás csak múlandó. Torkos kereskedőkirályok forgatják az ipar kerekeit, táplálva a távoli világok háborúinak motorját, miközben az egyszerű emberek csak a túlélésről álmodnak. Miközben az aranyban születettek az erődítményük falai mögé rejtőzve virágzanak, a tömegeknek meg kell találniuk a helyüket az alvilágban. De függetlenül attól, hogy milyen rangúak, bűnözők vagy törvénytisztelők, egy tény igaz marad – ez a város mocskos, és senki sem szabadul meg tőle bűntelen. Mert Varangantuában nincsenek jó emberek."
John Scalzi - Az irányító (2024)
Scalzi nagy kedvencem hosszú évek óta, úgyhogy rá is repültem az új könyvére. Három történetet kaptunk ebben a kötetben, melynek főhőse ugyanaz és részben összefüggenek. Egy olyan világban járunk, ahol a gyilkosságok áldozatai nem halnak meg, hanem anyaszült meztelenül visszatérnek saját otthonukba (vagy ahol biztonságban érzik magukat). Minimálisan sci-fi, inkább krimi, de abból is a jobb fajta. Én nagyon éltem, végig lebilincselő és fordulatos.
HA/VER képregény 4. könyv:
Ez valami piszkosul komoly volt!!!
Nemrég újranéztük a két filmet, mert kegyetlenül imádom. És miután 13 év alatt nem sikerült elkészíteni az utolsó részt, így megelégeltem és megrendeltem képregényben. Betoltam szépen a filmzenéket fejhallgatóra és nekiültem. Sajnálom, hogy nem sikerült leforgatniuk, mert ez aztán ütött volna rendesen! Ha hozzám hasonlóan szereted a filmeket és kíváncsi vagy a történet lezárására, akkor a Fumaxtól megvásárolható.
Bűn és büntetés:
Nagyon csípem ezt a Warhammer Crime sorozatot, mindig izgalmas és fordulatos történeteket sorakoztatnak fel számunkra. Ez a kötet is 9 lebilincselő novellával várja mindazokat, akik rávetik Magukat.
William Irwin - Mátrix filozófia:
Hatalmas kedvencem a film, konkrétan lerobbantotta a fejemet 25 évvel ezelőtt a moziban! A múltkori 20. évfordulós képregény után egy újabb kötet, amibe belebotlottam. Gyorsan be is szereztem egy megsárgult példányt belőle. Nyilván az évek során rengeteg elemzéshez és teóriához volt szerencsém a filmmel kapcsolatban. Elképesztően sok vetülete van és napokig lehetne róla beszélgetni. A könyvben számtalan szakember elmélkedését és elemzését olvashatjuk. Nem csak filozófiai, de vallási, etikai, metafizikai és egyéb szemszögekből is boncolgatják. Én csak ajánlani tudom a film rajongói számára. Tényleg kicsit másképp fogsz ezentúl tekinteni rá és talán a világra is.
Az biztos, hogy én gondolkodás nélkül a kék kapszulát választanám, ha tisztában lennék a sivár valósággal, ami a rendszeren kívül vár. Persze csak addig, amíg a jelenlegi életemet élhetem és nem kell ügynökökkel megküzdenem. Ugye milyen kényelmes gondolat? De persze sosem tudhatjuk mi vár ránk a piros lenyelése után. És ugye az a fránya kíváncsiság csak furdal minket....
Dan Simmons - Hyperion
Rengeteg alkalommal lett ajánlva és már ezer éve be volt tárazva, de valami mindig elé sorolódott. Sajnos egyáltalán nem sikerült megfognia és nagyon hamar elvesztettem az érdeklődésemet. Végigolvastam becsülettel, de nem szerzett egy újabb rajongót az író és biztosan nem is folytatom a sorozatot.
Daniel Kraus - Bálnahullás
"A marsi és a 127 óra találkozik ebben az erőteljesen emberi és tudományos precizitással megalkotott thrillerben, melyben egy huszonnégy méteres, hatvan tonnás ámbráscet nyel magába egy búvárt, akinek csupán egyetlen órája marad a menekülésre, mielőtt elfogyna az oxigénje."
Szerintem ennél többet nem is kell mondani, hogy rákapjatok. Egyébként pedig elég komolyan alámerülünk a pszichológia témában is, mert a meneküléssel párhuzamosabban a halott apjával való kapcsolatát is próbálja megérteni/helyre rakni főhősünk. Ráadásul a bálnaanatómiáról is rengeteget tanulhatunk. Úgyhogy hajrá! Ott a helye a karifa alatt!
Transmetropolitan:
Ezer éve a polcon van már, de végre sort kerítettem a harmadik kötetre is. Warren Ellis egy kiba**ott zseni!!! Szinte félelmetes, hogy mi mindent vizionalizált már a múlt évezred végén. Egyre félelmetesebb a hasonlóság jelen korunk valóságával. A Fumax kiadása hihetetlenül igényes, a magyar szöveg pedig egyszerűen be**arás. Végig szakadtam!!! Konkrétan kötelező olvasmány a cyberpunk stílus szerelmeseinek és erősen ajánlott mindenki más számára.
Juan Pablo Escobar - Apám, a drogbáró
Sok érdekes részletet tudtam meg, ami eddig más médiumokból kimaradt. Nyilván fenntartásokkal kell kezelni a fiának sorait, de azért remélhetőleg legalább a fele igaz a leírtaknak. Igyekezett áldozatnak és jófiúnak beállítani magát, de persze nem is várt mást az ember. Elhiszem, hogy kemény időszakon ment keresztül a család az apja meggyilkolása után, mikor a régi haragosok mind előálltak és tartották a markukat. De nem is remélhették, hogy ez majd nem így lesz. Értem én, hogy család, de tökéletesen tisztában volt vele, hogy az apja számtalan embert öletett meg és terrorcselekményeket hajtott végre. És hogy még így sem volt hajlandó feladni őt a hatóságoknak, az máris más színben tünteti fel Juant. Na de ami történt, megtörtént. Számtalan részletre sosem fog fény derülni. Pablo Escobar élete továbbra is lebilincselő és egyben elrettentő is. Remek olvasmány azok számára, akiket kicsit is érdekel a története.
Hatalmas kedvencem a film, konkrétan lerobbantotta a fejemet 25 évvel ezelőtt a moziban! A múltkori 20. évfordulós képregény után egy újabb kötet, amibe belebotlottam. Gyorsan be is szereztem egy megsárgult példányt belőle. Nyilván az évek során rengeteg elemzéshez és teóriához volt szerencsém a filmmel kapcsolatban. Elképesztően sok vetülete van és napokig lehetne róla beszélgetni. A könyvben számtalan szakember elmélkedését és elemzését olvashatjuk. Nem csak filozófiai, de vallási, etikai, metafizikai és egyéb szemszögekből is boncolgatják. Én csak ajánlani tudom a film rajongói számára. Tényleg kicsit másképp fogsz ezentúl tekinteni rá és talán a világra is.
Az biztos, hogy én gondolkodás nélkül a kék kapszulát választanám, ha tisztában lennék a sivár valósággal, ami a rendszeren kívül vár. Persze csak addig, amíg a jelenlegi életemet élhetem és nem kell ügynökökkel megküzdenem. Ugye milyen kényelmes gondolat? De persze sosem tudhatjuk mi vár ránk a piros lenyelése után. És ugye az a fránya kíváncsiság csak furdal minket....
Dan Simmons - Hyperion
Rengeteg alkalommal lett ajánlva és már ezer éve be volt tárazva, de valami mindig elé sorolódott. Sajnos egyáltalán nem sikerült megfognia és nagyon hamar elvesztettem az érdeklődésemet. Végigolvastam becsülettel, de nem szerzett egy újabb rajongót az író és biztosan nem is folytatom a sorozatot.
Daniel Kraus - Bálnahullás
"A marsi és a 127 óra találkozik ebben az erőteljesen emberi és tudományos precizitással megalkotott thrillerben, melyben egy huszonnégy méteres, hatvan tonnás ámbráscet nyel magába egy búvárt, akinek csupán egyetlen órája marad a menekülésre, mielőtt elfogyna az oxigénje."
Szerintem ennél többet nem is kell mondani, hogy rákapjatok. Egyébként pedig elég komolyan alámerülünk a pszichológia témában is, mert a meneküléssel párhuzamosabban a halott apjával való kapcsolatát is próbálja megérteni/helyre rakni főhősünk. Ráadásul a bálnaanatómiáról is rengeteget tanulhatunk. Úgyhogy hajrá! Ott a helye a karifa alatt!
Transmetropolitan:
Ezer éve a polcon van már, de végre sort kerítettem a harmadik kötetre is. Warren Ellis egy kiba**ott zseni!!! Szinte félelmetes, hogy mi mindent vizionalizált már a múlt évezred végén. Egyre félelmetesebb a hasonlóság jelen korunk valóságával. A Fumax kiadása hihetetlenül igényes, a magyar szöveg pedig egyszerűen be**arás. Végig szakadtam!!! Konkrétan kötelező olvasmány a cyberpunk stílus szerelmeseinek és erősen ajánlott mindenki más számára.
Juan Pablo Escobar - Apám, a drogbáró
Sok érdekes részletet tudtam meg, ami eddig más médiumokból kimaradt. Nyilván fenntartásokkal kell kezelni a fiának sorait, de azért remélhetőleg legalább a fele igaz a leírtaknak. Igyekezett áldozatnak és jófiúnak beállítani magát, de persze nem is várt mást az ember. Elhiszem, hogy kemény időszakon ment keresztül a család az apja meggyilkolása után, mikor a régi haragosok mind előálltak és tartották a markukat. De nem is remélhették, hogy ez majd nem így lesz. Értem én, hogy család, de tökéletesen tisztában volt vele, hogy az apja számtalan embert öletett meg és terrorcselekményeket hajtott végre. És hogy még így sem volt hajlandó feladni őt a hatóságoknak, az máris más színben tünteti fel Juant. Na de ami történt, megtörtént. Számtalan részletre sosem fog fény derülni. Pablo Escobar élete továbbra is lebilincselő és egyben elrettentő is. Remek olvasmány azok számára, akiket kicsit is érdekel a története.
Nemrég kezdtem el Dmitry Glukhovsky Metró trilógiáját. Amilyen sebességgel sajnos haladtam más könyvekkel az elmúlt 10 évben, úgy ezzel a féltéglával is lehet, el leszek majd' egy évig. 150. oldal környékén eddig tetszik, pont pár napja fejeztem be a Last Light-ot, kíváncsi vagyok, lesznek-e ismerős részek a játékadaptációkból.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Ma sikerült hozzájutnom jóval a piaci ár alatt Kat Von D Mindent vagy semmit című könyvéhez. Már régóta tervben volt... Kíváncsi leszek rá.
"You don't wanna be my enemy, I promise you"
Az Alpha Legion pont azért mókás mert se nem Káosz, se nem lojalista... vagy mindkettő... esetleg egyik sem. Az AL egy kakukktojás aki két kapura játszik.
Shroud of Night-ban pont egy olyan egység van akik a kettő között a zavarosban halásznak egy Káosz által ostromlott bolygón. Nekem pont azért jött be mert ugyan én a SM-ok iránt annyira nem érdeklődöm, de ők egy érdekes, individualista taktikus csoport.
Az AL egy kakukktojás aki két kapura játszik.
Shroud of Night-ban pont egy olyan egység van akik a kettő között a zavarosban halásznak egy Káosz által ostromlott bolygón. Nekem pont azért jött be mert ugyan én a SM-ok iránt annyira nem érdeklődöm, de ők egy érdekes, individualista taktikus csoport.
Man literally too angry to die
Spear of the Emperor is nagyon jó volt Aaron Dembski-Bowdentől! Ez magyarul is megjelent, ha jól rémlik.
Igen birodalmi gárda, azoknak is egyetlen kis egysége. Űrgárdistás van kismillió. Ha van kedvenc rendházad, azon belül is biztosan találsz külön kötetet. Nekem ugye a Grey Knight-ok a kedvenceim, úgyhogy alap volt Ben Counter Grey Knights gyűjtőkötete, de William King Space Wolfs omnibus is remek, ugye őket is piszkosul csípem. Abnettől a Kígyó testvériség is adta! De ugyanakkor még egy kis GK az Emperor's Gift, ami szintén csúcs!
Tudom, pár éve még te küldted el nekem őket Csak most jutottam el oda, hogy el is olvassam. Jobb később, mint soha 
A Gaunt szellemeit már felírtam egyszer, de azok Guardsmen könyvek igaz? Most úgy érzem, hogy Űrgárdista főszereplős történeteket olvasnék talán. Valószínűleg azért, mert most épp space marine=bad ass
Csak most jutottam el oda, hogy el is olvassam. Jobb később, mint soha
A Gaunt szellemeit már felírtam egyszer, de azok Guardsmen könyvek igaz? Most úgy érzem, hogy Űrgárdista főszereplős történeteket olvasnék talán. Valószínűleg azért, mert most épp space marine=bad ass
Abnet Guardsmen könyveket írt ugye? Az Alpha Legion az gondolom Káosz. A játékos tudásomból ítélve Amit az Ian Watson trilógiában olvastam a Káoszról, Hibridekről, meg a Tyranidákról azok nem hozták meg a kedvem, hogy az ő oldalukról/szemszögükből is átéljem a történeteket Még nem tudtam utána nézni a címeknek amiket írtál, de utánuk fogok olvasni
Amit az Ian Watson trilógiában olvastam a Káoszról, Hibridekről, meg a Tyranidákról azok nem hozták meg a kedvem, hogy az ő oldalukról/szemszögükből is átéljem a történeteket Még nem tudtam utána nézni a címeknek amiket írtál, de utánuk fogok olvasni
Könnyedebb, de számomra egyáltalán nem emlékezetes. És a karaktert sem sikerült megkedvelnem, de rengetegen teljesen bele vannak habarodva. Kinek mi ugyebár.
Ciaphas szerintem akkor jó ha éppen nem akarja az ember fullban nyomni a grimdarkot! Könnyedebb tartalom mint a többi.
Man literally too angry to die
Jól tetted, Ian Watson könyvek a legjobb kezdés!!! Nagyon sok irányba el lehet menni, az az igazság. A legegyértelműbb a Horus Heresy lenne. Nyilván nem mind az 54 könyv, de mondjuk az első 3 mindenképpen. Hogy legyen rálátásod honnan indult ez az egész a 31. évezredben. Majd lezárásként rá lehet menni a Terra ostroma sorozatra, ami úgymond a HH lezárása. Ha a hétköznapi bakákról olvasnál, akkor a Gaunt szellemeit tudom figyelmedbe ajánlani, az egyik legzseniálisabb sorozat. Ciaphas Cain-t addig ajnározták, míg elolvastam én is őket, de nem dobtam hátast. Eisenhorn és Ravenor trilógiák valóban kiemelkedően jó kis inkvizíciós regények. Ha Mechanicus, akkor a Forges of Mars trilógia és Belisarius Cawl: The Great Work piszok jók! Ha árulók, akkor pedig a Aaron Dembski-Bowden Fekete légió és Éjurak sorozata.
Nagyon sok irányba el lehet menni, az az igazság. A legegyértelműbb a Horus Heresy lenne. Nyilván nem mind az 54 könyv, de mondjuk az első 3 mindenképpen. Hogy legyen rálátásod honnan indult ez az egész a 31. évezredben. Majd lezárásként rá lehet menni a Terra ostroma sorozatra, ami úgymond a HH lezárása. Ha a hétköznapi bakákról olvasnál, akkor a Gaunt szellemeit tudom figyelmedbe ajánlani, az egyik legzseniálisabb sorozat. Ciaphas Cain-t addig ajnározták, míg elolvastam én is őket, de nem dobtam hátast. Eisenhorn és Ravenor trilógiák valóban kiemelkedően jó kis inkvizíciós regények. Ha Mechanicus, akkor a Forges of Mars trilógia és Belisarius Cawl: The Great Work piszok jók! Ha árulók, akkor pedig a Aaron Dembski-Bowden Fekete légió és Éjurak sorozata.
Abnett: Eisenhorn és Ravenor Omnibus, valamint a Bequin 1-2 (harmadikra még várunk). Ezeknek kb ez az olvasási sorrendje.
Ciaphas Cain is jó, bár ez is olyan mint a fenti 3x3 könyv, hogy egymás után az egész sorozat kicsit sok a stílusból, de váltogatva remek lehet.
Shroud of Night egy jó Alpha Legion könyv, csak nagyon kívánja a folytatást, ami nem tudom, hogy lesz-e.
Most az Assassinorum: Kingmaker-t olvasom, eddig bejön.
Astartes vonalon meg gondolom Peace tud jókat ajánlani!
Ciaphas Cain is jó, bár ez is olyan mint a fenti 3x3 könyv, hogy egymás után az egész sorozat kicsit sok a stílusból, de váltogatva remek lehet.
Shroud of Night egy jó Alpha Legion könyv, csak nagyon kívánja a folytatást, ami nem tudom, hogy lesz-e.
Most az Assassinorum: Kingmaker-t olvasom, eddig bejön.
Astartes vonalon meg gondolom Peace tud jókat ajánlani!
Man literally too angry to die
Sziasztok!
Warhammer 40k témában melyik könyveket ajánlanátok? Inkvizítor, Űrgárdista, Harlequin kipipálva, szóval az alapok megvannak De innen merre tovább? Ebben kérném a segítségetek. Előre is köszönöm!
Warhammer 40k témában melyik könyveket ajánlanátok? Inkvizítor, Űrgárdista, Harlequin kipipálva, szóval az alapok megvannak
De innen merre tovább? Ebben kérném a segítségetek. Előre is köszönöm!
M.R. Carey - A végtelenség kapuja
Kicsit visszahozta a multiverzumos témákba vetett bizalmamat, amit a képregényfilmek sikeresen leromboltak az évek során. Mert a multiverzumnak egy érdekes témának kell lennie, nem forgatókönyvírói jolly jokernek.
Ki sem derül igazán, hogy a mi Földünkön kezdődik-e a sztori, ami szinte végig Nigériában játszódik, de nyilván más és más nevet, arculatot mutatva. Szomszédos, egymásra hasonlító, ikeruniverzumok, a köztük lévő megabirodalom, Hold méretű, multiverzumokat felügyelő számítógép, evolúciós törvényszerűségek, újfajta énkép-felfogás, és egy soha nem látott mértékű háború.
Három szereplő szemszögéből látjuk a cselekményt, és szerintem ezek egyre érdekesebbek, mert egyre távolabb kerülünk a mi univerzumunktól, és mégis tök érdekes az egyezéseket figyelni, mintha az evolúció a legtöbbször egy irányba haladna, csak a kezdeti skin más.
Ott a cliffhanger a végén (kb ilyen Force Awakens-szintű), ami szerintem ott se, itt se volt túl elegáns, de az biztos, hogy a folytatás előrendelés alatt lesz, amint kijön magyarul.
Kicsit visszahozta a multiverzumos témákba vetett bizalmamat, amit a képregényfilmek sikeresen leromboltak az évek során. Mert a multiverzumnak egy érdekes témának kell lennie, nem forgatókönyvírói jolly jokernek.
Ki sem derül igazán, hogy a mi Földünkön kezdődik-e a sztori, ami szinte végig Nigériában játszódik, de nyilván más és más nevet, arculatot mutatva. Szomszédos, egymásra hasonlító, ikeruniverzumok, a köztük lévő megabirodalom, Hold méretű, multiverzumokat felügyelő számítógép, evolúciós törvényszerűségek, újfajta énkép-felfogás, és egy soha nem látott mértékű háború.
Három szereplő szemszögéből látjuk a cselekményt, és szerintem ezek egyre érdekesebbek, mert egyre távolabb kerülünk a mi univerzumunktól, és mégis tök érdekes az egyezéseket figyelni, mintha az evolúció a legtöbbször egy irányba haladna, csak a kezdeti skin más.
Ott a cliffhanger a végén (kb ilyen Force Awakens-szintű), ami szerintem ott se, itt se volt túl elegáns, de az biztos, hogy a folytatás előrendelés alatt lesz, amint kijön magyarul.
Robert A. Heinlein - Angyali üdvözlet
Sajnos ez nálam nagyon mellé. Jó kis sci-fi könyvként ajánlották még régebben, így fenn volt a readeren. Becsületből végigolvastam, de sajnos ez abszolút nem az én világom.
Chris Wraight - Sea of Souls (Dawn of Fire 7.)
Egy rendkívül hangzatos pár mondatos kedvcsinálóval nagyon meghozták hozzá a kedvemet és azonnal rá is repültem. Volt 1-2 libabőr momentum, de összességében nem egy kiemelkedően zseniális könyv. Szimplán csak jó, ahogy azt már Christől megszokhattuk.
Aaron Dembski-Bowden - Lélekvadász (Éjurak 1.)
Nagyon régóta ajánlgatták már nekem ezt a trilógiát, kivételesen remekül sikerült. Nem túloztak. Egy cseppet sem! Elképesztően jó volt, rég nem élveztem ennyire 40K könyvet! Betekintést nyerhetünk az árulók világába, ahol bizony nincs összetartás, csak ármánykodás és egymás hátba szúrása. Van persze közös céljuk, de azért nem riadnak vissza egymás elárulásától/lemészárolásától sem. Alig várom, hogy kezembe vehessem a második kötetet!!!
Dennis Lehane - Apró irgalmak
Ajánlásra került a readerre még régebben, teljesen ismeretlenül ugrottam neki. Még a annyit se olvastam el elöljáróban, hogy miről szól. Elképesztően kellemes meglepetés volt, nagyon élveztem! Pont kellő mennyiségű krimi és thriller elemmel átszőtt klasszik bosszútörténet. Mary Pat ritka szimpatikus, nagyon hamar megkedveltem. Amit leművel, az pedig kőkemény!
George Orwell - Állatfarm
Olyan sokszor emlegették már az évek során, hogy tegnap hirtelen felindulásból kiolvastam. Valami fergetegesen zseniális és mélységesen elszomorító egyben. Nem kell tudni olvasni a sorok között, tökéletesen átjön a mondanivaló bárki számára. Orwell nem is igen kívánta véka alá rejteni a közölnivalóját ezzel a művel. Az utolsó mondat kimondottan félelmetes és végigfut a hideg az ember hátán. Akik hozzám hasonlóan halogatták eddig, ugorjanak neki! Nem túl terjedelmes, hamar a végére lehet érni.
George Orwell - 1984
A filmet láttam már ezer éve (most természetesen újranézem!) és megígértem magamnak, hogy el fogom olvasni. Most jött el az ideje, az Állatfarm után egyből rá is repültem. Nagyon nem egyszerű, sokkal sokkolóbb a filmnél. Olyan szintű szorongás és depresszió fogott el az olvasás közben, hogy egyenesen feszengtem. Hiába csillan fel a remény, hiszen tudjuk jól, hogy a Párt elől nincs menekvés. Külön remek volt, hogy oldalakon keresztül olvas fel a könyvből, az a rész is lebilincselő. Meg úgy összességében letehetetlen írás, Orwell elképesztő egy koponya volt! Ezt is nagyon jó szívvel ajánlom, mert több szempontból ma is tökéletesen megállja a helyét.
Sajnos ez nálam nagyon mellé. Jó kis sci-fi könyvként ajánlották még régebben, így fenn volt a readeren. Becsületből végigolvastam, de sajnos ez abszolút nem az én világom.
Chris Wraight - Sea of Souls (Dawn of Fire 7.)
Egy rendkívül hangzatos pár mondatos kedvcsinálóval nagyon meghozták hozzá a kedvemet és azonnal rá is repültem. Volt 1-2 libabőr momentum, de összességében nem egy kiemelkedően zseniális könyv. Szimplán csak jó, ahogy azt már Christől megszokhattuk.
Aaron Dembski-Bowden - Lélekvadász (Éjurak 1.)
Nagyon régóta ajánlgatták már nekem ezt a trilógiát, kivételesen remekül sikerült. Nem túloztak. Egy cseppet sem! Elképesztően jó volt, rég nem élveztem ennyire 40K könyvet! Betekintést nyerhetünk az árulók világába, ahol bizony nincs összetartás, csak ármánykodás és egymás hátba szúrása. Van persze közös céljuk, de azért nem riadnak vissza egymás elárulásától/lemészárolásától sem. Alig várom, hogy kezembe vehessem a második kötetet!!!
Dennis Lehane - Apró irgalmak
Ajánlásra került a readerre még régebben, teljesen ismeretlenül ugrottam neki. Még a annyit se olvastam el elöljáróban, hogy miről szól. Elképesztően kellemes meglepetés volt, nagyon élveztem! Pont kellő mennyiségű krimi és thriller elemmel átszőtt klasszik bosszútörténet. Mary Pat ritka szimpatikus, nagyon hamar megkedveltem. Amit leművel, az pedig kőkemény!
George Orwell - Állatfarm
Olyan sokszor emlegették már az évek során, hogy tegnap hirtelen felindulásból kiolvastam. Valami fergetegesen zseniális és mélységesen elszomorító egyben. Nem kell tudni olvasni a sorok között, tökéletesen átjön a mondanivaló bárki számára. Orwell nem is igen kívánta véka alá rejteni a közölnivalóját ezzel a művel. Az utolsó mondat kimondottan félelmetes és végigfut a hideg az ember hátán. Akik hozzám hasonlóan halogatták eddig, ugorjanak neki! Nem túl terjedelmes, hamar a végére lehet érni.
George Orwell - 1984
A filmet láttam már ezer éve (most természetesen újranézem!) és megígértem magamnak, hogy el fogom olvasni. Most jött el az ideje, az Állatfarm után egyből rá is repültem. Nagyon nem egyszerű, sokkal sokkolóbb a filmnél. Olyan szintű szorongás és depresszió fogott el az olvasás közben, hogy egyenesen feszengtem. Hiába csillan fel a remény, hiszen tudjuk jól, hogy a Párt elől nincs menekvés. Külön remek volt, hogy oldalakon keresztül olvas fel a könyvből, az a rész is lebilincselő. Meg úgy összességében letehetetlen írás, Orwell elképesztő egy koponya volt! Ezt is nagyon jó szívvel ajánlom, mert több szempontból ma is tökéletesen megállja a helyét.
Aaron Dembski-Bowden - Hórusz karma (Warhammer 40,000: A Fekete Légió 1.)
Hosszú évek óta ajánlgatták jó szívvel, az egyik legjobb WH40K regénynek titulálták. Nem túloztak, én ezt piszkosul élveztem!!! Valami ilyesmit várnék a legtöbb univerzumban játszódó könyvtől, hogy ne 99% csihi-puhi legyen, hanem rengeteg mélyebb beszélgetés, érdekfeszítő elmélkedés és némi betekintés a kulisszák mögé is beleférjen. Hogy látszon nem csak fekete és fehér a WH40K világa és egyáltalán nem a jó és a rossz harcáról van szó. Ennél ezerszer összetettebb és olyan bugyrai vannak az elmúlt 10.000 év történéseinek, amiről rengeteg piszkosul jó könyvet lehetne írni. ADB ezúttal letett egy újabbat, ami belefér ebbe a szűk halmazba. Nagyon erősen ajánlom minden rajongó számára! Főleg azoknak, akik már kicsit unják a lojalista csapatok hőstetteit és megtapasztalnák ezt a konfliktust egy más frakció szemszögéből is.
Cixin Liu - Hangyák és dinoszauruszok
Hadd idézzek ezúttal a hivatalos leírásból, mert ennél jobban nehéz lenne megfogalmazni:
"Cixin Liu a Hangyák és dinoszauruszok című kisregényében ezúttal a késő krétakor fantasztikus világába kalauzolja el az olvasót, ahol intelligens rovarok és értelmes ősbehemótok civilizációi küzdenek egymással – a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. Talán más – 66 millió évvel később megjelenő –, önmagát szintén értelmesnek tartó faj számára is tanulságos módon…
Szatirikus mese? Politikai allegória? Ökológiai vészcsengő?"
Mindhárom és még annál is több. Én nagyon éltem és bátran tudom ajánlani konkrétan mindenki számára. Elgondolkodtató, de ugyanakkor végtelenül szórakoztató is. És mindössze bő 200 oldal.
Hosszú évek óta ajánlgatták jó szívvel, az egyik legjobb WH40K regénynek titulálták. Nem túloztak, én ezt piszkosul élveztem!!! Valami ilyesmit várnék a legtöbb univerzumban játszódó könyvtől, hogy ne 99% csihi-puhi legyen, hanem rengeteg mélyebb beszélgetés, érdekfeszítő elmélkedés és némi betekintés a kulisszák mögé is beleférjen. Hogy látszon nem csak fekete és fehér a WH40K világa és egyáltalán nem a jó és a rossz harcáról van szó. Ennél ezerszer összetettebb és olyan bugyrai vannak az elmúlt 10.000 év történéseinek, amiről rengeteg piszkosul jó könyvet lehetne írni. ADB ezúttal letett egy újabbat, ami belefér ebbe a szűk halmazba. Nagyon erősen ajánlom minden rajongó számára! Főleg azoknak, akik már kicsit unják a lojalista csapatok hőstetteit és megtapasztalnák ezt a konfliktust egy más frakció szemszögéből is.
Cixin Liu - Hangyák és dinoszauruszok
Hadd idézzek ezúttal a hivatalos leírásból, mert ennél jobban nehéz lenne megfogalmazni:
"Cixin Liu a Hangyák és dinoszauruszok című kisregényében ezúttal a késő krétakor fantasztikus világába kalauzolja el az olvasót, ahol intelligens rovarok és értelmes ősbehemótok civilizációi küzdenek egymással – a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. Talán más – 66 millió évvel később megjelenő –, önmagát szintén értelmesnek tartó faj számára is tanulságos módon…
Szatirikus mese? Politikai allegória? Ökológiai vészcsengő?"
Mindhárom és még annál is több. Én nagyon éltem és bátran tudom ajánlani konkrétan mindenki számára. Elgondolkodtató, de ugyanakkor végtelenül szórakoztató is. És mindössze bő 200 oldal.
Kicsit sok karakter lett a végére szerintem. Bár a szaladgálás a börtönben izgalmas volt (azt hiszem annál is metrón felejtettem magam), de a gyógyító lányával, az ex-sith katonával és a két erőhasználóval kicsit zsúfolt lett már. Nem volt idő egyikre sem, és nem is voltak annyira érdekesek. Inkább csak növelték a "ki lesz Zannah tanítványa a végén" variációit.
Man literally too angry to die
Drew Karpyshyn - A gonosz dinasztia (Star Wars: Darth Bane 3.)
Voltak azért szemforgatós pillanatai, amikor már tudtad pontosan előre, hogy mi lesz a vége. De mindezek ellenére izgalmas és korrekt lezárása volt a trilógiának. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy kis minőségi SW-ra vágyik a sok fostenger Disney tartalom után.
Voltak azért szemforgatós pillanatai, amikor már tudtad pontosan előre, hogy mi lesz a vége. De mindezek ellenére izgalmas és korrekt lezárása volt a trilógiának. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy kis minőségi SW-ra vágyik a sok fostenger Disney tartalom után.
Az eddigi, idei számlám: Biblia (bár ehhez összesen 10 hónapra volt szükségem, szóval tavaly kezdtem el...), Vergilius: Aeneis és most Apollóniosz Rhodiosz: Argonautika. Ez utóbbi két fontos eposz az ókorból, amiket igen nagyon örömmel és lelkesedéssel olvastam végig. A következő pedig, Vergiliushoz hasonlóan, ismét római terepre lépve Ovidius Átváltozások című, uszkve 12000 soros írása lesz...
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
J.C. Stearns: The Oubliette egész jó volt. Talán lehetett volna rövidebb, kicsit egy bő lére eresztett novella érzetem volt. Ennek ellenére nem volt unalmas, de talán lehetett volna feszesebb a tempó.
Most kezdtem az Assassinorum: Kingmaker (Robert Rath) c. könyvet, izgalmas eddig, el is tévesztettem a metrómegállómat!
Most kezdtem az Assassinorum: Kingmaker (Robert Rath) c. könyvet, izgalmas eddig, el is tévesztettem a metrómegállómat!
Man literally too angry to die
Bane második kötet végén az a fénykard harc több szereplővel szerintem zseniális. Mindenkinek vannak jó ütőkártyái és jól ki tudják játszani egymás ellen.
Terra titkai már a kindlin vannak, de még az Oubliette-et fejeztem be. Tudom javasolni azt is, rövidebb darab. Elvileg wh horror széria része, de nem igazán horror.
Terra titkai már a kindlin vannak, de még az Oubliette-et fejeztem be. Tudom javasolni azt is, rövidebb darab. Elvileg wh horror széria része, de nem igazán horror.
Man literally too angry to die
Gav Thorpe - A Farkasok Órája (Tűz hajnala 3.)
Nagyon jól sikerült kötet! Imádtam az elsőszülöttek és a Primaris űrgárdisták közötti ellentétek felszínre hozását. A próbatételt és a belső vívódásokat. Még több hasonló történetet szeretnék olvasni, mert a 40K világa nem csak a végeláthatatlan öldöklésről szól. Igenis fontosak ezen momentumok bemutatása is, főleg ha jól megvannak írva. Kíváncsi vagyok ezek után miképp alakul Indomitus-hadjárat és hova tart a történet.
Chris Wraight - A sötét város (A Terra titkai 3.)
Szintén egy remek sorozat és kiváló kötet. Ugyan már kicsit megkoptak az emlékeim az "Üres Hegy" óta, de folyamatosan ugrottak be a kulcsmomentumok, ahogy haladtam a könyvvel. Ismételten elképesztő rejtélyek, titokzatos paktumok, Inkvizíciós ármánykodások és könyörtelen Xénók vannak a középpontban. Egy pillanatra sem válik unalmassá, a lendület egészen az epilógusig kitart. Ha olvastátok az első két könyvet és tetszettek, akkor ez sem fog csalódást okozni.
Drew Karpyshyn - A Kettő Szabálya (Star Wars: Darth Bane 2.)
Az első kötetet nagyon éltem, de kicsit el is szomorodtam a legvégére. Nem tudtam elképzelni, hogy a történtek után miképp lehet még fenntartani az izgalmakat, de kár volt aggódni. Végig pörgős és feszült a folytatás is, nem lehetett letenni. Azonnal kezdtem is a trilógia utolsó részét.
Nagyon jól sikerült kötet! Imádtam az elsőszülöttek és a Primaris űrgárdisták közötti ellentétek felszínre hozását. A próbatételt és a belső vívódásokat. Még több hasonló történetet szeretnék olvasni, mert a 40K világa nem csak a végeláthatatlan öldöklésről szól. Igenis fontosak ezen momentumok bemutatása is, főleg ha jól megvannak írva. Kíváncsi vagyok ezek után miképp alakul Indomitus-hadjárat és hova tart a történet.
Chris Wraight - A sötét város (A Terra titkai 3.)
Szintén egy remek sorozat és kiváló kötet. Ugyan már kicsit megkoptak az emlékeim az "Üres Hegy" óta, de folyamatosan ugrottak be a kulcsmomentumok, ahogy haladtam a könyvvel. Ismételten elképesztő rejtélyek, titokzatos paktumok, Inkvizíciós ármánykodások és könyörtelen Xénók vannak a középpontban. Egy pillanatra sem válik unalmassá, a lendület egészen az epilógusig kitart. Ha olvastátok az első két könyvet és tetszettek, akkor ez sem fog csalódást okozni.
Drew Karpyshyn - A Kettő Szabálya (Star Wars: Darth Bane 2.)
Az első kötetet nagyon éltem, de kicsit el is szomorodtam a legvégére. Nem tudtam elképzelni, hogy a történtek után miképp lehet még fenntartani az izgalmakat, de kár volt aggódni. Végig pörgős és feszült a folytatás is, nem lehetett letenni. Azonnal kezdtem is a trilógia utolsó részét.
Köszi mindkettőtöknek!
Mivel nem volt bajom Thrawnnal az Ásókában, lehet inkább az újat kéne elolvasnom!
Bár nem tudom hogy lesz kedvem a dolgokhoz, találtam egy jó kis ebook oldalt, és főleg 40k-ból betáraztam, aztán meglátjuk, hogy mi ránt be jobban. Csak a nyaralásokra gondoltam még egy kis SW felkerülhetne a gépre, biztos ami ziher.
Közben J C Stearns-től kezdtem el The Oubliette c. rövid 40k horrort. Eddig jó város és világ bemutatás volt, kis politika. Fogalmam sincs mire megy majd ki, valami Xeno cucc.
Mivel nem volt bajom Thrawnnal az Ásókában, lehet inkább az újat kéne elolvasnom!
Bár nem tudom hogy lesz kedvem a dolgokhoz, találtam egy jó kis ebook oldalt, és főleg 40k-ból betáraztam, aztán meglátjuk, hogy mi ránt be jobban. Csak a nyaralásokra gondoltam még egy kis SW felkerülhetne a gépre, biztos ami ziher.
Közben J C Stearns-től kezdtem el The Oubliette c. rövid 40k horrort. Eddig jó város és világ bemutatás volt, kis politika. Fogalmam sincs mire megy majd ki, valami Xeno cucc.
Man literally too angry to die
Én az eredetit olvastam és utána a két folytatást is, szerintem fergetegesen jó az az 5 könyv. Az újakról nem is hallottam még, de nem is igen hoznak lázba Thrawn botrányosan rossz ábrázolása után a Disney univerzumban.....
Ha azt szeretnéd elolvasni, amit egyes rajongók a valódi Episode VII/VIII/IX-nek tartanak, akkor az eredeti Thrawn-trilógiát olvasd el, amit a Szukits kiadott pár éve, picit megkérdőjelezhető felújítással egyesek szerint. Ennek van egyfajta folytatása, a Thrawn keze-duológia.
Ezek bőven a Disney és a Baljós árnyak előtt készültek és mára már a Star Wars Legendák körébe tartoznak (az egykori The Expanded Universe).
Az új Thrawn sorozat pedig már a Disney korszak kánonjába tartozik (ez is trilógia). Ennek pedig van egy előzmény trilógiája, a Thrawn: Chiss Birodalom, amiben Thrawn fiatalabb éveit lehet megismerni (a jelenleg elfogadott széria szerintit).
Egy a közös bennük. Mindet Timothy Zahn írta. Teljesen joggal kérték fel őt, hogy Thrawn karakterét újra beillessze az új érába, hisz ő alkotta meg, ő ismeri a legjobban. Nem olvastam őket, de szerintem egyikkel sem lőhetsz mellé (Molyos értékelések alapján sem).
Ezek bőven a Disney és a Baljós árnyak előtt készültek és mára már a Star Wars Legendák körébe tartoznak (az egykori The Expanded Universe).
Az új Thrawn sorozat pedig már a Disney korszak kánonjába tartozik (ez is trilógia). Ennek pedig van egy előzmény trilógiája, a Thrawn: Chiss Birodalom, amiben Thrawn fiatalabb éveit lehet megismerni (a jelenleg elfogadott széria szerintit).
Egy a közös bennük. Mindet Timothy Zahn írta. Teljesen joggal kérték fel őt, hogy Thrawn karakterét újra beillessze az új érába, hisz ő alkotta meg, ő ismeri a legjobban. Nem olvastam őket, de szerintem egyikkel sem lőhetsz mellé (Molyos értékelések alapján sem).
Thrawn trilógia közül melyik A Thrawn trilógia? '91-'93-ban volt egy, de aztán jött két alternatíva ami már a kánon része, ha jól látom. Melyiket érdemes elolvasni?
Közben itt mindent is sikerült feltolnom kindlire, Plagueis is van, de főleg 40k. Arbites omnibus, Deathwatch, kis assassinorum, crime és Necron könyvek. Csak tudnám mivel kezdjek... lehet, hogy Brutal Kunnin?
Közben itt mindent is sikerült feltolnom kindlire, Plagueis is van, de főleg 40k. Arbites omnibus, Deathwatch, kis assassinorum, crime és Necron könyvek. Csak tudnám mivel kezdjek... lehet, hogy Brutal Kunnin?
Man literally too angry to die
3 test probléma: első könyvet elolvastam: zseniális!
Hoppá. Szemezgettem vele. De így meg kell vennem. Köszi!
Basszus, a ~2000 évvel ezelőtt megjelent sequelről hallottam, van azóta új? Mindenhez annyi prequel meg spinoff van már, nem lehet követni...
Man literally too angry to die
Van az 73 is
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. Grand Theft Auto VI – a jó és a rossz hír
- 2. Vissza a régi szép időkhöz? Egy magyar indie stúdió 4X űrstratégián dolgozik Legacy of Sol címmel
- 3. Captain Price a Call of Duty: Modern Warfare 4 egyszemélyes kampányából sem fog hiányozni
- 4. Marvel Tōkon: Fighting Souls teszt
- 5. Míg a világ a lemezes játékok eltűnésétől tart, a Ziggurat Interactive épp most jelentette be a majd’ 30 éves KKnD új dobozos kiadását
Legfrissebb fórumtémák
- 16:41
- Corsair Cove teszt – Yo-ho-ho, kalóznak lenni jó-jó-jó! [hozzászólások] [4]
- 15:32
- Szét*** az ideg [5561]
- 11:34
- Helyzetjelentés [157647]
- 17:41
- Ki mivel játszik mostanában? [8261]
- 12:25
- Vissza a régi szép időkhöz? Egy magyar indie stúdió 4X űrstratégián dolgozik Legacy of Sol címmel [hozzászólások] [9]
- 09:22
- Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld! [1618]
- 09:24
- 2 éves vagyok itt a Domeon.HIP-HOP HURÁÁ!!!!!! [272]
- 08:55
- Játékhírek a szerkesztők figyelmébe [1524]
- 18:33
- The Alters: Last Variable DLC teszt [hozzászólások] [8]
- 09:08
- Új gép és bővítés - tippek és tanácsok [15147]
