25 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Milyen könyvet olvastok mostanában?

Peace
#2835 Peace [27979]
Az első 3 konkrétan full egybefüggő történet, az egy nagyon ütős és erős kezdés volt! Én nagyon agyalok, hogy várjak-e a Tuan csigatempós kiadásaira vagy pedig pörgessem végig a sorit angolul ebook readeren....de most már szívesen felpakolnám inkább az összeset a polcra. Még akkor is, ha ilyen vegyes felvágott, hogy a fele angol.

Válasz erre

Előzmény: Raistlin666 2024.01.10. 11:21
Raistlin666
#2834 Raistlin666 [4759]
Én még eldöntöm megveszem e mindet a HH-ből. Van jó pár kötet ami elég közepes kritikákat kapott. De például a 2. részt kapásból sokan lehúzzák, nekem meg marhára tetszik! Az első ötöt tuti elolvasom és majd meglátom utána.

„Mindig első a kávé, aztán jöhet a radar!”

Válasz erre

Előzmény: Peace 2024.01.08. 19:33
Peace
#2833 Peace [27979]
Az első 3 HH könyv bődület komoly!!! Épp most olvasom a 40. kötetet, sajnos csak az első 32 van meg angolul, onnantól már a Tuan magyar kiadásait veszem. Kicsti hülyén mutat a polcon, de sajnos bebambultam pár évre és jó pár már nem volt beszerezhető angolul addigra. Én nagyon elfogult vagyok a WH-el kapcsolatban, szóval én a legtöbbet élveztem, de valóban vannak gyengébbek és még gyengébbek. Főleg a novellás kötetekben! Ott sokszor 1-2 erősebb kap helyet, a többi pedig középszerű. Ettől függetlenül már végigolvasom mind az 54-et, aztán jöhet a Siege of Terra, aminek az első 7 kötete már a polcon sorakozik.

Válasz erre

Előzmény: Raistlin666 2024.01.08. 11:35
Raistlin666
#2832 Raistlin666 [4759]
10+ éve nem olvasok könyveket már (maximum tanulmányok miatt), de pár hónapja "ráfanyalodtam" mert várnom kell 1-1 órát a lányomra amíg angolozik:

Sz. Bíró Zoltán - Putyin háborúja

A könyv első fele (ahol a hidegháborútól van visszafejtegetve, hogy mégis mi a jó fene történik éppen) kimondottan érdekes ha az ember szereti a történelmi témákat. A konkrét eseményekkel viszont kicsit furcsán foglalkozik és unalmas a vége felé!

Bao Ninh - A háború szomorúsága

Egy kis Vietnámi háborús érzés a talán legautentikusabb forrásból! Vannak benne nagyon "szép" / elgondolkodtató részek, de összességében túlságosan az író szerelmi életével foglalkozik a regény!

Bao Ninh - A hét törpe tábora

Ez a kis novellás gyűjtemény nagyon olcsón lett az enyém, de az alig több mint 100 oldal sokkal jobban tetszett mint az író ismertebb regénye! Ezt ajánlom mindenkinek!

David Grann - Megfojtott ​virágok

A film érdekes volt de olvastam, hogy a regény pont arra fókuszál amit végül a filmnél elvetettek (FBI / nyomozás részletei). Kimondottan érdekfeszítő volt végig! Remek párost alkot így a film plusz a könyv!!!

Dan Abnett - Hórusz felemelkedése

Ez nagyon nagy elmaradásom volt mindig is. 10+ éve figyel az első 5 HH regény a polcon olvasatlanul! Ezt már nem tudtam megállni és otthon is olvastam esténként! Piszkosul tetszett és a 2. részt már gyakorlatilag habzsolom (200 oldal tegnap)! Éppen azon hezitálok, hogy minden részt is vegyek e meg vagy csak a jobb értékelésűeket...

„Mindig első a kávé, aztán jöhet a radar!”

Válasz erre

Peace
#2831 Peace [27979]
Adrian Tchaikovsky - A ​Föld szilánkjai

Bár "Az idő gyermekei" sorozat utolsó két kötete hatalmas nagy csalódás volt, adtam azért még egy esélyt az írónak. Akár még jó is lehetett volna, de ezúttal sem sikerült közel kerülnöm a karakterekhez és a történés nagy része is csöppet langymelegre sikeredett. Bár voltak itt genetikailag módosított szuperkatonák, csak a WH40K-val ellentétben itt ugye nők. És szintén kicsit Warhammeres navigátorok, akik képesek voltak a nem valós űrben manőverezni a hajókat. Volt félelmetesnek ígérkező ellenség is. Szóval nagyjából minden adott volt egy izgalmas kis kalandhoz, de sajnos nem jött át. Nem tudom, hogy valaha is erőt veszek-e majd magamon, hogy elolvassam a két folytatást. Jelenleg azt mondanám, hogy nem fog megtörténni.

Dominic Streatfeild - Kokain

Az utóbbi időszakban teljesen ráfüggtem a kokainra. Na természetesen nem a szerre (annyira jól nem keresek ), hanem Dominic Streatfeild elképesztően csúcs könyvére!!!
Az nyilván már nem titok, hogy rajongok a szerrel kapcsolatos bárminemű tartalomért. Ez idáig már jó pár kötetet kiolvastam a témában, de ebből sosem elég! Azt kell mondjam, hogy az eddig olvasottak közül magasan a legalaposabb és legkimerítőbb könyv. Évezredekkel ezelőttről indul az utazás egészen "napjainkig". Azért idézőjeles, mivel 2001-ben jelent meg. Az őslakosok koka rágási szokásai, a kokain elterjedése és legális használata, Sigmund Freud kokainmámoros kalandjai, egy krekk függő mindennapjai és a Nixon által elindított "drogháború". Szóval konkrétan minden is, amit tudni akartál magáról a növényről és a belőle készülő kokain-hidrokloridról. Ahogy megpróbálják ellehetetleníteni a földműveseket a koka termesztés miatt, de semmi más alternatívájuk nincs (és a kormányok sem nyújtanak hatékony segítséget), így kénytelenek folytatni, ha nem akarnak éhen halni. Egy soha véget nem érő harc, hiszen megállítani nem lehet az áramlását. Próbálják már jó 52 éve, de annyit sikerült felmutatni, hogy minden eddiginél jobban virágzik a biznisz és az egész világ el van árasztva a szerrel. Láthattunk itt már elképzelhetetlen gazdagságot és csillogást, valamint a nyomort és megszámlálhatatlan mennyiségű halottat. Vezetők és kormányok buktak meg miatta. Nincs még egy ilyen szer a világon, ami ennyire megosztó és ennyi vér és misztikum övezi.
Ha csak kicsit is érdekel a téma, akkor nagyon jó szívvel ajánlom!

Bödőcs Tibor - Prímszámok hóesésben

Mindenképpen jót tett neki a hétköznapi halandó számára is könnyen emészthető nyelvezet! A "Mulat a Manézs" olvasása közben azért kerekedett a szemem jó párszor.
Üdítőek ezek a kis miniatűrök. Volt azért pár, ami kifogott rajtam. Lehet ha kicsit műveltebb lennék, akkor minden átjött volna. De azért így is szórakoztató és különleges ez a kötet. Érdemes elolvasni, mert legalább ennyi időre is kiszakadunk a szürke hétköznapokból!

Válasz erre

Peace
#2830 Peace [27979]
Nem a primarchákon van a hangsúly amúgy. Persze többször felbukkannak, de eddig a 34 kiolvasott kötetet én nagyon éltem.

Válasz erre

Előzmény: MattMatthew 2023.12.18. 09:11
MattMatthew
#2829 MattMatthew [11693]
James Swallow: Nemesis
Nem olvastam még 30k-t, olyan ... idegen ahogy ezekre a mitikus szereplőkre jelen időben hivatkoznak. Horus basszus ott van a másik sátorban!
Tudom, eretnekség, de a primarch vonal túlzottan nem érdekel, szóval a HH nem hiszem, hogy terítéken lesz, de ez a kötet a Culexus miatt akadt a kezembe.

Man literally too angry to die

Válasz erre

gothmog
#2828 gothmog [4969]
Igen, "ordító" volt anno, hogy Karpyshyn távozása után az ME3-ban megszakadt a második részben bejött "sötét anyag" vonal, pedig lett volna a témában kraft és lehetőség bőven, az tuti. De akik átvették a történetvezetést, egyrészt vszg. nem tudtak vele mit kezdeni, másrészt elég sok mindent kellett (a sok szertefutó szálat, mellékküldetések eredményeit, korábbi játékok döntéseit stb.) összevarrniuk a fináléra, így vszg. az azért vitte az energiát rendesen.
(Nekem anno elsőre kevésbé jött be a 3. rész, az első kettő után legalábbis volt benne csalódás íz, és nem csupán a zárása miatt (miközben egy abszolút skálán persze bőven jó játék volt), de tavaly ősszel, amikor végigvittem a remastered (vagy milyen néven futó) verziót, akkor meglepően teljes és egyenletes élményt adott ki a trilógia.)

Endure. In enduring, grow strong.

Válasz erre

Előzmény: MattMatthew 2023.12.05. 10:31
MattMatthew
#2827 MattMatthew [11693]
Uh... most érzem mennyire traumatizált az ME3, hogy Karpyshyn és ME emlegetése esetén rögtön a dark matter félbehagyott vonal sebei szakadnak fel bennem.
Mondjuk itt kevésbé éreztem a meglepetéseket. Most mondjuk volt két konfrontáció ami nem úgy sült el ahogy számítottam rá, de de nem az a nagyon agyeldobós, inkább csak kellemes meglepetés.
Bane and Co. kevésbé saját mult felfedezésén van, tehát kevesebb a potenciál a csavarokra. De még lehet meglepetés. Azért tegnap sikerült egy megállóval tovább metróznom elmerülten olvasva.

@Peace Lehet valami grey jedi dolgot kéne keresnem, nem másik Sith könyvet következőnek, de meglátjuk.

Man literally too angry to die

Válasz erre

Előzmény: gothmog 2023.12.04. 18:05
Peace
#2826 Peace [27979]
Darth ​Plagueis-t jó szívvel ajánlom, ha még nem volt meg.

Válasz erre

Előzmény: MattMatthew 2023.12.04. 17:39
gothmog
#2825 gothmog [4969]
Nem tudom, könyvíróként milyen a csóka, de a Bioware keretein belül a Jade Empire, SW: KotOR1 és a Mass Effect 1-2 fő történetírója volt az emlékeim szerint, és mind a négy játék szvsz zseniális/emlékezetes a sztori vagy annak bizonyos főbb elemei/kidolgozottsága szempontjából. (A Jade Empire és a KotOR1 egyaránt tartalmazott akkora 'hűbazmegelős" fordulatot, hogy a mai napig bennem van az érzés mindkettőből!)

Endure. In enduring, grow strong.

Válasz erre

Előzmény: MattMatthew 2023.12.04. 17:39
MattMatthew
#2824 MattMatthew [11693]
Drew Karpyshyn: Darth Bane trilógia
Az első jó volt, bár kicsit sablonos volt az új tanuló a Sith akadémián.
A második rész előszavában írja, hogy fél év alatt hozta tető alá. Érződik.
Most a harmadik rész közepénél járok és csak kapkodom a fejem. A szálak összefutottak, két Sith, három potenciális tanítvány, egy út tanítványok nélkül, ráadásul régi harcostársak is előkerültek. Kíváncsi vagyok mi lesz belőle.

Man literally too angry to die

Válasz erre

Peace
#2823 Peace [27979]
Én nagyon örülök, hogy a film előtt olvastam a könyvet, mert csúcs!!! A film is korrekt lett nagyon, de több jelenet ki lett hagyva vagy meg lett kurtítva sajnos.

Válasz erre

Előzmény: quervo 2023.09.29. 11:17
quervo
#2822 quervo [2118]
Megmondom őszintén, engem az ilyen mélységű technológiai leírások kicsit kizökkentenek, a Hail Mary sem ezek miatt lett kedvenc, hanem a történet miatt. Egyébként ebből is lesz film, és valószínűleg ha azt láttam volna előbb (és tegyük fel, hogy legalább annyira jó lesz, mint A marsi volt), nem annyira gondolkodnék a regény elolvasásán.

Válasz erre

Előzmény: subject17 2023.09.29. 00:44
subject17
#2821 subject17 [6645]
Megjelenés óta megvan a Hail Mary, és még mindig nem nyitottam ki, szégyen.

Marsit viszont mindenképp ajánlom elolvasni, úgy, hogy nekem amúgy nagyon tetszett a film, szórakoztató, igazából bármikor megnézném - na de a könyv annál is sokkal jobb.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Válasz erre

Előzmény: quervo 2023.09.28. 21:38
Peace
#2820 Peace [27979]
Én is írtam róla bő két éve:

"Mikor meghallottam, hogy sci-fi készül Matt Damon főszereplésével, azonnal rohantam megvenni a könyvet és iszonyatosan imádtam!!! A film sem lett rossz, de a könyv az csúcs volt! Nem is volt kérdés, hogy egyből rámegyek a második könyvére is, de az "Artemis" az valami elképesztően hatalmas csalódás volt számomra "A marsi" után. Én nem akartam elhinni, hogy ugyanaz az ember írta, minden tekintetben kiábrándító volt. Féltem is rendesen az új könyvétől, de úgy voltam vele, hogy igazán megérdemel tőle még egy esélyt és bizony milyen jól döntöttem! Abszolút letaszította az első könyvét a csúcsról nálam és egy laza mozdulattal felpattant a dobogó legmagasabb fokára!!!
"Ryland ​Grace egyedül maradt: az utolsó esélyként indított küldetés egyetlen túlélőjeként nem vallhat kudarcot, különben az egész Föld és vele az emberiség is elpusztul. Csakhogy éppenséggel ezt ő maga sem tudja. A saját nevére sem emlékszik, nemhogy arra, hogy hol van, és mit is kéne tennie."
Ennél többet ne is olvassatok el a hivatalos kedvcsinálóból, mert már belerondíthat kicsit az élménybe. Én szerencsére nem tettem. Minden megvan benne, amit a marsiban szerettem, de még került bele jó néhány olyan elem, ami abszolút letehetetlen kedvenccé varázsolta! Még nagyon élénken él benne a Netflixes "Oxygen" című film, az még rátett egy lapáttal az élményre és még élénkebbé tette a könyv alapján fejben leforgatott filmet! Igazából bármit is írnék róla, jó eséllyel spoileres lenne, így ilyet most nem fogok tenni. Ha egy vérbeli sci-fi-re vágysz tele tudománnyal, fordulatokkal, felkavaró érzelmekkel és grandiózus távlatokkal, akkor mindenképpen jó szívvel tudom ajánlani Weir legújabb könyvét!"

Válasz erre

Előzmény: quervo 2023.09.28. 21:38
quervo
#2819 quervo [2118]
A Hail Mary-küldetés

Megint túl sokáig nem olvastam el valamit, mert előítéletem volt. Az amnézia szó nálam szinte automatikus kaszát jelent, világéletemben olcsó megoldásnak tartottam. Ha őszinte akarok lenni, ez a regény sem követelte volna meg, de elfogadtam a létjogosultságát, mert így szépen el lehetett mesélni a két párhuzamos történetet.
Én A marsit nem olvastam, de a film kapcsán azért végig megvolt a kommunikáció a rajongók és a média felől, hogy a technológiai és tudományos leírások adják a történet sava-borsát, és ezt úgysem lehet élvezhetően vászonra adaptálni.
És a Weir-féle, mérhetetlenül sokrétű, lehetetlenül átgondolt tudományos értekezés itt is jelen van. A szereplők is alig-alig tudnak megnyugodni, mert mindig csak a dolgok 95%-ára gondolnak, aztán jön az író, és még nagyobb szarba viszi őket.
A savbors azonban érzésem szerint nem itt van, hanem a szereplők között kialakuló kapcsolaton, és az olyan pátoszosnak nevezhető fogalmakon, mint az önfeláldozás, a barátság, a hősiesség, a bajtársiasság, stb. De ez így, sci-fi köntösben irgalmatlanul üdítő.
Legmagasabb polcra való könyv, lehet rajta jókat röhögni, meglepődni, meghatódni és jó sokat izgulni, mert itt tényleg van kikért!

Válasz erre

johnson19
#2818 johnson19 [125]
Pont múlt héten végeztem ki a Hyperion bukását. Nekem az első könyv jobban tetszett, bár stilisztikai szempontból mindkét könyv nagyszerű. Csak amíg az első könyvnél a stilisztika még segített is a narratíván, azaz azon, ahogy Simmons elmeséli a történet(ek)et, addig a másodiknál pont fordítva éreztem. Ettől függetlenül szerintem alapmű a két könyv minden sci-fi rajongónak.
A Cherubionos vagy az Agaves kiadáshoz van szerencséd? Én a Cherubion félét olvastam, és bár a fordítás alapvetően jó volt, de annyi elgépelési hiba volt benne, hogy azért az eléggé rontotta az élményt.

Válasz erre

Előzmény: LordMatteo 2023.09.14. 13:10
Aryx
#2817 Aryx [3568]
Andrzej Sapkowski – Narrenturm – Bolondok tornya

Alaposan megküzdöttem Sapkowski Huszita trilógiájának első könyvével, de megérte. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az elmúlt években leszoktam az olvasásról, és ez pont nem az a könyv, ami ideális az olvasásra visszaszoktatáshoz. Hónapokra letettem, vagy csak pár oldalakat haladtam előre, de nemrég erőt vettem magamon, és azt követően gyorsan kiolvastam.

A Narrenturm nehéz könyv. A Vaják-könyvek után Sapkowski a mi világunkat, és a közép-kelet európai történelmet választotta háttérnek, és a fantasy-elemeket takaréklángra vette. Itt rögtön muszáj kritizálnom a magyar kiadást, mert nem sokat segített a gördülékeny olvasásban. Először is, rengeteg a latin szöveg, párbeszéd (szinte minden oldalra jut belőle), amik nem lettek lábjegyzetek formájában lefordítva. Kb. a feléig szorgalmasan fordítgattam ezeket telefonról, ám egy ponton túl ezt elengedtem, és próbáltam a szövegek ismerete nélkül élvezni a könyvet. Másrészről rengeteg mellékkarakter, és ebből fakadóan rengeteg név is van, amiket nem árt fejben tartani. A függelékben se egy ki-kicsodát nem kapunk, de ami még fájóbb, egy térképet se, csak a lengyel földrajzi nevek régi és mai átiratát.

A Narrenturmról, mint intézményről azt érdemes tudni, hogy a világ első pszichiátriai intézményeként tartják számon (ma patológiai múzeumként üzemel, keressetek rá, elég hátborzongató kívülről is). Nos, a “pszichiátriai intézmény” mai gondolkodással erős túlzás, maradjunk a bolondok tornyánál. Azonban fontos megemlíteni, hogy a torony jóval, de tényleg jóval kevesebb szerepet kap a regényben, mint azt a fülszöveg alapján gondolnánk. Sőt, a husziták tényleges megérkezésére is relatív sokat kell várnunk. Nem spoilerkedem, csak egész máshogy estem volna neki a regénynek, ha ezeket előre tudom, és nem vezet félre a fülszöveg.

A könyv Reynevanra koncentrál, a fiatal prágai medikusra. Bár én csak a játékokból ismerem a Witcherek Geralt-ját, így is sok átfedést találtam a két karakter között: mindketten előszeretettel kísérleteznek gyógyfüvekkel és főzetekkel, nem riadnak vissza a mágiától. Emellett falják a nőket, nehezen illeszkednek be a társadalomba és a konfliktushelyzeteket legtöbbször fizikai erővel oldják meg. Geralt-tal szemben azonban Reynevan egy naiv és éretlen karakter, akit csak a bosszúvágy és a szerelem hajt. Furcsa mód én éppen emiatt tudtam vele azonosulni, amiért sokan mások nem; az ő korában én is legalább ilyen hülye voltam, és a mai napig nem értem, hogy maradhattam életben. Reynevan esetében, mivel ugyanazokat a hibákat véti újra meg újra, nehezen beszélhetünk jellemfejlődésről. Szerencsére két útitársat is szerez magának egy-egy buddy karakter személyében (egyikük okosabb, másikuk bölcsebb), akik - sokszor az olvasóban is megfogalmazódott aggályokat tolmácsolva - próbálják ellensúlyozni az ámokfutását, kevés sikerrel.

Ami miatt többször letettem a könyvet, annak sokszor éppen a cselekmény volt az oka; nem tudtam eldönteni, hogy mennyire parodisztikus céllal, de a könyv hemzseg a deus ex machinától, vagyis nincs olyan szorult helyzet, amit egy váratlan, külső segítség ne oldana meg. Ami miatt viszont mégsem adtam fel, az részben a témaválasztás miatt volt. Az inkvizícióról keveset tudtam, de már régóta vártam egy témába vágó regényre. A szerző nem szépíti meg a múltat, kellően naturálisan mutatja be a mindkét oldalon elkövetett kegyetlenkedéseket. Ez nem a jó és a rossz harca volt, ennek megfelelően a “jó” karakterek is inkább antihősök, a sötétszürke különféle árnyalataiban. Sapkowski elképesztően jól ír, törődéssel viseltetett a regénye iránt; szarkasztikus stílusban brillírozik és sziporkázik, miközben tisztességes mértékű kutatómunka húzódik a regény mögött. A hangulat telitalálat, és a Narrenturm, amikor működik, akkor nagyon is jól működik. Összességében, az első könyvben a történet nem sokat haladt előre, de felvezető regényként ezt most még elnézzük.

Mégsem tudom mindenkinek tiszta lelkiismerettel ajánlani. Így nem ajánlom annak, aki egy történelmileg teljesen hiteles, természetfeletti erőktől mentes olvasmányt vár. Nem ajánlom annak, aki egy történelmi adatoktól mentes, mágiával átitatott fantasy hőseposzt vár. Aki egy könnyed limonádé-olvasmányt vár. Aki egy magát komolyan vevő, abszurd helyzeteket és cinizmust nélkülöző olvasmányt vár, mély gondolatisággal.

Ajánlom annak, akit érdekel az európai történelemnek ez a sötét korszaka. Aki el tudja fogadni, hogy a főhős egy önfejű, önsorsrontó karakter, akit csak a masszív plot armor óv meg a haláltól. Akinek mindegy, mi, csak Sapkowski legyen. Aki tudja magáról, hogy ritkán veszíti el a fonalat.

…és most belevetem magam a folytatásba, az Isten harcosaiba.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Válasz erre

Peace
#2816 Peace [27979]
Hyperion nekem nagyon régóta várat magára. Félek tőle, hogy amennyire felhájpolták, annyira nagy csalódás lenen számomra. Mondjuk emiatt nem belevágni elég nagy ökörség, de sajnos még mindig nem történt meg.

Válasz erre

Előzmény: LordMatteo 2023.09.14. 13:10
quervo
#2815 quervo [2118]
Hyperion óriási! Az Endymion viszont elengedett viszonylag az elején, de egyszer visszatérek rá. Én is azonnal a Bukás után kezdtem, lehet, az volt a baj, hogy nem pihentem rá egy kicsit.

Válasz erre

Előzmény: LordMatteo 2023.09.14. 13:10
LordMatteo
#2814 LordMatteo [29272]
Tchaikovskyra köszi a figyelmet, kiment a fejemből! Az első rész zseniális volt tényleg, a második elég elrugaszkodott volt, nekem alapvetően tetszett az alapötlet, de nagyon-nagyon sok szövegben lehetett volna ezt átadni rendesen szerintem. Be fogok rá ruházni.

Most a Hyperion van soron nekem. Azért érezhető, hogy több, mint 30 éves a könyv, mind a szerkesztése, mind a sci-fi vonalon lévő dolgokban visszaköszön ez. Viszont be tud húzni magával, de nekem nehezen indult be. Az első kötettel most végeztem, a Hyperion bukásában még csak pár oldalam van, de úgy érzem, hogy a harmadik-negyedik kötet is követni fogja majd.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

Válasz erre

Előzmény: Peace 2023.09.14. 11:39
Shadowguard
#2813 Shadowguard [4313]
OFF: olvass privátot is

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Válasz erre

Előzmény: Peace 2023.09.14. 11:39
Peace
#2812 Peace [27979]
Dezső András - Nagyfőnök:

Ismét egy félelmetesen jó és letehetetlen könyvvel rukkolt elő András!!!
Aranykéz utcai robbantás? Fenyő János? Seres Zoltán? Jozef Roháč? A Prisztás-gyilkosság? Ismerősen csengenek? És a háttérben főleg egyetlen ember áll, Portik Tamás. Valami hihetetlenül lebilincselő és elképesztő a történet, ami az olvasó elé tárult. Hogyan kezdték tinikként kisstílű bűnözőkként, miképp szedték meg magukat olajozással a '90-es évek derekán, majd végül mi módon kellett bujkálniuk és mi okozta a vesztüket. Politikai szálak, kíméletlen kivégzések, elképzelhetetlen mennyiségű pénz és egy rettegésben tartott ország.
Igaz, én már betegesen vonzódok a témához, de teljesen a könyv hatása alá kerültem. Visszataszító amit és ahogy műveltek, de mindig a hideg futkos a hátamon és elfog valami kellemes bizsergés, mikor ilyen esetekről olvasok. Dezső András előző három kötetét is nagyon jó szívvel ajánlom, mert tényleg zseniálisak! Ha kicsit is fogékony vagy a témára, akkor abszolút kötelező mind a négy könyve!

Adrian Tchaikovsky - Az ​emlékezet gyermekei (Az idő gyermekei 3.):

Az első kötetet imádtam! Minden megvolt benne, ami miatt rajongani tudok egy sci-fi történetért!!! Viszont a folytatás olyan szinten elkeserítő élmény volt, hogy teljesen kiábrándított a sorozatból. De végül csak meggyőztek, hogy ugorjak neki a harmadiknak, mert ez ismét piszkosul jól sikerült és nem fogom megbánni.
Nos nem sikerült jól. Volt már olyan könyvélményetek, hogy olvasás közben szinte fogalmatok sincs miről is olvastok, mert olyan szinten full érdektelen és nem is értitek miért nem hagyjátok félbe?! Ez a kötet számomra pont ilyen sajnos. Végigszenvedtem, de nincs rá magyarázat, hogy miért is tettem. Az utolsó 40-50 oldalon már kicsit felkaptam a fejemet, de az addig vezető út az szörnyűség. Engem legalábbis semmilyen szinten nem volt képes behúzni.
Az első könyvet nagyon jó szívvel tudom ajánlani, de én ott meg is állnék a helyetekben.

Válasz erre

quervo
#2811 quervo [2118]
Markovics Botond - Felfalt kozmosz

Botond előző regényét a mai napig nem fejeztem be, de ezt kipörgettem szinte azonnal. Az elején azt éreztem, hogy az álnév kispadra ültetésével itt valamiféle minőségi ugrás lesz, és annyira jól adagolta a regény a fejezetek végén a cliffhangereket, hogy nagyon sokáig ez volt a kedvencem az írótól.
Sokmindent érintünk, van, amire nem jut elég karakter, de sok hiányérzetem nem volt. Érzek áthallásokat a Háromtest-regényekből, különösen az Einstein-hajó kalandjaira gondolva, és azzal összevetve valóban lehet egy olyan érzése az embernek, hogy el lett egy picit kapkodva a dolog, de ezzel őszintén sok problémám nem volt.
Viszont továbbra is az van Botonddal, hogy nagyon belelovallja magát a dolgokba, és nem fogja vissza magát, elkezd sok lenni. Szinte minden regényében ott vannak az anyagnyomtatók, és mindig az az érzésem, hogy végtelen mennyiségű bármilyen anyag a rendelkezésére áll, és ezzel oldja meg a bonyodalmakat, így igazából csak az idő az ellenség, de az sem tud most olyan fenyegető lenni, mint az Időutazás napjában/tegnapjában. Minden regényének kb a közepén ott van egy mindfuck helyszín, ezek a legérdekesebb részek mindig, és ez ezúttal is így van.
A szívem csücskei ezek a történetek, ahol valami globális vagy univerzális, értelmezhetetlen jelenségre kell reflektálni, és ez amúgy rohadtul jól működik, tök jó a feszültség, ami végigkíséri a felfedezést. Azzal már volt gondom, hogy a főhősök kb végig a legfontosabb emberek maradtak a nem csekély méretűre duzzadt emberi civilizációban, ráadásul egy családhoz tartoznak, de csak így lehetett kivitelezni, hogy a globális jelenségeket, problémákat viszonylag intim közelségből éljük át.
Botond iszonyatosan jól ír, egyre jobban, nagyon jó alapötleteket talál ki, jól dolgozza ki őket, baromi jól alkalmazza a ma még csak teóriákban létező fizikai fogalmakat, ráadásul itt volt egy kis szintlépés is a mindfuck vonulat bemutatásában. Ugyanakkor néha elférne egy kis visszafogottság, kevesebb horror, és több, még több oldal. Ugyanis én nem érzem befejezettnek a sztorit, szerintem kb 100 oldal hiányzik, és most nagyon az az érzésem, hogy direkt hagyta így, hogy lehessen folytatni.
Amúgy talán a kedvenc kortárs szerzőmről beszélek, de még mindig nincs meg a magnum opus, de ha minden igaz, továbbra is zsong a feje az ötletektől, előbb-utóbb csak meglesz a 100/100-as regény is.

Válasz erre

Peace
#2810 Peace [27979]
Dezső András - Nagyfőnök:

Ismét egy félelmetesen jó és letehetetlen könyvvel rukkolt elő András!!!
Aranykéz utcai robbantás? Fenyő János? Seres Zoltán? Jozef Roháč? A Prisztás-gyilkosság? Ismerősen csengenek? És a háttérben főleg egyetlen ember áll, Portik Tamás. Valami hihetetlenül lebilincselő és elképesztő a történet, ami az olvasó elé tárult. Hogyan kezdték tinikként kisstílű bűnözőkként, miképp szedték meg magukat olajozással a '90-es évek derekán, majd végül mi módon kellett bujkálniuk és mi okozta a vesztüket. Politikai szálak, kíméletlen kivégzések, elképzelhetetlen mennyiségű pénz és egy rettegésben tartott ország.
Igaz, én már betegesen vonzódok a témához, de teljesen a könyv hatása alá kerültem. Visszataszító amit és ahogy műveltek, de mindig a hideg futkos a hátamon és elfog valami kellemes bizsergés, mikor ilyen esetekről olvasok. Dezső András előző három kötetét is nagyon jó szívvel ajánlom, mert tényleg zseniálisak! Ha kicsit is fogékony vagy a témára, akkor abszolút kötelező mind a négy könyve!

Válasz erre

Peace
#2809 Peace [27979]
Keith Phipps - Nicolas ​Cage:

Már amikor bejelentették a könyvet, akkor fájt rá a fogam, de most sikerült megcsípni jó áron.
Valamiért nekem hatalmas kedvencem ez a figura, hihetetlenül jó színésznek tartom. Nem feltétlenül kapott sok alkalmat, hogy úgy igazán megcsillanthassa a tudását, de akkor aztán nagyon! Örülök, hogy a csúnya lejtmenet után végre olyan filmekben bukkanhatott fel, mint a "Mandy", "Color Out of Space" vagy a "Pig"!!!
A könyv csak minimálisan foglalkozik a magánéletével, inkább a munkásságára és a filmjeire koncentrál. Nagyon érdekes, mert ilyen szemmel még sosem tekintettem erre az egészre, hogy mekkorát tud fordulni a filmek világa akár csak 5 év leforgása alatt. Teljesen megváltoznak az igények és a színésznek alkalmazkodnia kell. Vagy adott esetben elég egy balul elsült produkció és teljesen leírnak. Aztán próbálhatsz ismét normális szerepekhez jutni, miközben azon vívódsz, hogy nem olyan filmekben szerepelsz, amikben igazán szívesen játszanál. Nic Cage-nek ilyen szempontból különösen érdekes az életútja és a színészi pályája, melyre remek rálátása van a szerzőnek és kimondottan élvezetes formában vetette papírra mondandóját.
És arra is sikerült ráébresztenie, hogy mennyi filmjét nem láttam még, amiket bizony muszáj leszek pótolni idővel. Titkon reménykedek, hogy a fentebb említett filmekhez hasonló címekben viszont láthatom még, mert tényleg Hollywood egyik legfurcsább csodabogara és emellett személyes nagy kedvencem is. Rajongók számára nagyon jó szívvel tudom ajánlani.

Guy Haley - Bosszúálló ​Sarj:

Guilliman visszahozásánál egyáltalán nem voltam lenyűgözve, így nem is rohantam annyira elolvasni ezt a könyvet. És ez a kötet sem sokat segített, mert eddig nekem ez az Indomitus-hadjárat egy nagy nulla. Nem sikerült ráhangolódnom és nem is nagyon tudott lázba hozni. Volt pár jobb pillanata, amikor végre érdekes figurák bukkantak fel és reméltem, hogy olyasvalamiket is megtudok, amik még érdekelnének is, de természetesen sosem terelődött ilyesmire a téma. Vagy amikor meg már majdnem igen, akkor nagyon hamar abba is maradt.
Értem én, hogy tovább kellett vinni már a történetet, mert nagyjából 30 éve egy helyben toporgunk, de az új lendületből eddig az Oroszlán visszahozása az egyetlen, aminél felkaptam a fejemet. Az a könyv kimondottan jól sikerült! Na de majd meglátjuk mit hoz a jövő. Lehet csak túlságosan beleszerelmesedtem a 31. évezred történéseibe és mindig is nehezen voltam képes elengedni a múltat.

Hiro Arikawa - Az ​utazó macska krónikája:

Drága Szerelmem meglepte Magát pár könyvvel és megkérdeztem, hogy miről szólnak. Ez nagyon megtetszett és egyből rá is repültem.
Olvasás közben többször eszembe jutott a nyuszi és jókat szipogtam. Gyönyörűen nézhettem ki a buszon, ahogy a napszemüveg alól csorognak a könnyeim. Szóval érzékeny lelkűeknek csak óvatosan! Egy csodálatosan szép történet és remekül megírt könyv barátságról, szeretetről, a múlt elengedéséről, megbocsátásról és még sok minden másról.
Ha megtetszett a pár soros ismertető alapján, akkor mindenképpen érdemes adni neki egy esélyt. Én örülök, hogy így tettem.

Válasz erre

Peace
#2808 Peace [27979]
Mike Brooks - The ​Lion: Son of the Forest:

Amikor Guilliman visszatért, akkor húztam a számat rendesen. Hiszen 30+ éve úgy szólt a lore, hogy minden lojális primarcha meghalt vagy elveszett. Egy sötét és kilátástalan univerzum volt a 41. évezred az emberiség számára az Istencsászár és a fiai útmutatása nélkül. Ebbe "rondított" bele a GW, mikor az Ultragárdisták génatyja visszatért az élők sorába. Elhihetitek mekkora lett a mozgolódás a közösségben, mikor Lion El'Jonson visszatérésének lehetősége is felröppent pletyka szinten. Erre tessék, be is jelentették a könyvet és megtették.
Nem is haboztam sokat, lecsaptam rá. Ráadásul pont jól jött ki a lépés, mert éppen "A Caliban Angyalai" után vágtam bele, szóval mondhatni szinte tökéletes volt az időzítés. Roboute Guilliman nem feltétlenül olyan nagy kedvencem, számos megkérdőjelezhető döntése miatt nem annyira szimpi a HH idejéből. De lehet ez a 10.000 év és a megváltozott körülmények majd sikeresen változtatnak a hozzáállásán és viselkedésén. Az Oroszlán számomra sokkal barátibb figura és nagyon drukkoltam neki! Mike Brooks remek könyvet tett le az asztalra, öröm volt olvasni! Ráadásul végre újra angolul, már kezdtem piszkosul elkényelmesedni a sok kiváló hazai kiadás mellett. Szóval az univerzum rajongói számára nagyon jó szívvel ajánlom a kötetet és kíváncsian várom, hogy innentől milyen irányba kanyarodik majd a galaxisunk sorsa!

Válasz erre

Peace
#2807 Peace [27979]
Nem engedem el az írót semmiképp, de nekem valahol most félresiklott ez a kötete.

Válasz erre

Előzmény: gothmog 2023.07.11. 17:00
gothmog
#2806 gothmog [4969]
Abercrombietól a trilógia világában játszódó önálló kötetei/történetei közül a Hidegen tálalvát én sem csipázom túlzottan (elsőre kifejezetten nem tetszett, másodjára már igen, de így is a legkevésbé kedvelt könyvem tőle), de a Hősöket és különösen a Vérvörös vidéket (ami egy fantasybe oltott western vagy westernbe oltott fantasy) nagyon bírom. (Azoknak érdemes esélyt adni.)

Endure. In enduring, grow strong.

Válasz erre

Előzmény: Peace 2023.07.11. 15:44
Peace
#2805 Peace [27979]
A ​néma háború (The Horus Heresy 37. kötet):

Akad azért pár középszerűbb történet, de a többségük kiváló! Lokennek örültem a legjobban, hogy ismét felbukkant!!! Ő volt a legnagyobb kedvenc a HH legelején. Kíváncsi vagyok miképp alakul a további sorsa! Már csak röpke 17 kötet és jöhet végre a Terra ostroma! Izgatottan várom, de tuti rendesen ki fogok készülni.

Joe Abercrombie - Hidegen ​tálalva:


"Az Első Törvény" trilógián felbuzdulva nagy elánnal és magas elvárásokkal ültem neki ennek a könyvnek. Remekül indul és teljesen rákattantam, aztán a felére már kimondottan megcsömörlöttem tőle és egy csöppet átfordult érdektelenségbe. Főszereplőnk ritka unszimpatikus lett és egyedül Reszket meg Cosca maradt számomra, akiknek képes voltam drukkolni. Ráadásul le is tettem és kiolvastam két másik kötetet, mire erőt vettem magamon és befejeztem. Lehet egyszer folytatom majd a történetet, de egyelőre nem érzek rá késztetést.

Dan Abnett - Sabbat ​hadjárat:

Amikor 9 éve megjelent, akkor elbambultam és végül már nem tudtam berendelni angolul. Hosszú évekig rágtam a Tuan kiadó fülét, hogy jelenjen meg, mert ez nekem midnenképp kell a polcra. Ez is elérkezett, rá is vetettem magam. Remek kis novellák voltak, nagyon élveztem őket! Gaunt Szellemei rajongók számára abszolút kötelező vétel!

Gav Thorpe - A ​Caliban angyalai (The Horus Heresy 38.) :

Lion El’Jonson eddig is szimpi volt, de most még inkább az lett számomra. Guilliman és Sanguinius viszont teljesen kiábrándítóan viselkedett. A könyv végén már rettenetesen haragudtam rájuk. Arra is biztos lesz idővel magyarázat, hogy miért úgy alakultak a dolgok, ahogy. Elvégre még van vissza 16 kötet a HH soriból és még csak utána indul a Terra ostroma. Jó pár évre van még garantált olvasnivalóm!

Válasz erre

Germinator
#2804 Germinator [29847]
A Karamazov testvérek hatására, mint említettem, eldöntöttem, hogy elkezdek klasszikusokat olvasni... kifejezetten olyan írásokat, könyveket, drámákat, stb. amiket sosem olvastam, pedig illett volna (úgy értve, persze, hogy az érdeklődései köreim ismeretében illett volna, lásd: írás, filmkészítés, zene...) Úgyhogy egyrészt belekezdtem a polcomon 10 éve porosodó angol, igencsak ütős Shakespeare-összes kiadásba, és elkezdtem szép sorban elolvasni a Shakespeare drámákat. Ez nagy valószínűséggel egy több hónapon átívelő projekt lesz, egyelőre 10 drámánál járok (a 36-ból), ami érdekes vagy érdemes rá, azt magyarul is elolvasom - főleg, hogy elsősorban azért kezdtem most el ezt a projektet, hogy kicsit a "magyaromat" rendbe rakjam. És Shakespeare-nél ütött be, hogy azért az ő műveltségének, valamint az irodalom- és zenetörténet jelentős része táplálkozik az ókori görög és római írásokból, úgyhogy érdemes lenne azokat is elővenni... így olvastam el a hónapban kezdésből az Odüsszeiát és az Íliászt.

Meg kell, hogy mondjam, hogy az Odüsszeia például legalább akkora hatással volt rám, mint a Karamazov Persze más szinteken, de ledöbbentett, hogy egy ennyire merevnek tűnő forma, mint ez a hexameteres verselés, mennyire gazdag, fantáziadús, izgalmas és különösen emberi dolgoknak enged teret a tartalomban. Ebben persze jelentős része van Homérosz mellett a fordítónak, Devecseri Gábornak. Ez béna ajánlásnak tűnhet, de őszintén azt tudom mondani, hogy akit meg tudnak hatni a modern szuperhősfilmek, az meglepődhet, hogy pl. egy Odüsszeia mennyire közel áll ehhez (persze: inkább fordítva.) Ezek az "eredeti", igazi hőstörténetek, és olvasás közben is legalább annyira látványosak és - hehe - epikusak, mint a legmodernebb nyári robbantgatós blockbusterek. Ráadásul ezeknek a történeteknek (továbbra is a két említett eposzra gondolván elsősorban) az emberi oldala, a moralitása, az, hogy a bennük lerajzolt világban mik az erények, ki számít erényesnek, olyan szinten izgalmas és húsbavágó, amit egy Marvel film csak kapargat, és aminek egy Zack Snyder-féle borzalom szánalmas imitációja csak. Azért merem ezeket felhozni, mert a képregénytörténetek, a szuperhőstörténetek egyszerűen tagadhatatlanul merítenek ezekből az ókori eposzokból, és mindenkinek tudom ajánlani, hogy ha csak ez a rész kelti fel az érdeklődésüket, akkor is még ma vágjanak bele.

Az Íliász amúgy egy kicsit szárazabb talán (hosszabb is), mint az Odüsszeia, és érdekes, hogy más oldalról fogja meg az említett moralitást, ember és ember közötti viszonyokat. Persze, lehet azért, mert az Íliászban mégiscsak háború van...

Száz szónak is egy a vége: olvassatok Homéroszt Én meg berendeltem még jó pár ilyen "alap" írást ebből a korból, illetve a későbbi görög drámákat is elkezdem, elkezdtem olvasni. Szerencsére azok jóval rövidebbek (még Shakespeare-nél is), úgyhogy könnyen lehet falni őket

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Válasz erre

Előzmény: Germinator 2023.03.24. 19:22
Peace
#2803 Peace [27979]
Én nem éreztem annak. Inkább kicsit csalódtam, hogy a piszok jó indulás és nagyon komoly ötletek és gondolatok behozatala után végül olyan lezárást kapott, amilyet. De ettől függetlenül remek sci-fi, csak az én ízlésvilágomnak nem megfelelő a befejezés.

Válasz erre

Előzmény: quervo 2023.05.20. 21:55
quervo
#2802 quervo [2118]
A megjelenés hetében megvettem az Eldobható testeket, azóta olvasom. Pedig imádom Botond munkásságát, de valahogy nagyon zsúfoltnak érzem az egész könyvet, pedig nem kimondottan rövid.

Válasz erre

Előzmény: Peace 2023.05.19. 14:49
Peace
#2801 Peace [27979]
Brandon Hackett - Eldobható testek:

Iszonyatosan jól indult, teljesen odáig voltam meg vissza! Tele remek gondolatokkal és magával ragadó atmoszférával. Viszont az utolsó 80-90 oldalra teljesen elvesztettem az érdeklődésemet és nagyon nem úgy végződött, ahogyan azt reméltem. Ettől függetlenül ajánlom, mert baromi jó sci-fi és lehet másnak a befejezés is tetszeni fog.

Graham McNeill - Calth ​Pengéi:

Nem volt rossz, de nem is kiemelkedő. Semmilyen tekintetben. Hiányzott belőle az izgalom, inkább biztonsági játéknak mondanám. Arra viszont tökéletesen jó volt, hogy meghozza a kedvemet egy harmadik Mechanicus végigjátszáshoz!

Chris Wraight - Üres ​Hegy (A Terra titkai sorozat 2. kötete):

Wraight is nagy kedvenc és a "Rothadó ​trón" is iszonyatosan bejött. Nem is volt kérdés, hogy előrendelem a folytatást, amint lehetséges. A történet pont ott folytatódik, ahol előzőleg véget ért. Tovább merülünk a mocsokban és egyre meghökkentőbb részletek látnak napvilágot. A vész talán még annál is nagyobb, mint az előzőleg sejtették hőseink, de Erasmus Crowl inkvizítor és hűséges csatlósai nem engednek a gyeplőn. A tempó még feszesebb és a tét is emelkedett. Ha tetszett az első kötet, akkor ezt is érdemes lesz beszerezni. Remélem érkezik majd a folytatás!!!

Válasz erre

Peace
#2800 Peace [27979]
Ted Chiang - Kilégzés ​és más novellák:

Nagyon megörültem, mikor belebotlottam ebbe a kötetbe. Ráadásul az értékelesei is kimagaslóak voltak. Nagy reményekkel ugrottam neki, de végül csalódás lett a vége. Voltak remek mozzanatai és kiemelkedően jó gondolatai, amiknél elismerően bólintottam, hogy ez aztán tényleg elmés és elgondolkodtató. Viszont ezek a szösszenetek pár mondat vagy 1-2 oldal erejéig lelkesítettek, majd visszazuhantak a történetek tömény unalomba vagy teljes érdektelenségbe. Számomra ez nagyon mellé, de ez ne szegje kedvét senkinek. Tényleg magas értékeléseket kapott és sokaknak tetszett, úgyhogy biztos remek élmény is lehet valki számára.

Válasz erre

Peace
#2799 Peace [27979]
Széles az érdeklődési kör attól függetlenül, hogy a kedvenc nálam is a sci-fi és fantasy. De például hogy mi tudna rá venni a komoly irodalomra, arról fogalmam sincs...

Válasz erre

Előzmény: subject17 2023.03.25. 12:49
gothmog
#2798 gothmog [4969]
Capektől (a kalapos C-vel ) én anno (kb. 15 éve) A repülő ember és más furcsa történeteket olvastam. Az ott található rövidke történetek között is volt egy-két abszurd darab.

Endure. In enduring, grow strong.

Válasz erre

Előzmény: Lovi Tommy 2023.03.25. 17:57
Lovi Tommy
#2797 Lovi Tommy [8084]
Dosztojevszkij összest érdemes szerintem elolvasni, nekem egyik kedvencem már gimi óta.

Gothmog: Karel Capek (a fura c-vel) is talán idesorolható.
Harc a szalamandrákkal című nagyon bizarr, nagyon abszurd disztópiája, ő használta a robot szót először emberszerű gépre egy rövid drámájában, de úgy általában mindent tudok ajánlani tőle, humoros, abszurd, néhol egyperceseket idéző rövid novelláit, stb.

Én most a Pillangót olvasom Henri Charrière-től, a filmet évek óta tolom direkt amiatt, hogy a könyv után. Nagyon sűrű, leírás alig, mindig esemény van kb. Emiatt gyorsan lehet olvasni, de hamar bele is fáradok az óriási információ, akció áradatba. A stílusa amúgy nagyon jó, és bele se merek gondolni, hogy ez mondjuk 90-100%-ban meg is történt.

Válasz erre

Előzmény: Germinator 2023.03.24. 19:22
gothmog
#2796 gothmog [4969]
Mivel magam is 90%-ban fantasy/scifi vonalon mozgok olvasásügyileg (már a munkából adódó szakirodalmak böngészését nem számítva), a klasszikusabb irodalmi vonallal való ismerkedéshez/az átmeneti kiégettség érzésének enyhítéséhez tudom ajánlani az úgynevezett "mágikus realizmus" stílusában fogant műveket. Ezzel ugyanis két legyet ütsz egy csapásra: elmondhatod, hogy nem csak "ponyvát" olvasol, hanem klasszikus irodalmat is, másrészt nem kell eltávolodnod a "komfortzónától", de közben mégis értéket szívsz magadba

Két ismertebb/klasszikus darab (az én időmben kötelező olvasmányok voltak gimiben, de ez ne ijesszen el - szórakoztató, de mégis mélységet hordozó, abszolút klasszikus mindkét mű):
Bulgakov: Mester és Margarita
Marquez: 100 év magány

Egy relatíve újabb munka:
Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét

Endure. In enduring, grow strong.

Válasz erre

Előzmény: subject17 2023.03.25. 12:49
subject17
#2795 subject17 [6645]
Imádok olvasni, de tizenéves korom óta megrekedtem a fantasy/scifi regényeknél, és hónapok óta még ezeket is hanyagolom... Mindig csodálom az ismerőseimet (meg pl. itt fórumon Peace-t ), akiknél az olvasás tényleg azt jelenti, hogy mindenbe belekóstolnak. Tényleg jó ötlet lehet így belecsapni.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Válasz erre

Előzmény: Germinator 2023.03.24. 19:22
Aribeth
#2794 Aribeth [2510]
Ez remek ötlet.

Válasz erre

Előzmény: Germinator 2023.03.24. 19:22
Germinator
#2793 Germinator [29847]
Úgy döntöttem, elkezdek klasszikusokat olvasni... párszor volt már ilyen fellángolásom az életben, de sokra még nem vittem. Most tényleg bele akarok kezdeni, van is pár könyv a listán. Most éppen a Karamazov testvéreket olvasom, 900-ból kb 350 oldalnál járok, és egészen "szemfelnyitó" élmény... elképesztő, hogy mit hagy ki az ember, ha nem olvas ilyeneket. Teljesen magával ragadó, az emberi lét és létezés legalapvetőbb dilemmáit alaposan megrágó, hihetetlenül valós, őszinte és tűpontos írás. És a történetben tulajdonképpen még sehol sem járok (úgyhogy no spoilers)... az biztos, hogy kerül még Dosztojevszkij a listámra ezek után, de egyelőre teljesen el vagyok veszve a Karamazov világában. Abszolút gyomros.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Válasz erre

ZsThomas
#2792 ZsThomas [2]
Alexander Varga
Mayak – Az eredet (sorozat első része)

A téma egy poszt apokaliptikus világ bemutatása, melynek alapja egy számítógépes játék, a terület pedig a világ legjobban sugárszennyezett vidékének fiktív ábrázolása.
A könyv végig vezet egy valósághű történeti szálon, és rengeteg kérdést vet fel.

A történet fő helyszíne egy rendkívüli jelenségeket produkáló, lezárt terület. Ahol több évtizeddel ezelőtt katasztrófa történt, majd ezután nem telepítettek ki mindenkit. A lakosság többségét a lezárt területen hagyták kitéve a megváltozott környezeti hatásoknak. Szereplőink is ebben a világban élnek és ehhez alkalmazkodtak.

Az elejétől fogva a cselekmény magával húz, vontatottan indul, de a történések folyamatosan olyan döntésekre kényszerítik a szereplőket, melyek arra késztetnek, hogy tovább olvasd, légy kíváncsi arra, mi fog történni. A tájak leírása részlet dús, a környezet és a közösség úgy van megalkotva, hogy az olvasó beleélhesse magát. A poszt apokaliptikus világ élhetősége teljes egészében úgy van leképezve, hogy az tudományosan és emberileg is illeszkedjen a valóságba, és bár egyes helyeken elrugaszkodik a misztikum irányába, tetszett, hogy a valós események ilyen módon keveredtek a fikcióval.

Elsősorban azoknak ajánlom akik szeretik a Stalker világot, a poszt apokaliptikus történeteket, és a sci-fiket. De kitűnő olvasmány azoknak is akik nem tudják elképzelni milyen világ várna rájuk ha egy katasztrófa során elzárják őket a világtól. Egy világ, melyben új törvények és szabályok alakulnak ki.

Válasz erre

RitaTM
#2791 RitaTM [1]
Sziasztok !

Szeretném felhívni a figyelmeteket egy izgalmas könyves eseményre.

A most induló, fikciós műfajjal foglalkozó kiadó (Sygnum Code) és közösségszervező vállalkozás találkozójáról van szó, ahol bemutatkozunk és megbeszélhetjük, hogyan tudjuk egymást segíteni.

Ezen a rendezvényen különböző típusú közösségek delegáltjai lesznek jelen, sajtómunkatársak, influenszerek, közösségi csoportok, iskolák, klubok és baráti körök tagjai.

A találkozó résztvevőinek ajándékkötetet  biztosítunk, és itt beszélünk először a 10 millió forint keretösszegű ösztöndíj, alkotói- és fotópályázatunkról.

A weboldalunkon megtalálod a legfontosabb információkat: www.sygnumcode.hu

Innen letöltheted a meghívódat: https://sygnumcode.hu/images/Meghivok/Meghivo_sajto-1.pdf


A meghívóban megtalálod a regisztrációs felületet és az elérhetőségeinket is, de leírom ide is: https://www.sygnumcode.hu/kozossegtalalkozo

E-mail: , Telefon: +36-30-535-3745

Én a kiadó PR menedzsere és szövegírója vagyok, nekem a email címen írhattok, és itt, a fórumban is szívesen válaszolok.

Ha ismersz olyat magadon kívül, aki örülne a meghívásnak, nyugodtan továbbítsd neki az információkat.

Köszönjük a bizalmat előre is!Üdvözlettel:Tánczos-Molnár Rita
PR menedzser

Válasz erre

Peace
#2790 Peace [27979]
Sepsi László - Termőtestek:

Érdekes könyvélmény, mert abszolút nem voltam rá felkészülve. Ha valahol olvasok egy könyvajánlót, ami valamiért megtetszik, akkor felkerül a listára. Vagy sorra kerül pár héten belül, vagy akár 1-2 év is eltelhet menet közben. De én teljesen abban a hitben voltam, hogy ez egy sci-fi lesz.
Aztán nagyon hamar jött a felismerés, hogy egyáltalán nem erről van szó! Egy szépirodalmi köntösbe csomagolt krimi-thriller-noir-weird őrület, melyben a brutálisabbnál-brutálisabb halálesetek követik egymást és bárki bármikor elhullhat. És ez rendszerint be is következik. Olyan szinten mesteri a nyelvezete, hogy totálisan megelevenedett és szinte tapinthatóvá vált Höksring városa. Hogy a városra és a gobákra metafóraként tekintünk vagy sem, az igazából teljesen ránk van bízva. De elgondolkodtató és lebilincselő könyv, az biztos. Nem erre számítottam, de végül abszolút jól sült el!

Válasz erre

Peace
#2789 Peace [27979]
Matthew Perry - Jóbarátok, ​szerelmek és az a Rettenet:

Emésztem már jó egy hete ezt a könyvélményt és még mindig nem sikerült helyre tennem magamban pár kérdést, de azért már ülepedett valamelyest. Kezdjük azzal, hogy nagy rajongója vagyok a Jóbarátoknak, 3-4 alkalommal már végignéztem a 10 szezont. Chandler pedig különösen nagy kedvencem, hiszen a szóvicceivel és elvont humorérzékével nagyon sok hasonlóságot mutat velem. Talán ezért is volt mindig szimpatikus a karakter.
És mindezek ellenére rám nézve szégyenletes, hogy én semmit nem tudtam a függőségéről és a problémáiról. Konkrétan akkor szembesültem vele, mikor bejelentették a készülő könyvet. Még le is teremtettek, hogy miért nem voltam ezzel tisztában. Teljesen elkerült engem, nem futottam bele soha ilyen infókba vagy cikkekbe. Sosem érthetem meg, hogy mi zajlik egy ilyen szinten beteg ember fejében, mert képtelen vagyok rá. De az biztos, hogy Perry könyvének olvasása közben kerültem a legközelebb ahhoz, hogy legalább már kapiskálni kezdjem. Hihetetlen őszinteséggel és sokkoló részletességgel mesél meghökkentő esetekről, amiket ép ésszel felfogni is nehéz. Nem is az a legdurvább, amiken keresztülment és mindeközben mi zajlott le a fejében, hanem hogy a sorozatos mélypontok és életveszélyes mutatványok ellenére sem volt képes nemet mondani. Ahogy már fentebb is írtam, számomra felfoghatatlan.
Én kimondottan ajánlom nem csak Matthew és Jóbarátok rajongók számára, mert megható, elrettentő, tanulságos és letehetetlen. Nekem nagyon tetszett, remek írás!

Válasz erre

Peace
#2788 Peace [27979]
B. K. Evenson - Dead ​Space – Martyr:

Itt a Dead Space Remake hatására ismét teljesen rápörögtem a frencsájzra és muszáj voltam végigvinni a másik két játékot is újra meg mellé végignézni a két filmet is, bár az "Aftermath"-et szeretném inkább kitörölni az emlékezetemből!
Szóval ezen felfokozott állapotomban kerestem rá, hogy nem-e létezik egyébként valami könyv is és lássatok csodát! Azt a történtet ismerhetjük meg, ahogy az egész elkezdődött évszázadokkal a Dead Space játék történései előtt. Miképp találnak rá a Földön az eredeti jelzőre Altmanék és hogy lesz belőle az Unitológia alapítója. Semmi kiemelkedő nem volt a regényben és mezei sci-fi rajongók számára nem is feltétlenül ajánlanám, viszont a játékszéria kedvelői simán rápróbálhatnak. Én legalábbis kimondottan élveztem és örülök, hogy kiolvastam.

Válasz erre

Peace
#2787 Peace [27979]
Anthony Reynolds - Romlás:

Amikor bejelentették, hogy érkezik az első regény a LoL világából, akkor teljesen bezsongtam! A játékot videón láttam, de abszolút nem hozott lázba soha. Viszont az Arcane az hatalmas kedvenc lett, abszolút szerelem első látásra! Tudtam, hogy nem lesz sok köze a könyvnek hozzá, de akkor is nagy reményekkel estem neki. Sajnos azt kel lmondjam, hogy bőven alulteljesített az elvárásaimon. Nem rossz könyv, de egyáltalán nem emelte meg a pulzusszámomat. Az utolsó 40-50 oldal remek, ott kezdett számomra igazán élvezetes lenni. És pont ott ér véget a 406 oldalas könyv, ahol már igazán érdekelt volna a történet folytatás. Számomra egy túlságosan elnyújtott és sokszor kicsit uncsi felvezetés volt. Nem tudom, hogy tervezik-e folytatni. Amennyiben megteszik, akkor elképzelhető, hogy elolvasom. Aki hozzám hasonlóan az Arcane miatt olvasná el, az készüljön fel rá, hogy nem igen lesz köze hozzá.

Válasz erre

Peace
#2786 Peace [27979]
Ha írsz privátba egy mobilszámot, össze tudlak hozni egy eladóval.

Válasz erre

Előzmény: Raistlin666 2023.01.25. 15:04

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.