Pro Evolution Soccer 2018
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Beszélgetés a játékokról

»» The Elder Scrolls V: Skyrim

1 2 3 ... 18 19 20

The Elder Scrolls V: Skyrim

The Elder Scrolls V: Skyrim
A legutóbbi The Elder Scrolls V: Skyrim cikkek, hírek
368 levél
Válasz 11.11.11. 12:01 #36
Hype
Na "demó" verzió alapján egyelőre 5*, nem szenved az oblivionos béna textúráktól meg karakterektől, Fallout 3as animációk sincsenek benne pl, oldalazva futás helyett oldalra csúszás, egész jól meglettek csinálva látszik rajta hogy az előző részekben ők is tudomásul vették hogy vannak elég gáz dolgok és igyekeztek kijavítani.
Egy apró dolog ami negatívum de nem vérlázító, hogy az első nord emberke aki segít nekünk, illetve az első faluban a 2. nord emberke aki elszállásol na a kettőnek ugyan az a szinkronhangja és olyan mintha a csávó magával beszélgetne, plussz még a banditáknak is ugyan ez a szinkronhangja szóval majdnem hogy egyszerre 3 karakter a környéken ugyan azzal a hanggal beszél.. , de elmegy. Jövőhéten vagy a collectors edition, vagy sima 100% vétel már csak a doboz miatt is.
War, war never changes...
29274 levél
Válasz 11.11.10. 15:07 #35
Germinator
Teljesen jogos felvetés, nemtom például olvastátok-e a Hobbitot
Donut wrong, yo. No special dead, just... dead.
12937 levél
Válasz 11.11.10. 15:00 #34
McCl@ne
Íjról hallottál-e?
Respect is not given. It's taken.
1087 levél
Válasz 11.11.10. 14:43 #33
richy25
Egyébként, kicsit off, de azért nem teljesen: Epic Skyrim Rap!
Türelem szép erény, kivéve ha az alagút végén közeledik a fény!
20135 levél
Válasz 11.11.10. 10:49 #32
Peace
Itt van újra mindenki számára elérhető formában...

Tűzzel sárkányra támadni? Nooooormális??!!! Amúgy ha tényleg lehet 100%-ban lopakodós sunyi tőrös tolvaj karaktert játszani, akkor nem is kell gondolkodnom, hogy végig akarom-e vinni. Viszont van egy olyan érzésem, hogy csak az überbrutál közelharci csonkító mesterek és a kimaxolt varázslók tudnak majd érvényesülni a nagyobb monszták ellen, szóval ott kb. törölhetem is majd a tolvajomat, mert az életbe nem vág le egy sárkányt.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
8933 levél
Válasz 11.11.09. 19:27 #31
goodboy007
Új trailer

Kicsit több ketchup lehetne, de amúgy überbrutál.
In god we trust, all others we track!
1087 levél
Válasz 11.11.08. 16:28 #30
richy25
Na igen, a Bioware mind a Dragon Age, mind pedig a Mass Effect második részével némiképp mellélőtt...
Türelem szép erény, kivéve ha az alagút végén közeledik a fény!
4172 levél
Válasz 11.11.08. 16:08 #29
gothmog
Amúgy a Bioware is kicsit "szabadabb" játékmenettel kezdett anno.
A Baldur's Gate első részében például szabadon bejárhattad egész Kardpartot, oda mentél, ahova jólesik, kivéve persze egy-egy olyan különleges helyszínt, amely adott fejezethez/játékbeli fordulóponthoz kapcsolódott kizárólagosan. Igazi felfedezős hangulata volt annak is. Nekem a mai napig az a legkedvesebb Bioware játékom különben.
Persze igaz, mivel AD&D rendszer volt, abban a mágusod nem vehetett fel páncélt.

A szabadon bejárható játékterület és szörnyek erőviszonyára pedig szerintem elég korrekt megoldás, ami mondjuk a Gothic2-ben volt. Volt egy-egy barlang, vagy vadonrész, ahonnan jobb volt hamar elhúzni a csíkot, amíg gyengus volt az ember, mert arrafelé előfordultak olyan szörny/vadfajták, amik elég hamar ki tudtak csinálni. De nem csak azok fordultak elő, hanem egyszerűen olyanba is beleakadhattál. Így oda kellett figyelni, nem ártott az óvatosság Szerintem az egy izgalmasabb megoldás is egyben.
Szerintem különben egy relatív szintezés lenne a megoldás. Tehát hogy a DAO-hoz hasonlóan minden egyes lénytípus szintje csak meghatározott keretek között ingadozhat. Mondjuk egy patkány mindig level 1-3, míg egy sárkány mindig level 16-22 között változhat (most a hasamra ütöttem ezekkel, úgy írtam). Így egy első szintű kalandozó nyilván meg fogja szívni a sárkánnyal, de legalább ott lesz a fejében, hogy na ezért is muszáj lesz fejlődnöm, hogy később visszanézzek ide és kicsináljam, de ugyanakkor 20-as szinten nem kell fél órát püfölnie a közönséges patkányt, mert az szintén 20-as szintre lépett vele.

A DA2-vel különben szerintem is mellélőtt kicsit a Bioware. Én még a sztoriját sem nevezném lebilincselőnek, inkább a főkarakter és a partitagok viszonya, illetve az, hogy a küldetések kihatnak valamelyest arra, hogy melyik évben milyen lehetőségeid/újabb küldetéseid vannak dolog (illetve ennek az érzete), ami nagyon jól sikerült benne. A többivel sajnos - nálam - eléggé mellétrafáltak.
Endure. In enduring, grow strong.
1087 levél
Válasz 11.11.08. 15:53 #28
richy25
Nekem nem az a fő bajom a fejlődési rendszerrel, hogy a szörnyek is utánunk fejlődnek (bár nagy badarság), ezt ha némiképp limitálják, akkor teljesen oké, engem két fő dolog akaszt ki:
1. Maga a fejlődés menete! Ez a "minden 10. fő skill fejlődése után eloszthatsz annyi pontot az egyes.. blablabla" badarság szerintem egyszerűen idegesítő! Én személy szerint az effektív fejlődés híve vagyok, ami viszont nagy odafigyelést igényel, és ez (számomra) megöli a játék hangulatát.

2. Az, hogy a szörnyek szintje hozzád igazodik az egy dolog, de itt MINDEN hozzád igazodik szintben. Magyarul nem találhatsz pl. ilyen meg olyan felszereléseket, amíg nem vagy x szintű. És ez nem csak a fegyverzetre vonatkozik! Például, én ott dobtam el magamat, mikor 100-as Alkímia skillemmel még tök alap felszereléseket tudtam csak használni, mert az 1. pontban leírt dolog miatt csak lassan (de biztosan) fejlődtem.

Összességében, a skilleken át való fejlődés, és a "hagyományos" xp-s karakterszintes fejlődés is jó, de ennek keverése (Gyakorlatilag a skillek szintje az xp pontokkal egyenlő) egyenesen BORZALMAS! Vagy CSAK skillek fejlődjenek, vagy CSAK karakterszint, vagy ha már mindenképp kombinálni akarják, akkor valami emberbarátibb rendszert találjanak erre ki!

Egyébiránt egy fantasztikus játékról van szó, a világ, a barlangok, a küldetések, minden nagyon jól el van találva, de sajnos a fejlődési rendszer önmagában elég ahhoz, hogy eltántorítson ettől a játéktól.
Türelem szép erény, kivéve ha az alagút végén közeledik a fény!
3080 levél
Válasz 11.11.08. 15:03 #27
gregmerch
Hát én pont azok közé tartozom, akik ezt a sorozatot tartják "Az RPG"-nek, ugyanakkor a Bioware játékait is nagyon szeretem.

Először engem is megrémített az a hatalmas fokú, elsőre bénítóan ható szabadság, amit a TES játékok kínálnak. A Morrowinddel nem is igen tudtam "mit kezdeni" elsőre, pláne a Cassius Cosade kapitánnyal folytatott "menj, és táposodj kicsit ahogy akarsz, aztán gyere vissza" kezdetű "eligazítás" után. Aztán az Oblivion világa úgy beszippantott, hogy azóta sem ereszt. Több, mint 450 játékórám van eddig benne, evvel a játékkal játszottam eddig életemben a legtöbbet. Utána persze a Morrowindet is letoltam, abba is belefeccöltem 150-200 játékórát.

A Bioware esetében valóban a történet az, ami "elviszi a játékot a hátán" akkor is, ha az egyébként más tekintetben gyengusra sikerült. A "gyengus" kifejezést persze szigorúan Bioware-es viszonylatban értem, náluk egy gyengébben sikerült alkotás is bőven kenterbe veri mások "mindent bele" típusú projektjeit is. Ilyen pl. a DA2 is, ami valljuk be, a lebilincselő sztoritól eltekintve se nem változatos, se nem kimagasló alkotás, de a történet folytán egy brilliáns játékkal lehetünk gazdagabbak általa.

Az Oblivion története valóban nem egy Pulitzer gyanús darab, de a világ az baromi jó lett! Él, mozog, és gyönyörű! Olyan hangulata van, hogy az utólérhetetlen, legalábbis számomra, és csupán eddig. A zenei aláfestés, a fények, a vidék, a kripták, a romok, az utcák, és úgy egyáltalán minden nagyon jól sikerült. Velem ez még a gyengébb sztorit is feledtetni tudta, ami borzasztó repetitív volt - főleg a kiszillionodik Oblivion kapu bezárása után. A főtörténet számomra amolyan "szükségesen letudandó rossz" volt benne , nem is tagadom. Azért a többi történeti szál valamivel, mondhatni jóval színesebb, és változatosabb. A Morrowind története pedig az egyik legjobb, amit valaha játékban láttam, de ez hangsúlyozom, csak magánvélemény!

Tényleg fura a karakterrel lépést tartó monszta szintlépés, de egy ilyen szabadon bejárható világban szerintem ez elengedhetetlen. Nyilván lenne más, kifinomultabb megoldás is, de ez még mindig jobb annál, mintha pl. Cyrodil egy bizonyos pontján kizárólag lvl 2-es goblinok bóklásznának, máshol lvl 8-as vadkanok, megint máshol pedig lvl 30-as sárkánygyíkok. Ha a helyszínek nem lennének bármikor szabadon bejárhatók, akkor ez a megoldás felesleges lenne - mondjuk ha a haladás folyamatos lenne A pontból Z felé B-n, C-n, D-n és a többin át, szigorúan egy irányba.

Sokkal több kritika szokta érni a szintlépési rendszert a karakterek szempontjából. Nevesül azt, hogy akár jó pénzért, könyvekből is feltuningolhatjuk magunkat az egyes mestereknél mindenféle bóklászás nélkül. Én inkább erre leszek kíváncsi, hogy evvel mit kezdtek a Bethesdás srácok.

Egyszóval: kinek a pap, kinek a paplan ! Örüljünk a sok remek játéknak, amit megismerhetünk és amiben elmélyedhetünk. Azt hiszem erről szól ez az egész!
i7-6850K, Gigabyte X99-Ultra Gaming G1, 2x32GB DDR4/2400, Gigabyte GTX 1080 8GB GDDR5X 2xSLI; i7-4790, Asus Maximus VI Gene, 2x8GB DDR3/1600, Asus Strix GTX 1070 8GB GDDR5; XB, PS, ND, MOB
4172 levél
Válasz 11.11.08. 11:57 #26
gothmog
A Bethesda javára legyen azért írva, hogy ők bizony pont hogy kegyetlen sok energiát és aprólékos odafigyelést beleölnek a játékaikba. Ez az Oblivionnál is így volt. Csak számomra a kulcskérdés az ilyen "szabad világú" játékoknál az, hogy megfog-e az egész hangulata, magába szippant-e, fel akarom-e még fedezni a legeldugottabb zugait is, vagy néhány tucat játékóra után már inkább csak a főszálra koncentrálok és becsületből próbálom befejezni?
A Morrowindnél úgy voltam, hogy "mindent látni akartam", az Oblivionnál egy idő után nagyon beleuntam, és célirányosan csak a végét hajszoltam, s azóta sem kezdtem vele újabb ismerkedésbe, pedig a bejárható területek közel felére pillantást sem vetettem még. Egyszerűen az Oblivion "játéktere" nem fogott úgy meg. Ugyanakkor nagyon sok embernél meg etalon, imádják, csúcs-rpg-nek tartják. Szóval ízlések és pofonok.

Én a magam részéről még nem írtam le a Skyrim-et különben. Igaz, hogy nem is izgat per pillanat különösebben, de néhány általam mérvadónak számító vélemény megszemrevételezése után lehet, hogy beruházok majd rá, és lehet, hogy megint üdvözíteni fogom a Bethesdát utána, mint tettem anno a Morrowind után

Egyébként a DAO is szintezte a szörnyeket valóban, de ott kicsit másképpen csinálták. Minimum és maximum szintje volt mindegyiknek, és csak azon belül "ingadozhattak". Így bizonyos szörnyek sosem jelentettek nagy gondot alacsonyabb szinten sem, magasabbon pedig szó szerint kaszabolni lehetett őket, míg pl. egy igazi sárkány azért alacsony szintű partinak szinte biztos halált jelentett szintezés ide vagy oda.

Gump:
Endure. In enduring, grow strong.
14264 levél
Válasz 11.11.08. 11:19 #25
balays82
Ismerős szituáció, én is gyakran vagyok így ezzel. Természetesen nem kell semmit megigérni, én személy szerint csak örülök neki, ha olyan emberek véleményét olvashatom, akikről tudom, hogy az ízlésük közel áll az enyémhez, jöjjön bármikor is az a vélemény.
5028 levél
Válasz 11.11.08. 11:12 #24
Gump
Inkább jövő hét végét mondanám, mert szerintem nem az lesz, hogy nem tudok elszabadulni mellőle (jó lenne ), inkább az, hogy nem lesz módom rendesen nekiülni. Addigra viszont csak lesz időm játszani pár órát vele. Rajtam nem fog múlni.
Viszont ígérni semmit nem akarok, de igyekszem majd leírni a tapasztalatokat.
14264 levél
Válasz 11.11.08. 10:58 #23
balays82
Na akkor valamikor a hétvégén írhatnál róla néhány mondatot, ha éppen el tudsz majd szabadulni mellőle. Nekem most a Batman: AC köti le az összes játékra szánt időmet (hihetetlen mennyiségű tartalmat zsúfoltak abba a játékba is), úgyhogy nem esik annyira nehezemre várni egy kicsit. Aztán majd meglátom.

gothmog: Tényleg nagyon jól összefoglaltad a lényeget. Én nem szeretem, ha egy játék szinte teljesen magára hagyja a játékost, annyira, hogy elveszettnek érzi magát a világban. Ez volt az oka, hogy sem a Morrowwind sem az Oblivion nem volt hosszú életű játék nálam. A BioWare megközelítése szimpatikus ugyan, de a Dragon Age 2-vel szerintem már ők is eltévesztették az arányokat egy kicsit.
662 levél
Válasz 11.11.08. 10:33 #22
xyzw
Kezdem érteni a dolgot. Nyilván más a dolog, de a Call of Duty és a BF sorozat jut most eszembe erről. Ott a trailerekben, videoreview-kban jól mutató akciófilmes jellegű single player jelenetek ára a csőjáték láthatatlan falakkal. A skyrim esetében megvan az esélye, hogy a határtalan szabadság ára a lapos, hamar unalmassá váló repetitív küldetések lesznek. Sajnos a mai gyártói tendenciákat ismerve kicsi az esély, hogy akkora energiát fektetnek bele, hogy ne így legyen, bár pl. az Assassin Creed sorozatnál sikerült a második részben kiköszörülni a csorbát. Hátha itt is így lesz. A level scaling meg tényleg nagyon olcsó és idegesítő megoldás. A Dragon Age: Origins-ben ezt jól oldották meg szerintem, ott is skálázódtak a monsta-k, de az új képességek lényegesen növelték az esélyeket szintlépés után.
662 levél
Válasz 11.11.08. 10:33 #21
xyzw
Kezdem érteni a dolgot. Nyilván más a dolog, de a Call of Duty és a BF sorozat jut most eszembe erről. Ott a trailerekben, videoreview-kban jól mutató akciófilmes jellegű single player jelenetek ára a csőjáték láthatatlan falakkal. A skyrim esetében megvan az esélye, hogy a határtalan szabadság ára a lapos, hamar unalmassá váló repetitív küldetések lesznek. Sajnos a mai gyártói tendenciákat ismerve kicsi az esély, hogy akkora energiát fektetnek bele, hogy ne így legyen, bár pl. az Assassin Creed sorozatnál sikerült a második részben kiköszörülni a csorbát. Hátha itt is így lesz. A level scaling meg tényleg nagyon olcsó és idegesítő megoldás. A Dragon Age: Origins-ben ezt jól oldották meg szerintem, ott is skálázódtak a monsta-k, de az új képességek lényegesen növelték az esélyeket szintlépés után.
20135 levél
Válasz 11.11.08. 10:31 #20
Peace
Az az érdekes, hogy BioWare-ék összes játékát imádom, egytől-egyig, Bethesda-tól pedig a Fallout 3 zseniális volt, és félelmetesen jó. Nekem magával az ES világgal és hangulattal volt bajom. Nem fogott meg, nem nyújtott szórakozást. Kíváncsi leszek az ötödik részre, hátha ez mostanra megváltozik.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
5028 levél
Válasz 11.11.08. 10:26 #19
Gump
Téged vártalak, mert jó így leírva látni, hogy mi van a másik oldalon (ha az ember még nem játszott vele tényleg jó ha megismer minél több véleményt), teljesen korrekt ez így, és jogos minden észrevétel, és köszönöm, hogy a "bóvlivion" most elmaradt.
4172 levél
Válasz 11.11.08. 10:11 #18
gothmog
Azért az "érem másik oldala" jegyében tegyük hozzá, hogy bár pl. a Morrowindben egy nagyon-nagyon egyedi kultúrát sikerült félelmetesen hangulatosan prezentálni, és az ember itt tényleg úgy érezte, hogy egy különleges, és a legendák szintjén is kiemelkedő részletességgel megalkotott világba csöppent bele, sőt részese annak, és ez az érzés végig tartotta magát a játékban, így a Morrowind "gyengébb pontjai" (pl. párbeszédek színvonala, dungeon-ök idő utáni egyhangúsága, küldetések nem túl fantáziadús mivolta) egészen egyszerűen fel sem tűntek, mert tényleg totál beszippantotta az embert...
Addig azért az Oblivion-ben, "hála" a generikusabb, totál átlagos fantasy környezetnek és az egyediség hiányának, már kibukott, hogy a sztori szál, mint olyan, a kereskedelmi tévék napi sorozatainak színvonalát sem éri el (a párbeszédek "fantáziadússágát" is ideértve), a küldetések többsége totál izgalommentes, céhek tagjainak lenni ugyan jó dolog, de a legtöbb ide vágó küldetés még a főszálénál is unalmasabb és gagyibb. Ráadásul olyan buta feature-ökkel is találkozhattunk, mint a velünk mindig nagyon precízen és pontosan szintet lépő ellenfelek/szörnyek, így borítékolható volt, hogy bármerre is kalandozzunk, nem fogunk igazán izzasztó, "most aztán kössük fel a nyúlcipőt, s majd visszatérünk ezért a frankó varázscuccért, ha kicsit izmosabbak leszünk" helyzetbe botlani, ellenben egy idő után (amikor már elég magas szintűek voltunk) a mezei rablók is daedra páncélban és fegyverekkel rohangáltak, s a legalja közgoblinnak is többszöröse lett az életereje, mint a játék eleji démonoknak (ha ilyenekbe akadt az ember).

Ugyanakkor tény, hogy az Oblivion elképesztő mennyiségű tartalmat kínált az embernek, és ha valakit nem zavart, hogy ekkora mennyiséghez egyszerűen képtelenség azonos arányú változatosságot is kreálni, akkor az tényleg több száz órát is eltölthetett itt. És hát a szabadság: ebben a tekintetben igazán le a kalappal a Bethesda előtt! Tényleg bármit megtehet az ember, nincsenek korlátok.

Szvsz igazából két véglet van ma a CRPG-k piacán: az egyik a Bethesda-féle megközelítés, amely mindent alárendel a szabadságnak, a másik pedig az újabb kori Bioware-féle, ahol rendszerint szintén végletes alárendelés tanúi lehetünk, csak itt a történet-központúság, a sztorimesélés áll a központban, és ahhoz igazodik a körítés.

Mindkettőnek megvannak az előnyei-hátrányai; változó, hogy kinek mi a fontosabb, melyik stílust kedveli jobban/áll közelebb a szívéhez. Szerintem érdemes mindkét "stílust" megismerni
Endure. In enduring, grow strong.
5028 levél
Válasz 11.11.08. 10:05 #17
Gump
Pénteken megyek érte.
Nekem tetszett az Oblivion, teljesen magába szippantott a világ, csakúgy mint a Witcher, hiába nagyon más a kettő, az előzetesek tetszettek, ha kicsit modernebb köntösben, sárkányokkal telepakolva hasonlót kapok, akkor én elégedett leszek. Biztos lesz szokás szerint "bóvlivionozás" ennél a résznél is, de én bízom abban, hogy jó játék lesz - számomra. Mafia 2-nél ez nem nagyon jött be, Witcher 2-nél igen, remélem most is megéri bizakodni.
20135 levél
Válasz 11.11.08. 09:59 #16
Peace
Én talán a 3. részt próbáltam anno, de pár percig bírtam, mert nagyon nem jött be a játékmenet és a hangulat. Aztán nekiestem a 4. résznek, de rájöttem, hogy még mindig nem tud megfogni, szóval az is kuka volt. Nem is beszélve arról, hogy az akkori egyik legkomolyabb konfigom volt, és megfektette a játék. Ennek is adni fogok egy esélyt. Hátha kicsit változott a hangulat, vagy segít, hogy idősebb lettem, és sokat változott az ízlésem azóta játékok terén is.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
14264 levél
Válasz 11.11.08. 09:47 #15
balays82
Úgy látszik, sokan vannak hasonló helyzetben, mint én. Alig pár nap van hátra a megjelenésig, de még mindig nem tenyereltem rá az "előrendelés" gombra, pedig minden nap komolyan elgondolkodok rajta. Egyrészt vissza is kellene fogni a költekezést, másrészt eddig nem is voltam nagy The Elder Scrolls rajongó, ellenben a Fallout 3 nekem nagyon bejött. Ami igazán dilemmát okoz, hogy a játékról kiadott, játékmenetet is bemutató videókból akkora hangulat árad, hogy ezek nézése közben mindig úgy érzem, hogy nekem ez kell. Valószínűleg azonban én is kivárásra fogok játszani, kérdés, hogy a hamarosan megjelenő hivatalos kritikák (az első ilyen 95%-ot adott a játékra) és élménybeszámolók után, meddig fogom bírni.
662 levél
Válasz 11.11.08. 09:43 #14
xyzw
Köszönöm, ez elég informatív volt
3080 levél
Válasz 11.11.08. 09:24 #13
gregmerch
A Bethesda sikersorozata teljesen más játékmenetet kínál, mint a Bioware játékai, vagy a Witcher sorozat. A TES játékokban rendszerint a szó legszorosabb értelméban azt csinálsz, amit csak akarsz, és ahogy akarsz, no meg ahol akarsz. Ehhez ők egy rendkívül színes, hangulatos és kiforrott, nyüzsgő világot biztosítanak. Van természetesen végigjátszható történet, sőt, általában több ilyen is kakad. Az Oblivionban például a fő történeti szál mellett ott volt még a két hivatalos küldetéslemez sztorija, négy teljesen különböző céh mesterévé is válhattunk, ami négy különböző történeti szálat jelentett, Cyrodil bajnokává is válhattunk az arénában, és emellett bárhol bárkitől kaphattunk bármilyen feladatot. Vagy csak bóklászhattunk kedvünkre, minden barlang és rom tartogatott valamit. Itt nincsenek tiltások és korlátozások, mint a D&D-ben, így akár varázslóként durva harci kiképzésben is részesítheted karakteredet, aki nyakig vértben kóborol,maximum nem fog fejlődni a mágiája, és nemigen lép szintet. Biztosan nem fogsz olyan bosszantó útakadályokkal találkozni, mint amikor a szupertápos überhíród egy keresztbe tett bokor ágacskán nem tud átlépni, mert a fejlesztők nem arra jelölték ki az útirányt. Egyszóval: az elődök alapján én nagyon sokat várok a játéktól, de persze majd eldől, hogy mi is lesz valós ezekből...
i7-6850K, Gigabyte X99-Ultra Gaming G1, 2x32GB DDR4/2400, Gigabyte GTX 1080 8GB GDDR5X 2xSLI; i7-4790, Asus Maximus VI Gene, 2x8GB DDR3/1600, Asus Strix GTX 1070 8GB GDDR5; XB, PS, ND, MOB
662 levél
Válasz 11.11.08. 09:13 #12
xyzw
RAI*DEN-hez hasonlóan én is a Dragon Age-el kezdtem újra a crpg-vel való ismerkedést, az Origins nagyon bejött. A trailerek lehengerlőek a Skyrim esetében, de mit gondoltok (akik jobban ismerik a sorozatot, a céget és esetleg a preview-kat) a játékmenet mennyire lesz kiváló ? Másik: újabban megjelenés napján - egy két cégtől eltekintve - nem is érdemes játékot venni, mivel alpha-béta állapotban jönnek ki még a nagy címek is. Nem tudom a Skyrim esetében mi várható. Valószínűleg megvárom az első benyomásaitokat, mennyire lesz bugos, annyira nem vagyok rákattanva, hogy 0. napos vásárló legyek.
5028 levél
Válasz 11.11.03. 19:19 #11
Gump
Nekem a mostani dömpingből ez az egyik biztos pont. De az egyfenékkel végigjátszás nekem sem tudom, hogy fog menni (bár nincs rá megfelelő időpont, szóval nem azon múlik, hogy mikor jelenik meg).
Néztem én is a gyűjtőit, de fel sem merült, nagyon durva, hogy mennyit kérnek érte.
9081 levél
Válasz 11.11.03. 18:47 #10
davkar9
Tényleg nem pörög a topic. Na akkor ideje belendíteni. Erősen hajlok a megvételre, leginkább csak az szól ellene, hogy ezt illene egyfenékkel végigjátszani, annyi idő meg így nemnyáron elég nehezen jön össze.

Gyűjtőit néztétek? Egy kicsit durva. Ilyen hülyeségekbe bele szoktam ugrani, de a 40k az már nálam is az "idiótáknak" kategória.
Simple. Eternal. Beige.
2915 levél
Válasz 11.11.01. 11:41 #9
RAI*DEN
Nah, csodálom, hogy ekkora csend honol a fórumtémában 10 nappal a megjelenés előtt, de pont ezért is vagyok itt. Nagy dilemmám, hogy most megvegyem-e a játékot vagy sem. Emlékszem a 4. részével anno bepróbálkoztam, de annak az eleje nem tetszett, a Fallout 3 sem jött be nekem, de ez határozottan érdekel. Folyton csak az official trailer-t nézem, annyira epikus(a zenéje), annyira lehengerlő, annyira megnyerő az egész, hogy nem tudok nem tudomást szerezni róla. Nagyon tetszik az ötlet, hogy sárkányokat kell ölni és elnyelni a lelküket és ezáltal sárkányüvöltéseket tanulni amik spéci képességek formájában mutatkoznak meg.

Mikor még a Fallout 3-al és az Oblivionnal próbálkoztam, akkor még annyira nem voltam belefeledkezve a szerepjátékok világába, tulajdonképpen a Dragon Age 1-2-vel cseppentem bele ebbe a világba, ami kétségkívül magába szippantott. Ezt követően a Witcher első része volt az amit végigjátszottam és tök jó élmény volt. Nos a kérdésem az, hogy vajon érdemes-e próbát tennem a játékkal, mert jó eséllyel tetszhet nekem ezek után, vagy nem igazán van rá esély, hogy átjöjjön a játék sajátos fílingje játszva?
8074 levél
Válasz 10.12.16. 13:51 #8
Gerry
Ehhh, hm, valoban, ezt elneztem...
An Oxford man walks around like he owns the place. A Cambridge man walks around like he doesn't care who owns the place.
4172 levél
Válasz 10.12.16. 13:48 #7
gothmog
Ja, most nézem, amit linkeltél, az nem is Jeremy Soule. IWD2-őnél Inon Zur volt a dalszerző. De ettől függetlenül annak is csodálatos volt a zenéje (én leginkább az end credit-ét szeretem belőle)

Viszont ha már Jeremy Soule... Itt van egy kis eredeti IWD zene.
Endure. In enduring, grow strong.
8074 levél
Válasz 10.12.16. 13:45 #6
Gerry
Hat, pedig azt hittem, hogy ulsz a kepernyokimelot bambulva, kemeny fejet vagsz, befeszitesz, es a tokrozodo kepet elegedetten szemlelve azt mondod magadban "igen, ez az igazi macso gyerek, hoh"

A Divinity 2-nek en is nekifogtam, miutan nemreg kijott az ultradeluxe kiadas, de jo ideje abbahagytam; perpill idom sincs ra, illetve a misztikus bortonbol valo kiszabadulas utan kicsit kifulladt a dolog az apro-csepro ugyek intezesevel. De majd, kesobb, megvar, elvegre
An Oxford man walks around like he owns the place. A Cambridge man walks around like he doesn't care who owns the place.
4172 levél
Válasz 10.12.16. 13:41 #5
gothmog
Egyszerre vettem meg a Risen-nel és a Drakensang kiegészítővel, illetve azóta megvettem a Divinity2 kieggel kibővített verzióját is.
És a Risennel kezdtem a sort, mert azt anno kölcsönbe megkaptam már, de akkor nem vittem végig.
Szóval nem arról van szó, hogy ülök egy üres képernyő előtt otthon, és azt hajtogatom, hogy milyen király kemény gyerek vagyok, hogy még mindig nem telepítettem fel
Karácsonykor vszg. már a New Vegast fogom tolni serényen
Endure. In enduring, grow strong.
8074 levél
Válasz 10.12.16. 13:26 #4
Gerry
Nem tudom, nekem a Morrowind -szsz olyan 14-5 orat jatszottam vele- a parbeszedei miatt nem teteszett; az ember hozzaszokott a Black isle es a BioWare rendszereihez, es fantasztikus parabeszedeihez, erre a Morrowind-ben pedig..hm...rettenetesen primitivnek ereztem ezen a teren. De, meglehet ez csak az en bajom volt, most mar mindegy is - de az erdemeit eszem agaban sincs elvitatni

Jeremy Soule...az evtized elejen rengeteget lehetett rola hallani, s rakat RPG zenejet szerezte (s persze ott van meg a Total Annihilation, amire sokan fujtak, hogyan lehet ilyen zeneje egy oriasrobotos strategianak, szerintem remek volt, es mindenkeppen, a szo pozitiv ertelmeben egyedi), s bar a mai napig rengeteg AA kategorias jatek zenejet szerzi, ezek valahogy mar nem annyira utosek - avagy csak kevesse figyel oda rajuk az ember. Icewind Dale....a mai napig libaboros lesz a hatam ha meghallom

Az Oblivion zenei nem voltak rosszak, de kulonosebben jok se...az pedig neha rem kiabranditoan hatott, mikor a Fallout 3-ban is ujra felcsendultek...a Fallout 1-2 zeneje uberelhetetlen a sajat kategoriajaban

Egyebkent ez a "megveszem de nem jatszok vele" egy ritualis torzsi batorsag, es hitproba, amivel a ferfiva erest kell bizonyitani?
An Oxford man walks around like he owns the place. A Cambridge man walks around like he doesn't care who owns the place.
4172 levél
Válasz 10.12.16. 13:16 #3
gothmog
Tényleg! A zenét nem is említettem! Jeremy Soule - hasonlóan pl. az Icewind Dale-hez - kegyetlenül betalált a Morrowinddel is! Nagyon sokat adott hozzá a játék atmoszférájához.
Endure. In enduring, grow strong.
68 levél
Válasz 10.12.16. 13:11 #2
Richie
Furcsa, de én is a Morroindbe szerettem bele igazán. Amúgy csak a házban ácsorogtak, az utcán császkáltak...
Nem is tom.. volt egy csomó mütyür, felszerelés, remek hangok, csodás zene...
És rengeteg egyymásnak feszülő náció. A három nagy dark elf klán, a guildek, a dark elf-birodalom ellentét. Aztán a régi törpök (huhh, mi is volt itt a nevük? Dweomer?) A sok-sok szentély, lehettél vámpír.
Meg imádtam, hogy kaptál házat a frakcióknál, és később bővítették is, a varázsló ház meg kinőtt.
Ja, meg olyan apróságok, hogy pl.: a légiónál a felszerelést fokozatosan kaptad meg, és a szarból a végére egész jókat is össze lehetett hozni.
Egyedül az első kiegsézítőt nem szerettem, mikor ALmalexiát kellett kicsinálni. De azért volt abban valami nagyszerű, hogy az elején "istenek", (hiszen az ALmsivi csak bábistenek ugye...)a játék végére legyőzhetők lettek.
4172 levél
Válasz 10.12.16. 13:02 #1
gothmog
Én a Morrowind-et nagyon szerettem anno. Annak ellenére, hogy egy Gothic-hoz képest kimondottan mozdulatlan és statikus világot kaptam (egy helyben álldogáló NPC-k stb.), mégis nagyon egyedi, nagyon különleges volt a hangulata, és valahogy mégis élt az egész.
Szerettem a hamuviharokat, az esőket, a sírboltokat, a hajóroncsokat, a jobbra-balra kóborlást és felfedezősdit, sőt, én szerettem a történetét is. Nem volt egy nagy szám, sőt, elég közhelyes volt az alapját tekintve, de mégis, illeszkedett abba a világba, és valahogy reálisnak tűnt az egész (ahogy a különféle frakciók, törzsek stb. fogadtak).

Ezzel szemben az Oblivion... na jó, nem akarom szidalmazni, mert szerzett kellemes pillanatokat is, és nagyon sokan odáig vannak érte, így csak annyit, én rendszerint a Bóvlivion kifejezéssel szoktam illetni.
Nagyon hamar beleuntam. Őszintén szólva a bejárható területek felét a mai napig nem is láttam, pedig elég alapos szoktam lenni a játékokban.
És hát igen, a Gamebryo motor... A maga módján felejthetetlen élmény az a sok csillogó-villogó, pufók-torz arcú nyomorék, akikkel NPC címszó alatt összefuthatunk a Gamebryo-s játékokban.

(Amúgy megvettem már egy ideje a New Vegast. De még nem kezdtem bele. Meg akarom várni a második patch megjelenését. Állítólag a napokban lesz aktuális)
Endure. In enduring, grow strong.
8074 levél
Válasz 10.12.16. 12:50
Gerry
Nyilvanvalo, hogy a beeteto video utan majd szepen lassan beindul az informacioaradat (bar a roppant latvanyos 11.11.11-es megjelenest kevesse vennem kezpenznek, az valoszinu, hogy azert csak karacsony elott fog megjelenni, ertheto okokbol )

Amire en szemely szerint kulonosen kivancsi leszek, hogy vegre mire cserelik le a Gamebryo motort, illetve, hogy mennyiben lesz kepes a Bethesda egy valoban eletteli cRPG-t alkotni. Ez utobbi nemileg hianyzott az Oblivion-bol is (a Morrowind, mint anno az Oblivion ismertetojeben is leirtam, nekem valahogy nagyon, de nagyon nem jott be, s ez elott pedig bar halottam az Elder Scrools szeriarol, kulonosebb hirveres nem volt korulotte) de egbekialto a kulonbseg van ezen a teren pl. a Fallout 3, es a Fallout New Vegas kozott - amibol ujfent csak az derult ki, hogy a Bethesda remek jatekrendszereket kepes alkotni, de a tartalommal megtoltes (torteneti szal, karakterek, kuldetesek) mindig erosen laposra sikeredik.

Remeljuk a legjobbakat, s persze hamarosan az in-game tartalomrol is valami kiszivaroghat majdan
An Oxford man walks around like he owns the place. A Cambridge man walks around like he doesn't care who owns the place.
1 2 3 ... 18 19 20

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.