The Witcher (Netflix sorozat)

Na, kicsit emésztettem.
Így, egy nap elteltével ami feltűnik, hogy nem állt össze egy egységgé a fejemben a plot.

Én egyértelműen mást várok ettől a sorozattól, mint ti. Számomra az lenne a legszórakoztatóbb, ha egy háttérben meghúzódó főszál mellett igazából csak kalandoznánk. Persze ez Netflix sorozat, és nem a Texasi kopó, szóval ez nem fér bele, de nekem biztos, hogy sokkal jobban tetszene. A két évadból egyérteműen a legjobb részek számomra az első évad strigája és a mostani bruxa voltak. Ahol van kis nyomozás, rádöbbenés, egy kis "Pokédex", aztán harc. A leshi is ígéretesen indult, aztán lett ugye, ami lett.
Na most ezekből kevés van. Ezek helyett viszont van töménytelen mennyiségű álomjelenet, meg vízió, amit én szimplán lazy writingnak tartok kb. mindig mindenhol, másrészt pedig a szálak között óriási méretbeli (ez alatt azt értem, hogy fontossságban, lényegben, részletességben) eltérés van, legalábbis könyvismeret nélkül ezt kell, hogy mondjam.

A teljesség igény nélkül:
SPOILER

Na, kábé ezek a főszálak. Az első kettőn kívül a többit simán kukázhatták volna, vagy legalábbis levághatták volna fele-negyede hosszúságúra. Igazából, amikor jó, akkor nagyon jó, amikor rossz, akkor meg ködös és néha felesleges, de maga a setting meg a világ nekem elviszi.

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Talán én vagyok itt az első, aki könyvismeret nélkül ír:

Nekem tetszett. Összességében mindenképp. Van egy hangulata, a játék(ok) világát, atmoszféráját megidézi, a történet halad.


Kicsit szétbontom.
Karakterek: Megkedveltem Cirit, aki kijutott a kicsit érdekes damsel in distress fázisból, és elkezdte felvenni azt a jellemet, amit a W3-ból megismertünk. Geralt jó volt most is, rá kár szót pazarolni, mert nincs vele semmi gond, remek. Yen meg szuper. Van egy varázsa (pun intended) annak a csajnak, ellop minden jelenetet, amiben szerepel.
Mellékszereplők közül Jaskier továbbra is rém idegesítő, Vesemir úgy nézett ki, mint egy öreg perverz chopperes, de ezeken túllendülünk. Örültem, hogy új karaktereket hoztak be, Dijkstra megnyerő volt például.

A sztori: irgalmatlanul zavaró, hogy nem használnak egy 80 éve ismert módszert, a feliratozást. Hogy hol járunk. Cintrát felismerem a monolitról, de Oxenfurttal voltak gondjaim. Be kell valljam, a szupererős karakter elvesztette az erejét koncepciót mindig utáltam (Thor 1 például), így ez itt is zavart. Ez a Baba Yaga vonal egy agyrém volt. Nekem általában nem okoz gondot több szálat követni, de itt annyira sejtelmes minden, hogy az ember egy ponton túl simán csak sodródik.

Gondok: Az álomjelenetek. Túúúúúúúúl sok. Túl sok az álom, az illúzió, a ködös vízió, iszonyat vontatottá meg érdektelenné tesz szálakat meg történéseket. Gondolok a kunyhós öregasszonyra, a Ciri/Triss sétára, a táncikálásra a végén. Túl sok. Fele ennyi is sok lenne. és mivel úgyis tudjuk jól, hogy mi lesz, pláne fölösleges.

Gondolkodnom kell még rajta, meg emésztenem.

Tetszett, az biztos.

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Igazából rohadtul egyszerű dolguk volt. Nem kell az íróra várni, a történet adott, kész, megvan minden; eleje, vége közepe, (még a post is, mert sorozat vége felé lehetne akár a játékok egy-két eleméből is szemezgetni). Annyit kellett volna csak csinálniuk, hogy kiszedik a lassúbb és unalmasabb részeket (nilfgaardi tárgyalások és egyéb kapcsolódó szarkavarások). Átírni ahol van értelme (pl s1 Kökörcsin jó volt a bálon) és kész is vannak. Ja és természetesen kihasználni a médium adottságait: kép, hang->"toss a coin..."

Kaer Morhenben bőven akad nemkönyves anyag amivel feltölthetik az évad eleje-közepét. Hógolyózás, korcsolyázás (! +pont a spoileres teaserért) többet adott volna a karakterekhez és a történethez, mint hogy egy csapat redshit kurkávakat taperol... Ha meg annyira monster kell akkor valami odatéved és Ciri leveri, jelezve, hogy mennyit fejlődött. Karavánozásnál (ez is miért került ki?) szintén belefért volna egy fölösleges extra akciójelenet. Nivellenes szinte csak beszélgetés és mégis többet ért az az epizód, mint az évad többi része.

Én úgy gondolom, hogy a túltolt pc-skedés - amerikai produkció velejárója - árt a legjobban. Imádom Yent, de ez nem az ő története. Egy nagyon fontos karakter, de mellékszereplő. Erre előléptették Gézát szinte főszereplőnek, de se a karaktere, se a története, se az alakítás nem hozza a szerephez illő szintet. Fringilla csak egy stunt double, későbbiek szempontjából fontos lett volna, hogy hasonlítson is Yenre, erre erőltetik ezt az új figurát. Yay feminizmus, stb, de Sapkowski remekül tolta a girlpowert. Persze erre várni kell, sorozat indulásakor ki tudja a netflix hagyja e őket eljutni odáig (3-4. évados témák), de tényleg ne az legyen már az erős női karakter, hogy a színésznő ordít vagy a cgi csapat a kezébe rajzol valami multikill varázslatot. (Tissaia jó irány volt, kár, hogy most őt is leépítették).

Észnélküli bőrszínezés szintén rossz. Istredd a fekete representationön kívül nem tudom mit keres még itt. (Esetleg azt tudnám elképzelni, hogy átadják neki Sayid szerepét, hogy meglepjék a könyveseket.) Fringilla újra. Aztán ez az egész néger tündézés. Ilyen nincs.* Az egész rasszizmus kimegy így az ablakon, mert a bőrszin senkit nem zavar, de a fülformáért lincselés jár. Sőt, magáért a vérért. Jót röhögtem azon, amikor szó szerint agyonvernek egy tündét (gondosan ügyelve, hogy azért itt ne legyenek eltérő színek egyik oldalon se), de jaj szegény Géza negyedvérű tünde és csúnyán beszéltek vele az iskolában. Ábrázolásnál szintén nem segít, hogy érzésre ezek csak emberek, műanyag fülekkel. Pl Franchesca focihuligán kinézetű testőre röhejes. Vesd össze ezeket pl a lotr tündékkel. Cate Blanchettnek elhiszem, hogy nem ember.

(*Oké, lehet. Dragon Prince. Animációs, szintén netflix. Néger tündék, de átgondoltan felépítve, kinézet, kultúra stb. Amúgy a sorozat színes, buzis, nagyon pc, de mégsem tolakodóan tolja az ember pofájába. X van, van, és ez jól van így, de nem foglalkozunk vele különösebben. Plusz ha van még egy konkrét hiányérzet a GoT-ból, akkor ez remekül pótolja. )

Még reagálva erre: "...how that villain could start to tie together Yennefer's stories, Geralt's story, Ciri's story without them all being, you know, on screen together yet."

Nos, éppen ezért volt hiba átírni kb. mindent ezen a téren az első évadban. A találkozás Brokilon-ban, A végzet kardja, és az egész második évad eleje Kaer Morhenben, Yennefer és Ciri szépen épülő kapcsolata a Tündevér-ben. Ezek mind képesek lettek volna "tie together"-örölni a szereplőket, mélyíteni a kapcsolatukat. Aztán a következő kötetben, A megvetés idéjében Geralt és Yennefer újbóli találkozása, miközben Kökörcsin beszél róluk meglehetősen érzékeny, intim módon Cirinek (egyébként a játékokban Kökörcsin kapcsán épp ezt az oldalát felejtették el jobban megmutatni).

Csakhogy ehhez bizony valóban tisztelni kellene az alapműveket. Hű lenni hozzájuk, amihez szavakban Cavill is ragaszkodik minden egyes alkalommal.

Szóval, Vesemir és Yennefer átírását nem tudom "megbocsátani". Főleg, hogy az előbbit alakító színész pedzegette itt beszélgetés során, hogy ez folytatódni fog majd a következő évadban is; a witcherek újraéledését illetően a "tervei". Ez sajnos a sorozatosítás keserű pirulája lesz, mivel emlékeim szerint a vajákoknak Kaer Morhenben annyi szerepük volt a regényben, mint amennyi a Tündevér elején volt. Egy évadra meg nem szerződtetnek ennyi színészt.

Szóval: tényleg ezt egy fan fictionként kell nézni a jövőre nézve, egy újra-írt witcher történetként, és kb. elengedni a könyveket, a hűséget meg úgy nézni, mennyi szellemiséget tud a könyvekből megőrizni (pl. Nivellen, az elfek elleni rasszizmus).

Cavill elképesztő lelkesedéssel vállalja fel a "geekségét", és őszintének is érződik (itthon ez még nem ilyen elfogadott, a saját munkahelyi környezetemben is érzem, hogy közel negyvenhez ezt bizony furcsa "hobbinak"/érdeklődésnek látják; igen, a játszást is, de kb. nem érdekel ).

Jó kis interjú, valóban érződik, hogy szeretik, amit csinálnak (erről írtam lentebb, hogyha eltekintek a könyvolvasó részemtől, akkor szerethető és élvezhetőbb), ugyanakkor ne felejtsük el semmilyen sorozat/film esetében, hogy ritkán "kritizálják" a döntéseket az ilyen beszélgetések során (pl. a vezetője aranyos, de azért érezhetően túl sokszor mondja, hogy mennyire imádja a showt meg minden, de ez "no offense", ezek mindig ilyenek). Rákérdeznek a döntésekre, de ettől még nem emlegetik fel a problémás pontokat; nem is feladatuk ezeknek a beszélgetéseknek, csak érdemes a helyén kezelni ezeket is.

Ugyanakkor szó esik a változtatások gyökeréről:

"So, Blood of Elves, I have to say, was terrifying to me in terms of adaptation. I found it so much more difficult in some ways than Season 1 an certainly more difficult than what I know is coming down the pike because it's a book that's a lot about character relationships and character movements but not a lot of forward-propelling action, I think our fans of the Witcher expect sort of an active rollercoaster for eight episodes. So we started to talk about how to introduce a season-long villain not jut the monsters that Geralt is fighting in every episode and furthermore we talked about how that villain could start to tie together Yennefer's stories, Geralt's story, Ciri's story without them all being, you know, on screen together yet."

Minden jóindulattal, és nem feltételezve, hogy teljesen nem értik Sapkowski világát, itt azért mégis csak érzek egy félrecsúszást (függetlenül attól, hogy Renfri és Nivellen történetét szerintem gyönyörűen beépítették). Geralt élete nem igazán a szörnyvadászatról szól. A két novelláskötet igazából a "szörnyek" vagy a másfajú lények történetein keresztül pont azt a morális kérdést teszik fel, ki vagy mi a szörny valójában, hol vannak ezeknek határai (lásd a pl. a játékban is vérfarkas és a női testvérpár történetét). Viszont az öt kötetes sagában már másra helyeződik a hangsúly, inkább a szereplőkre és köztük szépen összeszövődő szönyegszál-hálóra.

Igaz, el lehet ehhez másképp is jutni (ahogy az évadban tették, vagy próbálták tenni), és valóban, a regények sok esetben nem akciódúsak (bár a "hidas" csata, vagy végső, több nézőpontból ábrázolt ütközet ellentmond ennek), de miből gondolja, hogy rajongóknak erre van szükségük? Abszolúte nem vágyom "hullámvasutas akciódús izgalomra", mert sem a könyvek, sem a játékok csak akkor adták a nagy és izgalmas pillanatokat, mikor "forward-propelling action" volt jelen, hanem sokkal inkább az apróbb emberi léptékű történetek (a Patkányok, a bujdosás az öregnél, Geralt és kis csapata útja a háború sújtotta világon, a Toussaint-ban töltött idő, vö. Iorveth története, a Véres Báró és családja [igaz itt is voltak szörnyek a háttérben, de ettől még az ő történetük emberi hibákból eredő volt]).

Ha csak az izgalom fokozás miatt írták át és mert túl nagy kihívásnak érezték, hogy egy motiváció ütköztető, karakterizáló, lassabb évadot engedjenek a képernyőre, akkor az abból a hibából ered, hogy rosszul "marketingelték" Geraltot és a szériát. Nem kell évados gonosz, mivel van egy öt kötetnyi történet és beszélgetés során is elhangzik, hogy erőteljes a szürke zóna szereplők tekintetében. Ezt szeretném viszont látni, "észszerű" eltérésekkel, összevonásokkal, nem átírásokkal.

Ettől függetlenül szépen megmagyarázza, mit miért tett (főleg az utolsó harmadban), vagy pl. miért emeltek be főszereplőnek egy amúgy mellékszereplőt (Istredd); az második részbeli halál indoklását vagy Vesemir motivációjának átírását továbbra is erőltetettnek érzem. Ezek az átírások szépen hatványozódnak majd a többi évadban, mert akkor ezeket kell tovább szövögetni, nem pedig a könyvbélieket, és ebbe kell majd beemelni a továbbiakat.

Nem halálra utalt, hanem a karakterábrázolásra, és közben átnéztem a saját hozzászólásaim, bocsi a saját spoilereim miatt!

Hoztam közben egy jó hangulatú, egy órás beszélgetős műsort, amiben Felicia Day mint műsorvezető-játékos-könyvolvasó fangirlködik, Cavill szanaszét dicsér mindenkit (egyre szimpatikusabb ez az ember), a vajákok pedig írtak egy "Witchers in Space" forgatókönyvet.

link

Tudom, hogy netflix és már közel egy hete kint van de spoiler alert ffs...

Man literally too angry to die

Ha belegondolok, akkor a "legjobb" rész Triss volt. Igaz kb. csak két percig mert utána őt is kinyírták, de elég vicces, hogy pont őt "élvezem" leginkább ebből a szemétből.

Mindig érdekesek az ennyire eltérő vélemények, az én baráti köröm (szintén vegyes, játék, könyv, és sorozatismerettel), és a hétvégi messenger beszélgetéseink így néztek ki:
- A bruxa zseniális, Nivellen játéka szintén
- Ciri szemöldöke
- MI A FASZ VOLT EZ A LESHENNEL
- Viccesek a kontaktlencsék
- Sokat javultak a helyszínek, kellékek és a ruhák, csak kár, hogy kevés külső helyszínre jutottak el
- Jaskier imádnivaló mindenkivel, az új dalai remekek
- XGRGJWSTRGZ Lara Dorren, Ithlinne próféciája és a Wild Hunt *internal screaming*
- Dijkstra jól fel lett vezetve, Grahamnak jól áll a szerep, ha már Németh Szilárd nem ért rá
- Haha, Geralt és a portál
- A Geralt-Istredd páros, valamint Yen és Jaskier nagyon működnek
- Ah, a jó öreg tünde-rasszizmus, Sapkowski egyik erőssége
- Nekem hiányzik Ciri gyerekessége, túl hamar lett olyan traumatizált, mint a 4. könyv után
- A banyát totál a seggükből húzták ki az írók, de bírtuk a helyi Baba Yagát
- Lelkendezések, hogy a városi helyszínek kapcsán masszív játék-utánérzetünk volt, Novigrad és Oxenfurt fíling a köbön, a csatornás jelenetek során már nyúltam volna a kontrollerhez
- Nennekét és a szentélyt mi szerettük
- Cahir és Fringilla érdekesebbek lettek
- Hohó, reveal
- Kicsit sok már a szörnyből a végére, de összességében mindannyian szerettük ezt az évadot átírások ide vagy oda, szóval kb mindenki újrázik éppen

Szerintem rég értettünk ennyire egyet Davkarral, olyan rossz visszagondolni, ahogy ülök ott haverokkal, és egyszerűen érzem a levegőben, hogy nemcsak szerintem egy fos az, amit nézünk, és még mindig két rész hátravan... Holott az addig történtek alapján lehetne mondjuk még öt, élvezeti érték alapján meg lehetne már vége az egésznek.

Az első évad esetében semmi ilyesmi nem volt, pedig akkor is vegyes volt a hármas, én könyv- és játékismerettel, egyik barátom játékismerettel, a harmadik pedig egy vague koncepcióval rendelkezett, hogy mi is az, hogy witcher. És láttunk sok-sok hibát, de összességében mindhármunknak tetszett. (Most annyi változott, hogy azóta az ötödik könyvig már eljutott egyikük.)

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Jaj nem, én szó szerint értettem. Idióták, mert belógatják Chekov levágott szörnykarját, el is mondják hogyan kell megölni ezeket, a társuk fogja a sebét. Áh, nem lesz gond. Plusz a kurvázás. Titkos helyen élnek, de persze, ez is oké.

A seggfejek, nos, hát azok. Túltolták a bunkóságot, nem kell egyből megszeretniük, de legalább barátjuk/testvérük ~lányát tisztelhetnék annyira. Az idézett részt "vártam" (hasonlóan mint a "bíztam"), de mikor egyből két tucat noname vajákkal nyitnak a nagyteremben, akkor már tudtam, hogy ez is kiesik. Lehettek volna szép, wholesome beszélgetős epizódok, de nem, cgi akciópornóra cserélték. Biztos megérte.

Másik dolgot sem tudom miért kellett, bár szerintem a probléma valahol ott keresendő, hogy Yen karakterét abszolút nem értették meg már a kezdetektől fogva. Tolódások úgy sejtem inkább most már kukázások, több szálnak a sorozat története alapján már nincs értelme (Szövetség, Bonhart, 5-7 külön utak).

Azon én is mérgelődtem, hogy a Yen-Ciri bonding elmaradt, ami a Tündevér csúcspontja volt (ahogy a Geralt-Ciri Brokilonos jelenetei és a nagy találkozás meg a Végzet kardjának ékkövei, és azokat is jól kihagyták/átírták az első évadban). Ezek mindent egy évaddal későbbre tolnak, de akkor már nem ugyanolyan.

Ó, a vajákok a könyvben is hülyék voltak, mert ebben szocializálódtak, és semmit sem értenek a gyereklányokhoz, kellett Triss, aki leüvöltötte a fejüket. (De persze egytől egyig nagyon szeretem őket.)

"- Geralt — fejezte be Triss a zabkásáját. — Ciri elesett tegnap az Ösvényen. Semmi komoly, de ez az idióta ruha volt az oka. Az egésznek rossz a szabása, és megnehezíti a mozgását.
Vesemir megköszörülte a torkát, és félrenézett. Aha, gondolta a varázslónő, hát a te műved, kardmester. Tény, Ciri kabátkája úgy nézett ki, mint amit karddal szabtak ki, és nyílheggyel varrtak össze.
— Való igaz, a napok egyre rövidebbek — folytatta, meg sem várva a megjegyzést. — De a mait még tovább rövidítjük. Befejezted, Ciri? Gyere velem. Elvégezzük a mundérodon a szükséges javításokat.
— Már egy éve ebben fut, Merigold — mondta bosszúsan Lambert. — És minden a legnagyobb rendben volt, míg...
—...míg meg nem jelent itt valami fehérnép, aki nézni sem bírja az ízléstelen és rosszul szabott ruhát? Igazad van, Lambert. De a fehérnép megjelent, és a rend összeomlott, eljött a nagy változások ideje. Gyere, Ciri."

"- Valóban? És te, Ciri? Semmitől se félsz? Válaszolj őszintén.
A kislány elfordította a fejét, és az ajkába harapott.
— Nem mondod el senkinek?
— Nem mondom el.
— A legjobban két ingától félek. Kettőtől egyszerre. És a szélmalomtól, de csak akkor, ha gyorsra engedik. És van még a hosszú mérleg, azon még mindig muszáj nekem azzal a, na... assze... Asszekurációval. Lambert azt mondja, hogy puding vagyok meg béna, de ez egyáltalán nem igaz. Geralt azt mondta nekem, hogy egy kicsit máshogy van a súlypontom, mert lány vagyok. Egyszerűen csak muszáj többet gyakorolnom, kivéve talán, ha... Meg akartalak kérdezni valamiről. Szabad?"

"- Csillapodj, Merigold — mondta Lambert. — Beteges, ahogy felizgatod magad, és teljesen alaptalan.
— Ne oktass ki engem! És ne nevezz többet „Merigold”-nak, ha hozzám beszélsz! De az lesz a legjobb, ha úgy egyáltalában meg sem szólalsz. Nem hozzád beszélek. Vesemir, Geralt, tudta valamelyikőtök, milyen könyörtelenül kínozzák ezt a gyereket? Nincs a testének egyetlen ép porcikája sem!
— Gyermekem — szólt Vesemir komolyan. — Ne engedd, hogy az érzelmeid magaddal ragadjanak. Te máshogyan nevelkedtél, másfajta gyereknevelést figyeltél meg. Ciri Délről származik, ott a fiúkat és a lányokat teljesen egyformán nevelik, bármi különbség nélkül, ahogyan a tündék között is. Öt éves volt, mikor pónilóra ültették, mire nyolc lett, már vadászni járt. Megtanították neki, hogyan használja az íjat, a gerelyt és a kardot. Nem újdonság Cirinek a véraláfutás...
— Ne beszéljetek nekem ostobaságokat — csattant fel Triss. — Ne játsszátok a hülyét. Ez nem póni, nem kirándulás és nem kulig. Ez Kaer Morhen! A ti szélmalmaitokon meg ingáitokon, a Vágóhidatokon tucatjával törték a csontjukat és a nyakukat fiúk, kemény és edzett csavargók, olyanok, mint ti, akiket az utakon szedtek össze, és árkokból halásztak ki. Olyan inas gazfickók és semmirekellők, akik nem keveset megtapasztaltak rövid életük során. Milyen esélyei vannak Cirinek? Még ha Délen is nevelkedett, még ha tündemódra is, még ha egy olyan zsarnoki asszony keze alatt is, mint amilyen Calanthe, a Nőstényoroszlán volt, az a csöppség hercegkisasszony volt és maradt. Finom bőr, törékeny felépítés, könnyű csontozat... Ez egy kislány! Mit akartok csinálni belőle? Vajákot?
— Az a kislány — szólalt meg Geralt halk és nyugodt hangon —, az a finom és törékeny hercegkisasszony túlélte a cintrai vérfürdőt. Csak magára hagyatkozhatott, de átlopakodott Nilfgaard cohorsai között. Sikerült elmenekülnie a falvakban garázdálkodó martalócok elől, akik mindent kifosztottak és mindent lemészároltak, ami csak élt. Két hetet húzott ki a Folyóntúl erdőségeiben teljesen egyedül. Egy hónapon keresztül vándorolt menekültek egy csoportjával, ahol ugyanúgy gürcölt, mint a többiek, és ugyanúgy éhezett, mint a többiek. Majdnem fél évig dolgozott a szántókon és az állatok mellett, amikor magához vette egy parasztcsalád. Hidd el nekem, Triss, az élet próbára tette, megedzette és megkeményítette, nem kevésbé, mint a hozzánk hasonló semmirekellőket, akiket az országútról rángattak Kaer Morhenba. Ciri nem gyengébb a hozzánk hasonló nem kívánt fattyaknál, akiket úgy dobtak oda kocsmákban a vajákoknak egy vesszőkosárban, mint valami macskakölyköt. És a neme? Miféle jelentősége volna?
— Még kérded? Még kérdezni mered? — kiabálta a varázslónő. — Miféle jelentősége volna? Hát olyan, hogy az a kislány, aki ebben épphogy nem hasonlít hozzátok, éppen havibajos! És kivételesen rosszul viseli! Ti meg azt akarjátok, hogy kiköpje a tüdejét a Vágóhídon meg valami tetves szélmalmokon!
Bármilyen mérges is volt, Trisst gyönyörteli elégedettség töltötte el a fiatal vajákok ostoba arckifejezése és Vesemir hirtelen leesett álla láttán.
— Még csak nem is tudtátok — csóválta a fejét immár nyugodtan, aggodalmas, szelíd szemrehányással a hangjában. — Ti hétszentséges gondviselők. Szégyell nektek beszélni erről, mert azt tanították neki, hogy az ilyesfajta gyengélkedésről ne beszéljen férfiaknak. És szégyelli a gyengeségét, a fájdalmát, azt, hogy kevésbé ügyes. Eszébe jutott ez bármelyikőtöknek is? Érdeklődtetek utána? Megpróbáltátok kitalálni, mi baja? Talán lehetséges, hogy életében először itt vérzett nálatok, Kaer Morhenban? És éjszakánként sírt, sehol sem találva együttérzésre, vigasztalásra, de még megértésre sem? Eszébe jutott ez egyáltalán bármelyikőtöknek is?
— Hagyd abba, Triss — nyögött fel halkan Geralt. — Elég. Elérted, amit el akartál érni. Talán még többet is, mint amit akartál.
— A fene vigye el — káromkodta el magát Coën. — Mit mondjak, szép kis fajankóknak bizonyultunk. Eh, Vesemir, hogy te...
— Elhallgass — hördült fel a vén vaják. — Ne szólj semmit."

Utána persze rohamosan javult a helyzet.

Hú, ez de rohadtul szar volt... Első évadban sikerült már az alapokat elszúrni, de azért bíztam... Nos a "bíztam" egyszerűbb és rövidebb, de az érzés inkább a morbid kíváncsiság felé húz. Elszarják az első évad és talán az egész sorozat legérzelmesebb pillanatát, csak, hogy Whoopie Goldberggel baszakodjanak valami stúdió erdőben. De sebaj, van most Kaer Morhen, majd itt bepótolják. Ugye?

Ismerkedj meg a családommal Ciri! Redshirt #1-8 és 3 idióta seggfej, itt otthonra lelsz és biztonságban leszel. Wooo, hoztunk kurvákat mert kardoskúros sorozat vagyunk, yeeeee!

...

Szóval na, nem számítottam sokra, de azt gondoltam, hogy legalább az első évad jobb részeinek (Renfri, bál, striga többnyire) szintjét sikerül majd elérni. Heh. Mondjuk lenyűgöző, hogy sikerült minden karaktert és -kapcsolatot elbaszni.

Ha lehámozok mindenféle személyes és reális (lentebb tárgyalt adaptáció kérdéskör) elvárást, akkor is marad egy olcsó tucatfantasy sorozat. Béna tünde cosplay, gagyi páncélok (persze "+" a herepáncélhoz képest), főleg Geraltté. A CGI hányás, a greenscreen és a túlszínezett kontaktlencsék zavaróak. Karakterek buták és unalmasak, kémia sehol, az alakítások borzalmasak. (Multikulti gondolom már személyesebb probléma, de komolyan külön perceket kellett szánnom arra, hogy kitaláljam pl Sayid ki is akar lenni a könyvekből vagy pl a szentélyt látva vajon Indiában vagy Marokkóban játszódik e a sorozat.)

Én sem irreális elvárásokkal meg reményekkel néztem, elhihetitek. Eleve alig emlékszem már a könyvek elejére...

De nekem ez iszonyatosan mellément. Olyan szar volt ez a "banya-szál", mint fő csapásvonal (?), hogy az hihetetlen.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Utolsó rész, a "vízió" (minden-könyves spoilerrel együtt). Szerintem remek előre utalás a végére.

SPOILER

Viszont a kontaktlencsékről leszokhatnának. Anyáé tökéletes, a többieké viszont elég zavaró néha, az eleve kékszemű Freyánál meg nem is értem, miért erőltetik.

"...amíg nem erőszakolják meg számomra megbocsáthatatlan módon a karaktereket, addig játszanak csak a Witcher homokozóban, én pedig elszórakozok a végeredményen." Így!

Én olyan szinten chill vagyok ezzel a sorozattal kapcsolatosan, és pontosan amiatt, amit írtál. Tuti kifejtettem már korábban, de mindegy, a lényeg az, hogy a könyvsorozat be van fejezve, és a játékok fantasztikus minőségű fanfiction folytatást adtak a sagához, és ez a folytatás is rendelkezik egy (több) normálisan megírt, méltó lezárással.

Innentől fogva felőlem a készítők vénásan tolhatják az arrakisi fűszert, amíg nem erőszakolják meg számomra megbocsáthatatlan módon a karaktereket, addig játszanak csak a Witcher homokozóban, én pedig elszórakozok a végeredményen. Azt az első évadnál feldolgoztam, hogy a könyves érzelmi csúcspontokat hiába várom (pár kivételtől eltekintve, mint a dzsinn vagy a cintrai vacsora), a második évadból megint kimaradt valami, amit vártam, de hol van ez attól a katyvasztól, amivé a GoT vált az ötödik évadtól, és ott egy idő után már nem volt könyv vagy játék, ami enyhítette volna a rossz szájízt.

És ahhoz a körhöz csatlakozok, akik szerint a fanfiction második évada még jobb lett, mint az első.

Legalább.

Legalább ő már befejezte azt a könyvsorozatot amit eladott, hogy reklámként használják egy sorozathoz!

Man literally too angry to die

Rendicsek, így világos.

Jó sok lovetta landolhatott nála is.

Én baromira élveztem ezt a szezont. Jobban, mint az első évadot. Kimondottan örülök, hogy nem azt látom viszont a képernyőn, amit már egyszer olvastam.

Hol írtam olyat, hogy közölni kellett volna az alkotó gárdának/csapatnak, hogy mit kezd a megszerzett jogokkal? Na, mindegy.

Ez nem "összehasonlítgatás". Pusztán annyi, hogyha érted az alkotói "koncepciót", akkor abból "lejön", hogy ez az alapanyaghoz hű adaptációt jelent, vagy egy másféle elképzelés mentén végig vitt prezentálást. Ezzel szerintem elkerülhető, hogy hamis előképzeteid legyenek az alkotásról. Ezért is írtam, hogy (sarkítva) kétféle megközelítés létezik. Ez nemcsak erre vonatkozik.

Ha könyvekhez közelítőt vársz, akkor bizony csalódhatsz, megvan az esély rá. Ha nem, akkor akár élvezheted is, mint egy rajongói "fan fiction"-t. A listából tisztán látszik, hogy a könyv még szinte ugródeszkának sem volt használva, pusztán ihletforrásként. Ezt szerintem valamennyire tovább gyűrűzik majd a többi évadba is.

Éppen ezért "elengedtem" ezt a szériát, így aképpen fogom nézni, mintha fogta volna egy olyan rajongó, aki rajongása ellenére vagy felületesen ismeri a rajongása tárgyát vagy a neki nem tetsző részeket kicserélte, és megírta volna a saját verzióját. Így már élvezhetőbb.

A könyvekhez mérve viszont, hogy szavaidat idézzem: "Ha foggal-körömmel ragaszkodsz hozzá, hogy 100%-ban a könyveket lásd vissza a képernyőn, akkor bukta. Ha ezt el tudod engedni és "csak" The Witcher atmoszférára vágysz meg egy korrekt sztorira, akkor nem lesz gond. " Szerintem egy véleményen vagyunk, csak hoztam egy más megközelítésű "definíciót" ugyanerre a problémára, de lényegében ugyanazt mondja az angol bekezdés, amit te.

A Witcher-nél még így durván átírva sem dobták ki teljesen a szereplőket és a világot az ablakon, mint az Alapítvány esetében. És ott sem/nem az a baj, hogy nemet/bőrszínt váltottak a szereplők, hanem lényegében nem értették meg Asimov vízióját (a terminusi szál nekem ezt mutatta), illetve csináltak két kiválasztott szereplőt, akikkel nem igazán tudtak mit kezdeni (szerintem).

De, én úgy emlékszem, hogy ez könyvadaptációnak lett címkézve.

És míg az első évadot iszonyat problémásnak tartottam, de tetszett, ez a második... Húha. Ez szar volt.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Én nem tudom hova tenni ezt az összehasonlítgatást. Nem közölték és nem is kell bejelenteniük, hogy mit kezdenek vele. Nincs felcímkézve, hogy könyvadaptáció vagy újragondolás. Kifizették a The Witcher licenszt és igazából innentől szerintem csinálnak vele, amit gondolnak. A szerződés részleteit nem fogjuk soha megismerni. Nem tudjuk meg, hogy Andrzej Sapkowski mennyi beleszólási/vétó jogot kapott. De ahogy látom, nem sok beleszólása van, hogy a Netflix mit tesz a szellemi termékével.

Van egy Reddites poszt, amit linkeltek a Geekz Hardcore Facebook csoportban, ahol összefoglalta a szerző az eltéréseket (tételesen). Nos, ez alapján kijelenthető, a könyvek és a sorozat tényleg jelentősen eltér egymástól.

Ám, nem is ez na lista a lényeg, hanem a végkövetkeztetés:

"Note that this isn't necessarily a good or a bad thing, so long as it's done well. But there has to come a point when the adaptation is so drastically different from the source material, that I start to wonder whether it's truly an adaptation, or if it's a reimagining."

Manapság én is azt látom, hogy sok adaptáció néven futó mozgóképesítés esetében kerülnek fogalomzavarba, hogy mit is jelent az adaptáció, ez azt jelenteni-e, hogy szolgaian kell ragaszkodni az alapanyaghoz. A válasz nem, de drasztikus eltérés valóban felveti a kérdést, hogy ez újra gondolás "based on" címszó alatt.

Az első Witcher játékon, ahogy már máshol is írtam, az érződik, hogy maguk sem bíztak a sikerben, így összevegyítettek a könyvekből egy csomó ismert elemet, és írtak egy újabb Geralt történetet, ami, ha nem készül újabb rész, akkor lezártnak tekinthető. Szóval ezen a részen én nem is kérem számon a valóban meglévő hiányosságokat, éppen ezért. Ugyanakkor a második résztől már érződik a tudatosabb építkezés, mondhatjuk úgyis, hogy a második rész a harmadik rész hosszúra nyúlt prológusa (megjelenik benne a Wild Hunt, Yennefer és látszik, hogy kezdik felvezetni a harmadik rész elejét a nilfgaardi háború előjeleivel).

A Triss témába nem megyek bele újra, mert párszor már megvitattam veled és davkarral a harmadik játék topikjában, és kifejtettem, hogy részben miért nem értek egyet veletek, a könyvek tekintetében sem (nem is látom értelmét ebbe belemenni, mert másképp látjuk, és most nem is egymás meggyőzése a lényeg). Scoia'tael kapcsán egyetértek, elvileg Iorweth is benne lett volna, de sajnos egy kisebb mellékküldetéstől eltekintve, nem jelennek meg. A Wild Hunt szálat lehetett volna még bővíteni, hogy de itt, ha el is követtek hibát, szerintem az volt, hogy feltételezték, hogy ismerjük a könyveket (mert lényegében annak a tovább írása).

A játékra utalással pusztán azt kívántam érzékeltetni, hogy az esetleges vagy a meglévő hibák ellenére, a játékokról elmondható, hogy készítők jó érzékkel nyúltak mind a világhoz és a szereplőkhöz, és a könyvek ismeretében is mertem állítani, hogy tisztelettel kezelték, a változtatásokkal együtt. Mert ha az első résztől eltekintünk, akkor akár kánonnak is tekinthetjük, mert minőségben felér Sapkowskihoz.


A sorozat viszont, hát, mint könyvrajongót, nem lelkesített fel. Eléggé kilengett az inga.

Yennefer kapcsán nem is a "káromkodós-tanyasi jány" a legfőbb probléma, hanem az, hogy teljesen át van írva a karaktere, a jelleme.

(ezt csak akkor, ha végignézted)
SPOILER

Ráadásul Kaer Morhen és Vesemir...

(ezt is csak akkor, ha végignézted)
SPOILER

Witcherel vagyok ùgy, hogy a könyvek elolvasása, játékok végigjátszása, sorozat megtekintése után: nálam a pálmát a játékok viszik, főleg a Wild Hunt.

Még nem értem az évad végére, de ahogy az elsőben, úgy itt is vannak hajmeresztő átírások, kiváló könyves érzelmi csúcspontok teljes kiherélése (vagy furcsa elhalasztása, mint a Ciri-Geralt kapcsolatépítés áttétele Brokilonból a második évadba), viszont továbbra is úgy érzem, hogy próbálják visszaadni a lore-t és a világ összetettségét.

A játékokhoz azért hozzátenném, hogy azok is produkáltak falkaparós furcsaságokat, mint a Ciri-utánzat kiskölyök az első részben, Triss szerepének felturbózása és a játékos torkán leerőltetett románc (miközben a könyvekben egy marginális cringefest az egész), Yen és Ciri kiírása két teljes játékra, a szalamandrák stb. Aztán meg a harmadik résznek ott vannak a hiányosságai, amik 400+ óra után is üvöltenek, a Wild Hunt szálból egyértelműen hiányzik egy Véres Báró hosszúságú küldetéssorozat, a last minute összetapsolt varázslónőknél szintén, a scoia'tael kvázi kiíródott, szóval vannak itt számomra fájó hiányok a sztoriban. (Ezért sem mertem még belekezdeni a CP2077-be, ami ha jól sejtem, lyuk hátán lyuk a plot és a pályaszerkesztés szempontjából, de lelkesen kivárom a négyezredik patchet.)

Tehát én úgy érzem, hogy a sorozat a játékhoz hasonló lelkesedéssel áll hozzá az alapanyaghoz, viszont sok dolgot a projektre rálocsolt dollármilliók ellenére amatőr módjára oldanak meg. Egyes jelenetek, szálak remekek, mások (sokan) viszont az emlìtett Véres Bàró nyomába sem érnek.

SPOILER

Végig néztem. Hasonló gondolatok merültek fel bennem, mint amit Peace ír.

I.

Ha Witcher/Vaják könyvadaptációként nézzük, akkor ez bizony többségében gyenge eresztés, ami nem tiszteli az alapanyagot (kivéve talán az első rész, és a tündék szálán villan meg valami ellentételezésként, illetve Geralt és Ciri kapcsolatán érződik, hogy ebből azért megidéznek valamit), legalábbis nem olyan mértékben, mint A Gyűrűk Ura, vagy amíg volt könyves alapanyag, a Trónok harca. Ezekben is voltak átírások, hozzá toldott jelenetek, karakterek terén is. Pl., az előbbinél A két toronyban egy picit változtattak Faramir útján kísértésként, összességében megmaradt annak, aki.

Innen nézve, egyszerűen fájó, amit pl. Vesemirrel és Yenneferrel műveltek (utóbbi olyan olykor, mint egy nagyszájú, tényleg tanyáról jött nyelvezettel operáló, beszólogatós, kemény vagyok, "erős" nő), függetlenül attól, hogy a végére hová futtatják ki (még ez sem teljesen olyan, mint a könyvbéli jellem és karakter). Ugyanabban a betegségben szenved, mint az Alapítvány próbálkozás idén, csak ott még lehet a mentség, hogy az időbeli ugrások miatt sűríteni kell, itt ez nem hozható fel. Konkrétan majdnem teljesen újra írták a történetszálákat (csak elemeket beemelve az eredetiből), ami mellett értelmes érveket nem tudok felhozni.

Ez nem adaptáció abban az értelemben, hogyha még kisebb-nagyobb eltérésekkel és átírásokkal is, de azért a mozgóképes változat tartja magát az eredeti történetszálakhoz és karakterekhez, azok jelleméhez. Azt kell mondjam, hogy az újabb könyv-sorozatosítások inkább csak inspirációs forrásként használják az alapanyagokat és ez alapján elmesélnek egy saját verziót. Nem az elején kerekedik "baj" az átírásokból, hanem ahogy halad előre a történet, ennek következményei úgy sokszorozódnak.

Ennek függvényében nem látom értelmét adaptálni. Csak hát önálló világ és szereplők létrehozásba ugyebár még több energiát kellene fektetni (mert nem értsen félre senki, nem hiszem, hogy az ilyenféle "adaptálásba" kevesebb kreatív kellene fektetni). Ez ugyanúgy igaz az idei Alapítványra is. Ott az átírt császári szál szerintem remek volt, ha csináltak volna egy saját sorozatot ezzel a koncepcióval Alapítvány-függetlenként, akár még működhetne is.

Ha valaki szorosan ragaszkodik, hogy viszonylagos eltérésekkel, de a könyveket lássa viszont, akkor csalódni fog, és ez részem nekem is csalódott, mivel ez a kedvenc fantasy könyv-sorozatom, és úgy vélem, Sapkowski alkotása, témái nem igényelnek ilyen mértékű átírást és újra értelmezést. Arról nyilván lehet vitatkozni, hogy mi volt a sorozat készítőinek a koncepciója, meghallgatni az ő szempontjaikat is, meg, hogy mi fért bele és mi nem, mi működik a "vásznon" és mi nem, viszont a könyvrajongó "kissé" csalódott a forrásanyag ilyen mértékű mellőzése miatt, mert így elvész annak egyedisége, hangja (lásd mennyivel erősebb a könyvbéli találkozása Geraltnak és Cirinek a háború közepén a novellában, szemben az első évad zárásával).

II.

Ha úgy kezeljük, hogy a Marvel-DC esetében létezik multiverzum, különböző "Földek" és benne a karakterek egyéb változatai, akkor tekinthetünk rá alternatív vaják alkotásként. Hasonló világ, majdnem ugyanazok a szereplők, hasonló történet. Így nem kell elvárni azt az alázatot és hozzáértést, rálátást, mint amit CDPR mutatott a játékok esetében (tisztában vagyok vele, hogy más médium, csak a hozzáállást szemléltetem).

Ebben az esetben már érezhető a fejlődés az első évadhoz képest, szerintem a dialógusok is gördülékenyebbek lettek, bár azért időnként érződik egy kis darabosság, didaktikusság, de ebben az esetben sokkal elfogadhatóbb pl. hogy Lambertből hasonló humor-heroldot faragtak, mint Óriásvész Tormunból a Trónok harcában.

Mondjuk úgy, hogy ez a vaják "amerikai" értelmezése egy kis Trónok harcára vágyakozással, és bár szerintem messze nem kimagasló alkotás, de rossznak és közepesnek sem mondanám már. Korrekt, nézhető, megjelennek benne Sapkowski témái (pl. a rasszizmus, a kiválasztottság terhe), de függetleníteni kell teljesen a könyvektől. Akkor élvezhető és szerethető alkotás. A szereplőkön érződik, hogy szeretik, a változtatásokoktól függetlenül az alapművet, a karaktereiket, és évezettel játszák őket.

Ebből a szempontból nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a harmadik évadot is várni lehet, mert nem lehet rá azt mondani, hogy nem egy minőségi sorozat. Csak nem klasszikus értelemben kell felfogni, tehát nem is annyira könyvadaptációként kezelni, hanem egyfajta lelkes fan fictionként.

Ha foggal-körömmel ragaszkodsz hozzá, hogy 100%-ban a könyveket lásd vissza a képernyőn, akkor bukta. Ha ezt el tudod engedni és "csak" The Witcher atmoszférára vágysz meg egy korrekt sztorira, akkor nem lesz gond. Nyilván messze nem tökéletes, de tényleg sokat javult az első évadhoz képest.

Hát, nézd... legyen igazad! Illetve remélem én is így érzem majd. Most még csak pár meme-et láttam, de azok eléggé ekézik. (Ez legalább vicces is.)
Még a rajzfilm úgyis hátra van... meg a NG+ ahol 100%-ban ugyan azokat a döntéseket fogom hozni (2 változás lesz, valahonnan kell majd doppler meg succubus mutagen).

Man literally too angry to die

Elvakult Witcher rajongóként imádtam az első évadot. Annak ellenére, hogy természetesen láttam a hibáit és tisztában voltam a gyenge pontjaival és a hiányosságaival. Viszont a második szezon képes volt fejlődni majdnem minden szempontból! Sokkal összeszedettebb volt a történetvezetés és tökéletes volt a tempó! Nem ült le, nem unatkoztam egy pillanatra sem. Leültem délelőtt és egy ültő helyemben végignéztem a 8 epizódot, ami végig a tv elé szegezett. Volt nem egy totális libabőr jelenet is, mindvégig nagyon rendben volt a hangulat! Ciri-t nagyon hamar megkedveltem, vagány csaj. Dijkstra is szuper volt és természetesen Kökörcsin is remekelt! Ha a folytatás képes lesz már csak ennyit javulni, mint amennyit a második évad tudott, akkor én részemről ezzel teljesen ki leszek békülve. Nagyon jól szórakoztam, csúcsjó élmény volt ez a mai nap! Remélem nem kell két évet várnunk a 3. szezonra!!!

Én is a második résznél tartok...

SPOILER

OFF: Küldtem privátban két helyen is üzenetet, de csak itt érlek el.

Haha, második rész easter egg:
SPOILER

Én majd vasárnap tudok nyilatkozni, haverokkal nézzük majd két részletben a hétvégén.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Köszi, hogy szóltál!
Bár elég szkeptikus vagyok, hogy Cavill tudja-e ezt az évadot is egyedül cipelni a hátán? Lehet még megvárom az élménybeszámolóitokat!

Man literally too angry to die

Kint van az új évad.

Fú, tényleg, már el is felejtettem, hogy mekkora flame-war volt itt anno Géza ügyben!

Man literally too angry to die

Én lezárnám annyival ezt az egészet, hogy ku*va jó volt az anime film és remélem a második is legalább ennyire szórakoztató lesz!

Mielőtt kiosztom a pofonokat azért rákérdezek; az ugye megvolt, hogy a netflixes Vesemir animéről beszéltem? Abban van egy varázslónő, aki külsőre tökéletes Yen, de maga a "karakter" lényegében az örök tűz papja a witcher1-ből.

Itt basztattatok anno Géza miatt, gondoljátok csak úgy a semmiből nekiállok szidni könyv/játék Yent?

Ebben a topicban nem vöröske

Engem mindkettő dobott, de doesnt matter had sex

I wish I could have known about the view from halfway down

Engem is triggerelt, csak nem mertem még írni, mert akkor megkapom a jó kis Ramsay gif-et válaszcsapásként.

De legyen ő boldog a drogos, vöröske manipulátorával!

Man literally too angry to die

2 db IGNI!

Utolsó félmondatodért járna egy Igni az arcodba.

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Ez elég unalmasra sikerült. Nincs történet, nincsenek karakterek, ami ~működik az is csak azért mert klisé, de inkább csak értem, hogy mit akartak vele, átérezni nem sikerült. Azt se nagyon értem, hogy ez mi akart lenni? Újabb standalone witcher cucc vagy az élőszereplőshöz valamiféle shared universe prequel. Az animácó tisztességes - jól mutat, ahogy egy 10 éves kisfiú 0.7 mp alatt változik véres permetté - de önmagában ez így kevés. Ezt a másfél órát el lehet költeni 4 epizód Castlevaniára is, az jobban megéri.

A remek Yen design kaphat kb 2 pontot, csak kár, hogy a legbénább és -idegesítőbb varázslónőre pazarolták el.

The Witcher: Nightmare of the Wolf

Hmm. Hát ennek se sok köze van a witcherhez, sokkal inkább ilyen castlevania at home-nak tűnik... Mindenesetre legalább jól néz ki, remélhetőleg ennyi elég lesz.