StarCraft 2

Mikor Davis letartóztatását Valerian bejelentette és hirtelen megtámadta őket a Tal'Darim, mintha úgy egyáltalán nem lennének életveszélyben, simán tovább cseverésztek az erkélyen. A rengeteg civil halálának sem volt semmi súlya és Alarakban is csalódtam, a LotV végére elég sokat fejlődött a karaktere, erre visszatették arra a szintre, hogy előbb lő és utána kérdez. Itt azért nem voltak a helyzet magaslatán a történetírók és a "rendező" sem.

Remélem nem Valerian Mengsk lesz a hunyó és nem lép apja nyomdokaiba. Mindenesetre elég gyanúsan viselkedett annak hírére, hogy szereztünk terrazine gázt és nemsokára Nova visszanyeri az emlékeit.

Őszintén szólva a záró videó engem inkább csak összezavart újra. Meg egyáltalán túl rövid volt szerintem. A protossokra például konkrétan egy darab állóképet és egy aláfirkantott, kétsoros megjegyzést szántak összesen. Jó, az eredeti StarCraftnak sem volt hosszabb a befejezése, valamint az utána következő záró szöveg sem volt részletesebb, de itt azért kicsit többre számítottam, hiszen mégis az egész, évtizedek óta húzódó saga lezárásáról van szó. Bár ez ízlés kérdése, azt mondom.

Ennél egy fokkal nagyobb probléma, hogy Kerrigan szándékait illetően is kétségben hagy minket a játék. Amikor megöli Amont, akkor újra előjön a szkeptikus énje, ami előtte is már többször jellemezte őt. Ő maga például a próféciában sem hitt tulajdonképpen végig, ezt Zeratulnak és Artanisnak is többször kijelenti a HotS és a LotV alatt. Annak ellenére, hogy amúgy elmegy Ulnarra, meg aláveti magát a primal zerggé válásnak Zeratul javaslatára, tehát a cselekvéseivel beteljesíti a szerepét, de általában más okból, és alapvetően szkeptikus marad végig.

Szóval visszatérve, amikor megöli Amont, akkor is azt mondja, hogy őt nem érdekli az infinite cycle, csak azt akarja, hogy a világon létező fajok szabadon és békében élhessenek most már. Jó, ebből még nem feltétlenül kéne messzemenő következtetéseket levonni, de aztán végignéztem a készítők listáját, visszadobott a menübe, és ott ez a szöveg fogad: "At long last, Amon is no more. Kerrigan has become xel'naga and ended the Infinite Cycle." Ez most egy elírás, vagy mi van?! Amon akarta megszakítani, befejezni a cycle-t, Ouros pedig folytatni. Ne csesszenek fel, hogy Kerrigan végül az előbbit választotta...

Ráadásul ennek rögtön ellentmond a záró videó utáni legutolsó kép, mely szerint addig terméketlen, élettelen égitesteken is megjelent váratlanul az élet. Ez nyilván Kerrigan tevékenységére utal, hiszen az utolsó xel'nagaként jelenleg egyedül ő rendelkezik a világon (az összes világon, a multiverzumban!) azzal a képességgel, hogy az élettelen anyagból élőlényt tud teremteni. Ez pedig arra utal, hogy mégiscsak folytatni akarja a cycle-t, és elfogadta a xel'naga léttel rá háruló kötelezettségeket.

Egyébként hogy mekkora káosz van ezzel kapcsolatosan a rajongók körében is, azt jól mutatja az előző hsz-emben már említett StarCraft Wiki infinite cycle-ről szóló bejegyzése (<- ez egy link, csak a spoiler tag alatt nem látszik feltétlenül). Maga az egész egy csonk, pedig a játék történelmének egyik legalapvetőbb fogalmáról van szó, és még így februárban is szerepel benne több, a LotV-ban konkrétan cáfolt állítás.

Meg ahogy elnézem, vannak még egy páran, akik hozzám hasonló konklúziókra jutottak (<- igen, ez is egy link). Csak persze már novemberben, amikor kijött a játék. De így elnézve, akár én is írhattam volna. Beleolvastam kicsit a válaszokba utána, és ott is hasonló a homály. Mindenki máshogy próbálja magyarázni a látottakat.

Na jó, azért nem annyira gáz talán a helyzet. Az infinite cycle-lel amit műveltek, amiatt tény, hogy én is eléggé ki vagyok akadva a Blizzardra most. A fenti hozzászóló által kritizált másik három elemből legalább kettőt én viszont meg tudok magyarázni, úgy érzem, viszonylag egyszerűen. Sőt, ezek a fordulatok nekem tetszettek kifejezetten. Íme:

1. Kerrigan annak ellenére válhatott xel'nagává, hogy nem volt a két kiválasztott faj, a purity of essence és a purity of form egyesülésének terméke. Márpedig a szabály úgy szól, hogy csak amikor két ilyen faj egyesül, akkor válik eléggé fejletté ahhoz, hogy a xel'nagák át tudják adni nekik a hatalmukat. Kerrigan valóban nem volt protoss-zerg hibrid, de terran-zerg hibrid igen. Méghozzá egy olyan terran vérvonalból, amely alapján a protossokhoz mérhető pszionikus képességekkel rendelkezett, már terran korában is. Így került be a ghost programba, és azon belül is a legmagasabb körökbe ugyebár. Véleményem szerint mindez megalapozza azt, hogy meg tudott birkózni az SC2 végén azzal a feladattal, hogy magába fogadja egy eredeti xel'nagának a hatalmát.

Másrészt ő volt nagyjából az egyetlen ilyen, aki képes lehetett hasonló tettre. A többi, "sacrifice me" kiáltással a halálba rohanó, agymosott infested terran nyilván szóba sem jöhetett volna, hiába ők is hibridek valamilyen szinten. Kerriganen kívül csak nagyon kevés infested terran akad az SC világában, akik többé-kevésbé megőrizték a józan eszüket. Ilyen például Stukov, illetve ilyen lett volna az eredeti elképzelés szerint Izsha, a HotS-ban Kerrigan segítője, bár az ő előtörténetét, azaz hogy ember volt eredetileg, végül nem említik a játékban egyszer sem. Mindenesetre ami közös vonás bennük, hogy egyikük sem rendelkezik pszionikus képességekkel tudtommal, csak Kerrigan.

Illetve ott vannak még természetesen a (protoss-zerg) hibridek, de őket Duran hozta létre, gonosz szándékkal és alapból gonosz természettel. Egyébként a Brood War titkos pályájának végén Durannak van egy érdekes mondata Zeratul felé: hogy Kerrigan átalakulása felgyorsította a folyamatot. A kontextusból nem teljesen egyértelmű, hogyan vagy mire érti ezt, de szerintem arra, hogy az Overmind által a Kerrigan átalakításánál alkalmazott technikát használja fel valahogyan ő is a hibridek kifejlesztéséhez. Szóval még egy érv amellett, hogy Kerrigan miért lehet alkalmas a xel'nagává válásra. Az sem véletlen, hogy Amon éppen egy ilyen (protoss-zerg) hibrid testében próbált újjászületni, ez újfent azt bizonyítja, hogy a hibridek alkalmasak a xel'nagák esszenciájának befogadására.

Szóval az előző két bekezdést röviden összefoglalva, jelen pillanatban lényegében Kerrigan az egyetlen, aki képes arra, hogy átvegye Ouros hatalmát, és legyőzze vele Amont. Nem véletlen tehát, hogy ő lett a kiválasztott, és már a WoL protoss minikampánya arról szól végig, hogy neki életben kell maradnia mindenképpen, nélküle nincs esély Amon legyőzésére. Amit egyébként szintén Ouros tudat Zeratullal, amikor Tassadar képében megjelenik neki.

Ezen a ponton ugyanakkor felmerül egy másik kérdés, amit már én sem értek teljesen. Ha ismert volt, hogy Kerrigan az egyetlen, aki veszélyes lehet Amonra, akkor miért nem tették el láb alól korábban? Mondjuk még Duran a Brood Warban, amikor a kegyeibe férkőzött, és Kerrigan nem sejtett semmit, megbízott benne teljesen. Erre egy darabig segítette, aztán meg lelépett szó nélkül... Vannak teóriák ugyan, hogy Duran arra spekulált, hogy majd amikor a keystone-nal visszacsinálják Kerrigant, akkor a felszabaduló energiát használja fel Amon megidézésére, de hát ez nagyon kockázatosan hangzik, és egyáltalán nem éri meg szerintem...

2. Jim és Sarah jelenete a játék végén volt nekem az egyik kedvencem. Szerintem ezzel az égvilágon semmi probléma nincs. Amonnal ellentétben Kerrigant nem ölték meg a mi világunkban korábban, nem pusztították el a fizikai testét egyszer sem. Így ő egyrészt xel'naga most már, másrészt rendelkezik rendes, evilági testtel is. Nincs szüksége új hordozóra, meg arra, hogy valaki megidézze, ha meg akar jelenni. Egyszerűen visszatérhet a voidból, amikor akar, járkálhat szabadon ki-be. Másrészt ha Duran képes volt rendszeresen alakot váltani, akkor xel'nagaként immár valószínűleg Kerrigan is rendelkezik ezzel a képességgel. Ha igen, akkor pedig természetes, hogy az eredeti emberi, női alakját veszi fel, amikor meglátogatja Jimet.

Az pedig tök szép befejezés szerintem, hogy ezután eltűntek, és nem hallani egyikőjükről sem soha többet. Ennyi nyitva hagyott szál belefér bőven, a rajongók pedig hadd találják ki maguk, mi lett velük. Ki-ki azt képzel el, amit szeretne. Például egy távoli bolygón telepedtek le Jim hátralévő életében. Vagy visszatértek egyenesen a voidba, és boldogan éltek, míg... Ja, várjunk csak, a xel'nagáknál ilyen nincs, hogy míg meg nem haltak. De viccet félretéve ez így szép szerintem. Mondjuk a fenti, 1-es pontban kifejtettek alapján az nem igazán lehetséges, hogy Jim is xel'nagává és halhatatlanná váljon, de egy ilyen befejezés még ezt sem zárja ki kategorikusan. Az univerzum jövőjét mindenesetre ez nem befolyásolja. Mindenki azt gondol hozzá, ami neki jólesik.

3. A keystone-nal kapcsolatos megjegyzésekkel viszont határozatlan vagyok egyelőre. Ezekről nem is szeretnék nyilatkozni hirtelen, inkább végignézem majd a WoL átvezető jeleneteit még egyszer. Az biztos, hogy a keystone egyik funkciója az volt, hogy felfedje Ulnar koordinátáit azon faj vagy fajok számára, akik elegendően fejletté váltak ahhoz, hogy a galaxisban szétszórt darabjait megtalálják, összerakják, és a jelentését megfejtsék. Emellett a másodlagos, harmadlagos funkcióival kapcsolatosan még tényleg bizonytalan vagyok. Lehetett ugye fegyverként is használni például, de nem tudom, ezt a xel'nagák szándékosan alakították így, vagy csak a véletlen műve. Valamint képes volt magába szívni és átalakítani egy csomó energiát, így Karax feltételezése szerint például képes lehetett volna segíteni Amon vagy bármely testtel nem rendelkező xel'naga fizikai materializálódásában...

Egyrészt az, hogy Amon milyen könnyen megadta magát. Ahhoz képest, mekkora pofája volt, ha Artanisék nem követik el azt a hibát még a játék elején, hogy megpróbálják visszafoglalni Aiurt, és Amonnak nem sikerül a Khalán keresztül irányítása alá vonnia a protossok nagy részét, közte a Golden Armadát, akkor azzal a néhány zerggel és hibriddel, akiket közvetlenül irányítani tudott, még ennyi ideig sem húzta volna.

Másrészt az utolsó küldetés számomra kifejezetten csalódás volt. Már alapból az kevéssé szimpatikus, hogy újból egy védekezős pályával zárul a kampány. De ennél is komolyabb probléma, hogy gyakorlatilag copy-paste jelleggel berakták a WoL utolsó pályáját. Még az is megegyezett, hogy a keystone-t kellett védeni addig, amíg fel nem tölt teljesen. Ennél sokkal több kreativitásra számítottam a Blizzardtól...

Már az első küldetés iszonyú hangulatos, ahol Narud ellen kell menni. És mennyivel több élet van abban a pályában, mint az alapkampány fent említett utolsójában! Nem védekezni kell, hanem támadni, kúszni előre lépésről lépésre. És egy folyamatos harc az egész, kb. fél percenként jön az értesítés, hogy az egységeid harcban állnak valahol, vagy valamelyik szövetségesedet megtámadták, és segítségre szorul.

Az ezt követő átvezetőnél meg kb. elélveztem. Pedig nem is vagyok Kerrigan-fan egyáltalán. Akkor mi lett volna, ha ő a kedvencem.

És szerencsére nagyon sok dologra választ kapunk itt. Ha nem is mindenre, de talán alaptalan volt a félelmem, most már kijelenthetem, hogy túl sok szál elvarratlan marad. Narud például egy xel'naga. Ezt immár köntörfalazás nélkül kijelenti magáról. Tehát Amonnak a xel'nagák közül is voltak követői. Akikkel közösen felkelt a többi xel'naga ellen, és sokakat megölt közülük.

Mint ahogy az infinite cycle is értelmet nyer, amikor Ouros, az utolsó "jó" xel'naga megjelenik, és beszélni kezd. Jó, egyszer vissza kellett hallgatnom hozzá Artanis szövegét arról az ulnari pályáról, ahol értelmezi a falfestményeket, úgy állt össze nálam a kép. A lényeg az, hogy a "régi" értelemben vett infinite cycle némi kiegészítéssel helytálló tulajdonképpen most is. Még egyszer: ott a xel'nagák halandók voltak, és felkarolták a világban létező primitívebb létformákat, hogy ezek közül a legfeljettebb kettő majd egyszer természetes módon egyesüljön, és a helyükbe lépjen új xel'naga fajként, amikor ők már nem lesznek. Itt a xel'nagák halhatatlanok, a voidból származnak, és onnan kilépve életet teremtenek az univerzumban. Majd hibernálják magukat, és nem avatkoznak többé bele a teremtményeik életébe. Egy adott ponton a két legfejlettebb teremtményük (a purity of essence és a purity of form) egy végső, ultimate fajként egyesül. Ez a faj megtalálja a keystone szétszórt darabjait, összerakja azt, és abból megtudja, hogy a teremtőik honnan származnak. Akkor elmennek utánuk Ulnarra, ahol a xel'nagák alszanak, a xel'nagák pedig ott egy olyan transzformáció segítségével, mint amit Ouros végez Kerrigannel, átadják a hatalmukat nekik. Ők ezzel megszűnnek létezni, az említett faj pedig átveszi a helyüket új xel'nagákként. És innen kezdődik elölről a történet: ezek az új xel'nagák egy másik univerzumban hintik el az élet csíráját, hogy aztán ők is hibernálják magukat, amíg a teremtményeik fel nem fejlődnek hozzájuk...

Ha Amont sikerül legyőzni, valamint a hibrideket mint egy erőszakosan létrehozott vadhajtást kiirtani, akkor a cycle nem fog megszakadni várhatóan. Az sem baj, hogy így vélhetően Kerrigan marad az utolsó, egyetlen xel'naga. Protossok, zergek, terranok visszatérnek a világunkba, és szépen éldegélnek, fejlődnek egymás mellett tovább. Remélhetőleg most már sokkal nagyobb békében és megértésben, mint ahogyan a játékok során eddig láthattuk. Egyszer a távoli jövőben pedig majd a két (három?) faj egyesül, akkor elslattyognak Kerriganhez a voidba, aki átadja nekik a hatalmat. És a cycle mehet tovább.

Azért még nem minden tiszta teljesen. Például nem tudnám megmondani így hirtelen, hogy a WoL protoss minikampányában szereplő próféciát ("it begins with the Great Hungerer, and ends in utter darkness") pontosan ki helyezte el az ulaani templomban. Valamelyik jó szándékú xel'naga? Az oké, hogy Tassadar képében már ott is Ouros jelenik meg valójában Zeratulnak, és ő közli a végén vele, hogy Kerrigan életben maradása kulcsfontosságú a happy endhez. De akkor már nagyon régóta fizikai formával nem rendelkezett sem ő, sem más xel'nagák ebben a világban. És a történelemben pontosan mikor került sor ennek a próféciának a lefektetésére? Mert a megalkotója az Overmindról (a "Great Hungererről") már tudott, amely ugye a jelenlegi verzióban Amon kreálmánya egyértelműen. Meg hogyan maradhatott fenn az a hely sértetlenül Zeratul látogatásáig, Duranék miért nem rombolták le, vagy miért nem tudtak róla korábban? De ezekkel a részletekkel inkább majd legközelebb foglalkozom. Meg addig visszanézem még egyszer a vonatkozó videókat a korábbi játékokból. Illetve most már elolvashatom majd a StarCraft Wiki bejegyzéseit is, hátha ott akadnak olyan meglátások, amik nekem elkerülték a figyelmemet. Eddig, amíg nem fejeztem be a LotV-ot, ez nyilván szóba sem jöhetett.

A történet szempontjából is egy kicsit már túl lett tolva ez a nagy liberalizmus szerintem. Oké, a revanscari pályán Karax volt az "executor", ő irányította fentről, egyfajta parancsnokként a carriereket, hogy mikor mit támadjanak éppen. Erre még el is hiszem, hogy képes volt, mert ismeri annyira a technológiájukat, képességeiket, illetve hasonlóan átlátja a terranok gyenge pontjait. De most hirtelen közelharci egységet csináltak belőle, ráadásul szinte egyedül dobták le a zergektől meg hibridektől hemzsegő bolygóra... Szép dolog a kasztrendszer eltörlése, meg értem, hogy ez egy játék, de azért nem így működik... Amikor a játék elején Aiurön jártak, akkor is az átvezetőben Artanisnak kellett Karaxot megmentenie, különben a többiek rövid úton vagdalthúst csináltak volna belőle.

És ha már Artanis, ő is a végére kicsit túl "jó" meg túl nagy reformer lett már szerintem. Mindenkit egyesít, mindenkinek igyekszik megfelelni, minden régi, konzervatív szabályt felrúg gyakorlatilag néhány napon belül. Pedig a protoss egy nagyon konzervatív és makacs nép, ez az egyik, vagy talán a legnagyobb negatív tulajdonságuk. Nehezen hihető, hogy ennyi változtatást, mint például a tal'darim, a purifierek befogadását, a kasztrendszer eltörlését, stb. a többség szó nélkül elfogadná. Persze az igaz, hogy a legnagyobb hőseik éppen az olyan újítók voltak, mint Adun vagy Tassadar, akik képesek voltak meglátni a régi szabályokban a következetlenséget, igazságtalanságot, és hajlandóak voltak ezekkel szembemenni. Artanist is egyértelműen velük egy szintre próbálja emelni a játék, a vége felé már egészen nyíltan, amikor megjelenik az "en taro Artanis" csatakiáltás is az "en taro Adun" és "en taro Tassadar" mellett.

Szóval a xel'nagák elvetették az élet csíráját az univerzumunk több bolygóján, aztán visszavonultak a voidba, illetve téli álmot aludni Ulnarra. Amon és követői(*) egy pontosan nem részletezett időpontban felkeltek a megszokott rendszer ellen, és elhatározták, hogy megdöntik ezt az infinite cycle-nak nevezett valamit. Felkarolták előbb a protossokat, tanították őket sokáig, bevezették őket az űrkorszakba, de a protossok idővel egymás ellen fordultak, Amonék pedig inkább otthagyták őket, és mentek tovább Zerusra. Protosséknál ezt követően jött az aeon of strife, ahogy az eredeti lore-ban is szerepelt, majd ennek a végén Khas megalkotta a khalát, és egyesítette az egymással harcoló törzseket.

Rohana erre mondja, ez egy újdonság, hogy a xel'nagák megérezték a khala létrejöttét, és erre felébredtek álmukból. Egy részük Amon után ment, hogy számonkérjék rajta a dolgokat, Amon viszont lerendezte őket az új játékszereivel, a zergekkel. Csak pár xel'naga maradt életben ezen a világon: azok, akik továbbra is Ulnaron várták hibernálva a... nem tudom, mit, valamit. Bár ezeket az utóbbiakat már megint nem mondja ki a játék így konkrétan, inkább csak én gondoltam hozzá az eredeti lore alapján, mely ugye arról szólt nagyjából, hogy az Overmind egy ponton öntudatára ébredt, és a zergeket a xel'nagák ellen uszítva levadászta őket.

Ez sem ad választ ugyanakkor arra, hogy Amon mikor, miért és hova tűnt el eredetileg. A zergek keltek fel ellene, és psuztították el? Vagy a xel'naga társai jártak sikerrel, amikor egymás ellen harcoltak? Esetleg önként vonult vissza ő is egy adott ponton, hogy csak majd az univerzum végének közeledtével szülessen újjá?...

(*)Hogy kicsodák Amon követői, ezt úgyszintén nem részletezte a játék eddig egyszer sem. edig időnként azért többes számban beszél róluk, és eléggé valószerűtlen is, hogy Amon tök egyedül rángassa a szálakat. Talán más xel'nagák csatlakoztak hozzá, akik osztották az ő nézetét? Vagy simán evilági létformák, akik a tal'darimhoz hasonlóan istenüknek fogadták őt? Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik továbbá Narud/Duran személye is. Róla sem tudunk még mindig semmit, csak hogy Amon követője volt, meg persze hogy alakváltó. De hogy evilági lény, vagy esetleg a voidból származik ő is, az továbbra is rejtély...

Kezdek egy kicsit félni, hogy nem fognak elvarrni minden szálat, és a fentiek jelentős részére nem kapunk választ... Azért legalább a keystone eredetét és működését megmagyarázzák majd, gondolom, mert az lesz a kulcs Amon legyőzéséhez valószínűleg. Úgyhogy azzal kapcsolatosan nem is bonyolódnék találgatásokba egyelőre.

Sem a xel'nagákról, hogy kik voltak, mik voltak pontosan. Sem arról, hogy miért akarták, hogy a teremtményeik felkeressék őket azon a helyen egyszer, ahol a fizikai valójuk alszik ebben az univerzumban. Már ha akarták egyáltalán, és a keystone-ból nem csak véletlenül derült ki. Nem derült ki az sem, hogy ki ölte meg őket álmukban. Nyilván Amonra lenne egy erős tippem, de akkor miért próbálta megakadályozni Artanist, hogy eljusson hozzájuk, ha már úgyis mindegy volt? Meg miért futott versenyt vele, hogy az ő hibridjei nyissák fel előbb a kamrát, ha bent már úgyis halott volt mindenki?

Ha hinni lehet annak, amit Artanis gagyogott, akkor most ott tartunk nagyjából, hogy a miénkkel együtt több párhuzamos univerzum létezik, meg a void, ami ezeket összeköti. A xel'nagák a voidból származnak, és onnan indulva járták a különböző univerzumokat. Ehhez fizikai testet is öltöttek, amikor beléptek egy-egy univerzumba. A miénkben például olyan ronda, nagy, csápos arcú izék lettek, mint a Cthulhu. Legalábbis azon pár másodperc alapján, amennyi a hibernációs kamrában vagy sírkamrában látszik a tetemeikből az átvezető videóban, egy az egyben így néznek ki.

Közbevetés: van még pár ilyen utalás egyéb sci-fi alapművekre. Például rögtön most az Endor Endion, az erdős hold, ahol először lent kell megharcolni azért, hogy kikapcsoljuk a pajzsgenerátort, aztán megyünk a felette keringő űrállomásra, a Halálcsillagra Cybrosra.

Na de visszatérve a xel'nagákra, ha a testüket elpusztítják az adott univerzumban, akkor sem halnak meg, hanem visszatérnek a voidba. Szóval ilyen szempontból halhatatlanok. Ebben tehát egyértelműen az istenekre hasonlítanak. Valamint abban is, hogy rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a semmiből életet alkossanak. Legalábbis Artanis valami ilyesmit magyarázott a templom feliratai alapján, és azt is eléggé kétértelműen sajnos, úgyhogy nem minden fix a fentiből egyelőre.

Összehasonlításképpen az eredeti kánon úgy szólt, hogy a xel'nagák is halandók. És ebből a világból valók ők is, legfeljebb másik galaxisból, de nincs hókuszpókusz párhuzamos univerzumokkal meg a voiddal. Továbbá nem teremtenek életet, erre ők sem képesek, csak járják a világegyetemet, és felkarolják a talált, egyszerűbb életformákat: tanítják őket, és/vagy biológiailag tökéletesítik. Tanítják, mint a protossokat, akikben megvolt a purity of form, azaz a formájuk, testalkatuk már nagyjából tökéletes. Illetve biológiailag tökéletesítik, mint a zergeket, akikben pedig megvolt állítólag a purity of essence, de más még nem nagyon, mert kis gyenge pondrók voltak eredetileg (bár a HotS ezt is átírta kissé, amikor behozta Zerust és a primal zergeket...). Végső soron a xel'nagák célja pedig az volt, hogy ha ők már nem lesznek valamiért, akkor a "gyermekeik" az evolúciójuk csúcsán majd egyszer találkoznak, egyesülnek, és a helyükbe lépnek. És kezdődik minden elölről, ők lesznek az új xel'nagák, és ők is elkezdik járni a galaxisokat, hogy alacsonyabb létformákat kutassanak fel, amiket felkarolva biztosítják a továbbélésüket. Ez lett volna az a bizonyos infinite cycle...

Most az a helyzet, visszatérve a LotV-ra, hogy behozták egyszer ezt a gyakorlatilag isteni hatalmú, halhatatlan, életet teremtő xel'naga-kocepciót. De nem dobták el az infinite cycle-t sem, Amon folyton azt szajkózza, hogy ezt a kényszerű körforgást akarja lezárni. Nem mellesleg úgy, hogy a protoss és a zerg faj egyesülését ő maga gyorsította fel mesterségesen azzal, hogy elkezdte tenyészteni a hibrideket. Ezen a ponton én itt hajnali kettőkor elvesztettem a fonalat, bevallom őszintén. Most már azt sem tudom, kit vagy mit akar elpusztítani pontosan, pláne nem azt, hogy miért. Arról nem is beszélve, hogy ha tényleg több univerzum létezik párhuzamosan, akkor semmi értelme ennek, amit a miénkben bohóckodik összevissza, ha a xel'nagák meg a többi világban folytatják ugyanazt, amit eddig.

Már a belépője emlékezetesre sikerült.
Vorazun: You think us fools?
Alarak: Yes. But that is irrelevant.

Legalábbis nálam mindenképpen ez a kategória lenne, ha kiderülne, hogy a xel'nagák csak életet teremtenek, de nem avatkoznak bele a teremtményeik sorsába. Nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a deizmus gondolkodik Istenről. Szóval nem a xel'nagák voltak azok, akik kiválasztották és felkarolták az akkor még primitív protossokat, meg nem ők alkották meg az Overmindot sem, hanem ez már mind Amon műve. És mind eleve az ő rossz szándékából történt, hogy ezek egyszer majd egymásnak essenek.

De erről inkább nem írok többet egyelőre, mert ez még elég képlékeny egyelőre, úgy nézem.

Mint ahogy azt sem firtatom nagyon egyelőre, hátha megmagyarázzák később, hogy mégis mi a picsát keresett ott Kerrigan Ulnaron. Mert hogy a hibridek és a Tal'darim előttünk értek oda, az még érthető: Amon is xel'naga volt egykor, tudta, hol van a hely, és odairányította a csatlósait. Egyébként viszont a koordináták csak a keystone-ból derülnek ki, amit egyedül Karaxnak sikerült megfejteni, a terranoknak egyáltalán nem, amíg náluk van, Kerrigan meg soha nem is birtokolta a tárgyat. Na mindegy...

Na de hogy valami pozitívummal zárjam inkább: Alarak, a Tal'darim egyik vezetőjének átállása a tizedik pálya után megint egy olyan kellemes és váratlan fordulat, ami méltó az eredeti SC intrikus, szövevényes sztorijához, úgy érzem.