Fórum » Beszélgetés a játékokról
Combat Mission
http://keptarolo.com/image.php?id=3C0A_4FC2C0C5&jpg
Kérlek segítsetek, ha tudtok! Köszi!
<a href="http://keptarolo.com/share.php?id=3C0A_4FC2C0C5"><img src="http://keptarolo.com/thumb.php?id=3C0A_4FC2C0C5" border="0"></a>
montanosz
"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111
Ha hétvégén, vagy ma este van kedve valakinek multizni az szóljon vagy írjon egy üzit a ra.
Vagy ha épp szeretne játszani valamikor.
-
Amúgy ez az iPad-es CM sokkal jobban hasonlít a CMBO-ra, mint az új CM-ekre. Kb ilyen grafikája van, mint a képeiden. Annyival kevesebb, hogy csak kis (szakasz-szintű) csatákat lehet benne játszani, mert gondolom többet nem bírna el a procija...
Burn, baby, burn! (Szovjet felderítő járőr vs. gyanútlan 8-rad, molotov már hozzászólt a témához, most veszi át a szót a gránát.)
BURN, baby, BURN! (Flammpanzer II előrenyomul. A képen látható munka dandárját két StuG. III B végezte.)
Az álmom? Öt Somuával bedönteni a teljes keleti frontot... (Ritka jól összerakott gépek ezek egyébként, arra jöttem rá. Már persze addig, amíg szembe nem jön egy T-34, vagy KV, de kategóriájukban maradva egyértelműen kiválóak.)
Milyen érzés, amikor a fagyi visszanyal, k*cs*g?!
Rohadt egerem.
Kéne a Dome-ra valami ötmásodperces szabály.
A pályára okkal nincsenek pl. csapatok sem lepakolva, ez nem komoly szkenáriónak megy, csak egy multi-mapnek.
Merthogy az ELTE tömb még az én egyetemista koromban sem ott volt, hanem az Astorián és ahol most van, ott volt a BEAC pálya, ahol a tornaóráink voltak, tehát kőépületek nem álltak: viszont voltak papundekli házak. Bár 44-ben tuti nem voltak ott azok se, a BEAC pálya szerintem pedig már a 30-as években is ott volt.
Jáj, jó volt nézegetni ezt a képet, eszembe jutott a Lánchidas pályám. mennyit szívtam, hogy összehozzam a valóságot (régi térképek) és a CMBB lehetőségeit. (Tényleg, nekem még megvan a 44-es BP térkép ha kell!)
Erről jut eszembe, hogy természetesen az új CM-ekkel is ugyan úgy szívás összehozni a valóságot (leginkább Google Maps) és a CM editor lehetőségeit. Pont most jelent meg egy tool (nem hivatalos, egy srác csinálta), ami ezt segíti. Nem is teljesen értem, de valami olyasmi, hogy egy alkalmazásban be lehet tölteni térkép layereket és rájuk lehet pakolni a CMx2 lehetőségeit: utakat, erdőket, házakat... Aztán ezt elmenti valami fileba az alkalmazás, de az egy olyan file, mint egy makró file, amit valamilyen windows-os program tud futtatni. És aztán elindítod a CM-et az editorral és lefuttatod a makrót, ami helyetted egyenként bepakolja ugyan azokat az elemeket a térképre, amiket te is betettél kézzel az alkalmazásba. Nagy ötlet, de azért jó volna ha a Battlefront is rájönnek, hogy neki kéne berakni egy lehetőséget az editorba, hogy layereket kapcsolgathassunk, mert ez már elég alap minden más editorban...
Egy apró baki... Felcserélted az I-t és a Q-t A Q-II jó helyen van! Amúgy a pálya zsírkirály, hihhetetlen nagyot szakadok, ahogy a Bartókon vonul a T-34, vagy a CH előtt parkol az IS-2, vagy mikor szovjet géppisztolyosok rohamozzák az RTHTRD-t . Isteni barom vagy, Pras!
"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111
"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111
Hölgyeim, és...
...hölgyeim.
A térkép "elkészült", bárki számára szabadon letölthető ezen a linken. Természetesen több helyen torzít, téves, aránytalan, pontatlan, és im allgemeinen fos. Különösen zavaró lehet pl. a Gellért Hotelnél, ami még a CMBB baltával faragottságával is bőven a térképen kívül kellene, hogy elhelyezkedjen, de oda se neki, beleraktam így is!
Helyt kapott a Ch, az I, Q, Q-II, az ELTE déli tömbje és egy szelet a Bartók Béla utcából is, bár eredetileg azért nem akartam belerakni, mert félő volt, hogy túl hosszú lesz a cucc, de vágni belőle egyszerűbb, ha kezelhetetlen, mint tapasztani.
Jó szórakozást-próbálgatást kívánok hozzá!
Könnyek a szememben, alig várom, hogy magamévá egyem a "Rákosi Tudásért Haladásért Előre!" vonalat, a Tanreaktort, na meg a jó kis D épületet! De ha már így csinálod... Az I-Q-t ki ne hagyd! Megy a Q-II romjait!
Ez egy Isten térkép... Nem bírom...
"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111
NEEEEEEEEEEE!!!!
Nálunk most épp nem ez a helyzet.
Egyszemélyesben tegnap volt olyan csatám, hogy kaptam egy Marder III-ast és egy szakasz lángszórós utászt, meg egy lángszórós féllánctalpast a randomizertől. Az oldalamon a terep 400 méter kopár billiárdasztal a zászlóig, a túlvégről persze egy fák között elrejtőzött Su-76-os rögtön úgy ki is szedte a Mardert, hogy nem is tudtam róla tárt-nyitott búvónyílások mellett se, ettől kezdve az egyetlen épeszű dolgot tettem: fogtam mindenkit és levonultam a pályáról. Van ilyen.
@Lacko: Történelmi pillanat. Most először kezdtem el sajnálni, hogy nincs olyan k*rva drága vágódeszkám.
@uhu: A jobb Alt és a G-F (lényegében a ] és [ ) nagyít, de - különösen nagyobb nagyításoknál - szükséged lehet a kamera dőlésszögének a korrekciójára, ez az A és a Z, vagy Alt-tal, vagy Shifttel. Valamelyik.
Éjszakát, megmondom őszintén, szívből rühellem. Jellemzően olyankor van az, hogy raklappal vásárolok be tüzérségi megfigyelőből és aknavetőkből. Támadásban persze, hogy még a parancsnoki lánccal se legyen nyugodt lehetőségem kitolni a LOS-t addig, hogy az aknavető a minimális lőtávolságán túl "lásson". Így belegondolva, a lángszórók viszont nem jöhetnek olyankor rosszul.
@Csirke: Belengetem ezt. Még nincs kész, úgyhogy a pavlovi reflexszel várjunk. De az a csata tényleg szép volt. Szinte onnan tudtam meg, hogy ott vagy, hogy valami csattant a T-34-es lökhárítóján. "Mi a f... Szerjózsa, hozz egy betétlapot. JA, NE! Páncélgránát tölts!"
Meg még ezt küldeném szeretettel, mivel nem csíped a 38(t)-t. BT kikapta a Panzerjäger-1-esemet, mint a majmot, a szakaszomnak elfogyott a lőszere, úgyhogy és gyakorlatilag az egész pályát kénytelen voltam a cseh csodával megcsinálni.
Ez pedig még mindig single player, a fél arcom lepörgettem a sajtreszelőn, amit ezzel a harckocsival műveltem. Random leosztás, kaptam a képen látható Pz. II-est, egyt PSW 222-est (emlékeztetőül: 20mm gépágyú és párhuzamosított géppuska, kiköpött ugyanaz, mint ami a Pz. II-esen van), egy PSW 221-est (egyetlen géppuska), és egy puskás szakaszt. Az oroszok pedig T-60-assal jöttek, ami, mint később kiderült az AAR-ből, vehicle-nek számít, még csak nem is tank-nak. Na, ez a cucc elölről idegölően elpusztíthatatlan a 20-assal (front upper hull / turret hit, ricochet végtelenítve). Szerencsémre a Pz. II-es is bírta (néztem a távolságot és a páncélzat adatokat / páncélátütést: kábé három milliméter hiányzott a gebaszhoz, a T-60 szinte minden lövése "internal armor flanking" volt...), és mintegy négy perc bújócskát, helyezkedést és iszonyatos lőszerpazarlást követően végre az oldalát mutatta a rohadék. Édes bosszú volt, mert a srác azzal kezdte, hogy a 222-est és a 221-est kikapta fedezék híján.
Az ember azt hinné, hogy két nagyvas párbaja valami, de amikor másfél percen keresztül adja is meg kapja is a Pz. II. az áldást, az igen.
Az is rátett egy lapáttal, hogy esett az eső, a talaj olyan volt, mint egykoron Paschendale-nél.
Itt is egy promókép: Klikk
Képalárírás: "Hans, ne brummogj már, mint egy idióta! Wait... wut?"
"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111
Öhh..hát azért néha elég fájdalmas tud lenni. Anno, sok éve, Csontival toltunk egy ilyet - pontosabban: ő választhatott, én meg random. Nos... Éjszakai csata jött ki, és nekem GREEN ruszkikat adott a gép. Kösziiiii!
Namármost ugye éjszaka amúgy is hajlamosak bakáink beijedni, a green-ek meg amúgy is, szóval nagyrészt abból állt a csata, hogy a pillanatok alatt pánikba eső talpasaimat próbáltam idővel visszaterelni, hogy 2-3 lövés után újra elmeneküljenek. Csonti meg szépen tologatta előre a 75-ös inf lövegjeit, meg a lövészpáncélosait. OK, pár lövegét sikerült kilőni a tűz-dobáló ampulomet-ekkel, illetve a lövészpáncélosok géppuskásai kivétel nélkül elhaláloztak, de ez azért kevés volt a győzelemhez.
Örülök, hogy megint élvezhetem a kabarécsütörtököt!
Valamivel lehet, csak nem találom és a hotkey-ek között nem szerepel.
Köszi!
Lehet próbálkozni mindenféle csatával, de nekem az a tapasztalatom, hogy az egyenlőtlen küzdelem az egyik félnek jóval kevésbé szórakoztató. A QB kiegyensúlyozottságán csak a pontrendszert értem. A felek sajátosságai miatt teljesen kiegyenlített játék ritkán van. Csak arról van szó, hogy nem vagy ráutalva egy gyenge scenario készítő szeszélyére. Még tavaly volt egy olyan csatám amiben egy leamortizált szakasszal és két ágyúval kellett volna megvédeni a falut egy század gyalogos és 5 vagy 6 sherman ellen. Hát nem sikerült. Ráadásul ladder játék volt tehát "tétre" ment szóval fájt így kikapni. (Természetesen egyjátékos módra volt tervezve és aláírom, hogy úgy nagyon izgalmas is tud lenni.)
CM:BB-ben nem tudom milyen a random. BN-ban előfordult, hogy a csapatom magját az opel blitzek képezték, megtámogatva néhány nehéz löveggel tight bocage mapon Az 1.1-es patch óta egész használhatónak tűnik.
ELSŐ CSATA
Az első csatát a full random szellemében nyomtuk, kivéve a terepet. Így született meg 41 augusztusában egy German Infantry-ra rázuhanó Soviet Assault. 1000 pontból válogattam, amiből 400-at kötelezően levitt a Fortification, így a teszkózás során három föld-fa géppuskafészket, két darab 50mm-es pct. ágyút (ennyire futotta a Support-ban, tehát nehézgéppuskám sem volt a bunkerektől eltekintve), egy nagy kupac aknát és drótakadályt, néhány lövészárkot és két szakasz gyalogost húzattam le a kasszánál, illetve akciósan egy 24 lőszerrel (ez nagyjából olyan, mint havi 41 ezerből ) gazdálkodó 75-ös tkp.k. üteget. Gyalogságom két szakasz alkotta, egyenként négy rajjal (10 fő / raj) és egy 50mm-es av.-vel. A hecc kedvéért a kosárba dobtam még egy Henschel H-129 csatarepülőgépet is, amely egy-két sorozatra elegendő géppuska-, és gépágyúlőszerrel volt megrakva. Az ellenerőt Csirke bő kétszer ennyiből összeállított csapatai adták, amelyekre azonban a Véletlen istene komoly casualties-t rakott kezdésképp, így a nyolc T-34-esből mindössze négy érkezett meg a térképre a két KV-2 és egy KV-1 mellé, plusz nyolc-kilenc erdei köbméter gyalogság. Ugyanígy nem kerültek leosztásra az ampulometek sem.
A három bunkert a következőképpen helyeztem el. Egy bunker pásztázta a jobbszárny előtt fekvő, fával és parlagfűvel gazdagon megáldott zónát, míg kettő keresztben fogta le nagyjából a műszaki zár vonalát. A bunkerek marha jók tudnak lenni a tűzerőt és a lőszerkészletet tekintve, ha nem lövik ki őket, de megfelelő fedezet hiányában - nálam általában kilövik őket, ezért jobban szeretek nehézgéppuskákat vásárolni. Most sem a fedezetre, sem az utóbbiakra nem volt zseton, így illúzióim már az első perctől kezdve sem voltak a sikerességüket illetően, inkább tettem valamennyit az ágyúkra, amelyeket úgy helyeztem el, ahogyan lehetett: rejtve, jó kilövéssel és mondat vége.
Amit a bunkerekről írtam, az az első pár másodpercben így realizálódott, az Ó, ba -érzésre pedig ezek a kedves úriemberek tettek rá egy lapáttal. Csirke nem tökölt túl sokat, miután biokomposztot csinált a bunkerből, kitűzte a Vörös Zászlót hetvenhatkettes csövébe és rohamra küldte a vasakat, úgyhogy youtube-on beizzítottam a Szovjet Himnuszt a Vörös Hadsereg előadásában és hátradőlve élveztem, ahogy sértetlenül száguldanak át vagy a nyílt terepen időben észrevéve, kerülik meg az aknamezőkön. Bár eleinte az erdőkbe terveztem elhelyezni a csapataimat, ezt még a setup phase-ben időben módosítottam: a szépen álló házakat igénybe véve egyfajta féligáteresztő membránt készítettem. Ennek, és a két 50mm-esnek hála, melyeknek látván az aknazár elégtelenségét, tűzparancsot adtam, három T-34-es gyakorlatilag azonnal elveszett szovjet oldalról, viszont még abban a percben a köszönetképpen kapott ajándékok miatt elbuktam az ágyúimat én is. Tudván, hogy 1941 révén a gyalogságomnak a gránátköteget leszámítva nincs effektív páncélelhárító technikája (bár pillanatnyi elmezavaromban, a dátumot még nem túlzottan észben tartva egy rajjal, puskagránátjaik ikonját Panzerfaustnak nézve nekizuhantam egy T-34-esnek), csak a szépítésre koncentráltam. A dekoncentrált gyalogságomat ekkor kezdte a vártnál kevésbé effektíven, de mégis szisztematikusan felgöngyölíteni az áttört ruszki páncéloskupac, és lassan befutottak az első talpas elvtársak is, akiket még volt erőm célzott kézifegyvertűzzel fogadni. Súlyos kárörömet okozott azért, hogy a jobbszárnyam előtt egyedüliként lerakott aknatelepítésre halálpontosan ráfutott a bunker előtt szambázó T-34-es, és az akna végre működött is. Mint kiderült, a 34-es jogsi nélkül még megy ugyan, de lánctalp híján már nem nagyon.
Lassacskán viszont Csirke is a Villamosmérnöki Kar jóreményű hallgatójának megfelelő mértékű böcsülettel és precizitással állt neki a pálya kitakarításának, menedékem pedig (Tudtátok, hogy multiban, ha az ellenfél leokézza a csapatai felállítását, az addig elérhető Fallback foxhole-okat már nem lehet lerakni a saját setup phase-ben?) nem sok volt. Egy-két helyzet kialakult ugyan, ahol próbálkoztam tenni valamit, de, mint kisült, a gyalogság vagy negyvenöt másodpercet tököl azzal, hogy eldobjon egy gránátköteget. Ennek az eredménye ebben az esetben katasztrofális lett. Ezen a ponton jegyzem meg viszont, hogy a veterán német bakák remekül helytálltak, a kritikus helyzet ellenére mindössze egyetlen esetben fordult elő érthetetlen megfutamodás, az is a csata végefelé, már leromlott általános morál mellett, több esetben viszont az utolsó emberig kitartottak még úgy is, hogy szívem szerint lokálisan parancsot adtam volna a megadásra több esetben. Az orosz felgöngyölítés aztán tovább mozgott, Csirke, amikor a gyalogsága felzárkózott, rohamra küldte az utolsó érintetlen, félszakaszt magába foglaló lövészárkom ellen a két KV-2-est is. Ennek eredménye az orosz gyalogság teljes visszaverése, egy KV-2-es kiszedése valamint a másik mozgásképtelenné tétele lett, végül azonban az állást a nagy űrméretű ágyú idővel rommá lőtte.
Eddigre a térkép így nézett ki. Eltekintve a csapnivaló felbontástól, kinagyítva a következőt láthatjuk. Északon (térkép jobb felső élének kifelé mutató normálisa a képen), a bal oldalamon az eleve veszteségekkel induló szovjet gyalogság a házakban hátra maradt csapataim és az ekkor még küzdő KV-2-es vonalam (lásd jobbról a második zászlónál, ugyanitt a megakasztott KV-2-esek) közé szorulva szétesett, hasonlóképp a védelmem is, lényegében felőröltük egymást. A pályán elszórtan a kiszedett T-34-esek és a hasonlóképp kiszedett bunkerek láthatóak, a középen az átszivárgott ruszki csatárok, balra lent (zömmel a képen kívül) pedig az egészében véve elégtelen létszámmal és fegyverzettel küzdő, de többé-kevésbé kitartó jobbszárny. Csirke támadópotenciálját a játék végére és lehetőségeim szinte teljes kimerülése idejére a magát marha otthonosan érző KV-1-esből és a középen (az erdőben az aknamezőkön tipródó) támadó orosz gyalogságból állt, ami utólagos és feltehetően erősen téves becslésem szerint egy erősen megtépázott szakaszt számlálhatott. Utolsó mozzanatként még az utolsó épen maradt rajomat kimentettem egy házból, amelyeket Csirke módszeresen elkezdett lerombolni.
Összegzés:
Az ütközet Csirke 60-40 arányú győzelmével zárult (ebben benne van a fortification (szögesdrót, aknák stb.) elszámolása veszteségként-bug is), az állásomat teljességgel felszámolta. A munka dandárját a kiválóan vezetett KV-1-es vitte, most megnéztem, 29 fős veszteséget okozva, valamint kilőve 1 ágyút és 2 bunkert, illetve az életben maradt KV-2-es, amely ugyanezen a mintázaton a 24-1-1 számsort adja.
Felesleges (a dolog elkerülhető és értelmetlen értelmében) veszteséget egy esetben szenvedtem, akkor, amikor egy rajommal a mozgásképtelen T-34-est támadtam.
A 75-ösök tűzvezetése most is jól sikerült kezdek belejönni a helyesbítésekkel pedig egy perc alatt tartottam az üteg reakcióidejét huszonnégy lőszerrel mondjuk nagy varázslatot nem lehet csinálni, inkább elvi szintű az örömöm.
Nem tudom eldönteni, hogy ezt, vagy a legutolsó csatát élveztem-e jobban.
MÁSODIK CSATA
Ez.
Összegzés:
Ez.
kicsit bővebben: Az orosz tömegacéljaim Csirke nemes nagyvadja ellen. Gép lefújta a képen látható pillanatban.
Igen, állatok vagyunk, tudjuk.
HARMADIK CSATA
Utoljára ismét a német zubbonyt öltöttem fel, mégpedig és ezúttal small térképen, kisléptékű ütközetbe bonyolódva. A térkép számomra roppant hangulatos és a generátor szokásával szemben teljesen hihető is volt: egy bekötőútról támadtam egy fenyves irányában, a zászlós pontot pedig balra, a nagy büdös semmiben egy ház jelentette. Erőimet két szakasz gyalogos, egy nehézgéppuska, egy (az első csatából már ismerős) gyapotárban beszerzett, de annyit is érő 75-ös üteg, egy PSW 222-es és egy korai StuG III G.
A StuG esetében a torony híján, az alacsony építés és a frontpáncélzat - többi rész védelme arányának okán és az optikát-löveget figyelembe véve a távolsági harcot preferálom, így tettem most is: Kipakoltam egy dombra, a nyílt terület szélére. Azonmód a játék kezdetén fel is tűnt egy 43-as mintájú T-34/76, amit szerencsésen sikerült ártalmatlanná tenni. Ettől kezdve a játék végéig szórványos, mindkét oldalon pár emberes veszteségeket generáló, lőszerrel nem spóroló adok-kapok ment.
Talán ebben a csatában kristályosodott ki leginkább az, hogy mi különböztet meg minket az AI-tól a sör szeretetét kivéve, és bár gyakorlatilag semmi érdemleges nem történt mégis roppantul élveztem a dolgot. A zászlóért ugyanis teljesen érthető okokból egyikünk sem ment. Csirke nem vihette ki a gyalogságát nyílt térre, ahogy támadni sem nagyon tudott, én ugyanígy. A StuG-gal szintén nem tehettem, mert olyan közel már nem garantálhattam, hogy a páncéltörő puskások csak a frontpáncélra látnak rá, ráadásul nincs géppuska önvédelemre. Ilyen szempontból szerencsésebb választás lett volna egy klasszikus harckocsi, bár nem emlékszem, tellett volna-e egyáltalán rá.
A T-34 kilövése, és a nagyságrendileg négyszeres orosz emberveszteség (értsd: négy helyett tizenhat ember ) miatt 80-20 arányban nyertem ugyan a játék szerint, ez azonban teljességgel irreális annak a tükrében, hogy a harcászati célokat egyformán egyikünk sem érte el, azt ugyanis bölcs módon nem is nagyon erőltettük. Hovatovább mindkettőnk csapatai harcképességüket szinte hiánytalanul megőrizték. Összességében tehát a valós eredmény egy tiszta, becsületes döntetlen, nem a CM-es, szokásos kivéreztetjük egymást-döntetlen. Ritka kincs az ilyen. Lábjegyzetként, a CMBB-ben a gépágyúk sz*rok.
Talán ez volt az a péntek, ahol először éreztem igazán azt, hogy az adott helyzetekből mindketten az emberi szinten elvárható egynéhány, nem perdöntő hiba mellett elérhető maximumot hoztuk ki a dologból; tehát nem arról volt szó, hogy valamit jól vagy rosszul döntöttünk, hanem azt és úgy tettük, amit és ahogy lehet és kell, ennél fogva úgy vettem észre, hogy magának a százalékos eredménynek egyre kisebb jelentősége van az ütközeteink végén. Tanulságos dolgok ezek.
Még egy AAR-rel, a két (három?) héttel ezelőttivel pedig Csirke lóg még, őt kell megütni.
Zárszóként pedig azt is hozzáteszem, hogy aki tényleg élvezetes ütközeteket akar játszani és ki akarja próbálni magát, az ne ragaszkodjon túl görcsösen a patikusmérleggel kimért egyenlő feltételekhez, sőt, a random-gombot is bátran lehet cseszegetni. Érdemes.
Bocsi de megint offolni fogok. Tegnap a Matrix games kiadta a már korábban megjelent Achtung Panzer Operational Star játékot. A korábbi Achtung Panzer Kharkov-ról volt már egy ismertető itt a dome-on. A játék nagyon jónak tűnik, és ami jó hír, hogy kiadtak egy demó-t is. Ha van időtök nézzetek utána.
http://www.graviteam.com/games/APOS.html
"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111
Közben rájöttem, hogy van az angol tiszteknek rendes fegyverük is csak nem veszik le a vállukról amíg nem muszáj.
Itt is fontos szerepet kap a felderítés, tapogatózás, a támadás helyének és idejének a megválasztása, ügyelni kell az utánpótlásra ( lőszer, és üzemanyag), kihasználni a terep adottságait etc. Tehát nem olyan szokványos rts mint pl a C&C és társai.
Szvsz szerintem nem sikerült rosszul, ha nem is olyan realisztikus mint a combat mission.
Hogy on topic is legyek egyszer szívesen kiprobálnám a cm: battle for normandy-t multiban ha valakinek lenne hozzá kedve írjon privit és megbeszéljük hogy és mikor.
A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. Próbáld ki a Commandos: Origins demóját!
- 2. Test Drive Unlimited Solar Crown teszt – A hong-kongi balhé
- 3. Készül az Alien: Isolation 2
- 4. Napokon belül kipróbálhatjuk a The Precinctet
- 5. Dragon Ball: Sparking! Zero teszt – Sokadszorra is üvölthetjük, hogy Kamehameha!
Legfrissebb fórumtémák
- 21:37
- Elden Ring [247]
- 14:48
- Diablo IV [414]
- 14:36
- Ki mivel játszik mostanában? [7897]
- 14:16
- Nioh [104]
- 14:07
- John Marston kalandja PC-re jön végre [hozzászólások] [1]
- 13:21
- Total Club Manager 2004 [66]
- 12:49
- Szét*** az ideg [5130]
- 12:40
- Helyzetjelentés [157225]
- 15:45
- Próbáld ki a Commandos: Origins demóját! [hozzászólások] [7]
- 15:00
- Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld! [1441]