Igazad van, de ha klasszikustól idéz az ember, akkor teljesen, vagy sehogy

fuu sry h flood de manta! nem te d2-ztel?

Elmondom, mi lenne:

Tehát, rohamozik szittya lovas íjász, 54 db
53
52
51
50
49
48
47
46
45
44
43
42
41
40
39
38
37
36
35
34
33
32
31
30
29
28
27
26
25
24
23
22
21
20
19
18
17
16
15
14
13
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1

Clear Defeat

KÖSZIIIII !!!!

Annyival egészíteném ki, hogy hodito..-nak már nem keéé elkezdenie egy új kampányt, hisz épp benne van egyben. Csak a 3. lépéstől kezdve kell követnie a leírást.

Még egyszer köszi!

jó jó de eljátszani a gondolattal hogy mi lenne. Gondoltam hogy azért nem futnátok bele a görög lándzsákba de eléggé szépen írtanák őket a görögök akkor.
Áhh kössz én is emlékeztem rá hogy van valami írkálos dolog de ugy emlékeztem van valami pach amivel nem kell írkálni csak telepiteni kell.
Kössz

Na, itt van a minden népet játszahtóvá tevő varázsolás:

Először is, a fájl elérési útvonala:

Rome - Total War / Data / worldmaps / campaign / imperial_campaign / descr_strat.txt

Tehát ezt a filet a Start menü "jegyzettömb"-jével meg tudod nyitni és egyszerűen átszerkeszteni, mint egy szöveget. Arra figyelj, hogy az eredeti változatról legyen egy mentésed! Tehát így kell kinéznie a művelet után:


; Custom campaign script generated by Romans Campaign Map Editor

campaign imperial_campaign
playable
romans_julii
romans_brutii
romans_scipii
egypt
seleucid
carthage
parthia
gauls
germans
greek_cities
romans_senate
macedon
pontus
armenia
dacia
scythia
spain
thrace
numidia
britons
end
unlockable

end
nonplayable

slave
end

Manta GT írta
1) Kezdj el egy kámpányt!
2) Mentsd el, majd lépj ki a programból!
3) Lépj be a következő könyvtárba:
Rome - Total War -> Data -> worldmaps -> campaign -> imperial_campaign
4) Keresd meg a következő fájlt:
descr_strat.txt
5) Írd át a fájl tartalmának a "playable", "nonplayable" részét az itt következőknek megfelelően:
playable
romans_julii
romans_brutii
romans_scipii
egypt
seleucid
carthage
parthia
gauls
germans
greek_cities
romans_senate
macedon
pontus
armenia
dacia
scythia
spain
thrace
numidia
britons
end
unlockable

end
nonplayable

slave
end

6) Indíts egy újabb kámpányt és látni fogod, hogy a választható népek címerei jelentősen megszaporodtak!

7) Jó szórakozást kívánok - Bucca nevében! Ő az ötletgazda ugyanis.

Áh, dehogy! Át kell írni csak egy fájlban valamit... No, várj egy picit, rögtön utánanézek!

Nem mennének szembe. Előbb kantábriai körben szórnák a nyilaikat, amik azért elég nagy pusztítást okoznak, ha jobbfelől kapják el a falanxot... Utána pedig háromszor is körülnyargalnák a görögöket, mire azok megfordulnának, hogy ne a hátukba kapják a rohamot. Csak ügyesnek, gyorsnak és összeszedettnek kell lenni és nagyon csúnya vereséget lehet mérni hoplitákra szittya nemesi íjászcsapattal. Tudom, nem egyszer sikerült már. Még a fürgébb és nagyobb pajzsú rómaiak is tehetetlenek ellenük, ha jól használják őket (mármint a pacikat).

De nem mennek szembe velük, a hátad fedezzed rendesen, különben csak forgolódsz, mint vizsga elött a nagydiák...

Látom egyre jár az eszünk!!!

Én is futamitottam már meg görögöket de azok ellen a brutus család csapatai áltak fel akiknek az oldalán elég sok hoplita volt mint zsoldos.
JA ahoz hogy minden néppel legyek ahoz fel kell tenni azt a modot? vagy pach-et?

ugy látom akkor jok a szkiták támadásban de gyorsan elkel velük foglalni egy két gazdag területet, hogy legyen mani fizetni. Igaz már a medieval-om se jó( a gépem nem szereti a total war játákokat, mert a shogunt se szereti)
De a szkita lovasság ellen ha felálna egy csapat hoplita azok elverekednének velük ha szembe jönnének velük.

A szkítáknak szekereik nincsenek, viszont olyan válogatott íjjászaik vannak, akik a játékban a legjobbak, beleértve a krétaiakat, és az egyiptomiakat is a lovas íjjászok, ha nincs könnyü lovasság (még azt is) szétszednek bármilyen hadsereget (beleértve a görögöt is). A gazdaság tényleg problem, várfalat már nem építhetnek, ezért a fejlettebb népeknél megvárom, amíg megépítik, akkor támadok, a falakra két csapat válogatott íjjász elég is, eddig ostromnál nem sokat hagytak a lovasságnak.
A diplomatákkal persze járom az ismert világot és boldognak, boldogtalannak kínálo a térképet megvételre, de sok csapatra nincsen szükség. Én is itt olvastam anno, hogy a szkítákkal igen nehéz, ezért kipróbáltam és nekem bejött.
Egyébként szerintem is minden nép jó, csak a jó egységeik elönyeit kell kihasználni.

Óh, én már láttam görögöt futni, néha teljes arcvonalat egy emberként bepánikolva... Igaz, hogy én voltam a velük szemben álló fél, tehát volt rá okuk, hogy összesz*ják magukat!

A hibajelenség, amit írtál, kb. olyan, mint az enyém: én sem tudok shot-okat készíteni már - igaz, nekem a szenátusi videókat sem játsza le. S hiába telepítem újra...

Na ezek a jó kis csaták amikor több szörös ellen vágunk le kevés veszteséggel. Hát romát néha elég nehéz bevenni ha csak ugy a falak ellen kell rohanni mert elég maszivak, de ez egy jó kis megoldás volt.
Én meg személy szerinz jobban szeretem a szépen lassan elöre vonulást mint a tervezetlen gyors rohamokat.
Jobb néha a biztonság mind a kétarcú harc. a görögök lassuak de alig lehet őket megfutva látni mert végsőgik harcolnak(általába vagyis inkább nálam). a kronikát lassan írogatom de már nem tudok képeket késziteni mert csak nagy feketeség maradt a képen. A menüm alig müködik(az egért nyoma ott marad amerre elhuzom) így most tehetem újra a gamet

Nincsenek szekereik. Viszont a nemesi lovasíjászaik szörnyen kellemetlen banda és a jól felfejlesztett baltásaik is csúnyán tudnak viselkedni, ha egy falanx, vagy manipulus hátába kerülhetnek! A lovasságuk annyira fürge, hogy gyakorlatilag teljesen szétzilálhatják az ellenséget. Rákényszeríthetnek egy macska-egér játékot, s miközben elmanővereznek az üldözők elől, ugyanolyan hatékonyan nyilaznak, mint támadásnál. Tehát még az üldözésük is gyengíti az ellenfelet.

Azután ott van az a jó tulajdonságuk, hogy amikor elfogyott a nyílvessző, közelharcba is vethetők, mivel jól páncélozottak és a fegyverzetük is alkalmassá teszi őket erre. No és a dübörgő lovasságot egyik gyalogság sem szereti túl közelről sokáig hallgatni.

No és a gyalogos íjászaik...! A válogatott íjászok messze felveszik a versenyt a krétaiakkal, vagy az íjász auxiliával, netán a fáraó íjászaival! Közben még a baltások fürgesége és harci dühe nyújt előnyöket... Szóval, nekem nagyon megfeleltek még akkor is, ha nincsenek lándzsásaik, meg dárdahajigálóik. Mondjuk, ezek fel is bérelhetők; már, ha van rá pénzed. Mert a szittyákkal játszani egy anyag csőd: se morálnövelő épületeik, se kereskedelmi épületeik nincsenek, ami egy marhaság szerintem.

Volt egy csatám Róma alatt, két - szeleukida zsoldba fogadott - egykori római családtaggal és két hoplita, meg 4 samnis zsoldossal.

Egy csatában megölték a szenátus vezérét és a velites-eit, majd megfutamították az erősítésként érkező sokkal nagyobb és ütőképesebb scipio-hadat. Még ugyanebben a körben megfuttattak egy még nagyobb és még fejlettebb scipio-hadat, pedig felére olvadt a létszámuk és a két vezér közül csak az egyik élt, 3 lovas kíséretében! S még mindig ugyanebben a körben jött egy Julius-sereg is, korai légiósokkal, lovassággal - s miután a felük ott veszett, nagy nehezen végre ők megtörték a szeleukida zsoldosok ellenállását és kb. 15 hoplitának, meg kb. 20 samnisnak sikerült csak elmenekülnie az embereim közül. Persze, kardocskákat kaptam a térképre, pont Róma keleti kapui mellé. De, ami fontosabb: Róma helyőrség nélkül maradt, mert a családfője elesett, a menekülő embereit pedig a lovasaim mind levágták már az első csatában!

S mivel volt egy 3., szintén felbérelt családtagom egy kis erődben (mely Róma falaink déli szomszédságában épült), ez a fickó a hozzá menekült 15 hoplitával és 20 samnissal behatolt a védtelen városba és ők, mindössze 50-55-en lemészároltak csaknem 10.000 lakost. Nehogy már fellázadjanak... Persze, így is naponta kellett játékokat rendezni, meg azonnal neki kellett látni a seregek képzésének ott helyben, mert Capua még a Scipio-ké volt, Croton és Tarentum a Brutus-oké, északon meg a Julius-ok terpeszkedtek. No, a mai napig szinte körönként próbálják visszafoglalni a kis köcsögök. Én meg játszva leamortizálom a seregeiket a falakon elhelyezett íjászokkal, meg a kirohanó lovassággal - ha már menekülőre fogják.

Szóval, a görög hopliták néha elképesztő dolgokra képesek, nincs rájuk panaszom. De az én vérmérsékletemnek túl lassúak. Szittya baltásaim, vagy derék légiósaim a fürgeségükkel sokkal közelebb férkőztek a szívemhez.

A viccnek mindig van értelme.

Télleg mi a jó a szkiták csapataiban?
Jók a szekerek? vagy mi mert eddig csak arrol olvastam hogy alig van gazdaságuk.

Én egy ilyen MOD-dal jáccok, de ez már annyira MOD, hogy Thief 3-nak hívják.

Bocs, ez hülye vicc volt!

A magyarositás tééleg jó lett. Igaz nálam még most is van egy két angol szöveg de azok nem nagyon érdekelnek.
Ja és a darálásról: vivtam már olyan harcot a görögöggel hogy 2x tulerő ellen mentünk és alig vesztettünk valamit az ellennek meg oda veszet szinte mindene.
Így a görögöggel föleg védekezni kell mert a pontusziak a romaiak (az elején) könnyen felörlödnek a közel harcban, de a lovasság oda tud tenni a görögögnek csak egy-két jól irányzot lovas csapás és nyert is az ellen de én általába ezt nem engedem.
Megfigyeltem hogy a macedon falaxnak nagyobb a lándzsája mint a görögögnek így erősebbek kicsit. Ha jól láttam, meg a macedon lovasság nagyon menő tud lenni a harcokban.

Mindennép jó csak a görögökkel tudni kell játszani mert nem támadni kell velük a harcmezön hanem védekezni.
Esetleg csak a macedonokat és a szelekuidaiakat kell kipusztitani melölük mert külömben azok kicsit feltábolják magukat és elverik a görögöket. Hála az égnek a kronikába eddig jól állnak, csak azért mert a macedonok szinte teljesen meghaltak a szele. meg az egyiptomiak verik így biztonságba vagyok csak majd az egyiptomiak lesznek nagy elenfelek, meg ha tulélig a parthusok azoknak az ilyászaik majd adnak rendesen nekem.
Én meg csak azért irok a görögögről mert általába nálam mindig ők haltak meg elöször és akartam velük bulizni egy jót amit megoszthatok másokkal, így lettek a görögög a kedvencek.
Igazat addva az elöttem szolonak minden nép jó csak harcolni tudni kell velük és magunk oldalára állitani a szerencsét.

Of course! Persze, hogy tisztelem, de vannak bizonyos tények!Egyébként tök mindegy, mivel bármelyik népet meglehet szopatni bármelyikkel.Ez nem nép függő, hanem hadvezér!+környezet!Azért azt elismerem, hogy a görögök kampánya az elején kicsit húzós (mármint legnehezebb fokozaton), de egy-két város elvesztése, még nem a világvége!Ha tudná ez a heppy vezér, hogy milyen élvezetet okoz 300 göröggel 1500 perzsát bedarálni!!!!Hmmm.....Az mennyei tud lenni!Amúgy nem tudtok olyan modot, amiben megjelenik az a bizonyos, testből szivárgó, piros folyadék????

tök jol megy a játék.már egyre több városom van.

Ismered a Rejtői életfilozófiát, amely a békés egymás mellett élés kulcsa? Így hangzik (Senki Alfonz szájából, Csülökre értelmezve):

"Tiszteljük barátaink agybaját!"

Egyébként én se szeretem a görögöket, bár most Szeleukosz fattyaival nyomulok. Nekik legalább van olyan lovasságuk, hogy a föld is megremeg a robajuktól - no és a fánik, meg a szittyított kordék!!!

Hali!Te mi a faszomságot becélsz a görögökről hadvezér kolléga???Ha nem tudnád, akkor elárulom neked, hogy ők az egyik legtáposabbak az egész játékban!!!Védekezésben elsőrangúak, gazdaságban is elég jók,
játszani meg tudni kell velük (tökmindegy milyen fokozaton, mivel a gép az csak gép).Sikerük kulcsa a harcmodoruk ráerőltetése az ellenre.Jöhet nekem akármilyen nyugati, északi, vagy keleti horda!Persze nem könnyű velük nyomulni, de ez bennük az élvezet!!!!!!Bocsi, hogy így lecáfoltalak, de hülyeséget becéltél!!!

Szerintem is - hacsak csődbe nem mennek! Voltak ilyen tapasztalataim sajna.

Pedig légiósokat reggeliztek, falanxokat ebédeltek, vacsorára pedig hadiszekerek szerepeltek náluk a menükártyán.

Köszönet a magyarításért Timur Lenknek, NisMasternak, Akárkinek,
Rumcájsznak, Galeniusnak, Vezsonak, Paladinnak, Ákynak, BoBbynak,
Ranlothnak, Byersnak, Mathesarnak (azthiszem, teljes a névsor),
hogy szegényes angol tudásomat, kissé jobban beszélt magyarra cserélhettem. Egyébként szerintem a szkíták legyQzhetetlenek!

Ilyen volt nekem is, ha még emlékszel rá.

Honlap frissítve. A krónika, fent van a 8 multi csata, amit Darenék adtak, Iginla 2 videójának linkje, meg az adatbázis 211-ről 250 címszavas lett. Szeretném kérni, hogy akik a multit letöltik, azok utána a vendégkönyvben mondjanak róla kritikát, mert Daren kíváncsi lenne rájuk.

Hát most volt egy kis dürohamom. Eltűnt az előző mentésem és most 4 évet vissza kellet mennem amit épp most írtam így most felteszem aztr amit most írtam.
Az első rész 2665 hozástolásnál találhatok. A másodikra meg a 3034 hozzászólás. A második befelezése 3141 hozzászólásnál.
260 Nyár: 5745 Dn. A görög család az istenek segítségével két gyermekkel növelte befolyását. De sajnos rossz hírek is voltak. A brutus család két hatalmas sereggel vonult be görög területekre, ahol ezzel a megszerzett területek biztonságát veszélyeztették. Pontussz újabb haderőt küld mellyel, szeretné hatalma alá vonni a görög várost, melyet már egyszer megostromolt de akkor súlyos vereséget szenvedet. A görög állam némileg megerősítette a védelmet, de nem volt teljesen megfelelő. Oly hírek érkeztek ekkor a messzi földről ami kedvező volt kissé: A gallok és a britek közt háború tőrt ki melynek csak annyi jót hozott a görög népnek hogy az erős gallokat végre némileg meggyengítik az ilyesítő brit harci szekerek. De ekkor más rossz hírek is voltak, de volt jó oldala is. Syracusét nagy sereg védte de a város már hozott hasznot, sőt már 1400 Dn-os költségben volt így a sereg csökkentése mellet döntőt a király. De a haderő elbocsátása nem volt ínyére a frakció vezetőjének így inkább egy támadás mellet, döntőt melyben a felesleges csapatokkal próbálnak egy előtámadást indítani melyben némileg gyengítik a sripió családot. Messana előtt már állt egy sripió állttal irányítót sereg mely még némi erősítésre várt, amivel rohamot indíthat a görög város ellen. Byzantium ostroma elkezdődik. A kincstárban: 2668 Dn.

260 tél: 3048 Dn. A Pergamum ostrom állá került végül is de a görögök inkább kitörtek, mint hogy bent üljenek. Túlerő nem volt szinte ugyanakkor haderők álltak egymással szembe. A kapun kivonult 3 hoplita és még 2 milicista akik a tartalékot alkották de őket az ellenség elcsatározói zavarták akik lelkesen dobálták dárdáikat. Az újónnal lett hadvezér is kivonul de, ő csak a távoli jobb szárnyról nézte a kibontakozó harcot mely következni fog. A görög hopliták megunták, hogy áldozati bárányt kell játszaniuk és szépen elindultak a pontuszi gyalogság felé és elöször a derék hadat érték el.(bal kép) A pontusziak állták a rohamot de ekkor Lycomedes elhatározta hogy megnyeri a harcot így embereivel rohamot intéz a pontuszi jobb szárny ellen, és azok némi harc után elfutottak. A vezér nem üldözi őket hanem maga és kísérete a derékhadi darálóba veti magát ahol, gyors pihent és jó katonái gyorsan megfutamítanak még két pontuszi egységet. A ball szárny már magától menekült mert vezérük is beavatkozot de ő ugy látta hogy nem nyerheti meg as csatát és gyáván elhagyta a harc helyét. A harc végül mészárlásba torkollott melyben szinte több pontuszi halt, meg mint a mennyi a harcban. Hiába a győzelem Pergamumnál a győzelem, ijesztő hírek melyek azt jelentették vagyis már igaz már tudta mindenki mert Thessalonicánál egy nagy Brutus család által irányítót sereg áll mely nem tudni mire készül. Doros ott volt és most is hidegvérrel osztogatta a parancsokat. Doros egy erős sereggel kivonul de nem érzi magát elég erősnek ahhoz hogy megvívja a harcot így szinte minden embert elhív Bylazora a macedón főváros ostromától és velük egyűt akarja majd megtámadni az ellenséget, A messziről érkezet katonák kimerültek így nem tudott támadni így várta mit lép erre majd az ellenség. De más hírek is érkeztek a távolból. Galliát megtámadták a juliusok állttal irányítót romai csapatok. Galliába már több görög diplomata is elindult a király parancsára hogy próbáljanak szövetséget kötni eme durva néppel mert sokkal több esély lenne arra hogy együttes erővel legyűrhesse a gall, görög sereg az összes romai családot. De mostanra elkészült az a faltörő kos mellyel Byzantium kapuját beakarták törni a görög seregek. Minimális túlerő segítette a görög sereget, melyet jól használtak ki. A görög ilyászok a kaput védeni akaró lázadó hoplita csapatot megszórják amire ők visszább vonják magukat a város épületei közé. Amint betört a kapu azonnal gyorsan benyomulnak a lassacskán mozgó görög hopliták akik, bent fel is veszik a védelmi állásokat, mert számítanak egy lázadói kétségbe este rohamra mellyel majd megpróbálják majd kiszorítani őket. A támadás meg is érkezik de túlságosan is gyorsak voltak és fent akadnak a lándzsákon(alsó kép) melyekkel a görögök védekeznek némi harc után elfutnak a főtérre és ott veszik fel utolsó védelmi állásukat. A hopliták mögött lévő ilyászok pont előre nyomulnak és szorgosan lövik a lázadókat kik tűrik a lövéseket de hullnak a pontos lövések alatt. A görög vezér elérkezetnek látja az időt a rohamra és elinditja a végső rohamot. A lázadok becsülettel verekedtek de meghaltak az utolsó szálig. Fényes gyözelmet arattak a görög seregek. A település csak megszállták mert fontos lesz még a város. Kincstárban: 1029 Dn.

259 nyár: 9052 Dn. Egy némileg erős pontuszi flotta jelent meg a nem rég elfoglalt Byzantium városánál mely valószínű, hogy a kis görög hajórajokat akarja semlegesíteni, mert a nagy flotta a romai hajók ellen mentek. Gallia, mint a görögök minden romai család ellen vívta már harcát így még több szüksége lehet majd egy erős szövetségesre. A szelekudiai birodalom távoli részére küldőt diplomata egy Egyiptommal való kereskedelmi egyezményt kötőt és a térképeket is eladta 3500 Dn-ért mely segítette a kincstárt. Újra ilyesztő hirek jelentek meg a pontuszi seregekről melyben az állt hogy pontuszt minden emberét egy seregbe tömörítette, és azzal készül végső mindent eldöntő rohamra indulni a görög városok ellen, de sokan tudták és a király is, hogy a hír némileg sántít mert ha minden erejét össze szedné akkor nem túl sok embere maradna védeni ott hagyott városaikat. De vezérünk meg akart arról győzni embereit hogy valószínű csak egy kisseb sereg közeledik így egy jó kémet küldőt ki. De sajnos igaz volt a hír mer télleg nagy sereg volt a pontusziak kezébe, akik még a hátártól messze álltak. De ezek a hírek sem sokat segítettek Dorosnak aki még mindig ott állt a brutus sereg mellet mely nagy volt. De tudta hogy támadni kell és bízni a hoplitákban akik, még sohasem hagyták cserben. A Brutus seregek vezére Aulus volt. Minimális túlerőben voltak a romaiak de akkor is kellet volna a túlerő. Az ellenség a hegytetőre húzódót és valószínű védekező harcot fog használni.(Bal kép) Doros nem eset kétségbe szépen lassan felvonultatta seregét. A ball szárnyra két lovas csapatot állítót akiknek a bekerítés lesz a céljuk. A derék hadat a gyalogság képviselte akinek majd meg kellesz vívniuk a Hastai csapatokkal.. A jobb szárnyat egy lovas csapat alkotta melynek csak annyi szerepe volt hogy majd megalítsa az eleség rohamát ha bekerítésre kerülne a sor. Maga a vezér meg a gyalogság mögött állt, ha véletlenül majd valahol baj történne közbe tudjon avatkozni. A romaiak is szinte ugyan így alították fel csapataikat csak kissé jobban szét tudták húzni a soraikat mert több emberrel rendelkeztek, főleg a jobb szárnyukat nyújtották el hogy majd feltudják karolni a mi szárnyainkat. De a szép görög felvonulás mely már majd nem teljesen késsz volt egyik romai hadvezér kirontót és megtámadta az alakulóban lévő ball szárnyat mely hősiesen állta a rohamot. Doros készen állt arra hogy elinduljon a segítségükre de ők maguk vissza verték majd üldözőbe vették a vakmerő lovasságot. A romaiakkat nem ráztam meg annyira az első kudarc, tudták ha tartják a vonalaikat, akkor nyernek. Deeközben a jobb szárny lovasságát is megtámadták de ez az oldal is nyert de sajna az ellenség lovasság a hastai csapatok mögé vonult vissza és a vakmerő görög lovasság bele rohant a az ellenbe akik egy két pillanat alatt bekerítették őket és vágták a görögöket. Doros tudta, hogyha most elindítja a támadás azzal túl sok embert vesztene és nem lenne biztos a győzelem így hagyta hagy hulljanak emberei. Akik közül sokan el tudtak menekülni, de kis futás után visszatértek a jobb szárnyra. A görög ilyászok csak szórták az áldást de a romaiakt állták sőt támadásba lendültek a görögök ellen. Doros ezt várta, mert nem akarta megtámadni a romaiakt azt akarta hogy inkább ők rohanjanak neki a lándzsáiknak. De a romaiak egy két lépesre a görögöktől megálltak és eldobták dárdáikat melyek némileg szedtek áldozatot a görögök közt. Doros kiadta a parancsot mindenki támadás először a derék had ball oldala érte el a romaiakt a jobb oldal kissé sétál de meg találták a romaiakkat. Az romai vezér kihúzódik a ball szárnnyal szembe de nem rohamoznak így a görög lovasság megpróbálja a rohamot de oly bátran harcol a romai vezér hogy egy romai csapat meg is fut de az eleség sem bírta a nyomást így ők is menekülésre fogják. Ekkor már rég folyik a harc a derék hadban de kiegyenlítet senki sem enged a másiknak. De Doros parancsot ad egy hoplita csapatnak hogy induljon el a ball szárny felé hogy hátába kerülhessen a romaiaknak, de ekkor észrevehető hogy a romaiak is ezzel próbálkoznak. De későn indultak így a görögök oldalba kapják a derék hadat mely elfut némi harc után a maradék csapatok mögé kerül (jobb kép),és két oldalról vágják a romaiakkat. Akiknek nem kellet több és vissza vonultak, de a vissza vonulás végül menekülésbe torkollót mert az üldöző görög lovasság megöli a vezért és így teljes káosz alakul ki. Végül is nagy mészárlás alakult ki. Nagy harc volt de sok dicsőséget hozott eme nap harca a görög népnek. 238 ember halt meg de 675 öltek le csapataink. Kincstárban: 6032 Dn
259 Tél: 13743 Dn. A Macedón fővárost védő csapatok inkább kitörtek, mint hogy éhen haljanak. Összesen egy csapat hoplita ostromolta már a várat mert nagy része el lett hozva a nagy harchoz a romaiak ellen. A macedónok 3 szórós túlerőben voltak így vissza vonultak a görögök. Pontusz serege nem támadta meg még a görög államokat inkább kicsit várt. A brutus családnak vízen nagy erősítés érkezet, mely nagy fenyegetést jelentet. A király kigondolta hogy ha van egy nagy flottánk akkor azt miért nem használjuk így a görög flotta legjava elindult a romai partok felé. A flotta a közelben volt és a partok mellet ott horgonyzott a brutus család flottája is. A görögök biztosak lehettek a győzelmükben. 721 görög hajó állt fel 561 romai hajó ellen. Fényes győzelmet aratunk. A brutus család hajói, amik tudtak, elmenekültek. De a sripió és Karthágó család békét kötött egymással és ez meglepte királyunkat mert eddig arra lehetet a legjobban számítani hogy míg egymással harcolnak addig se minket támadnak. De volt egy bölcs ember a családban Dionysios, aki meglátta, hogy Messanát a Sziciliai romai várost nem túl sok ember védi így válogatót embereivel ostrom alá védte. A város felmentésére visszaérkezet egy nagy romai sereg melyhez még csatlakoztak a várt védő csapatok. Az ellenség kétszeres túlerőben volt, vissza is lehetet, volna vonulni de Dionysios felvette a harcot. A vezér minél távolabb foglalta el az állását hogy minél kevesebbet keljen majd vissza felé vonulni. A felállás nagyon egyszerű volt. 4 hoplita alkotta a derék hadat mögöttük voltak az ilyászok és dárdás lövészek, a vezér kihúzódót a balszárnyra és a jobb szárnyat egy páncélozott hoplita csapat alkotta. Az ellenség lassan nyomult elöre, az ilyászok lőtték őket, de nem hatásosan. Az ellenség megpróbálja ballról oldalba támadni a görögöket de a vezér hősisesn rá veti magát az ellenségre és hosszú harc árán megalítja őket. A nagy harcban közben az ellenség vezére egy görög lándzsára kerül melyen halálát is leli. A romaiak eddig is rendesen hullottak de most megtört a lelkük. A vezér utánuk veti magát és vágja a gaz romaiakkat. Az ellenség tartalékának vezetője átveszi a sereg indítását és felveszi a harcot. A vezér eközben elindult oldalra a velitesek után, akik hullottak a jó vágások alatt. A hopliták is üldözték őket de sajnos a túlerő miatt megálltak és védekeztek. Az egyik hoplita csapatot bekerítették és két csapat indult a segítségére, de távol voltak. A vezér gyorsan oda ért és kivágta hüséges katonáit. Az ellenség maradék lelki ereje is elment és totálismenekülés pontakózót ki. A nagy harc volt és dicsőt tett mellyel Dionysios beírta magát a görög történelembe. 944 romai maradt a harcteren a görögök 92 emberével szembe. A vezér kíséretével 565 embert vágott le. Messana városa görög lett mellyel kiszorultak a romaiak a szigetről. A kincstárban. 4584 Dn.

258 nyár: 13956 Dn. A görög flotta megsémisítette a brutus család nagy flottáját így vissza hívták a hajókat hogy kijavítsák őket. A hős Dionysios vissza megy Syracuse városába ahol nagy lázadások vannak készülöben.A romai családok flottájukat elkezdték gyarapítani de még így se jelentettek problémát a görög hajóknak melyekhez a kikötőkből még több hajó csatlakozott. A pontuszi frakció is nagy sereget állítót mellyel valószínű a görög Pergamum felé tartanak. A város védelmének érdekében el is kezdődik egy két csapat átszálitása a városba. A karthágói család már nem volt olyan erős mint régen így seregük csak lassan gyülekezet a városon kívül. A sok rómaiakkal vívót harc után Doros arra szánta rá magát hogy a brutus család egyik fontos városát Apoloniát elfoglalja a rómaiaktól mert így kevesebb veszéllyel kell számolni. Minimális sereggel indult el de minden közelben lévő görög várost felszolitot hogy adjanak még katonát neki mellyel elüldözheti a gaz rómaiakat. A kincstárban maradt. 7665 Dn.

Jó taktika!

megvan a 100-as magyarítás nagy nehezen..jeee..elkezdem 5-ére a game-et

Hát látod nem én voltam a görögökkel mert a gép nem rohanja le a macedonokat hanem hadja hogy megtámadja őket és majd amikor mindent felálit a macedónok ellen akkor a brutus család szépen megtám,ad és közpen sripió és karthágó is elkezd bas*ogatni és szépen lassan egyfogy a pénzed és a reményed. És vesztesz.
Hát a képek eléggé furcsák mert a juli család nagyon furcsán helyezkedik el rajta.

Kiszálok a vitából csáá!

Képzel hogy a legg nehezeb fokra álitottam és ki irtottam a görögöket.
És azért egyiptom mert erös a hadseregük!

Nézd végig, és válasz!

http://downloads.3dgames.com.ar/?Id=1501

képek:

http://next.videogame.it/html/foto.php?tabella=articoli&id=4623&i=0

Hajrá!

Miért nem jók a görögök?
Bedig van egy kökemény gyalogságuk, A lóvassáőguk is megálja a helyét vagyis támogatni tudja a gyalogságot és pénzuk is van elég ha jól gazdálkotsz.
Egyiptom is jó de én csak görögökkel nyomom manapság de emlékzek arra hogy a gyalogságommal sok gondom volt, és a vezéremim szekereivel.
DE akkor is a görög hoplitákat elég nehéz legyürni, de hiába hogy mögéjük kerülsz és könnyen legyözöd őket ha profin nyomod akkor tudod hogy a gép védi a hátát is és ez nem jőn be, és a görög lovasság is tud verekedni ha bedig szorul a hurok akkor szépen bemennek a gyalogság mögé és támogatják őket.
De miért ép egyiptom?

Szerintem egyipton!

Hiába eről ködsz a görögök rossz katonák!

Az biztos hogy a s.p.o.r a legg erőseb!

Miért szerinted kik a legjobb nép?
Mert ezen lehet vitázni.

Nem is igaz a görögök kemény legények, csak hamar lekell támadni a macedonokat mert lovasság terén télleg lesőprik a görögöket.
Ja az írás ösz-visz 3 óra.
Már kész 3 év de javitgatom meg kicsit átalakitom a szöveget.

Ui: a görögöknek is jó a lovassága.(az elején)

Hát, ha valaki jó lovasságot szeretne akkor igazad van.

Mindenkinek csak azt tudom javasolni hogy a görögökel ne legyen.
Mert a legg rosszab harcosok!

Hány napig tartott?

Üdv!

A honlapra feltettem egy 221 címszóból álló ókori Kicsda? Micsoda? adatbázist, amit folyamatosan fejleszteni akarok

Fasza írás.

Én is frissítettem a honlapot. Feltettem Róma város történelmi kronológiáját, meg azt a kicsit, ami az 5. fejezetből már megvan.

Ma este kedvem lett kicsit romázni a game elromlot,pontosabban a menüm meghalt de betudok lépni a játékba és épp betöltötte a görögöket és így elkeztem tovább jegyzetelni és késsz lett egy ujjab adag.
Egyszer már feltettem az első részét amit a 54 oldalon a 2665 hozástolásnál találhatok. A másodikra meg 64 oldalon a 3034 hozászolás.
itt a harmadik vagyis a második befejezése.
263 Tél: 12788 Dn. Syracuse ismét romai ostrom alá került. Nem akarták feladni ama tervüket hogy megszerzik a várost de bátor görög katonák mindhalálig védik, és nem is tehetnek mást mert nincs hova vissza vonulni és ezzel is több száz romait küldhetnek a másvilágra. Galia lett a legnagyobb frakció és ez komolyan megrázta a népet. Halicarnassust a kis-Ázsia lázadó várost ostrom alá veszi egy hü görög hadvezér kiérti a dolgát. Antikonosz ki Neszter botolta aki csunyán elárulta királyát megrohanta Larissa városát.1800 emberel 150 ellen csak fél évet várt az ostrommal de így is 3 faltörö kos állt késszen az elöre törésre (bal felső kép). Cleon tábornok is segitet az ostromban de rossz helyen állitotta fel csapatait és nem volt kos amivel utat törhetet volna magának így várta hogy Antigonosz betörjön és segíthetsen neki. A kosok meg is hozzák eredményüket, a kaput és 2 rést nyitnak a betámadáshoz. A macedonoknak csak 3 lovas csapatuk van így a vezérük a főtéren és a másik két csapat nem messze tőle várakozik a roham elindítására. A gyalogság nagy nehezen de elkezd beszivárogni a réseken, de ekkor a macedón lovasság rá ront a még felkészületlen görögökre akik majd nem menekülésre fogják (jobb felső kép), de Cleon és Antigonosz támadása a görög fél oldalára dönti a helyzetet. A macedón csapatok vissza vonulnak így nem sokat vesztenek de sokat vágtak le hü görög katonákból. Antigonosz csapatait elkezdi felsorakoztatni a támadáshoz de eközben Cleon és testőrsége rá támad a macedón vezérre aki ezt várta(bal alsó kép). A macedón lovasok, megöli Cleon aki utolsó két katonája védet de nem futottak meg hanem inkább meg haltak hős vezérükkel. Antigonosz látva barátja halálát nem vár a bekerítéssel ő is neki ront a macedónoknak Cleon támadása annyira össze zavarta az ellent, hogy azok elsőre nem is tudták hogy mit tegyenek. A görög falanx és Antigonosz testőrei egyre hátrébb szorították a macedónokat akiket hős vezérük még egy végső támadásra küldőt(alsó jobb kép). A roham megfutamította azt a csapatot akik távol tartották a vezér megcsappant csapatát a macedón dűtől. Sokáig tartó véres csatában végül is a túlerő és bekerítés fegyverével a görög sereg nyert Antigonosz vezetésével akinek a csata végére egy testőre sem maradt életben. A macedónok tisszteséggel harcoltak és abban is haltak meg. A város végül is csak meg lett szállva. Dionysios, Siracuse kormányzója kirohan a Sripió-gyülekező csapatai ellen, mert a távolból újabb csapatok érkeztek erősítésként az ellenek. A görögök felkészültek a rohamra és kinyitották a kaput. A romai csapatok azonnal el is indultak ellenük. Oly gyorsan értek csapatainkhoz hogy azok nem tudtak kellően elhelyezkedni hogy legyen elég mozgás tér(bal kép). Teljes bekerítés fenyegette a görögöket, de a vezér szavai arra ösztönözték a sereget hogy tartsanak ki míg lehet. A nagy nyomás enyhülésére a vezér maga rontott rá az ellenre és erre azonnal ki tudtak törni a gyűrűből és a gyáva romai csapatok meg is futottak de egy hastai csapat megpróbálta megalítani a győzedelmes görögöket kik hősies küzdelemben leverték a romaiakkat. A hastai csapat némi harc után megfutott. Hosszas üldözés után 203 ember elvesztése 542 ember megölésével. Kincstárban: 5042 Dn.
262 nyár: 9364 Dn. A görögök újra örülhettek, mert a világ legnagyobb frakciója lett. A romai csapatok a Syracuse alatt elszenvedet vereség következményekében visszavonultak a városaikba és elkezdtek készülődni a következő támadáshoz. A macedónok érőjüket felülmúlva egy világrengető sereget szedtek össze, amellyel a macedón dicsőséget akarták visszaszerezni. Sok-sok lovas volt a seregükben így a főleg gyalogságból álló sereg nem volt teljes előnyben, sőt hátrányban volt a lovasokkal szemben. Nem költekezte túl magát a királyunk, de így is maradt 7074 Dn.
262 tél: 8426 Dn. Kis-Ázsiában lévő a görög Pergamum városát egy pontuszi sereg készülte megtámadni amely nem erős de a várból a sereg nagyobb része elvonult Halicanssusa várának ostromára és így csak egy két csapat maradt a várban. A görög birodalom nem tűrhette el hogy egy tőle gyengébb állam foglalja el városát, így minden szabad csapat elindult a város megerősítésére. Halicanssuse ostroma el is kezdődőt (bal kép), hogy minél hamarabb vissza lehessen vonulni a kiinduló városba amelyet meg akarják támadni. Az istenek segítségével neki indulva csak fafalakon kellet át verekedni magukat a görögöknek. Három kos segítségével hamar rés is nyílt a falakon. A kapunál csak egy csapat lázadó hoplita csapat állta a sarat egy ideig amely az első komolyabb támadás után megfutottak. A főtérre szépen lassan minden csapat elindul lassan de óvatosan. A lázadók közel négyszázas erősítést kaptak a lázadok amelyek gyors rohamba indultak el a főtér felé. A főtértől nem messze egy-egy hoplita csapat próbálta megalítani a győzelem ittas csapatokat. Az áttörés nem volt sikeres így a maga a vezérnek is bekellet avatkozni a csatározásba. A maradék lázadó csapat a főtérre vonult és kellet őket szétvernie a görögöknek. Ezek után a főtérre nyíló két utcán támadás indult a tartalék csapatok utolsó kapaszkodása a győzelemhez. A vezérnek mind két részen részt kellet venni a támadásban, hogy a lázadok maradék lelkesedése is elmenjen. A maradék lázadó csapatokat a vezér engedte, hogy katonái levadásszák.(jobb kép) A várost csak megszállták a katonák. Eközben egy kisebb macedón csapat indult a görögök ellen. Nem messze tőlük egy görög diplomata volt aki meg is próbálta a megvesztegetést, ami sikerrel is jár. Doros kapitány egy főleg gyalogosokból álló csapat indult a macedón főváros ellen a melyben hiába volt nagy sereg akkor is ellehet őket verni csellel. A nagy macedón sereg felszállt a hajóira melyeket eddig még nem használt ellenség ellen. Doros megpróbálja még kihajózás ellőt megtámadni. Az egyesítet görög hajóraj elindult azért ha nem sikerülne a hajók megtámadása. Némi költekezés után és újoncok képzése után is maradt a kincstárban: 2979 Dn.
261 nyár: 5346 Dn. A család bővült egy gyermekkel és egy új eszmékkel áldott hadvezérrel: Eugéniusal. Doros megrohanta a hajókat de azok nem vették fel a harcot. Az egyesítet hajóraj szépen megközelítette a macedón hajókat. Görög hajók készen álltak arra, hogy megvívja azt a harcot melyben eldől hogy a macedónok tudnak-e lazítani azon a hurkon melybe a fejüket tették akkor amikor felvették a harcot a dicsőséges görög sereggel. 581 pompás görög hajó állt 561 macedón hajóval szembe. A görög hajók voltak az akkori világ legjobb hajói és ezekhez a hajókon még jó kapitányok is. A csata elkezdődőt. Hosszú veres harcban a görög hajók győzedelmeskedtek. a macedónok ezzel a harccal teljesen megszűntek nagyhatalom lenni mellyel eddig még némileg fedni tudták a valóságot mely az volt, hogy a görög államnak be kell hódolniuk. Ennek végső jele akkor mutatkozod amikor Doros megtámadta a macedón fővárostól nem messze lévő sereget mely inkább vissza vonul a álltaluk biztonságosnak hit fővárosba melyet még egy nagy macedón sereg védet mely minden harc nemben megállta a helyét. A közelben lévő kém benyomult a városba és ezzel a város azonnal megrohamozhatóvá vált nyitót kapuik állttal. Kétszeres túlerőben lévő görög sereg főleg csak gyalogos csapatokkal volt tele mely kedvezet a mostani harchoz. Antigonosz védte a várost, de szerencsére nem az áruló mert ő már halott, hanem egy macedón hős aki a királya volt ebben az időben a macedónoknak kik bíztak abban hogy hősük majd megvédi őket. A harcra felkészült. A túlerő nem volt biztos így mindenre oda kellet figyelnie Doros vezérnek, hogy méltó lehessen eddigi hírnevéhez. A nyitót kaput két macedón falanx védte, hogy nehogy túl könnyű legyen a betörés. A csapataink szerencsére gyorsan bejutottak és abrittoták a macedónokat (bal kép), akik bátran harcoltak de végül megfutottak. Három újabb falanxot küldöd be Doros és maga is bement, hogy biztassa seregét. Az alakuló görög csapatokat ekkor maga a vezér támadta meg ki oly nagy lendülettel érkezet, hogy majd nem megfutottak de Doros is bekapcsolódót a harcba és így kiegyenlítet harc alakult ki melyet végül is még két görög hoplita bevetése tudta csak javunkra dönteni a mérleget. Az ellenség vezére teljesen körül lett véve igaz meghalt de katonái mindhalálig harcoltak. De sajna nem sokáig örülhetünk a vezér halálának, mert két pihen macedón lándzsa erdő vonult fáradt görög katonák ellen kik a haláléra készültek. De ekkor Doros mutatva katonai zsenialitását és visszább vonult de úgy, hogy az ellen elvonult a kapu mellet mely ellőt még több pihent görög csapat pihent és várd arra hogy behívják őket. Doros behívta a kint lévőket a macedónok mögé és azok így egérfogóba kerültek. Jól harcoltak de meghaltak. A görög győzelem már közel volt, de sohasem tudni mit csinál végső kétségbeesésében az ellenség. A macedónok még ilyászaikkal zavarták a görög felvonulást, de azok csak meneteltek és zavarták maguk ellöt a macedónokat(jobb kép). Doros terve egyszerű volt: két oldalról rátámadni és magadásra kényszeríteni az ellent. Baloldalról előre nyomuló görögök ellen bevettették utolsó kártyájukat, amely két pihent lovas csapat volt. A lovasságot hátulról próbálta megrohanni a tartalékkal de azt védte a maradék macedón hoplita csapat mely hősiesen, védte az utolsó emberig, de végül ők is elfogytak. A macedónok teljesen megsemmisültek az utolsó szálig gyilkolták őket a mámorban úszó görög katonák. A várost megszállták. Kincstárban: 1226 Dn.
261 tél: 7399 Dn. Hosszas béka után egy hü barát átállt az ellenségek közé. Pontusz királya úgy döntöd hogy felbontja kereskedelmi egyezményt sőt megtámadja a görög államokat. Igaz érhető volt hogy megfogja támadni a várost mert alig maradt ott helyőrség mert nagy része elment segíteni a lázadó város elfoglalásához. Hát pontusz nem mondható olyan államnak mely oly nagy sereggel rendelkezik, de mindig felvette a harcot azzal, akitől területet, pénz vagy egyéb dolgot szerezhetett. A macedón flotta maradványi még megpróbálta az egyesülést egy-két macedon hajoval, melyel még lenne esélye a harcra, de a Görög flotta lecsapot. A gyözelem nem volt kétséges. A macedón flotta szinte megsemmisült, csak egy két hajó maradt. A macedón főváros elfoglalása után jöhetett Byzatium elfoglalása, mely szabályozhatja a fekete tengerbe való be és kilépést. A város nem volt rendes védelemmel ellátva így könnyü volt a bevétele. A kiküldöd kémek melyek a brutus család felmérésére lettek, jelentették hogy a Brutus család nagy haderővel rendelkezik mely arra készül hogy támadást mérjen görög városok ellen. Pergamumnál kitör a görög sereg melynek még segítsége is akad. A pontusziak egy dombon foglalták el állásaikat. A görög vezér várja az erősítést, de azok messze, így elindul, hogy addig is támadásra kényszerítse az ellenségét. Az elcsatározok próbálnak lőni de a pontuszi dárdák jobban szednek. Több sem kellet a pontusziaknak és elindultak, lefelé de velük szemben két hoplita és két milicista állt. A lovasság elsöpörte az egyik milicista görög csapatot, de legalább nem tudtak újabb hirtelen rohamra indulni. A maradék görög előcsatározót elkezdte üldözni a pontuszi lovasság mely nem nagyon tudott nagyon lecsapni. A tartalék szerencsés bevetésével sikerült megfutamítani egy csapat lándzsást kik menekültek és ezzel védtelenül hagyták a jobb szárnyat melyet a összes tartalék együttes rohamával sikerült teljesen megfutamítani a sereget. Az egész pontuszi sereg menekül. A görögöknek hagyták a mészárlást, de így is csak a szerencsén múlt a harc és a görög kitartáson. A harcból kitünt egy harcos ki eme sereget vezete és őt a király családjába fogadta. Év végére maradt 4232 Dn
Na remélem elnyerem az izlést

Ave!

Frissült a krónika. Részletek a hírek menüben.

www.julius-kronika.atw.hu

Az jó lenne ha a te stílusodat is eltalálnák!
Mondjuk egy hun krónika tele a felvett csatákkal!Váááááááá!