No. Tegnapelőtt este csináltam vagy tucatnyi tanulmány-csatát a következő felállással:

54 szkíta nemesi lovasíjász
vs
minden kultúra legerősebb lándzsás egysége.
A nehézségi szint a legkeményebb volt, a terep füves síkság, az időjárás meleg, nyári reggel. Fegyverzeti és morál-beállítások mindkét félnél az alapértékeken maradtak.

Csak annyit mondhatok, hogy MINDEN ütközetet emberveszteség nélkül nyerték a szkíták és nagyon pici, nagyon véres piros cafatkákra szedték az utolsó emberig a menekülőket.

Urban cohors, praetorianus cohors, első légionárius cohors, spártai hoplita, ezüst pajzsos phalangitész, fáraó őrsége - mind bakfittyek valának! Csak jó manőverezés kérdése az egész: a lovak körbe-körbe vágtáztak (szigorúan a lándzsások pajzs nélküli, jobb oldala felé kanyarodva!), szórták az áldást. Azután sem rohamoztak egyből a megmaradt 10-15 lándzsába-kardba - mikor mibe -, hanem riogatták a megmaradtakat színlelt lerohanásokkal, amíg azok be nem pánikoltak. Kivétel nélkül minden egység megfutamodott előlük, iszonyatos veszteségek elszenvedése után.

tehát a szittya virtusnak párja nincsen, ezt leszögezhetjük.

Sziasztok!

Vadiúj, eredeti, kézikönyves Rome:Total War eladó. Ma vettem meg a PCDome-tól, de nem tetszik a játék. Szóval ha valakit érdekel, akkor írjon mennyit ad érte és küldöm.

Áhh végre sikerült megcsinálni.
Problem az volt hogy nálam nem itt található egy a txt és meg kellet keresni.
De mükszik így el is keztem a pontusziakkal a legnehezebben. Kiváncsi vagyok hogy írtanak ki mert a gyalogság szánalomra méltó és a gazdaság is szerény így bruta egy harc lessz. de méltó híremhez.

mi van? Mi az a d2? Én IG2-ztem, meg Hitman 2-ztem, de pl. Thiefből már csak 3-aztam...

Mi az a d2??? R2D2... nem, az megint más...

Igazad van, de ha klasszikustól idéz az ember, akkor teljesen, vagy sehogy

fuu sry h flood de manta! nem te d2-ztel?

Elmondom, mi lenne:

Tehát, rohamozik szittya lovas íjász, 54 db
53
52
51
50
49
48
47
46
45
44
43
42
41
40
39
38
37
36
35
34
33
32
31
30
29
28
27
26
25
24
23
22
21
20
19
18
17
16
15
14
13
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1

Clear Defeat

KÖSZIIIII !!!!

Annyival egészíteném ki, hogy hodito..-nak már nem keéé elkezdenie egy új kampányt, hisz épp benne van egyben. Csak a 3. lépéstől kezdve kell követnie a leírást.

Még egyszer köszi!

jó jó de eljátszani a gondolattal hogy mi lenne. Gondoltam hogy azért nem futnátok bele a görög lándzsákba de eléggé szépen írtanák őket a görögök akkor.
Áhh kössz én is emlékeztem rá hogy van valami írkálos dolog de ugy emlékeztem van valami pach amivel nem kell írkálni csak telepiteni kell.
Kössz

Na, itt van a minden népet játszahtóvá tevő varázsolás:

Először is, a fájl elérési útvonala:

Rome - Total War / Data / worldmaps / campaign / imperial_campaign / descr_strat.txt

Tehát ezt a filet a Start menü "jegyzettömb"-jével meg tudod nyitni és egyszerűen átszerkeszteni, mint egy szöveget. Arra figyelj, hogy az eredeti változatról legyen egy mentésed! Tehát így kell kinéznie a művelet után:


; Custom campaign script generated by Romans Campaign Map Editor

campaign imperial_campaign
playable
romans_julii
romans_brutii
romans_scipii
egypt
seleucid
carthage
parthia
gauls
germans
greek_cities
romans_senate
macedon
pontus
armenia
dacia
scythia
spain
thrace
numidia
britons
end
unlockable

end
nonplayable

slave
end

Manta GT írta
1) Kezdj el egy kámpányt!
2) Mentsd el, majd lépj ki a programból!
3) Lépj be a következő könyvtárba:
Rome - Total War -> Data -> worldmaps -> campaign -> imperial_campaign
4) Keresd meg a következő fájlt:
descr_strat.txt
5) Írd át a fájl tartalmának a "playable", "nonplayable" részét az itt következőknek megfelelően:
playable
romans_julii
romans_brutii
romans_scipii
egypt
seleucid
carthage
parthia
gauls
germans
greek_cities
romans_senate
macedon
pontus
armenia
dacia
scythia
spain
thrace
numidia
britons
end
unlockable

end
nonplayable

slave
end

6) Indíts egy újabb kámpányt és látni fogod, hogy a választható népek címerei jelentősen megszaporodtak!

7) Jó szórakozást kívánok - Bucca nevében! Ő az ötletgazda ugyanis.

Áh, dehogy! Át kell írni csak egy fájlban valamit... No, várj egy picit, rögtön utánanézek!

Nem mennének szembe. Előbb kantábriai körben szórnák a nyilaikat, amik azért elég nagy pusztítást okoznak, ha jobbfelől kapják el a falanxot... Utána pedig háromszor is körülnyargalnák a görögöket, mire azok megfordulnának, hogy ne a hátukba kapják a rohamot. Csak ügyesnek, gyorsnak és összeszedettnek kell lenni és nagyon csúnya vereséget lehet mérni hoplitákra szittya nemesi íjászcsapattal. Tudom, nem egyszer sikerült már. Még a fürgébb és nagyobb pajzsú rómaiak is tehetetlenek ellenük, ha jól használják őket (mármint a pacikat).

De nem mennek szembe velük, a hátad fedezzed rendesen, különben csak forgolódsz, mint vizsga elött a nagydiák...

Látom egyre jár az eszünk!!!

Én is futamitottam már meg görögöket de azok ellen a brutus család csapatai áltak fel akiknek az oldalán elég sok hoplita volt mint zsoldos.
JA ahoz hogy minden néppel legyek ahoz fel kell tenni azt a modot? vagy pach-et?

ugy látom akkor jok a szkiták támadásban de gyorsan elkel velük foglalni egy két gazdag területet, hogy legyen mani fizetni. Igaz már a medieval-om se jó( a gépem nem szereti a total war játákokat, mert a shogunt se szereti)
De a szkita lovasság ellen ha felálna egy csapat hoplita azok elverekednének velük ha szembe jönnének velük.

A szkítáknak szekereik nincsenek, viszont olyan válogatott íjjászaik vannak, akik a játékban a legjobbak, beleértve a krétaiakat, és az egyiptomiakat is a lovas íjjászok, ha nincs könnyü lovasság (még azt is) szétszednek bármilyen hadsereget (beleértve a görögöt is). A gazdaság tényleg problem, várfalat már nem építhetnek, ezért a fejlettebb népeknél megvárom, amíg megépítik, akkor támadok, a falakra két csapat válogatott íjjász elég is, eddig ostromnál nem sokat hagytak a lovasságnak.
A diplomatákkal persze járom az ismert világot és boldognak, boldogtalannak kínálo a térképet megvételre, de sok csapatra nincsen szükség. Én is itt olvastam anno, hogy a szkítákkal igen nehéz, ezért kipróbáltam és nekem bejött.
Egyébként szerintem is minden nép jó, csak a jó egységeik elönyeit kell kihasználni.

Óh, én már láttam görögöt futni, néha teljes arcvonalat egy emberként bepánikolva... Igaz, hogy én voltam a velük szemben álló fél, tehát volt rá okuk, hogy összesz*ják magukat!

A hibajelenség, amit írtál, kb. olyan, mint az enyém: én sem tudok shot-okat készíteni már - igaz, nekem a szenátusi videókat sem játsza le. S hiába telepítem újra...

Na ezek a jó kis csaták amikor több szörös ellen vágunk le kevés veszteséggel. Hát romát néha elég nehéz bevenni ha csak ugy a falak ellen kell rohanni mert elég maszivak, de ez egy jó kis megoldás volt.
Én meg személy szerinz jobban szeretem a szépen lassan elöre vonulást mint a tervezetlen gyors rohamokat.
Jobb néha a biztonság mind a kétarcú harc. a görögök lassuak de alig lehet őket megfutva látni mert végsőgik harcolnak(általába vagyis inkább nálam). a kronikát lassan írogatom de már nem tudok képeket késziteni mert csak nagy feketeség maradt a képen. A menüm alig müködik(az egért nyoma ott marad amerre elhuzom) így most tehetem újra a gamet

Nincsenek szekereik. Viszont a nemesi lovasíjászaik szörnyen kellemetlen banda és a jól felfejlesztett baltásaik is csúnyán tudnak viselkedni, ha egy falanx, vagy manipulus hátába kerülhetnek! A lovasságuk annyira fürge, hogy gyakorlatilag teljesen szétzilálhatják az ellenséget. Rákényszeríthetnek egy macska-egér játékot, s miközben elmanővereznek az üldözők elől, ugyanolyan hatékonyan nyilaznak, mint támadásnál. Tehát még az üldözésük is gyengíti az ellenfelet.

Azután ott van az a jó tulajdonságuk, hogy amikor elfogyott a nyílvessző, közelharcba is vethetők, mivel jól páncélozottak és a fegyverzetük is alkalmassá teszi őket erre. No és a dübörgő lovasságot egyik gyalogság sem szereti túl közelről sokáig hallgatni.

No és a gyalogos íjászaik...! A válogatott íjászok messze felveszik a versenyt a krétaiakkal, vagy az íjász auxiliával, netán a fáraó íjászaival! Közben még a baltások fürgesége és harci dühe nyújt előnyöket... Szóval, nekem nagyon megfeleltek még akkor is, ha nincsenek lándzsásaik, meg dárdahajigálóik. Mondjuk, ezek fel is bérelhetők; már, ha van rá pénzed. Mert a szittyákkal játszani egy anyag csőd: se morálnövelő épületeik, se kereskedelmi épületeik nincsenek, ami egy marhaság szerintem.

Volt egy csatám Róma alatt, két - szeleukida zsoldba fogadott - egykori római családtaggal és két hoplita, meg 4 samnis zsoldossal.

Egy csatában megölték a szenátus vezérét és a velites-eit, majd megfutamították az erősítésként érkező sokkal nagyobb és ütőképesebb scipio-hadat. Még ugyanebben a körben megfuttattak egy még nagyobb és még fejlettebb scipio-hadat, pedig felére olvadt a létszámuk és a két vezér közül csak az egyik élt, 3 lovas kíséretében! S még mindig ugyanebben a körben jött egy Julius-sereg is, korai légiósokkal, lovassággal - s miután a felük ott veszett, nagy nehezen végre ők megtörték a szeleukida zsoldosok ellenállását és kb. 15 hoplitának, meg kb. 20 samnisnak sikerült csak elmenekülnie az embereim közül. Persze, kardocskákat kaptam a térképre, pont Róma keleti kapui mellé. De, ami fontosabb: Róma helyőrség nélkül maradt, mert a családfője elesett, a menekülő embereit pedig a lovasaim mind levágták már az első csatában!

S mivel volt egy 3., szintén felbérelt családtagom egy kis erődben (mely Róma falaink déli szomszédságában épült), ez a fickó a hozzá menekült 15 hoplitával és 20 samnissal behatolt a védtelen városba és ők, mindössze 50-55-en lemészároltak csaknem 10.000 lakost. Nehogy már fellázadjanak... Persze, így is naponta kellett játékokat rendezni, meg azonnal neki kellett látni a seregek képzésének ott helyben, mert Capua még a Scipio-ké volt, Croton és Tarentum a Brutus-oké, északon meg a Julius-ok terpeszkedtek. No, a mai napig szinte körönként próbálják visszafoglalni a kis köcsögök. Én meg játszva leamortizálom a seregeiket a falakon elhelyezett íjászokkal, meg a kirohanó lovassággal - ha már menekülőre fogják.

Szóval, a görög hopliták néha elképesztő dolgokra képesek, nincs rájuk panaszom. De az én vérmérsékletemnek túl lassúak. Szittya baltásaim, vagy derék légiósaim a fürgeségükkel sokkal közelebb férkőztek a szívemhez.

A viccnek mindig van értelme.

Télleg mi a jó a szkiták csapataiban?
Jók a szekerek? vagy mi mert eddig csak arrol olvastam hogy alig van gazdaságuk.

Én egy ilyen MOD-dal jáccok, de ez már annyira MOD, hogy Thief 3-nak hívják.

Bocs, ez hülye vicc volt!

A magyarositás tééleg jó lett. Igaz nálam még most is van egy két angol szöveg de azok nem nagyon érdekelnek.
Ja és a darálásról: vivtam már olyan harcot a görögöggel hogy 2x tulerő ellen mentünk és alig vesztettünk valamit az ellennek meg oda veszet szinte mindene.
Így a görögöggel föleg védekezni kell mert a pontusziak a romaiak (az elején) könnyen felörlödnek a közel harcban, de a lovasság oda tud tenni a görögögnek csak egy-két jól irányzot lovas csapás és nyert is az ellen de én általába ezt nem engedem.
Megfigyeltem hogy a macedon falaxnak nagyobb a lándzsája mint a görögögnek így erősebbek kicsit. Ha jól láttam, meg a macedon lovasság nagyon menő tud lenni a harcokban.

Mindennép jó csak a görögökkel tudni kell játszani mert nem támadni kell velük a harcmezön hanem védekezni.
Esetleg csak a macedonokat és a szelekuidaiakat kell kipusztitani melölük mert külömben azok kicsit feltábolják magukat és elverik a görögöket. Hála az égnek a kronikába eddig jól állnak, csak azért mert a macedonok szinte teljesen meghaltak a szele. meg az egyiptomiak verik így biztonságba vagyok csak majd az egyiptomiak lesznek nagy elenfelek, meg ha tulélig a parthusok azoknak az ilyászaik majd adnak rendesen nekem.
Én meg csak azért irok a görögögről mert általába nálam mindig ők haltak meg elöször és akartam velük bulizni egy jót amit megoszthatok másokkal, így lettek a görögög a kedvencek.
Igazat addva az elöttem szolonak minden nép jó csak harcolni tudni kell velük és magunk oldalára állitani a szerencsét.

Of course! Persze, hogy tisztelem, de vannak bizonyos tények!Egyébként tök mindegy, mivel bármelyik népet meglehet szopatni bármelyikkel.Ez nem nép függő, hanem hadvezér!+környezet!Azért azt elismerem, hogy a görögök kampánya az elején kicsit húzós (mármint legnehezebb fokozaton), de egy-két város elvesztése, még nem a világvége!Ha tudná ez a heppy vezér, hogy milyen élvezetet okoz 300 göröggel 1500 perzsát bedarálni!!!!Hmmm.....Az mennyei tud lenni!Amúgy nem tudtok olyan modot, amiben megjelenik az a bizonyos, testből szivárgó, piros folyadék????

tök jol megy a játék.már egyre több városom van.

Ismered a Rejtői életfilozófiát, amely a békés egymás mellett élés kulcsa? Így hangzik (Senki Alfonz szájából, Csülökre értelmezve):

"Tiszteljük barátaink agybaját!"

Egyébként én se szeretem a görögöket, bár most Szeleukosz fattyaival nyomulok. Nekik legalább van olyan lovasságuk, hogy a föld is megremeg a robajuktól - no és a fánik, meg a szittyított kordék!!!

Hali!Te mi a faszomságot becélsz a görögökről hadvezér kolléga???Ha nem tudnád, akkor elárulom neked, hogy ők az egyik legtáposabbak az egész játékban!!!Védekezésben elsőrangúak, gazdaságban is elég jók,
játszani meg tudni kell velük (tökmindegy milyen fokozaton, mivel a gép az csak gép).Sikerük kulcsa a harcmodoruk ráerőltetése az ellenre.Jöhet nekem akármilyen nyugati, északi, vagy keleti horda!Persze nem könnyű velük nyomulni, de ez bennük az élvezet!!!!!!Bocsi, hogy így lecáfoltalak, de hülyeséget becéltél!!!

Szerintem is - hacsak csődbe nem mennek! Voltak ilyen tapasztalataim sajna.

Pedig légiósokat reggeliztek, falanxokat ebédeltek, vacsorára pedig hadiszekerek szerepeltek náluk a menükártyán.

Köszönet a magyarításért Timur Lenknek, NisMasternak, Akárkinek,
Rumcájsznak, Galeniusnak, Vezsonak, Paladinnak, Ákynak, BoBbynak,
Ranlothnak, Byersnak, Mathesarnak (azthiszem, teljes a névsor),
hogy szegényes angol tudásomat, kissé jobban beszélt magyarra cserélhettem. Egyébként szerintem a szkíták legyQzhetetlenek!

Ilyen volt nekem is, ha még emlékszel rá.

Honlap frissítve. A krónika, fent van a 8 multi csata, amit Darenék adtak, Iginla 2 videójának linkje, meg az adatbázis 211-ről 250 címszavas lett. Szeretném kérni, hogy akik a multit letöltik, azok utána a vendégkönyvben mondjanak róla kritikát, mert Daren kíváncsi lenne rájuk.

Hát most volt egy kis dürohamom. Eltűnt az előző mentésem és most 4 évet vissza kellet mennem amit épp most írtam így most felteszem aztr amit most írtam.
Az első rész 2665 hozástolásnál találhatok. A másodikra meg a 3034 hozzászólás. A második befelezése 3141 hozzászólásnál.
260 Nyár: 5745 Dn. A görög család az istenek segítségével két gyermekkel növelte befolyását. De sajnos rossz hírek is voltak. A brutus család két hatalmas sereggel vonult be görög területekre, ahol ezzel a megszerzett területek biztonságát veszélyeztették. Pontussz újabb haderőt küld mellyel, szeretné hatalma alá vonni a görög várost, melyet már egyszer megostromolt de akkor súlyos vereséget szenvedet. A görög állam némileg megerősítette a védelmet, de nem volt teljesen megfelelő. Oly hírek érkeztek ekkor a messzi földről ami kedvező volt kissé: A gallok és a britek közt háború tőrt ki melynek csak annyi jót hozott a görög népnek hogy az erős gallokat végre némileg meggyengítik az ilyesítő brit harci szekerek. De ekkor más rossz hírek is voltak, de volt jó oldala is. Syracusét nagy sereg védte de a város már hozott hasznot, sőt már 1400 Dn-os költségben volt így a sereg csökkentése mellet döntőt a király. De a haderő elbocsátása nem volt ínyére a frakció vezetőjének így inkább egy támadás mellet, döntőt melyben a felesleges csapatokkal próbálnak egy előtámadást indítani melyben némileg gyengítik a sripió családot. Messana előtt már állt egy sripió állttal irányítót sereg mely még némi erősítésre várt, amivel rohamot indíthat a görög város ellen. Byzantium ostroma elkezdődik. A kincstárban: 2668 Dn.

260 tél: 3048 Dn. A Pergamum ostrom állá került végül is de a görögök inkább kitörtek, mint hogy bent üljenek. Túlerő nem volt szinte ugyanakkor haderők álltak egymással szembe. A kapun kivonult 3 hoplita és még 2 milicista akik a tartalékot alkották de őket az ellenség elcsatározói zavarták akik lelkesen dobálták dárdáikat. Az újónnal lett hadvezér is kivonul de, ő csak a távoli jobb szárnyról nézte a kibontakozó harcot mely következni fog. A görög hopliták megunták, hogy áldozati bárányt kell játszaniuk és szépen elindultak a pontuszi gyalogság felé és elöször a derék hadat érték el.(bal kép) A pontusziak állták a rohamot de ekkor Lycomedes elhatározta hogy megnyeri a harcot így embereivel rohamot intéz a pontuszi jobb szárny ellen, és azok némi harc után elfutottak. A vezér nem üldözi őket hanem maga és kísérete a derékhadi darálóba veti magát ahol, gyors pihent és jó katonái gyorsan megfutamítanak még két pontuszi egységet. A ball szárny már magától menekült mert vezérük is beavatkozot de ő ugy látta hogy nem nyerheti meg as csatát és gyáván elhagyta a harc helyét. A harc végül mészárlásba torkollott melyben szinte több pontuszi halt, meg mint a mennyi a harcban. Hiába a győzelem Pergamumnál a győzelem, ijesztő hírek melyek azt jelentették vagyis már igaz már tudta mindenki mert Thessalonicánál egy nagy Brutus család által irányítót sereg áll mely nem tudni mire készül. Doros ott volt és most is hidegvérrel osztogatta a parancsokat. Doros egy erős sereggel kivonul de nem érzi magát elég erősnek ahhoz hogy megvívja a harcot így szinte minden embert elhív Bylazora a macedón főváros ostromától és velük egyűt akarja majd megtámadni az ellenséget, A messziről érkezet katonák kimerültek így nem tudott támadni így várta mit lép erre majd az ellenség. De más hírek is érkeztek a távolból. Galliát megtámadták a juliusok állttal irányítót romai csapatok. Galliába már több görög diplomata is elindult a király parancsára hogy próbáljanak szövetséget kötni eme durva néppel mert sokkal több esély lenne arra hogy együttes erővel legyűrhesse a gall, görög sereg az összes romai családot. De mostanra elkészült az a faltörő kos mellyel Byzantium kapuját beakarták törni a görög seregek. Minimális túlerő segítette a görög sereget, melyet jól használtak ki. A görög ilyászok a kaput védeni akaró lázadó hoplita csapatot megszórják amire ők visszább vonják magukat a város épületei közé. Amint betört a kapu azonnal gyorsan benyomulnak a lassacskán mozgó görög hopliták akik, bent fel is veszik a védelmi állásokat, mert számítanak egy lázadói kétségbe este rohamra mellyel majd megpróbálják majd kiszorítani őket. A támadás meg is érkezik de túlságosan is gyorsak voltak és fent akadnak a lándzsákon(alsó kép) melyekkel a görögök védekeznek némi harc után elfutnak a főtérre és ott veszik fel utolsó védelmi állásukat. A hopliták mögött lévő ilyászok pont előre nyomulnak és szorgosan lövik a lázadókat kik tűrik a lövéseket de hullnak a pontos lövések alatt. A görög vezér elérkezetnek látja az időt a rohamra és elinditja a végső rohamot. A lázadok becsülettel verekedtek de meghaltak az utolsó szálig. Fényes gyözelmet arattak a görög seregek. A település csak megszállták mert fontos lesz még a város. Kincstárban: 1029 Dn.

259 nyár: 9052 Dn. Egy némileg erős pontuszi flotta jelent meg a nem rég elfoglalt Byzantium városánál mely valószínű, hogy a kis görög hajórajokat akarja semlegesíteni, mert a nagy flotta a romai hajók ellen mentek. Gallia, mint a görögök minden romai család ellen vívta már harcát így még több szüksége lehet majd egy erős szövetségesre. A szelekudiai birodalom távoli részére küldőt diplomata egy Egyiptommal való kereskedelmi egyezményt kötőt és a térképeket is eladta 3500 Dn-ért mely segítette a kincstárt. Újra ilyesztő hirek jelentek meg a pontuszi seregekről melyben az állt hogy pontuszt minden emberét egy seregbe tömörítette, és azzal készül végső mindent eldöntő rohamra indulni a görög városok ellen, de sokan tudták és a király is, hogy a hír némileg sántít mert ha minden erejét össze szedné akkor nem túl sok embere maradna védeni ott hagyott városaikat. De vezérünk meg akart arról győzni embereit hogy valószínű csak egy kisseb sereg közeledik így egy jó kémet küldőt ki. De sajnos igaz volt a hír mer télleg nagy sereg volt a pontusziak kezébe, akik még a hátártól messze álltak. De ezek a hírek sem sokat segítettek Dorosnak aki még mindig ott állt a brutus sereg mellet mely nagy volt. De tudta hogy támadni kell és bízni a hoplitákban akik, még sohasem hagyták cserben. A Brutus seregek vezére Aulus volt. Minimális túlerőben voltak a romaiak de akkor is kellet volna a túlerő. Az ellenség a hegytetőre húzódót és valószínű védekező harcot fog használni.(Bal kép) Doros nem eset kétségbe szépen lassan felvonultatta seregét. A ball szárnyra két lovas csapatot állítót akiknek a bekerítés lesz a céljuk. A derék hadat a gyalogság képviselte akinek majd meg kellesz vívniuk a Hastai csapatokkal.. A jobb szárnyat egy lovas csapat alkotta melynek csak annyi szerepe volt hogy majd megalítsa az eleség rohamát ha bekerítésre kerülne a sor. Maga a vezér meg a gyalogság mögött állt, ha véletlenül majd valahol baj történne közbe tudjon avatkozni. A romaiak is szinte ugyan így alították fel csapataikat csak kissé jobban szét tudták húzni a soraikat mert több emberrel rendelkeztek, főleg a jobb szárnyukat nyújtották el hogy majd feltudják karolni a mi szárnyainkat. De a szép görög felvonulás mely már majd nem teljesen késsz volt egyik romai hadvezér kirontót és megtámadta az alakulóban lévő ball szárnyat mely hősiesen állta a rohamot. Doros készen állt arra hogy elinduljon a segítségükre de ők maguk vissza verték majd üldözőbe vették a vakmerő lovasságot. A romaiakkat nem ráztam meg annyira az első kudarc, tudták ha tartják a vonalaikat, akkor nyernek. Deeközben a jobb szárny lovasságát is megtámadták de ez az oldal is nyert de sajna az ellenség lovasság a hastai csapatok mögé vonult vissza és a vakmerő görög lovasság bele rohant a az ellenbe akik egy két pillanat alatt bekerítették őket és vágták a görögöket. Doros tudta, hogyha most elindítja a támadás azzal túl sok embert vesztene és nem lenne biztos a győzelem így hagyta hagy hulljanak emberei. Akik közül sokan el tudtak menekülni, de kis futás után visszatértek a jobb szárnyra. A görög ilyászok csak szórták az áldást de a romaiakt állták sőt támadásba lendültek a görögök ellen. Doros ezt várta, mert nem akarta megtámadni a romaiakt azt akarta hogy inkább ők rohanjanak neki a lándzsáiknak. De a romaiak egy két lépesre a görögöktől megálltak és eldobták dárdáikat melyek némileg szedtek áldozatot a görögök közt. Doros kiadta a parancsot mindenki támadás először a derék had ball oldala érte el a romaiakt a jobb oldal kissé sétál de meg találták a romaiakkat. Az romai vezér kihúzódik a ball szárnnyal szembe de nem rohamoznak így a görög lovasság megpróbálja a rohamot de oly bátran harcol a romai vezér hogy egy romai csapat meg is fut de az eleség sem bírta a nyomást így ők is menekülésre fogják. Ekkor már rég folyik a harc a derék hadban de kiegyenlítet senki sem enged a másiknak. De Doros parancsot ad egy hoplita csapatnak hogy induljon el a ball szárny felé hogy hátába kerülhessen a romaiaknak, de ekkor észrevehető hogy a romaiak is ezzel próbálkoznak. De későn indultak így a görögök oldalba kapják a derék hadat mely elfut némi harc után a maradék csapatok mögé kerül (jobb kép),és két oldalról vágják a romaiakkat. Akiknek nem kellet több és vissza vonultak, de a vissza vonulás végül menekülésbe torkollót mert az üldöző görög lovasság megöli a vezért és így teljes káosz alakul ki. Végül is nagy mészárlás alakult ki. Nagy harc volt de sok dicsőséget hozott eme nap harca a görög népnek. 238 ember halt meg de 675 öltek le csapataink. Kincstárban: 6032 Dn
259 Tél: 13743 Dn. A Macedón fővárost védő csapatok inkább kitörtek, mint hogy éhen haljanak. Összesen egy csapat hoplita ostromolta már a várat mert nagy része el lett hozva a nagy harchoz a romaiak ellen. A macedónok 3 szórós túlerőben voltak így vissza vonultak a görögök. Pontusz serege nem támadta meg még a görög államokat inkább kicsit várt. A brutus családnak vízen nagy erősítés érkezet, mely nagy fenyegetést jelentet. A király kigondolta hogy ha van egy nagy flottánk akkor azt miért nem használjuk így a görög flotta legjava elindult a romai partok felé. A flotta a közelben volt és a partok mellet ott horgonyzott a brutus család flottája is. A görögök biztosak lehettek a győzelmükben. 721 görög hajó állt fel 561 romai hajó ellen. Fényes győzelmet aratunk. A brutus család hajói, amik tudtak, elmenekültek. De a sripió és Karthágó család békét kötött egymással és ez meglepte királyunkat mert eddig arra lehetet a legjobban számítani hogy míg egymással harcolnak addig se minket támadnak. De volt egy bölcs ember a családban Dionysios, aki meglátta, hogy Messanát a Sziciliai romai várost nem túl sok ember védi így válogatót embereivel ostrom alá védte. A város felmentésére visszaérkezet egy nagy romai sereg melyhez még csatlakoztak a várt védő csapatok. Az ellenség kétszeres túlerőben volt, vissza is lehetet, volna vonulni de Dionysios felvette a harcot. A vezér minél távolabb foglalta el az állását hogy minél kevesebbet keljen majd vissza felé vonulni. A felállás nagyon egyszerű volt. 4 hoplita alkotta a derék hadat mögöttük voltak az ilyászok és dárdás lövészek, a vezér kihúzódót a balszárnyra és a jobb szárnyat egy páncélozott hoplita csapat alkotta. Az ellenség lassan nyomult elöre, az ilyászok lőtték őket, de nem hatásosan. Az ellenség megpróbálja ballról oldalba támadni a görögöket de a vezér hősisesn rá veti magát az ellenségre és hosszú harc árán megalítja őket. A nagy harcban közben az ellenség vezére egy görög lándzsára kerül melyen halálát is leli. A romaiak eddig is rendesen hullottak de most megtört a lelkük. A vezér utánuk veti magát és vágja a gaz romaiakkat. Az ellenség tartalékának vezetője átveszi a sereg indítását és felveszi a harcot. A vezér eközben elindult oldalra a velitesek után, akik hullottak a jó vágások alatt. A hopliták is üldözték őket de sajnos a túlerő miatt megálltak és védekeztek. Az egyik hoplita csapatot bekerítették és két csapat indult a segítségére, de távol voltak. A vezér gyorsan oda ért és kivágta hüséges katonáit. Az ellenség maradék lelki ereje is elment és totálismenekülés pontakózót ki. A nagy harc volt és dicsőt tett mellyel Dionysios beírta magát a görög történelembe. 944 romai maradt a harcteren a görögök 92 emberével szembe. A vezér kíséretével 565 embert vágott le. Messana városa görög lett mellyel kiszorultak a romaiak a szigetről. A kincstárban. 4584 Dn.

258 nyár: 13956 Dn. A görög flotta megsémisítette a brutus család nagy flottáját így vissza hívták a hajókat hogy kijavítsák őket. A hős Dionysios vissza megy Syracuse városába ahol nagy lázadások vannak készülöben.A romai családok flottájukat elkezdték gyarapítani de még így se jelentettek problémát a görög hajóknak melyekhez a kikötőkből még több hajó csatlakozott. A pontuszi frakció is nagy sereget állítót mellyel valószínű a görög Pergamum felé tartanak. A város védelmének érdekében el is kezdődik egy két csapat átszálitása a városba. A karthágói család már nem volt olyan erős mint régen így seregük csak lassan gyülekezet a városon kívül. A sok rómaiakkal vívót harc után Doros arra szánta rá magát hogy a brutus család egyik fontos városát Apoloniát elfoglalja a rómaiaktól mert így kevesebb veszéllyel kell számolni. Minimális sereggel indult el de minden közelben lévő görög várost felszolitot hogy adjanak még katonát neki mellyel elüldözheti a gaz rómaiakat. A kincstárban maradt. 7665 Dn.

Jó taktika!

megvan a 100-as magyarítás nagy nehezen..jeee..elkezdem 5-ére a game-et

Hát látod nem én voltam a görögökkel mert a gép nem rohanja le a macedonokat hanem hadja hogy megtámadja őket és majd amikor mindent felálit a macedónok ellen akkor a brutus család szépen megtám,ad és közpen sripió és karthágó is elkezd bas*ogatni és szépen lassan egyfogy a pénzed és a reményed. És vesztesz.
Hát a képek eléggé furcsák mert a juli család nagyon furcsán helyezkedik el rajta.

Kiszálok a vitából csáá!

Képzel hogy a legg nehezeb fokra álitottam és ki irtottam a görögöket.
És azért egyiptom mert erös a hadseregük!

Nézd végig, és válasz!

http://downloads.3dgames.com.ar/?Id=1501

képek:

http://next.videogame.it/html/foto.php?tabella=articoli&id=4623&i=0

Hajrá!

Miért nem jók a görögök?
Bedig van egy kökemény gyalogságuk, A lóvassáőguk is megálja a helyét vagyis támogatni tudja a gyalogságot és pénzuk is van elég ha jól gazdálkotsz.
Egyiptom is jó de én csak görögökkel nyomom manapság de emlékzek arra hogy a gyalogságommal sok gondom volt, és a vezéremim szekereivel.
DE akkor is a görög hoplitákat elég nehéz legyürni, de hiába hogy mögéjük kerülsz és könnyen legyözöd őket ha profin nyomod akkor tudod hogy a gép védi a hátát is és ez nem jőn be, és a görög lovasság is tud verekedni ha bedig szorul a hurok akkor szépen bemennek a gyalogság mögé és támogatják őket.
De miért ép egyiptom?

Szerintem egyipton!

Hiába eről ködsz a görögök rossz katonák!

Az biztos hogy a s.p.o.r a legg erőseb!

Miért szerinted kik a legjobb nép?
Mert ezen lehet vitázni.

Nem is igaz a görögök kemény legények, csak hamar lekell támadni a macedonokat mert lovasság terén télleg lesőprik a görögöket.
Ja az írás ösz-visz 3 óra.
Már kész 3 év de javitgatom meg kicsit átalakitom a szöveget.

Ui: a görögöknek is jó a lovassága.(az elején)

Hát, ha valaki jó lovasságot szeretne akkor igazad van.

Mindenkinek csak azt tudom javasolni hogy a görögökel ne legyen.
Mert a legg rosszab harcosok!

Hány napig tartott?

Üdv!

A honlapra feltettem egy 221 címszóból álló ókori Kicsda? Micsoda? adatbázist, amit folyamatosan fejleszteni akarok