Pro Evolution Soccer 2018
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Nem számítástechnikai témák

»» Csajozás!!!:) - csajok és pasik

Történetek - sikerek és persze a bukások... Csajok és pasik.

20143 levél
Válasz 17.02.23. 12:30 #20999
Peace
"Még az olvasás sem hobbi, az olvasás pont annyira alap dolog mint a zenehallgatás meg a sorozatnézés."

Jajjajjajjjj!!! Ezt remélem Te sem gondoltad komolyan, csak hirtelen felindulásból írtad. Alap dolog. Jó is lenne!
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
2915 levél
Válasz 17.02.23. 11:41 #20998
RAI*DEN
Mivel a véleményemet és tapasztalatomat osztottam meg, azt a saját szemszögemből tettem. Tény, hogy vannak dolgok amik nekem zavaróak, főleg úgy, hogy magamat szinte mindenben érdekeltnek tartom, és kevés dolog van amit utálok, vagy amiről ne tudnék beszélni, csak az értelmetlen dolgokat utálom és nem tudom elfogadni(pl: műköröm, ami szerintem se nem szép, se nem praktikus, ellenben kurvára haszontalan, és relatíve drága). Viszont az állításom továbbra is fennáll, hogy amit szembeállítottam vele kapcsolatosan az az, hogy nekem van hobbim vs neki nincs hobbija, én soha nem tudok unatkozni, ellenben ha huzamosabb ideig nincs mit csinálnia, képes unatkozni, én meg kb ott vagyok fejben, hogy az lenne a legjobb ha nem lenne szükség az alvásra, mert az alvással is csak időt baszunk el az életünk azon szegmenséből amiben lehetne tevékenykedni. Persze ettől még imádok aludni, de kurvára szar abból a szempontból, hogy életünk harmada erre megy el
27964 levél
Válasz 17.02.23. 10:11 #20997
LordMatteo
Közel tökéletes, de azért leírtál 20 olyan dolgot, ami a Te lényednek a része, ő pedig érdektelen/elveti. Hmmm, i smell love in the air.

Nagyon nem tudok most érdemben írni hozzá, nem azért fizetnek (), de az én exem, akit itt is megsirattam, nagy kocka. Legyen kocka nőtök. Csak ne vegye komolyan a kompetitív részét a szobában ülve, mert amíg én képes vagyok röhögni a balfaszokon az ötödik elveszített LOL-meccs után, addig ő az elsőnél sík idegbeteg, és persze kin vezeti le és kihez köti az egész rossz élményt, aki ott van mellette... Másfél év szünet után újra egymásra találtunk, együtt voltunk másfél évet, január elseje óta "szünet" van köztünk. Értelmes, okos, de elképesztően makacs és sok mindenben hajthatatlan személyiség. Nagyrészt a saját hibámnak tudom be, hogy egyszerre akart királylány és NŐ lenni, csak nem jól kezeltem le vele ezt a helyzetet, ami elkezdte gyilkolni a kapcsolatunkat, rossz döntésekbe hajszolva engem és őt is. Persze ennek belátása kimerül nála annyiban hogy "erről többet nem akarok hallani, komolyan azt hiszed az én hibám ebből bármi is?" - és az érzelmek hülyesége folytán még tényleg azon gondolkozom hogy igazából minden az én hibám bazmeg.
A kibaszás társas játék, sose feledd.
12946 levél
Válasz 17.02.23. 01:20 #20996
McCl@ne
Na ez az Most épp magamon röhögök, mert kb. úgy felment a pumpa bennem, hogy megmásfélszereződött a vérnyomásom, amikor ezt a kis sztorit olvastam arról, hogy a csaj hogyan áll a videójátékokhoz. Ezek a nők, ebben a történetben minden benne van. Hobbi az nincs, bazdmeg, de a másiké az szar, bár láthatóan fingom nincs róla, soha nem próbáltam, ökörségeket beszélek róla, és egyenlőnek tartom a dohányzással

Komolyan, vissza kell fognom magam, hogy ne írjak olyat, amiért reggelre már elvinnének.
Azt mondja meg nekem valaki, hogy honnan ez a kurva nagy önbizalom? Honnan ez a kérlelhetetlen hiánya az alázatnak a világ felé, hogy egy milliók által űzött, számomra full ismeretlen dologhoz undorral állok hozzá úgy, hogy közben a szívem választottja észérvekkel (amikről én nem is hallottam) kénytelen bizonygatni, hogy nincs vele semmi baj?
A tudatosságnak, a logikának és a következetességnek az ilyen szintű hiánya számomra felfoghatatlan és tolerálhatatlan.
Respect is not given. It's taken.
2915 levél
Válasz 17.02.23. 00:38 #20995
RAI*DEN
McClane-hez csatlakozva minden szavad arany és igaz. Bár mondjuk a szingli halmazba nem tartozom bele, mert 1,5 éve van barátnőm, de a barátnőm mivel 19 éves, tudom mi fáj neked is annyira. Durván 18-19 éves koromtól kezdve volt egy időszak 2 évvel ezelőttig(ekkor kezdtem el ismerkedni a barátnőmmel), amikor is barokkos túlzással élve a "remete" életformát választottam, mert akkorát csalódtam az előző kapcsolatomban. Semmi buli, semmi csajozás, csak a napi rutin és hobbi. Egyetem, majd hazaérve kockulás és sorozatozás, hét második felében meg kézilabda, hétvégén meccsek, hébe-hóba ha időm engedte akkor jóbarátommal találkozás és beszélgetés. Ez a teljes elszigeteltség 1 évig tartott, ezután azért próbálkoztam lányoknál, de sajnos mindig pofára esés lett a vége ha komoly szándékaim voltak, vagy éppenséggel "egyéjszakás" kalandok. Utóbbit taglalni felesleges, de volt benne tanulság is egyszer, bár az nem kifejezetten egyéjszakás kaland volt.

Ez az érdektelenség viszont mindenképp ijesztő. A tapasztalatom viszont több lánynál is hasonló volt. Egyikkel megismerkedtem szemeszternyitó bulin, beszélgettünk telefonon, fb-m és személyesen is egyaránt, volt, hogy suliban ő keresett és jött oda hozzám, megbeszéltük a randit is, hogy akkor elmegyünk, de a gyakorlatban viszont soha nem jutottunk el addig, mert annyira már nem volt motivált. Érdeklődési köre viszont nem volt, ha valakinek járt a pofája folyamatosan, az mindig én voltam, ha kérdezni kellett akkor én kérdeztem, ő viszont nem. Viszont nem erről akarok beszélni, hanem a barátnőmről.

A lényeg a barátnőmmel kapcsolatosan annyi, hogy köztünk szólva csak majdnem minden szempontból tökéletes. Mikor ismerkedtem vele, és randizgattam vele, elég sokat mentem hozzá Győrből Zalaegerszegre. Ez barátok közt is durván 180km, és én a városban abszolút nem voltam ismeretes. Akárhányszor mentem, mindig jött a kérdés, hogy akkor mit fogunk csinálni? Mondtam, hogy ő van hazai pályán, segíthetne és esetleg megmutathatná, hogy mit érdemes a városban megnézni, hova érdemes elmenni és társai(anno még Barthezzel is értekeztem üzenetek formájában, hogy mit érdemes megnézni). Persze erre a válasz annyi volt, hogy igazán semmit sem érdemes, meg találjam ki én. Vért izzadtam már a sokadig randi alkalmával amikor mentem hozzá, hogy mégis mit csináljunk, és ebből kifolyólag volt olyan, hogy én éreztem magam szarul, mikor már nem tudtam mit kitalálni, és ebből kifolyólag 2 alkalommal is elmentünk várost nézni Keszthelyre. Rendkívül nehéz volt ez az időszak a kreativitás szempontjából, de valahogy megoldottam, de nem csak ez volt a gond.

A másik gondom kicsit konkrétabb volt az irányába, ugyanis mikor beszéltem vele, és kérdeztem hobbi ügyben(emlékeim ködösek, de a mai helyzetből kiindulva) nem tudott mondani semmit és a mai napig nincs semmi hobbija. Olvasott könyvet, szerencsére nem az ötven árnyalatos ostobaságokat, viszont nem sportol/sportolt semmit, mentalitásban viszont rengeteg dologgal elutasító, vagy teljes mértékben érdektelen. Mindig hangsúlyozom neki, hogy én semmi rosszra nem akarom őt rávenni, és próbálom átadni neki finoman az információt, hogy attól, hogy csak hétvégente találkozunk, nem kell feltétlenül 0-24 egymás seggében lennünk, mert én közben tudnék olvasgatni híreket, cikkeket, ne adj Isten egy jót játszani 1-2 órán keresztül, esetleg ha ő játszana, sem zavarna, legalább nyitna a dolog felé, mert jelenleg úgy van vele, hogy szerinte csak a tizenéves hülyegyerekek szórakozása ez és nem tudja elfogadni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pont emiatt mikor nálam van, vagy nála vagyok, nem is játszok szinte soha, 1-2-szer próbáltam, de akkor olyan elképesztő undorral nézett rám, és a játékot követően is, hogy inkább elvetettem a játékot a társaságában. Persze ez több veszekedéshez vezetett amiben én kiálltam amellett, hogy a játék mint olyan tök szórakoztató, nem mellesleg az egyik legkedvesebb szabadidős elfoglaltságom és, és nincs benne semmi ördögtől eredeztetett faszság, amire a reakció csak annyi volt a részéről, hogy sulykolta a "tizenéves hülyegyerekek" mantrát, valamint a függőség dolgokat és társait, meg, hogy ha nekem ez a függőségem, akkor ő meg elkezd dohányozni, mert tudja, hogy nagyon utálom a dohányzást és a dohányzó embereket, és én személy szerint nem tudnám elviselni ha a barátnőm dohányozna. Kemény volt, de ebben a kérdésben úgy érzem diadalt arattam. Többszöri beszélgetések alkalmával elmondtam neki, hogy márpedig nem tervezem abbahagyni, mert szórakoztat és ez az egyik hobbim, és ennyi kikapcsolódás nekem is jár. Nem feltétlenül emiatt a kijelentésem miatt nyertem magamnak érvényt, sokkal inkább azzal, hogy az elmúlt hetekben érdeklődést kezdett mutatni a Diablo 3 iránt, és jobbhíján az én accountomon játszik a saját karakterével, és örülök neki, mert úgy érzem sokkal elfogadóbb lett ebben az irányban, egyik hétvégén mikor nálam volt, játszani akart, és mellette én is játszottam X1-en, amit én előbb abba is hagytam mint ő a Diablozást. Kis siker, de legalább elindítottam benne egy változást.

A másik komolyabb problémám vele kapcsolatban igazából a teljes érdektelenség sok dolog irányába, bár ez is sokat javult az elmúlt 2 évben, ahhoz képest mint amikor megismertem. Túlnyomó részt a totális érdektelenség jellemezte a barátnőmet szinte minden irányban. Nem érdekelte a sport, nem érdekelte a filmek túlnyomó része(mai napig nem érdekli őt a filmek világa túlságosan, de dolgozok rajta), de sokszor mondja, hogy csináljunk valamit. Én persze nyitott vagyok és mindig mondom, hogy jól van, csináljunk. "És akkor mit szeretnél csinálni?" A válasz néha kínos csend, de többnyire meg az, hogy: "Nem tudom, találd ki". Na mikor ezt hallom megfordul a fejemben, hogy tényleg ennyire nem tudja, hogy mégis mi a büdös lóf@szt akar csinálni? Mert az kétségkívül látszik, hogy akarna valamit, de mégis tőlem várja a megoldást, mindig... Kicsit fárasztó, de próbálom rávezetni, hogy ő is kitalálhat valamit, és bár igaz, hogy Pesten éltem 4-5 évet eddig, attól még én sem ismerem a várost teljesen, de azért képben vagyok a lehetőségekkel inkább többé mint kevésbé, ami róla persze nem mondható el. Ja igen, Pest. Most kezdte 2. félévét Pesten egyetemen, szóval a legtöbbször én járok hozzá, mivel a véleménye az, hogy: "Én már jártam hozzád eleget, most te jössz hozzám Pestre" Tudom, ki a franc érti ezt még is? Mintha amolyan elégtétel lenne azért, hogy mivel nála nem alhattam, ezért rákényszerült arra, hogy hozzám/családomhoz jöjjön(külön szobám van, külön fürdővel, külön szinten, csak ugye azért ősök örülnek ha a társaságukban is vagyunk). Persze tény, nem élek külön, de mivel most diplomázok majd, így nyártól aktuális a különköltözés a családomtól/összeköltözés a barátnőmmel.

Kicsit elkanyarodtam, de visszatérve a filmekre, a Sci-Fi-t teljesen bojkottálja, a fantasyt nem szereti, a nyálas filmeket nem szereti, az akciófilmeket nem szereti, csak hogy említsem a top műfajokat. Persze, ott a vígjáték, mindenki szereti, de ebben a kategóriában nagyon nehéz normálisabb darabokat találni. Most külön nem emelek ki minden kategóriát, de azért meglátszik a barátnőmön, hogy fiatal, és sajnos sok mindenben teljesen érdektelen, míg amíg én minden kis szarnak utána olvasok, rengeteg témában olvasok, próbálom képezni magamat mindig, nem akarom, hogy a világ elrohanjon mellettem, képben tartom magamat az aktuális hírekkel és helyzettel(és itt nem az ilyen bulvár moslékkal foglalkozok mint a repedtsarkú Kata, meg a Palácsik, vagyis bocsánat Vajna rib@nc Tímea és társai...). Mondjuk az, hogy elkezdett egyetemre járni komolyabb löketet adott neki érdeklődés terén. Kénytelen lefoglalni magát, és elkezdett tájékozódni, ami a szememben egy giga nagy plusz pont, valamint a filmek kategóriában is sikeresen rádumáltam 1-2 filmre amit amúgy soha nem nézett volna meg, és nyitott egyes műfajok felé. Az eredmény meg az, hogy tudok vele kommunikálni érdemben nem csak rólunk. Persze így, hogy nyitott dolgok felé, a konfliktusok száma is drasztikusan csökkent, és örülök, hogy sikerült felnyitnom a szemét a tájékozódást illetően

Na, ez elég hosszúra nyúlt, meg tudom, hogy nem is írtam le mindent amit akartam, meg nem is pont a témába vágóan, de 40 perce írok már, és unom, meg aludnom kell meg minden Ettől függetlenül maximálisan egyetértek a véleményeddel.
12946 levél
Válasz 17.02.23. 00:23 #20994
McCl@ne
Én meg pont ezt az egyenlőségjelet, meg ezt az összemosást tartom rohadtul károsnak és veszélyesnek. Pont erről pofáztam az előbb, hogy kényes és kellemetlen téma, mindenki meg akarja úszni valahogy, valamiért.

Pyro említette a mama hotelbe menekülő/ott ragadó "férfiakat". Ők vajon miért maradtak ott? Megunták a nőket? Az általad említett, magas, és főleg sokféle elvárásokkal operáló pasik hogy találták ki, hogy nem elég ennek a fele?
Vagy az az elképzelés, hogy valami csillagállás következtében egyszerre kezdtek átalakulni a nők és a férfiak? Amúgy én egyáltalán nem mentesítem a férfiakat semmi alól, egyszerűen azt mondom, hogy az elbaszott viselkedésük egy válaszreakció a világ változására, a nők változására. A nők elkezdték verni magukat az egyenlő jogaikra, amik adottak. Nincs értelme feminizmusról beszélni pl. Nyugat-Európában, mégis mást sem hallani, ez a szar dől mindenhonnan! Ez a feminista asztalverés, a folyamatos (többlet)jogok követelése, az "ide mindent!" frusztrációja. Nem hagytak maguknak elég időt, egy természetellenes (férfi > nő) kiindulóállapotból odateleportáltak a célhoz (férfi = nő), csak mivel kurva nagy volt a lendület, ezért túlmentek (férfi < nő) és innen már akkor menjen vissza a faszom, hát ennyi nélkülözés után kijár!

Ezzel önmagában nem is lenne bajom, csak szerintem kellett volna hozzá még mittudomén, 50-70 év, de nem így alakult. Nekem erre ment rá a kapcsolatom. Igyekeztem valamiféle arany középutat találni, egy olyan megoldást, hogy kinyitom előtte az ajtót, de engedem néha fizetni. De nem ment, 6 év után lelépett, mert önállóan akarja megoldani az életét. Bevallottan frusztrálták azok a tulajdonságaim, amik belőle hiányoztak, és volt annyira intelligens, hogy ezt felismerje, de annyira már nem, hogy kezelje is. Egyszerűen minden női logika (érzelem) vs. férfi logika (ennek nincs értelme, a férfi logika a logika) meccsen alulmaradt, hiszen ez törvényszerű. Logika vs. logika és érzelem vs. érzelem meccseknek van értelme, de a nők erre képtelenek.

Sokszáz/ezer évig takarítottak, gyereket neveltek, életben tartották a családot, miközben a férfiak feltalálták a tüzet, a kereket, az gőzgépet, meg az internetet. Ezek egymás nélkül lófaszt nem értek volna, itt én is kiteszem az egyenlőségjelet, a nők szerepe legalább annyira fontos, mint a férfiaké. Szerintem ezt amúgy egyetlen férfi sem vitatja, ellentétben a nőkkel. Puzsér kurva jól megfogalmazta ezt: egy olyan korban élünk, ahol a férfiértékek dominálnak. Most a vállalatvezetés a menő, meg a pörgés, meg a versenyszellem, a tőzsde, a folyamatos harcok, egy erőszakos, kibaszott gyors világ van, ahol a férfiak ezerszer jobban érvényesülnek, mint a nők. Ezt a nők elirigyelték, és az egyenlő jogok és lehetőségek biztosította pályán elkezdtek férfiként viselkedni. És ez a kiindulópont, legalábbis az első olyan pont, amit nem lehet az ellenkező nemre visszavezetni, ok-okozati összefüggést én itt legalábbis nem látok. Ezekkel az elférfiasodni vágyó nőkkel nem tudnak mit kezdeni a férfiak, egyszerűen frusztrálja őket az, hogy a korábbi értékeik elérvénytelenedtek, már nem nagy szám semmi, mert a nő reflexből odabassza/megmutatja, hogy neki is megy.

De nem megy. Talán majd menni fog egyszer, de még nem. És erre a folyamatra, illetve a tempójára megy rá a párkapcsolat, meg a házasság intézménye. Ami nem feltétlenül baj, mert amúgy is egy gusztustalanul túlhazudott kamu az egész, emberéletek milliói mennek rá arra, hogy egy kitalált ideát hajszolnak egy olyan rendszerben, ami eredetileg azt a célt szolgálta, hogy ne egyedül, utódok nélkül öregedjenek meg az emberek, legyen, aki dolgozik a földeken, meglegyen a folyamatos utódpótlás. Ebből lett két-három forduló alatt a Valentin nap, meg a 200 fős, hitelből finanszírozott látványesküvő, aztán két év múlva a válás, 70%-ban, de mire leírom, már 71.

Viszont még mindig nem azt mondom, hogy a nők a hibásak, vagy ők tehetnek valamiről. Ez nem bűnbakkeresés, csak egyszerűen azért, mert meg lehet jelölni a folyamat elejét, még nem fordítom el a fejem, mert úgy illik.
Azt sem mondtam, hogy a férfiak megtesznek mindent. Nem tudom, mit tesznek meg, én azt látom, hogy befordulnak, elegük lesz ebből az egészből, vagy pályán maradnak, de akkor igyekeznek átalakulni a modern ideállá, ami kb. a Berki Krisztiánban foglalható össze: visszaigénylik az adót, kokszra gyúrnak és 175%-kal nagyobbnak hazudják mindenüket, a farkuktól kezdve a pénzügyi helyzetükig. Ha ehelyett valamilyen tudatos fejlődésnek indultak volna, az nyilván előnyösebb, de a helyzeten csak rontana, hiszen akkor a nőknek megint fel kéne zárkózniuk, és az egész soha nem érne vége.

A saját példámból kiindulva az egésznek semmi értelme. Ha a férfiak úgy általában nem is tettek meg mindent, saját magamról tudom, hogy én kihoztam magamból a maximumot. Sok, rövidnek nem mondható kapcsolat után (mindből igyekeztem sokat tanulni), legutóbb tényleg mondhatom, hogy minden tőlem telhetőt megtettem. Ráadásul a lány is olyan volt, akinél jobbat keresve sem találhattam volna. Az egész teljesen értelmetlenül ért véget, alaptalan, kívülről betörő frusztrációk miatt, amitől kibaszottul elkeseredtem. Mert volt már több szakításom is, de sosem éreztem, hogy nem tehetek róla. És ez megnyugtatott, mert ha tudom jobban csinálni, akkor majd jobban sikerül. Itt viszont se újrapróbálásnak, se újrakezdésnek nem lenne semmi értelme, mert tőlem ez a maximum, csak ugyanúgy tudnék csinálni mindent, ahogy legutóbb.
De nem vagyok olyan hülye, hogy a saját, egyetlen példámból kiindulva vonjak le generációs következtetést: előtte is láttam a jeleket, utána viszont kifejezetten ráálltam a témára, és onnan ez a sok gondolat, tapasztalat.

Csak én eljutottam mostanra odáig, hogy ez nem tragédia, hanem egyszerűen ilyen az élet most. Itt tartunk, elég szar pont egy ilyen váltást megélni, de erre már mondhatjuk, hogy valószínűleg minden korosztály hasonlót élt/él át folyamatosan, úgyhogy kár fejre állni tőle. De magunknak hazudni, meg ezt az egészet elkenni sem érdemes, mert ha megy be a szőnyeg alá, akkor kurva nagy bajt fog csinálni, amikor kikerül onnan.
Respect is not given. It's taken.
20667 levél
Válasz 17.02.22. 23:26 #20993
Pyrogate
Most csak röviden, de ha ennyi hobbid van, ott nincsenek nők? Legalább lenne közös pont és nem üres fejűekkel kéne beszélned.

Amúgy én több férfit ismerek ilyennek, amit leírtál. Mama hotel miatt teljesen érdektelenek a világgal szemben. Majd írok holnap hosszabban.
Szenvedély nélkül a foci halott.
4727 levél
Válasz 17.02.22. 23:24 #20992
Christoph
Az érdektelenségre írtam azt, hogy ez nem mai jelenség, nem a párválasztásra.
A mantra az pedig sokkal inkább, arról szokott szólni, hogy a "mai fiatalok", szerintem minden generációnak megvan a maga problémája, én nem is méregetném ezt nem mutogatnék sehova. Az a durva, hogy sokszor magamon is azt veszem észre, hogy a saját fiatalkoromhoz hasonlítgatom a "mai fiatalok" reakcióit, ami több szempontból is hülyeség (főleg mivel fogalmam nincs mire hogy reagált volna a 10 évvel ezelőtti énem, hiába filozofálok el rajta).

A női szerep átalakulása szerintem is komoly probléma mindkét nem szempontjából. Viszont amit a nőkről írtál ugyanazt hallottam már férfiakra vonatkoztatva is nőktől. Nem egyszer nem kétszer, inverzbe szinte ugyanez a lényege. Én nem akarlak titeket cáfolni, mert nyilván megvan a magatok igaza de azért ez nagyon csak az egyik oldal igazsága, amiről írtok. Nem vagyok vak, látom a sok kiábrándító felszínes énképzavaros nőt, de egyáltalán nem tudnám azt mondani, hogy a férfiak itt általában mindent megtesznek, hogy változzon a helyzet mindenki szuper életképes, csak hát ezek a fránya nők. Ez szerintem általános probléma. Tágabb ismerettségi körből is rengeteg példát tudok ide és oda is mondani.
Azzal, hogy újkeletű a probléma egyáltalán nem vitatkozom, csak épp a férfiak oldala is ugyanannyit változik (mint egy mérlegen), amikor eltolódnak az arányok, értékek valamerre. Ezért szerintem nincs is nagyon értelme itt különválasztani hogy női vagy férfi probléma, mivel a hatása úgyis egyszerre érvényesül. A bűnbakképzés meg kifejezetten gyilkos. Kicsit arra emlékeztet, amikor pár facér nő ismerősöm postolgatja, hogy miért van baj a "mai férfiakkal". Ti leírjátok a problémáitokat, de közben egy csomó nő attól szenved, hogy szarnak érzi magát ha nincs tökéletes alakja, vagy nem tud egyszerre tökéletes anya, szerető, fitnesszguru, barátnő stb. lenni. Náluk is megvannak a problémák, nem is kicsik.
12946 levél
Válasz 17.02.22. 23:03 #20991
McCl@ne
Ne haragudj, de ez a "minden generáció ilyen, és mindig ugyanaz történik" mantra bicskanyitogató hülyeség. Az, hogy az "ezek a mai fiatalok" generációnként elhangzik, még nem jogosít fel senkit ilyen nagyívű kijelentésekre.
Ugyanilyen volt a 70-es nyugger 50 éve? Maga a "járás" és a "párkapcsolat" intézménye vajon mennyi idős lehet? Mióta megy ez, hogy az ember központi MINDENE a szerelem, meg az az érzés, amit egy kapcsolat első hónapjaiban érzel? Ennek a hajkurászása is szerinted generációk óta ugyanaz? Eleve 100 évvel ezelőtt kb. járás sem volt, meg ez az egész egy társadalmi és/vagy gazdasági alapú dolog volt, ezerszer zártabb keretek között.

Ez a mostani probléma, amiről stero beszél, nagyon is újkeletű, természetesen egy folyamat eredménye, vagy inkább egy állomása, de attól még létezik. Már hogy ugyanaz a nő egy mai 20 éves, mint aki volt mondjuk 50 vagy 100 éve, ha MINDEN körülmény lecserélődött körülöttük?
Respect is not given. It's taken.
4727 levél
Válasz 17.02.22. 22:53 #20990
Christoph
Érdekes amit írsz, de egyet azért ne felejts el. A férfiak akiket jobban ismersz azért kerülhetnek hozzád közel, mert megvan a közös érdeklődés, rengeteg férfival semmilyen kommunikáció el sem kezdődhet köztetek. Míg egy nővel igen, mert jól néz ki és ez az ami elsőre odavisz mellé. Így eleve nehézkesebb, hogy őszinte kapcsolat alakuljon ki két ember közt, pláne, hogy egy féfi-nő kapcsolatnak mindig megvan az az éle, ami zárkózottabbá tesz sok embert, nem ad ki magából annyit. A férfiaknál a gyúrás-pcjáték-konzol tengelyen van meg ugyanez az érdektelenség, ami mondjuk a nőknél pl. a vásárlásban merül ki vagy valami hasonló kamuhobbiban, amiről te is írsz.

Az általános érdektelenség nem tudom mennyire kortünet, nem tudom mennyire életkori sajátosság. De nekem amit leírsz általános tapasztalatom. A 70-es banyatankos reggel hatkor a boltban story magazint vásárló töméntelen öregasszony szerinted milyen volt 50 éve? Hát ugyan ilyen .
Én azért sok-sok normális lány-nőt ismerek ebben a 20-30-as korosztályban és egyáltalán nem érzem ezt a hatalmas differenciát a férfi-női érdeklődés közt. Nem tudlak vagy nem is akarlak cáfolni, de lehet érdemes lenned radikálisan más társaságban keresgélni. Hát hogy hol az baromira nem egyszerű. Valamilyen értékalapúbb közösségek már jelenthetnek szűrőt.
Az viszont igaz, hogy a szép/helyes embereknek sokszor valóban az a keresztje, hogy a figyelmet nem kell más eszközökkel kivívnia, így elsatnyulnak a kommunikációs skilljeik.
12946 levél
Válasz 17.02.22. 22:47 #20989
McCl@ne
Szeretnék tartózkodni a "nagyon igaz" jellegű kommentektől, de egyrészt annyira jól összefoglaltad, hogy kár lenne hozzáokoskodni bármit, másrészt annyira jól összefoglaltad, hogy ezt muszáj jeleznem feléd
Ahol te most tartasz, ott nagyon sokan tartanak jelen pillanatban, hidd el. Tudom, hogy ez önmagában nem vigasztal, de - és most aki kapcsolatban él, fogja be a fülét - nagyon sokan fognak csatlakozni hozzánk néhány éven belül, akik most nem is hinnék. Mind ugyan amiatt az ok miatt, amit leírtál most ide. Illetve ez nem az ok, hanem a tünet, de az ok is ki lett már tárgyalva: a nők férfiak akarnak lenni, de nem tudnak, és ez frusztrálja őket.

A szerényebben bútorozott emberek között ez a probléma nem üti fel a fejét, mert nem az önmegvalósítás (mondogatásában kimerülő önmegvalósítás) a központi kérdés, hanem a "hogyan mutassunk jobban facebookon?".

Ezzel a témával amúgy az a probléma, hogy kitárgyalhatatlan. Aki párkapcsolatban él, az lázad a gondolat ellen (érdekes módon én akkor is így láttam, és pl. öcsém is 10 éve együtt van a párjával, és ő is ugyanezt látja), mert zavarja, feszélyezi őket az, hogy ki vannak téve valaminek, ami túlmutat rajtuk, nem tudják befolyásolni. Vagy egyszerűen még/már nem látják, hogy mi történik. Természetesen hagyok valamennyi esélyt annak is, hogy találtak egy olyan lányt, akivel ez nem törvényszerű, de statisztika nem lesz belőlük. Az a válásokból viszont már van, az szépen mutatja ennek a párkapcsolatosdinak a jövőjét, 70% környékén járunk, amiből lehetsz te a maradék 30, attól még a 10-ből 7 elválik.

Másrészt nem lehet beszélni róla, mert kurvára nem polkorrekt téma, nézd meg, mit csináltak Ákossal vagy Kövér Lászlóval. Nem mintha mindenben egyetértenék velük, de nem lehet baszni és szűzen maradni egyszerre: ha a nők felmondják a hagyományos szerepeiket, akkor borul a párkapcsolat is. Amúgy nem akarom feltétlenül a nők nyakába varrni az egészet, pont elég baj van a mai férfiideállal is, de azt már csak egy reakciónak tartom erre a folyamatra.
Aktuális filmes példa: az egyik legjobb női karakter, akit valaha mozgóképen láttam, az a Narcos-ban Pablo Escobar felesége. Végig képben volt, nem egy tátogó buta biodíszlet volt, viszont következetesen kiállt a közösen vállalt életmód mellett. Amíg jó volt, élvezte, amikor összedőlt, akkor nem elmenekült, hanem beleállt, hiszen ez az ára. Nem verte magát soha, és nem ugrált ki a szerepéből csak azért, hogy önmegvalósítson, viszont sosem éreztem lekezeltnek.

Nem azt mondom, hogy ebben kell kimerülnie egy női szerepnek, szó sincs róla. Csak azt látom, hogy előbb van az asztal verése arra, hogy igenis nekünk is jár ugyanaz, ami a pasiknak, minthogy kialakuljon a képesség az elvégzésére, megélésére. Mint a gazdagságnál: a sok ízléstelen pénzszórás is azért van, mert gyorsabban jön a pénz, mint ahogy az elköltéséhez szükséges kultúra kialakulhat. Természetellenesen felgyorsított folyamatok, minden azonnal kell! Kik vagyunk? NŐK! Mit akarunk? NEM TUDJUK! Mikor akarjuk? MOST AZONNAL!

Ez frusztrációt szül, a frusztráció pedig egy felkészületlen jellemnél kognitív disszonanciába torkollik, amiben nem kiutat keresnek, hanem önigazolást. Azt pedig utoljára egy olyan férfi mellett fogják megtalálni, aki olyan, amilyenek ők lenni szeretnének. Hiszen az az ember minden pillanatban, a puszta létezésével emlékezteti majd őket arra, hogy amit kurvára akartak, és alanyi jogon járna, azt ők nem tudták összehozni. Ebből nincs kiút szerintem, egyszerűen el kell fogadni ezt a helyzetet. Idősebb, elvált nőket kell keresni, beszélgetni velük egy darabig, aztán beleállni, ha jónak tűnik a helyzet. Egy egyedül maradt, esetleg gyereket egyedül nevelő nő már nem ezeket az elbaszott illúziókat kergeti, és ha mondjuk 35-40 éves, akkor nem is ezek miatt maradt hoppon, úgyhogy tiszta fejjel, kevesebb frusztrációval tekint a világra, a férfiakra, meg az életére.
Vagy azt csinálni, mint a japánok: baszni az egészre és videójátékozni egész nap (én most ezt nyomom, de nem áll szándékomban így maradni, viszont a jelenlegi állapotomban nem hiányzik még egy roncsderbi az életemből)
Respect is not given. It's taken.
623 levél
Válasz 17.02.22. 21:56 #20988
stero
Korábban felvetettem már a teóriámat amiben egészen biztos vagyok, hogy van igazság: egy viszonylag jó csajnak egyszerűen nem kellett elsajátítania az általunk ismert kommunikációs skillt. Nekik elég volt mindvégig csinosnak lenni, illegni billegni meg úgy egyáltalán elviselhetőnek lenni. Nagy részük ennyit tud. Ez a "jó csaj" kommunikációs skillje. 20 és 30 közti nőkkel van elég baj. Az sem lehet véletlen, hogy 20 és 30 közti barátaim, haverjaim kivétel nélkül okos, értelmes, komplex gondolkodású férfi emberek. Nőből ugyanilyet nagyon nagyon ritkán látok 30 év alatt. 30 fölött már azért akadnak bőven olyanok akik kettőnél tovább tudnak gondolni. Engem a világhoz való viszonyuk zavar. Nem a bulikára meg a nyaralásra és a végtelen pasizásra gondolok. Ezzel valahol nincs is baj mert megértem, ezek biztos szórakoztató dolgok. Viszont ami zavar, hogy nem CSAK ezek a szórakoztató dolgok. Itt gondolok a hobbikra. Ha azt mondom 10-ből egy csajnak van hobbija akkor picit sokat mondtam. Legyen 20-ból egy. Persze nem számoljuk hobbinak a zenehallgatást meg a sorozatnézést, ezek nem hobbik. A hobbi az lehet egy sport amit aktívan űzöl, valamilyen képzőművészet, makettépítés stb. Még az olvasás sem hobbi, az olvasás pont annyira alap dolog mint a zenehallgatás meg a sorozatnézés.
Ha megkérdek egy csajt van-e hobbija valószínűleg azt a kitérő, mentegetőző választ kapom, hogy nincs rá ideje. De van ideje, de ő maga is szégyelli, hogy az ég világon semmivel nem foglalkozik, hogy egy tunya nulla, hogy nem tud semmit, hogy egy fogalmatlan idióta. Ezek a nők sokszor két diplomások, szellemi munkakörben dolgozók. Hogy az istenben nem érdekli ezeket az embereket semmi más csak a proliszféra? Nem láttak még életükben egy megindító filmet aminek hatására a többi megindító filmet is elkezdték volna felkutatni? Nem hallottak még egyetlen egyszer sem egy elvont stílusú zenét ami nagyon tetszett nekik ezért több hasonlót kerestek, ezáltal felvilágosulást nyertek volna a zene sokszínűségéről? Tényleg csak a popzene van? Ennyire be van szűkülve a világ? Nincs internet a kis b*zitapiszámítógépén (okosfostelefon)? Nem látja, hogy van kint egy színes és érdeke világ tele megismerhető izgalmakkal? Na én EZEN b*szom fel magam minden áldott alkalommal amikor beszélgetek a 20-30-as nőkkel. Nekem ez nem fér a fejembe. Én már nem győzöm a hobbijaimat halmozni, egyszerűen annyi mindent lehet csinálni és annyi minden áll rendelkezésre ingyen vagy fillérekért, hogy szinte szétfeszít belülről a vágy, hogy mindent csináljak és mindent tanuljak egyszerre. Amikor concept art-okat rajzolok mindig megy egy dokumentumfilm így két legyet ütök egy csapásra. Tökéletesen lehet figyelni mind a kettőre párhuzamosan.
Egy 20-30-as nő nem tudja magát kifejezni. Tőmondatokban kommunikál és érvelni sem tudnak. Ha egy komplex mondatot írsz le neki igazából látszik a reakción, hogy nem tud vele mit kezdeni. Bizonyára felfogja, de sok neki, egy tankönyv leszel neki amiből tanulni kell, de hát tanulni szar ugye. Nem néz fel rád, nem ismeri el, hogy na igen ebben a tagban van ész, ez tud valamit, érdekes dolgok hangzanak el a szájából, jó vele beszélgetni. Nem .. pislog + mosolygós szmájli.
Nagyon nagyon rosszak a tapasztalataim, nagyon sok nővel beszélgettem az elmúlt 3 évben amióta egyedül vagyok. Gyászos a helyzet uraim, higgyétek el.
4262 levél
Válasz 17.02.22. 20:32 #20987
csuroach
Az én tapasztalataim sem sokkal jobbak, annyival látom derűsebben ezt az egészet, hogy a legjobb lány barátnőm, a hugom és a nővérem mindegyik értelmes kategóriába esik, szóval biztosan vannak értelmes és szép lányok akikkel lehet beszélgetni.
Az én problémám általában az, hogy egy 20-30 közötti lánynak általában nincsen elképzelése úgy kb magáról az életről, lehet nekem túl komoly a gondolkodás módom( de könyörgöm 27 vagyok...) de azért szeretném hallani, egy lánytól, hogy mit is szeretne az élettől mik a céljai/ álmai. A gyerek téma is elő szokott jönni, és amikor 25-26 éves lányok mondják erre, hogy hát majd ha kibuliztam magam, meg ha majd itt meg ott voltam, meg ha ezem meg azom lesz... az nekem furcsa.. és nem is pont az, hogy mit szeretnének gyerek előtt, hanem hogy ennyi idősen mennyire megrémíti őket ez a gondolat és ők azok akik egoisták csak magukra gondolnak és csak a pillanatnak élnek, ők azok akiket nem érdekli az, hogy veled mi van, milyen napod volt, mik a munkahelyi gondjaid, vagy ,hogyan szeretnél egyről a kettőre jutni és később ők lesznek azok, akik 29 év felett az első pasinál már teherbe esnének mert már öregek és minden pasi f*sz és már úgyse találnak normálisat.
Persze nagyon sarkítva írom az egészet, természetesen nekem is vannak negatív tapasztalataim és vannak olyan lányok akik ezt cáfolják. Most is van az életemben egy lány, akivel mindenről tudok beszélni, telefonon keresztül is órákon át, de ez szerintem nagyon ritka sajnos.
Nem beszélve arról, hogy egy jó csajra mondjuk egyszerre mozdulnak 10-en, egy pasira meg, hát 0-1 között de ez már majdnem egy másik téma...
"A fiataloknak azt üzenem, élvezzék ki a játék minden pillanatát, mert nagyon hamar vége lesz." - Mario Lemieux
20667 levél
Válasz 17.02.22. 18:04 #20986
Pyrogate
Próbálj meg más típusú nőket felszedni.
Szenvedély nélkül a foci halott.
20143 levél
Válasz 17.02.22. 12:49 #20985
Peace
Abszolút nem gondolom, hogy Te rontottál volna el bármit is, csak eddig ilyen lányokba futottál bele.. Nagy mázli kell hozzá, hogy egy értelmes rendes lánnyal hozzon össze a sors, aki megkedvel/beléd szeret. Ő érdeklődni fog és meg akar majd ismerni minden szempontból. Az ilyen kölcsönös érdeklődés még semmire sem garancia. Főleg, mivel külsőségeken alapul első körben. Ha nem alakul ki érzelmi kötődés, nem lehet vele kommunikálni, akkor megette a penész.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
623 levél
Válasz 17.02.22. 11:17 #20984
stero
Tiszta sor, hogy a csaj totál felejtős. Nekem csak az volt érthetetlen, hogy ez mégis vajon miért történik. Semmi magyarázatom nincs rá. Bejövök neki régóta, nekem is bejön. Mi a probléma? Hát szóval sz*r ügy. Jellemző ez az egész rám amúgy is ezért akaszt ki. Ezek a fajta érthetetlen ignorálások nálam by default jönnek sorba mindenkitől.
Lehet tényleg szarul ismerkedek, de azért ENNYIRE biztosan nem. Tudok kommunikálni, bakker értelmes vagyok, nőkkel sem beszélek hülyébben. Kicsit kedvesebb vagyok, érdeklődök, kicsit flörtölök ennyi . .ez nem fér bele az elején? Mégis mit lehet ezen ennyire elrontani? Szerintem semmit na mindegy :\
20667 levél
Válasz 17.02.22. 08:22 #20983
Pyrogate
Az elmondottak alapján eddig nem nagyon beszélgettél vele, tehát kizárólag a kinézete alapján választottad a hölgyet. Ami nem baj önmagában, de ha kapcsolatot akarsz és nem egyszeri alkalmat, érdemes a belső értékekre koncentrálni. Akkor lehetséges, hogy nem egy ilyen beképzelt picsa akad horogra (vagy nem az, csak szimplán elbaszott).
Rengeteg nő van, akire nem mennek rá annyian, ezért nem érzik magukat kiválasztottnak, mégis szépek és normálisak.
Szenvedély nélkül a foci halott.
20143 levél
Válasz 17.02.21. 18:00 #20982
Peace
Nincs ezzel gond. Mármint nem vagy naiv, csak reménykedtél, hogy ő más lesz, mert gondolom nagyon bejön. Remélhetőleg nagyon hamarosan találkozol azzal is, aki bőven mutat majd érdeklődést irántad!
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
623 levél
Válasz 17.02.21. 16:14 #20981
stero
Igen szerintem is valami ilyesmi van, de ez azért érthetetlen mert már egy ideje azt várja, hogy felvegyük a kontaktot. Ez megtörtént most meg ennyi. Egyetlen egy rohadt kérdése nem volt még hozzám. Nekem ez nagyon magas .. nem értem. Ahhoz is tudni kell valamit a másikról, hogy csak úgy hébe-hóba ellegyünk, legalább lenne VALAMI érdeklődés. Jóképű, kisportolt srác kell neki .. az vagyok (a többség szerint). Akkor most éljen már a lehetőséggel az Isten áldja meg. Bosszantó. És hangsúlyozom: 20-ból 19-szer van ez. De azok ilyen társkeresős dolgok, azoknak nem tulajdonítok semmi jelentőséget, ott természetes, hogy ez van, nem várok semmi többet arról a platformról, na de itt nem erre számítottam. Én naív
20143 levél
Válasz 17.02.21. 12:23 #20980
Peace
Ha semmiféle érdeklődést nem mutat irántad kommunikáció formájában, akkor nem akar megismerni. Ilyen egyszerű. Ez esetben max egy jóképű kisportolt srácot lát Benned, aki még talán el is viszi ide meg oda, aztán majd továbblép. Vagy megteszi úgy, hogy "még Veled van" menet közben. Én nem vonnék le ilyen messzemenő következtetést és általánosítást a huszonéves lányokra vonatkozóan. Tény, hogy korcsosul a társadalom, és a jó testű és szép arcú lányok kelendőek és nem különösebben kell tenniük szinte semmit az életben, ha nem akarnak. Így is meglesznek. Ha valaki szeret vagy nagyon kedvel (és esélyes, hogy idővel beléd szeret), az hidd el, érdeklődni fog irántad. Sőt! Néha meg fog lepni, hogy olyan dolgokat tud Rólad, amit ezidáig észre sem vettél Magadon, de igaz.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
623 levél
Válasz 17.02.21. 10:14 #20979
stero
Köszi. Szeretem a témát boncolgatni mert nagyon is érintett vagyok benne.
861 levél
Válasz 17.02.21. 10:10 #20978
fZolee
Egy jo video Simon Sinek _ Millenial Paradox osszefoglalja miert van elb*szva tobb szempontbol is az aktualis generacio. Olyan 5:40-tol a kapcsolatokra is kiter, de szerintem erdemes az egesz videot vegighallgatni.
i5-4570, 16gb RAM, Geforce GTX 660 DirectCU II OC
623 levél
Válasz 17.02.20. 22:53 #20977
stero
Ezt én is órákig tudnám csócsálni és valószínűleg heves bólogatás keretei közt nyugtáznánk, hogy igazunk van.

"Egy mai, fiatal és értelmes nő egyszerűen nem akar pasit magának. Azt hiszi, hogy akar, de nem akar."

Ezt már észrevettem én is. Ez a bizonytalanság vagy a saját ábrándjaikba belegabalyodó nők jellemzője. Bevallom őszintén speciel én magam is úgy vagyok vele, hogy NEM akarok párkapcsolatot. Inkább nem akarok mint akarok. És nem azért mert heppi szánsájn bulikahh meg szabadság. Azért nem akarok mert nincs meg hozzá a megfelelő "alapanyag". Oké sok hal van a vízben ismerjük ezt a szöveget is, de túlszaporodtak a hínárízű pangauszik.

"a hagyományos értelemben vett férfi-nő viszonynak lőtte. Ilyen elférfiasodott nők mellett ezt képtelenség fenntartani"

Újabb gigabólogatás. Nagyon sokszor érzem magam furcsa mód hmm .. kevésnek(?) amikor az ilyen elférfiasodott nők társaságába kerülök. Aztán sokáig kell győzködnöm magam ,hogy basszus dehogy vagyok én kevés meg selejt. Az már az én hülyeségem, hogy ez rombolja az önbecsülésemet. Az is rombolja az önbecsülésemet, hogy ezeknek a huszonéves nőknek áll a világ. A kisujjukat nem kell megmozdítani ahhoz, hogy elkeljenek és ez nagyon tolja az egójukat. Itt a szociális média idejében nagyon könnyű két méterrel a föld felett járni, mindenki szép, mindenki tökéletes és mindenki csak ennyit tud: prezentálni ezt a szivárványszínű, tátongó űrt. Az is nagyban hozzátartozik, hogy a kis hormonkezelt pangauszikolóniánk mellé társul a hím kolónia is aki asszisztál az egész jelenséghez. Mi pedig itt a peremvidéken szomorúan, de popcornt zabálva nézzük hogyan szaródik el a társadalom (vagy nem szaródik, ezt még meglátjuk).
Szóval nem, nem hiszek a párkapcsolatokban. Nem hiszek mert az ismert tényezők miatt már én sem hiszem magamról, hogy komolyan tudnám venni. Nem bízom a másikban, nem kérek a csalódásból és úgy egyébként is borzasztóan sérülékeny vagyok. Már ez is túlságosan rosszul esik, hogy egy csaj szimplán nem érdeklődik felőlem pedig az lenne a normális, ha érdeklődne elvégre tetszem neki vagy mi a f***. És még ez is kicsit taccsra vág. Szar egyedül, de ennél azért jobb.
Aztán néha belegondolok, hogy mi lenne akkor, ha találnék egy értelmes nőt akinél 3-4 év után esnék pofára mert kitudja .. bármiért, benne van a pakliban. Az mekkorát sebezne rajtam? Szerintem lemenne mínuszba a health bar-om és kapnék pár év res cooldown-t.
12946 levél
Válasz 17.02.20. 21:10 #20976
McCl@ne
Ez annyira őszinte volt, hogy muszáj tollat ragadnom
Ne parázz, a világon semmi baj nincs veled. Valószínűleg ez is olyasmi, mint a legtöbb dolog: egy csomó oka van, pl. az is, amit mondtál a szocializációjukról, külsejükről, stb., de a lényeg nem ez, mert nem ez köti össze őket. Hanem az, hogy le sem szarják, hogy mi van veled. Kurvára nem érdekli őket, amit csak fokoz az, hogy te valószínűleg egy értelmes, normális srác vagy, legalábbis így az írásképed, meg a gondolataid alapján. Amint ez kiderül rólad, azonnal szétfrusztrálod vele őket, mert ezek már nem azok a nők, akiknek te érdekes tudnál lenni.

Nem a hobbi kevés, vagy a rendelkezésre álló téma. Egyszerűen szarrá frusztrálódnak attól, amit egy értelmes férfitól kapnak. És most szólok, hogy NE hozza ide senki az egy, meg kettő darab ellenpéldáját, mert kevés. Plusz ki tudja, mióta vannak azok a lányok leválasztva a társadalomról? Egy mai, fiatal és értelmes nő egyszerűen nem akar pasit magának. Azt hiszi, hogy akar, de nem akar. Akik ma születnek, azok kb. semmit nem fognak megtapasztalni abból, amit ma egy korombeli ember párkapcsolatként emleget. Ez egy - a történelem szemszögéből nézve - nagyon rövid élettartamú fellángolás volt, ami nem az én agyszüleményem, minden ellenkező nézzen meg egy friss válási statisztikát, meg egy 5 és egy 10 évvel ezelőttit.

Órákat tudnék pofázni erről, mert bele kellett ásnom magam, amikor a tökéletesnek hitt párkapcsolatom véget ért, hogy megértsem, és valamennyire sikerült is. Ennek az egésznek vége, ami persze nem azt jelenti, hogy nem szabad/érdemes próbálkozni, de a hagyományos értelemben vett férfi-nő viszonynak lőtte. Ilyen elférfiasodott nők mellett ezt képtelenség fenntartani, és ezt csak részben gondolom rossz dolognak. Csak nehéz hozzászokni, mert én pl. még nem ebben szocializálódtam, nem ez a képem volt a világról, amikor kialakult bennem az, ami alapján elkezdtem megérteni a dolgokat.

A nő felül akar kerekedni, de úgy, ahogy a kutya kergeti az autót: mi lesz, ha sikerül? Semmi. Kerget egy másikat.
Respect is not given. It's taken.
623 levél
Válasz 17.02.20. 20:58 #20975
stero
Van egy kérdésem ami nagyon régóta itt motoszkál bennem és még senki nem tudott rá választ adni.
Nos tehát: Mi az anyámért nem kérdeznek a nők az ég világon soha semmit?
Oké persze nem érdeklem őket blablabla, ismerjük a témát, de itt egyáltalán nem erről van szó. Konkrétan olyan nőkről van szó akik pl már régóta néznek engem, szemeznek velem aztán valahogy összejön a dolog és megismerkedünk stb. A jelen esetben már egy buliban is "összeakadtunk", minden szuper, a csaj megmondta, hogy már egy ideje kinézett magának melóhelyen. Azt gondolná az egyszerű ember fiaborja, hogy itt valamiféle kölcsönös érdeklődés alakul ki, de a lóf*szt. Mindig ugyan az a nóta. A csaj meg akar ismerkedni velem, tetszek neki, de rohadtul nem érzem ezt a kommunikáción. Most akkor ez mi???
Kezdem már végtelenül unni ezt a hülyeséget, totál értelmetlen. Én már tényleg minden szarról próbálok beszélgetni, kérdezek, kíváncsi vagyok rá milyen ember, mit csinál, mit szeret stb, de ez miért mindig ilyen egyoldalú?
Unalmas vagyok? KIZÁRT! Vagy 4 hobbim van + az utazás és kb BÁRMIRŐL tudok beszélgetni és tudok is elég sokat szinte minden témakörben lévén, hogy iszonyat mennyiségű dokfilmet magamba toltam már + folyamatosan olvasok. A legnullább hülyeségektől kezdve a mélyebb társadalomkritikáig bármit feltálalok a beszélgetés során, mindegyikkel elvagyok.
Mégis mi a jó f*szért ilyen rohadtul szociálisan analfabéta a huszonéves női társadalom? (Especiel 25 éves IT területen dolgozó csaj).

Ez már a sokadik ilyen és kezdek kétségbeesni. Van egy teóriám miszerint az átlagnál jobb csajoknak egész egyszerűen nem alakult ki a szocializálódás skillje. Semmi szükségük rá mert világ életükben a seggük alá toltak mindent a potenciális férfiegyedek. Nektek erről mi a véleményetek?
38375 levél
Válasz 17.01.11. 23:25 #20974
kopé
Köszi gyerekek.
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
357 levél
Válasz 17.01.10. 23:26 #20973
Ricsi1976
12946 levél
Válasz 17.01.10. 23:22 #20972
McCl@ne
Én is eléggé szkeptikusan álltam hozzá elsőre, de aztán rájöttem, hogy ennek semmi értelme. Leellenőrizhetetlen, bárki bármit mond. Lehet, hogy beírom egy filmre, hogy 8/10 és soha a kurva életben nem láttam még egy előzetest sem belőle Úgyhogy inkább érdemes vagy leszarni, vagy válaszolni, kételkedni felesleges
Respect is not given. It's taken.
357 levél
Válasz 17.01.10. 23:09 #20971
Ricsi1976
Én szkeptikusabb vagyok. Ad 1. A csaj beteg, kezeltetni kell, de nem olyan értelemben. ad2. A fele sem igaz. Hosszú távú kapcsolatra ne rendezkedj azért be. Ha egy kapcsolat ennyire a testiségre épül, annak reszeltek. Ha 5 perc, ha 1,5 óra, nem erről szól az élet. Bár lehet én öregedtem meg
623 levél
Válasz 17.01.10. 22:34 #20970
stero
Ja azt fontos megjegyezni, hogy ez a cucc is csak hébe hóba alkalmazható a szexuális élet felpezsdítésére, de nem állandóan szóval hülye tanács volt részemről.
623 levél
Válasz 17.01.10. 22:30 #20969
stero
Ha minden áron akarod menteni a döglött lovat akkor szerezz be egy Boom Boom-ot, lényegesen rásegít a dologra. Ez elvileg egy tök legális és veszélytelen potencianövelő, én már próbáltam, főleg új csajjal való első együttlétekre van mert ilyenkor mindig stresszelek és hát az nem olyan mint tudjuk. Lényeg, fél adag boom és az egy órát simán tartani fogod szerintem (ami hót felesleges, nem tudom mit képzel a csajod, fél óra az tökre normális, sőt jó).
Idővel nekem sincs gondom, a fél órát szoktam belőni én is, akkor érzem a legtöbb csajnál azt, hogy már neki is elég ennyi. 1 órát még az ég világon senki nem várt el tőlem és nem is élvezték már egy óránál (én sem). Vérnyomást a cucc amúgy nem tolja nem úgy mint a kamagra meg ezek. Na mindegy én azért pislogtam a történeteden.
52251 levél
Válasz 17.01.10. 13:51 #20968
Barthezz
Az előttem szólókhoz tudok csatlakozni, ha nem ismernélek már ilyen régóta, biztosra vettem volna, hogy valaki csak trollkodik, vagy egy újabb 12 cm-s történethez van szerencsénk. Másrészt a jó öreg Spartacus-os vicc jutott eszembe a barátnőd reakciójáról.

Amit produkáltatok, az messze átlag feletti, a pornószínészek sem képesek napi szintű ilyen rendszeres és tartós merevedésre / orgazmusra. Úgyhogy semmi estre ne szedjél tablettákat emiatt, könnyen hazavághatod vele a szexuális teljesítőképességed, termékenységed, stb. Ha 3 perc alatt elsülnél, azt mondanám, szükséges lehet valamilyen gyógyszer (bár először az esetben is pszichológussal kell beszélgetni, mert ezek általában nem szervi eredetű problémák), de teljesen egészséges létedre, egy - bocsánat, hogy ezt mondom, de - vélhetően nimfomániás lány kedvéért ne kockáztasd a saját egészséged.

Másrészt úgy látom a leírtakból, hogy ő csak kefélőpartnert lát benned, te viszont többet szeretnél ettől a kapcsolattól. Ezt mindenképp beszéljétek meg, ha így van, akkor semmi értelme folytatni. Ha mégis megpróbáljátok rendbehozni a dolgokat, akkor viszont vonjatok be szakembert, pszichológust, mert komoly gondok vannak a lánynál, a nimfomániát tényleg nem viccből írtam.
16331 levél
Válasz 17.01.10. 11:52 #20967
ufodani
Csatlakozok és kövér +1 McCl@ne-nek.
Gyönyörű kapcsolat lehet az ami a matekon alapul. Nyilván a sex nagyon fontos ( összehoz és szétválaszt ), a prioritása inkább a csajokon múlik. Persze 'nem rossz' a mának élni és rongyosra kefélni egymást, de te 'öreg' motoros vagy ( itt biztosan ), benned sztem ennél több van. És tényleg, van e életcél, vannak e tervek. A 10 hónap azért már feltételezi, h beszéltetek erről.

Amúgy a fél órával sztem nincs semmi gond ( persze azt is el lehet szúrni )! Meg akarsz felelni egy olyan nőnek ( értem én, életed legjobban sexelő csaja ), aki ha - valószínűsítem - nem tolod ki a az időt, akkor még a végén félrekúr.
Ááááá....
Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)
4172 levél
Válasz 17.01.10. 11:39 #20966
gothmog
(Nem szoktam nézni ezt a topikot, de ez a hirtelen aktivitás kíváncsivá tett, és kattintottam.)

Én csak egy kis elemi matematikát fűznék hozzá:

Napi 3-4 alkalommal 1,5-2 óra, az barátok között is napi 4,5-8 óra közötti nettó kamatyolást jelent. Egy nem pontos, de körülbelüli átlagot alapul véve, ez azt jelentené, hogy valakinek minden egyes nap gyakorlatilag egy nettó hatórás részmunkaidőben (ami bruttóban nyilván több lenne ennél) kefélnie kellene ezt a csajt. És nem egy vadulós hétvégéről van szó, hanem a hivatásszerűen teljesítendő szürke hétköznapok egymásutániságáról.
Azt ugye érezzük, hogy ez irreális, még akkor is, ha a dolog biológiai buktatóival nem számolunk, mert rendszeres jelleggel napi mondjuk 7-8 órában senki sem fog ráérni "csak azzal" foglalatoskodni. (Maximum a szorgalmi időszakban lévő egyetemisták tudnának elvi alapon ennyi időt szánni e tevékenységre, de egykori önmagamból kiindulva, azok legalább annyit játszanak és lógnak a haverokkal is. Úgyhogy, ha csak valaki nem szenved "kényszeres kefélophiliában", akkor nem fog ennyi energiát és időt pocsékolni erre még ráérős egyetemista fejjel sem.)

Úgyhogy a csajod vagy szívat, vagy pedig pocsék az időérzéke és a memóriája.
Endure. In enduring, grow strong.
20143 levél
Válasz 17.01.10. 11:17 #20965
Peace
Én is hasonló véleményen vagyok. Ha nagyságos asszonynak nem elegendő a 30 perc és 3-4-5 orgazmus, akkor kismillió másik nő van, aki viszont kimondottan szívesen fogadna egy ilyen partnert. Ha már most ilyen szintű elvárásbeni különbségek vannak, akkor valóban sajnos búcsút kellene inteni egymásnak. Sok sikert neki hozzá, hogy olyan partnert találjon, mint az exe volt.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
12946 levél
Válasz 17.01.10. 11:10 #20964
McCl@ne
Ez egy ilyen "tart, ameddig tart" jellegű kapcsolatként van kezelve? Úgy értem, hogy nincsenek is hosszú távú terveitek?
Mert lehet, hogy most én hülyét csinálok magamból, és teljesen lejáratom magam, de miközben olvastam a kommentedet, azt éreztem, hogy egy másik bolygóról jöttem. Vagy ti, passz. 17 éves korom óta folyamatosan vannak kapcsolataim, néhány hét kihagyással folyamatosan, a legkülönbözőbb lányok/nők váltják egymást, de még csak hasonlóról sem tudok beszámolni.
Mit gondoltok, meddig lehet fenntartani a napi 3 kefélést, meg a 10+ orgazmust? Nem is értem, esküszöm, úgy hangzik ez az egész, mintha valami sportágban nem tudnád hozni nem a nemzetközi, de még a megye 2-ben átlag számokat sem, és az edződ elégedetlenül csóválná a fejét, aztán eltanácsolna, hogy talán másik sportágat kellene választanod.

De aztán az is lehet, hogy én egy balfasz vagyok az ágyban, meg már rohadt öreg is ehhez az egész témához, és nem vágom, hogy ez az alap, hogy az emberek ilyesmin feszülnek.
De ha ettől el tudok vonatkoztatni, akkor azt mondom, hogy ez az egész a szexre alapult, és ennyi volt. Nekem rohadtul természetellenes, amikor valaki egy amúgy is messze az átlag fölötti teljesítménynél még az exeihez hasonlítgat téged. Annyira nonszensz, hogy nem is értem az egészet, ha a felvezetőben nem futottál volna ekkora köröket, azt gondolnám, hogy csak szopatásból írtad ezt ide.
Respect is not given. It's taken.
38375 levél
Válasz 17.01.10. 10:50 #20963
kopé
Sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán megírjam-e ezt és ha igen, akkor álnéven vagy sem.
Aztán úgy döntöttem, hogy megírom és saját néven, egyfelől mert már olyan régóta nem vagyok aktív, hogy az emberek kétharmada nem tudja, hogy ki vagyok, másfelől, mert - ahogy az kitalálható lesz a szövegből - nem érzem úgy, hogy bármi szégyellni valóm lenne, harmadrészt, mert álnévről nem lenne hiteles.
Igazából aki úgy gondolja, hogy tud érdemben hozzászólni, volt esetleg hasonló tapasztalata már kapcsolati téren, annak a véleményére, tapasztalataira kíváncsi vagyok, illetve a leírás legvégén feltett kérdésre érkező válaszok érdekelnének leginkább.

Van most egy párom, lassan 10 hónapos a dolog, ebből kb 8,5 hónapja élünk együtt. (Pont olyanok voltak a körülmények, hogy ő el akart jönni anyjáéktól, nálam meg pont lelépett lakótársam és ideköltözött a helyére, kicsit gyors volt, igen, de nem volt igazából gond vele)
Az első pár hónapban kurvajó volt minden, irgalmatlanul jónak tartottam a szexet is, egyértelműen ő az eddigi legaktívabb partnerem, az elején hónapokig megvolt a napi átlag 3 menet. Aztán teltek a hónapok és alábbhagyott a lelkesedés, úgy voltam vele, hogy természetes dolog, majd megáll egy egészséges szinten, de számítottam, mondjuk legalább heti 5-re. Majd az elmúlt 2-3 hónapban (persze dolgoztam vidéken rengeteget éjszaka meg hétvégén is, szóval nagyon kevés lehetőségünk is volt), de nagyon-nagyon durván leredukálódott a szám, ezzel egyidejűleg megnőtt köztünk a feszültség, több a vita, igazából egy egész fasza kapcsolati válságba kerültünk. Leültünk beszélni, hogy most igazából mi van? Mi a baj? Hogy tudjuk orvosolni? Akarjuk-e egyáltalán? Aztán kiderült, hogy igazából mi a baja.

Az a szex, amit én olyan kurva jónak gondoltam, kiderült, hogy neki kevéske. Merthogy olyan átlag 30 perces (+-5) meneteket nyomunk, a kisasszony ezalatt elélvez mondjuk 3-4-5 alkalommal, amiből mondjuk egy még előjáték alatt van, és Isten lássa lelkem: én kurvára azt hittem, hogy ezzel így nincs semmi gond, sőt: gecijók vagyunk. És gondolom még most is úgy, hogy ezzel az idővel egy erős átlagot hozok, az ő orgazmusszáma pedig magasan átlag fölötti volt.
Ezzel szemben elkedvetlenített, hogy ez neki azért kevés, merthogy az ő exei bírták 1,5-2 órán (!) keresztül és neki ez alatt volt mondjuk átlag 10 orgazmusa/per menet. És akkor most nagyon rosszul érinti, hogy velem eddig egy menet alatt a maximum 8 volt és ez neki nagyon kevés és ez a probléma gyökere, mert ő amúgy nagyon szeretne visszatérni a régi ritmusba, napi 3-4 alkalommal, csak így kb "nem éri meg vesződni vele" szinten van számára. Én pislogtam kurvanagyokat, hogy mivan, aztán ő is pislogott kurvanagyokat, merthogy meglepődött, hogy úgy igazából kint a nagyvilágban az átlag menetidő nem 1 óra fölötti (és ő eddig akkor valami nagyon durván jóba nyúlt bele) és az én fél órám nem igazán számít felsülésnek, azt a 3-4 percekre mondják.
Most pedig kicsit patthelyzet van, mert bakker: szeretjük egymást, de feszkó van, mert neki ez így kevés és meg pattogok, mert felfogni nem bírom, hogy a napi 10 orgazmusban mi olyan kurvára kiábrándító egy nő számára.

Aztán túltettem magam az első sokkon, eldöntöttem, hogy nem akarom beáldozni a kapcsolatot a gőg és sértődöttség oltárán, mert amúgy kurvajó és szeretjük egymást, szóval vettem késleltetőt. Még nem volt próbálva, kb 1 órája értem haza vele, a fő kérdésem az lenne, hogy akármilyen okból kifolyólag használt már ilyet valaki, mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?
Tényleg kíváncsi lennék őszinte válaszokra, akár álnévről vagy PMben akár.
Köszi.



ui.:Igen, a nagy általános mendemondákat miszerint "egyes nők örülnek, ha 1 orgazmusuk van egy héten, sőt vannak olyanok, akik egész életükben nem mennek el" ismerjük stb, köszönöm tudom, ezen a részén túl vagyunk, megbeszéltük, de ez még nem megoldás a problémánkra, nekem meg most az kéne.
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
14 levél
Válasz 16.10.12. 11:07 #20962
SulyokD
Vissza nyalt a fagylalt.

Csak úgy viccből elkezdtem randizgatni egy lánnyal. Hát azért 3 hét után rájöttem hogy kezd megtetszeni és esetleg kezdeni kéne ezzel valamit.
Hát mondom ma beszélgessünk már el erről ZH után. Válasza: amúgy se gondolta komolyan és fontosabb a tanulás (hát azt meghiszem, együtt vannak az óráink...).
Ez így elég irónikus, mivel eddig együtt ültünk előadásokon meg minden, meg az én baráti körömmel lógott (rajtunk kívül nem volt sok(konkrétan 0 barátja).

Nem vagyok dühös, de azt se akarom hogy velem üljön vagy éppen velünk lógjon. Már akkor megmondtam a barátimnak hogy ebből vagy párkapcsolat lesz vagy semmi mikor először vittem randizni a csajt, nem sok kedvem van baráti kapcsolatot ápolni (abból van elég ...
357 levél
Válasz 16.10.09. 15:28 #20961
Ricsi1976
Nem. Sőt sok cég nem is szereti az ilyen felállást.
6665 levél
Válasz 16.10.09. 14:54 #20960
GustyX
Párotokkal dolgoznátok egy helyen?
Értsétek ezalatt a mellé vagy alá-fölérendelt viszonyt, valamint az egy helyiségben való munkát (akár sok, akár kevés emberrel).
Ugyanazon cég, de más helyen (A és B épületben) való munkát ne vegyétek figyelembe.
http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról
16331 levél
Válasz 16.08.31. 21:43 #20959
ufodani
( idejig
olyant
)
gyönyörű
Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)
4727 levél
Válasz 16.08.31. 21:24 #20958
Christoph
A warning az valóban ott van a csajnál . Ez a pénzes dolog meg különösen rémisztő. Nyilván ez értékrendbeli dolog mindenki saját maga dönti el, mire fektet hangsúlyt, de ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy neki egy férfiban elsősorban a pénz a fontos, továbbgondolva az hogy kihasználhassa a férfi pénze nyújtotta előnyöket. És itt nem is a pénzzel mint olyannal van probléma, hanem azzal, hogy eszköznek tekinti a másik felet. Legalábbis ahogy leírtad nekem ez jött le. Persze azt lehet mondani, hogy pozitív az őszinteség, ja jobb mintha később derül ki. Persze ha ez mindkét félnek megfelelő, magyarul a férfi adja a pénzt a nőnek, a férfi meg villoghat, dughat vele akkor még őszintének is lehet nevezni, ha nem is túl mélynek a kapcsolatot . De azért ez számomra a párkapcsolat fogalmát nem meríti ki.

Viszont a részedről, pláne ha önbizalmat, tapasztalatot akarsz szerezni, akkor nem a netes fórumokon fogsz, hanem azt csak a kapcsolatokból lehet, úgyhogy szerintem ha nincsenek nagy elvárásaid jól is elsülhet. Ha máshogy nem tanulságnak .
4262 levél
Válasz 16.08.31. 20:50 #20957
csuroach
nem is lehet, csak elfogadni
"A fiataloknak azt üzenem, élvezzék ki a játék minden pillanatát, mert nagyon hamar vége lesz." - Mario Lemieux
16331 levél
Válasz 16.08.31. 15:27 #20956
ufodani
Há mé nem ezzel kezdted...
Ez így sztem is rendben van.
Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)
32627 levél
Válasz 16.08.31. 14:42 #20955
Creativ3Form
Huh, ez jó részletes volt. Köszi érte. De...szóval...Bár tény, hogy nagy hatással van rám a leányzó már régóta, de terémészetesen észnél vagyok. Annyi akaraterőt már magamra vettem az elmúlt években - "hála" a sok csalódásnak ami ért - hogy hiába van meg bennem a rajongás, tudok vele annyira bánni, hogyha látom a jeleket, akkor ott megálljt parancsoljak magamnak...és ezáltal magunknak. Tisztában vagyok ugyan is azzal amit írtál, hogy a "rámegyek a pénzre" életvitelt nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra kidobni az ablakon. Ezért is mondtam neki azt, hogy ne kötelezzük el magunkat, hanem csak nézzük meg milyen lesz, ha nem csak 10-15 perceket dumálunk egy-egy mozizásom után. Hogy mennyire működik az, ha eltöltünk egymással fél, vagy akár egy teljes napot. És bár nem mondtam ki, de pontosan tudta ő is, hogy ez a "nézzük meg milyen" rész nagy részben rá vonatkozik, hiszen azzal tisztában van, hogy milyen hatással van rám. Innentől kezdve meg úgy vagyok vele, hogy bár fel vagyok készülve arra, hogy ez bizony maximum 50-50%, de ennek nem mutatom jelét és odateszem magam 100%-ig. Nem gondolok a távoli jövőre, és nem fantáziálok azon, hogy össze jön e hosszú távon. Jelenleg csak a pillanatnak élek ebben a dologban. Többet ennél én nem tudok tenni. Az meg természetes, hogy nem fogom mindig ráhagyni, hogy mit csináljunk, vannak már nekem is terveim, hogy mikor hova viszem (főleg, hogy keményen faggatom ám a legjobb, általam is ismert barátnőit), szóval attól nem kell aggódni, hogy papucsállatka leszek.
Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!
16331 levél
Válasz 16.08.31. 13:29 #20954
ufodani
Summába, én nem mennék bele ebbe kapcsolatba ( +1 Prasnak - WARNING , én azért picit beleások ) és most pedig bővebben ( de csak azért mert csipázlak ) és valszeg több dolog neked is természetes de azért mondom.

Önbizalom

Először általánosítva, nem a konkrét 'esetre'. Önbizalom. E nélkül soha sehol nem jutsz egyről a kettőre. Önbizalom az életben és önbizalom a neten arc nélkül. Óriási a különbség. A net adja magát, lehet kiabálni fikázni hazudni beszólogatni, többnek látszani mint aki/posztolgatni/cukiskodni... stb.
Az élet, pl a csajozás, - h rákanyarodjak - már f2f megy. A problémák alapja tényleg az önbizalom, ahogy ezt te is érzed, tudod. Az a gondom ezzel, h TUDOD. Vagyis már bevésődött, te ilyen vagy, nem megy neked ( akár korábbi kudarcok miatt, amivel még önigazolást is nyersz ). Ezt kiirtani fentről nem egyszerű műtét, sokaknak egy élet is kevés ehhez ( hová is tettem a pszichológusom telszámát? Ja, h nincs is. Hát akkor keressünk csak egyet! Oks, ez már a másik széle a tortának, de ha másképpen nem megy , akkor meg kell lépni ). De előtte neked kell ezen dolgozni, pozitív megerősítéseket keresni/tapasztalni. Olyan nincs, h csak a mínuszok. Max akkor ha beletörődsz, vagyis bevonzod. Én ilyen vagyok és kuss.
Ez tényleg az alap, ezzel kezdődik minden ( azon kívül persze, h megtetszik vki ). Ha ez nincs meg akkor vhogy ennek az okára kell fényt deríteni. Pl testi hiba/fogyatékosság/túl sok pornó/ 'társadalmi 'kasztok'/lové helyzet stb vagy ezek bármelyike ( akár többi is ). Végig kell zongorázni, h mi pluszos és mi mínuszos.

Mozis csaj

Téged idézlek és ezzel őt is egyben
"Elmentünk egy randi félére, ahol tök egyenesen és őszintén közölte, hogy nagyon szeret meg nagyon imád, de"
( az ilyen DE kezdetű mondatok, pláne ha van még egy kis hatásszünet is, nagyon keményen tudnak fájni ill mennybe repíteni )
" ő kegyetlenül rámegy a pénzre,"
( erős, és tudja mit akar )
"éppen ezért nem akar engem se kihasználni, se megbántani."
( pozitív, tényleg érsz vmit a szemében, viszont maradjon minden a régiben )
Amiből most te erőt merítesz, az a "Dénes, te milyen jól nézel ki." mondatocska. Akár mondhatnám azt is, h a szövegkörnyezetből kiemeltél egy neked nagyon fontos ( annak vélt ) eldobott ( ? ) jelzős szerkezetet. Viszont ezzel qkáztad a fentebbi pénzes idézetet. Én azt mondom, ne tedd. Aki már egyszer/többször megtapasztalta, h milyen a lové szárnyán lebegni, az max csak kis idejig tudja ezt az igényét visszavenni. Ő bekódolta magának, h csak a Fradi...őőő...akarom mondani csak a pénz. Ennyi. Sztem ez nem fog működni hosszú távon.
Nyilván belevágsz, mert váj nát, ami rendben is van. Próbáld meg, lesz ami lesz, de ha úgy érzed ( ide is nagy erő kell ) időben ugorj ki a repülőből, nehogy csontra törd magad.

és még vmi, amit fontos

Ne ő irányítson, te szervezz főleg programot, persze fogadd el azt is amit amit szeretne, de ne mondj neki olyant, h oks, nekem mindegy, legyen úgy ahogy te akarod.
( kb 63-as lábméretű fapapucs.. )
Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)
1118 levél
Válasz 16.08.31. 12:30 #20953
quervo
Pont azon a hétvégén érsz-e rá, amikor nincs PL-forduló. She's a keeper.
5251 levél
Válasz 16.08.31. 12:16 #20952
Pras
Ne tulajdoníts ennek túl sok jelentőséget, mert a partvonalon kívülről felelősség nélkül lehet beugatni, de nekem azért a zsigereimben megszólalt pár vészcsengő és kigyulladt pár WARNING-lámpa valahogy ezt olvasva.
8934 levél
Válasz 16.08.31. 02:39 #20951
goodboy007
Egyelőre csak annyit, hogy holnap -vagyis ma- este átjön vacsorázni, majd az alapján meglátom, hogyan tovább.
Elvileg "baráti alapon" és lehet, hogy tényleg túlreménykedem, de én még mindig látom benne, hogy csak félsz van benne, de ha egyszer sikerül elkapni a pillanatot, hogy éreztessem vele, hogy tényleg, igazán fontos nekem, akkor több is lehet ebből. Az biztos, hogy elzárkózott volna a "kettesben együttléttől" cirka két hónap ismeretség után, ha csak friendzone-ként jöhetnék szóba és az is biztos, hogy mindenféle érzelmi, lelki dologról tudunk egymással beszélni, ha négyszemközt vagyunk és ezek döntő részét mással nem osztja meg.
Most -kicsit furcsa módon, de ez nem lényeges és lehet, ez is a sors "fintora"- egész este együtt voltunk haveri körrel és beszélgetések nyomán bejött még egy dolog, amire nem gondoltam a "rapszodikussága" okaként és amiben tudok is neki segítséget nyújtani. Két legyet egy csapásra.
In god we trust, all others we track!
32627 levél
Válasz 16.08.29. 23:38 #20950
Creativ3Form
Hali. Talán most írok ide először...vagy másodszor. És nem is igazán kérdésem lenne, hanem csak gondoltam elmondom, hogy mi most a szitu egy lánnyal, és max reagáltok rá, vagy ha van észrevételetek, akkor azt elmondjátok.
Nos...2010 óta ismerjük egymást, egy moziban dolgoztunk még annó. Ő még mindig ott dolgozik, néha össze is futok vele, amikor járok mozizni. Mindig is jóban voltunk, és természetesen nekem mindig is nagyon tetszett, csak hát rólam tudni kell, hogy az önbizalmam kb. a béka segge alatt van, és éppen ezért nem is nagyon merek próbálkozni, vagy nyitni. Illetve nagy tehetségem van ahhoz, hogy addig-addig várok és pöcsölök, míg a kiszemelt leányzó foglalt lesz, PEDIG lett volna nála esélyem. Nem egy ilyen alkalom volt. Na, a lényeg, hogy éppen ezért nem is próbálkoztam nála, amíg kollégák voltunk. Plusz azért se, mert ugye kollégával azért nem mindig nyerő ötlet összejönni. De mivel már nem vagyunk kollégák, más a helyzet. Kb. olyan 1 éve bepróbálkoztam be nála. Elmentünk egy randi félére, ahol tök egyenesen és őszintén közölte, hogy nagyon szeret meg nagyon imád, de ő kegyetlenül rámegy a pénzre, éppen ezért nem akar engem se kihasználni, se megbántani. Mindig is pénzes pasijai voltak, és én valszeg nem tudnám ezt hosszú távon tartani. Úgy voltam vele, hogy bár persze szomorú voltam, hogy nem jött össze, de még is rohadt korrekt dolognak tartottam, hogy ezt így simán bevallotta, pedig lazán kihasználhatott volna pár hónap erejéig. De nem tette. Lényeg a lényeg, hogy nem jött össze, de azért tartottuk a kapcsolatot, főleg facen, meg ugye amikor elmentem mozizni, és ő is dolgozott, akkor néha-néha összefutottunk, és beszélgettünk. Namármost. Én augusztus első 2 hetében szabin voltam. El is mentem moziba, ahol összefutottunk. Beszélgettünk, majd egyszer csak végigmér és közli, hogy "Dénes, te milyen jól nézel ki." Na most nekem nem sűrűn mondanak ilyet a nők és ha mondják is rohadt zavarba jövök, és ez ezzel a lánnyal kapcsolatban meg triplán igaz. Mondom neki, hogy "te ne mondj már nekem ilyeneket, mert így is nehezen tudom türtőztetni magamat a jelenlétedben. Csak azért nem kaplak le, mert nem akarom, hogy a pasid széttörje az állkapcsomat." Vagy valami ilyesmit nyögtem ki magamból. Erre rám néz, tesz felém egy fél lépést, majd közli, hogy "már nincs együtt a párjával." Meglepetten visszakérdezek, hogy WTF, hát pár hónapja még linkelgették facen a nyaralgatós képeket. Erre megint tesz felém egy fél lépést, és azt mondja, hogy "igen, de annak már vége." És mindeközben egyenesen rám néz, azzal a "na, feldobtam a magas labdát te kis fasz" tekintettel az arcán. Mondanom se kell, hogy nekem ennyi elég is volt, lekaptam. Ott az ő jelenlegi, és az én volt mozis kollégáim előtt. Miután ez megtörtént, zavarba jöttünk, neki mennie kellett vissza dolgozni, én meg hazajöttem. Pár óra múlva megbeszéltük facen, hogy ez egy ilyen hirtelen fellángolás volt, nem bántuk meg, de maradjunk ennyiben. Jó ok. Eltelik pár nap, majd rám ír egy este, hogy "hát most eléggé kellemetlen a szitu, mivel ő elég sokat gondol arra a csókra és most össze van zavarodva picit érzelmileg és nem tudja mi legyen." Mondanom se kell, hogy félrevert a szívem, hiszen mindig is imádtam ezt a csajt és alsó hangon 1 éve abban reménykedem, hogy na majd egyszer...talán...összejön. Viszont volt annyi lélekjelenlétem, hogy bár visszaírtam neki, hogy huh meg höh meg miegymás, de mindezek mellett megkértem, hogy ezt alaposan gondolja át, mert az egyikünknek se lenne jó, ha most fejest ugranánk valamibe, amiről nem tudjuk, illetve egészen pontosan ő nem tudja, hogy mi az. Eltelt kb. 1 hét, rám írt, hogy találkozzunk. Találkoztunk, ahol kb. ugyan azt mondta, hogy továbbra is össze van zavarodva és nem tudja hova tenni ezt a dolgot. Én se kapkodni nem akartam, se elbukni egy ilyen lehetőséget, így azt tanácsoltam, hogy nézzük meg milyen együtt. Nem kell elköteleznünk magunkat, nem kell kimondani, meg ráerőltetni a kettőnk kapcsolatára, hogy "járunk," meg "egy pár vagyunk", hanem csak csináljunk néha közös programokat, és nézzük meg milyen az, ha egy fél, vagy akár egy teljes napot eltöltünk egymás társaságában, és nem csak 5-10 perceket beszélgetünk, ha néha összefutunk, amikor én moziba megyek. Rábólintott, azóta volt is már egy randik, ami nagyon jól sikerült. És ami külön öröm számomra, hogy láttam rajta, hogy lelkes, hogy tényleg jól érzi magát és nem csak megjátssza a dolgokat, sőt. Már meg is kérdezte, hogy ráérek e ezen a hétvégén is, mert van egy ötlete, de azt egyelőre nem árulja el, hogy mi. Szóval most happy van. Persze ki tudja, hogy mi lesz pár hét múlva, lehet ez csak egy fellángolás a részéről, de én azért reménykedem, hogy ez akár hosszabb távon is működni fog, és pár hét múlva már lehet párkapcsolatnak nevezni a mi kis kettőnk ügyét.
Ennyi lett volna, gondoltam elmesélem, mert most kicsit jól vagyok na.
Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.