25 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Filmsarok - mit láttál mostanában?



Írd ide hozzászólásod:

Aryx
Aryx [3505]
A napokban néztem/újranéztem pár filmet, és most olyan kedvem van, hogy pár sorban idehányok róluk valamit...

A Gyűrűk Ura trilógia

Gobiakos meghozta hozzá a kedvem. Apám, mekkora élmény volt moziban látni! És most jól esett feleleveníteni ezeket az emlékeket. A könyv nem a szívem csücske, de Peter Jackson-ék véghez vitték a lehetetlent: egy túlírt, és némileg avítt regénysorozatból egy vérbeli, hamisíthatatlan fantasy-eposzt készítettek! Nehéz feladat ez, elég, ha a közepes Dungeons & Dragons-filmre, vagy magára a Gyűrűk Ura rajzfilmváltozatára gondolunk (na, az eséllyel pályázhatna a Minden Idők Legrosszabb Rajzfilmje-díjra).
Minden a helyén van, a látvány a mai napig nem vesztett a fényéből, a színészek pedig egytől-egyig jól teljesítenek (bár a seggállú Viggo Mortensen helyett szívesebben láttam volna Stuart Townsend-et Aragorn-ként... kár, hogy a forgatások elején összeveszett a stábbal). Az első rész erős felvezetés, a második rész pörög, mint a búgócsiga, a harmadik (és egyben kedvenc részem) meg egyszerűen mindent lesöpör! Egyáltalán nem zavart a félórás epilógus, és sajnáltam is, mikor vége lett.
Hibák? Öööö, sztem nincsenek. Talán Gandalf varázsolhatott volna gyakrabban, de ez csak egy magamfajta fentözi-buzi nyivákolása. Felesleges is többet írnom, úgyis mindenki látta már, és némileg helytálló az a kijelentés, hogy ez a trilógia a XXI. század Star Wars-a. Szóval ez

10/10

Pink Floyd - The Wall

Na, erről csak röviden... egy 80-as években készült művészfilmről van szó, a Pink Floyd asszisztálásában. Olyasmire számítottam, mint a Beatles-filmre, az Egy nehéz nap éjszakájára, de teljesen mást kaptam - és egyáltalán nem bántam meg. Tegnap láttam, de még most is a hatása alatt vagyok. Mindenkinek csak ajánlani tudom, de mindenképpen ráragasztanék egy "nehéz film" matricát. A zenék ütnek, még úgyis, hogy nem vagyok nagy PF-fan, a film képi világa meg... na, erről nem nyilatkozom, mert ezt nem kibeszélni, hanem látni kell. Rég nem volt szerencsém ilyen elvont filmhez, és nagyon mély gondolatokat ébresztett fel bennem. 1 pont levonást csak azért kap, mert többször kell majd újranéznem, hogy teljesen összeálljon a kép (a film ugyanis nem dialógusokkal, hanem képekkel és zenével operál), de ettől még nem tudok egy rossz szót se nyilatkozni róla.

9/10

Jelek

Ez viszont kissé mellé ment. Bár másodjára közel sem volt olyan szar, mint amennyire emlékeztem, de így is felemás véleménnyel vagyok róla. Félre értés ne essék, semmi bajom M. Night Shyamalan-nel, sőt, a Hatodik érzék és a Sebezhetetlen kötelező darabnak számítanak! Itt viszont mintha már kezdett volna belőle elfogyni a powah, csak nem akart még Lány a vízben-szerű ökörségeket lenyomni a torkunkon.
Pedig nagyon is jól indul! Már csak Mel Gibson miatt is érdemes volt végigszenvedni, és az operatőri munka bizony 10/10. A feszültség is sokáig megvan, sőt, egyre fokozódik, de a vége felé (különösen az utolsó 10 perc) a film egész egyszerűen önmaga paródiájává válik.

SPOILER
Egyáltalán, mié' kellett erőltetni a "jöttek az ufók lerohanni minket"-vonalat? Sokkal hatásosabb lett volna, ha a végén az az egyetlen szál élien Gibson atya asztmás gyerekével a karjában inkább meggyógyította volna némi kézrátétellel vagy valamivel a kisfiút. Ja igen, egyetlen szál élien... hol maradtak a haverjai? Aztán amikor Gibson atya tesója baseball-ütővel nekiront a gyesznajának, na, ott már végképp elszakadt a cérna. Mert a félelmetes idegeneket egy ütővel és néhány pohár vízzel csak úgy ki lehet nyiffantani... aha, ennyi erővel a húsvéti nyuszi is létezik. Ne hülyéskedjetek már!


Szóval ezek miatt ez a nagy lepontozás... és ahogy észrevettem, ez a film is nagyon meg tudja osztani az embereket. Szerintem aki egy jó parás földönkívülis történetre kíváncsi, az nyugodtan olvassa el Lovecraft "Suttogás a sötétbeh" c. kisregényét - na, az aztán valami! Bár egy-két helyen a Jeleken is érződik, hogy Shyamalan bácsi is olvasta ezt a művet.

6.5/10

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Vissza