Előre bocsátom, nem vagyok egy filmszaki. Sztem egy helyenként beteges művészfilm, vagy legalábbis annak van eladva gondolom. Rém unalom, ismétlődő jelenetek (a többség), csak az alanyok és az apró sztoricskák mások, de az eredmény ua. Hús kell nonstop az eredőnek/anyunak (csodálatos..), van pár felügyelő/segítő. A vesztét pedig azok okozzák, akikre ő vadászik. Amikor talán kezd öntudatra ébredni(na azért neem) az ember (akivé válhatott volna) 'legyőzi' a ki tudja honnan jött egy hangyányit ébredező bamba/érzéketlen robotot. Ha ezt egy noname picsa játsza, akkor a művészmoziból a film ki nem kerülne, hiába is vetkőzne. Ezt azért nyilván senki nem bánta
Az egész úgy értelmetlen ahogy van, ez már a szürrealizmus határait is feszegeti.
Sztem.
Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)
