nem, a legkevésbé sem érdekel már, hogy központi költségvetés szinten hova mennyi pénzt folyósítanak, 1 millió+1 csalódás után kinőttem már ebből, egyéni szinten tehetetlenek vagyunk. ugyanakkor azt megint egyéni szinten dönthetjük el, hogy mi magunk hova-kiknek adakozunk. erre próbáltam kitérni, de a tegnapi hsz-em ezek szerint fókuszt vesztett volt, ma meg már nincs kedvem kifejteni. az mindenesetre komoly, és valahol aggasztó, mekkora mozgósító erejük (és ezzel együtt felelősségük) van ma már face-en, youtube-on az influencereknek. ezek az emberek nem tartoztak soha az elithez, ezért a követőik azonosulni tudnak velük, mert úgy érzik, ugyanolyan emberek, mint ők maguk. a követők az influencer pillanatnyi aggályát (ami most a notre dame leégése, holnap valami más lesz) maximálisan átérzik, sajátjuknak tekintik és mindenben támogatni akarják. nyilván influencer oldalról sem lehet ilyenkor könnyű, mert ilyenkor dönteni kell, hogy beáll-e a sorba, és ő is megszervezi a kötelező gyűjtést, vagy felvállalja magát, és akkor a követői csalódnak benne. és ezzel együtt tudom jól, hogy ezek az emberek ugyanígy szerveznek gyűjtést macskák ivartalanítására is, amire már kevesebb pénz gyűlik össze, mert az kevésbé látványos, drámai. itt jönne képbe az egyéni felelősségvállalás az emberek részéről, ami olyan, mintha nem is létezne. én mindenesetre szomorúnak tartom annyival elintézni a dolgot, h "így működnek az emberek", mert azok, akiket hívőként követnek (legyen az politikus, celeb, influencer), ezt nagyon sokszor ki is használják. lehet, a penészes kórházi falak mutogatása helyett inkább fel kéne gyújtani a hazai kórházakat, és végre először rendes közösségi finanszírozás valósulhatna meg az egészségügyben?[/faszság][/demagógia][/ezvoltazutolsó][/nincskedvemerrőltöbbetírni]
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
