Tessék, itt van egy megoldás
Magyar Honvédség? Próbáltam tiszt lenni benne, ebben padavan mellett vagyok. Tisztképzés kezdetén az alapkiképzésen lőttem9-et, 3-at mellalakra, 6-ot bukóra. A másodiknál lőhettünk sorozattal, de a másodévesek arra biztattak, hogy ha az enyém lebukott, és túl vagyok rajta, akkor lőjem a többiekét sorba, hogy nekik is meglegyen. Aztán évvégén lőhettünk 30-at hangtompítós AMD-vel, ha már felderítők vagyunk, meg elvittek "rodeózni" BMP-vel, mert túl sokan akartunk lépni évvégén csalódottságunkban, hátha így maradunk. 19 éves koromig hivatásos katona akartam lenni, szerettem a haditechnikát, bújtam a magazinokat, kívülről fújtam a filmeket, ahol megjelent valaki terepszínű ruhában, mert vonzott ez az élet, a rend, a fegyelem, a hovatartozás. És a tudat, hogy mégis a hazát szolgálom, hiába hangzik nyálasan. És komolyan gondoltuk a katonai esküt, nem úgy, mint a 12 pontot. De a magyar honvédségnél nem tudtam büszke lenni, amikor az esti program az volt, hogy a társaság kiment a helyi kocsmába "beb*szni",a tisztek meg butábbak voltak, mint a sokéves átlag - tisztelet a kivételnek.
Szóval a mostani hivatásos és szerződéses srácokat elnézve, szurkolok, és úgy gondolom, hogy van még pár év hátra, amíg Magyarországon egy katona pályája karrierként lesz majd említve. De ha lesz (mondjuk már nagyjából van...) profi hadseregünk, akkor azt tesszük, amit a NATO: kisebb helyi konfliktusokra készülünk, békefenntartásra, segélyakciókra, esetleg katasztrófa elhárításra, és nem arra, hogy jön a nagy kínai tigris.
Bocs a hosszú kitérőért...
"We're paratroopers, lieutenant. We're supposed to be surrounded."
