A Resident Evil sorozatot bizonyára senkinek sem kell bemutatni: a nagy ismertségnek és sikernek örvendő franchise eddig a játékok mellett már három filmet is kitermelt Milla Jovovich főszereplésével. A játékszéria még 1996-ban kezdődött az első Resident Evillel, amely epizód a túlélő-horror stílus egyik alapköveként maradt meg a játéktörténelemben és a rajongók emlékezetében. A szintén sikeres és élvezetes második rész után a harmadik Resident Evil szerintem már gyengébben sikerült (főleg a borzasztó PC-s portolás miatt), és a Code: Veronica című epizód az én életemből már kimaradt (mivel csak konzolokra jelent meg). Egy hosszabb szünet után érkezett konzolokra 2005-ben (majd PC-re 2007-ben) a Resident Evil 4, mely egy több szempontból megreformált játékot mutatott. Eltolódott a hangsúly a kevés talált lőszer és sötét helyszínek miatti lassan araszolgatós, paráztatós játékmenettől a hentelős TPS akciójáték kategória felé. Ezen irányvonal továbbvitelét, beteljesítését jelenti a Resident Evil 5.
Az új rész nemcsak a játékmenetben, hanem a helyszínek terén is változásokat hozott. Az eddigi sötét, baljós épületbelsők helyett a játék nagy részében napsütötte afrikai helyszíneken fogunk szaladgálni. A játék főhőse az első Resident Evilből megismert Chris Redfield, aki a BSAA nevű, bio-organikus fegyverkezés ellenes szervezet tagjaként keresi és semmisíti meg az Umbrella által alkotott veszélyes biológiai fegyvereket. A történet kezdetén a Kijuju névvel ellátott afrikai övezetbe érkezünk, ahol csatlakozik hozzánk a helyi BSAA erő képviselője, a csinos Sheva Alomar. Rövid sétálgatást követően be is indulnak az események és kezdetét veszi a Las Plagas vírussal fertőződött, vérszomjas, zombiszerűvé vált lakosság hentelése. A történetben feltűnik még régi ismerősként Jill Valentine és főellenfélként Albert Wesker karaktere, és egy szép átvezetőkkel kivitelezett, de elég kiszámítható sztori bontakozik ki előttünk. Ugyan elég kevés lényegi, történetet továbbvivő átvezetőt fogunk látni, a grafikai megvalósításuk a mimikát is beleértve első osztályú. A karakterek szájába adott szövegek elég klisések, de hát igazából nem is várhatunk el magas röptű, kimunkált párbeszédeket egy TPS játéktól.
A sztori rövid ismertetése után megemlítenék pár dolgot, amiket elég sokan felróttak a játéknak, és szerintem nem teljes mértékben helytállóak. Az egyik ilyen sokat kritizált tényező az új résszel kapcsolatban az eredeti irányvonaltól való eltéréssel kapcsolatban fogalmazódott meg, mivel egyre inkább szimpla akciójátéknak tekinthető a Resident Evil. Szerintem azonban ezzel nincs semmi probléma, mert élvezetes, pörgős játékmenetet, és jól kidolgozott, változatos pályákat kínál a legújabb Resident Evil epizód. Igaz, hogy én is összeszoruló szívvel teli nosztalgiával tekintek vissza az első két Resident Evil résszel félelemben eltöltött estékre, de ez már egy más koncepció, amely ugyanolyan jól működik. A másik kritika (a nevetséges "színes bőrűeket irt halomra a rasszista fehér bőrű főhős" melletti botrány mellett), amellyel előszeretettel élnek a Resident Evil 5-öt illetően, az a tény, hogy futás közben nem tudunk lőni, hanem csak megállás utáni rácélzással tudjuk elsütni a fegyvert. Nos, ez tényleg zavaró és körülményes, de a játék mechanikáját, a jobb beleélést és az adrenalinlöketet illetően el tudom fogadni ezt a designeri döntést. Ezzel kapcsolatban viszont a nehézkes célzást és irányítást már hibaként rónám fel, amely több alkalommal okozott bosszúságot a végigjátszás során. Az igaz, hogy nem vagyok a kontroller mestere a főként PC-s ténykedésemnek köszönhetően, de itt irreálisan körülményesnek találtam a fegyverekkel való pontos célzást. Ezt a készítők is érezhették, mivel bár a villámgyorsnak ígért fertőzött ellenfelek az átvezetőkben sprintelve cikáznak felénk, a játékban már komótosabban caplatnak irányunkba, hogy felkoncoljanak.
A bosszantó irányításbeli momentumok után térjünk rá arra, hogy miért is jó, és miben más az új Resident Evil. Az egyik legfontosabb újítás a partnerünket érinti: Sheva nemcsak dögös külsejével teszi szebbé a játékélményt, hanem igazán hasznos segítőtársnak is bizonyul. Az eddigi egyik legjobb mesterséges intelligenciát sikerült megalkotniuk a készítőknek a TPS stílust illetően. Sheva sokszor jobban vigyáz magára, mint mi a saját karakterünkre, ügyesen céloz, remekül fedez, tárgyakat ad át és vesz fel. Persze azért vannak hiányosságai, például sok esetben mérhetetlenül pazarolja a lőszert, és kis sérülésnél is elhasználja az életerőt adó tárgyakat, azonban ezek eltörpülnek segítő szerepe mellett. Bár a játék félelemkeltő auráját mérsékli a segítőtárs állandó jelenléte, szerintem nagyon jó ötlet volt Sheva szerepeltetése. Ha pedig a mesterséges intelligencia helyett ember irányította segítőtársat szeretnénk, a kooperatív módban erre is lehetőségünk nyílik. Játszhatunk egy gépen osztott képernyőn, vagy akár online is, ahol bármelyik checkpointtól becsatlakozhat hozzánk online partnerünk. A kooperatív játékot illetően azonban a sok jó dolog mellett egy ziccer kimaradt: ugyan néha találkozunk a két karakter számára eltérő útvonalakkal, azonban a több ilyen pályarész sokkal egyedibbé, változatosabbá tette volna a játékot.
A Resident Evil tárgyrendszere is változott. Ettől a résztől fogva valós időben turkálunk inventorynkban, így már nem jutunk szusszanásnyi időhöz, míg kiválasztjuk az adott ellenfél elintézéséhez legjobban passzoló mordályt, vagy amíg felgyógyítjuk magunkat. Ez a tény is az akció vonulatot, a pörgősség érzetét erősíti, ami nem is baj. Az már annál inkább zavart, hogy a 9 férőhelyre limitált inventory hamar betelik, és a Shevával való cserélgetés, körülményes tárgyrendezés sokszor hosszú perceket vesz el. A fegyverek vásárlását a Resident Evil 4-ben a pályán fellelhető csuklyás alakoknál tehettük meg. Ezúttal a minden szint között megjelenő menü képernyőn vehetünk és adhatunk el tárgyakat, fejleszthetünk fegyvereket kedvünkre. Gyilkoló eszközöket tekintve a pisztolyoktól kezdve a sörétes puskán és a gépfegyvereken át a távcsöves puskákig, gránátvetőig és rakétavetőig minden megtalálható, amit egy TPS-től elvárunk. Én legjobban a sörétes puskával tudtam boldogulni, de mindenki megtalálhatja a maga kedvenc fegyverfajtáját. A nagy számban ránk törő ellenfelek irtása adrenalindús élményt garantál, a monumentális főellenfelek pedig külön kihívást jelentenek. A többnyire gigantikus, csápos retteneteknél meg kell találnunk a sebezhető felületet, és megfelelő időérzékkel is kell rendelkeznünk elpusztításukhoz. Az időzítés kapcsán említem meg, hogy a Resident Evil 5 részét is képezik a manapság már majd' mindenhol használt "quick time eventek" (avagy "időben nyomd meg a felvillanó gombokat"), amelyek interaktív átvezetőknél és a játék egyes szituációiban is előfordulnak.
Eddig még nem szóltam a grafikáról, pedig ez a játék egyik legerősebb eleme. Hihetetlenül gyönyörű, pazar, részlet gazdag látványvilágot sikerült megalkotnia a Capcomnak. A környezet, az ellenfelek, a tűz- és füsteffektek, a karakterek kidolgozása és animációja is parádésra sikerült; a jelenlegi konzolgeneráció egyik legszebb játékprogramja született meg. Mindemellett a változatosságra sem lehet panaszunk: a helyszíneknél az afrikai falu mellett leszünk olajfúrótoronyban, ellátogatunk a föld alá, de leszünk titkos kutatóbázison és vihartépte hajón is. Két esetben járműves epizódokban is részt veszünk (dzsipen és csónakban), ahol rögzített állásból alázhatjuk a ránk törő ellenfeleket. Szerencsére nem kell visszatérnünk régi helyszínekre, mint a Resident Evil 4 esetében, itt mindig új pályákon haladunk előre. Az életünkre törő mutánsok is változatosak és félelmetesek: a mutálódott helyi lakosság mellett találkozunk majd pókokkal, csótányszerű rémekkel és láncfűrészes förmedvényekkel is, akik egy sikeres vágást követően egyből megszabadítanak minket a fejünktől, a "You are dead" vörös feliratát festve a képernyőre. A játék hangjai és zenéi is kitűnőre sikeredtek: a hangok a régi Resident Evil részeket idézik, a zenék pedig hol pörgősebbek, hol nyugisabbak az adott szituációtól függően.
A Resident Evil ötödik része is egy nagyon erős alkotás lett, és ugyan ez már inkább egy adrenalinpumpáló TPS akció, semmint túlélő-horror, a maga nemében kiváló darab. A körülbelül 8-10 órás játékidő végig izgalmas, tartalmas szórakozást nyújt, az újrajátszhatóságot pedig a megszerezhető kosztümök, bónusz tartalmak, valamint a megadott időkeretben pontvadászatra épülő Mercenaries játékmód biztosítja. Előre láthatóan a PC-s játékközönség nyáron élheti át az új Resident Evil játék élményeit, addig Playstation 3-on és Xbox 360-on lehet játszani vele. Mindenképpen érdemes is beszerezni, és játszani a legújabb Resident Evil epizóddal, hiszen az apróbb hibái ellenére egy minden téren színvonalas, minőségi szórakoztatóipari termék.
