Az elmúlt években virágkorukat élték és élik továbbra is a böngészőkben játszható MMO játékok, melyek hazánkban is igen népszerűnek számítanak. Nem csoda, hiszen a külföldi darabok mellett rengeteg magyar fejlesztés is fut a weben, s ezek között aztán mindenki kedvére válogathat: a stratégiától kezdve a szerepjátékig, az ókori gazdaságtól a modern horrorig bármit választhat. Jelen versenyzőnk a Zandagort névre hallgat, és műfaját tekintve stratégiának nevezhetjük. Mivel a sikeres bétatesztek után 2009 közepén elstartolt első éles fordulót követően nemrégiben indult el a második, ismerkedjünk meg vele egy kicsit közelebbről!
A Zandagort név a játék „főgonoszát”, a sci-fi világ hódító hercegét illeti, aki ellen – elviekben – csak a játékosok szélesebb körű összefogása nyújthat védelmet. De ne rohanjunk ennyire előre, először beszéljünk egy picit a történetről. Ahogy már máshol is, az emberiség életét itt is megváltoztatta a csillagközi utazás lehetősége. Ennek folyományaként a hazai portára és civilizációra ráunt lakosság szűk kétszáz év alatt kirajzott a Galaxisba, ahol aztán mindenki felépítette álmai birodalmát. Ehhez pedig olyannyira ragaszkodtak a helyi kiskirályok, hogy létrejött az Egyesült Bolygók Szövetsége, mely a görög városállamokhoz hasonlóan eltörölte a központi hatalmat, s így minden bolygó függetlenként keringhetett tovább a napja körül. Természetesen a laza kapcsolat megmaradt a birodalmak között, ám ennél többre senki sem vágyott, és már-már úgy tűnt, hogy az emberi civilizáció leszokik kedvenc olimpiai számáról, azaz egymás kiirtásáról, mikor is... Mikor is egy idegen civilizáció tűnt fel, melynek vezére a már említett Zandagort herceg, aki ismét divatba hozta a diszkoszt, és hadseregével az emberiség ellen fordult. A szövetségi államforma hátránya ekkor kavart be, hiszen a rengeteg vezető nem tudott kiegyezni egy közös jelöltben a hadsereg irányítását illetően, s mivel a tárgyalások eredménytelennek bizonyultak, kitört a háború.
Amit aztán az emberiség annak rendje és módja szerint el is vesztett, ez azonban már nem „csak” szürke háttértörténet, hanem az első forduló eredménye, amit természetesen emberi játékosok vívtak meg. Persze a teljes pusztulás nem ért el mindenkit, néhány űrhajó kijutott az egérfogóból és hosszú évszázadokat utazva végül új otthonra leltek a telepesek, ahol ismét visszaállt a már bemutatott külön államok rendszer. Ide, az Új Tejút nevű galaxisba vezethet az utunk, ha regisztrálunk a második fordulóban.
Aki játszott már hasonló stílusú böngészős stratégiával, az gondolom nagyjából sejti, hogy mik az alapok: építeni, termelni, fegyverkezni, szövetkezni. Persze ez nem megy az egyik pillanatról a másikra, ráadásul a főbb vonalak mögött rengeteg apró részlet is lapul. A bolygók például eltérőek: trópusi, szubtrópusi, mediterrán, nedves és északi típusok várnak egy új vezetőre, akik nyilván másra fognak vadászni és mást fognak bányászni egy trópusi paradicsomban, mint egy jégtömbön. A Zandagort ugyanis rendelkezik egyfajta ökológiai rendszerrel, amelyben nemcsak a haszonállatok és növények kapnak szerepet, hanem egyéb – általában a gazdaság szempontjából nem feltétlenül előnyös – élőlények is. Az A típusú bolygón például a pandahús a menő, a bökkenő csak az, hogy ezzel a tigrisek is egyetértenek – másrészt a csíkos predátorok megeszik a kedvenc banánfáinkat fosztogató gibbonokat is. De nézzük egy másik láncot: a rizst a sáska csócsálja élvezettel – őt pedig a pávián. Csakhogy páviánunk ettől még nem lesz ünnepelt hős, mert a kis zöld kártevő mellett a majomkenyérfát és a fügét sem veti meg, melyek viszont már haszonnövénynek minősülnek. De hogy ne dorbézolhasson szabadon, arra ott a leopárd, aki persze ugyanúgy árnyalt jellem, mint a többiek, hisz szabadidejében a húsáért tartott zebráink is mindenféle frászt kapnak tőle. Azaz bármely bolygóra is vet a sor, ott egy igen összefüggő táplálékláncba ütközünk, mellyel finoman illik bánni, különben összeomlik, és marad vacsorára a kapszula. De mivel az említett példák mellett még rengeteg állat és növény él a planétákon (melyekről pontos képet és leírást is kapunk), mindenféle irányba el lehet menni a gazdálkodást illetően. És emellett még ott van nekünk a bányászat, illetve az energiaprobléma (nem beszélve a képzett/képzetlen munkaerőről), azaz a bolygó menedzselése koránt sem olyan egyszerű feladat.
Ugyanakkor mit ér a szép farm és város, ha a túlélők után rohanó Zandagort herceg úgyis mindenféle gonosz tervvel a fejében érkezik majd meg? Így aztán a békés gazdálkodáson túl még rengeteg tennivalónk akad: első lépésben kutatni (amihez masszív mennyiségű nyersanyag és képzett munkaerő is szükségeltetik), aztán fejleszteni, végül pedig flottába rendezni. A játékban háromféle űrhajótípus található: cirkáló, romboló és vadász. Ezek kő-papír-olló viszonyban állnak egymással, úgyhogy nem kecsegtet komolyabb sikerrel az, ha mondjuk csak a legnagyobb behemótból termelünk magunknak a tizennyolc hajó közül. Vagy változatos flottát kell legyártanunk, vagy jó kommunistaként egy adott szövetségbe belépve felosztani a javak és hadak típusait egymás között. Mert persze nem egyedül várunk a hercegre az új galaxisban, hanem körülöttünk mindenütt más emberi játékosok eszik a pandát vagy a barna medvét. És ők is fejlesztenek, kémkednek (a hírszerzés sem marad ki), építenek, s néha háborúznak is... Egyedül viszont nehéz, így érdemes szövetséget alakítani (vagy belépni egybe), melynek tagjai – azon túl, hogy megvédik egymást, és az összevont flottájuk mindenféle bónusszal jár – megoszthatják egymással a technológiai képességeiket, nyersanyagaikat és közvetlenül is kereskedhetnek a tagokkal.
A Zandagort típusú játékok mindig is az egyszerű és a bonyolult játékmenet között lavíroztak. Ez nem meglepő, hisz az egyszerű szórakozás csak az egymást követő nyolc elektrotechnika óra „negálni! negálni!” sikoltozásai miatt tarthat hosszan (nevezzük amőbának a cselekményt), máskülönben hamar ráunnánk – a túl bonyolult rendszer pedig nyilván nem jön be tömegeknek. Mivel a böngészős játékok általában tudják tartani az egyensúlyt, így nem véletlen a hazai népszerűség, ahol aztán mindenki annyira merül bele az adott MMO világba, amennyire akar. És a Zandagort ugyan nem helyezi új alapokra ezt a stílust, de a meglepően ötletes ökológiai és harci rendszere, no meg persze a nagy közösség miatt mégis érdemes megismerkedni vele, a második forduló nemrég kezdődött el.
