Sonic, a sündisznó minden idők egyik legismertebb, legnépszerűbb, és legszorgalmasabb játékhőse. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt két évtizedben több mint hetven (!) játékban tűnt fel a villámlábú kalandor. Kezdetben a kor trendjének megfelelően kétdimenziós, oldalnézetű platformjátékok hőse volt, majd a divat változását követve ő is átváltott a mindhárom fő koordinátát ismerő háromdimenziós játéktérre. A platformerek mellett különféle akció-, kaland-, verseny-, sport-, party-, sőt, oktatójátékok is megjelentek a neve alatt. Ez a színes kavalkád azonban nem minden esetben nyerte el a szigorú ítészek, illetve ami nagyobb baj, a tisztelt nagyérdemű tetszését, ami odáig fajult, hogy lassan-lassan temetni kezdték kedvenc sündisznójukat, aki az emlékezetükben még mindig szélsebes, oldalazó platformhősként volt bevésve kitörölhetetlenül. A sün kalandjainak megkomponálására szakosodott gárda, a Team Sonic meghajolt hát a nép akarata előtt, és tavaly ismét egy általános elismerésnek örvendő új epizóddal örvendeztette meg a már-már minden reményüket feladott rajongókat, amiben kiválóan ötvözték a hagyományos, oldalnézetes, és a modern kor igényeinek megfelelő háromdimenziós játékmódokat. Sonic tehát új erőre kapott, és ismét elfoglalhatta az őt megillető pozíciót a legnagyobb nevek csarnokában. A dolog szépséghibája mindössze annyi volt, hogy ez az öröm csupán a Nintendo-tulajdonosoknak adatott meg, hiszen a Sonic Colours csupán Wii-re és DS-re látott napvilágot. Sebaj, idén elérkezett a kiváló alkalom a többi platformon való, többszörösen nosztalgikus visszatérésre a huszadik születésnap jóvoltából.
Ahogy azt a cím is sugallja, a Sonic Generations több éra színe-javát sorakoztatja fel, mintegy tisztelgésként a sikeres sorozat előtt, no és persze nem utolsó sorban ajándékképpen a kitartó régi és az újdonsült rajongóknak. A program gyakorlatilag egy válogatás, amely zenei hasonlattal élve egyfajta „best of remix album” jelleggel az elmúlt két évtized legsikeresebb epizódjainak kilenc legemlékezetesebb világát tartalmazza kicsit újragondolva, kicsit újrakeverve, de teljes mértékben az eredetire emlékeztető formában.
Az efféle játékokban általában nem a leglényegesebb elem a kerettörténet, de azért persze szokott lenni bennük olyan is. Jelen esetben eszerint Sonic barátaival éppen születésnapját ünnepli, amikor feltűnik egy titokzatos új ellenfél, az „Időevő” (Time Eater), aki beszippantja a környezetet annak minden elemével együtt – beleértve sününk cimboráit is –, és az időfolyam számos résén keresztül áthelyezi őket Sonic múltjának emlékezetes helyszíneire. Kedvenc tüskebökink felocsúdva egy színek nélküli, furcsa, élettelen dimenzióban találja magát, ahol minden hófehér és szürke. Itt találkozik fiatalkori önmagával, Classic Soniccal és összefut legjobb barátjával, Tailsszel is, akiből szintén két példány létezik. Hamarosan ráébrednek, hogy vállvetve kell harcolniuk a világokban elrejtett idősmaragdok megszerzéséért, amelyekkel visszaállíthatják azok eredeti, színpompás, életteli formáját. Végül persze kiderül az is, hogy mindemögött kis tüskéshátú barátunk ősellensége, Dr. Eggman áll, aki, miután minden eddigi terve befuccsolt, az Időevő segítségével akarja kitörölni a múltból Sonic ellene aratott győzelmeit. Feladatunk végső soron most is az ő – illetve ők – legyőzése, és a világok rendjének visszaállítása. Nem egy Pulitzer-gyanús sztori, de elismerem, kiválóan illik a jubileumi kiadáshoz körítésképp.
Az egyes pályákat a sorozat történetének három meghatározó korszakából válogatták össze. Minden világ bejárható a szériát naggyá tevő eredeti, oldalnézetű formában a klasszikus szereplőkkel, illetve az utóbbi évek félig 2D, félig 3D nézeteket ötvöző metódusában is azok felnőtt, modern változataival. A mozdulatok tárháza és kiosztása is ennek a két változatnak felel meg, vagyis a régi korok játékait idéző pörgőrúgások ugyanúgy helyet kaptak a visszaemlékezésben, mint az újabb korok célzott támadásai. A felhasználható speciális segítőeszközök és képességek szintén megtalálhatók a játékban, a szupergyors cipőktől az időleges legyőzhetetlenségen át a gördeszkáig vagy a Wisp-energiáig. Ezek túlnyomó része csak egy adott játékmódban vagy egy adott világban vehető igénybe.
Az egyes pályákon 10-10 kihívásnak tehetünk eleget, mint például az elrejtett piros gyűrűk megtalálása, vagy bizonyos számú ellenfél legyőzése. Elért pontszámunk újabb képességekre váltható be, sőt, akár a mindent elindító Sonic the Hedgehog eredeti változatát is megnyithatjuk a korongon. Ezek mellett a kihívások sikeres abszolválásával mind több és újabb tartalmat tehetünk elérhetővé a grafikus vázlatoktól egészen a zenékig. Két játékmód, a Ranking Attack és a 30 Seconds Trial során elért eredményeinket az internetre is feltölthetjük, ahol összehasonlíthatjuk azokat a világ minden táján élő társainkéval. Az előbbi egy-egy világ teljes pályaszakaszán, az utóbbi pedig azon mindössze 30 másodperc alatt elért pontszámunk megmérettetését jelenti.
A játék optikailag – a nagy képfelbontás mellett – mindössze egyetlen újdonságot tud felmutatni a sztereoszkópikus 3D megjelenítés személyében, amely a program valamennyi portján elérhető a megfelelő hardver birtokosai számára. A grafika egyébiránt a hagyományos sonicos hangulatot hozza, vagyis roppant vidám és roppant színes. A hangok ugyancsak a megszokott mederben csörgedeznek, ami a zenékre egyaránt igaz. A program legnagyobb erénye a villámgyors, szélsebes akció és az ennek megfelelően leginkább reflexeink kiélezését célzó irányítás. A vezérlés a fent már leírt elemekkel fűszerezve mindössze néhány gombbal kivitelezhető, de itt nem is ez a nagy kunszt, hanem az időzítés (illetve néhány helyütt ép elménk megőrzése).
A Sonic Generationsszel a Team Sonic végre végérvényesen bebizonyította a ma játékosának, hogy tud még igazán jó játékot készíteni. Igaz, hogy sem az ötlet nem új, sem az alapanyag, de a kész programot alkotó speciális, egyedi hangulatú, nosztalgikus mix mindenképpen az. Ki a régi szép idők emlékére, ki pedig azért fog vidám perceket, órákat eltölteni vele, mert sokat hallott már aputól, anyutól, nagybácsitól, nagynénitől, nagytesótól egy kék színű, tornacsukás, villámgyors sündisznó valaha volt dicső kalandjairól. Az ok végül is mindegy, a lényeg, hogy együtt örülünk, és kíváncsian várjuk a folytatást, ám addig is: boldog húszadik születésnapot, Sonic!
