Csak olyan sosem volt, hogy volt bnőmmel újra összejöjjek, mert velem 70%-ban a 2. story történt meg, amikor próbálkoztam, maradékban meg vagy elküldtek a picsába, vagy normálisan azt mondták, hogy bocsi, de nem... Meg volt olyan is, hogy inkább megpróbáltam eltitkolni, és magamba fojatni, mert tudtam, hogy lehetetlen, és akkor jártam a legjobban 
Igazából sztem már 10-20 eseten bőven túl vagyok, és már bele is untam, szal valahogy már nem tudok érezni ilyen szart... Hála az égnek Sztem, hogy ha jót akarsz magadnak, akkor te is hanyagold ezt a témát és találj valami olyan dolgot (sport, zene (nekem az utóbbi jött be), amivel le tudod vezetni az erre a célra irányuló energiáidat Én sajna nem így tettem, aztán most ott tartok, hogy csomóan rühellnek a környezetemből (az osztályom pl), meg mindenki hülye idiótának tart De igazából sztem ezt azzal érdemeltem ki, hogy 1-2 évig jó kis mély depresszióban voltam, aztán akkor nem valami szociális az ember Az élet egyetlen rendes metaforája a szalonna!
