Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Saints Row IV

Kihagyhatatlan sandbox-finálé végtelen lehetőségekkel.

2013.08.14. 15:00 | szerző: Zoo_Lee | Ismertető/teszt

Határozottan kijelenthetjük, hogy a Saints Row sorozat nagyon szép pályát tudhat maga mögött. Az eredetileg Xbox 360- exkluzív GTA-klónként/paródiaként indult franchise részről részre egyre jobb lett, egyre magasabbra tette a lécet, miközben szép lassan levetkőzte azokat az elemeket, amelyek miatt a játékosok többsége egyszerű másolatként tekintett rá. Nem mellesleg pedig minden egyes folytatás tovább feszegette a határokat, hogy meddig lehet elmenni komolytalansággal, paródiákkal, irrealizmussal és iszonyatos pózőrködéssel úgy, hogy az kicsit se érződjön erőltetettnek, sőt, a sorozat védjegyévé váljon. A THQ bukása után is elsők között talált új gazdát (a Deep Silvert) a fejlesztés alatt álló negyedik résszel, amely egyben az eddigi történet lezárása is, és annyit elöljáróban elárulhatok, a kissé kellemetlen váltás semmit sem rontott a végeredményen.

Saints Row IV

A 3rd Street Saints csapata végre feljutott a csúcsra. Miután a harmadik részben már hollywoodi hírességekként és ismert celebekként tisztították meg Steelport utcáit, olyan szintű népszerűségre tettek szert, hogy az általunk irányított bandafőnök az Egyesült Államok elnöke lett, a Saints többi elmebeteg tagja pedig a kormány különböző pozícióit tölti be, irreálisan elsöprő hatékonysággal és sikerrel. Egészen addig, amíg a földönkívüli Zin Birodalom, élén a gonosz Zinyak nagyúrral invázió alá nem veszi a Földet, természetesen Washingtonnal, és a még általuk is rettegett Saints bandával kezdve a tisztogatást. Hősünk minden erőfeszítése ellenére (a bevezető pályákon több idegent ölünk, mint három-négy nagyköltségvetésű sci-fiben) alulmarad, és teste egy tápfolyadékkal teli tartályba, tudata pedig egy Mátrixhoz hasonló szimulációba kerül. Ez lényegében az előző részből ismerős Steelport városának egy erősen módosított változata (itt kicsit tetten érhető, hogy a játék eredetileg kiegészítőnek készült), azzal a különbséggel, hogy a Saints által uralt épületek megsemmisültek, a tájat pedig Zin inváziós állomások teszik egzotikussá. Főhősünk az előző részből ismerős Kinzie, valamint Keith David alelnök (aki önmagát alakítja a játékban) segítségével természetesen viszonylag gyorsan megtöri a szimulációt. Hétköznapi fogoly helyett Neo-szerű szuperhőssé válik, viszont miután kijut a rendszerből és az őt fogva tartó hajóról, szembesülnie kell a ténnyel, hogy már nincs Föld, amit megmenthetnének. A cél ettől kezdve mentőakció helyett a bosszú: becsatlakozás, virtuális szupererőinkkel ki kell szabadítanunk bandánk tagjait a Mátrix... akarom mondani a Zin szimulációból, majd a rendszert uralmunk alá hajtva támadást indítani Zinyak udvartartása ellen.

Saints Row IV

A történet előrehaladtával folyamatosan különböző szuperképességeket nyithatunk meg.Az előző részekből számos elem visszaköszön: az autók és fegyverek „gyűjtögetése”, a szabadon bejárható, küldetésekkel teletűzdelt világ, valamint a tapasztalati pontok rendszere is, amelyekkel szinteket lépünk, szintünktől függően pedig különböző fejlesztéseket vehetünk szerény személyünkhöz, fegyvereinkhez, járműveinkhez és telefonnal bármikor behívható, vagy az utcákon toborozható virtuális bandatagjainkhoz. Az újdonságok annak a következményei, hogy ezúttal nem egy szokványos városban vagyunk, hanem Zinyak személyes számítógépes játékban. A történet előrehaladtával folyamatosan különböző szuperképességeket nyithatunk meg a hatalmas ugrástól/levegőben suhanástól a villámgyors futáson és telekinézisen át a fagyasztó sugárig, ezeket a városban elszórt kéken pulzáló programclusterekkel pedig fejleszthetjük is. Ellenséges bandák ezúttal nincsenek, szinte kivétel nélkül a szimulációban is jelen levő idegenekkel kell megküzdenünk (elvétve néha korábbi ellenfeleink virtuális másaival is, akiket Zinyak „feltámaszt” a szórakozás kedvéért), akik akár teleportkapukon keresztül is végigüldözhetnek minket az egész városon, amíg a körözési szintünk le nem csökken (ez megoldható az aranyszínű őrszemrobotok semlegesítésével is).

Saints Row IV

Területeket a mellékküldetések teljesítésével, a megszálló állomások és inváziós tornyok felszámolásával szerezhetünk. A város ezúttal is kisebb-nagyobb zónákra van osztva, egy adott zónában pedig minél nagyobb a befolyásunk, annál lassabban tudnak minket üldözni, gyorsabban csökken a körözési szintünk, nem mellesleg pedig vizuális addícióként a napszak is egyre világosabb, naposabb lesz. A mellékküldetések tárházát olyan speciális feladatok is színesítik, mint a verseny szupererőink segítségével, időre menő pusztítás az idegenek saját fegyvereivel, vagy a szimuláció kiakasztása a ragdoll effektek megberhelésével, amelynek során karakterünket percekig röptethetjük és forgathatjuk a különböző épületek között, mintha csak valamilyen rettenetes bugot szimulálnánk. Külön plusz pont, hogy bár a mellékfeladatok többsége a játék vége felé kissé repetitív (nagyjából egy tucatnyi eltérő feladattípust kapunk), a szimulációból hajónkra visszatérve beválthatjuk őket újabb, amúgy elérhetetlen fegyverekre, fejlesztésekre, szupererőkre. Érdekesség még, hogy a boltok megnyitása is külön mellékküldetés, a használatukhoz előbb egy rövid minijáték keretében meg kell hackelnünk őket.

Saints Row IV

A fegyvertárat a megszokott (feltéve, ha a két méter hosszú műpénisz megszokottnak nevezhető...) mordályok mellett elmebeteg földönkívüli eszközök is gazdagítják, mint a puffasztó karabély, vagy az előzetesekben is mutogatott, hírhedt dubstep ágyú. Telefonunkról bármikor magunkhoz hívhatjuk a már ellopott járművek garázsokban tuningolt, testre szabott változatait, sőt, erősítésként akár a Saints megmentett tagjait, vagy a korábbi játékok karaktereinek, esetenként régi főellenfeleinek virtuális másait is, hogy együtt zúzzunk péppé néhány kellemetlenkedő földönkívülit.

Saints Row IV

A sokszínűség szavakkal egyszerűen leírhatatlan...Már ez is elég komplexnek és hangulatosnak tűnhet, pedig a fenti játékelemek mindegyikével találkozhatunk nagyjából három órával az után, hogy ráböktünk a Start Game opcióra (sőt, ha szkeptikus akarok lenni, nagy részükkel találkoztunk más játékokban is, de ettől most eltekintek, később megmagyarázom). Kicsit aggódtam is, hogy elunom az agyamat a fináléig, a helyzet azonban közel sem ez, más hasonló sandbox programokkal ellentétben ugyanis a Saints Row IV elképesztően változatos. Amikor kezd túl könnyűvé válni a dolgunk, gyakran előfordul, hogy egy küldetés erejéig mellőznünk kell erőinket, esetleg nem a virtuális világban, hanem hajónkon, vagy Zinyak bázisán kell kommandóznunk hatalmas robotpáncélban. A sokszínűség szavakkal egyszerűen leírhatatlan, főleg az után, hogy elkezdjük kiszabadítani a Saints tagjait, ők ugyanis mind saját virtuális poklukban szenvednek, amelyek között előfordul, hogy régi szöveges kalandjáték formájában kell megvívnunk egy főellenségharcot, esetleg egy bizarr Metal Gear paródiában találjuk magunkat. Vagy akár újra át kell élnünk a korábbi részek híresebb pillanatait is – szigorúan őrültebb, elvontabb, még bizarrabb módon, mint eredetileg. A kiszabadított karakterekkel később speciális küldetésekre is indulhatunk, hogy ők is szupererőkre tehessenek szert, ennek érdekében pedig szintén elég érdekes feladatokat kell teljesítenünk – például egy különös földönkívüli drog hatása alatt leverni egy koncertet, ahol minden bulizót gonosz plüssállatnak látunk. Általános tapasztalat: amikor azt hiszed, hogy a Saints Row IV annál őrültebb dolgot már nem tud felmutatni, mint amit épp láttál, körülbelül egy órát kell várnod, és ismét csavar egy akkorát az őrület szelepén, hogy az agyadat eldobod tőle.

Saints Row IV

Co-op is ismét került a programba, az opcióknál tetszés szerint beállítható, hogy szabadon csatlakozhassanak-e más játékosok hozzánk, a főmenüből pedig mi is benyomulhatunk mások virtuális világába. Ekkor minden küldetést elvégezhetünk többes számban, sőt, megnyílnak olyan speciális missziók is, amelyek csak több hús-vér játékos megléte esetén elérhetőek. A nehézségi szint optimálisan van belőve, folyamatosan emelkedik a történet során, nem frusztráló, de összes szupererőnk maximumra fejlesztése mellett sem lesz gyerekjáték a zinek elleni küzdelem, sem egyjátékos, sem többjátékos módban (főleg az ideiglenesen szupererőket hatástalanító gránátok megjelenése után).

Saints Row IV

A játék igazi attrakciója a hangulat, illetve szorosan ehhez kapcsolódóan a humor.Ez a rengeteg játékelem viszont mind elbújhat az igazi attrakció mellett, ami miatt a játék olyan szinten lekötött, hogy a fő sztori végigjátszásához és a legfőbb fejlesztések megnyitásához szükséges 15 órát (a játéknak ez nagyjából a harmada) majdnem megállás nélkül toltam végig. Ez pedig a hangulat, illetve szorosan ehhez kapcsolódóan a humor. A Saints Row IV talán túlzás nélkül a maximumot hozza ki a sandbox játéktípusból, ami szép és jó, de önmagában talán nem sokat érne. Viszont valami elképesztően zseniális az összhatás, amikor végighallgatjuk a rengeteg idióta szöveget és aranyköpést, amelyekben az összes játék kap apait-anyait, a GTA és klónjaitól kezdve a klasszikus kalandjátékokig, vagy amikor a What is Love? örökzöld szolgál aláfestésként az epikus űrcsatához, a szünetekben pedig Shepardot megszégyenítő módon tesszük magunkévá teljes legénységünket. Mindemellett a negyedik rész időről időre visszatér saját gyökereihez, több utalás, poén sül el az eddigi három rész kontójára is, kedvenc jeleneteim közé tartozik az a rövid párbeszéd, amelyben Zinyak kielemzi, hogy eddigi pályafutásunk során nagyobb kárt okoztunk a Földön, mint ő valaha is...

Saints Row IV

A zenei aláfestés fantasztikus (bár nem árt, ha szeretitek a rap, electric house és dubstep műfajokat, illetve ezek keverését), már a főmenü témája is elég fülbemászó, de a dubstep ágyú sem véletlenül volt a kedvenc fegyverem testre szabható hangzásvilágával (pedig azért a műfajért különösebben nem lelkesedem). Kár, hogy a grafika kissé elavult már, a szövetséges karaktermodellek mozdulatai és szájmozgásai kissé furán animáltak, illetve bugokból is maradt egy jó adag, amelyekkel főleg a szuperugrás és futás képességek használata során lehet találkozni.

Saints Row IV

Ezek viszont képtelenek voltak kedvemet szegni. Őszintén megvallva a Saints Row IV-et egy legfeljebb középszerű akciójátéknak hittem a tesztelés előtt, és ezt az elvárásomat jóval felülteljesítette, olyannyira, hogy megkockáztatom, az év egyik legjobb játékához volt szerencsém. Annyira stílusos, humoros, annyira nem veszi magát komolyan, és olyan iszonyatosan tartalmas, hogy bátran merném akár az eddigi legjobb sandbox TPS-nek is nevezni, amivel dolgom volt. Tény, hogy ahogy korábban is említettem, a játékelemek nagy részével már találkozhattunk más programokban, de olyan zseniálisan keveri össze az egészet, és illeszti be minden elemét szervesen a történetbe, hogy képtelen vagyok ezt zokon venni – jótól jól lopni sosem bűn a játékiparban. Garantálom, hogy aki szereti ezt a fajta játékmenetet, imádni fogja, a széria korábbi rajongóinak is simán elnyerheti a tetszését, de még az is tehet vele egy próbát, akit különösebben nem nyűgözött le ez a műfaj. Nem csak változatos, poénos, eszement és stílusos, de valahol tökéletesen megfogja a lényeget, hogy miért is szeretjük a játékokat, mit is várunk, miután sikeresen feltelepítünk egy újabb címet. Valahol kissé szomorú vagyok, amiért a fejlesztők pontot tettek a Saints banda ámokfutásának végére, és ha lesz is ötödik rész, abban egy teljesen új sztori veszi majd kezdetét – de őszintén szólva arra sem tudok rájönni, hogy ezt hová lehetett volna még fokozni. Le a kalappal, köszönjük! ■

Saints Row IV
Saints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IVSaints Row IV

A Saints Row IV PC-re, PlayStation 3-ra és Xbox 360-ra jelenik meg augusztus 23-án. A cikk a PC-s változat alapján készült.

értékelés

Saints Row IV

Saints Row IV
Pozitívumok
  • Addiktív és változatos játékmenet
  • Felülmúlhatatlan humor és hangulat
  • What is Love? Baby Don’t Hurt Me...
Negatívumok
  • Pár bug
  • Kissé elavult grafika
9,0
grafika 7
hangok 9
játszhatóság 8
hangulat 9
Saints Row IV
A legutóbbi Saints Row IV cikkek, hírek

hozzászólások (4)

GustyX
GustyX 2013.08.14. 18:43
Na, kezdjük:
1, pont napokban akartam kérdezni, várható-e megjelenéskori teszt (ahogy a SC és XCOM-ról). Erre még előbb is! Good job Dome:)
2, ha már PC-s verzió (aminek külön örülök) lenne kérdésem: gamepades irányítás esetében van célzás rásegítés opció?
3, az eddigi értékelések alapján GotY:D.

Bakker már alig várom:). A tesztet mindjárt elolvasom.
Zoo_Lee
Zoo_Lee 2013.08.14. 23:13
Kontrollerrel még nem próbáltam, holnap lehet felrakom hozzá és megnézem, ha lesz időm. Billentyűzettel is kényelmes volt, egyedül a képességek közötti váltások kerültek kissé kényelmetlenül az F1-F4 billentyűkre.
Creativ3Form
Creativ3Form 2013.08.15. 14:03
Eddig is az egyik legjobban várt játék volt nálam (Csak a Watch-Dogs előzi meg a listán), de ez a cikk most megkétszerezte a várakozásom! Remek írás és remek hír, hogy ennyire telitalálat lett!
Artemius '89
Artemius '89 2013.08.18. 14:47
Én örülök a "Kicsit elavult grafikának" legalább nem zabálja fel a gépem :) Bár lassan úgyis kinéz egy fejlesztés, főként a Watch Dogs miatt :D
cikkajánló

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?

Assassin's Creed: The Ezio Collection

A sorozat talán legmeghatározóbb trilógiája megérkezett a legújabb konzolokra.

Adam Wolfe 3-4. epizód

A két újabb epizóddal befejeződött az izgalmas kaland.