Nem gondoltam volna, hogy eljön valaha az az idő, amikor nem örülök egy Manchester United győzelemnek, sőt. A győztes gól után dühömben baszok rá egyet az asztalra, de most ez történt. És az a baj, hogy nem csak Mourinho, de majd a sok idióta fasz szurkoló, aki tapsol neki meg a nevét skandálja is elhiszi, hogy jön a változás és innentől kezdve megindulunk felfelé...aztán majd pislognak nagyokat a Juve meg a Chelsea elleni zakó után, hogy mi történt.
Mondanám, hogy örülök a győzelemnek, mert legbelül azért így van...de ha arra gondolok, hogy így még jó darabig néznem kell ezt a szenvedést amit produkálunk idén, akkor már nem olyan édes azaz öröm.
Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!
