Ki mivel játszik mostanában?

Dying Light: The Beast

Meh. Elvagyok vele, de iszonyatosan üres. A 2-ben szerintem tök jó irány volt, hogy kisebb hubokon is találkoztunk túlélőkkel, adtak random helyeken is mellékküldetéseket stb., plusz miután valamelyik frakciónak átengedtük a körzet irányítását, a safe zone-okban is megjelentek a kis portékájukkal, no meg feltöltötték a területet használható csapdákkal / parkour bővítésekkel, frakciótól függően.

Itt a fő hubot kivéve kakukk az egész, senki sehol (a random "mentsd meg" encountereket nyilván nem számolva). Safe zone-ok feloldása sem szolgál semmit azon kívül, hogy maga a játékos tudjon ott aludni...

... Amire szükség is van. Szvsz nagyon elbaszták az éjszakai játékot, én lényegében skipelem is a francba, hacsak nem kötelezően úgy játszódik egy quest. Nevetségesen túltolták a volatile-ok erejét, létszámát, és életerejüket, cserébe az elszórt safe zone-okon kívül nincs is semmi értelmes UV védelem elszórva a mapon. Megfejelve az XP-t levonó halálozással egy rakás szar a játékélmény éjszaka. Ráadásul úgy is éreztem, mintha velem együtt scale-elné a volatile-okat is, így kb. rá is köp a játékos haladására. (Ez utóbbit nem tudom megerősíteni, mert 3-4 szint óta már nem is próbálkoztam, csak frusztráció volt a vége mindig.)

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Most lazább időszak van a melóban, szóval az AMS2 mellett tudtam az elmúlt napokban pár kisebb címmel is foglalkozni:

Metal: Hellsinger: még anno Shadowguard-tól kaptam innen a kódot, még1x kösz. Az OST valami zseniális benne (Arch Enemy fanként külön szívmelengető volt, hogy már a játék elején meghallhattam Alissa White-Gluz énekhangját), de úgy az elejétől a végéig, tényleg kifogástalan. A nehézséggel már több gondom van , jobban örültem volna, ha több pálya van, de megbocsátóbb játékmenettel. Egyelőre a 8. track-nél tartok a 10-ből, ami nem egy hosszú játékot sejtet... természetesen easy-ben tolom (az én koromban talán már nem szégyen...), de a bossfightokkal így is küszködök. A hangeffekteket mindenképp lejjebb kellett vennem 70%-ra, ha már úgyis zenére kell darálni, így egy fél fokkal könnyebb. Amikor elkap a flow, bitang élvezetes.

Motorslice (demo): érdekes kis indie parkour-játék, főszerepben egy láncfűrészes anime csajjal. Úgy összességében tetszik a setting és a megjelenítés. Sokakkal ellentétben nekem nem volt gondom a harcokkal, inkább a parkour-részekkel; nehezen érzek rá ezekre a játékokra, és nagyon rossz, amikor már sokadjára azon bukok el, hogy a karakter nem arra ugrott, ahova én szerettem volna. Kicsit érthetetlenül nagy távolságra vannak egymástól a checkpointok, remélem, hallgatnak a fejlesztők a visszajelzésekre, és a végső változatban már sűrűbben lesznek ezek elhelyezve. Én elvoltam a demóval, tetszett, de a kész játék megvásárlása előtt mindenképp megvárom a review-kat, mert volna még ezen mit csiszolni.

Heartworm (demo): na, ebből viszont már kint van a teljes változat, amit majd mindenképp végigjátszanék. A demo igen jól sikerült, jó kis PS1-es Silent Hill/Resident Evil előtti tisztelgés, csak ezúttal egy fényképező a fegyverünk. Az atmoszférát és a '90-es évekbeli settinget remekül eltalálta a fejlesztő. Szóval erősen backlogos a cím, kérdés, hogy mikor kerítek rá sort.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Assassin's Creed III

Anyám, ez konkrétan az egyik legkirályabb AC epizód. Kár, hogy a remastert nem terjesztették ki még több QoL cuccra, no meg a temérdek UI bug kigyomlálására is.

Nagyon sok baromi szarul (vagy egyáltalán nem) elmagyarázott játékmechanika van ebben, ebből egy adagot még szar UI/UX is megfejel a tényleges működésében. Nagyon nagy kár érte.

De holy shit, azért a franchise haladását így sorban játszva és látva... Szerintem nagyon alulértékelt lett ez az egész - hiába, hálátlan feladat Ezio+Altair után newcomerként, új játékmotorral helyt állni. Hozzáteszem, hogy Black Flag is azért érződik jobbnak és "letisztultabbnak", mert finomhangolás helyett telibe kikukáztak egy rakás AC3 dolgot.

Nagyon fasza mélysége van a játéknak 2012-höz mérten, csak ez a mélység gyalázatosan rossz sub-menük alá lett rejtve, minden egyebet pedig lehúzott az "én ecijót akarom hurrdurr" közhangulat.

Kurva jó, igazából az újrajátszásom során ez az első állomás, amit nem kizárólag nosztalgiából élvezek. Hiába a nagyrészt megegyező irányítás, maga az érzet elképesztő, hogy mennyivel fluidabb. Nyilván megvan a hamisítatlan "nem azt akartam bazmeg" AC érzés, de még így is sok "szögletes" irányítási quirk, ami már izommemóriámban volt, egy az egyben orvosolva lett Connor mozgásában.

Szerk.: A lock-on kivétele viszont hiba volt, az nagyon hiányzik sok esetben.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Na - AC Revelations base game achievementek meglettek mind egy szálig. Tegnap teljesen random a játék indulásakor, Ubisoft splash screenen kaptam meg egyet, amiről azt se tudtam, hogy be volt ragadva.

Iszonyatosan bugos volt, de érdekes módon a pakkból kizárólag a Revelations, a másik két játéknál minden azonnal felugrott. (Xbox, Ezio Collection)

Maradt még egy adag a Lost Archive dlc-ből, amit még sosem játszottam, szóval még akár érdekes is lehet. Engem nem zavart a Desmond's Journey platformer sem, szóval nem bánom, hogy ez is olyan lesz.

Szerk.: Ha te is trophy/achievement hunterként újrázol, akkor tanácsolom, hogy Revelationsben akármikor ha meglátod a tax collectort (többi Ezio játék zsebtolvaj ikonja), akkor azonnal kapd el. Nekem a teljes játékom alatt EGYSZER spawnolt, mikor épp valahova elpakolt az animus, most másfél órát szívtam, mire végre hajlandó volt jönni, de lett volna több is, végső elkeseredésemben egy youtube tippet fogadtam meg végül, és szerencsére bevált nálam is a common spawn helyszín...

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Én csak ezt fűzném hozzá, minden alkalommal, mikor a játék ide-oda bassza a kamerámat, meg harmincharmadik alkalommal is elmondja egy alap funkcióját, hogy hogy lökjem el a karakterem átellenes irányba.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Gratula, jó, amikor a rendszer maga megoldja ezeket a problémákat.

Nálam elindult az AC2 újrajátszás, és ugyanott akadtam el, mint kb. 8 éve az akkori újránál: ritka gonosz dolog a fix kameranézettel ugrálni a Monteriggioniban található assassin sírban. De valamelyik nap majd nekiülök, és túljutok rajta, egyébként meg nagyon élvezem a nosztalgiázást.

Hűha. Most nézem az achievementeket, és amiket itt, tizennegyedikén végleg lockoltnak ítéltem, már be vannak írva tizenkettedikei és tizenharmadikai dátummal készre.

Mai session kezdetén is még locked stádiumban voltak, plusz most majdnem lett egy harmadik is, amit ilyennek nyilvánítottam (30+ perc eltelt, mióta felvettem az utolsó animus fragmentet).

Mire visszaértem cicaetetésből, hirtelen ezeket mind resolvedként látom...

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Jah ott haza is ért a párom, amikor nem nyílt az ajtó. Azért is léptem ki.

Nekem most a Cronos is félbe lett hagyva. Az első tudatot vagy mit kivontam, de be akartam fejezni az Avowed-et a BL4 előtt. Mondjuk nekem tervezett vásárlás volt a BL4, az első bejelentéskor szkeptikus voltam, a harmadik rész nem tetszett annyira, de aztán átfordult valahol.
Kár, hogy a Vaultba nem tudtál bejönni, az is jó móka volt Mondjuk szólóban még inkább... Ott azért rendesen kellett Second Windezni a végén. A szinteket meg valahogy személyre szablya, hogy mindenki tudjon együtt játszani.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Totál másnapos voltam, nem lett volna erőm saját kampánnyal haladni. Így viszont jó móka volt becsatlakozni és lépni pár szintet. Féltem tőle, hogy sokkal magasabb szintű vagy, de saját szintemnek megfelelő mobokat mutatott a játék. Nekem impulzusvásárlás volt pénteken, egyáltalán nem terveztem. De nagyon üdítő a Cronos frusztrációval terhes komor hangvétele után!

Megjelenés óta sikerült laza 36 órát belepakolnom a Borderlands 4-be Úgy, hogy péntek éjszaka még az Avowed evil végigjátszását is befejeztem, az utolsó pár hiányzó achi miatt.
Ez szerintem mutatja, hogy nem kicsit kapott el a játék. Mondjuk a haladás kicsit darabos, mert két karakterrel haladok majdnem párhuzamosan. Eredetileg kezdtem egy Sirent, azzal coopban haladok, egy streamerrel közösen toljuk (igen Peace, oda csatlakoztál be tegnap), mellette elkezdtem az Exo-Soldiert is. Utóbbi majdnem jobban tetszik, de neki nincs cicája, csak ágyúi.
Nem tudom meddig marad meg a lendület, egyelőre tetszik a nyílt világ és a végtelen lehetőség a kalandozásra, aztán majd kiderül kitart-e ez a végéig Bár a nyílt világnak azért van annyi hátránya, hogy folyamatosan eltérek/eltérünk a fő száltól és mindenfelé is megyünk. Szerencsére a mobok nagyjából velünk szinteződnek, máskülönben már rég szürke lenne minden ellenfél.
Néha ugyan produkál érdekes dolgokat a játék, volt már, hogy a questadó NPC elteleportált amikor rányomtam, majd visszasétált, illetve tegnap nem nyílt meg a Vault, de semmi gamebreaking gond nem volt eddig (Vaultot a menübe való kilépés megoldotta).

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Mehhhh. Mocsok bugos az egész.

Már van két teljesen bebugolt achievementem, és azóta már három, ami abszolút random időpontban döntött úgy, hogy mégis felugrik.

Lehangoló, mikor az ilyen újrakiadásokban totál ugyanabba futok, amire rákeresve tizenéves threadek ugranak fel, az eredeti megjelenés idejéből...

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Egyelőre Revelations esetében úgy látom, hogy az achievementek fogják a problémát okozni.

Már volt kettő, ami teljesen random hatalmas delay után esett be, de most már van egy harmadik, ami még úgy sem akar. Emiatt azért nem szeretnék utólag egy full új mentést... Főleg, ha aztán valami olyan is bebugolna, ami iszonyat sok idő nulláról (pl. a "vedd meg az összes könyvet", anno az eredeti megjelenéskor PC-n ezt már ki is hagytam a francba, még egy completionist végigjátszáshoz mérten is iszonyat árak rémlenek).

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

A Kingdom management opcionális, kikapcsolható.
Én alapvetően szerettem, de nem az építgetős (több település, hol milyen épületeket húzz fel különféle bónuszokért stb.), hanem a problémamegoldós részét (mire koncentráljunk, milyen pozícióra ki legyen kinevezve + a döntéshelyzetek, ahol bizony legtöbbször nem egyértelmű fekete/fehér a képlet, és olykor egy rövidtávon látszólag rossznak tűnő döntés hozza majd a jobb eredményt később). Azért olykor kicsit fárasztó is tudott lenni ez, főleg amikor mennél kalandozni, de újabb és újabb kérvényezők vagy éppen problémák ragasztanak oda a trónszékedhez hosszadalmas párbeszédek formájában.

Ami még félelmetes lehet elsőre: sok időlimites dolog van benne, s itt ha bukod az időlimitet, akkor az pár esetben game over. Illetve ha nem látsz neki elég gyorsan a probléma megoldásának, akkor bizony komoly csúszdára küldheted a kis uradalmadat, ahol a pálya végén a teljes összeomlás vár.
Viszont itt tenném hozzá rögtön, hogy időlimitet csak akkor buksz, ha totál telibeszarod az aktuális fő feladatot, jó ideig nem is törődsz vele, míg a második dolognál egyből kapni fogod a jeleket (unrest stb. azonnal), úgyhogy tudni fogod, hogy most nincs kecmec, azonnal foglalkozni kell a dologgal.

A játék egyébként lassú folyású, nincsenek benne "BG3 sziporkázású" zsenialitások sem, összességében mégis nagyon-nagyon meg lehet kedvelni szerintem az egész hangulatát a végére, epikus dologgá áll össze, és az egész együtt valahogy sokkal jobban egyben van az említett BG3-nál. Legalábbis az én szememben.
Igazából úgy mondanám röviden, hogy a BG3 minden kis elemében jobb, ám ha az elemeket összerakjuk egy egésztjátékká, akkor valahogy mégis a Kingmaker a szerethetőbb, teljesebb élményű, "klasszikusabb" darab.

Ja, és olvasgasd el azért az elején rendesen a dolgokat. Csak, hogy ne kapj idegbajt, amikor az első "swarm" típusú ellenféllel összeakadsz... (fáklya, alkímista tűz, burning hands varázslat és társai működnek ellenük, míg karddal nagyjából hiába kaszabolsz mondjuk egy apró kis pókokból álló rajt... (Persze story nehézségen az is működhet talán ).

A WotR különben nagyon kemény. 60+ óránál vagyok az első karakteremmel, és még nem értem Act2 végére (bár szerintem már hajszálnyira vagyok tőle). (5 act van állítólag, meg persze még pár, a játékba beépült dlc... A Kingmaker 120-150 óra között volt egy teljes végigjátszásra, alapvetően körökre osztott harcmódban játszva. A WotR szerinem olyan 150-200 óra sávos lesz inkább, most így tippre.)

Az alignment-ed különben változhat is a játékban. Az induló/aktuális jellemed meghatározza egyébként, hogy adott esetben minlyen párbeszéd opciókat választhatsz vagy éppen nem választhatsz. Ugyanakkor sokszor van benne rugalmasság, s ennek keretében a választásaid adott esetben mozgatják is a jellemed a charton, s idővel válthatsz is. (Ez csak akkor gáz, ha jellemkorlátos kasztot vettél fel, pl. paladinnal kicsúszol a lawful good-ból, de vásárolható tekerccsel ilyenkor rezetelheted az egészet. No meg, nem két-három döntés viszi el a jellemedet más kategóriába, hanem azért ahhoz sokszor kell adott módon döntened.)

Apropó, a Kingmakerben a lawful good döntések sokszor elég érthetetlenek (elég véres szájú/kezű lehetsz vagy kell lenned, ha például ragaszkodni akarsz ahhoz).
Viszont a WotR-ben van egy lawful evil jellemű csapattárs (egy Regill nevű Armiger/Hellknight gnome), aki viszont a legjobban megírt lawful evil karakter, amit valaha játékban láttam. Minden megszólalása, minden döntése, minden banter a csapattagokkal, minden tökéletesen passzol ahhoz, amit törvényes gonosznak nevezhetnék - konkrétan a lawful evil jellem mintapéldánya lehetne, kb. mehetne szerepjátéko oktatási célokra is

Endure. In enduring, grow strong.

Akkor a tldr, elég nekem a default harcos butaeasy nehézségen.

Tényleges játékig nem jutottam el anno, a "belenézés" csak a karakterkészítő volt és már ott elfáradtam a sok lehetőségtől. Én szeretem a Tolkien sztereotípiákat (elf az legyen íjász, stb), saját felfedezős kari általában ember mágus, de dndben sem az ember, sem a mágus (wizard, sorcerer, kutyaidomár, miegymás) nem ilyen egyértelmű. És akkor erre még jöjjön rá az alignment chart meg az egyéb stat és skill babrálás. + világról, történetről nem tudok semmit. Ha jól értettem van valami kingdom management minijáték is benne. Szerepjáték szempontól azért csak több "értelme" lenne ehhez illő karaktert (pl nem egy toprongyos woodelf monk) játszani.

Igazából ez csak előzetes túlaggódás, de eljutottam egy olyan pontra, hogy egy 50+, pláne 100+ órás játéktól már felszisszenek. Ha bejön nyilván nem gond, utána belerakok 1000 órát is egy hétvége alatt, de a kísérletezgetés, "x10 óra után majd jó lesz" dolgokhoz kezdek öreg lenni.

Gondoltam, hogy ma elkezdem a Hell is Us-t, erre nem megvettem hirtelen a Borderlands 4-et?! Akkor ez el is dőlt szerintem.

Ha jól kerestem vissza, akkor a 2023-as Game Awards-on mutatták be.

Nem is láttam soha! Remélem lesz belőle valami!

Hát én csak fogtam a hsz-edet, úgy ahogy volt bedobtam a chatgpt-be, jött is a megfejtés. De a megfelelő kulccszavakkal szerintem ki is guglizható. De a feketeövesek talán a youtube historyban néznek körül.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Igen, ez az! De hogy találtad meg? Én mindenhol kerestem mindehogyan, és nem adott érdemi eredményt egyik keresésem sem... :/

Nem ismertem, rákerestem: Last Sentinel

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

!! OFF topik !!
Egy kis segítséget szeretnék kérni.
Nem olyan rég (pár hónapja - egy éve) volt egy cinematic trailer egy játékhoz, ami annyiból állt, hogy egy shaolin templom vagy kolostor szerűségben bent rekedt pár ember az ajtó mögött, akikre robotok támadtak rá. Aztán jött a maszkos hős motorral (?), aki szétkardozta (lőtte?!) őket és megmentette a bent rekedteket. A trailer végén pedig az is felfedésre került, hogy a hős egy nő.
Valakinek nem ismerős ezen leírás alapján a játék? Valószínűleg még nem jelent meg vagy nem hinném, de nagyon érdekelne. Illetve tök szívesen újranézném magát a trailert is.

Apropó, egy másik (alapvetően szerepjátékos) fórumon nem is olyan régen írta valaki (aki kijátszotta mindhárom játékot, egyébként fordított időrendben, vagyis Rogue Trader - WotR - Kingmaker sorrendben):

Hangulatilag ez (a Kingmaker - megjegyzés tőlem) tetszett a legjobban a három közül, játékélményben pedig a Rogue Trader. Azért fura, mert ha őszinte akarok lenni, akkor a legambiciózusabb játék viszont a WotR... Igazából mindhárom nagyon jó.

Endure. In enduring, grow strong.

Rogue Tradert is újra kéne játszani az összes DLC-vel basszus....

Ha jól értem, akkor a Kingmakerről van szó.

Több nehézségi szint közül választhatsz, sőt, teljesen testre is szabhatod az egészet szabadon, magyarán egy féllábú, vak, pusztakezes harcra képzett gnóm varázslóval is végig lehet vinni adott esetben, csak kellően le kell húzni a nehézségi beállításokat.

A premade karakterek közül a harcos srác a default (lesznek a játékban kvázi "choose your own adventure" jellegű olvasós, döntéshozós, közben skillcheckekkel operáló történetmesélő részek is, ahol rendre az ő sziluettje/alakja tűnik fel a rajzos illusztrációkon). Ha leveszed a nehézséget, akkor adott esetben a csapattársaidnál, illetve a saját karakterednél is automatikusan megcsinálja a játék a skill/feat stb. döntéseket a szintlépéseknél. (Én mondjuk biztosan nem játszanék így, de én szeretek agyalni a karakterfejlesztéseken is. Legalábbis a saját karakternél és stabil csapattagoknál.)

A Pathfinder rendszer - főleg a BG3-nak alapot adó D&D verzióhoz képest kicsit "szabálynehezebb", de azért nem egy atomfizika. Mindenesetre érdemes azért átolvasgatni legalább a feat-eket, meg a skilleket, hogy melyik mire való, plusz megérteni, hogy az attack of opportunity, flat footed stb. fogalmak mit takarnak a gyakorlatban. (Részben ide vonatkozó tipp: a fő karakterednek fejleszd majd mindig a Persuasion-t, illetve a Perception minden egyes csapattagnak hasznos lesz, mert arra mindig mindenki dob majd, hogy észreveszel-e titkosajtót, extra loot-ot stb., s ugye nagyobb az esély, hogy legalább egyvalaki észreveszi a dolgot, ha mindenkinek van rajta legalább néhány pontja.)

Ugyanakkor megijedni sem szabad tőle! (Na, a WotR, ott már engem is riasztott elsőre a sok lehetőség, de a Kingmaker még egyszerűbb azért...)

Én azt tanácsolnám különben, hogy ne premade karaktert indíts! Válassz egy szimpatikus kasztot, ne multiclassolj (ne bonyolítsd az életedet), hanem maradj meg végig ott, és élvezd a játékot!
Ha nem akarsz bonyolult karaktert, de azért olyat, ami kellően hatékony, akkor nagyon tudom ajánlani a Slayer osztályt! (Az alosztályai közül a delieverer a legkeményebb, feltéve, hogy lawful good karaktert csinálsz, de a spawn slayer is közel olyan erős, ám ott bármilyen jellemmel jól fog működni a dolog.) Rengeteg feat-et kap, sneak attackja lesz - ha rám hallgatsz íjra fejleszted (összetett hosszúíjak - legyen jó az ügyességed, de mellé némi erőd is), és körökre osztott harcmódban pillanatok alatt szét fog lőni mindent és mindenkit. (Ha flat footed ellenfelet lősz vagy olyat, aki már flanked, vagyis más (nem flat footed) karaktered ütőtávban van hozzá képest, akkor automatikusan sneak attackolsz. (Tehát a régi D&D játékokhoz képest sokkal könnyebb a sunyi támadásokat végrehajtani.) A hozzá tartozó alap featek sem túl bonyolultak: az íjhoz mehet weapon focus, improved ciritcal, Point-Blank Shot, Precise Shot, Improved Precise Shot (ez fontos lesz, de csak a játék vége felé), Deadly Aim, Rapid Shot, Manyshot. Általánosan fontos még az Improved Initiative (hogy minél hamarább következz a csatában, és flat footed legyen még minél több ellenfél). De ha Slayert indítasz, annyi feat-et fel fogsz tudni venni, hogy ezeken kívül is bőven lesz még mire költened a lehetőségeket (skillek turbózása, extra hp, extra sneak attack stb.)

A csapattagok fejlesztéséhez (már ha nem automatikusra állítod a szintlépést), jó lehet ez a guide. A srác abszolút nem min/max powergamer mentalitással dolgozik, de mégis használható buildeket rak össze. (Van oldala főkarakter buildekre is. Ha esetleg látsz olyat, ami szimpatikus onnan, ki lehet próbálni. (A grenadier például biztosan nagyon erős (főleg a swarm típusú ellenfelek miatt, de amúgy is), miközben nem túl bonyolult, ám mégsem unalmas (tudsz például varázsolni is vele, igaz, ő ezt főzetekkel oldja meg, de a gyakorlatban ezek ugyanúgy varázslatok.). Én egyszer tervezek még egy lawful evil végigjátszást a Kingmakerre, ahol esélyes, hogy grenadier legyen az illető (esetleg sword saint, bár utóbbi nagyon melós/mikro management igényes).

Endure. In enduring, grow strong.

Áh, pont jó, hogy itt vagy, régóta akartam már erről kérdezni. 2024 elején belekezdtem (csak a cc), de mivel ezek bazinagy játékok ezért letettem. Azóta is gyűjtöm az erőt hozzá, majd következő héten/hónapban...

Szóval a gyors kérdés, karikészítőben van értelme heteket elzsibbadni vagy bőven elég az egyik "premade" karakter? Nyilván nem számítok DOS2/BG3 szintű megosztott játszható és npc karakter élményre de ránézésre egyszerűbbnek tűnik, mint kitanulni a d&d (vagy annak valami vadhajtása) loret ami 10 class/race kombó átböngészése után már lefárasztott. +kicsit zavart, hogy a karaktermodell és a portrék nem igazán egyeztek.

Ez még csak a Kingmaker. Igazából Rogue Traderre gyúrok (így már) évek óta csak előtte még meg akarok "ismerkedni" a stúdióval. Nyilán más a setting, rendszerek, stb, de időrendben haladnék. Ez a sorozat is érdekelne aztán ha a későbbi játékokban jobb a gameplay, utólag nehezen tűrném a "rosszabbat".

Pathfinder: Wrath of the Righteous

A Pathfinder: Kingmaker nálam az első két Baldur's Gate játék valódi "szellemi örököse", nagyon szeretem a hangulatát, történetét, játékmenetét, karaktereit, kétszer végig is vittem tokkal-vonóval (ez végigjátszásonként olyan 130-150 órát jelent), ám a WotR-t (ami nem igazi folytatás, hanem egy teljesen más kampány/történet) a várható időigényére tekintettel pár évig a (játék)fiókomban tartogattam, míg végül idén nyáron rászántam magam. Az első 20-25 játékórát javarészt tényleges játék nélkül, az elképesztően gazdag karakteralkotási (és karakterfejlesztési) lehetőségek (faj, osztály, archetípus, háttér, feat-ek, misztikus utak stb.) alapszintű áttekintésével, megértésével, illetve ötleteléssel töltöttem, ide értve néhány próbaképpen elindított, de kb. csak egy-két órányi játékra szóló karakter megalkotását is. (Az Inevitable Excess DLC-ben rögtön LVL20/MythicLVL10 karaktereket lehet készíteni, amit szintén felhasználtam tervezgetésnél.)

Azután, már némi ráhangolódás és ismerkedés után végigvittem a Through the Ashes/Lord of Nothing DLC párost (ez teljesen más karakterekkel, köztük másik játékos karakterrel megy, mint a rendes játék, ám mégis kapcsolódni fog az utóbbihoz). Ez bő 20 játékórába tellett.

Azóta a rendes játékot ("főtörténetet" + közvetlenül a játékba illesztett DLC-k) viszem egy karakterrel, illetve, mivel a rengeteg lehetséges (misztikus) út és választási lehetőség közül volt olyan, ami nagyon piszkálta a fantáziámat, amikor az Act1 végére (Kenabres város "felszabadítása") értem a karakteremmel (ez egy jó jellemű figura, akivel az angyali ösvényt céloztam be), indítottam egy új játékot egy gonoszabb figurával is, akivel engedni fogok a bennem folyvást feltörni igyekvő démoni erők tombolásának is! (És már a fejemben van egy harmadik karakter, akivel pedig a "totál káosz" jegyében a trickster utat fogom bejárni. De vele később, mert három karakterrel nem akarok párhuzamosan bűvészkedni.)
Most úgy játszom, hogy amint megcsinálok egy fejezetet egy karakterrel, "váltok", és megcsinálom azt a fejezetet a másikkal is.
Ilyesmit máskülönben még sosem csináltam rendes cRPG-ben, és nem is tudtam, hogy be fog-e jönni ez a módi (megtöri-e az immerziót, illetve élvezetes-e, hogy közel ugyanazt az utat, csak helyenként más döntésekkel rögvest megismétlem egy második karakterrel is), de meglepően jól működik a dolog. Egyébként ez roppant időspóroló megoldás, mert sok a párbeszéd/olvasnivaló a játékban, s amit az első karakteremmel becsületesen végigolvasok, azon a másodikkal már gyorsan végigszaladok csak (s csupán ahol az eltérő döntéseim következtében jelentkezik "újdonság", ott állok vissza a tisztességes "olvasó-módba"). Ennek köszönhetően, ami bő 25 óra volt az első karakteremmel, az ~15 óra alatt meg lett a másodikkal.

Jelenleg az első karakteremmel Act2 végén járok (Drezen ostroma közepén vagyok valahol), ha végigértem, akkor megnézzük ezt az Act2-t a gonosz karakteremmel is.

Mindez együttesen eddig ~115 játékórát jelent a GoG szerint. Ha végigmegy a páros végigjátszás, s lesz erőm utána újrakezdeni egy harmadik karakterrel is (akivel újra rendesen végigolvasok majd mindent, illetve türelmesebb is leszek, ismerve más jobban a játékot, s nem hajt annyira majd az "ismeretlen felfedezésének a varázsa"), akkor gyanúm szerint az idei év végéig ki fog tartani a játék.

Ja, csak hogy érzékeltessem a lehetőségek/komplexitás szintjét, az első karakterem egy angelkin aasimar (alfaj és faj) bloodrager (kaszt) primalist (archetípus) celestial bloodline (bloodrager választott vérvonal), keverve serpentine bloodline-nal (mítikus ösvényen választott kasztspecifikus extra dolog), Iomedae hitű, nobler: leader hátterű, neutral good jellemű figura, akivel az angel mythic path lett becélozva.

A gonosz karakterem kevésbé "fancy": human, pickpocket hátterű, neutral evil jellemű, Lamashtu hitű, feyform archetípusú shifter, akivel a demon mythic path került megcélzásra (bár vele helyenként élek olyan egyéb lehetőségekkel is, melyek a személyes hatalomgyarapodását éppen pillanatnyilag szolgálják - őt egy gátlástalan, lelketlen, cinikus, hataloméhes, megfélemlítéssel, hazugságokkal stb. operáló gennyládának alkottam meg )

A harmadik tervezett karakterem várhatóan egyébként egy hungerseed alfajú (ezek nagydarab, erős testfelépítésű, élvhajhász hajlamú démonivadékok), tiefling fajú, monk kasztú, drunken master archetípusú, chaotic neutral jellemű, Cayden Cailean hitű (ez kvázi egy "drunken god"), trickster mythic path utat követő figura lesz majd. Amolyan szarunk bele mindenbe, a pillanat mámorában döntünk mindig (de ha van rá mód, inkább kicsikét a kozmikus jó irányába húzva), és szeretjük a felfordulást, a csíntevéseket, kiröhögjük a világot angyalostól/démonostól, fityiszt mutatunk nekik figura lesz

Endure. In enduring, grow strong.

... Azért nyilván most sem bírtam ki, hogy ne legyen 100%.

Jön majd még Revelations holnaptól, igazából tök jó home office játékok ezek - a húszpercenkénti bevételt lehet farmolni azzal, hogy munka közben csak néha meglököm a kontrollert, hogy ne aludjon a konzol, aztán munka után tudok a mesterséges economy blokk nélkül ütemesen haladni.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Gratula, hogy anno sikerült kimaxolnod! Meg sem kíséreltem.

Feltettem én is 1-2 hete az Ezio Collectiont egy későbbi nosztalgiázás céljából, és egyszerre vágyom azt az eltéveszthetetlen hangulatot, ami ezekből a játékokból ered, és előre félek egyes gázosabb feladatokról, amik 10+ éve a memóriámba égtek.

De előtte befejezem a platinára kihegyezett Death Stranding 1 újrajátszást. Kb. 8x kezdtem neki az elmúlt egy hónapban, majd hagytam abba amiatt, hogy túl sok a grind, de végül mindig visszaültem elé.
Viszont a harmadik Higgses troll-küldetésért (a legdélebbi pontról, mule és BT területekkel tarkított útvonalon kell átvágni, kézben szállítandó pizzával és pezsgővel, és semmilyen gyorsutazási lehetőséget sem lehet igénybe venni) a kurva száját Kojimának és az egész stúdiónak.

Assassin's Creed 1-2-Brotherhood

Random nosztalgiajárat indult, nem is terveztem volna írni róla, de... Fú bazmeg, emlékszem, hogy megjelenésekor is utáltam Brotherhoodnál a 100% synch bevezetését, de azt hittem, most így harminc évesen majd csak röhögök magamon utólag.

A fenét, ez egy gyökérség, ami teljesen szétbassza a játékélményt. Érted, sztori vége, végre megszerzed az Almát, a játék semmi más toolt nem enged használni, nem hívhatod a tanoncokat sem (brotherhood baszd meg, és képes annyit indok nélkül kiírni, hogy "guild not available"), és rád enged egyből vagy tíz katonát. És hogy mi a 100% synch? Ne veszíts életet. Mibe kerül az Alma használata? Életerőbe. Tehát ha használod a játék által megengedett egyetlen eszközt, elbukod a játék által megszabott 100%-os teljesítési feltételt.

Faszkalapok. Ez az egyik legszélsőségesebb, de amúgy az egész játék 100% szinkronizációja ugyanezen a komplett szopatáson alapul. Esküszöm ámulok a tizenöt éves önmagamon, hogy ezt anno kimaxoltam.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Deathloop

Turkáltam a backlogban kicsit, és ráakadtam erre a játékra. Mondom időhurkos, színes-szagos FPS. Jó lesz kicsit a dark-os Dishonored 2 után. Erre nem kiderül, hogy ezt is ugyanaz a brigád készítette?! LO LOL
Ráadásul egy csomó mindent átmentettek abból ebbe... Így Közvetlenül a D2 után kicsit azért illúzióromboló tud lenni. Mindegy, a sztori talán majd eltereli a figyelmem róla.

Azóta kitapasztaltam még ezt-azt, pl. hogy a kezdő helyszín amúgy tele van kereskedésre alkalmas npc-kkel, csak hát ez nincs a homlokukra írva. Sőt, van egy rendes, jól felszerelt kereskedő is nem olyan messze az elindulásunktól, csak nem volt könnyű megtalálnom. Ő lenne az, a második képen be is nyilaztam segítségként. Csoda, hogy nem szúrta ki elsőre a szemem. De közben tele van még olyan hülyeségekkel is a játék, hogy megveszem jó drága 75 aranyért a csésze tejet, mert egy előző játékban egy macskától megtudtam, hogy hát csatlakozna ő hozzám szövetségesként, csak ha nincs tej, akkor inkább mégse. Na egy következő játékban megvan a tej, megint összetalálkozom a dungeonben egy macskával, de nem tudom neki odaadni a csésze tejet, el kell neki adnom, de nem tudja megvenni, mert csak 55 aranya van. MIAFASZ? És csak 1 aranyért tudok egy törött kulcsot venni tőle.

Közben amúgy továbbra is tetszik. Nem csak grafikában retro, hanem abban is, hogy tényleg magadnak kell mindenre rájönnöd, meg utánaolvasnod. Néha frusztráló, de inkább szórakoztató. A fejlesztő pl. kifejezetten nem javasolja a harcot alacsonyabb szinteken (erre mondjuk rájöttem én is ), de amúgy elég sok lehetőség van elkerülni a legtöbb combatot. Most már csak el kéne jutni kb. valameddig, ami nem a kezdő map.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Space Marine 2 megint. Nem akartam semmi komolyba belekezdeni Cronos-ig, így eltöltöttem ismét pár kellemes napot a játékkal és még mindig hihetetlenül élvezetes. Ráadásul jött a váratlan felfedezés a semmiből, hogy a mesterlövész konkrétan isten a távcsöves karabéllyal!!! Nyilván mindig is mesterlövész puskával használtam, aztán valamilyen indíttatásból kipróbáltam és brutális mód lehet vele darálni tűpontos fejesekkel! Nagyon várom a 2. évi új tartalmakat!

Cyclopean: The Great Abyss

Még a megjelenése idején figyeltem fel a trailerre, az alapján instant vétel volt. Igaz, nem sok időt töltöttem eddig vele, de mostanság amúgy is borzasztó keveset játszom. A játék egy '80-as évek technológiáját és játékmenetét idéző dungeon crawler/rougelike hibrid, lovecrafti settinggel. Ami a trailerből is lejön, a játék talán legnagyobb pozitívuma a technológiai megvalósítás, ami a dungeonökbe alámerülve érvényesül: gyönyörű, ahogy a monokróm pixeláradatban, first person nézetben forgunk a még mindig négyzetrács-alapú, de immáron 3D labirintusokban.

Mint a Cthulhu szerepjáték óta minden valamire való lovecrafti videójátékban, úgy itt is elménk épségének megóvása a kulcs a túléléshez: kalandjaink során, ahogy vadul nyomogatjuk minden négyzeten a search gombot, nem kevés hátborzongató jelenségnek is lehetünk egyúttal tanúi, amik alaposan próbára teszik elménket: furcsa ezt leírni, de olyan érzés kerít minket ilyenkor birtokába, mintha a valóság és az iszonyat peremén lesne ránk ezernyi rettentő szempár, amik ragadozóként várják, mikor vehetik el tőlünk utolsó emberi mivoltunkat... hm.

Sajnos a játékkal az egyik legnagyobb gondom az, hogy piszok nehéz, még úgy is, hogy ez a műfaj valahol erről is szól. A rougelike elemekkel együtt jár az is, ha a kezdő helyszínen a kereskedőnél (pl. készlethiány miatt) nem tudunk felmarkolni elegendő fáklyából és sebkötözőből, lényegében halálra lettünk ítélve. A karakterkészítés kockadobással dől el: ha nem tetszik az adott karakter, jöhet a reroll. Sajnos ugyanakkor a harcokba sincs túl sok beleszólásunk, ráadásul szinte mindenki erősebb nálunk. Egyelőre még nem jöttem rá, hogyan lehet ebben a játékban akár csak a következő mérföldkőhöz is eljutni - de az biztos, hogy egyszerre nosztalgikus és szórakoztató.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Dishonored 2

Az első részt anno nagyon szerettem, de a második felvonás kimaradt. Most elkezdtem pótolni, a harmadik chapter legelején álltam meg vele picit.
Hangulatban tökéletesen hozza az elődöt, grafika-ügyileg mai szemmel is szép, sztori szempontból az alap felütés tetszik... majd meglátom, mit tudtak belőle kihozni egészében.
És ami most tudatosult csak bennem, hogy van egy "külön játszahó kiegészítője" is a sorozat második részének. Arra is ráteszem majd a mancsom.

The Alters

Nagyon király játék, de elég meredeknek tűnik a betanulási görbéje... úgy 25 napig bírtam, és game over. Néhány dolog nehezen érthető, mindig az kéne, ami nincs. Ezt az upholdot meg elég későn magyarázta meg a játék...

Maga sztori elég érdekes, és minden alteregóval máshogy kell bánni. Mindenkinek mindig kell valami természetesen, és a csomó probléma mellett még fedezd fel a bolygót. Jó kis kihívás!

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 - 16Gb - Windows 10 x64 | BF4: DarkArchonHUN | Canyon Endurace 7

Deadzone: Rogue

Roguelike co-op fps shooter. Fantasztikus. Haverral két nap alatt beletettünk 10 órát. Röviden annyi, hogy egy űrhajón ébredsz és szobáról szobára haladva kell előrejutni, a műfaj sajátosságainak megfelelően halál esetén kezdheted elölről. Folyamatosan esnek upgradek, így permanensen erősödhetsz, tehát egyre könnyebb lesz a game idővel, de a nehézségi szintek miatt így is durva a kihívás. Az ellenfelek különféle fegyvereket és páncélokat dobnak, ezek segítségével tudsz fejlődni, illetve minden szoba végén van egy nagy loot, amivel buildelheted a karaktered. Ezek különféle perkek, itemek, erősítők, amikkel különböző irányba fejlődhetsz és rengeteg szinergiára épülő buidet rakhatsz ki az adott runra. Mindemellett iszonyat jó a gameplay, pörgős és baromi rewarding egy jó builddel a játék. Ja és haverral lehet együtt tolni, ami szó szerint hatványozza az élményt. Nézzetek rá!

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Mi is csapattuk múlt 7végén kollégákkal. A hatalmas pályán nem tudtam érvényesülni, ahol minden robbant és tankok meg repcsik soroztak. Annyiból állt a játék nekem, hogy a földön fekve ordítottam szanitécért. De aztán mentünk két kis pályát, ahol szintén pontokat kellett elfoglalni. Na az baromira adta!!! Az egyiket majdnem megnyertük, a másikat viszont már sikerült megnyerni. Egyszer csapat elsőként, utána másodikként csicska kontrolleresként. Nyilván nem veszem meg, rohadtul nem az én világom a kompetitív lövölde. De így ismerősökkel pár pohárka ital mellé teljesen jó móka volt.

BF6 béta:

Most hogy szépen megcsináltam minden béta acsit és beleraktam olyan 15 órát összesen szerintem elengedem az utolsó napot!

Nekem teljesen megfelelt már ebben az állapotában is (és még ugye jön rengeteg fegyver / pálya)!
Persze tele van marhaságokkal is, de aki ezeken fennakad az nem tudom mi a francot vár. Naná hogy némelyik fegyver lézer pontos meg vannak burleszk pillanatok.
De amikor összeáll a buli (jó csapat / jó ellenfelek de nem kemper /god mode csürhe) akkor odabasz a hangulat!

Kicsit fura ez a mindenki minden fegyvert használhat alapfelállás (találkoztam már sniper/medic falkával akiket nem lehetett kiirtani)...max majd megyünk locked szerverre...

„Mindig első a kávé, aztán jöhet a radar!”

Nem nyúlok egérhez hosszú évek óta. DoW-nak megvolt a maga varázsa.....20+ éve.

Rise of the Ronint kezdtem el tegnap. Olyan kicsit temus GoT, de szerintem elleszek vele.

Echoest este fogom megnézni Én csak mérsékelten voltam izgatott, de egyik videósnál ránéztem, neki tetszett. Egyedül arra panaszkodott, hogy kontrollerrel kezelhetetlen... Na most ez engem annyira érint, mint politikust a gerincbántalom.

Viszont hogyhogy te nem a Dawn of War Def. Editiont tolod most?

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Echoes of the End:

Vártam, hangulatos volt a gameplay videó róla. Sajnos élőben egy förtelem, még AA szintet sem üti meg. Ráadásul nem szaggatott, hanem befagyott a kép 1-1 másodpercekre. 15 perc után gyalultam is lefele.

Hell is Us DEMO:

Kimondottan érdekes koncepció! Se térkép, se küldetés jelzők, se semmi más segítség. Van egy iránytűnk és minden szükséges infót beszélgetésekből vagy jegyzetekből tudunk meg. A harc kicsit soulslike, de én egyelőre rohadtul nem éreztem. Nem ment a dodge és a heling pulse is 10-ből 1 alkalommal, ha sikerült. Persze ezen gyakorlással lehet segíteni majd. A játék maga szép és jól fut, de az átvezetők elég szörnyűek. Minden körvonal recés/szellemképes és remeg. Ezzel remélem még kezdenek valamit! A megjelenése eléggé szerencsétlen, mert szeptember 4-én érkezik, de ugye másnap itt a Cronos! Az meg abszolút elsőbbséget élvez.

Nem hoztad meg a kedvem. De talán egyszer. Nem zárkózom el teljesen előle.

Nem igazán, tudtommal nem sok köze van a főjáték lore-jához.

Lényegében egy háromfős(re tervezett, de van solo és már duo is) soulslike, battle royale és roguelike játékok megoldásaival. Elég straightforward, expedíció menünél választasz egy bosst, aki ellen menni akarsz, és be is dob egy térképre a játék. Egy expedíció három szakaszból (nap) áll, az első kettő a szintezésről és lootolásról szól, aztán ha sikerül a harmadikig eljutni, az már "csak" maga a nagy bossfight.

Első két nap alatt folyamatos az időnyomás, PUBG és társaiból ismerős körszűküléssel. Mindkét nap ugyanaz a séma: először csak leszűkíti a játékteret, aztán még egy szűküléssel egy pici területet jelöl ki, ahol a napvégi miniboss spawnol. Ha legyőzöd első nap, akkor újra a teljes térkép elérhető, day 2, repeat. Day 2 újabb két szűkülés, bossfight, aztán teleportálhatsz a fő bosshoz.

Kezdő felszerelésed mindig ugyanaz, az egyetlen dolog, amivel tudod befolyásolni expedíció megkezdése előtt a karaktered, az a megszerezhető relicekből adódik. Egy-egy exp. végén (ha sikertelen is), random kapod őket, aztán színek alapján lehet equipelgetni a karakterre, hogy bizonyos passzív módosítókkal indulj. (Lényegében tehát a karaktered sem fejlődik a megszokott módon, hiszen a szintezés minden egyes expedíció alatt a core gameplay része, mindenképp lvl1 a kezdés, és maximum 15-ig juthatsz.)

Kezdőként, ha teljesen vakon mész, nem valószínű a sikerélmény. Nem ad elég időt, hogy kitaláld magadnak, hogy egyáltalán mi micsoda a térképeden (meg szokásos Fromsoft módra ha kivételsen próbál is valamit elmagyarázni a játék, azt kurva szarul csinálja). Szóval érdemes előtte kis utánaolvasgatás is, meg ha amúgy bejön a gameplay loop, akkor nem szabad a kezdeti kedvtelenségre hallgatni. Én is otthagytam volna a francba eleinte, de második coop alkalomra egy kis solo próbálgatás + guglizás után már imádtam.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Egyelőre még nem néztem utána, hogy pontosan mi ez. Valami kisebb tartalommal bíró önálló folytatás? Gondolom nem teljes értékű ER2...

Nightreign amúgy nem érdekel? Héten bekerült a duo mód, így most már elég, ha csak egy ismerősöd tolja, és lehet randomoktól mentesen csapatni a coop boss run szimulátort.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Na csak megnéztem újra az 1984-es első részt tegnap hangolódás gyanánt és ma belevágtam a Terminator: Resistance-ba. Vagy csak rossz pillanatomban néztem bele annó vagy tényleg szimplán zavart az elején az a sunnyogós rész, de kimondottan tetszik. Még csak pár órát pakoltam bele, de hamarosan folytatom. Most már kaptam jó kis plazmafegyvert, úgyhogy egyre izgibb! Meg azért kellett hozzá szerintem a Robocop végigjátszás is, hogy már tudjam mire számíthatok a csapattól.

Igen, átérzem a problémát... iszonyat nagy gond, mivel játsszon az ember. Legalábbis, ha 40+ évesként még 5-nek érzi magát az ember

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 - 16Gb - Windows 10 x64 | BF4: DarkArchonHUN | Canyon Endurace 7

Most kicsit vergődök. Nagyon szerettem volna szeretni a Wuchangot, de baromi béna vagyok hozzá, így búcsút intettem neki. Nincs kedvem semmi komolyba belekezdeni Mafia-ig, de valamit azért csak kéne már, ha itt a hétvége. Adjak egy új esélyt a Terminator: Resistance-nek? Cimborám nemrég ért a végére és halálra dicsérte. Én annó kiléptem az elején, mikor a táborba értem. Nagyon nem tetszett, hogy bújkálnom kellett. De állítólag mikor lesz rendes fegyver, onnantól már nem bújkálós. Van félbehagyott FF 7 Rebirth meg FF16 is, egyikhez sincs hangulatom. Meg egy félbehagyott Suicide Squad, amit elkezdtem a sztori miatt, de a játékmenet annyira botrányos volt, hogy azt is leraktam.
Mafia után már jók vagyunk, jön az Echoes of the End és szeptember legelején a Chronos. Na majd estig még meglátom...

2016 Május óta overwatch. asszem ezt már hívhatjuk függőségnek.

"Éljenek az animéééék! ^^"