Aztarohadt, ez mocskos kemény volt!!!

Belefutottam egy sodródó hajóba és természetesen átnéztem, hogy mi folyik ott. Eszevesztett Mechanicus techpriest-ek és servitorok kóvályogtak, de nyilvánvaló volt, hogy a Hipertér már átjárta és megfertőzte a hajót. Ilyen horror szerű bevillanások voltak, ahogy megmutatkoztak 1-1 pillanatra a mészárlás nyomai és a hullahegyek! Majd jött egy brutál csata, ami nem ért véget, mert az egyik ellenfél addig menekült a másik terem felé, amíg be nem húzta az ott tanyázókat is a csatába, így a kettő ütközet egybeolvadt. Aztán a lemészárlásuk után jött egy harmadik terem, ahol felbukkant egy mocskos ocsmány Forgefiend, ami konkrétan majdnem legyalulta a 6 fős csapatomat. Egyedül a Sororita nővér maradt életben pár szem HP-val és ő lőtte ki az utolsó 3 ellenfelet......fuhhh......komoly volt!
Amúgy már rendesen benne voltam a 2. fejezetben, mikor először megnyitottam a teljes űrtérképet és ez basszus nem semmi!!!!!



Itt aztán lesz még felfedezni való bőven! Mondjuk sejtettem, hogy így lesz, mert túl magas értékeket kell elérnem ahhoz, hogy a legbrutálisabb felszereléseket el tudjam barterelni a frakcióktól. 38 órám van benne és még csak a felszínt kapargatom 19-es szinten.
Fantasztikus élmény volt a BG3, de úgy érzem, hogy esélyesen tisztán szentimentális alapon nálam le fogja taszítani a trónról a Rogue Trader. A kedvenc műfajom és univerzumom találkozása fergetegesen jó hangulattal és több szálon futó lebilincselő történettel. Húzok is vissza, csak kicsit emésztenem kellett az ebédet.
