Vampyr

Engedj a kísértésnek, nyírd ki mind!!!

De nem jó ez. Minden karakter a találkozás után átalakul rajzfilmsonkává. Amint jön egy újabb hint, már ken is magára egy adag szaftot. Teljes csík, szinte könyörög, hogy "egyél meg!". Közben meg négyen ülök a széken. Én, aki acsi miatt nem akar és fog megölni senkit, noob difi miatt amúgy sem kell combatra költeni. Én, aki egy szimpatikus karakter után zokogva bontja fel konzervvért. Én, aki a seggfejeket már tömné is fűszerrel, ezekért úgyse kár. Plusz még én, aki tojna az acsikra és tolná a drakulás rólpléjt - nap végén eszünk érzelmek nélkül +- mérlegelünk, ember és szörny között egyensúlyozva - , de az acsis és a két végletes idióta miatt nem tud nyugodtan inni.