Kezd durvulni az időjárás!

Csak napi egyszer terheli meg, ha én délután hazamegyek utána másnap reggelig már nem teszem ki a lábam Hétvégén a házból se mozdultam ki, vagy kétszer kidugtam a fejem és megnéztem a hőmérőt az ajtó mellett, annyi elég is volt a kinti levegőből.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Azzal számolj, hogy a 40-ről bemenni a 21-be vagy fordítva, az iszonyatosan megterheli a keringési rendszert és para.

Nálunk szerencsére pont teljesen leállt a hőszivattyú rendszer vasárnap délután. Tegnap arra ébredtünk, hogy csatakosra izzadtunk. Reggel próbáltam kétszer újraindítani, de mindig leállt. Tegnap este meguntam és kinyitottam manuálisra az összes zónát a lakásban, így már végig ment és már sokkal kellemesebb idő lett reggelre a lakásban. De ugye március óta harcolok a kivitelezővel, mióta kiderült, hogy egy rakás fos a rendszer és már a tervezőasztalon elvérzett. 2024 tavaszán adták át a házat, mi ugye tavaly októberben vettük meg az első tulajtól. Azóta derülnek ki szép fokozatosan a dolgok, hogy mi minden nem stimmel vagy szopó...

Én ahogy öregszem egyre kevésbé viselem jól a meleget, inkább a hidegre szavazok. Pedig anno azt hittem, ha ledobok pár kiló felesleget akkor majd kevésbé visel meg a meleg, de csak jobban utálom. Szerencsére tavaly csináltattam klímát, a szobámban kellemes 21 fok van.

#4479 Aryx : Láttál volna pénteken favágás közben

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Nálam most perpill 30.4 van, de már hozzászoktam. Klíma nincs, bár ha lenne, sem használnám. Bízok a reggeli "lehűlésben", az elmúlt 3 napban meg igyekeztem esti/hajnali sétákkal egalizálni magam. Napközben tényleg pusztulat van, bár alapvetően jól bírom a hőséget, nem szokott megviselni, a fáradtság/kialvatlanság is régi társ, de hetekig ezt tényleg nem lehet csinálni.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

Betelt a pohár, 28 fok a lakásban, izzad mindenem, a ventillátor olyan mintha hajszárítóval fújnám magam, aqrvaéletbemár.

I wish I could have known about the view from halfway down