II. Világháborúban fejlesztett fegyverek, félbemaradt eszközök

A németek fegyverkezési megalomániája nem csak a hitleri rezsimet jellemezte, hanem a császári hadvezetést is, pl. óriási méretű harckocsik terve, a hatalmas méretű lövegek mellyel több tíz kilóméterről lőtték Párizst, teljesen elhanyagolható eredménnyel, viszont még 1914-ben hasznos segítség volt a belga erődök szétrombolásában.

A "Dora" löveghez egy érdekesség: a Buhta folyó északi partján létesített szovjet lőszerraktárat is megsemmisítettek vele, mely csekély 30 méteres mélységben helyezkedett el.

A német hadvezetés egyik nagy tévedése volt a nehézbombázók elhanyagolása a He-177 -es soha nem forrt ki igazán. Egy másik a tábori tüzérség elhanyagolása, mert a rohamlövegekkel és a repülőgépekkel akarták helyettesíteni. Különösen hátrányos volt ez, a szovjetek megerősödése után, hisz nekik a tüzérség volt a legerősebb fegyvernemük.

RB
Igazán autentikus forrást említettél, a Hajja és fiai e képeskönyve személyében. Ez olyan, mint amikor egy német pct. tüzér egymaga feltartoztatott egy egész ellenséges zlj.-t, csak azt felejtik el, hogy közben arra a zlj.-ra zuhogott az egész német hdo.tüzérség tüze.
Vesézzük ki a történetet. Kb. -20, -30 fok hideg lehetett, 5 fő részére raktároztak egy hét élelmet, biztos már kopogott a szemük az éhségtől, meg a fagytól... Az oroszok bekukkantottak a harckocsiba, de látták zárva van, gondolták nincsenek otthon, mi történik ? Elvontatják, ill. felrobbantják... Tételezzük fel a kezelők ellenállnak... leszáll az éj, odakúszik egy ifjú komszomolista, hogy példát mutasson elvtársainak és gyújtópalackkal vagy utászcsomaggal felgyújtja a járművet.
Ilyen helyzetben a következő reggelt sem érték volna meg a katonák. Viszont abban a siralmas katonai helyzetben, a németek valószínű a vaskereszt osztogató hangulatukban voltak, így kreálták ezt a történetet is.