Verslánc:)

Juss el most lenyedig
De csorog a telefon
S szerencsed van nagyon
Épp aznap lattad a matrixot
Seszedbe otlott a telefon
Futsz amig tudsz
Te csak futsz
Felveszed a telefont
De nem szol bele senki.
Semmi semmi ez egy nagy semmi
s homalyba merul a semmi
Felkelsz othon de fura volt ezt en mondom
De egy papirt talalsz az asztalon
S felkelsz megnezed hogy mit ir.

valóság, vagy álom pedig?
Tévedés! Ez itt a MATRIX!
Itt az idő, hogy kitörjél,
Mindig ezért menekültél.
Figyelték lépteid,
vigyázták álmaid-
Eljönnek, megölnek
DELETE - és töröltek...
Furcsa érzés az agyadban árad
Ügynökök öntik el előszobádat
Ülsz, nem mozdulsz, a valóság megszűnt
Egy érzés, egy gondolat : már repülsz
A falak semmik, a korlátok ledőlnek
A világ börtöne - jól látod - mögötted.
Itt az út - menj végig!
Juss el most lényedig!

Csak éjszaka álmodtad fejemben (nem inkább fejedben? )
az egész csak egy álom
mi elsuhant, s tovatünt
hiába minden herce-hurca
az egész csak egy öszze-vissza
homájosak emlékeid
valóság, vagy álom pedig?