Lacc: Nekem is a MiB jutott eszembe. A macsek nyakörve, majd a végén a mi univerzumunk azoknak a hülye E.T.-knek a kezében (agyon verem őket, ha elejtik!
.
Muad-Dib: A fényt nem nyeli el semmi, csak lassú csiga.
Hihetetlen tágas így is a világegyetem! Kötve hinném, hogy ember egyáltalán a galaxisunk szélére el tudna jutni. Ebből jön az is, hogy egyszere nem látjuk mindet, nem vakulunk meg. Ráadásul itt a Nap, amitől még a közelben lévő csillagokat se látjuk nappal!
Egy idő után le fog lassulni a világegyetem tágulása (most hagyjuk, hogy hova tágul) és akkor lesz a nagy poén! Ugyanis addigra minden galaxis feketelyuka már be fogja kebelezni az összes bolygóját és ezek a pokoli tömegek vonzani fogják egymást: beszippantják egymást és egyre erősebbek lesznek. A végén megint csak egy gombostű marad és az nem bírja tovább, szétdurran újra...bumm! DE! Mivan, ha már előbb szétdurran, mint ahogy az összes anyag oda ment volna? Mi szabja meg, hogy mikor szóljon egy nagyot? És akkor ezek szerint akár még az előző világból is maradhatott itt anyag? Mekkora poén lenne! Egy szál régi atom a világegyetemben. Vagy lehet, hogy mégis van Isten és ha MINDEN egybe gyűlt, akkor ő indítja a detonátort?
Annyira hihetetlen, hogy egyáltalán VAN valami, hogy se bizonyítani, se megcáfolni nem lehet!
