DogFighter

Sityi | 2011.05.10. 12:29 | kategória: kisszínes

Noha nem kaptam rajongói levelek özönét ;) , azért egy hónap szünet után folytatom a Kisszínest, az olcsó Steames játékajánló blogomat. A mai menü a DogFighter című repülős-lövöldözős kis csoda. Lássunk, mit is kapunk kemény 9 euróért.
Ha hasonlítanom kéne valamihez a DogFightert, akkor az az Unreal Tournament lenne, csak épp az első világháborút idéző repülőgépekkel. A recept ugyanis gyakorlatilag ugyanaz, mint az Unreal Tournamentben: adott egy aréna, adottak a játékosok, adott egy rakat powerup: nosza, eresszünk mindenkit egymásnak! Sőt, az egyjátékos mód tulajdonképpen ugyanaz, mint a multi, csak botokkal. Mivel repülőkkel vagyunk, így a harmadik dimenziót maximálisan kihasználva tudunk kergetőzni a hét aréna egyikén, amelyek szerencsére kellően tágasak, ugyanakkor több-kevesebb zárt, vagy legalábbis zegzugos területeket is nyújtanak - és persze a durvább fegyverek általában itt találhatóak. Játékmódok tekintetében sem lehet különösebb panaszunk, de nagy dologra ne számítsunk: a szokásos multis felhozatal többek között (Team) Deathmatch-csel és Capture The Flag-gel, és akárcsak az Unreal Tournament, úgy a DogFighter is támogatja a különleges egyedi szabályrendszer-módosításokat, mint amilyen az InstaGib vagy a Rocket Arena.
A 10 választható gép érezhetően különbözik egymástól kezelhetőség, sebesség, páncélzat, valamint a boost hossza terén, de aki szimulátort vár, az nagyot fog csalódni: a DogFighter ízig-vérig arcade játék, és ezen nem segít az sem, ha bekapcsoljuk a realisztikus repülési modellt: ez ugyanis csupán annyit tesz, hogy kikapcsolja az automata vízszintbe állítását a gépünknek. Irányítani egyformán kellemes gamepaddel vagy a jó öreg billentyűzet-egér párossal, de van lehetőség akár joystick bevetésére is.
Grafikailag nem egy nagy durranás, az tény, de különösebb panaszunk sem lehet: tisztességes munkát végeztek a fiúk; akárcsak a hangok terén: minden úgy zörög-hörög,csattog, ahogy az kell. Zenében nem bővelkedik ugyan, de az az egy rock stílusú szám nagyon adja a hangulatot (kár, hogy egy idő után kicsit unalmassá válik).
Az egyjátékos mód kitűnő olyan szempontból, hogy kvázi tét nélkül tudunk gyakorolni a multis meccsekre. Ugyan az alacsonyabb nehézségi szinteken sok kihívást nem jelent a gép, a későbbiekben azért bekeményít derekasan, és így a botok ellen is remek meccseket lehet vívni. A multi viszont remek... lenne, ha lennének humán játékosok. Mivel a DogFighter elsősorban a multira lett kihegyezve, ezért sajnos a kevés játékos miatt sokszor csak botokba botlunk a szervereken - de legalább szerverből sok van (és azért akad pár játékos is, tehát nincs teljesen magára hagyva a játék).
Pont emiatt nem tudom igazán jó szívvel ajánlani a DogFightert. Bár maga a játék remekül sikerült, sajnos stílusából fakadóan épít a sok online játékosra - amiből viszont hiány van. Cserébe viszont nem drága, így ha egy haveri társaság megveszi kellő példányszámban, a remek szórakozás garantált. A kétkedők/kíváncsiak pedig a demo alapján eldönthetik, érdemes-e beruházni a DogFighterre.

Utolsó módosítás: 2011.05.10. 12:36

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.