Baldur's Gate

Azt hiszem, hogy nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy az utóbbi időkben az AD&D rajongókat a cégek nem kényeztették el minőségi programokkal, hiszen manapság nagyon kevés program alapszik az eredeti, TSR-féle AD&D szabályokon. Sok cég hódol be a 3rd person stílusú kalandjátékoknak, de úgy látszik, mindez nem hatotta meg a BioWare-t, mert a tavalyi év legvégén egy kiváló szerepjátékot dobott a piacra; egy olyat, melyről tényleg csak felsőfokon beszélhetek. Miről is van szó?

Annak ellenére, hogy a Baldur's Gate maga egy többszereplős játék, alapvetőleg egy játékos köré fonódik az egész történet. Ezt elég világosan mutatja az a tény is, hogyha meghalnánk, akkor nem folytathatjuk a többi játékossal, hanem tölthetjük be az elmentett pozíciónkat (de pályánként a gép is automatikusan ment egyet). A story-t mindenki kitalálhatja maga, talán nem ezen van a lényeg. Az sokkal fontosabb, hogy a program a hagyományos AD&D szabályokat maximálisan figyelembe veszi, ami manapság nem jellemző a kalandjátékokra; tehát a játék elején karakter kell generálnunk természetesen a hagyományos módon, a hagyományos kasztok mellett speciális fajok is megjelennek (különösen a speciális mágusok között). Ami - úgymond - a "de luxe" dolgokat illeti. Azok mellett, hogy lehetünk nővel és férfival is (persze nem egyszerre), fantasztikus kidolgozottságú grafikával készült több tucat porté közül választhatunk, sőt magunk is generálhatunk, ha egyik sem színpatikus számunkra eléggé. Ha ez sem lenne elég, akkor még a figuránk játék alatti kinézetét, sőt, a hangját is beállíthatjuk. A játék folyamatos, tehát nincs az, hogyha valamit nem csinálunk meg, akkor kész. Arra megyünk, amerre akarunk, és azt csináljuk, amit akarunk. A játék során rengeteg szereplővel fogunk találkozni, melyek nagy része NPC. Mindegyikőjük külön személyiség és maximum ötöt vehetünk fel magunk mellé. Más a hangja, más a modora és ezeken elég jókat lehet derülni. Ilyen pl. a játék elején felvehető kissé homoszexuális hajlamú Xzar, vagy pl. a folyton dadogós Khalid. A játék közben is időnként megszólalnak az NPC-k ha pl. nem ha túl lovagiasan viselkedünk egy ártatlannal, akkor bizony zúgolódnak, és végső soron ránk is támadhatnak. Vannak puszta megnyilvánulások is, mint, pl. a már említett Xzarnak, aki azt szokta néha kifogásolni, hogy nem szereti a napfényt, mert túl világos, vagy ha meghal az egyik szereplőnk, akkor megjegyzi, hogy lehet, hogy sajnálatot kellene éreznie, de nem érdekli az egész, és minden egyes karaktenek megvan a saját "bogara". Harc közben is nagyon jók az üvöltések és beszólások. Ilyen, pl. ha az összetartozó NPC-k közül valamelyik meghal (pl. Jahira és Khalid esetében), akkor a másik "megsiratja", vagy ha valaki nagy ütést kapott, akkor is mindegyik játékos mást mond (néha több változatban is).

Nemrég jelent meg egy küldetéslemez a Baldur's Gate-hez - elsősorban ez adta eme cikk apropóját -, a címe Tales of the Sword Coast, mely kb. egy jó 20-25 órányi többletjátékot jelent. Négy új pályarészt tartalmaz a küldetéslemez, melyek: Ulgoth's Beard (egy kis falu), Durlag's Tower, Balduran's Island és Ice Isle. Természetesen ez új feladatokat jelent számunkra, de van benne egy rakás új NPC is (sajnos nem olyanok, akiket fel is tudnánk venni a csapatunkba), új tárgyak és mozi jelenetek, nem is beszélve az új 4. és 5. szintű varázslatokról. Ilyen pl. a Chaos (a Confusion-nál keményebb), a Domination (erősebb verziója a Charm varázslatnak), Polymorph Self (mely segítségével 7 különböző szörny bőrébe bújhatunk úgy, hogy közben váltogathatunk köztük), stb. Ha valakinek ez kevés lenne, akkor van még 14 új, az eddigieknél keményebb ellenfél is, mint pl. a Crypt Crawler (amely a névrokon Carron Crawlers-ekkel ellentétben nemcsak megbénítja, hanem meg is sebzi csapatunkat), a Demon Knight (akik kellemetlen ellenfelek lehetnek egy felkészületlen csapatnak), vagy a Shadow Warrior (akik láthatatlanok, mint a Stalkersek, de annál sokkal veszélyesebbek), hogy csak párat említsek. Ha felinstalláljuk, akkor, ha egy korábbi játékállást töltünk be, vagy új játékot kezdünk, az új helyszínek máris a felfedezésre várnak.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a Baldur's Gate-tel az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb AD&D programjával van dolgunk. Elég világos és egyszerű a kezelhetősége, profi a grafikája, a szimfonikus zene szintén zseniális (még kórus is van benne), a hanghatásokról és rengeteg féle beszédről nem is beszélve, melyek elkészítésénél egy hollywoodi hangmérnök közreműködött. A változatos és elég intelligens ellenfelek szinte mind megtalálhatóak a hagyományos AD&D könyvekben. A rengeteg szereplő (kezdve a háziállatoktól, erdei vadállatoktól egészen az óriásokig), a saját személyiséggel rendelkező NPC-k, rengeteg varázslat és fegyver, váratlan pillanatok, meglepő fordulatok teszik még emlékezetesebbé a programot. Nem szoktam túlpontozni a programokat, de ez a program megérdemli a kilencvenhárom százalékot! Mindenkinek nagyon melegen :) ajánlom!