Hali!
Megtudná vki mondani, h mi az a triger?
Az interneten szörfölgetés közben vagy 3 éve ráakadtam egy érdekes honlapra. Egy akkor frissen alakult cég, a Stainless Steel Studios (SSSI) ismertette elképzeléseit egy új játékról, mely az Empire Earth nevet kapta. Az egészben az érdekes igazán az volt, hogy a cég vezetője és fő játéktervezője a méltán világhírű és nagy sikerű Age of Empires játék tervezője volt korábban. A terveket olvasgatva lenyűgöző listát találtam: 500.000 év történelme, 3D grafika, több száz különböző katonai egység, stb! Azóta is folyamatosan követtem a fejlesztést, olvasgattam az üzeneteket a fórumon, és persze amint a demo megjelent, azonnal letöltöttem és írtam is egy kis cikket róla. Aztán nemrég végre csöngetett a postás és letette a játék dobozát az asztalra. Persze egyből be a gépbe a CD-t, és elkezdtem játszani az új szerzeménnyel.
Az Empire Earth egy valós idejű stratégiai játék. Lassabb, mint a Westwood-nál megszokott rohangálós játékmenet, nagyjából az Age of Empires tempóját követi. Annyiban is hasonló a két játék, hogy itt is polgárok dolgoznak az erőforrások előállításán, ők bányásznak, az élelmiszeriparban dolgoznak, az egész gazdaságnak ők a motorjai. Ami nekem jobban tetszett az Empire Earth-ben az az, hogy amint kijelöltem a helyüket, pl. élelmiszer-termelés, nem kellett foglalkoznom velük többet, mert ha a termést betakarították, automatikusan újra vetettek és dolgoztak tovább. Az építkezés is hasonló a két játéknál, bár a falak építése az Empire Earth-ben szerintem bármely eddigi játéknál egyszerűbb és logikusabb. Annak, akinek az Age of Empires a kisujjában van, a játék kezelése pillanatok alatt menni fog, aki más valósidejű játékkal játszott eddig, vagy inkább más jellegű játékokkal játszott, azoknak egy kis fejtörést fog okozni a sok lehetőség kezdetben, de rövid idő alatt bele lehet jönni. Az abszolút kezdőkre gondolva több részből álló bemutató és gyakorló küldetésekkel is segítették a játék megtanulását.
Akármennyire hihetetlen, a cég állta a szavát, és gyakorlatilag a teljes internetes tulajdonságlistát meg is valósították. 14 korszakon keresztül játszhatunk, a kőkorszaki fabunkós harcostól egészen a távoli jövő számítógép vezérlésű intelligens robotjaiig építhetünk katonai egységeket. A kedvencem a XX. századi 3 korszak, amikor tankok, repülők és tengeralatjárók megjelenése teszi változatossá a játékot. Persze a 14 korszak elegendő arra, hogy ki-ki a kedvencét megtalálja, és azt halálra játszhassa.
Csak felsorolásszerűen áttekintem, hogy mi mindent lehet ezzel a játékkal csinálni: 4 komplett küldetéssorozat, amivel az ókor Görögországtól kezdve a jövő Oroszországával harcolhatunk végig a győzelemig jó néhány küldetést. Egyjátékos üzemmód, ahol a korszaktól kezdve jó néhány más beállítás is biztosítja, hogy ne ugyanazt játsszuk állandóan. Többjátékos üzemmód. Egy nagyon komoly térkép- és küldetésszerkesztő. Végül egy történetszerkesztő, amelyben a küldetéseinket fűzhetjük fel sorba, és közben kis átvezető filmecskéket vághatunk be. A felsorolásból is látszik, hogy az egyik legnagyobb léptékű játékról van szó, amit eddig PC-re készítettek. A tervezők és programozók munkáját dícséri, hogy a játék nálam hosszú órák alatt sem fagyott le. Bár a játék 3D-s motort kapott, csak egy ráközelítés funkciót kapott, és nincs lehetőség arra, hogy a képet forgathassuk. Ez persze nem biztos, hogy mindenkinek hátrányt jelent. A Dune játéknál bár lehetséges a forgatás, mégsem használtam egyszer sem.
Nézzük most a játékmenetet! A játék lenyűgöző mennyiségű és egymástól lényegesen különböző katonai egységet tartalmaz. A különböző egységek más és más erőt képviselnek egymással szemben, így pl. egy tank rohamot képes a másik játékos néhány olcsó tankelhárító löveggel, és erődítményekkel szétverni. A mesterséges inteligencia a kezdő játékosnak nagyon komoly ellenfelet jelent, és ha a maximális szintre állítjuk, még a gyakorlottabbak is megizzadnak ellene. Aki ezen is túl jutott, annak pedig ott a lehetőség arra, hogy az interneten más, komoly gyakorlattal rendelkező játékos ellen próbálkozzon. A játék tervezők figyeltek arra, hogy kevés legyen a mechanikus tevékenység a játékos részéről, és a játék sebesség éppen megfelelő arra, hogy a stratégiát ki lehessen dolgozni és végre is lehessen hajtani. A katonai egységek inteligensen viselkednek. Alapfelállásban követik és lövik (vagy legalábbis harcolnak, ha nem mindenkinek jutott puska :-) az ellenfelet, ami zavaró lehet egyes esetekben, de ezt is meg lehet változtatni. Olyan kis részletekre is figyeltek, hogy pl. a repülőgépek a repülőtérre leszállnak, illetve onnan felszállnak, és a légi csaták is nagyon élvezetesek. Igazán nincs mire panaszkodnom ennél a játék tulajdonságnál.
A játék kezelőfelülete átgondolt és jól áttekinthető. Néhány esetben kis fejtörést okozott, hogy az adott tevékenységet hogyan végeztessem el az adott egységgel, de kis kattintgatás, illetve a játékleírás alapján hamar megoldódott a probléma. Nem is hiszem, hogy egy ennyire komplex játéknál lehetőség lenne arra, hogy sokkal egyszerűbben oldják meg az interfészt.
Most sajnálom csak, hogy még nincs mindenkinek 100 GHz-es gépe és NVIDIA GigaForce44-es kártyája :-), mert a grafikán bizony meglátszik, hogy egyszerre 40-50 vagy akár több egységet is meg kell jeleníteni a játékban. Így azután a különböző egységek távolról, normál szögből szemlélve ugyan jól néznek ki, de ha valamiért ráközelítettem a képre, vagy az átvezető mozikban ráközelítettek egy egységre, eléggé lelombozó látványt nyújtottak. A tankok, lövegek stb. is hogy úgy mondjam eléggé darabosak, de a katonák olyan bájvigyorral néznek vissza a játékosra, hogy az már inkább szomorú, mint nevetséges. Sajnos igazán a programozókat, vagy a grafikusokat sem lehet ezért elmarasztalni. Ők már régen mondogatták, hogy kénytelenek voltak a gépigény miatt kompromisszumot kötni, és ez lett a végeredmény. Ettől eltekintve a grafika a játék céljait tökéletesen kiszolgálja, jobb gépeken gyönyörűen és gyorsan fut. Remélem egy pár év múlva, amikor a második vagy harmadik verziója jön ki a játéknak, már olyan gépekkel rendelkezünk majd, hogy ha egy katonára ráközelítek, legalább egy Max Payne vagy egy B.J. Blazkowicz néz vissza rám.
A játék alatt kellemes háttérzene szól végig. Soha sem volt zavaró, ezért nem kapcsoltam ki, bár természetesen kikapcsolható. A városunkban körbe járva lehet hallani, amint a bányákban szorgalmasan kopácsolnak a polgáraink, és minden fontosabb eseményre fogyelmeztet a gép hangban is. A lövések is jól szólnak, és életszerűek. (Bár még nem sütöttem el egy középkori gálya hajóágyúját. :-) A hangok kellemesek és informatívak.
A játék hangulata nagyszerű, a színvilág és a grafika illik a játék komoly léptékű koncepciójához. Szinte teljesen hiányzik belőle a Red Alert 2-höz hasonlítható humor. Ha valós életbeli játékhoz hasonlítanám, akkor inkább sakk, mint Ki nevet a végén?. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szórakoztató, inkább azt, hogy a szórakozás ennél a játéknál a gondos és pontos stratégiai tervezésen és kivitelezésen alapul. No és persze az ellenség legyőzésén!
Végezetül annyit tennék még hozzá az értékeléshez, hogy bárki, aki megveszi ezt a játékot, igazándiból nem is egy játékot, hanem egy játék csomagot vesz, hasonlóan a száz féle játék egy dobozban jellegű összeállításokhoz. Önmagában az egyes játék a négy küldetés sorozattal annyi szórakozást nyújt, amennyit gyakran nem kapunk meg egy-egy átlagos játékkal, és akkor még ott vannak az egyes és többes játékok, valamit a küldetésszerkesztő is. Ez utóbbi pedig a biztosíték arra, amennyiben valaki már oda-vissza játszott a fentebb felsorolt lehetőségeket, csak felmegy az internetre, és letölti egy másik rajongó legújabb játékküldetés eposzát. Kiváncsi vagyok rá, hogy lesz-e olyan magyar rajongó, aki elkészíti mondjuk az Egri Csillagok Empire Earth változatát?
