Amnesia, SOMA, Layers of Fear, Outlast. Csak néhány az általam tesztelt horrorjátékok közül, amelyek a maguk nemében mind remekművek voltak. Jövőre talán egy újabb címmel gazdagodhat a fenti (egyébként nem teljes) lista, amennyiben az Illusion Ray Studio új játéka időben elkészül – és még tesztpéldányt is kapunk belőle. A The Beast Inside-ról van szó, amellyel első ízben a gamescomon találkoztam. Először nem is nagyon tudtam, hogy pontosan mire számítsak, de az első néhány perc után már láttam, hogy ez egy nekem való játék lesz.
A The Beast Inside története egyszerre két idősíkon fut. Egyrészt a CIA kódfejtőjét, Adamet irányíthatjuk benne, aki párjával egy hegyi kis házikót vásárolt magának, hogy ott picit visszavonultabb életet élhessenek. Valamikor a hidegháború idején járhatunk, vagyis még nincsenek mobiltelefonok, nincsenek modern felszerelések, legfeljebb egy diktafon és zseblámpa lehet segítségünkre. Adam a beköltözés során épp a padlásra cipeli fel a karácsonyi dekorációt rejtő kartondobozt, amikor odafent egy titokzatos ládikóra lesz figyelmes. Miután sikerült kinyitnia a kódzárat, egy kopott naplóra lel, amelyet a ház egykori lakója, egy bizonyos Nicolas vezetett még az 1800-as években. Ahogy Adam elmélyül a naplóban, számunkra szó szerint megelevenedik a múlt, és ettől kezdve hol Adamet irányíthatjuk a modern időkben, hol pedig Nicolast a múltban.
A két cselekmény természetesen szorosan összefügg majd, hiszen Adamre vár a feladat, hogy kiderítse, ki is volt ez a Nicolas, és mi történt vele. Annyi biztos, hogy valami szörnyűség zajlott le a ház falai közt, amelyre sosem derült fény. És e szörnyűség Adamre és feleségére veszélyt jelenthet. A bemutató során ízelítőt kaptam mindkét idősík sajátos játékmenetéből. Míg a modern időkben többnyire a hétköznapi teendőkről és némi kutakodásról szólt a játék, addig a naplón keresztül megismert múltban már amolyan túlélőhorror jelleget öltött. Nicolas egy fura szellemet kergetett a házban, hogy út közben mindig a legváratlanabb pillanatokban ijesszen ránk a játék a klasszikus jumpscare megoldások valamelyikével. De mindez nem is lenne annyira hatásos, ha nem árasztana a játék egyébként is egy furcsán nyomasztó atmoszférát magából. E kettő együtt már a demo alatt is képes volt a frászt hozni rám, és csak azért nem ugrottam ki a gatyámból, mert egyébként egy jól megvilágított, zsúfolt csarnokban álltam.
A The Beast Inside grafikája is nagyon korrektnek ígérkezik, legalábbis kihozzák az Unreal Engine 4-ből a benne rejlő erőt. A megjelenésre sajnos még várnunk kell néhány hónapot, mivel 2019 első negyedévére datálják a készítők alkotásukat.
