Szét*** az ideg

Igyekszünk a befektetési célú lakások tulajdonosait is elérni, mert nekik is érdekük, hogy ne legyen teljesen rossz a ház. Meg azokkal is tartjuk a kapcsolatot, akik elköltöztek, de kiadják a kecót. Tény, hogy vannak olyan csillagállások, meg van olyan válogatottan közömbös/seggfej lakóközösség, akikkel nagyon nehéz (és az embernek egy élete van, és azt nem akarja folyamatos feszkóban tölteni, tehát érhető, hogy inkább elköltözik), de valóban van remény.

Utóbbi 10 évben rengeteg tulajdonosváltás történt, sokan költöztek ki és új lakók be, sokszor befektetési céllal vásárolva, ahol így albérlők vannak, akik aztán tényleg leszarják, mi van a házzal és a többi lakóval. Szóval ilyen körülmények között a social háló építés elég nehéz. Amikor visszatérek ide, a lakók több mint felét látásból sem ismerem már.

Az mindenesetre pozitív, hogy Nektek sikerült ezt rendezni, úgyhogy nem minden helyzet van veszve.

Adjál kölcsön generátort holnapig!

Személyes, pozitívabb kimenetelű sztori:
Én is pereltem már a házat a gyökér közös képviselet és a vele összejátszó szarkeverők szabálytalan tevékenységei miatt, majd megegyeztünk, elszívtuk a békepipát, és azóta ezerszer jobb és kulturáltabb a helyzet, meg a ház is normálisan fejlődik. Stresszes egy időszak volt, de a titok az, hogy jó szociális kapcsolatokat kell kiépíteni a többi szomszéddal, kell pár ember, akik vállvonogatás helyett hajlandóak tenni is a közösségért, és akkor könnyebb helyretenni a renitenseket is. Magyarra lefordítva, a cluster B zavaros, vagy csak szimplán otromba nyomik azokkal szemben mernek jobban keménykedni, akiket magányos prédának látnak, ha egy nagyobb közösséggel állnak szemben, akik nem félnek szintén beszólogatni meg panaszokat tenni, akkor egyből kétszer meggondolják, hogy tegyenek-e szart a postaládába.
(És olyan nincs, hogy egy 20-40-100 lakásos társasházban _mindenki_ beleszarik, és csak az elköltözés a megoldás, csak bele kell tenni az energiát az ismerkedésbe, ami nem megy mindenkinek könnyen.)

Köszi a kommenteket a kérdezett témában, őszintén szólva kicsit a fórum hatására is változtam ebben, hogy nem szabad mindig az önkéntes rendőrt játszani és rászólni másokra*, ez tényleg az ő ügye. Az azért tényleg ritka, hogy olyan brutál nagyot fékezzen a busz és az esetben is inkább csak megütné magát a baba, sírna rendesen, de komolyabb baja nem lenne. (A feje az ülés támlájának szintje felett volt.)

*Igen, lehet, hogy akkor itt felkapom a vizet, írok nem szép dolgokat másoknak és indulatból bejelentem a fórumról való távozásom, de hosszútávon ezek az elsőre negatívnak tűnő, de valójában építő jellegű vélemények hatnak rám és én magam is felülbírálom egy-egy korábbi döntésem / viselkedésem.

Az iskolai helyzethez. Sajnos egy ismerősünknél épp most váltanak iskolát, mert van egy elviselhetetlen gyerek az osztályban, aki folyamatosan bullyingolja a gyereküket, az egészségére veszélyes módon is. Hiába szóltak, jelezték többször, semmi nem történik, mert a gyerek nem büntethető korú és körzetileg abba az iskolába tartozik, ergo sem kivenni, sem semmilyen visszatartó erejű szankciót alkalmazni nem lehet, egy-egy osztályfőnöki / igazgatói figyelmeztetés pedig lepereg róla és a szüleiről is. Úgyhogy a támadásokat elszenvedő gyerek vált most iskolát. Annyira tipikus magyar megoldás (nemcsak az oktatásban, ld. a családon belül bántalmazott nők esetét is). Érdemes megnéznetek a Fekete Pont c. filmet is, tökéletes látlelete a jelenlegi oktatási helyzetnek és rendkívül elszomorító. Simán ugyanezek történtek volna, ha dokut forgatnak bármely random iskolában és nem színészekkel játszatták volna el.

A társasházi szomszédos témához pedig: A vidéki társasházban, ahol lakunk, az egyik korábbi, jogász végzettségű lakó szabálytalanságokat talált a közös képviselet gazdálkodásában, az ügyet jogi útra is terelte sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt, de olyan erejű bizonyíték nem volt, hogy ebből komoly ügy legyen. A történtek után megrongálták az autóját, szart öntöttek a postaládájába és mindenféle egyéb attrocitások érték, amíg végül el nem költözött végső tehetetlenségében. Akik ezt nagy valószínűséggel elkövették vele, mosolyognak azóta is a többi lakónak, akik szépen csendben vannak. Sajnos ilyen világot élünk kb. minden területen, makró szinten is ez megy ugyebár jelenleg a nagypolitikában...

Adjál kölcsön generátort holnapig!

Eladják a lakást amit bérlünk, amitől fel is basz az ideg, de közben át is vesszük a lehetőségeinket, pl hazaköltözés. Viszont a kommenteket olvasgatva gyorsan elvetettem

I wish I could have known about the view from halfway down

Friss szülőként én is azt hittem, de nincs porcelánból a gyerek. Meglepően sokat kibírnak

Egyébként meg hirtelen fékezéskor az sem jobb, ha ölben, vagy babakocsiban van a gyerek. Viszont praktikus, mert attól a qrva hordozótól azóta is fáj a derekam. Egyedül normális autós gyerekülésben volna 100% biztonságban, de nem sok biztonsági öv van egy buszon, amihez oda lehetne kötni.

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 - 16Gb - Windows 10 x64 | BF4: DarkArchonHUN | Canyon Endurace 7

Teljesen igazad van, és nagyon sok mindenben ugyanazt gondolunk, de nem hiszem, hogy az ilyen gyerekeket valóban meg lehet nevelni egy-egy pofonnal. A mi időnkben is volt olyan, akit a tanár belógatott fejjel előre a kukába. Semmi változás nem történt. Ütötték, verték, de semmi. Ugyanúgy egy faszkalap volt mind a diáktársaival, mind a felnőttekkel. Aztán egyszer végre sikerült kirúgni (másik iskolába küldeni). Minden problémás gyerek ügyét csak így sikerült megoldani, pedig akkor még bőven ment a pofozkodás.

Más kérdés, hogy ezzel csak arrébb pakolták, de nem oldottak meg semmit.

@Barthezz: mondjuk emiatt tényleg nem érdemes szólni, nagyon kicsi az esélye egy komolyabb sérülésnek és ezt nyilván vállalja. Amúgy is, ez a hordozás egy kicsit szektás dolog lett sokaknál...

Szenvedély nélkül a foci halott.

A pedagógusok dolga azért kiemelten nehéz, mert alapvetően nem ők nevelik a kezük alá kerülő gyerekeket. Ráadásul nagyon sokféle közegből jönnek többen, akiket együtt kell valahogyan kezelni.

A fizikai vagy lelki erőszak (most tekintsünk el annak fokozatától) alkalmazása nem jó nevelési eszköz, ebben egyetértek. Egy szülő esetében mondhatjuk is azt, hogy üldözendő, ha így áll hozzá a témához, hiszen neki lehetősége van konzisztensen másképp csinálni a dolgokat.
A gond ott kezdődik, hogy a pedagógusnak nincs meg ez a lehetősége, ő "hozott anyagból" dolgozik. Márpedig vannak olyan gyerekek, akiknél a szülő áldásos tevékenysége nyomán nem használ semmi értelmes nevelési megoldás, mert lényegében nem nevelve, hanem idomítva lettek.

Ahhoz, hogy egy agresszív és erőszakra épülő "nevelés" hatásait lehámozzák egy traumatizált gyerekről, ahhoz szakembernek kellene csak vele foglalkoznia céltudatosan napi 8 órában. Erre pl. egy tanárnak se kompetenciája, se ideje, se lehetősége nincsen. Ellenben el kellene érnie valahogy, hogy egy ilyen gyerek ne csessze szét a többi gyerek mindennapjait, akár a tanulást, akár az egyéb iskolás időtöltését tekintve. És ilyen esetben a szép szavak és a beírások hatástalanok.
A kérdés pedig az, hogy erre a rendszer milyen támogatást nyújt a pedagógusoknak. Semmit, ha arra optimalizálunk, hogy a gyereknek mindig igaza van és szent, semmilyen sérelmet nem szenvedhet el.

Nyilván semmivel nem jobb a másik véglet se, ha a pedagógus tehet meg mindent. Ill. nyilván nem arra akarok kilyukadni, hogy akkor a gyerekeket ütni-verni kell az óvodában, iskolában. Mindenesetre valami hatékony kompromisszumot muszáj lenne találni, mert jelenleg nagyon kilengett az inga az egyik irányba.
Oké, nem lehet semmilyen szinten fizikailag bántani a gyereket. Verbálisan se. Magatartásból nem lehet buktatni, de tantárgyból meg nem lehet rosszabb jegyet adni a magatartás miatt. Sőt, ma már bizonyos tagozatokban akkor se lehet buktatni, ha a tanulmányi teljesítmény 0. Kirúgni se lehet senkit az oktatási rendszerből, max. csak adott intézményből, de akkor megy a másikba.
Ha ma egy gyerek (bármilyen okból kifolyólag) úgy dönt, hogy ő márpedig a teljes osztályával együtt szabotálja nemcsak az oktatást, de az iskolai létet, pokollá téve ezzel alsó hangon 25-30 ember jelenét és jövőjét, az ellen érdemben nincs fellépési lehetősége egy tanárnak.

Társasházi képviselet közölt velem ennyit, hogy önkormányzati, amikor a tulajokról akartam infót. Szóval 99%, hogy az.

Mennék én szívesen Zuglóba vagy belvárosba vagy Budára, csak el innen. Már csak pénz kéne. Lakáseladás után ha bármi értelmeset szeretnénk venni, az minimum 280-290k törlesztő 30 évre.......

Amikor a közös képviselet megküldi az éves beszámolót, akkor benne kellene lennie, hogy melyik lakásnak ki a tulajdonosa, és az mennyit fizetett be, legalábbis az eddigi helyeken, ahol éltem, így ment. És abból látod, hogy önkormányzati-e a kecó. Ha az, akkor meg rendszeresen baszogasd az önkorit, annyira ők sem szeretik a balhét, még ha a levelek egy részét el is süllyesztik a fiókba.

Sajnos szerintem rendőr nélkül is elkanászodnak, ezért én inkább rájuk hívnám, valahányszor randalíroznak.

Gyertek át Zuglóba, itt jobb a helyzet valamivel.

Nálunk meg a mélyládás nyomorult alattunk lakó family prblémája megoldatlan lassan 6 éve. Rájuk tolom én is maxon a mélyet, akkor meg a felettünk lakókkal tolok ki. Most már valamelyik nap még obszcén üzenetet is bedobtak a postaládánkba. Nyilván nem tudom bizonyítani, hogy az alattunk lakók voltak, de belőlük nézem ki, mert ilyen alja szenny emberek. És velük van egyedül konfliktusom. Már megfogalmaztam egy levelet a polgármesteri hivatalnak, hogy megerősítenék-e, hogy önkormányzati lakás vagy sem. És hogy van-e ott bárki, akinek hatalmában áll hivatalos levelet küldenie, hogy ha nem képesek a továbbiakban a társadalmi normáknak és a társasház írott és iratlan szabályainak megfelelően kultúráltan élni, akkor veszélybe kerülhet a lakhatásuk. Párom szerint egy naív álmodzó vagyok és a kutyát nem fogja érdekelni ez az önkormányzatnál és telibe**arják, amíg fizetik a rezsit meg a lakhatási díjat. Valószínű igaza van. Rendőrségi bejelentéssel nem tudom mit érek el. Ha ki is jönnek egyszer talán figyelmeztetni őket, akkor utána még inkább elmérgesedhet a helyzet. Ki tudja milyen aljasságokra lennének képesek azután, mennyire képesek mélyre süllyedni. Valószínű olyan mélységekbe, amiről nem is álmodnék. De tényleg gyomorgörccsel lépek be a lakásba, hogy vajon éppen megint megy-e a bulika. Ráadásul szinte mindig otthon basszák a rezet, mert akármelyik nap vagyok HO-ban, akkor is már hallom, hogy délelőtt indul lenn a mozgolódás. Gondolom amikor magukhoz térnek. Nem tudom miből élnek....

Az ilyen modernen biblikus kérdéseknél már tényleg salamoni bölcsesség kell!

SPOILER

Egyébként szerintem kicsi az esélye, hogy akkora lassulást ér el a busz, hogy székben ülve összenyomja az anyuka a babát...

Man literally too angry to die

Nah de jó kis beszélgetés született a kiinduló hsz-emből, tök jó volt olvasni a pro és kontra érveket.

Ami felmerült kérdésként, hogy miért nem szóltam? Mert nagyon ritkán fordul el ilyen helyzet, jellemzően csak a szombati munkanapokon. Nem egy rendszeres állandóan fennálló issue-ról van szó. Ha elkezd fúrni egy szomszéd, oda sem azonnal megyünk át, hanem ha napokon át ezt csinálja. Néha egyszerűbb inkább hallgatni, mitn minden konfliktusba beleállni.

Viszont akkor már eszembe jutott egy újabb kérdés:

Mostanában elterjedt babakocsi helyett, hogy a szülő magára köti a gyereket és sokszor ezt a hátukon teszik. Többször is láttam olyat, hogy egy anyuka leült így a buszon, egyik alkalommal ráadásul menetiránynak háttal. Ha ilyenkor hirtelen fékez a busz, a gyereket kvázi összenyomja. Egyértelműen ilyenkor le kell venni a hevederről és ölbe venni a gyereket. Hosszas hezitálás után a korábbi negatív tapasztalataimból kiindulva - ld. BKV ellenőrös eset, visszaváltó automatás konfliktus, amiket ide is beírtam - végül mégsem szóltam, mert valószínűleg kikérte volna magának, meg hogy egy idegen milyen jogon szól bele a saját gyerekével kapcsolatos dolgokba és nem akartam jelenetet ebből a buszon, a végén még engem szállítanak le. A busz amúgy tele volt, vélhetően a többségnek fel sem tűnt, el van mindenki mélyedve a telefonjában / gondolataiban, akinek meg igen, senki nem szólt rá.

Adjál kölcsön generátort holnapig!

Hát épp ez az. Szerintem sem feladata a nevelés, úgyhogy főleg ne pofozgassa a gyereket

Szenvedély nélkül a foci halott.

Persze, hogy ezt a kultúrát látta otthon és mivel semminek sincs következménye meg is lehet csinálni. Az én gyerekkoromban is voltak ilyenek, akik ezt látták otthon, de nagyon gyorsan megtanulták, hogy ezt nem lehet.
Szerintem (!) a tanárnak nem feladata, hogy ő pótolja be az otthon elmaradt nevelési hiányosságokat, főleg nem akkor amikor az osztályban még van 20+ másik gyerek is.

Az már más kérdés és messzire vezet, hogy én például simán kötném alkalmassági vizsgához a gyerekvállalást is (tudván tudva, hogy ezen akkor is megbuknék, ha esetleg mégis szeretnék egy gizmót az életembe). Persze ez csúnya diktatórikus, meg disztópikus jövőkép, de nekem nincs bajom a disztópiákkal

Macskás esetnél meg a cicnyaú gazdája el akarta magyarázni az unokájának, hogy ne zargassa az állatot, de le lett ugatva, hogy ne szóljon bele a gyerek nevelésébe. Szerintem a szülő is tanult a dologból
És lehet beteg dolog ilyenen örömködni, de én vállalom, hogy az vagyok és egyébként is előbb sajnálok meg állatot, mint embert

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Egyetértünk.
Nekem, visszagondolva, ez mégis egy élmény azért. Illetve, amikor elmagyarázták neki, hogy nem a gulágon kápó, hanem általános iskolai testnevelőtanár most, azért visszább vett, és akkor már eléggé bírtuk.

Én a gimis tesitanáromat kedveltem nagyon. Ugyan futóatléta volt valamikor, így éjjel-nappal futtatott minket is, amit akkor rühelltem, de viszont rendszeresen beszállt focizni (és rá lehetett ripakodni, hogy ne csaljon, ha a kezével vette le a labdát; ilyenkor röhögve válaszolta, hogy nem kéz volt, hanem a kulcs (amit a kezében tartott)), rendesen bemutatott minden gyakorlatot, nem csak dirigált. Soha nem ordított, szigorú volt, de következetes, és igazából nem emlékszem, hogy valaha is különösebben fegyelmeznie kellett volna bárkit is.
Még arra emlékszem, hogy már negyedikben, nem sokkal érettségi előtt, valamiért kimaradt nekem és egy osztálytársamnak a 3000 méteres szintfelmérő. (Emlékszem, 11:55 volt a szintidő - ha kellett, le tudtam futni azon belül, de mindig egy rohadás volt ez a 3000 méter.) Bíztunk benne, hogy megússzuk, de nem felejtette el. A többiek fociznak, gyönyörű szép nap, a francnak sem volt kedve futni. Megindulunk (sulit kellett körbe-körbe futkosni, szerencsére nem járda/embertömeg stílusban, és egy kör az kb. méterre kiadta az 500 métert), de k*rvára nem volt kedvünk hozzá, így az iskola túlfelén leültünk a zöldben, dumáltunk az osztálytársammal egy 10 percet, majd kocogva megtettük a kör második felét. Tanár még mindig ott áll stopperrel a kézben, a stopper persze jár. Azt mondja: húzzatok bele, a kettes még meglehet talán Mondjuk neki: tanár úr, nem futnánk le, nem lehetne máskor? Erre: Gondoltam, hogy ez lesz, így egyébként már be is írtam az elégtelent. De úgysem oszt, nem szoroz ez már (év vége volt), no, eredjetek focizni.

Endure. In enduring, grow strong.

Egyetértek! Arra gondoltam, hogy a szülők szerepe is, hogy mekkora az a trauma, illetve, hogy egy trauma helyettesíthető-e egy kézre csapással, sarokba állítással, leszidással, stb, mert nem kell mindent traumákon keresztül megtanulni.

Man literally too angry to die

Én sokáig versenysportoltam és ez az edzőtípus a legrosszabb. Nagyon sokan hagyják emiatt abba a sportot. Nekem is volt szar edzőm, de szerencsére már felnőtt korban, így tudtam váltani. Gyerekként kevesebb a lehetőség és ilyenkor még a szülők egy része is abban a fasz felfogásban van, hogy aki komolyan akarja venni, az bírja el a keménységet. Igen ám, de a keménység nem abban merül ki, hogy egy geci az edző, ordít, megaláz és szándékosan szopat, hanem, hogy egyre többet vár el tőled. A versenysport valóban alázatra tanít, de ezzel sok edző visszaél és azt hiszi a tisztelet itt azt jelenti, hogy pofa be és mindent Neki kell alávetned. Ez nincs így, és rengeteg gyereket nyomorítanak meg ezek az edzők (a szülők támogatásával). A tesitanár esetén még rosszabb, mert neki az lenne a feladata, hogy megszerettesse a sportot a gyerekekkel, észrevegye a tehetségeket és ösztönözze a sportágválasztást. Kurvára nem kiképzők..

Szenvedély nélkül a foci halott.

Én hiszek a traumákból tanulásban. Számos alkalommal meg is törént gyerekkoromban. Ha a gyereknek világosan el lett mondva mit nem szabad a macskával és mégis megtette, akkor így járt. Persze el lehet zárni a macsekot is a vendégség idejére. De miért szívjon szegény állat? Meg gondolom elég értelmesnek feltételezték a gyerkőcöt is ahhoz, hogy felfogja amit mondanak neki.

Valószínű én is szélsebessen futottam volna ezek után, pedig nagyon rühellem.

,,Na, egyrészt az, hogy a tanár megveri a gyereket és a lekever egy fülest (okkal!) az két külön dolog."
,,bő egy métert csúsztam a tornaterem padlóján"
Most csak ezt a kettőt, de volt itt még más ünneplése is az abúzusnak (nem a fakanálnak), de már ezzel is úgy érzem, hogy annyiszor mozgattad a gólvonalat, hogy egyrészt, másrészt és harmadrészt is parttalanná kezd válni.
Persze nyilván értem, hogy a topik lényege az érzelemdúsabb véleménykifejtés.
A lenti példánál például ésszerűen hangzana, hogy vannak olyan gyerekek és korok ahol a kezére rácsapni ésszerűbb mint hagyni, hogy a macska műtsön rajta. Csak örömködni az ügyeletre vitt gyereken meg a hülye anyján elég beteg.

Man literally too angry to die

Csak nagyon lazán kapcsolódik (tanár téma), és egy szomorú apropó hozta fel pont a közelmúltban az emléket:
Múlt héten hunyt el Sasics Szvetiszláv egykori világbajnok öttusázó, aki egy évig általános iskolai testnevelőtanárom volt. Soha nem felejtem el az első közös órát, ahol futást vezényelt, mi pedig a korábbról megszokott laza tempóban megindultunk. Kivárt pár másodpercet, majd elbődült: Szedjétek a lábatokat, a k*rva anyátokat, vagy mindenkit megb*szok!
Hát, szedtük a lábunkat, rögtön pörgősebb lett a futás, persze közben végig ott ült mindenki arcán a döbbenet, mert ilyet tanári szájból még nem hallottunk korábban. (Első félévben volt pár testi fenyítés is - én megúsztam, mert rendesen csináltam a gyakorlatokat mindig -, de arról azután leszoktatták.) Emlékszem, az első félévben mindenki f*sott is tőle (még a versenyszerűen vízilabdázó osztálytársam is gyomorideggel öltözött át tesire), de második félévben (amikorra visszavett azért a terrorból) már eléggé bírtuk. Én - még gimis fejjel - egyszer-kétszer vissza is látogattam hozzá.
Ja, mindez valamikor a '90-es évek első harmadában történt még.

Endure. In enduring, grow strong.

Saját gyerekeim példáján látom, hogy ha csak elkezdek rohadt hangosan kiabálni vele, azt egyszerűen nem tudja feldolgozni. Nem tud ezzel a feszkóval mit kezdeni, néha kínosan mosolyog, néha meg elmenekül. És nyilván azt tanulná meg, hogy le lehet bármit zárni azzal, hogy ordítok vele. Na most az erőszaknál főleg ez lenne. Szerinted az árnyékbokszoló mi a faszt lát otthon, mit kap ott? Honnan vette a példát? Hát ezt a kulturát kapta.

Sok más módon is ki lehet a tiszteletet vívni, és sokat elmond, ha más eszedbe sem jut, csak a pofanbaszás.
Nem azért tud ilyen faszkalap lenni egy gyerek, mert nem üti meg a tanár, hanem mert egyrészt egyáltalán nem foglalkoztak vele otthon sosem, másrészt meg ilyen példát lát otthon.

Szenvedély nélkül a foci halott.

Igazából az van, hogy ma még mindig csak egy kiváltságos rétegnek oktatnak asszertív kommunikációt és problémamegoldást, nekik is többnyire akkor, amikor már kb. majdnem mindegy (felnőttkor, vagyis mire pont beidegződtek a viselkedési mintázatok, és borzasztó nehéz ezeket utólag felülírni, ha valaki nem napi rendszerességgel gyakorolja).

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Na, egyrészt az, hogy a tanár megveri a gyereket és a lekever egy fülest (okkal!) az két külön dolog. Saját példám alapján tudom, hogy el lehetett volna nyünnyögni, hogy akkor most leszidnak, meg szaktanári meg franckarika és jó eséllyel ugyanúgy megcsináltam volna újra ugyanazt a hülyeséget. Így pontosan tudtam, hogy hol vannak a határok.
És nem volt ordítozás, meg magából kikelés a tanár részéről. Megkaptam a fülest és a tanár megkérdezte tudom-e miért kaptam... Tudtam és többet nem is csináltam.

Másrészt én nem arról beszéltem, hogy a szülő üti meg a tanárt "felelősségre vonás" címen, hanem a túlkoros diák árnyékbokszol a tanár felé, meg leköpi és minősíthetetlen stílusban gyalázza. Aztán a tanárt veszik elő, ha esetleg reagálni merészel. Aztán majd pár év múlva ugyanez a diák már a rendőrt veri meg, mert neki ezt is lehet.

Harmadrészt, hogy emiatt lennének hülyék az utakon... Persze, a videojátékoktól meg agresszív lesz az ember és aki sokat nyúlkál magához annak meg szőrös lesz a tenyere. Akkor ennyi erővel nekem Mad Max módjára kellene közlekednem ezen gondolatmenet szerint, ezzel szemben eszembe nem jutna például büntetőfékezni és a hülyék miatt is csak magamban káromkodok. Az, hogy egyébként mit gondolok az igazságszolgáltatásról és bizonyos büntetési tételekről az más kérdés, de ezt már átbeszéltük párszor.

Mindenki másképpen tanulja meg a határokat. Van, akinek elég elmondani, hogy hol van a határ, valakinek bele kell verni a fejét, valaki meg akkor is feszegeti, ha pontosan tudja, hogy a végén ő jön ki belőle sz@rul.
Egyszerű példa és párszor már fel is jött a téma: nekem az alkohol-vezetés viszonylatban 24 órás szabály van a kezdetek óta. Egyik rokon akkor tanulta meg, hogy ne igyon amikor elvették tőle a jogosítványt, kolléga meg büszke rá, hogy ő még kocsmázni is kocsival jár mióta jogsija van, pedig már két autót összetört.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Ráadásul előbb elfogadott, hogy egy felnőtt megver egy (védtelen, fejletlen) gyereket, mint ha egy felnőtt egy felnőttet.
De pont ez az, hogy amikor a tanárt kérdőre vonják, és megütik, azért teszik, mert azt gondolják, ezzel tudnak érvényt szerezni az akaratuknak. Pont, mint amit a tanár gondol, ha pofanbassza a gyereket.

Szenvedély nélkül a foci halott.

Az amúgy ilyenkor, egy hsz-ben leírva sem tűnik fel, hogy a "tanár megver" és a "megverik a tanárt" ugyanaz a végletes mocsok csak más előjellel? És az egyik irányba kilengés szüli a másik irányt, hogy egyre szélsőségesebb legyen minden?

Man literally too angry to die

Ez mondjuk a kedvencem, hogy bezzeg régen, amikor még lehetett verni a gyereket, fegyelmet tanult. Jah, aztán felnőttként az ilyen idióták gondolják azt, hogy a legapróbb közlekedési szabálytalanságot is meg kell torolni (akár fekezéssel, akár kiszállással és ütéssel), mert abból legalább tanul. Egy sor nagyon szar dolgot tanulhatsz abból, ha a tanár pofánbasz.
Pl, hogy egy pofánbaszással lehet a legkönnyebben elrendezni dolgokat. Vagy, a másik véglet, hogy jobb kussban maradni, mert a végén valaki pofánbasz. Jó kilátások. biztos segíti a nevelést, ha egy gyerek azt látja, hogy felnőtt, értelmes ember csak magából kikelve, őrjöngve tudja az akaratát kifejezni.

Szenvedély nélkül a foci halott.

Hajrá macsek! Ebből majd tanul.

Mert manapság ez az általános mindenben, ne szólj, ne avatkozz bele, nem a te dolgod. Az általam említett buszos esetnél is még volt rajtam kívül cirka 25 utas, senki nem szólt közbe. Pedig volt akin láttam, hogy legalább annyira zavarja, de nehogy közbeavatkozzon, mert "jajj mi lesz".
Én pont azért kerülöm a konfliktus lehetőségét, mert magát a konfliktust nem tudom és nem is akarom. Én a boltban is simán megfordulok olyan lendülettel, hogy a kosár kilendül és aztán belecsapódik a mögöttem lévő nyakamban lihegő baromba aki azt hiszi ha nem 15 centire áll mögöttem akkor betolakszik elé a kétdimenziós ember.
Volt már, hogy én húztam a rövidebbet konfliktusban, de ettől még nem fogok megváltozni. Egyébként sem, öreg kutya vagyok már ahhoz.

Feir: Lásd fentebb is, nálam kétállású kapcsoló van, ha robbanok akkor robbanok. Egyébként sem a szívem csücskei a gizmók. Másrészt én még egy olyan világban nevelkedtem itt vidéken ahol a tanártól (!) simán kaptam egy akkora fülest, hogy bő egy métert csúsztam a tornaterem padlóján. Hozzáteszem, neki volt igaza és eszembe nem jutott volna emiatt háborogni. Megtanultam, hogy hol vannak a határok és töbebt eszembe sem jutott feszegetni.
Persze ez még az a boldog világ volt, amikor a magát köpködő viperának képzelő (értsd: leköpte a tanárt) "indiánt" a tanár szabályosan kirugdosta a teremből. És nem lett belőle ügy. Manapság meg megverik a tanárt aki némán tűri és aztán a szakszervezeti vezető gratulál neki.

Kicsit idekapcsolódik amit anyukám szomszédja mesélt pár hete. Nála volt a család a húsvéti szünetben, hozták az unokát is. Utóbbi figyelmeztetve lett, hogy ne molesztálja a macskákat, mert a cica nem szereti, ha vízzel locsolják és rángatják. Erre a büszke anyuka közölte a mamával, hogy ő ne szóljon rá a gyerekre, mert ők máshogy nevelik otthon és csak játszik... Na erről megvolt a véleménye a cirmosnak is, a gizmót lehetett is vinni az ügyeletre miután a macska hosszában karmolta végig a karját Ügyes cica

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Fél-off így a gyerektémához, de ebben a lelkiállapotban úgy érzem az Orb: On the movements of the Earth duplán ütne. Anime (ne, ne szaladj el!), netflixen, 25 epizód (25 percesek), teljes sztori. Cím elárulja miről szól, részletekbe nem mennék, vakon talán még jobb is nekikezdeni. Alapítvány x Becstelen brigantik-ként dobtam be múltkor a sorozat topicba, ezt most is tartom, ez elég "spoiler" hozzá.

Egyetértek az előttem szólóval, Barthezz szerintem simán szólnod kellett volna, hogy ez téged zavar a munkád elvégzésében. Igenis tedd szóvá, nehogymár pont egy munkahelyen munkaidőben ne lehessen szólni ilyenért.

@Shadowguard: "...Mondjuk szerencséje, hogy nem én voltam a buszsofőr, olyan satuféket nyomtam volna neki, hogy mai napig se rakják össze az arcát..."
ez azért szerintem is kicsit kurvára erős volt. Én sem szeretem, ha idióta módjára rohangáló gyerek(ek)re nincs rászólva az utcán/tömegközlekedésen/stb, de baszki azért egy gyerekről ilyet írni, azért mert rohangál és nincs rászólva...

Amúgy az egész onnan indult, hogy idegesítőek voltak a gyerekek, és ezt Barthezz nem akarta szóvá tenni
"Ha ezt szóvá tenném, teljes sértődés lenne a vége, egy gyerekes szülőnek nem lehet ilyen megjegyzéseket tenni. "
Szerintem meg igenis fel kell vállalni ezeket a konfliktusokat. Ráadásul az elején, mert egy idő után felbaszod magad és nyilván úgy szólsz oda, amiből tényleg nem jössz ki jól. De miért ne lehetne szólni egy szülőnek? Ki nem szarja le, mit gondol. Legyetek bátorak

Szenvedély nélkül a foci halott.

Azért nem hasonlítanám a régi idők felfogását a maiéhoz, mert elég sokáig a család a túlélés záloga volt, a családalapításon kívül kvázi nem is létezett más opció. Szóval, ha így nézzük, hogy most ebben a kérdésben is sokkal szabadabban dönthetünk, jogosan mondhatjuk, hogy itt és most még aránylag jó időben vagyunk jó helyen. Nekem az elég, ha a mikrokörnyezetem életét jobbá tehetem, miközben a sajátomét is élem.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Szabolcsi vagy?

Man literally too angry to die

Eh, ja, én még a redditet is óvatosan nyitom meg jó ideje... Nyilván kell tájékozódni, de egy idő után kibaszott káros mentálisan, mikor minden apróságról azonnal tud az ember, ne adja ég, még kommenteket is olvas.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Leírtad a lényeget, nem lesz tökéletes pillanat. Nem kell 500 évet visszamenni, és elég gáz, hogy a 2. vh-nak is csak "nemrég" lett vége, semmit nem tanultak belőle a nagyhatalmak. De azért remélhetőleg nem lesz 3.

Mérlegelhetsz, meg nem akarlak én rábeszélni semmire, csak leírtam az én nézőpontomat. Az országot lerohasztók sem élnek örökké. Úgy nem lehet élni, hogy azt gondolja az ember, hogy minden mindig csak rosszabb lesz. Csak éppen ezt hányják az arcodba az ún. hírekkel, amiket már rég nem is nézek.

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 - 16Gb - Windows 10 x64 | BF4: DarkArchonHUN | Canyon Endurace 7

Ezt őszintén sosem értem, hogy miért érv az, hogy mások még sokkal rosszabb időkben is felelőtlenül, biológiai ösztön alapján cselekedtek, ezért mi is tegyünk úgy?

Nyilvánvaló, hogy nem lesz "tökéletes" pillanat. De például az én generációm lényegében most abban nőtt fel, hogy szisztematikusan lerohasztották körülöttünk az országot, és mostanra minden külföldi nagyhatalom is teljesen nyíltan megőrült. Azért hadd szabadjon már mérlegelni picit.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Ez az "ilyen világra", ami teljesen fals érv. Szerencse, hogy az őseid mondjuk az 1500-as években nem így gondolták, pedig tutira sz*rabb világ volt, mint most. A világ meg olyan, amivé teszik az emberek, avagy, amire felkészíted az utódaidat.

Meg aztán viszonylag szerencsések vagyunk, még - ha bizonyos okok miatt nem is érezzük annak - hogy ide születtünk. Lényegében természeti csapásoktól, veszélyes állatoktól mentes övezet. Meg fegyvert sem tarthat akárki.

Egyébként meg engem is csak így 50 felé kezdett el foglalkoztatni, mi marad utánam. Illetve egyre többször hasít belém a felismerés, hogy lassan, de biztosan vége a dalnak, már tutira a "B" oldal forog.

david139: nekem volt vagy 2 év, mire tudtam valamit kezdeni a gyerekkel. A sírás sem a megfelelő reakciót váltja ki belőlem. De túléltük. Az tényleg gáz, hogy te hiába neveled a gyereket, ha más nem, mert olyan szófordulatai, káromkodásai vannak, amiket mi sosem használtunk.

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 - 16Gb - Windows 10 x64 | BF4: DarkArchonHUN | Canyon Endurace 7

Én nem igazán akartam gyereket, de nem is voltam annyira ellene, végül lett. Nekem bejött, imádom a gyerkőcöt, csak az első év volt totál horror. Mások gyerekeit azonban ettől nem szeretem jobban, sőt Sok kis halott tekintetű pszichopata geci van, rossz érzés az én vidám, naív kis lurkómat néha közéjük engedni.

Szerintem az rendben van, hogy pl. ne rohangáljon a gyerek a buszon. Az viszont nincs rendben, hogy sokan feszt azzal rinyálják tele az internetet, hogy a babák sírnak a buszon meg repülőn. Ezt nem lehet kontrollálni, a gyerek néha sír, deal with it.

I wish I could have known about the view from halfway down

Ez eddig rendben, de nagyon sokan pontosan olyan primitív szinten ragadnak meg ennek kapcsán, mint amit lejjebb én nyersen megfogalmaztam. (Nyilván nem direktben DA személyének szólt, hanem szerintem mindannyian tudjuk, milyen réteg ontja magából a leginkább az utódokat, ha kell, ha nem.)

De amúgy engem ez a finomított továbbgondolás is taszít, egyáltalán nem illik a világnézetembe. Némileg nárcizmusba hajlónak érzem ezt, hogy hatni akarnék a világra, a környezetemre, meg "nyomot hagyni". Abszolút nem vagyok ilyen fontos, és abszolút nem gondolom, hogy az én igazam továbbadása és terjesztése lenne "A Helyes Út".

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Szerintem azért az, hogy emberek valamiféle "örökség" címén csinálnak gyereket, sokkal több szimpla maszlagnál. Most persze nem egy gamer fórumon kell megfejteni élet és halál kérdését, meg a gyerekvállalást De szerintem elég egy-egy irodalmi klasszikust elolvasni, hogy máris egyértelművé váljon, hogy mi miatt "lényeges ez" sokaknak (mármint szinte mindenkinek az emberi történelemben). Én kicsit abba az irányba kezdtem el tolódni, hogy szinte semmi más nem marad meg az emberből az utódain kívül, nemcsak fizikai értelemben, hanem minden kulturális és emberi jósággal együtt is, amit átadsz nekik, és remélhetőleg aztán ők a következőknek, satöbbi. És pont ez világít rá a legtöbb embernél arra is, hogy semmit nem számít, hogy TE ki vagy - az sokkal fontosabb (lesz), hogy mások kik a világban, elsősorban a szeretteid, és ebbe különösen beleértve az utódaid. Szóval az "örökséget" szinte senki sem úgy értelmezi ebben a kontextusban, szerintem, hogy TE magad fennmaradj, hiszen ez lehetetlenség. Az "örökség" pont azt jelenti, hogy elfogadod, hogy te nem maradsz fenn, és a gyereked (meg az ő gyerekei) az egyetlen módja annak, hogy valamilyen módon tudj hatni a világra, másokra, igazi módon.

Persze ezt a meglátásomat erősen befolyásolta Dosztojevszkij, szóval nyilván százféle vélemény létezik még De én egyáltalán nem tartom maszlagnak azt, hogy a gyereked a záloga az örökségednek - és ilyen értelemben valamiféle halhatatlanságnak. Meg annak, hogy másokra tudj hatni a világban.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Az "örökség" részét én sem tudom értelmezni.

Ha tettél bármit életed során, akkor úgyis fennmarad a neved. Ha annyit tettél, hogy beleélveztél valakibe, hát... Gratulálok? Either way, te halott vagy, szóval nem teljesen mindegy? A racionalitás teljes mellőzése ilyen maszlag okkal létrehozni egy új emberi tudatot.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Dettó, ha szeretnék is utódot, ilyen világra biztosan nem. Úgysem hiszem, hogy pár évtizednél tovább húzzuk ezt az egészet. + elfogadom azt is, amit DA írt, de belőlem ez is totál hiányzik, hogy foglalkoztasson, mi marad utánam az elhantolás után. Ahogy a családnevemet sem szeretném tovább vitetni, jó ez így.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Én is nagyon hálás vagyok, hogy otthon teljes az egyetértés abban, hogy se gyerek, se házasság. Ez persze páromnál még változhat, de remélhetőleg nem fog. Ő 32, én 41 leszek ma-holnap. Szeptemberben leszünk 10 évesek. Nekünk annyi elég, hogy szeretjük egymást, boldogok vagyunk és támogatjuk egymást mindenben is. Sosem éreztem késztetést, hogy utódom legyen. Főleg erre a pusztuló világra. Így is a szívem szakad meg néha, ahogy látom doksifilmekben hogy ba**zuk tönkre az egészet. Sajnálom az unokahúgaimat, de ugyanakkor nagyon remélem, hogy az Ő generációjuknak talán még normális élete lehet és nem konzervből kell majd friss levegőt szippantaniuk és élelmiszerért meg iható vízért harcolniuk. Bár ahogy a dolgok állását nézem, lehet már sajnos nekünk sem adatik meg a békés és nyugodt élet, mert csak nem bír magával egyik nagyhatalom sem. Előbb-utóbb valaki rakétákat akar majd indítani. Az abszolút elcse**ett módon kezelt migráns helyzetről meg inkább ne is beszéljünk az EU-ban...

"Tanító mondjuk nem lennék, az biztos."

Jaja, és több okból sem jó sztem. Három nővéremből egy tanító, ketten óvónők - mindannyian megfogalmazták már, hogy mindig megbánják, hogy hazaérve pont a sajátjuknak reagálnak türelmetlenül, mivel nap közben munkában emberfeletti türelemmel kell kezelni mindenki másét...

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Nem, de meg lehet kérni normálisan is a szülőt / gyereket, mert egyébként a busz tényleg nem játszótér. Vagy az nem elb@szott, hogy már kapásból ingerülten szólsz egy gyerekhez? Mert attól (is) lesznek ilyenek. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű, mert nekem is erőt kell vennem magamon a sokadik után.

Csak emlékeztetnem kell rá magam, hogy én milyen voltam. Meg nekik tényleg ez a természetes, hogy rohangálnak, játszanak. Az sem elvárható igazán, hogy üljenek a fenekükön evéskor. Ülnek eleget az iskolában, aztán a saját lányomon is észreveszem, hogy miután hazajött, akkor éli ki a szóf*sási és mozgáshiányos hajlamait.

Múlt hétvégén tartottuk a lányom születésnapi partiját, 13 7-8 éves lány volt nálunk a szüleik nélkül. Mikor már a fele összejött, megkérdeztem a nejem, hogy normálisak voltunk-e, mikor ezt kitaláltuk... De ahhoz képest nem volt semmi gond, el voltak szépen. Tanító mondjuk nem lennék, az biztos. Viszont látni a gyerekeken, hogy milyen jól szórakoztak, azért megérte.

Ugyanez igaz a gyerekvállalásra is. Persze, több vele a "probléma", mint nem, de az a szeretet, amit kap az ember, mindennél többet ér. Más meg nem marad az ember után, miután elföldelik, a gyerek az egyetlen igazi örökség.

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 - 16Gb - Windows 10 x64 | BF4: DarkArchonHUN | Canyon Endurace 7

Gondolom te még tapsikolnál is a kis szarosnak aki a busz folyosóján rohangál visítozva. Ha szerinted ez a játék és ez a normális akkor nem velem van a baj. Csak az a gond, hogy ebben a mai elb@szott világban már senki nem mert szólni, a szülő meg nemes egyszerűséggel szarik rá vagy csak belefáradt.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Ilyenről még én sem hallottam Az esztelen pénzosztás helyett a szombati munkanapokat kellene eltörölni.

I wish I could have known about the view from halfway down

Ki gondolta volna, hogy téged ez is zavar. De a többiek agymenése is megér egy misét, persze, nem meglepő, hogy ennyi élettel inkompatibilis egyén van itt ebben a beltenyészetben. A számodra "idegesítő" gyerek magyarul játszik, ahogy te is tetted annak idején.

Én mondjuk se az előző, se a mostani melóhelyemen nem dolgoztam egy percet sem szombaton, mert vagy szabadságot vettem ki, vagy szimplán kiadták szabadnapnak.

Shadowguard, tudom, hogy nem vagy normális, de arra élvezni, hogy leugatsz egy gyereket... büszke lehetsz magadra. Remélem, egyszer az egyik vehemensebb szülő fejberúg egy ilyenért, és a te arcodat nem fogják összerakni.

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 - 16Gb - Windows 10 x64 | BF4: DarkArchonHUN | Canyon Endurace 7