Noha szemrebbenés nélkül hajlandó vagyok végignézni brutális slasher horrorokat, amelyekben halomra gyilkolják a tiniket, egy valamit soha nem tudtam lenyelni: az állatok ellen elkövetett erőszakot. Sem a való életben, sem a képernyőn nem tudom megnézni, ahogy egy állatot bántalmaznak. Aki életében legalább egyszer látta már a Gesztenye, a honalapító című 1978-as filmet, annak örökre beéghettek bizonyos jelenetek. Éppen ezért tartottam az Endling: Extinction is Forevertől, hiszen itt is szinte minden sarkon leselkedik a veszély kicsiny rókacsaládunkra.
Poszt-apokaliptikus környezetben járunk, valamikor a világvége után. Nőstény róka főszereplőnkkel épphogy megúszunk ép bőrrel egy hatalmas erdőtüzet, majd sérülten és hulla fáradtan hazatérünk. Később kiderül, hogy bizony kölykeink is vannak, akikre nekünk kell vigyáznunk, és mindjárt a játék elején az egyiket el is rabolja egy gázmaszkos, fura alak, aki mintha a S.T.A.L.K.E.R.-ből tévedt volna erre.
Aki a képek meg a különféle videók alapján azt hinné, hogy az Endling egy cuki kis platformjáték rókákkal, az nagyobbat nem is tévedhetne. Ez egy kőkemény túlélősdi, ahol az élelemszerzés és porontyaink biztonsága lesz a legfontosabb. Kegyetlen a program, mert a picik akár éhen is halhatnak vagy elragadhatják őket vadászok/vadállatok (többféle befejezés létezik), de ezt természetesen el kell kerülnünk, és minden éjszaka portyázni menni, hogy élelmet gyűjtsünk.
A térkép bizonyos részei fokozatosan nyílnak meg, ahogy haladunk egyre előre a sztoriban, és persze a korábban említett gázmaszkos alak nyomára is rá kell bukkannunk, ugyanis mindenképp vissza kell kapnunk elrabolt kicsinyünket. Az Endling világában meglehetősen gyorsan telik az idő, így éjszaka iparkodnunk kell: a felfedezést jobb kétszer is meggondolni, és inkább a biztos élelemforrások felé szaladni, hiszen itt nem az éjszaka sötét és van tele iszonyattal, hanem a nappal túl világos, és van tele még borzalmasabb veszélyekkel. Szerencsére a nap feljövetele nem egyenlő automatikusan a game overrel, szinte akármennyi időnk lesz visszaérni, de családunk éhségmérője folyamatosan csökkeni fog, amit átviszünk a következő napra. Így kicentizni a dolgokat nem feltétlen kell, de megéri igyekezni.
Az Endling: Extinction is Forever képi világa szép, az oldalnézetes játékmenetben pedig a háttérben történő dolgokat is remekül kidolgozták. Az élővilág folyamatosan pusztul, ami miatt rejtekhelyet is kell váltatnunk több ízben. Összebarátkozhatunk más állatokkal és néhány emberrel is, de minden más préda vagy vadász lesz a környéken. Egy sima prémvadász karmai közül még kisebb sántikálás kárára kiszabadulhatunk, de egy kutya vagy puskás hajléktalan egyetlen találattal végezni fog velünk – ami az éjszaka újrakezdését garantálja. Mindent tudunk, amire egy valódi ravaszdi is képes: szagokat követünk, lesből vadászunk, ásunk, mászunk, ugrunk, vakkantunk és természetesen lapulunk és bujkálunk a veszély elől.
Csodásak az éjjeli neszek, a drámai zenék vagy éppen egy tábor előtt elosonva felcsendülő gitárjáték – minden a helyén van. Nagyon szomorú alkotás az Endling, amely már a támáját tekintve is előrevetített dráma (a kihalás ugye). A víz egyre szennyezettebb, az élővilág a szemünk láttára szűkül, továbbá a maszkot sem hobbiból hordják a túlélő emberek. Egy mélyszomorkás alaphangulatra jön rá az ivadékaink védelme, az elrabolt családtag keresése. Kis Vukjaink jó időben és jó helyen képességekre tehetnek szert, amelyek között van egyedi skill is. Képesek lesznek kis helyekre bepréselődni, férgeket kiásni, tojásokat csenni a fákról, magasabbra ugrani, esetleg még vadászni is. Ezeket az eventeket jelzi a térkép, de csak limitált időnk lesz teljesíteni őket. Szóval bele kell építenünk a kitérőket a napi rutinba.
Rókáink nem válogatósak, így ha éppen nem akad hal, madár vagy rágcsáló, akkor a szemeteszsákokat feltúrva is szerezhetünk élelmet. A fákról és bokrokról gyümölcsöket és gombákat szedhetünk, de az emberek által ottfelejtett konzerv és chips is pótolhatja a kiesést. Jó 6 órás játékidővel számoljunk, ha felderítjük rendesen az elrablási szálat is, ami a megnyerés szempontjából lesz fontos.
Egy rendkívül megható történetre válhatunk jegyet, ha beruházunk az Endling: Extinction is Foreverbe. Egy igazi indie gyöngyszem kerülhet a kincsesládánkba, amelyet kár kihagyni.
