Kirby legutolsó kalandja ugyan már 3D-s volt, de ez persze nem jelenti azt, hogy a síkbeli élményeket el kéne engednie a multifunkcionális rózsaszín gombócnak. A Nintendo és a HAL Laboratory pedig úgy döntött, hogy a 2011-es, Nintendo Wii-re nálunk Kirby’s Adventure Wii néven kiadott kalandhoz nyúl vissza, formálgatva, bővítve, finomhangolva a klasszikus élményt. Az eredmény a Kirby’s Return to Dreamland Deluxe lett, amely ugyan nem oldja meg elődje problémáit, de nyújt elég meglévő és új tartalmat ahhoz, hogy a régi és új rajongók is megleljék benne örömüket.
A történetben csillagjáró hajójával a régióba csapódik Magolor, egy intergalaktikus utazó, hőseink pedig elhatározzák, hogy segítenek neki megszerezni járműve szanaszét repülő alkatrészeit. Ehhez egyedül, vagy akár három cimborával indulhatunk útnak a különféle pályákon. A stuff legnagyobb gyengesége, hogy nagyon könnyű, még az egyszerűsítő beállítások, például a dupla életcsík vagy zuhanás esetén „kimentés” kikapcsolásával is. A remek pályatervezést és a színekben gazdag, bájos világot így komoly kihívások nélkül járhatjuk be. A végigjátszás után feloldódik egy komplexebb mód, de addigra valószínűleg már csak a legeltökéltebbek maradnak.
Ezzel együtt egyébként nagyon szórakoztató és élvezetes platformerrel van dolgunk, amelynek központi játékeleme továbbra is az, hogy Kirby képes magába szívni az ellenségeket és elvenni képességeiket. Lehet így tűzokádó, jéghányó, kardforgató és így tovább. A különféle típusok meglepően diverz, a menüben böngészhető mozdulatsorokkal rendelkeznek, de ezeket érdemben leginkább az extra, technikaspecifikus kihívásokban használhatjuk ki, ugyanis a szimpla játékmenet egyébként nem követeli meg. Új alakok közé tartozik a „Mecha” és a „Homok”: előbbi lézerágyúkkal és bombákkal felszerelt robotharcossá, utóbbi homokvarázslóvá változtatja hősünket.
Az eredeti kaland minijátékait egy Merry Magoland nevezetű új helyszínre csoportosították, ami egyfajta kihívásokkal teli vidámpark. Itt egyedül vagy másokkal vethetjük bele magunkat a mindenféle mókába, mint a célbalövés, a párbaj vagy egy dodzsemszerű móka, amelyben csillagokon csücsülünk. Mindegyikhez tartozik több küldetés, amelyek teljesítésével extra jutalmakat kaphatunk: cserélhető maszkokat, amelyeket mind az alapjátékban, mind itt helyben viselhetünk, plusz vihetünk magunkkal képességeket vagy plusz életet, amit bevethetünk, ha bajban vagyunk (ami egyébként ritkán lesz). Mindent egybevetve azonban szórakoztató és jópofa kis extra tennivalókkal van dolgunk, és az egész vidámparkos ábrázolásmód is kreatív.
A legnagyobb újítás pedig egy epilógus, a Magolor Epilogue: The Interdimensional Traveler, amelyben magát Magolort irányíthatjuk, aki képességei elvesztése után próbál evickélni egy dimenzióközti térségben. Ez egy kiváló játékélmény lett, ami kreatívan épít az alapképletre, de remekül tovább is fejleszti azt. Magolor kezdetben csak pár alapképességet tud bevetni, a pályák teljesítésével és főgonoszok legyőzésével pedig újabb és újabb technikákra tesz szert. Míg kezdetben ugrani és lőni tud, később hatalmas tüskéket idéz meg, vagy masszív energiasugár kilövésére is alkalmas lesz. Plusz minden pályán gyűjtögethetünk pontokat, amikkel a már meglévő képességek fejleszthetők tovább: például több tüskét varázsolhatunk rövidebb idő alatt, vagy tovább lebeghetünk. Így egy a játékon átívelő, izgalmas fejlesztési rendszerrel van dolgunk, ami az alapjátékból hiányzik.
Hiába teljesíthető pár óra alatt ez a szegmens, tartalmas és élvezetes, és könnyen elbírna egy teljes játékidejű adaptációt is. Kétségtelenül ez a legvonzóbb és legjobb aspektusa ennek a remake-nek – csak kár, hogy előtte végig kell vinni a teljes játékot (példának okáért a Super Mario 3D World esetében a bővítés nyitva volt alapból).
Mindent összevetve egyébként egy korrekt újrázásról van szó, amely finomhangolásaival és tényleges új tartalmaival együtt remek választás a műfaj és a karakter szerelmeseinek. Igaz, a Kirby’s Return to Dreamland Deluxe inkább azoknak kedvez, akik nem vágynak komoly kihívásra, vagy csak ismerkednek ezzel a világgal. Az biztos, hogy én inkább a 3D-s vonal továbbfejlesztésére tenném a voksom, mivel a 2D-s irányhoz drasztikusabb változtatások kellenének.
