Igazán remek munkát végzett az elmúlt kb. tíz évben a Two Point Studios. Először sikeresen feltámasztotta az eredetileg még 1997-ben megjelent Theme Hospitalt, majd ennek mintájára mára egy kisebb franchise-t keltett életre. A Two Point-tycoonok idén bővülnek trilógiává. 2018-ban jelent meg a Two Point Hospital, amely megalapozta a szériát mind vizualitás, mind játékmenet terén. Majd 2022-ben jött a Two Point Campus, amely épp annyit csiszolt a recepten, hogy az még jobb legyen. Most pedig itt a harmadik játék, amely megpróbálja továbbvinni az elődök munkáját – vagy épp csak emléket állítani neki? Nehéz kérdés, hiszen egy múzeumban mégiscsak régi dolgok emlékeit szoktuk nézegetni, nem?
Márpedig a Two Point Museumben Two Point County legnagyobb múzeumait fogjuk irányítani. A játékosok egy újdonsült kurátor bőrébe bújhatnak, akire nem kevesebbet bíznak, mint a megye múzeumainak gatyába rázását. A játék nem bonyolítja túl a dolgokat: kapunk egy kampányt és egy sandbox módot, ráadásul előbbi egyben betölti a tutorial szerepét is. Aki játszott már bármelyik korábbi Two Point-játékkal, annak legfeljebb önfejlesztő ismétlésként lehet szüksége a játék nyújtotta tippekre, hiszen az alapvető játékmenet és mechanikák alig változtak a kórházhoz és az egyetemhez képest, épp csak egy picit a múzeumok világához igazították azokat. És ezzel végül is nincs semmi gond, hiszen a jón ne változtass elv itt is érvényes. Legfeljebb egy picit csalódottak lehetnek azok, akik komolyabb innovációkra számítottak.
A kampány módban több múzeumot kell felfuttatnunk és rentábilis működésre bírnunk. Ebben (és a sandbox módban) a játékosok szinte teljesen szabad kezet kapnak. Adott ugyan a múzeum alapépülete, azon belül viszont már úgy húzzuk a falakat és úgy alakítjuk a belső tereket, ahogy nekünk tetszik. A cél elsősorban az, hogy kisebb-nagyobb kiállítótermeket hozzunk létre, ahová bezsúfolhatjuk a rengeteg fosszíliát és más kiállítási tárgyakat. De nem elég fogni egy vitrint és bedobálni néhány törött agyagcserepet vagy letört tigris kardfogat. El kell kápráztatni a látogatókat, ehhez pedig pofás enteriőrre van szükség, vagyis elő kell vennünk a legkreatívabb énünket, amivel szépen ki tudjuk dekorálni a termeket.
Ezen felül szükség van a szokásos kiszolgálóhelyiségekre is, mint a mosdó, a dolgozói pihenő, a pénztár és hasonlók. Nyithatunk ajándékboltot vagy kialakíthatunk éttermet is. A falakra ismeretterjesztő plakátokat akaszthatunk, a padlót különleges csempékkel díszíthetjük. Minél jobban odafigyelünk ezekre a részletekre, a látogatók annál elégedettebbek lesznek, és annál jobb értékeléseket adnak a múzeumnak. Márpedig ez elengedhetetlen, hogy intézményünk szintet lépjen és ezzel újabb lehetőségek nyíljanak meg előttünk.
Egy valamire való tycoonban nem csak építkeznünk és dekorálnunk kell, de üzemeltetnünk is az intézményt. Ehhez fel kell vennünk tudósokat, asszisztenseket, karbantartókat és biztonsági személyzetet is. A tudósok mind közül a legfontosabbak, ők ugyanis azok, akiket expedíciókra küldhetünk, de erről picit később. Az asszisztenseket állíthatjuk be a pénztárhoz vagy az ajándékboltba, míg a karbantartók a tisztaságért és az eszközök, például automaták működéséért felelnek. A biztonsági személyzet is igen fontos, mivel minél felkapottabb a múzeum, annál inkább megjelenhetnek a vendégek közt a tolvajok vagy vandálok. Sőt, idővel profi betörések is történhetnek! Ezért nemcsak egyszerű őröket alkalmazhatunk, de idővel megfigyelő rendszert is kiépíthetünk, sőt, még robotőrséget is állíthatunk.
A már említett tudósok és expedíciók a játék szerves részét képezik, és egyben talán az egyetlen komolyabb változtatást az előző részekhez képest. Ahhoz ugyanis, hogy a múzeumban folyamatosan újabb és újabb leleteket és fosszíliákat állíthassunk ki, bizony azokat fel kell előbb kutatni. Egy-egy ilyen expedíciót a múzeum finanszíroz, így azt is mi határozhatjuk meg, hogy kit, kiket küldünk oda, melyik évszakban és mennyi időre, valamint azt is, hogy mennyire legyenek alaposak. Ezek mentén változik az expedíció sikerének esélye, valamint az esetleges balesetek kockázata is. Ha sikerrel járunk, akkor bizony új kiállítási darabbal bővül a múzeum repertoárja. Ha pedig elég kitartóak vagyunk, akkor akár komplett dinoszaurusz-csontvázakat is összerakhatunk.
A Two Point Museum nem vállalja túl magát. Grafikában például semmi újat nem mutat, de ez a kissé habókos megjelenés továbbra is tökéletesen áll neki. A játékmenet sem kockáztat, a már jól ismert és júl működő alapokra épít, csak itt-ott igazodik az aktuális téma igényeihez. Mindezek fényében mondhatnám, hogy nem sokban különbözik akár a Two Point Hospitaltől, akár a Two Point Campustól, de ez azért mégsem igaz. Mert e témák önmagukban is kellően eltérőek, így egészen más feeling az egyetemi életet egyengetni vagy egy múzeum hétköznapjait. Éppen ezért nemcsak azoknak ajánlom bátran, akik eddig is szerették a Two Point-játékokat, hanem azoknak is, akik csak most ismerkednek velük.
