Annyi mindenből készítettek már tycoonokat az évtizedek során, hogy számontartani is nehéz. Irányíthattunk már kórházat, múzeumot, iskolát, állatkertet és vidámparkot, éttermeket és szállodákat is. Nem beszélve a még ezeknél is különlegesebb intézményekről. Ám olyan, mint amit az Above the Desk stúdió nemrégiben letett az asztalra, emlékeim szerint még nem nagyon készült korábban. A stúdió névválasztása (vagy épp a játékuké) nem véletlen, hiszen az első alkotásuk az Above the Snow címet kapta. Ez elég beszédes, ugyanis a játékban egy hegyi menedékház újdonsült vezetőivé léphetünk elő, ez pedig jóval összetettebb feladatokat ró a nyakunkba, mintsem forró teával várni a túrázókat.
Az Above the Snow némi történetet is kapott. Ennek főhőse Francis Harland, aki az intro tanúsága szerint valamiféle bajba keveredett 1965-ben. Emberünk egy Pedro nevű, még véletlenül sem gengszternek kinéző figurával beszélget arról, mennyire megbánta, hogy hibázott. Pedro végül megbízza Francist, hogy utazzon el az Alpokba, annak is a svájci részére. Bár az egészet úgy tálalja, mintha egy remek üzleti ajánlat lenne: Francis a hibáját egy hegyi menedékház helyreállításával köszörülheti ki. Azért van itt is némi alvilági felütés, mivel egy titokzatos táskát is magával kell vinnie, majd ott elrejtenie a hófödte hegyekben. Van tehát néminemű története is a játéknak, de azért az Above the Snow nem válik gengszterkalanddá, végig megmarad egy a mai divatos szóval élve cozy tycoonnak.
A játékosok, miután elkeresztelték a menedékházat, hozzá is láthatnak, hogy az egykor szebb napokat megért épületet és környékét rendbe tegyék. E tekintetben a játék a PlayWay-szimulátorok sablonját követi, vagyis kapunk egy régen tündökölt, de mára teljesen lepusztult intézményt, amelyet ki kell takarítani, fel kell újítani, ki kell csinosítani, majd a lehető leggazdaságosabban üzemeltetni is kell. Mindez meglepően összetett játékmenetet eredményez, még egy tycoon mércéjével is. Egyfelől adott egy épület, amelynek fokozatosan oldhatjuk fel a termeit és szobáit, ezekkel együtt pedig a szolgáltatásait is. Ugyanígy az épület közvetlen környékét is karban kell tartanunk, itt húzhatjuk fel a különböző szolgáltatásokért felelős épületeket. Másfelől az üzemeltetés megannyi aprócseprő teendőjével is nekünk kell bajlódni.
Mivel az egész játék egy hegyi menedékházról szól, elsősorban ezt szem előtt tartva kell tevékenykednünk. A többszintes épületben a konyha adott, de étkezőt, társalgót, illetve hálótermeket is nekünk kell kialakítani. Rengeteg bútor van a játékban, de ezek nagy részét csak fokozatosan, a sztoriban előre haladva oldhatjuk fel. Kezdetben csak olyan alapvető bútorokat kapunk, mint az ágyak, asztalok, székek, valamint néhány kiegészítő és dekorációs kellék. Ezeknek mind fontos szerepe van, hiszen ezek javítják a menedékházba érkező túrázók komfortérzetét. Kellenek az ágyak, ahol megpihenhetnek, kell az étkező, ahol naponta háromszor ehetnek, de kell a szórakozás is, így újságot vagy könyveket olvashatnak, nézegethetik a környék terepasztalát, kávét vagy bort tölthetnek maguknak, társaloghatnak. A játék alapvetően kevés erőforrásra épít, de már az ezekkel való zsonglőrködés sem mindig egyszerű.
Mivel fent vagyunk a hegyekben és még tél is van, az egyik legfontosabb, hogy gondoskodjunk az épület fűtéséről. Ehhez fára van szükség a kazánban, radiátorokra és kályhákra pedig a közösségi helyiségekben. Ugyanígy gondoskodnunk kell a napi háromszori étkeztetésről is, amihez egyrészt folyamatos nyersanyagutánpótlásra van szükség, másrészt ebből készételt is kell kotyvasztani. Szintén nagyon fontos „erőforrás” a túrázók általános elégedettsége. Ezt több szinten is lehet és kell biztosítani. Muszáj a menedékházban minden igényüket kielégíteni, de emellett fontos az is, hogy a komfortérzetüket javítsuk a már említett szórakozási lehetőségekkel és úgy általában az épület kidekorálásával. Mivel nem azért érkeznek ide, hogy a négy fal között kuksoljanak, túraútvonalakat is ki kell jelölni és építeni számukra.
Ez egy külön része a játéknak, egy közepesen nagy térképet pakoltak nekünk tele rengeteg érdekes PoI-val. Vannak hegycsúcsok, sípályák, emlékművek, kilátópontok és kijelölt táborhelyek is. Az ezekhez vezető túraútvonalakat a játékosok tervezhetik meg, majd ki is kell építeniük azokat. A különböző túracsoportok eltérő célokkal, igényekkel és tapasztalattal érkeznek, így az útvonalakat is úgy kell megtervezni, hogy az ő igényeikhez illeszkedjenek. A veterán hegymászóknak nem gond egy meredekebb kapaszkodó, de egy kezdő túrázónak már a 10-15 fokos emelkedő is kihívás lehet. A túracsoportokat fel is készíthetjük az útjukra, felszereléseket adhatunk nekik (ezeket javítani is kell), illetve ha kellőképpen jóllakottak és kipihentek, jóval kisebb eséllyel fognak bajba kerülni a hegyen. Ha mégis, indíthatunk mentőakciókat is.
Mindeközben folyamatosan biztosítanunk kell az ételt, fát kell vágni, információkat kell adni a vendégeknek, és persze nem szabad megfeledkezni a menedékház folyamatos fejlesztéséről sem. Ha jól tesszük a dolgunkat, emelkedik a hely presztízse, több pénzt is kereshetünk. E kettő kulcsfontosságú a fejlesztési fához, amelyen négy kategóriában oldhatunk fel újabb és újabb tartalmakat. Itt oldhatunk fel az épületben és azon kívül is újabb területeket, amiket belakhatunk (bent szobákat, amiket berendezhetünk, kint pedig szabad terepet, ahová újabb kiszolgáló épületeket húzhatunk fel). Itt szerezhetünk újabb és újabb bútortípusokat, illetve itt fejleszthetjük a személyzet képességeit (állóképesség, munkaminőség, gyorsaság stb.), valamint a gépparkot is. Egy-egy fejlesztés feloldása pénzbe kerül, míg az elérhető fejlesztések mennyisége a presztízsen múlik.
Az Above the Snow egy kellemesen összetett, ebből fakadóan nem túl pörgős, de annál több kihívást nyújtó tycoon. Közel sem tökéletes, de a készítők remek úton haladnak, hogy javítsák a hibáit. Az irányítás nekem nagyon nehézkesnek, feleslegesen túlbonyolítottnak érződött. Ide tartozik a kamerakezelés is, ami egyedül az épületen kívül működik jól. Az épületben a szintek között külön kell váltani, sok a korlátozás a kamera mozgatásában, a rossz szögek miatt pedig egy fal simán kitakarhat egy területet, amit egyébként berendeznénk. A térképnézetben pedig suta hibák vannak. A túraútvonal-tervezőben például a waypointok visszavonása és a kamera mozgatása is a jobb egérgombra van állítva, így mikor arrébb vinnénk a kamerát, egyből vissza is vonjuk az utolsó kihelyezett waypointot. De az is előfordult, hogy a jobb egérgombos visszavonás egyszerűen nem működött és kész.
Sajnos a megjelenés után még igencsak félkész hatást keltett a játék. A tutorialnek például volt olyan része (triviális, a kamera mozgatása!!!), amit egyszerűen nem regisztrált a játék, így nem is lehetett tovább haladni, kvázi blokkolta a teljes kampányt. A készítők viszont rengeteg ilyen típusú hibát javítottak már mostanra is, a nemrégiben felvázolt roadmap szerint pedig még rengeteg ötletet szeretnének megvalósítani. Csak a nyáron számíthatunk fotó módra, javított útválasztásra és még több PoI-ra, de az egyelőre nagyon hiányzó feladatautomatizálás is tervben van, míg az end game részt sok új eseménnyel szeretnék kibővíteni. Nem sokat beszéltem a játék grafikájáról, de ezúttal erre nem is térnék ki részletesebben: elég annyi, hogy korrekt optimalizációval kellemes látványvilágot kapunk, nézzétek meg a képeket, ha nem hiszitek!
Az Above the Snow nehézkesen indult (nem véletlenül nem kapkodtuk el mi sem a tesztelését), de most már nagyon jó úton halad előre. Ezt jól mutatja, hogy a premier után még lényegesen alacsonyabb volt a tetszési indexe is a Steamen, ez mára sokat emelkedett (jelenleg 79%-on áll). Ha a készítők a roadmapet követve tovább tudják bővíteni az egyébként sem szegényes játékélményt, kijavítják a még bent lévő bosszantó hibákat, akkor bizony az Above the Snow egy hosszú távon is kellemes kikapcsolódást nyújtó tycoon lehet. Már csak azért is, mert egyébként a témaválasztása is telitalálat.
