Egyébként Peiper sietségébe pont belefért volna a mészárlás ténye (hisz nem nagyon ért rá hadifoglyokkal foglalkozni, egyszerűbb, gyorsabb ha eltünteti őket). Meg ne felejtsük, hogy ő is a keleti fronton edződött.
Szóval lényeg hogy előfordulhatott volna simán (más eset is ismert SS köréből, még 1940-ből is (bár az a koncentrációstáborőrökből álló Totenkopf volt))
Ez sztem tipikusan az az eset amit soha, senki nem fog tisztázni, mindenki a saját szájíze, és szimpátiája alapján ítéli meg a dolgot. Én részemről inkább nem foglalok állást. Lehet hogy hűzöngés következménye, lehet Peiper utasítása (bár véleményem szerint ez a legkevésbé valószínű), lehet vmelyik túlbuzgó alacsonyabb rangú tiszt magánakciója. De azt mondani hogy egyik ábrázolás pontosabb mint a másik, sztem felelőtlenség.
Glory, Glory Man United !!! Champions of England, Europe and the World!!!
A malmedy-i "mészárlás", amely a közhiedelmmel ellentétben, valószínűleg nem úgy történt, ahogy eddig tudtuk, ergo: Peiper ékei elérték Malmedy közsésget, ahol egy csomó jenki hadifoglyot ejtettek. Miután elfogták őket, úgy döntöttek, hogy lemászárolják őket...
1. Peiperék "menetben" voltak, kurvára nem volt idejük hadifoglyokkal vesződni.
2. A foglyokat valóban összeeterelték, de valamelyik barom jenki elkezdett hőzöngeni és ennek lett a vége a "mészárlás"...
Egyébként a film több helyen is sántít:
"Peiper december 16-án 04.30-kor igazította el katonáit. A gyorsaság fontosságát hangsúlyozta. Megtiltotta a kis ellenséges csoportok tűz alá vételét. Megtiltotta a fosztogatást. Semmi sem fontos, csak mozgásban maradni..." (Stephen A. Ambrose: Civil katonák, 1997., Gabo kiadó, 237.o.) Itt megjegyezném, hogy a kameradok nem erőszakoltak meg nőket, mint ahogy a film erre próbál utalni a francia nő kapcsán.
"A belgiumi Arlonban a 26. ho. őrmestere (US), Bruce Egger elámult: A várost és a boltokat valósággal elborították a díszek és a karácsonyfák.(...) Az utcán nyüzsögtek a vásárlók, meg a munkából hazatérők..." (Stephen A. Ambrose: Civil katonák, 1997., Gabo kiadó, 292.o.) Ha annyira fosztogattak volna a németek, bizonyára ez nem így történik.
Ez a könyv több helyen is taglalja, hogy a németek belgiumi visszajövetele után, a helyi lakosság ünnepelte őket és erőszakoskodásokról szó sem volt, ezt film helytelenül mutatja be.
És akkor itt jöhet a jenki elfogultság a film és a forrásanyagok kapcsán:
"A németek leállítottak egy-egy páncélost egy erdőszéli, hóval borított mező két végén. (...) A német tiszt felállt, előhúzta a pisztolyát, célba vette az első sorban álló szanitécet és agyonlőtte. Miközben a szanitéc összesett, a német agyonlőtte a mellette álló tisztet. Azután a két harckocsi (!sic) géppuskáival tüzet nyitott a foglyokra." (Stephen A. Ambrose: Civil katonák, 1997., Gabo kiadó, 457.o.)
"Malmedynél nem volt jelen Peiper abban az időben, amikor alegységei a GI-okat összeterelték, nagyjából 150 főt. Közeledett a második páncélos oszlop...(...) (Stephen A. Ambrose: Civil katonák, 1997., Gabo kiadó, 457.o.)
A könyv tovább taglalja Peiper szerepét és a közel 50 (!) német "résztvevő" szerepét az ügyben. Közvetlen bizonyítékokat nem találtak, így Peipert is "csak" életfogytiglanra ítélték. Nos, ami a szöget megütötte a film és a forrásanyagok kapcsán: Peipernek kurva sietős volt a Meuse folyót elérni, Malmedyvel nem is foglalkozott. Jött a második hullám - akik szintén siettek parancsnoki utasításra. Nem zárom ki a tömegmészárlás tényét, de azt is vitatom, hogy a fritzek hidegvérrel leöljenek 70 embert. Megtörténni megtörtént, de kiváltó ok bizonyára volt jenki részről, hogy mészárlásba fulladt a dolog. Egyébként a film ott "hiteles", hogy a 150 fogolyból jónéhányan elmenekültek...
Volt, de felmerül a neve! A lényeg a Malbred-i, asszem így írják, mészárlás! Itt hitelesebben van megoldva, mint a halál 50 órájában!
Ez jó pont. A többire most nem emlékszem, de szerintem megnézem nemsokára! Talán még ma!
Ronald "Bloody" Speirs
Nem tudom, hogy volt-e itt szó róla, de ma néztem meg a "Saints and soldiers" c. filmet. (Ha volt róla szó, akkor sorry, nem olvastam vissza a topikot.)
Hát furcsa egy alkotás, tele hibákkal és túlgenerált szentimentalizmussal. Megint a német kamerad leggonoszabb valami, a us army-s ernyős, lövész, szanitéc pedig a szent... Idegesített, főleg az a faszkalap angol pilótagyerek. (Bár gyűjtöm a háborús filmeket, de ez nem fogja gyarapítani a filmes könyvtáramat)
Egyedül a szereplők felszerelése és a "technika" volt hiteles. Slussz.
