Arx Fatalis

Feladatod első részét sikerrel teljesítetted, most Krahoz megkeresésére kell fordítanod a figyelmedet. Annyi időt azért még szakíts előtte, hogy átkutatod a kijáratnál fekvő, meggyilkolt kígyóhölgyet, akinek zsebeiben a Zalnashh ellen szőtt összeesküvés bizonyítéka lapul. Elvileg a második szint pókbarlangjaiban kellett volna találkoznia társaival, de valami „feltartóztatta”. Ha gondolod, menj el helyette a találkára, így elkerülheted, hogy belharcok bonyolítsák amúgy sem egyszerű feladatodat.
De aztán igyekezz vissza Arxba, kérd el Carlóotól a sírkamrák kulcsát, és ereszkedj le a holtak birodalmába. (Ne felejts el magaddal vinni egy csákányt a trollok barlangjából, mert szükséged lesz rá a sírok felnyitásához. Ez elkerülhetetlen, némelyik kulcsfontosságú eszközöket rejt.)
Az első szinten még nem sok gondod adódhat az ellenségekkel, lévén a legvérszomjasabbak is a legyengült patkányok közül kerülnek ki, ellenben jó néhány rejtvényt meg kell fejtened.
Elsőként a lépcsőtől északra lévő szoba felé vedd az irányt, ahol a sírok egyikében megtalálhatod Falan Orbiplanax testét, zsebében ládájának kulcsával. A mellette fekvő sír kapcsolót rejt, mely a délkeleti falon nyitja ki a kicsiny kamrát, feltárva a közeli folyosót járhatatlanná tevő karócsapdát deaktiváló kart.
A szobától nyugatra kezdődő lépcsőn lemenve Achanta vámpírasszony sírjához érsz, melyben egész jó vámpírkardot találhatsz, valamint áldozati kést, melyre akkor lesz szükséged, ha nem lapul a hátizsákodban egy üveg vér. Ezen kívül itt találhatod meg a hat összegyűjtendő faragott jel egyikét, melyet a kripták legalsó szintjére kell tartogatnod. A második jelet a déli lépcsőn lelépdelve veheted magadhoz a hősök sírjából.
Innét vedd a főterembe az irányt Achanta szobrához. Szegényke igencsak megszomjazhatott az elrepülő évszázadok során, locsolj a tálkájába pár csepp vért akár üvegcséből, akár saját karodból az áldozati kés alkalmazásával.
Ebben a pillanatban felemelkednek a rácsok, és beléphetsz az eleddig zárt termekbe. Három tárgyat kell megszerezned: egy hétköznapi farúdat, az emelvényen heverő kulcsot, valamint a sírból a lopakodás bőrnadrágját. (Mondjuk, ez utóbbi nem elengedhetetlen, de minek hagynád hátra?)
A rúdra a kijárattól északra kezdődő folyosónál lesz szükséged, hogy megjavítsd a törött kart, lehetővé téve az átjutást a szobába, amelyben legnagyobb meglepetésedre ideges csirke kotkodácsol.
A kulcs a déli folyosó ajtajához kell, hogy a mögötte posztoló szobrok kardját megigazítva szabaddá tedd a következő szintre vezető utat.

Itt kezdődik az igazi móka, a számtalan csapdán és kapcsolón kívül zombik is nehezítik a felfedezést. Ezeket a szörnyeket hétköznapi fegyverrel nem lehet elpusztítani, csak a szívükbe szúrt karó szabadítja meg lelküket az élőholt átok alól.
Az első terem kapuja valamely tárgy lépőkőre helyezésével és két kar meghúzásával nyitható ki. Ez már előrevetíti a szint egyik jellegzetességét: számos holmira szükséged lesz, hogy a lemezeket lenyomva tartsd. Nekem nagyszerűen beváltak a patkánybordák, azokból bőven akad errefelé.
A következő hat teremből a középső kettő a folyosó karjainak meghúzásával nyitható ki. Egyszerre csak az egyiket szabad használni, ha a második rácsot is fel kívánod emelni, előbb le kell ereszteni az elsőt.
Itt újabb faragott jelet vehetsz fel, aztán folytathatod az utad nyugatra. Ehhez két rejtett gombot kell megnyomnod azon az észak-déli folyosón, mely közvetlenül a karok mellett húzódik, aztán sipirc, mielőtt a rács megint lecsapódik.
Már csak egy feladatod van, mielőtt lemehetsz a következő szintre, három lépőkövet kell lenyomnod, hogy felemeld a rácsokat. Előbb azonban betérhetsz az északkeleti terembe, ahol három kapcsoló közül előbb a bal oldali, majd a jobb szélső, végül a bal oldali ismételt meghúzásával kinyithatod az eleddig lezárt szobák egyikét.
Ja, ne felejtsd itt a faragványt a délnyugati teremből, mint azt én tettem. Utáltam emiatt újra bejárni az egész labirintust.

Ez a szint már nem gyerekjáték, komoly ellenfelekkel kell szembeszállnod, mint azt a fejezetcím mutatja is.
Első dolgod a maradék két jel megkeresése. Az elsőt a főhall sírjainak valamelyikéből emelheted ki, az utolsót a déli emelet középső terméből. Ezzel teljessé válik a kollekciód, már csak használni kell őket.
Következő lépésként ki kell nyitnod az emeleti rácsok egyikét. Ha az északi lépcsőn mész fel, a legutolsó teremben található kar a déli rácsot emeli fel, hasonlóképp a déli teremben lévő az északit. Mindegy, melyiket választod, utadat a túloldalon mindenképpen lávagödör állja utad, melyet valamely, a szemközti túloldalon lévő lépőkőre hajított tárggyal lehet befedni.
Most következik a próbák terme, ahol sutyorgó szellemhang vezet be feladatod részleteibe.
A padlón hat kézi malom kinézetű gépezet található, rajtuk jelekkel. A szimbólumok megegyeznek a főterem emeletének padlóján láthatókkal, és micsoda véletlen, épp azok mutatják meg a szükséges sorrendet! (Északi sor balról jobbra: szögletes bigyó, nap, kör. Déli sor: csillag, félhold és pötty, félhold.) Miután beállítod őket a külső részen, a szellemhang tudatja veled, végeztél a rejtvény első részével. A második részhez mindössze a kör alakú emelvényekre kell helyezned a faragványokat a malom belső részén látott jeleknek megfelelően.
Ta-damh, szabad az út az Ősök Pajzsához!
Azért ne rohanj még ki a kriptákból, ugyanis a pajzsot őrző sír mögött kapcsoló rejlik, mely a főterem eleddig kinyithatatlan koporsójáról emeli fel a fedőt, szabad prédára bocsátva a mithril alsót, mely egyike a legkellemesebb páncéloknak. De ez is várhat még, előbb nyomd meg a déli oldalon a kereszt alakú gombot, hogy a feltáruló folyosón végigmenve felvehesd a Morte varázsrúnát.
Ezzel minden elengedhetetlen feladatot teljesítettél, csak túl kell élned az utat kifelé. Mostanra talán van is rá némi esélyed, ha eléggé erős vagy a kijáratot őrző lich leveréséhez. (Azt hitted, könnyen szabadulhatsz? A holtak nem engedik el egykönnyen a közéjük tévedőt.)

sziasztok!!

ott vagyok hogy a kriptában hogy egy szellem azt a feladatot agya hogy szerrezem meg a 6. vésett runa köt hol találom meg??

ááááááá valaki segitsen!!!

Roland